hír CSATORNA TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hír CSATORNA TARTALOM"

Átírás

1 hír CSATORNA 2013 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja szeptember október TARTALOM MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Laky, D., Licskó, I., Takó, Sz.: Arzén- és ammónium eltávolítása ivóvízből hibaesemények elemzése a vízbiztonsági tervek szempontrendszere alapján... 3 Bognár, F., Somogyi, T.: A Gyömrői Szennyvíztisztító Telep technológiájának finomhangolása mikrobiológiai paraméterek segítségével tartalomjegyzék magyar nyelvű fordítása 2013/ / HÍREK: A Budapesti Víz Világtalálkozó záró-nyilatkozata Az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottság Vízellátási és Csatornázási Bizottsága ülésezett Gayer, J.: A stockholmi Víz Világhét magyar fiatalokkal Új szakkönyv FÓRUM: Dr. Orbán Vera főiskolai docens véleménye: A Gyömrői Szennyvíztisztító Telep technológiájának finomhangolása mikrobiológiai paraméterek segítségével című cikkhez Ódor István hozzászólása: GONDOLATOK... 28

2 2 HÍRCSATORNA H Í R H O Z Ó KED VES KOL LÉ GA! Már nem említjük a forró nyarat és a szeptemberi folytatását, de tényleg ideje lenne komolyan venni a klímaváltozást, annak minden következményével. Elnökségünk október 3-án ülésezett, fő témánk az oktatási programunk és a jövő évi program előkészítése volt Jelen számunkból elsősorban figyelmükbe/figyelmedbe ajánlom Laky Dóra, Licskó István és Takó Szabolcs: Arzén- és ammónium eltávolítása ivóvízből hibaesemények elemzése a vízbiztonsági tervek szempontrendszere alapján című tanulmányát, mellyel ismételten nyitunk a víztisztítás felé. Figyelemre méltónak tartom még Bognár, Ferenc, és Somogyi Tamás A Gyömrői Szennyvíztisztító Telep technológiájának finomhangolása mikrobiológiai paraméterek segítségével című tanulmányt, melyet a FÓRUM rovatunkban Dr. Orbán Vera hozzászólása egészít ki. A HÍREK rovatban a Budapesti Víz Világtalálkozó viszi a pálmát, bár a helyhiány miatt utalunk az Interneten (www.budapestwatersummit.hu) hozzáférhető információkra. Közreműködésüket/közreműködésedet megköszönve jó egészséget, jó munkát kíván: Budapest, október 30. Dr. Dulovics De zső, PhD. ügy ve ze tő igaz ga tó, el nök sé gi tag A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME Vízi-Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Műegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette. Kiadó és terjesztő: MaSzeSz Szerkesztő: Dr. Dulovics Dezső Tördelés: Aranykezek Bt.

3 HÍRCSATORNA ARZÉN- ÉS AMMÓNIUM ELTÁVOLÍTÁSA IVÓVÍZBŐL HIBA- ESEMÉNYEK ELEMZÉSE A VÍZBIZTONSÁGI TERVEK SZEM- PONTRENDSZERE ALAPJÁN* Laky Dóra Licskó István Takó Szabolcs** Kulcsszavak: arzén, ammónium, vízbiztonsági terv 1. BEVEZETÉS Az Ivóvízminőség-Javító Program két kiemelt komponense az arzén és az ammónium ion. Az elkövetkező két évben számos, arzén, illetve ammónium eltávolításra alkalmas víztisztító telep építése és beüzemelése várható. A 65/2009-es Kormányrendelet értelmében az 1000 m 3 /dnál nagyobb kapacitású vagy főt meghaladó állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az Üzemeltetőnek. A 201/2001-es Kormányrendelet mellékletében található településlista alapján közel 70 olyan, főnél nagyobb lakosszámmal rendelkező település található hazánkban, ahol a szolgáltatott víz ammónium ion koncentrációja nem felel meg a határértéknek. Arzén tekintetében kb. 60 település rendelkezik fő feletti lakosszámmal, és olyan minőségű ivóvízzel, amely nem felel meg az előírásoknak, és kb. 30 azon települések száma, amelyeken az ivóvíz mindkét komponens tekintetében kifogásolt. Ezen településeken ivóvízminőség-javító projekt megvalósítására kerül sor, amely lehet új vízbázisra történő áttérés, csatlakozás regionális rendszerhez, vagy helyi víztisztítási technológia kialakítása. Tanulmányunkban azon településekkel foglalkozunk, ahol helyi víztisztító technológia kialakítására kerül sor. Kisminta kísérleteink, továbbá az üzemeltetői tapasztalatok alapján jellemző hibaesemények elemzését mutatjuk be az általunk kidolgozott módszertant követően, a vízbiztonsági tervek szempontrendszere alapján. 2. MINTA-TECHNOLÓGIAI SOROK BEMUTATÁSA A módszertan és kiválasztott hibaesemények elemzése előtt arzén és ammónium ion eltávolításra alkalmas minta-technológiai sorokat mutatunk be. A technológiai sorokat, és az eltávolított komponensek listáját az 1. táblázat tartalmazza. Az 1. számú technológia egyszerű koagulációs arzénmentesítési eljárás. Első lépése vegyszeres oxidáció, *** A XVII. Országos Vízi Közmű Konferencián (Sopron, június 12-13) elhangzott előadáshoz kapcsolódó tanulmány ** Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. bme.hu, amelynek célja az As(III) à As(V) oxidáció végrehajtása. Ezt követően fém(iii)-só adagolásra kerül sor, melynek eredményeképpen az oldott arzén szilárd állapotúvá alakul, majd a szilárd arzén eltávolítása homokszűréssel történik. Amennyiben a vegyszeres oxidáció káliumpermanganát adagolással történik, a vízben előforduló vas és mangán vegyületek oxidációjára is sor kerül, és az oxidált, azaz szilárd állapotú vasat és mangánt a homokszűréssel szintén eltávolítjuk. Elegendő mennyiségű természetes vas jelenléte esetében a fém(iii)- só adagolás el is hagyható, hiszen ebben az esetben a természetes vastartalom in-situ koagulánsként alkalmas az arzén szilárd formájúvá alakításához. Bizonyos víztípusoknál a vegyszeres oxidáció is elhagyható, és egy egyszerű, levegőztetésből és homokszűrésből álló vastalanítási technológiával hatékony arzéneltávolítás érhető el. Annak meghatározása azonban, hogy a koaguláns adagolás, és a vegyszeres oxidáció elhagyható-e, kizárólag előzetes vizsgálatokkal állapítható meg. A 2. számú technológiai sor a törésponti klórozás blokksémája: a törésponti klórdózis alkalmazásával a vízben található ammónium ionok klóraminokká alakulnak, a homokszűrőn pedig a vízben esetlegesen előforduló vas-pelyhek eltávolítása megtörténik (melyek a klórozás hatására feloxidálódtak, és szilárd állapotúvá alakultak), majd az aktív szén adszorberen megkötődnek a káros melléktermékek (THM és AOX komponensek). Amennyiben mangán is található a vízben, kiegészítő kálium-permanganátos oxidációra is szükség van; egy ilyen technológiai megoldást a későbbiekben ismertetünk. A 3. számú technológiai sor az első két eljárás kombinációja: a koagulációs arzénmentesítés törésponti klórozással egészül ki. A törésponti klórozás az ammónium ionok klóraminná alakítása mellett az As(III) à As(V) oxidációt is végrehajtja (a tapasztalatok alapján a törésponti klórdózis töredéke alkalmas az arzén feloxidálására), majd a már oxidált, de még oldott állapotú arzén szilárd formává alakítása a fém-só adagolás eredményeképpen valósul meg. A szilárd állapotúvá alakított vas és arzén eltávolítása homokszűréssel történik, majd a káros klórozási melléktermékek (THM és AOX komponensek) eltávolítását az aktív szén adszorber hajtja végre. Ennél a technológiai sornál is érvényes az 1. számú technológiánál tett megjegyzés: amennyiben a természetes vastartalom elegendően nagy, a kiegészítő fém(iii)-só adagolás akár el is hagyható.

4 4 HÍRCSATORNA A 4. számú technológiai sor nagyon hasonlít az előzőekben ismertetettekhez; a különbség csupán annyi, hogy mangán jelenléte esetében kiegészítő káliumpermanganát adagolásra van szükség, hiszen a törésponti klórdózis nagy valószínűséggel a mangán feloxidálását nem hajtja végre. Az 5. és 6.számú technológiai sorok alapja a nitrifikáción alapuló ammónium ion eltávolítás. Az 5. számú technológia egy egyszerű levegőztetésből és homokszűrésből álló vastalanítási technológia, melynek alkalmazásával a homokszűrőn megtelepedő nitrifikáló mikroorganizmusok elegendő mennyiségű oldott oxigén és kedvező feltételek (hőmérséklet, ph, stb.) megléte esetében a nyersvíz ammónium ion tartalmát nitritté, majd nitráttá alakítják. Bizonyos víztípusok esetében (kis arzénkoncentráció, jelentős mennyiségű természetes eredetű vas) a vastalanítással együtt az arzénmentesítés is lejátszódik (ld. az 1. számú technológiai sornál tett megjegyzések). A 6. számú technológiai sor első fele a már ismertetett biológiai ammónium ion eltávolításból áll, majd ezt követően kerül sor vegyszeradagolásra és egy második homokszűrési lépésre, melynek során a vas, mangán és arzén eltávolítása történik meg. A káliumpermanganát adagolás hatására a még redukált formában lévő vas és mangán (azon rész tehát, amely a levegőztetés hatására nem oxidálódott fel) szilárd formájúvá alakul, valamint az As(III) à As(V) átalakulás lejátszódik. Az ezt követő fém(iii)-só adagolás hatására az arzén is szilárd formájúvá alakul, majd a második homokszűrőn megtörténik a szilárd vas, mangán és arzén eltávolítása. A bemutatott technológiai megoldásban a káliumpermanganát adagolásnak van egyfajta fertőtlenítő szerepe is, amely a biológiai folyamatokat követően indokolt lehet, továbbá a második homokszűrő egyben biztonsági szűrő -ként is szolgál, melynek jelenlétét szintén a biológiai folyamatok indokolják. Léteznek a technológiának egyéb módozatai is, amelyben a biológiai folyamatokat követően UV fertőtlenítésre kerül sor, illetve a második fázisszétválasztási lépés nem egyszerű homokszűrés, hanem membránszűrés. A bemutatott minta-technológiai sorokban alapvetően a vas, mangán, arzén és ammónium ionok eltávolításával foglalkoztunk, azonban a mélységi vízbázisok gyakran jelentős mennyiségben tartalmaznak metángázt, agresszív szén-dioxidot illetve szervesanyagokat. Amennyiben ezen komponensek határérték feletti koncentrációban vannak jelen, eltávolításukról természetesen szintén gondoskodni kell. Mélységi vízbázisok kezelésekor gyakran a le vegőztetési lépés elhagyásával alakítják ki a technológiákat, hiszen ebben az esetben a víz elfertőződésének esélye csökken. Továbbá akkor, ha a kezelt víz ammónium iont tartalmaz, az oxigénhiányos állapotok következtében nem áll fenn annak a veszélye, hogy a hálózatban nitrifikációs folyamatok játszódjanak le. Előfordul azonban, hogy a nyers víz agresszív szén-dioxidot tartalmaz, és a levegőztetési lépés elhagyásával a technológiát elhagyó vízben is jelentős mennyiségű az agresszív szén-dioxid, amely a hálózatban korróziós folyamatokhoz vezet. Abban az esetben tehát, ha levegőztetés/gázmentesítés nem része a technológiának, de agresszív szén-dioxid jelen van a nyersvízben, annak eltávolításáról kémiai úton kell gondoskodni. Szintén gázhalmazállapotú, természetes eredetű, mélységi vizeinkre jellemző szennyező a metángáz. Jelenléte azonban nem csupán a robbanásveszély miatt jelenthet problémát, hanem a biológiai ammónium ion mentesítés folyamatát is károsan befolyásolhatja, ezért hatékony eltávolítása a technológia első lépéseként feltétlenül szükséges. Arzén- és ammónium eltávolítása ivóvízből hibaesemények elemzése a vízbiztonsági tervek szempontrendszere alapján* TECHNOLÓGIAI SOR KMnO 4 adagolás Törésponti klórozás Törésponti klórozás Törésponti klórozás Fém(III)-só adagolás Fém(III)-só adagolás KMnO 4 adagolás GAC Fém(III)-só adagolás KMnO 4 adagolás GAC Fém(III)-só adagolás GAC Homokszűrés Homokszűrés Homokszűrés Homokszűrés Homokszűrés Levegőztetés Levegőztetés Homokszűrés Homokszűrés 1. táblázat Minta-technológiai 1. táblázat sorok Minta-technológiai sorok ELTÁVOLÍTOTT KOMPONENSEK Fe, Mn, As Fe, NH4 Fe, As, NH4 Fe, Mn, As, NH4 Fe, NH4 Fe, Mn, As, NH4 3. A VÍZBIZTONSÁGI TERV SZERKEZETÉ- NEK BEMUTATÁSA Korábbi tanulmányainkban (pl. Laky et al. 2011). már ismertettük a vízbiztonsági tervek szerkezetét. Az alapszerkezet lényegében a korábban kidolgozott módszertanon alapul, azonban azt továbbfejlesztettük oly módon, hogy tisztább, átláthatóbb, strukturáltabb szerkezetet kapjunk. A szerkezet kialakításánál szempont volt továbbá, hogy később a papír-alapon történő dokumentálás helyett elektronikus úton történjen a hibaesemények kezelése. További szempont volt, hogy olyan szerkezetet alakítsunk ki, amely a későbbiekben alkalmas lesz arra, hogy az egyes hibaesemények közötti kapcsolatot kezelje. Erre a kérdésre, a jövőben tervezett fejlesztési lehetőségekre tanulmányunk végén kitérünk. A vízbiztonsági terv javasolt szerkezetét a 2. táblázat mutatja be. A táblázat a hibaesemény megnevezésével kezdődik, majd az eseményt kiváltó ok meghatározásával. A hibaeseményt fontosnak

