Új munka törvénykönyve, nemzeti felsőoktatás és elszálló Malév

Átírás

1 Új munka törvénykönyve, nemzeti felsőoktatás és elszálló Malév A decemberi jogszabály-dömpinghez képest az elmúlt hónapban pihent a jogalkotás, hiszen mind számában, mind jelentőségében kevesebb jogszabály született, jobbára csak a kihirdetésük illetve hatályba lépésük esett e hónapra. Ezek közül kiemelkedik az új munka törvénykönyve és a szabálysértésekről szóló törvény. Ezen kívül fontos változások következtek be a hallgatói hitelrendszerben és a felsőoktatás finanszírozásában, rendszerében is. Mindnyájunk sajnálatára a Malév február 3-án sajtóközleményben tudatta, hogy beszünteti az üzemszerű működést, így 66 év után el kell búcsúznunk a magyar légitársaságtól. A évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szól. A jogszabály első fejezetében találhatók az értelmező rendelkezések, valamint az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok, például az adósságot keletkeztető ügylet megkötését korlátozó rendelkezések. A továbbiakban a törvény az Állam adósság Kezelő Központ és a Költségvetési Tanács feladatát, hatáskörét és működését részletezi. Végül a közteherviselés alapvető elveit határozza meg, alapelv például, hogy Magyarországon minden természetes személy, jogi személy és más jogalany fizetési kötelezettség teljesítésével köteles hozzájárulni a közös szükségletek fedezetéhez. A évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról rendelkezik. A jogszabály első helyen értelmező rendelkezéseket tartalmaz, majd rögzíti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak típusait, melyek a következők: rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági el- látás. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ezen kívül a törvény meghatározza a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás részletszabályait is. Mozgássérült parkoló: a rendszerből még megmaradt 2

2 A évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról szól. Az új törvény célja a felsőoktatás színvonalának emelése, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, valamint a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása. A jogszabály meghatározza a felsőoktatás működésének alapelveit, a felsőoktatási intézmények létesítésének feltételeit, ezen belül az állami elismerés és a működési engedély megadásának követelményeit. Részletesen szabályozza a felsőoktatás intézményrendszerét, kiemelve a szenátust, mint vezető testületet. A törvény ezeken kívül tartalmazza a képzési rendszerre, a hallgatói jogviszonyra és felelősségre, továbbá a felsőoktatás szervezésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket is. A évi CCXI. törvény a családok védelméről rendelkezik. A jogszabály a célok és alapelvek című fejezetben deklarálja, hogy az állam védi a család és a házasság intézményét, támogatja a gyermekvállalást és az örökbefogadást. A törvény részletesen szabályozza a családi jogállás keletkezését, a szülők és a gyermekek kötelezettségeit és jogait. Külön fejezet szól a család és a gyermekvállalás védelméről a foglalkoztatás terén, ennek érvényesülése érdekében például rögzíti a törvény, hogy a várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg. A 3/2011. (XII. 30.) ME rendelet a Külhoni Magyarságért Díj alapításáról határoz. A Külhoni Magyarságért Díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható. A rendelet rögzíti, hogy évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díj átadására augusztus 20- án, a nemzeti és állami ünnep alkalmával kerül ELTE ÁJK a múlt században: nehéz a bejutás sor. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá személyenként vagy szervezetenként egymillió forint jutalom jár. A díjat a miniszterelnök a Külhoni Magyarság Bizottságnak a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésére adományozza. A évi CCV. törvény az igazságszolgáltatást érintő egyes törvényeket módosítja. A jogszabály a polgári perrendtartást és a büntetőeljárásról szóló törvényt módosítja. A változások értelmében a jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek nem kell megkísérelniük a jogvita peren kívül elintézését többek között a fizetési meghagyásos eljárást követő perben, külön törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemperes eljárásokban, valamint a kiemelt jelentőségű perekben. Fontos új szabály, hogy a kiemelt jelentőségű perekben a jogi képviselet kötelező, továbbá az eljárások mielőbbi befejezését szolgálja az a rendelkezés, mely szerint a folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon belülre kell kitűzni. A 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szól. Az új jogszabály előírja, hogy az önálló vállalkozók tevékenységeit a ren- 3