5 HÍRCSATORNA tartjuk a kiváltó okkal együtt kezelni, hiszen ugyanazon hibaeseményhez több úton is eljuthatunk. Ezt követi az előfordulási gyakoriság meghatározása, melyet az Országos Környezetegészségügyi Intézet ajánlása alapján 1 és 5 közötti skálán tervezzük meghatározni, ahol 1, ha a hibaesemény öt évente, vagy ritkábban következik be, 2, ha a hibaesemény évente következik be, 3, ha a hibaesemény havonta következik be, 4, ha a hibaesemény hetente következik be és 5, ha a hibaesemény naponta következik be. Tekintettel arra, hogy a hibaeseményekre gyakran statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, a bekövetkezési gyakoriságot főként a szakértői becslések alapján javasoljuk meghatározni. A vízbiztonsági tervek következő fontos blokkja a megelőző tevékenységek bemutatása, mely azt jelenti, hogy milyen tevékenységeket hajt végre az üzemeltető annak érdekében, hogy az adott hiba ne következzen be. Itt alapvetően három típust különböztethetünk meg: megelőzési tevékenység megfelelő tervezéssel/ kivitelezéssel, megelőző tevékenység üzemeltetési gyakorlattal, illetve megelőző tevékenység tervezett karbantartással. Ez utóbbi két típusnál fontos meghatározni, hogy az adott tevékenység végrehajtásáért ki a felelős, milyen gyakran kell az adott megelőző tevékenységet végrehajtania, mely dokumentum írja elő az adott tevékenység végrehajtását, annak végrehajtását követően hogyan történik a dokumentálása. A következő lépés annak meghatározása, ha az adott hibaesemény mégis bekövetkezett, annak milyen következményei lesznek. Itt több szintű következményekben gondolkodhatunk, azaz az egyik következmény hatására újabb következményeket észlelhetünk. Ez egy újabb pont, ahol az egyes hibaesemények összefonódnak, hiszen ugyanazon következményhez több hibaeseménytől is eljuthatunk, továbbá a következmények további hatásait már kezelhetjük úgy, mint egy újabb hibaeseményt. A következő pont a veszély típusának meghatározása: a vízminőség fizikai, kémiai vagy biológiai/bakteriológiai szempontból lesz kifogásolt a hibaesemény bekövetkezésének hatására, vagy esetleg a szolgáltatott víz mennyisége nem lesz elegendő? Ezt követően a monitoring tevékenységeket kell meghatároznunk. Alapvetően minden következményhez hozzárendelhetünk egy, vagy több monitoring tevékenységet. Ez nem kizárólag vízminőségi adatokat jelent, hanem valamilyen hibaesemény észlelése szemrevételezéssel, egy nyomásértékkel történő monitorozás, vagy akár a vegyszertartályokban a szintek is értelmezhetőek egy-egy monitorozott paraméterként. Csupán a laboreredményekre nem hagyatkozhatunk, hiszen azok gyakorisága általában nem elegendő ahhoz, hogy a hibaeseményt felismerjük. Fontos meghatározni, hogy mit mérünk, hol mérjük, milyen gyakran mérjük, mely dokumentum írja elő a mérés végrehajtását, ki a mérés végrehajtásáért felelős, hova történik a mért érték dokumentálása, mennyire könnyen detektálható a paraméter, mely értéknél szükséges beavatkozni, és a beavatkozási érték túllépése esetén kit kell értesíteni? A beavatkozási értékeknél amennyiben vízminőségi adatokról van szó fontos szempont, hogy a beavatkozást ne a határérték elérésekor kezdjük meg, hanem olyan beavatkozási szintet határozzunk meg, amelynél még a beavatkozás hatására elérhető az, hogy megfelelő minőségű víz jusson a fogyasztóhoz. Minden egyes monitorozott paraméterhez meghatározhatunk egy detektálhatósági mérőszámot, ahol az adott paraméterhez tartozó érték 1, ha könnyen detektálható (pl. szemrevételezéssel azonnal, vagy on-line mérőműszer által mért paraméter), 2, ha közepesen detektálható (pl. hetente, kéthetente végzett vízminőségi vizsgálatokkal), 3, ha nehezen detektálható (pl. havonta/félévente/ évente végzett vízminőségi vizsgálatokkal). Az egyes monitorozott paraméterek detektálhatóságának összesített mérőszáma a táblázatban Detektálhatóság -ként jelzett érték, amelynek meghatározása mindig egyedi mérlegelésen alapul, de lényegében azt tükrözi, hogy az összes monitorozott paraméter detektálhatóságát figyelembe véve az adott hibaesemény összességében mennyire nehezen / könnyen észlelhető. A következő lépés annak értékelése, hogy a fogyasztónál az adott hibaesemény milyen egészségügyi kockázatot jelent. Nagyon fontos megjegyezni, hogy itt figyelembe kell venni azt, hogy az egyes tisztítástechnológiai lépések a technológia elején bekövetkező események hatásait csökkenteni tudják, tehát ezen kockázat-csökkentő lehetőségek mérlegelésével kell a mérőszámokat meghatározni. Az érték 1, ha a hibaeseménynek nincs kimutatható egészségügyi hatása, 2, ha kisebb esztétikai probléma, 3, ha mérsékelt egészségügyi hatása van, 4, ha jelentős egészségügyi hatása, 5, ha halálhoz vezethet. A kockázat értéke a bekövetkezési gyakoriság, detektálhatóság és a fogyasztókra gyakorolt egészségügyi hatás szorzataként adódik.

6 6 HÍRCSATORNA A vízbiztonsági tervek utolsó része a beavatkozási tevékenységek meghatározása. Itt megkülönböztethetünk rövid-távon elvégezhető feladatokat (pl. szűrő fertőtlenítése, tározó mosatása), azonban felléphetnek olyan igények is, amelyek csak a jelenlegi technológia átalakításával érhetőek el (pl. szűrők méretének növelése, vegyszeradagolás beiktatása, stb.). A rövid-távon végrehajtható feladatoknál a vízbiztonsági tervben rögzíteni kell a beavatkozási tevékenységért felelős személyt és azt, hogy a végrehajtott beavatkozási tevékenységet hova kell dokumentálni. Az utolsó lépés a beavatkozás hatásosságának ellenőrzése, azaz annak értékelése, hogy a hibaesemény kezelése a megfelelő módon történt-e meg. Meg kell határozni, hogy ezt milyen paraméterrel lehet monitorozni, a beavatkozást követően mennyi időn belül szükséges monitorozni, ki a monitoring végrehajtásáért felelős, hova kell az értéket ledokumentálni, és milyen értéknél mondhatjuk azt, hogy a beavatkozási tevékenység megfelelő volt az adott hibaesemény elhárításához. Hibaesemény megnevezése Hibaesemény oka Előfordulási gyakoriság Megelőző intézkedés Következmény 1 Következmény 2 Következmény 3 Veszély típusa Monitoring Detektálhatóság Súlyosság a fogyasztónál Kockázat Beavatkozás (rövid távú intézkedés, üzemeltetéssel / hibajavítással) Megelőzés tervezéssel 1 Megelőzés üzemeltetési gyakorlattal 1 Megelőző üzemeltetési tevékenység gyakorisága 1 Megelőző üzemeltetési tevékenységért felelős 1 Az üzemeltetést előíró dokumentum 1 Megelőző üzemeltetési tevékenység dokumentálása 1 Megelőzés tervszerű karbantartással 1 Karbantartási tevékenység gyakorisága 1 Karbantartási tevékenységért felelős 1 A karbantartást előíró dokumentum 1 A karbantartási tevékenység dokumentálása 1 Fizikai / esztétikai Kémiai Bakteriológiai / biológiai Vízmennyiséggel kapcsolatos Monitorozott paraméter 1 Monitoring helye 1 Monitoring gyakorisága 1 Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 1 Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Detektálhatóság mértéke 1 Beavatkozási érték 1 Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 1 Beavatkozási tevékenység 1 Beavatkozás módját előíró dokumentum 1 Beavatkozásért felelős személy(ek) 1 Beavatkozási tevékenység dokumentálása 1 Beavatkozás (hosszú távú intézkedés, beruházási, kísérleti igény) A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése Monitorozott paraméter 1 Monitoring helye 1 A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 1 Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 1 2. táblázat 2. táblázat A vízbiztonsági A vízbiztonsági terv szerkezete terv szerkezete A következőkben fiktív arzén és ammónium eltávolítást végző víztisztító művek kiválasztott hibaeseményeit elemezzük a bemutatott vízbiztonsági terv szerkezetének megfelelően. 4. KIVÁLASZTOTT HIBAESEMÉNYEK ELEMZÉSE A KIDOLGOZOTT MÓDSZERTAN ALAPJÁN Az előző fejezetben ismertetett módszertant alkalmaztuk fiktív, arzén és ammónium eltávolítást végző víztisztító művek kiválasztott hibaeseményeinek elemzésére. A terjedelmi korlátok miatt nincs alkalmunk minden egyes minta-technológiai sorhoz kiválasztani egy-egy hibaeseményt, így összesen négy hibát választottunk ki elemzés céljára, melynek részleteit a táblázatok mutatják be. Az első két hibaesemény a biológiai ammónium ion eltávolításhoz kapcsolódik. Az első példában egy olyan problémát elemeztünk végig, amely a biológiai eljárást alkalmazó Üzemeltetők körében igen gyakori: a mikroszkópos biológiai szervezetek homokszűrőn történő elszaporodását. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a probléma számos vízműnél jelentkezik, amennyiben az ammónium ion eltávolítása nitrifikációval történik. Mivel biológiai folyamatokról van szó, így a szűrő rendszeres fertőtlenítése, mint megelőző tevékenység nem jöhet szóba, hiszen ebben az esetben a töltetekben kialakult nitrifikáló biomassza sérülne. Azonban a rendszeres és kellően intenzív vizes és levegős visszaöblítéssel a folyamat visszaszorítható. Amennyiben a hibaesemény bekövetkezik, a szolgáltatott víz minősége biológiai szempontból kifogásolt lesz (ld. Következmény 1 a 3. táblázatban). A hiba észlelése ebben a példában szemrevételezéssel nem történhet meg, csupán a homokszűrőt elhagyó / kezelt víz mikroszkópos elemzésével (férgek száma, véglények száma). Tekintettel arra, hogy ilyen típusú vizsgálatok igen ritkán történnek, a detektálhatóság értékét 3-ra vettük fel, ami a nehezen észlelhető kategóriát jelenti. A bemutatott példa szerint technológia-közi mérések is történnek, az említett paraméterek meghatározása a homokszűrőt elhagyó vízben is létrejön, és az előírt gyakorisághoz képest több mintavételre kerül sor (kéthavonta). Még ebben az esetben is azonban abból kell kiindulni a detektálhatóság meghatározásakor, hogy a hiba akár két hónapig is rejtve maradhat. A homokszűrőt elhagyó vízben 2 l mintából történik a mérés, így lehetőség van arra, hogy a beavatkozási érték a határértékhez (1/l) képest szigorúbb érték legyen. A hiba bekövetkezése esetén a szűrő kizárása, és nátrium-hypoklorittal, illetve forró vízzel történő fertőtlenítése szükséges. Annak ellenőrzése, hogy a beavatkozási tevékenység hatásos volt-e, a homokszűrő beüzemelését követő második napon történik meg először. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nitrifikáló biomassza újbóli kialakulása ennél lényegesen több időt vesz igénybe, és ebben az átmeneti időszakban a nitrifikáció hatásfoka nem lesz megfelelő. A második hibaesemény szintén a biológiai ammónium ion eltávolításhoz kapcsolódik: a kálium-per-

7 HÍRCSATORNA manganát vegyszeradagoló meghibásodása következtében túl sok oxidálószer jut a kezelendő vízbe, melynek következtében a kezelt vízben maradék KMnO 4 jelenik meg, ami egyben a mangánkoncentráció túllépését is eredményezi. A hibaesemény egy második szintű következménye lehet az, hogy a biológiai homokszűrő visszaöblítéséhez használt víz maradék KMnO 4 koncentrációja olyan nagy, hogy az a már kialakult Technológiai sor KMnO 4 adagolás Fémsó adagolás Levegőztetés Homokszűrés Homokszűrés Hibaesemény megnevezése Hibaesemény oka Előfordulási gyakoriság Megelőző intézkedés Következmény 1 Következmény 2 Következmény 3 Veszély típusa Monitoring Monitoring Monitoring Detektálhatóság Súlyosság a fogyasztónál Kockázat Beavatkozás (rövid távú intézkedés, üzemeltetéssel / hibajavítással) Beavatkozás (hosszú távú intézkedés, beruházási, kísérleti igény) A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése Az adagolt KMnO4 mennyisége több, mint a szükséges KMnO4 adagoló meghibásodása 1 (5 évente) Megelőzés tervezéssel 1 - Megelőzés üzemeltetési gyakorlattal 1 - Megelőző üzemeltetési tevékenység gyakorisága 1 - Megelőző üzemeltetési tevékenységért felelős 1 - Az üzemeltetést előíró dokumentum 1 - Megelőző üzemeltetési tevékenység dokumentálása 1 - Megelőzés tervszerű karbantartással 1 Vegyszeradagoló tervszerű karbantartása Karbantartási tevékenység gyakorisága 1 Félévente Karbantartási tevékenységért felelős 1 Karbantartási csoportvezető A karbantartást előíró dokumentum 1 TMK terv A karbantartási tevékenység dokumentálása 1 Üzemnapló Maradék KMnO4 a kezelt vízben Oldott Mn a kezelt vízben Öblítővíz KMnO4 tartalma miatt a biofilm károsodása, NH4 / NO2 megjelenése a biológiai szűrőt elhagyó vízben Fizikai / esztétikai X Kémiai X Bakteriológiai / biológiai - Vízmennyiséggel kapcsolatos - Monitorozott paraméter 1 Oldott Mn Monitoring helye 1 Kezelt víz Monitoring gyakorisága 1 Kéthetente Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 1 Vízminőségi ellenőrzési terv Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Labornapló, vízminőségi adatbázis Detektálhatóság mértéke 1 2 (közepesen detektálható) Beavatkozási érték 1 > 0,04 mg/l Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 1 Víztechnológus Monitorozott paraméter 2 Víz színe Monitoring helye 2 Homokszűrőt elhagyó víz Monitoring gyakorisága 2 Naponta Monitoringért felelős megnevezése 2 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 2 Üzemeltetési szabályzat Monitorozott érték dokumentálásának helye 2 Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló Detektálhatóság mértéke 2 1 (könnyen detektálható) Beavatkozási érték 2 Szabad szemmel is észlelhető rózsaszín árnyalat Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 2 Műszakvezető, víztechnológus Monitorozott paraméter 3 KMnO4 vegyszertarályban a vegyszer szintje Monitoring helye 3 Vegyszertartály (KMnO4) Monitoring gyakorisága 3 Naponta Monitoringért felelős megnevezése 3 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 3 Üzemeltetési szabályzat Monitorozott érték dokumentálásának helye 3 Üzemnapló Detektálhatóság mértéke 3 1 (könnyen detektálható) Beavatkozási érték 3 A várt értékhez képest 10 % eltérés Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 3 Műszakvezető 1 (könnyen detektálható) 2 (kisebb esztétikai probléma) 2 Beavatkozási tevékenység 1 Tartalék vegyszeradagoló üzembe helyezése; a meghibásodott adagoló javíttatása Beavatkozás módját előíró dokumentum 1 Munkautasítás száma (kálium-permanganát adagolás) Beavatkozásért felelős személy(ek) 1 Műszakvezető Beavatkozási tevékenység dokumentálása 1 Üzemnapló, munkanapló - Monitorozott paraméter 1 Víz színe Monitoring helye 1 Homokszűrőt elhagyó víz A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 1 A beavatkozást követően 10 óra múlva Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 1 Szabad szemmel már nem észlelhető a rózsaszín árnyalat Monitorozott paraméter 2 KMnO4 vegyszertarályban a vegyszer szintje Monitoring helye 2 Vegyszertartály (KMnO4) A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 2 A beavatkozást követően 10 óra múlva Monitoringért felelős megnevezése 2 Monitorozott érték dokumentálásának helye 2 Üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 2 A várt értékhez képest 5 %-on belüli eltérés Monitorozott paraméter 3 Oldott Mn Monitoring helye 3 Kezelt víz A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 3 A beavatkozást követően 10 óra múlva Monitoringért felelős megnevezése 3 Monitorozott érték dokumentálásának helye 3 Labornapló, vízminőségi adatbázis Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 3 < 0,04 mg/l 3. táblázat A biológiai ammónium ion eltávolítás egy lehetséges hibaeseményének elemzése 3. táblázat A biológiai ammónium ion eltávolítás egy lehetséges hibaeseményének elemzése

8 8 HÍRCSATORNA Technológiai sor Törésponti klórozás KMnO 4 adagolás Fémsó adagolás Homokszűrés GAC Hibaesemény megnevezése Hibaesemény oka Előfordulási gyakoriság Megelőző intézkedés Következmény 1 Következmény 2 Következmény 3 Veszély típusa Monitoring Monitoring Detektálhatóság Súlyosság a fogyasztónál Kockázat Beavatkozás (rövid távú intézkedés, üzemeltetéssel / hibajavítással) Beavatkozás (hosszú távú intézkedés, beruházási, kísérleti igény) A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése 4. táblázat A biológiai ammónium ion eltávolítás egy lehetséges hibaeseményének elemzése 4. táblázat A biológiai ammónium ion eltávolítás egy lehetséges hibaeseményének elemzése nitrifikáló biomasszát károsítja. Ez a hibaesemény közvetve tehát a nitrifikáció hatásfokának romlásához vezethet, amely pedig a kezelt vízben ammónium és nitrit ionok megjelenését okozhatja. Extrém nagy káliumpermanganát koncentrációk esetében a víznek szabad Az adagolt FeCl 3 mennyisége kevesebb, mint a szükséges FeCl 3 adagoló meghibásodása 1 (5 évente) Megelőzés tervezéssel 1 - Megelőzés üzemeltetési gyakorlattal 1 - Megelőző üzemeltetési tevékenység gyakorisága 1 - Megelőző üzemeltetési tevékenységért felelős 1 - Az üzemeltetést előíró dokumentum 1 - Megelőző üzemeltetési tevékenység dokumentálása 1 - Megelőzés tervszerű karbantartással 1 Vegyszeradagoló tervszerű karbantartása Karbantartási tevékenység gyakorisága 1 Félévente Karbantartási tevékenységért felelős 1 Karbantartási csoportvezető A karbantartást előíró dokumentum 1 TMK terv A karbantartási tevékenység dokumentálása 1 Üzemnapló Az arzén szilárd formává alakítása nem elég hatékony A homokszűrő nem tudja kellő hatékonysággal eltávolítani az arzént Arzén tekintetében kifogásolt minőségű a szolgáltatott víz Fizikai / esztétikai - Kémiai X Bakteriológiai / biológiai - Vízmennyiséggel kapcsolatos - Monitorozott paraméter 1 Oldott As Monitoring helye 1 Kezelt víz Monitoring gyakorisága 1 Hetente Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 1 Vízminőségi ellenőrzési terv Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Labornapló, vízminőségi adatbázis Detektálhatóság mértéke 1 2 (közepesen detektálható) Beavatkozási érték 1 > 5 µg/l Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 1 Víztechnológus Monitorozott paraméter 2 Vegyszertarályban a koaguláns vegyszer szintje Monitoring helye 2 Vegyszertartály (koaguláns) Monitoring gyakorisága 2 Naponta Monitoringért felelős megnevezése 2 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 2 Üzemeltetési szabályzat Monitorozott érték dokumentálásának helye 2 Üzemnapló Detektálhatóság mértéke 2 1 (könnyen detektálható) Beavatkozási érték 2 A várt értékhez képest 10 % eltérés Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 2 Műszakvezető 2 (közepesen detektálható) 3 (mérsékelt egészségügyi hatás) 6 Beavatkozási tevékenység 1 Tartalék vegyszeradagoló üzembe helyezése; a meghibásodott adagoló javíttatása Beavatkozás módját előíró dokumentum 1 Munkautasítás száma (vas-klorid adagolás) Beavatkozásért felelős személy(ek) 1 Műszakvezető Beavatkozási tevékenység dokumentálása 1 Üzemnapló, munkanapló - Monitorozott paraméter 1 Oldott As Monitoring helye 1 Homokszűrőt elhagyó víz A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 1 A beavatkozást követően 1 nap múlva Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 1 < 5 µg/l Monitorozott paraméter 2 Vegyszertarályban a vegyszer szintje Monitoring helye 2 Vegyszertartály A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 2 A beavatkozást követően 1 nap múlva Monitoringért felelős megnevezése 2 Monitorozott érték dokumentálásának helye 2 Üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 2 A várt értékhez képest 5 %-on belüli eltérés szemmel is észlelhető rózsaszínes árnyalata lesz, tehát a probléma amellett, hogy kémiai (Mn megjelenése a kezelt vízben), esztétikai is lehet. A hibaesemény észlelése három módon lehetséges: az első, talán legegyszerűbb módszer, a víz színének ellenőrzése szemrevételezéssel.