3 delet mellékletét képező önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szerint, annak legmélyebb, 6 számjegyű szintjén kell azonosítani. A rendelet alkalmazásában önálló vállalkozónak kell tekinteni az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozókat, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, az alábbi tevékenységet folytatókat: magán-állatorvosi, egyéni ügyvédi, egyéni szabadalmi ügyvivői, egyéni közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói tevékenység, továbbá az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt és a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyt. Az ÖVTJ-re vonatkozó módosító javaslatok minden év június 30-ig jelenthetők be írásban a Központi Statisztikai Hivatalnál. A 98/2011. (XII. 31.) OGY határozat a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozatot módosítja. A határozat egyrészt a zárószavazás megkezdése előtti módosító javaslatok benyújtásának és a törvényjavaslatok záró vitája lebonyolításának szabályait változtatja meg. Ezen kívül a Házszabály kiegészül a kivételes sürgős eljárással. A törvényjavaslat vagy határozati javaslat előterjesztője kérheti a kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalást. A képviselő által benyújtott, tárgysorozaton lévő törvényjavaslat kivételes sürgős tárgyalására irányuló indítványhoz a képviselők egyötödének támogató aláírása szükséges. Azonban az Alaptörvény és a sarkalatos törvények módosítására, valamint a megalkotásukra irányuló törvényjavaslat tárgyalásánál ilyen eljárás nem kérhető. Az 52/2011. (XII. 21.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendelet módosításáról szól. A módosítás értelmében az NNI nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésé- nek gyanúja esetén a nyomozás, ha az annak alapjául szolgáló bűncselekménynek nemzetközi jellege van, kivéve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó bűncselekményeket. Szintén új rendelkezés, hogy az országos rendőrfőkapitány vagy a bűnügyi főigazgató egyedi ügyekben elrendelheti, hogy az NNI vagy az RRI a hatáskörébe nem tartozó bűncselekményekben is nyomozzon. Megjelent a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatal megszüntető okirata. A honvédelmi miniszter december 31-i hatállyal megszüntette a Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatalt, mint önálló szervezetet. A megszűnő költségvetési szerv általános jogutódja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, mely az átalakítás előtt, január 1-jét megelőzően Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal megnevezéssel működött. Az okirat szerint a megszűnő költségvetési szerv személyi állományát a jogutód költségvetési szerv, illetve a Magyar Honvédség egyéb költségvetési szervei tervezik továbbfoglalkoztatni. A 9/2012. (I. 16.) OVB határozat aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítéséről rendelkezik. Az Országos Választási Bizottság a magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy a jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el? Az Országos Választási Bizottság először megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését arra hivatkozással, hogy a népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alkotmányt módosítaná. Azonban a Bizottság határozata ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság az OVB határozatát megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította. Ennek eredményeképpen került sor a fenti döntés meghozatalára. 4

4 Pihenő bányász: szűkített munkajog A évi I. törvény a munka törvénykönyvéről szól. Amint azt a törvényeknél megszokhattuk, az új munka törvénykönyve is bevezető rendelkezésekkel indul: rögzíti a törvény célját, hatályát, alapelveit, általános magatartási követelményeket és az egyenlő bánásmód követelményét. Ezt követik a jognyilatkozatokkal, valamint a munkaviszony létesítésével és tartalmával kapcsolatos szabályok. Fontos változások következtek be a munkaviszony megszüntetése terén. Így például már nem esik felmondási tilalom alá a táppénz ideje, főszabály szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót már csak távolléti díj illeti meg. Ugyanakkor a felmondást továbbra is köteles indokolni a munkáltató és a felmondási idő is maradt 30 nap. A törvény július 1. napján lép hatályba. Az 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a hallgatói hitelrendszerről rendelkezik. A rendelet meghatározza a hallgatói hitel igénybevételének, a hitelszerződésnek, a hitel folyósításának és törlesztésének szabályait. A jogszabály rögzíti, hogy a feltételek fennállása esetén hallgatói hitelre jogosult egyéni hitelbírálat és kockázatértékelés nélkül a magyar állampolgár, a menekültként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén a szabad mozgás és tartóz- kodás jogával rendelkező személy. Nem jogosult hallgatói hitelre az, akinek korábban kötött hitel-, vagy kölcsönszerződése megszűnt és hallgatói hiteltartozása van. A jogosultsági idő változatlanul tíz tanulmányi félév, félévenként öt tanulmányi hónap. Lényeges változás, hogy a 2012/2013. tanévtől a hallgató által felvehető hitelek havi legmagasabb összegei hitelcélok szerint: szabad felhasználású hitelcél esetében Ft, kötött felhasználású hitelcél esetében a felsőoktatási intézmény részére fizetendő képzési költségnek megfelelő összeg. A 3/2012. (I. 23.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendeletet módosítja. A módosítás értelmében a rendelet kiegészül azzal a rendelkezéssel, mely szerint a felsőoktatási intézmények államilag támogatott hallgatóinak tekintendők a magyar állami ösztöndíjas, illetve a magyar állami részösztöndíjas hallgatók is. A felsőoktatási törvényben meghatározott számítási alap összege a 2012-es költségvetési évben Ft lett. Ezen kívül változtak a képzési és tudományos célú normatívák is, ennek új összegeit a jogszabály melléklete rögzíti. Például orvos hallgatók esetében 720 ezer forint, joghallgatóknál 299 ezer forint évente. Az 5/2012. (I. 31.) Korm. rendelet a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről szól. A rendelet szerint a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt a Magyar Állam kártalanítást és segítséget nyújt azon utasoknak, akik érvényes menetjegyüket a Malév menetrend szerinti járatainak leállását megelőzően vásárolták meg, és menetjegyük a légitársaság üzemelése beszüntetésének napján, valamint azt követően 3 naptári napon belül biztosít jogot az utazásra, vagy akik a Malév menetrend szerinti járatának leállása napján vagy azt megelőzően a cél- 5

5 Elszálló Malévgép: szárnyaszegett vágyak állomásra már elutaztak, és a visszafelé útra február 29-ig érvényes menetjeggyel rendelkeznek. Az igényeket március 31-ig lehet benyújtani. 6 A 6/2012. (II. 1.) Korm. rendelet a terhességigyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülők számára nyújtott jövedelempótlékról határoz. A rendelet szerint a december 31-én már és január 1-jén még terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesülő személy havonta a jogszabályban rögzített feltételekkel adómentes, nettó összegben megállapított jövedelempótlékra jogosult. A jövedelempótlékra való jogosultság kezdő napja január 1-je. Ezen kívül a rendelet részletesen meghatározza a jogosultsági feltételeket és az igénybevétel eljárási szabályait is. Bodolai László XIX. évfolyam 2. szám n február