9 HÍRCSATORNA A második lehetőség szintén szemrevételezéssel történő ellenőrzés: a vegyszertartályokban a szintek ellenőrzése, és annak meghatározása, hogy a várt értékhez képest a vegyszer fogyása hogyan alakult. Ha az eltérés 10 %-on túl van, akkor beavatkozás szükséges. A harmadik lehetséges módszer a homokszűrőt elhagyó / kezelt víz oldott mangán koncentrációjának meghatározása. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy önmagában az oldott mangán egy adott értéket történő túllépése (az ismertetett példában ez 0,04 mg/l) nem feltétlenül je- Technológiai sor Törésponti klórozás KMnO 4 adagolás Fémsó adagolás Homokszűrés GAC Hibaesemény megnevezése Hibaesemény oka Előfordulási gyakoriság Megelőző intézkedés Következmény 1 Következmény 2 Következmény 3 Veszély típusa Monitoring Monitoring Monitoring Monitoring Detektálhatóság Súlyosság a fogyasztónál Kockázat Megelőzés tervezéssel 1 Homokszűrő szűrési hatásfokának csökkenése Homoktöltet tömörödése, cementálódása 1 (5 évente) Megfelelő méretű és kialakítású homokszűrők tervezése, beépítése Megelőzés üzemeltetési gyakorlattal 1 Megfelelő intenzitású vizes + levegős visszaöblítés alkalmazása Megelőző üzemeltetési tevékenység gyakorisága 1 Naponta Megelőző üzemeltetési tevékenységért felelős 1 Az üzemeltetést előíró dokumentum 1 Üzemeltetési szabályzat Megelőző üzemeltetési tevékenység dokumentálása 1 Üzemnapló Megelőzés tervszerű karbantartással 1 - Karbantartási tevékenység gyakorisága 1 - Karbantartási tevékenységért felelős 1 - A karbantartást előíró dokumentum 1 - A karbantartási tevékenység dokumentálása 1 - A homokszűrő nem tudja kellő hatékonysággal eltávolítani az arzént és a vasat Arzén, vas tekintetében kifogásolt minőségű a szűrt víz A GAC-ra nagy lebegőanyag tartalmú víz kerül Fizikai / esztétikai X Kémiai X Bakteriológiai / biológiai - Vízmennyiséggel kapcsolatos - Monitorozott paraméter 1 Oldott As és összes As Monitoring helye 1 Kezelt víz Monitoring gyakorisága 1 Hetente Monitoringért felelős megnevezése 1 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 1 Vízminőségi ellenőrzési terv Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Labornapló, vízminőségi adatbázis Detektálhatóság mértéke 1 2 (közepesen detektálható) Beavatkozási érték 1 Összes As és oldott As aránya > 1,5 Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 1 Víztechnológus Monitorozott paraméter 2 Oldott Fe és összes Fe Monitoring helye 2 Kezelt víz Monitoring gyakorisága 2 Hetente Monitoringért felelős megnevezése 2 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 2 Vízminőségi ellenőrzési terv Monitorozott érték dokumentálásának helye 2 Labornapló, vízminőségi adatbázis Detektálhatóság mértéke 2 2 (közepesen detektálható) Beavatkozási érték 2 Összes Fe és oldott Fe aránya > 1,5 Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 2 Víztechnológus Monitorozott paraméter 3 Zavarosság Monitoring helye 3 Kezelt víz Monitoring gyakorisága 3 Hetente Monitoringért felelős megnevezése 3 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 3 Vízminőségi ellenőrzési terv Monitorozott érték dokumentálásának helye 3 Labornapló, vízminőségi adatbázis Detektálhatóság mértéke 3 2 (közepesen detektálható) Beavatkozási érték 3 > 1 NTU Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 3 Víztechnológus Monitorozott paraméter 4 Nyomásesés Monitoring helye 4 Homokszűrő Monitoring gyakorisága 4 Naponta Monitoringért felelős megnevezése 4 Monitoring tevékenységet előíró dokumentum 4 Üzemeltetési szabályzat Monitorozott érték dokumentálásának helye 4 Üzemnapló Detektálhatóság mértéke 4 1 (könnyen detektálható) Beavatkozási érték 4 Δp > 2 bar Beavatkozási érték túllépése esetén értesítendő(k) 4 Víztechnológus 2 (közepesen detektálható) 3 (mérsékelt egészségügyi hatás) 6 5. táblázat A koagulációs arzéneltávolítás egy lehetséges hibaeseményének elemzése 5. táblázat A koagulációs arzéneltávolítás egy lehetséges hibaeseményének elemzése

10 10 HÍRCSATORNA lenti azt, hogy túl sok KMnO 4 került a vízbe. Elképzelhető, hogy éppen az ellenkező probléma lépett fel: túl kevés oxidálószer jutott a kezelendő vízbe, és ez nem volt elegendő ahhoz, hogy a vízben redukált formában jelen lévő mangánt oxidálja. Ezért fontos az, hogy a monitorozott paraméterek kiértékelése együtt történjen meg, mert így jobban lehatárolható a lehetséges hibaesemények köre. A monitorozott paraméterek közül az a kettő, amely szemrevételezéssel észlelhető, az első, könnyen detektálható kategóriába tartozik, míg az oldott mangán meghatározását a közepesen detektálható kategóriába soroltuk. Ez alapján a három paraméter együttes detektálhatóságát az első kategóriába soroltuk (ld. Detektálhatóság a 4. táblázatban). A szükséges beavatkozási tevékenység a tartalék vegyszeradagoló üzembe helyezése, és a meghibásodott adagoló javíttatása. Annak ellenőrzése, hogy a beavatkozás hatékony volt-e, azaz a tartalék adagoló a kívánt mennyiségű vegyszert adagolja-e, szemrevételezéssel történik a beavatkozás után tíz órával: egyrészt a homokszűrőt elhagyó víz színe, másrészt a vegyszertartályban a fogyás mértéke ad erre vonatkozóan információt. Az említett két vizsgált szempont mellett ellenőrző labormérések végrehajtása is javasolt a kezelt víz oldott Mn tartalmára vonatkozóan. A következő két hibaesemény a koagulációs arzénmentesítési technológiához kapcsolódik. Az 5. táblázat azt az eseményt részletezi, amikor a koagulálószer adagoló meghibásodása következtében az adagolt fémsó mennyisége nem elegendő, és ezért az oldott állapotú arzén szilárd formává alakulása nem történik meg hatékonyan. Mivel az arzén jelentős része továbbra is oldott állapotban van a homokszűrőre kerülő vízben, a homokszűrő nem lesz alkalmas az arzén eltávolítására, és a szolgáltatott víz arzén tekintetében kifogásolt lesz. Ezen hibaesemény monitoringja alapvetően két paraméter vizsgálatával hajtható végre: az előző hibaeseményhez hasonlóan, a vegyszertartályokban a szintek alakulása a várt értékhez képest információt ad az adagolt koaguláns mennyiségére vonatkozóan. A másik lehetséges paraméter a kezelt víz oldott arzén koncentrációja. Itt fontos hangsúlyoznunk, hogy az összes arzén meghatározása nem utal arra, hogy a technológia mely részénél következett be az optimálistól eltérő működés: amennyiben az összes arzén jelentős része oldott formában van jelen, feltehetően a vegyszeradagolás (oxidálószer és/vagy koagulálószer) mértéke nem megfelelő. Amennyiben azonban az összes arzén jelentős része szilárd állapotú, feltehetően a szilárd-folyadék fázisszétválasztási lépés hatékonysága nem megfelelő. Ebben az esetben tehát (nem megfelelő mennyiségű koagulálószer adagolás) a megszokott értékhez képest nagyobb oldott arzénkoncentráció (ebben a példában ez 5 µg/l) utal az adott hibaesemény bekövetkezésére. Annak ellenőrzése, Beavatkozási tevékenység 1 Ütemen kívüli visszaöblítés alkalmazása Beavatkozás (rövid távú intézkedés, Beavatkozás módját előíró dokumentum 1 Munkautasítás száma (homokszűrők öblítése) üzemeltetéssel / hibajavítással) Beavatkozásért felelős személy(ek) 1 Műszakvezető Beavatkozási tevékenység dokumentálása 1 Üzemnapló, munkanapló Beavatkozás (hosszú távú intézkedés, beruházási, kísérleti igény) Töltet cseréje Monitorozott paraméter 1 Összes As és oldott As aránya Monitoring helye 1 Homokszűrőt elhagyó víz A beavatkozási tevékenység A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 1 A beavatkozást követően 5 óra múlva kockázat-csökkentő hatásának Monitoringért felelős megnevezése 1 ellenőrzése Monitorozott érték dokumentálásának helye 1 Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 1 Összes As és oldott As aránya < 1,3 Monitorozott paraméter 2 Összes Fe és oldott Fe aránya Monitoring helye 2 Homokszűrőt elhagyó víz A beavatkozási tevékenység A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 2 A beavatkozást követően 5 óra múlva kockázat-csökkentő hatásának Monitoringért felelős megnevezése 2 ellenőrzése Monitorozott érték dokumentálásának helye 2 Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 2 Összes Fe és oldott Fe aránya < 1,3 Monitorozott paraméter 3 Zavarosság Monitoring helye 3 Homokszűrőt elhagyó víz A beavatkozási tevékenység A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 3 A beavatkozást követően 5 óra múlva kockázat-csökkentő hatásának Monitoringért felelős megnevezése 3 ellenőrzése Monitorozott érték dokumentálásának helye 3 Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 3 < 0,8 NTU Monitorozott paraméter 4 Nyomásesés Monitoring helye 4 Homokszűrő A beavatkozási tevékenység A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 4 A beavatkozást követően 5 óra múlva kockázat-csökkentő hatásának Monitoringért felelős megnevezése 4 ellenőrzése Monitorozott érték dokumentálásának helye 4 Üzemnapló Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 4 Δp < 1,5 bar 6. táblázat A koagulációs 6. táblázat arzéneltávolítás A koagulációs arzéneltávolítás egy lehetséges egy hibaeseményének elemzése elemzése Megelőzés Ok Hibaesemény Következmény 1 Következmény 2 Következmény 3 Monitoring

11 HÍRCSATORNA hogy a beavatkozási tevékenység hatásos volt-e, szintén az említett két paraméter vizsgálatával történik a beavatkozás (tartalék koagulálószer adagoló üzembe helyezése) után 1 nappal: a koagulálószert tároló tartályban a szint ellenőrzése és a várt értékhez képest 5 %-on belüli eltérése, és a kezelt víz oldott arzénkoncentrációjának 5 µg/l alatti értéke utal arra, hogy a beavatkozás hatékony volt. A 6. táblázatban bemutatott hibaesemény a homokszűrés hatékonyságának romlását elemzi, ezen belül is azt a hibaeseményt, amikor a nem megfelelő szűrő kialakítás következtében, vagy kellően intenzív visszaöblítés hiányában a töltet tömörödik, cementálódik. A hibaesemény következménye az, hogy a kialakult vas-pelyheket és az ezekbe beépült arzént a homokszűrő nem képes visszatartani, így a szolgáltatott víz vas és arzén tekintetében kifogásolt lesz. Ez kémiai kifogás mellett esztétikai problémát is jelent, hiszen barnás színű vas-csapadék jelenhet meg a fogyasztónál. A hiba oly módon monitorozható, hogy a kezelt vízben az összes és oldott arzén és vas is meghatározásra kerül. Amennyiben az összes:oldott komponensek aránya az 1,5-öt meghaladja, a kezelt vízben található vas és arzén jelentős része szilárd formában van jelen. Az arányszám helyett választhatjuk monitorozott paraméternek a szilárd vas és arzén mennyiségét is (amelyet az összes koncentráció és az oldott koncentráció különbségeként kapunk), és megadhatjuk erre a komponensre, hogy milyen érték elérése esetén szükséges beavatkozni. Egy másik paraméter, amely egyszerűbben mérhető, és szinten utal arra, hogy a homokszűrés hatékonysága nem megfelelő, a zavarosság. A bemutatott példában feltételeztük, hogy 1 NTU elérése jelenti azt, hogy a szilárd-folyadék fázisszétválasztásnál probléma lépett fel. Fontos információt ad továbbá a homokszűrőn tapasztalt nyomásesés is, hiszen egy adott érték (a példában 2 bar) elérése arra utal, hogy a szűrőellenállás lényegesen nagyobb, mint ami a szűrőközeg és a visszatartott lebegőanyag ellenállása összegeként várható. Beavatkozási tevékenységként ütemen kívüli szűrőöblítést írhatunk elő, azonban hosszú távon a töltet cseréje válhat szükségessé. Annak ellenőrzése, hogy a beavatkozási tevékenység hatékony volt-e, a várt eredményeket elértük-e, a kezelt víz összes és oldott vas és arzén koncentrációjának meghatározásával, a zavarosság mérésével, valamint a nyomásesés meghatározásával történik a beavatkozást (ütemen kívüli szűrőöblítést) követően 5 óra elteltével. 5. A MÓDSZERTAN TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK A módszertan kidolgozásában a következő lépés az egyes hibaesemények kapcsolatának a feltárása lesz. Abban az esetben, ha pl. a törésponti klórozásos technológiánál az utolsóként elemzett hibaesemény bekövetkezik (a homokszűrés hatásfoka csökken a töltet tömörödése következtében), akkor ennek következménye (szilárd állapotú vas és mangán hagyja el a homokszűrőt) egy újabb hibaeseményként az aktív szén adszorbernél meg fog jelenni, hiszen az aktív szén adszorber mint szűrőközeg fog működni, a vaspelyheket visszatartja és ezáltal adszorpciós kapacitása jelentősen csökkenni fog. Az ilyen kapcsolatok feltárása érdekében úgy gondoljuk, hogy az egyes hibaeseményeket érdemes egy láncra felfűzni, ahol egy hibaesemény következménye egy újabb hibaesemény oka lesz. Minden hibaeseményt alapvetően egy ok (a kialakulásának forrása) és a következmények határoznak meg. Az okokhoz rendelhetjük a megelőző tevékenységeket (pl. a 6. táblázatban bemutatott példában a homokszűrő tömörödését a naponta alkalmazott megfelelő intenzitású vizes+levegős öblítéssel akadályozhatjuk meg), a következményekhez pedig a monitoring tevékenységet (az előző példánál maradva a homokszűrőről elfolyó víz megnövekedett zavarossága, az összes és oldott As és Fe arányának növekedése, illetve a nagyobb nyomásesés utalnak arra, hogy a szilárd/folyadék fázisszétválasztás hatékonysága nem megfelelő). Amennyiben a hibaeseményeket láncolatként kezeljük, akkor ezt a két, egymást követő hibaeseményt az 1. ábra szerint össze lehet kapcsolni. Az első hibaesemény tehát a nem megfelelő szűrési hatékonyság a homoktöltet tömörödése, cementálódása eredményeképpen. Következménye a szűrt víz megnövekedett vas- és arzéntartalma. A hiba okát és a következményeket a korábbiakban bemutatottak alapján a szűrt vízben az összes és oldott vas- és arzénkoncentrációk arányával, a szűrt víz zavarosságával, valamint a homoktölteten mért nyomáseséssel tudjuk monitorozni. A hibaesemény következménye egyrészt az, hogy a homokszűrőn a vas és arzén eltávolítása nem elég hatékony, továbbá az aktív szén töltetre nagy lebegőanyag tartalmú víz érkezik. Ez utóbbi következmény egy újabb hibaeseményt generál, annak lesz az indító oka, nevezetesen a A GAC adszorpciós kapacitása csökken hibaeseménynek. Az aktív szén töltet kapacitásának csökkenése nem kizárólag abból adódhat, hogy a homokszűrőt elhagyó víz minősége nem megfelelő, de ez lehet az egyik forrása. Az adszorpciós kapacitás csökkenése pedig azt eredményezi, hogy az aktív szén nem képes kellő hatásfokkal eltávolítani a klórozott szerves melléktermékeket (THM és AOX vegyületeket). Az egyes hibaesemények ily módon történő összekapcsolásakor a követő hibaesemény megelőző tevékenysége az előző hibaesemény monitorozott paraméterének riasztási értékénél végrehajtott megfelelő beavatkozást jelenti. A konkrét példánál maradva: a követő hibaesemény a A GAC adszorpciós kapacitása csökken, amelyet megelőzni azzal tudunk, hogy az előző hibaeseményt ( A homokszűrő szűrési hatékonysága csökken ) észleljük a megfelelő monitoring tevékenységgel. És amikor a beavatkozási értéket elérjük, akkor a megfelelő beavat-

12 A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának ellenőrzése A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 3 Monitoringért felelős megnevezése 3 Monitorozott érték dokumentálásának helye 3 A beavatkozást követően 5 óra múlva Labornapló, vízminőségi adatbázis, üzemnapló 12 Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 3 < 0,8 NTU HÍRCSATORNA A beavatkozási tevékenység kockázat-csökkentő hatásának Monitorozott paraméter 4 Monitoring helye 4 A beavatkozás és monitoring között eltelt idő 4 Nyomásesés Homokszűrő A beavatkozást követően 5 óra múlva kozási tevékenységet végrehajtjuk, Monitoringért azaz felelős ütemen megnevezése kívüli 4 mészetesen Vízműkezelő lesznek, csoportvezető ellenőrzése hiszen egy adott hibaeseményhez Monitorozott érték dokumentálásának helye 4 Üzemnapló visszaöblítést alkalmazunk, hosszabb távon pedig a homoktöltetet cseréljük. Ezzel tudjuk megakadályozni azt, tása csökken hibaeseményhez való egyik lehetséges elju- több úton is eljuthatunk. A A GAC adszorpciós kapaci- Megfelelő hatékonyságú beavatkozás esetén elért érték 4 Δp < 1,5 bar hogy a 6. követő táblázat hibaesemény, A koagulációs azaz arzéneltávolítás a A GAC adszorpciós egy lehetséges tást mutattuk hibaeseményének be az előzőekben, elemzése de ez a hiba bekövetkezhet akkor is, ha pl. a GAC öblítésekor aktív szén szemcsék kapacitása csökken ezen okokból bekövetkezzen. Az így összeállított hiba-láncolatokban átfedések ter- elúszása következik be. Megelőzés Ok Hibaesemény Következmény 1 Következmény 2 Következmény 3 Monitoring Naponta intenzív vizes+levegős visszaöblítés alkalmazása a homokszűrőn Homoktöltet tömörödése, cementálódása Homokszűrő szűrési hatékonysága csökken A homokszűrő vasés arzéneltávolítása nem megfelelő Vas és arzén tekintetében kifogásolt minőségű kezelt víz A GAC-ra kerülő víz lebegőanyag tartalma magas A homokszűrőt elhagyó víz zavarossága (mérés és szemrevételezés), As és Fe tartalma (mérés), nyomásesés Ok Megelőzés Hibaesemény Következmény Monitoring A GAC-ra kerülő víz lebegőanyag tartalma magas A homokszűrőt elhagyó víz túl nagy zavarossága esetén beavatkozás a homokszűrési lépésnél A GAC adszorpciós kapacitása csökken A GAC THM és AOX eltávolítási hatásfoka nem megfelelő THM, AOX, UV 254 a GAC töltetet elhagyó vízben, nyomásesés a GAC tölteten 1. ábra Hibaesemények láncolata egy konkrét példán keresztül Döntés 1. ábra kérdése, hogy Hibaesemények az egyes hibaeseményeket láncolata egy konkrét milyen részletességig bontjuk le. A hibaesemények lánco- példán keresztül latának kialakításánál két szempontot kell figyelembe venni: a felbontás legyen annyira részletes, hogy az egyes események közötti kapcsolat világosan átlátható legyen, ugyanakkor ne legyen olyan mértékben részletezve, hogy kezelhetetlen mennyiségű hibaesemény képződjön. További elképzelésünk a kidolgozott módszer összekapcsolása az Üzemeltető vállalatoknál rendelkezésre álló informatikai rendszerrel. A strukturált szerkezet kialakítását azért is tartjuk fontosnak, mert így lekérdezéseket generálhatunk, amelyek az üzemeltetési szabályzatok, vízminőségi ellenőrzési tervek, egyéb dokumentációk összeállításában is segítséget jelenthetnek. A következőkben egy pár példát mutatunk be lekérdezésekre: vízműkezelők napi szintű feladatainak a köre, karbantartók havi / kéthavi / évente, stb. elvégzendő feladatainak a köre, heti / kétheti /havi / féléves / éves rendszerességgel mért vízminőségi paraméterek köre, egy adott paraméter túllépése esetén a lehetséges hibaesemények köre, több paraméter együttes túllépése esetén a lehetséges hibaesemények körének szűkítése. A vízbiztonsági terv informatikai rendszerrel történő összekapcsolása azért is kívánatos, mert amellett, hogy a VBT egyszerűbben kezelhető, a terv működése is hatékonyan követhető: megállapítható, hogy a vízbiztonsági terv működtetése hozott-e kedvező változásokat. A hibaesemények gyakoriságára vonatkozóan statisztikai adatbázis áll majd rendelkezésre, amely a vízbiztonsági terv felülvizsgálatakor hasznos információkkal szolgálhat. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Laky, D., Andrási, J., Magyarné, Bede, M., Süveges, Gy.,Kovács, Z., Kiss, B, M. (2011): Vízbiztonsági tervezés a Szolnoki Felszíni Vízműben alkalmazott módszertan bemutatása, Vízmű Panoráma, 19(6) pp. 4-7 Országos Környezetegészségügyi Intézet (2009): Útmutató ivóvíz-biztonsági tervrendszerek kiépítéséhez, működtetéséhez, https://www.antsz.hu/data/cms14700/utmutato_ivo vizbizt_rendsz_kiepitesehez_ pdf

13 HÍRCSATORNA A GYÖMRŐI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP TECHNOLÓGIÁJÁNAK FINOMHANGOLÁSA MIKROBIOLÓGIAI PARAMÉTEREK SEGÍTSÉGÉVEL Bognár Ferenc,* Somogyi Tamás** 1. BEVEZETŐ A HÍRCSATORNA május-júniusi számában megjelent, a Gyömrő-Maglód-Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep üzemeltetési tapasztalatai című cikk, mely a gyömrői szennyvíztisztító telep technológiájának sajátosságait mutatta be. Jelen írásunk, mintegy folytatása ezen anyagnak, melyben a helyi technológusi munka egyik fontos szegmensét, az eleveniszap rendszeresen elvégzett fénymikroszkópos biológiai vizsgálataiból nyerhető információk felhasználási lehetőségeit mutatjuk be. Az üzemeltetés során adódó szakmai kihívások, a hatályos jogszabályoknak, a környezettudatosságnak, valamint a költséghatékony üzemeltetésnek való megfelelés mind együttesen kell, hogy az üzemeltetést végző szakembernek a szeme előtt lebegjen. Ezen, jól definiált cél eléréséhez a telep technológusának minden lehetséges információt ismernie kell, aminek figyelembevételével havária helyzeteket előzhet meg, illetőleg a tisztítási hatékonyságot megtartani, adott esetben javítani tudja. Az eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia során a tisztítást baktériumok, csillós egysejtűek, amőbák, és többsejtű protozoa élőlények szoros egymásrautaltsági hálózatából álló életközössége végzi. A szennyvíztisztítási technológiai elmeinek feladata ezen életközösség számára a környezeti feltételek optimumának biztosítása. A leghatékonyabb üzemmenet akkor valósítható meg, ha elegendő információval rendelkezünk az eleveniszap mindenkori állapotáról, igényeiről. Az iszapban előforduló élőlények jelentős része bioindikátor jellegű, így azok jelenléte, eltűnése, vagy újként való megjelenése a telepre érkező szennyvíz összetételének-, vagy egy technológiai elem működési hatékonyságának-, vagy valamely üzemi paraméternek megváltozását jelzi. Az eleveniszap életközösségének alapos megismerése csupán rendszeresen elvégzett vizsgálatok speciális módon történő kiértékelésével lehetséges. A gyömrői szennyvíztisztító telepen hetente elvégzett mikroszkópos elemzések az Egységes Mikrobiológiai Vizsgálati Rendszer (továbbiakban: EMVIR) által működtetett algoritmussal történő kiértékelései lehetővé tették, hogy a mindenkori optimális iszapterhelést, és oldott-oxigén koncentrációt megtalálhassuk, és meg is tudjuk tartani, illetve szükség esetén a biológia igényeihez igazodva átállítsuk. A gravitációs elven működő fázis- szétválasztást nehezítő fonalas baktériumok egyes fajai az eleveniszapnak mindenkori alkotói. A fonalasodás alkalmankénti erősödésének korai stádiumban való felismerése, az adott faj szaporodását gátló, specifikusan hatni képes technológiai beavatkozás ismerete segít megelőzni az iszap habzását, utóülepítőben való felúszását, és a tisztított vízben megjelenő pelyhes-iszapelúszást. *2. BIOINDIKÁTOR SZERVEZETEK A következőkben ezen bioindikátor szervezeteket tekintjük át (Szilágyi et Orbán, 2007),(Fleit, 1995). Fonalas baktériumok Thiothrix sp.: anaerob körülmények között kialakult redukált kén, valamint szerves savak jelenlétét indikáló fonalas baktérium, amelynek jelenlétéből a csatornahálózba, vagy a technológia bármely pontján kialakuló berothadásra lehet következtetni. Typ021N: a kénbaktériumok közé tartozó élőlény, így átalában a Thiothrix sp-vel egyszerre figyelhető meg. Microthrix parvicella: nagy mennyiségű előfordulása mondhatni szezonális eloszlást mutat Gyömrőn. Jellemzően kis biológiai terhelésnél szaporodik el nagy számban. A bejövő szennyvíz nagy zsír- és olajtartalma is optimális körülményeket teremt számára. Typ0041: Tartósan kis biológiai terhelésnél szaporodik el. Közepes fonalasság esetén sem okoz komolyabb üzemeltetési problémát, mert sem az ülepedést, sem az iszap vízteleníthetőségét nem hátráltatja jelentősen. Többnyire a Typ0041 a Microthrix parvicella-val együtt alkotja a gyömrői iszap fonalas baktérium populációját. Erre példát az 1. kép mutat be. ** vezető biológus EMVIR Nonprofit Kft., ** szennyvízágazat vezető, Gyömrő-Maglód-Ecser kistérségi szennyvíztisztító telepvezető 1. kép Microthrix parvicella és Typ0041 fonalak a gyömrői iszapban (Fotó:Bognár Ferenc)

14 14 HÍRCSATORNA Csillós egysejtűek Szerepük nélkülözhetetlen megfelelő ülepedési képességű rendelkező, és zavartalan nitrifikációt biztosító eleveniszap kialakulásában, fenntartásában. A szabadon úszó, legelő életmódot folytató fajok a pelyhek felszínéről a rosszul kötődő szervesanyagokat, elhalt bakteriális sejteket fogyasztják, ezzel hozzájárulnak a gömbölyded, tömör pehelyszerkezet kialakulásához. A legelés közben a pelyhek felszínére úgynevezett EPS-anyagot (extracelluláris-poliszacharid) választanak ki, ami segíti a baktériumok pehelyhez kötődését. A szabadon úszó, nem legelő csillósok pedig a pelyhek közötti térből eszik meg a pelyhekbe be nem épült, elhalt baktériumokat, szerves törmelékeket, ezzel a tisztított víz lebegőanyag tartalmát csökkentik. A gyömrői iszapban az Aspidisca cicada, Aspidisca lynceus, Holophrya sp., Colpidium sp., Chilodonella sp., Amphileptus sp., és az Euplotes sp. egyedei népesítik be ezen csoportból az iszapot. A helytülő csillósok a pelyhekhez horgonyozva élnek, a pehely közötti térből a szabadon úszókhoz hasonlóan az elhalt baktériumok és a szerves törmelékek iszapba zárásában, ezáltal a technológiai sor végén, a fázisszétválasztásban segítenek. Gyömrőn a Thuricola sp., a Carchesium sp., a Vorticella convallaria, Vorticella microstoma, az Epistylis sp., (lásd 2. kép) valamint az Opercularia sp. fordulnak elő. Amőbák Házas, és csupasz amőbák egyaránt előfordulnak a telepen. A házas amőbák közül leggyakoribb az Arcella sp., ami a nitrifikáció szempontjából megfelelő iszapkort jelzi számunkra. A csupasz amőbák hirtelen fellépő túlterhelés, mérgező hatású anyagok fogadásakor jelennek meg. Többsejtű élőlények A többsejtű élőlények megfelelő iszapkornál figyelhetők meg. A rendszer stabil, jó működését jelzik számunkra. A Rotaria sp. fajok (lásd 3. kép) hosszú, megnyúlt testalakúak, a pehelyhez kihorgonyozva figyelhetők meg leggyakrabban. Toleránsak a nagy iszapterheléssel és a kis oldott oxigénszinttel szemben, így ők inkább csak a megfelelő iszapkor megállapításában segítenek, ellenben a Cephalodella sp., és a Nematoda sp. egyedei a stabilitásra, zavartalan nitrifikációra is utalhatnak. 3. kép-rotaria sp. (Fotó:Bognár Ferenc) 2. kép Epistylis sp. (Fotó:Bognár Ferenc) Ostoros egysejtűek Az ostoros egysejtűek megjelenéséből mindig az eleveniszap rosszirányú változására következtethetünk. Jelentős mértékben megnövekedett biológiai terhelésre, anaerob hatások jelenlétére utalnak. A gyömrői eleveniszapban a Bodo sp.,a Trepomonas sp, valamint a Peranema sp. egyedei jelennek meg nagyon ritkán. 3. AZ INIDKÁTOROK JELZÉSEINEK ÉRTEL- MEZÉSE A gyömrői eleveniszapban évszaktól, és bizonyos technológiai paraméterektől függően- jellemzően indikátorcsoport különböző egyedszámú élőlényei vannak jelen. Bizonyos csoportok jelentősége önmagukban is információt nyújt, de sokkal fontosabb őket életközösség szintjén vizsgálni. Ehhez egy speciális algoritmust használunk fel, amelyet egy szoftver, az EMVIR működtet. Az EMVIR egy online adatrögzítő és feldolgozó rendszer. Az eleveniszapos rendszerű, fő tömegében kommunális szennyvizeket fogadó, biológiai szennyvíztisztító telepek működéséről ad olyan információkat, melyek segítségével költséghatékony, biztonságos üzemeltetés valósítható meg. Az EMVIR fő feladata egyrészt az állapotértékelés, melyben a biológiára ható tényezők eredőjét ismerteti. Megmutatja, hogy a biológiai tisztítóműre érkező szennyvíz összetételében egyes kockázati tényezők milyen súllyal

15 HÍRCSATORNA vannak jelen. Ezen funkciójában a túlzottan nagy ammónium-koncentráció, a nem megfelelő C:N:P arány, valamint az anaerob hatások között kialakuló redukált kén-kötések jelenlétéről, és ezen hatások erősségéről ad tájékoztatást. Egy sajátos súlyozással az indikátorok meghatározott kategóriáiból minősítésre kerül az élővilág fajgazdagsága, mely nagyon fontos tájékoztató paraméter a vizsgálati eredmények összevetésekor. Minősítésre kerül a levegőztető medence két legfőbb folyamata, a nitrifikáció, valamint a szervesanyag-lebontás. A zavartalan, a kis mértékben zavart, valamint az erősen zavart nitrifikációt és szervesanyag-lebontást kaphatjuk eredményül, attól függően, hogy az ezen folyamatok szempontjából fontos indikátorok milyen mennyiségben vannak jelen, vagy épp hiányoznak az iszapból. A rendszer másik fő funkciója az alapállapot információinak négy szintű output rendszerben történő részletes, szöveges kifejtése. Az outputok bemutatják, hogy mit kell tennie a technológusnak ahhoz, hogy a biológiát érő hatások minél kisebb mértékben befolyásolják az eleveniszap működését. Útmutatást szolgáltat az optimális iszapterhelés eléréséhez, valamint segítséget nyújt az iszap működéséhez szükséges oldott oxigén koncentráció finombeállításához. Ezáltal megtalálható az a legkisebb oldott oxigén-koncentráció, amelyet biztosítva a biológiai folyamatok biztonságosan lejátszódnak a legkisebb fajlagos üzemeltetési költség mellett. A szoftver harmadik funkciója az adattárolás, és speciális lekérdezhetőség. A feltöltött jegyzőkönyvek bármikor lekérdezhetők a központi szerverről vizsgálati jegyzőkönyvek, valamint a különböző mikrobiológiai paraméterek esetében (úgymint fonalas baktériumok gyakorisága, iszapaktivitással korrigált iszapterhelés, az iszap számára effektíven hasznosítható oldott oxigén-koncentráció, valamint a biokémiai folyamatok stabilitása) grafikonok formájában. A paraméterek lekérdezésére példát az 1. ábra mutat be. 1. ábra Paraméterek lekérdezése grafikonban (www.emvir.hu) 4. A AS ÉVEK EMVIR VIZS- GÁLATI EREDMÉNYEINEK ÁTTEKINTÉSE Fajgazdagság Ahogyan korábban említettük, nagyon fontos paraméter, hogy az eleveniszapban épp milyen fajgazdagság figyelhető meg. Gyömrő esetében az EMVIR szerinti diverzitás az elmúlt három évben jellemzően a 15-ös kategória körüli értéket mutatta (2. ábra). Szélsőséges esetekben, egy alkalommal a 8-as, egy alkalommal pedig a 25-ös értéket érte el. Az itt élő eleveniszap akkor a legjobb tisztításiés ülepedési képességű, amikor az élővilág változatossága az EMVIR szerinti 15-ös kategóriát eléri. 2. ábra A gyömrői eleveniszap fajgazdagságának alakulása (www.emvir.hu)

16 16 HÍRCSATORNA Szennyvíz-összetételbeli kockázatok A levegőztető medencére érkező szennyvíz összetételében rejlő kockázatok közül leggyakrabban az ammónium-koncentráció nagyságára érkezett jelzés az indikátorok szám-, és minőségbeli eloszlásából, melynek mértéke mindig csekélynek tekinthető. Vélhetően az iszap-víztelenítésből és tárolásból származó dekantvizek a forrásai, ugyanis a nyers szennyvíz ammónium-koncentrációja kis ingadozást mutat. Nyári, tartósan száraz időszakokban a hosszú tartózkodási idejű csatornahálózatban kialakulnak berothadt szakaszok, melyeknek következtében redukált kén-kötések, szerves savak képződnek a bejövő szennyvízben. Ilyenkor elszaporodnak az iszapban az anaerob hatásokra figyelmeztető indikátorok, úgymint Thiothrix sp. fonalas baktériumok, és a Bodo sp. ostoros egysejtűek. A redukált kén-kötések kockázatára ilyenkor szintén csekély mértékben, de jelzés érkezik az EMVIR - jegyzőkönyvekben. Ezekben az esetekben a redoxpotenciál a bejövő szennyvízben akár a -112 mv-ot is elérheti (pl i mérés), ami erősen anaerob közeget jelent. A levegőztető medencében azonban ezek a vegyületek feloxidálásra kerülnek, így a nitrifikációt nem zavarják jelentősen. Szervesanyagok lebontása, nitrifikáció A szervesanyagok lebontása, valamint a nitrifikáció minden vizsgálat alkalmával a zavartalan minősítést kapta a 2012-es és a 2013-as évben. Fonalas baktériumok A fonalas baktériumok közül a Thiothrix sp. alacsony fonalassággal, a korábbiakban ismertetett módon, szezonális jelleggel jelenik meg. Mellette a Nocardioform Actinomycetes, a Typ0041-es, és a Typ021N fordult még elő ritkán az iszapunkban. Ezen baktériumok komolyabb üzemeltetési problémát nem okoznak, sem habzást, sem iszapelúszást nem tapasztaltunk jelenlétükkor. Technológiai beavatkozást igénylő fonalasságot, az Eikelboom FI-indexe szerinti 3-as, 4-es kategóriát elérő Microthrix parvicella okozza alkalmanként (3. ábra). Tartósan csapadékos időben, amikor nagyon kis szennyezőanyag tartalmú szennyvíz érkezik több napig a szennyvíztisztító telepre, akkor a tartósan éhező állapotban ezek a baktériumok helyzeti előnybe kerülnek a pehelyalkotó baktériumokkal szemben, és nagyobb szaporodási képességüknek köszönhetően dominánssá válnak az iszapban. A 3-as kategóriánál a levegőztető medencéken hab alakul ki, mert a fonalas baktériumok hidakat képeznek a pelyhek között, valamint nyílttá teszik őket Ennek következtében megnő a pelyhek felülete és a mélylégbefúvásos levegőztetés hatására felúsznak a műtárgyban, annak vízszintjére (lásd a 4. képet). 4. kép Iszaphabzás a levegőztető medence felszínén (Fotó: Bognár F.) Az iszapterhelés növelésével ez az állapot a kezdeti stádiumban jól kezelhető és visszafordítható. Amennyiben a 4-es FI indexet is eléri, akkor szükségessé válik a technológiai beavatkozásokat a fonalas baktériumokra specifikusan ható vegyszer adagolása. Jellemzően egy-két hét alatt a fonalasodás ily módon legyőzhető (lásd 3. ábra). 3. ábra A Microthrix parvicella fonalasságának alakulása (www.emvir.hu)

17 HÍRCSATORNA A VIZSGÁLATOK ÁLTAL NYERT INFOR- MÁCIÓK HASZNOSÍTÁSA AZ ÜZEMELT- ETÉSBEN (BOGNÁR, SERKE 2012) A telep laboratóriumában elvégzett kémiai méréseket, valamint a korábbi évek üzemeltetői tapasztalatait alapul véve, az EMVIR segítségével az elmúlt évek során nagy fokú üzembiztonság mellett sikerült a szennyvíztisztító telep tisztítási képességét javítani. Az oldott oxigén-koncentrációjának minimalizálása mellett az iszapterhelés folyamatos biológiai kontrollal történő szabályozásával költséghatékonyságában is jelentős javulást tudtunk elérni. A következőkben konkrét példákon keresztül mutatjuk be a technológiai folyamatok optimalizációjának végrehajtását a gyömrői szennyvíztisztító telepen. 6. PÉLDÁK A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK OPTIMALIZÁLÁSÁRA Oldottoxigén-koncentráció finomhangolása Az oldott oxigén-koncentrációjának az iszap igényeihez igazodó pontos beállításával eltérő oxigén-alapjeleket beállítva, jelentős költség takarítható meg a fúvók villamos energia fogyasztásának időszakos mérséklésével. A rendszerbe vitt oxigén koncentrációja egészen addig csökkenthető, amíg az indikátorok átrendeződése nem mutat oxigénhiányt a nitrifikáció szempontjából. Egy konkrét példán szemléltetjük az oxigén koncentráció csökkentésének lehetőségét a mikrobiológia jelzőfunkciójának alkalmazásával. A 2011.év tavaszán, március 11-től április 6-ig, a téli időszakban tartott 1,5 mg/l-es értékről fokozatosan lecsökkentettük az oxigén koncentrációt 0,8mg/l-re (heti rendszerességgel elvégzett ellenőrző mikrobiológiai vizsgálattal), amikor is a nitrifikáció szempontjából kis oxigén-koncentrációt kaptunk eredményül. Ezután növeltük 1,0 mg/l-re, ami az április 13-, és 14-én elvégzett vizsgálatok szerint is optimálisnak bizonyult (4. ábra). A rendszerben tartott oldott oxigén-koncentrációból a nitrifikációra effektíven hasznosítható koncentrációt az EMVIR három kategóriába sorolja: 1 mg/l alatti, 1-2 mg/l közötti, és 2 mg/l feletti mennyiség. A grafikonban a kék jelölések az adott koncentráció-intervallumot jelölik A beavatkozási időszakban az elfolyó vízben a nitrogénformák mérési eredményeit az 1. táblázatban mutatjuk be. Időszak 4. ábra Az eleveniszap által hasznosítható oxigén-koncentrációja (www.emvir.hu)* NO 2 NO 3 NH 4 átlag, mg/l március 0,4-0, ,05-0, április 1,0-1, ,0-2, május 0,5-0, ,10-0,2 1. táblázat A nitrogén háztartás alakulása (szerző:somogyi Tamás) A nitrifikáció zavartalanul zajlott le a beavatkozások teljes időtartama alatt. Ha csupán kémiai paraméterekre támaszkodva hajtanánk végre ilyen beavatkozást, akkor negatív visszacsatolásként a tisztított víz ammóniumkoncentrációjának emelkedését használhatnánk, melynek létrejöttekor már a nitrifikáló baktériumok működésének gátlása állna a háttérben. Ebben az esetben jelentősen meg kellene növelni az oldott oxigén-koncentrációját

18 18 HÍRCSATORNA néhány napig, hogy a folyamat stabilizálódjon, ezáltal elveszítenénk a megtakarított energiát. A mikroszkópos vizsgálatkor a baktériumoknál a magasabb szerveződési szintű élőlények reakcióit vizsgáljuk, így már akkor jelzést kapunk, amikor bakteriális szinten még nem indult el változás, ezért kis mértékben kell csak visszaemelni az oxigén koncentrációját, és ott, azon a szintan is kell a továbbiakban tartani, ha a következő vizsgálat pozitív visszajelzést nyújt. Számításaink szerint évszaktól, és a bejövő szennyvíz minőségétől függően havi ezer Ft-nyi villamos energia takarítható meg 0,1 mg/l oldott oxigén-koncentráció csökkentésével (2. táblázat). Időszak Oldott oxigén-koncentráció Felhasznált villamosenergia mg/l kwh március 1, április 0,8-1, májusa 1, táblázat Villamos energia igény adott oldottoxigén-koncentráció mellett (szerző:somogyi Tamás) Biológiai visszacsatolások mentén beállított iszapterhelés Az iszap biológiai terhelésének beállítása mikrobiológiai kontrollal szintén nagyobb üzemeltetési biztonságot, és csökkenő üzemeltetési költséget hozott. A gyömrői szennyvíztisztító telep esetében az optimális az az állapot, amikor a nitrifikáció és a szervesanyag-lebontás szempontjából is kis terhelést kapunk eredményül az EMVIR-kiértékelésben. Számításaink szerint ilyenkor a legcsekényebb az iszap szaporulata, így csökken a víztelenítésre és elhelyezésre kerülő mennyiség. Viszont ebben az állapotban viszonylag nagy az esélye a Microthrix parvicella térnyerésének. A terhelés csökkenését az erre specifikus indikátorok jelzéseiből tudjuk az EMVIR algoritmusával detektálni. Az iszapterhelés jelentős mértékben történő optimális mérték alá esését a Microthrix parvicella és a Typ0041 (5. és 6. kép) fonalas baktérium megjelenése, vagy nagymértékű felszaporodása jelzi. Ha a fonalasság megnő, átmenetileg addig kell a fölösiszap elvétel egységnyi mennyiségét növelni, amíg közepes terhelést nem kapunk eredményül, tehát a szervesanyag-lebontás szempontjából kicsi, a nitrifikáció szempontjából nagy terhelést. Ha ez sem bizonyul elegendőnek, akkor átmenetileg a nitrifikáció szempontjából is néhány napig nagy terhelést alakíthatunk ki februárban a Microthrix parvicella fonalassága elérte a 3-as kategóriát (5. ábra). A terhelés emelését nagy óvatossággal kellett végezni, mert a nitrifikáció az évnek ebben a szakaszában nagyon érzékeny a kis hőmérséklet miatt. A terhelés április 5-re mindkét biokémiai folyamat számára nagynak mutatkozott (6. ábra), ezért néhány napig szüneteltettük a fölösiszap elvételt, majd a beavatkozás előtti szokásos mértékkel folytattuk. A beavatkozások következtében április 25-re már közepes terheltségűre, május 21-re pedig kis terhelésűre sikerült beállítani a technológiát. Mindeközben pedig a Microthrix parvicella fonalassága visszacsökkent. 5. kép Microthrix parvicella FI=3-as fonalassággal (Fotó: Bognár Ferenc) 5. ábra Microthrix parvicella fonalasságának alakulása a beavatkozás alatt (forrás:

19 HÍRCSATORNA * Az iszapterhelést az EMVIR a szervesanyag-lebontás és a nitrifikáció szempontjából vett határszámokhoz viszonyítja. A nitrifikáció szempontjából a 0,15 kgboi5/(kgts*d), a szervesanyaglebontás szempontjából pedig a 0,2 kgboi5/(kgts*d) terhelési határhoz való viszonyt állapítja meg. A grafikonban a szürke jelzések a szervesanyag-lebontás, a zöld jelzések pedig a nitrifikáció szempontjából megállapított terhelési állapotot jelzik. 6. ábra Iszapterhelés változása a beavatkozás alatt (forrás: 6.kép Microthrix parvicella FI=1-es fonalassággal (Fotó: Bognár Ferenc) 7. ÖSSZEGZÉS A gyömrői szennyvíztisztító telep üzemeltetésében 2010 óta van szakmai kapcsolatban az Egységes Mikrobiológiai Vizsgálati és Értékelési Rendszert Támogató Nonprofit Kft. szakembereivel, ezóta vagyunk tagja az EMVIR Szakmai Közösségének. Szennyvíztisztító telep üzemeltetésében a kezdetektől fogva nélkülözhetetlen segítséget nyújt a saját laboratóriumunk, ami napi rendszerességgel biztosít információt a tisztítási hatásfok alakulásáról, és az iszap legfőbb paramétereiről. Az EMVIR szoftverének alkalmazásával az elmúlt három évben jelentősen kibővült ezen információhalmaz, ami tapasztalhatóan megnövelte az üzemeltetés biztonságát, költséghatékonyságát. Az iszap biológiai szempontú terhelése, és a rendszerben tartott oldott oxigén-koncentrációjának optimuma az EMVIR algoritmusával sokkal egzaktabban megállapítható, mint ahogyan az más eddig ismeretes módszerrel elérhető volt. Az eleveniszapot érő hatások, kockázatot jelentő tényezők ismerete mindig fel tárja a lehetséges változási irányokat, melyeket azelőtt lehetséges befolyásolni, mielőtt komolyabb üzemeltetési problémák kialakulásához vezethetnének. Az EMVIR szakmai közösségének rendszeres egyeztetésein hasznos információkat gyűjthetünk a többi üzemeltető szervezet által nyert tapasztalatokból, előadásokból. A szoftver évről évre jelentős fejlődésen megy keresztül, ami a közösség visszajelzéseit is magába építve egy közös cél felé mutat a hétköznapokban, a költséghatékony, biztonságos üzemmenet elérésére. Fontos megjegyezni, hogy a szennyvíztisztítás és egyébként más közszolgáltatás sem profit orientált tevékenység. Véleményünk szerint, amennyiben megtakarítás keletkezik, a szolgáltatás jobbítása érdekében azt vissza kell forgatni, javítva a hatékonyabb működést. Ezen alapelvek alapján a megtakarítások a Gyömrő Maglód - Ecser kistérségi szennyvíztisztító telepen további, legfőképp energia-hatékonysági beruházásokat eredményeztek, amelyek emellett az üzembiztonságot is szolgálják. Meg kell még említeni, hogy a telepen egy komplett online műszerezettség került kialakításra, amelyekkel a telep paraméterei még finomabban érzékelhetőek és emellett könnyebb, komplex beavatkozások végrehajthatók. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSMUNKA Bognár, F., Serke, Á. (2012): Települési biológiai szennyvíztisztító telepek biokémiai folyamatainak optimalizálása a költségcsökkentés szempontjából, Baja. Fleit, E. (1995): Kézikönyv az eleveniszap minták mikroszkópos értékeléséhez, VITUKI Innosystem, Budapest, Szilágyi, F.,Orbán, V. (2007):Alkalmazott hidrobiológia, Magyar Víziközmű Szövetség, Budapest

20 20 HÍRCSATORNA KA Abwasser-Abfall 08/2013 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELŐSZAVA Árvíz után özönvíz előtt Stefan Bröker BESZÁMOLÓK IE expo 2013: Ismét jelentős növekedés Vízgazdálkodás Észak-kelet-Németországban Észak-Kelet DWA-tartományi szövetségi ülés Stralsundban Frank Bringewski Víz az antropogén korszakban Csatornaellenőrzési igazolvánnyal a csatornavizsgálatban, mindig naprakészen Szakemberek kísérete minőségbiztosítás Alexandra Bartschat (Hennef) NASS-napok (Neuartige Sanitärsysteme, újszerű szaniterrendszerek) Eschbornban: Új vízi infrastruktúrakoncepció a várostervezésben Martina Winker (Frankfurt am Main), Jürgen Stäudel (Weimar), Elisabeth von Münch (Schwalbach) és Jörg Londong (Weimar) KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ KliWäss: Képzési modul megtervezése, létrehozása és kísérleti jellegű bevezetése hallgatók, mérnökök és technikusok számára az éghajlathoz igazított városi csatornázás témában A DWA (Deutsche Vereinigung für Wasserwirtschaft, Abwasser und Abfall; Német Víz-, Szennyvíz- és Hulladékgazdálkodási Szövetség), a Dr. Pecher AG és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem új kutatási-fejlesztési megbízást kap VÍZELVEZETŐ RENDSZEREK A csatornahálózat és a szennyvíztisztító telepre érkező vízhozam vezérlése a wilhelmshaveni vízgyűjtő terület példáján Katja Seggelke (Drezda), Thomas Beeneken, Lothar Fuchs (Hannover), Roland Löwe (Lyngby/Dánia), Tim Menke és Birger Ober-Bloibaum (Wilhelmshaven) KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mely újszerű szaniterrendszerek (NASS, neuartige Sanitärsysteme) azok, amelyek Németország számára különösen sikeresnek ígérkeznek? Jana von Horn, Max Maurer (Dübendorf/Svájc), Jörg Londong (Weimar), Sabine Lautenschläger (Lipcse), Heidrun Steinmetz (Stuttgart), Thomas Hillenbrand (Karlsruhe) és Thomas Dockhorn (Braunschweig)

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT

Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai. Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Az Ivóvízminőség-javító program technológiai vonatkozásai Licskó István Laky Dóra és László Balázs BME VKKT Arzén Ammónium ion Bór Fluorid Vas Mangán Nitrit??? Metán Szén-dioid Célkomponensek Lehetséges

Részletesebben

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Dr. Laky Dóra*, Dr. Borsányi Mátyás**

Dr. Laky Dóra*, Dr. Borsányi Mátyás** Dr. Laky Dóra*, Dr. Borsányi Mátyás** Kockázatkezelés normál működéskor és feltételezett válsághelyzetekben a Komravölgyi-ivóvízbázis és vízkezelés rendszernél * Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Víz- és szennyvíztisztítási technológiák

Víz- és szennyvíztisztítási technológiák Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Víz- és szennyvíztisztítási technológiák BMEEOVKMHT1 Dr. Laky Dóra, Dr. Szabó Anita 2011.08.09. 0 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezetés... 5 1. Előadás Víztisztítási

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások által szükségessé vált átdolgozásának módszere

A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások által szükségessé vált átdolgozásának módszere H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások

Részletesebben

Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával

Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Systems Kft. OMFB 00235/2001 számú projekt Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Előadó: Bakos Tamás műszaki igazgató Systems Kft. 2003. március 31 A projekt célja Membrántechnológiai

Részletesebben

Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE Kohéziós Alap BEFEKTETÉS A JÖVŐBE NAGYKÁLLÓ VÁROS IVÓVÍZMINOSÉG-JAVÍTÓ PROJEKT KEOP-1.3.0/09-11-2012-0008 2 I Nagykálló Város Ivóvízminoség-javító Projekt BEVEZETO A projekt által fejlesztéssel érintett

Részletesebben

Laky Dóra, Licskó István. Alkalmazásával Uklanjanje j arsena koagulacijom sa gvožđe(iii)-hloridom u tretmanu vode za piće

Laky Dóra, Licskó István. Alkalmazásával Uklanjanje j arsena koagulacijom sa gvožđe(iii)-hloridom u tretmanu vode za piće Laky Dóra, Licskó István Arzén eltávolítása tása ivóvízből vas(iii)-klorid koaguláció Alkalmazásával Uklanjanje j arsena koagulacijom sa gvožđe(iii)-hloridom u tretmanu vode za piće Budapesti Műszaki és

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Települési vízgazdálkodás rendszere

Részletesebben

Arzéneltávolítás adszorpcióval

Arzéneltávolítás adszorpcióval Formázott Arzéneltávolítás adszorpcióval Koch Dániel, Kökény István Eötvös József Főiskola A korábbi arzén határértéket 5 µg/l-t teljesíteni tudó, de a jelenleginek kifogásolható vízminőséget produkáló

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Előzmények. szükség esetén elkészítése

Előzmények. szükség esetén elkészítése Laky Dóra, Licskó István, Szabó D. Lucyna, Dávid Andrea A vízbiztonsági tervezés folyamata a Ceglédi Városi Vízműnél Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Részletesebben

Szennyvíztisztítás III.

Szennyvíztisztítás III. Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz

Részletesebben

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz

Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Vízkezelések hatása a baktériumközösségek összetételére tiszta vizű rendszerekben- az ivóvíz Készítette: Korányi Erika Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Majorosné Dr. Tóth Erika Mikrobiológia

Részletesebben

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció

A klórozás kémiája. Kémiai reakciók. Affinitási sorrend. Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Víz és szennyvíztechnológiai gyakorlatok Fertőtlenítés klórgázzal Vincze lászlóné dr. főiskolai docens A klórozás kémiája Klórgáz és a víz reakciói gáz oldódása hidrolízis disszociáció Szabad aktív klórformák

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család

HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26.

SZAKVÉLEMÉNY. Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. SZAKVÉLEMÉNY Aqua RO ivóvíz utótisztító kisberendezés család egészségügyi szempontú alkalmazhatósága OKI ikt. sz.: 7077/2009 2010. január 26. Az Eu Provident Kft. (4026 Debrecen, Mester u. 39) véleményünket

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz.

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz. Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék gyűjtőátrakó telep Kővágószőllős 0/46 hrsz. HACCP terv Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű?

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Megbízható mérés és szabályozás

Megbízható mérés és szabályozás Megbízható mérés és szabályozás Pontosság tervezéssel www.prominent.com Az optimális adagolás garanciája az adagolószivattyú, a szabályzó és az érzékelő tökéletese együttműködése. A ProMinent maximális

Részletesebben

PRIORITÁSOK A FÜRDŐÜZEMELTETÉSBEN:

PRIORITÁSOK A FÜRDŐÜZEMELTETÉSBEN: PRIORITÁSOK A FÜRDŐÜZEMELTETÉSBEN: higiénés és baleseti biztonság mellékhatás-csökkentés környezetvédelem, energiatakarékosság költséghatékonyság A 4 PRIORITÁS MEGNEVEZÉSÉVEL EGYBEN MEGHATÁROZTUK A KORSZERŰ

Részletesebben

Új kihívások az ivóvízbiztonság-tervezésben. Szebényiné Vincze Borbála MHT Budapest, 2014. 05. 13.

Új kihívások az ivóvízbiztonság-tervezésben. Szebényiné Vincze Borbála MHT Budapest, 2014. 05. 13. Új kihívások az ivóvízbiztonság-tervezésben Szebényiné Vincze Borbála MHT Budapest, 2014. 05. 13. Vázlat 1. Vízbiztonsági rendszerkiépítési és üzemeltetési tapasztalatok országos jogszabályi kihívásnak

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A klasszikus biológiai szennyvíztisztítás Mechanikai fokozat Nagy sűrűségű szervetlen anyagok Úszó anyagok (zsír, olaj) Ülepedő

Részletesebben

As + As +++ Fe ++ Vízszűrés CO2. As +++ Mn ++ NH4 + Mn ++ Fe ++ CO2

As + As +++ Fe ++ Vízszűrés CO2. As +++ Mn ++ NH4 + Mn ++ Fe ++ CO2 Mn ++ Fe ++ CO2 As + As +++ Fe ++ CO2 NH4 + Fe ++ CO2 Fe ++ Fe ++ As +++ Mn ++ NH4 + CO2 As +++ Fe ++ Vízszűrés Nyomásszűrők a víz kezeléséhez Az Eurowater vállalat több mint 70 éve fejleszt, gyárt és

Részletesebben

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Horváth Kinga, Németh Dávid

Részletesebben

hír CSATORNA TARTALOM

hír CSATORNA TARTALOM hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése

A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály A magyarországi ivóvizek ólom tartalmának felmérése Sebestyén Ágnes, Borsányi Mátyás A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS ÉS MINTAVÉTEL AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Részletesebben

Norit Filtrix LineGuard

Norit Filtrix LineGuard Norit Filtrix LineGuard BEMUTATÁS A LineGuard egy ultraszűrést alkalmazó vízkezelő rendszer. Az ultraszűrő (UF) alkalmazása nagyon széleskörű ezek egyike az ivóvíz kezelés. Felhasználási területek: Az

Részletesebben

KEOP 1. 3. 0. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS

KEOP 1. 3. 0. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS Vízi közmű fejlesztése és üzemeltetése A határon átnyúló és regionális együttműködés (CBC) jegyében Közép-Kelet Európában KEOP 1. 3. 0. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÁS Aradi vízátvezetés figyelembevételével tervezett

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

: 10. Beadandó feladatrészek: 1. Technológia blokkvázlata 2. Számítások (szakirodalmi források, szabványok megjelölésével, ha lehetséges)

: 10. Beadandó feladatrészek: 1. Technológia blokkvázlata 2. Számítások (szakirodalmi források, szabványok megjelölésével, ha lehetséges) Települési vízgazdálkodás 1. évközi feladat Kiadva: 015.10.1. 8:40:00 Minta Egy (neptun kód: AAAAA1) allgató részére. A egadott vízigények kielégítésére kell tisztítási tecnológiát tervezni, a vízbázis

Részletesebben

szennyvízelhelyez zelhelyezése

szennyvízelhelyez zelhelyezése Dr. Dulovicsa Dezső PhD. c. egyetemi tanár Tolmács település szennyvízelhelyez zelhelyezése Tolmács település s a < 2000 lakos (LE) nagyságrendi grendi kategóri riába tartozik A településen található 340

Részletesebben

DesinFix Fertőtlenítő szer az Ön környezetéért

DesinFix Fertőtlenítő szer az Ön környezetéért DesinFix Fertőtlenítő szer az Ön környezetéért A tiszta víz globális szükség A Kemira elkötelezett a hatékony és innovatív szennyvíz tisztító technológiák iránt. A fertőtlenítés lehetővé teszi a szennyvízkezelés

Részletesebben

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása

Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása Az, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokkal szolgáljuk partnereinket, amelyek biztosítják a jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett, a hatékony és költségtakarékos megoldások megtalálását.

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Ivóvíz minőség, 2012. 1. Országos összefoglaló

Ivóvíz minőség, 2012. 1. Országos összefoglaló Ivóvíz minőség, 2012 1. Országos összefoglaló A közműves ivóvízellátás az ország valamennyi településén biztosított. Az ellátott lakosság aránya 96 %, csak egyes külterületi településrészek rákötése nem

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Ivóvízminőség-javító Program az üzemeltető szemszögéből

Ivóvízminőség-javító Program az üzemeltető szemszögéből Ivóvízminőség-javító Program az üzemeltető szemszögéből Programok a VASIVÍZ ZRt. üzemeltetési területén E L Ő A D Á S Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés 2015. július 01.-03. Szombathely,

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé

Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel

A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel A kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének tisztítása fordított ozmózis elvén működő víztisztító rendszerekkel Piskolczi Miklós A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. DEBRECEN A kommunális hulladéklerakók

Részletesebben

Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei

Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei 0. Részáramú arzénmentesítés Az AsMet arzénmentesítésnél nem szükséges a teljes vízáramot arzénmentesíteni az előírt 10 µg/literes határérték eléréséhez!

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1379/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A REG-INFO Kft. (1221 Budapest, Ady Endre u. 113/b.) akkreditált területe I. Az akkreditált

Részletesebben

Arzén és ammónium együttes eltávolítása ivóvízből Primena kombinovanih tehnologija u tretmanu vode za piće za uklanjanje amonijum jona i arsena

Arzén és ammónium együttes eltávolítása ivóvízből Primena kombinovanih tehnologija u tretmanu vode za piće za uklanjanje amonijum jona i arsena Licskó István, Laky Dóra Arzén és ammónium együttes eltávolítása ivóvízből Primena kombinovanih tehnologija u tretmanu vode za piće za uklanjanje amonijum jona i arsena Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI SZÖVETSÉG OKTATÁSI PROGRAMJA 2013. ÉV

A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI SZÖVETSÉG OKTATÁSI PROGRAMJA 2013. ÉV Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 1111 Műegyetem rkp. 3. Tel: (30) 396 2 369, Fax: (1) 463 37 53 E-mail: MaSzeSz@vkkt.bme.hu A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Ózon fertőtlenítéshez és oxidációhoz ProMinent Környezetbarát ózon előállítás és adagolás

Ózon fertőtlenítéshez és oxidációhoz ProMinent Környezetbarát ózon előállítás és adagolás Ózon fertőtlenítéshez és oxidációhoz ProMinent Környezetbarát ózon előállítás és adagolás Printed in Germany, PT PM 020 07/08 H MT18 A 01 07/08 H Ózon előállítás és adagolás OZONFILT OZVa ózonberendezések

Részletesebben

a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1380/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ és Egészségturisztikai Zrt. Laboratórium (4200 Hajdúszoboszló,

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Ivóvíztisztítás. Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Laky Dóra

Ivóvíztisztítás. Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Laky Dóra Ivóvíztisztítás Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Laky Dóra MAGYARORSZÁG - VÍZBÁZISOK A vízkivétel jelentős része felszín alatti vízbázisból történik (94,1 %), ezen belül is a mélységi vizek (42,3

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Környezetvédelmi műveletek és technológiák 4. EA. Víz fertőtlenítése Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 FERTŐTLENÍTÉS = DEZINFEKCIÓ Cél: a vízben lévő kórokozó baktériumok eltávolítása.

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben