KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA MAGYARORSZÁGON. A TAI módszertannal végzett második magyar környezeti demokrácia felmérés eredményei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA MAGYARORSZÁGON. A TAI módszertannal végzett második magyar környezeti demokrácia felmérés eredményei"

Átírás

1 KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA MAGYARORSZÁGON A TAI módszertannal végzett második magyar környezeti demokrácia felmérés eredményei 1. Bevezetés A környezetvédelmi problémák ma már olyan súlyosak, hogy a leggazdagabb kormányzat sem tudja azokat megoldani a lakosság folyamatos közreműködése nélkül, és annyira számot tartanak a közérdeklődésre, hogy a kormányzat, még ha akarná sem tudná kirekeszteni a nyilvánosságot a kezelésükből. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi és a magyar környezetvédelmi jogban és gyakorlatban is kialakult a közösségi részvétel intézményrendszere. A környezeti adatokhoz való hozzáférés, a környezetvédelem szempontjából fontos döntésekben való véleménnyilvánítás, a jogorvoslati jog és a részvételre képesítés a hatékony közösségi részvétel rendszerének legfontosabb elemei. Ezek vizsgálatára jött létre 2000 ben az Access Initiative (TAI), a környezeti demokrácia szisztematikus mérését, értékelését és fejlesztését célzó nemzetközi civil szövetség. A TAI által kifejlesztett mintegy 140 környezeti demokrácia indikátort folyamán Európában, Amerikában, Afrikában és Ázsiában összesen 9 országban alkalmazták. Az eredményeket egy összefoglaló tanulmányban tették közzé önállóan és a World Resource Insitute által szerkesztett A világ környezeti állapota c. kötet részeként. A tanulmány nagy sikert aratott a Johannesburgi világkonferencián, ahol ennek nyomán számos állam, nemzetközi szervezet és társadalmi szervezet egy társulást hozott létre a TAI felmérések eredményeinek gyakorlati alkalmazására, a környezeti demokrácia fejlesztésére. Jelenleg több, mint 30 országban folyik TAI kutatás. Magyarországon TAI felmérés először 2001 elején zajlott az EMLA, az Ökotárs és a miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány részvételével. Az eredményeket népszerű kiadmányban terjesztettük, konferenciákon, továbbképzéseken alkalmaztuk és azokkal kapcsolatosan bizonyos kormányzati érdeklődést is nyugtázhattunk. Három évvel később az Egyesült Államok budapesti követségének támogatásával módunk nyílt a kutatás megismétlésére. Ezúttal az EMLA és két egyetemi kutató csoport (a győri és a debreceni egyetemekről) végezte az indikátorok értékeléséhez szükséges széleskörű adatgyűjtést. Összesen 22 esettanulmányt végeztünk el, ezeket igyekeztünk minden oldalról, részletesen feltárni (az egyes esettanulmányokkal kapcsolatban átlagosan kérdést vizsgáltunk), ennek érdekében iratokat tanulmányoztunk, interjúkat készítettünk. A környezeti demokrácia indikátor rendszer legelsősorban azt az üzenetet hordozza, hogy a közösségi részvételre vonatkozó erőfeszítéseknek mind a kormányzat, mind pedig a civilnonprofit szektor részéről összehangolt rendszert kell képezniük. Szükséges tehát a jó minőségű környezeti információhoz való hozzáférés biztosítása, de nem sokat ér, ha az információ alapján a nyilvánosság nem foglalhat állást a legfontosabb környezetvédelmi döntésekben vagy elmondhatja ugyan a véleményét, de a döntéshozók azt nem veszik 1

2 figyelembe és jogorvoslatra nincs mód. A közösségi részvétel három pillére egymást támogató rendszert képez tehát, amit a részvételre képesítés egészít ki: folyamatos figyelmet kell fordítani mind kormányzati, mind civil oldalról, hogy a rendelkezésre álló lehetőséget a hivatalnokok és nyilvánosság tagjai jól ismerjék és megfelelően tudják alkalmazni. 2. Összefoglaló értékelés A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL PILLÉREI INDIKÁTOR ÉRTÉKEK (1 5) EBBŐL JOG I. A környezeti információhoz 3,7 4,0 3,5 való hozzáférés II. Véleménnyilvánítás a 3,5 3,6 3,5 környezet védelme szempontjából jelentős döntésekben III. A jogorvoslati jog 3,6 4,1 3,2 érvényesítése IV. Részvételre képesítés 3,9 4,8 3,0 EBBŐL GYA KORLAT Az összefoglaló táblázatból két dolog tűnik ki egyértelműen. Az egyik az, hogy Magyarországon a környezeti demokrácia biztosítása, a közösségi részvétel jó közepes szinten van, méghozzá, ami az elmúlt évek örvendetes fejlődésének tudható be, viszonylag egyenletes színvonalon. A másik szembetűnő sajátosság az, hogy a jogi normák a gyakorlat előtt haladnak, a demokratikus államberendezkedésből, alkotmányos elvekből, nemzetközi jogi és uniós kötelezettségeinkből fakadóan jó, sőt kiváló közösségi részvételi szabályokat fogalmaznak meg. A közösségi részvétel gyakorlatának közepes, sőt gyenge közepes teljesítménye viszont arra figyelmeztet bennünket, hogy a hivatali struktúrákban, a szemléletben a változások lassúak, a környezeti demokrácia nem teremthető meg egyik napról (évről) a másikra. A második magyar környezeti demokrácia kutatás adathalmazából azután további, részletesebb következtetések is levonhatók, amint azt majd az egyes fejezetek elején található összefoglalókban láthatjuk. Emeljünk ki most ezek közül a legfontosabbakat, illetőleg azokat, amelyek a közösségi részvétel egészével kapcsolatosak! A nyilvánosság számára hozzáférhető információ mennyiségének szabályozásánál az Üvegzseb Törvényben, a környezetvédő szervezeteknek az államigazgatási eljárásokban való részvételéről szóló legfelsőbb bírósági jogegységi döntésben, azon kívül az egyedi ügyekben eljáró bíróságok gyakorlatában egyaránt tettenérhető egy bizonyos kiegyenlítő, érdekkiegyensúlyozó szándék. Úgy kívánják a környezeti jogokat és a részvételi demokráciát érvényesíteni, hogy egyúttal jelentős mértékben korlátozzák is azokat. El kell ismernünk, 2

3 hogy ez a törekvés egyfelől sajnos valóban a jelenlegi társadalmi realitásokat tükrözi, másfelől azonban véleményünk szerint ez egy elhibázott szemlélet, mert a környezetvédelem sok esetben nagyon nehezen tűri a kompromisszumokat. Nem biztos, hogy hosszú távon jóra vezet (biztos, hogy nem vezet jóra), ha elfogadjuk, hogy a városok levegőit egy kicsit mérgezzük, az erdőket egy kicsit elpusztítjuk, állat és növényfajokat egy kicsit kiirtunk stb. Szóvá kell tennünk a környezeti információ minőségével kapcsolatos nehézségeket is, mivel erre épül, sok minden egyéb környezetvédelmi tevékenység mellett, a közösségi részvétel is. Ha az információ általános, ellentmondó, értéktelen, akkor hiába kap a nyilvánosság megfelelő tájékoztatást róla, hiába vesz részt annak alapján a döntésben. Sajnos a vizsgálat eredményeképpen úgy látjuk, hogy az egységes környezeti információs rendszer Magyarországon még mindig távoli célkitűzés csupán, a megvalósításhoz szükséges politikai akarat és erőforrások nem láthatók. A részvételre képesítés elhanyagolt területe a magyar közösségi részvételi rendszernek. Nyomát sem látjuk összehangolt, tervszerű kormányzati munkának, amely arra irányulna, hogy a közösségi részvételre vonatkozó információt, tudást, lehetőségeket, magán a kormányzaton belül, illetőleg a nyilvánosság körében terjesszék, fejlesszék. Ma már mindenki által elfogadott tény, hogy a közösségi részvétel nyomán hasznos energiák szabadulnak fel, a lakosság és a társadalmi szervezetek aktivitása a környezet védelmének ügyét előre mozdítja. Csodálkoznunk kell tehát azon, hogy a kormányzat nem teszi meg a megfelelő részvételre képesítési lépéseket annak érdekében, hogy a közösségi részvétel mind elterjedtebb és hatékonyabb lehessen. Összességében az elmúlt három évben Magyarországon a környezetvédelmi ügyek eldöntésében a közösségi részvétel mind jogi, mind gyakorlati területen érezhetően fejlődött. A fejlődés motorja a nemzetközi jogi követelményeknek és a részvételi demokrácia követelményeinek megfelelni kívánó jogalkotás, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság jogértelmező munkája, de nem elhanyagolható pozitív tényező a társadalmi szervezetek és lakossági csoportok fokozódó aktivitása sem a környezeti problémák megoldása érdekében. A kormányzaton a sor mostmár, hogy hivatalnokait, bíráit rászorítsa arra, hogy ismerjék meg és a közösségi részvétel elősegítése érdekében alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat és jogértelmezéseket. 3. Fejezetenkénti értékelés I. A környezeti információhoz való hozzáférés INDIKÁTOROK ÉRTÉKEK (1 5) A. A környezeti információhoz Az egész fejezet átlagértéke: 3,7 való hozzáférés általános jogi háttere 1. A közérdekű információhoz való 5 jog az Alkotmányban 3

4 2. Az információhoz való jog 5 szabályozása alacsonyabb szintű jogszabályokban 3. A környezetvédelmi 4 információkhoz való hozzájutás szabályozása 4. A sajtó szabadsága 4 5. A szólásszabadság biztosítása 4 6. A környezetvédelmi információ 3 fogalma 7. Az államigazgatási érdekekre 3 tekintettel titkos információk köre 8. A közérdekű információ 4 nyilvános sága alóli kivétel államérdekből A jogi indikátorok átlagértéke: 4,0 B. E. A környezeti információhoz való hozzáférés gyakorlati megvalósulása 1. Az információ aktív szolgáltatására vonatkozó jogi követelmények 2. Az információ titkosságára vonatkozó szabályok 3. A környezeti információ előállítására és jelentésére vonatkozó jogszabályi követelmények 4. A szolgáltatott információ minősége 5. Az információgyűjtés rendszeressége 6. A környezeti adatokat tároló számítógépes adatbank léte 7. A környezeti adatok hozzáférhetősége az Interneten 8. A tömegtájékoztatás környezeti adatokkal való ellátására tett erőfeszítések 9. A környezeti információ hozzáférhetősége és a hozzáférés költségei 10. A környezeti információ terjesztésének köre 11. Információs termékcsomag képzésére irányuló törekvések B.Információszolgáltatás katasztrófa helyzetben Alatt a C. Hozzáférés a monitoring információhoz utána levegő ivóví z D. Hozzáférés a környezetállapot jelentésekhez E. Hozzférés a vállalati környezeti információho z Σ (indikátoronként) , , ,8? , , , , , , , ,5 12. Információszolgáltatás kérelemre

5 13. A nyilvánosság számára ,4 rendelkezésre álló információ minősége 14. Az adatszolgáltatás időszerűsége ,0 A gyakorlati indikátorok átlagértéke: 3,6 2,6 4,1 3,5 4,3 2,3 3,5 Általános megállapítások A környezetvédelmi információ előállítása, kezelése és szolgáltatása folyamatában az információ előállításával kapcsolatosan, bár a fejlődés kétségtelen, még mindig jelentős problémákat találtunk, azaz a környezeti információhoz való jog alapfeltétele nem teljesül megfelelően óta az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerre vonatkozó egységes, részletes szabályozás még nem született meg, jelenleg sem tudunk ilyen jogalkotói szándékról. Ennek megfelelően a környezeti adatok gyűjtése még ma is csupán néhány elhivatott számítástechnikai szakember belügye (szerencse persze, hogy vannak ilyenek, mostmár nem csak a minisztériumban, hanem a felügyelőségeken is), a megfelelő jogalkotási, intézményfejlesztési és pénzügyi segítséget nem kapják meg. Ez a helyzet azoknak a környezetszennyező vállalatoknak kedvez, amelyek bár szívesen keltik magukról a környezettudatos gazdálkodó hírét színes brossúrákkal, valódi környezeti teljesítményükről vonakodnak adatot szolgáltatni és ezt nyugodtan meg is tehetik (ld. a táblázat E jelű oszlopát). A környezeti információra vonatkozó szabályozásra jellemző, hogy magának a környezeti információnak a meghatározása sem egyértelmű, ami sok esetben elzárja a lakosságot, de még a környezeti hatóságokat is attól, hogy a vízgazdálkodás, bányászat, infrastruktúra fejlesztés, mezőgazdasági igazgatás területéről a környezet védelme szempontjából alapvető fontosságú információhoz hozzájuthassanak. Szerencséje a magyar környezetügynek az, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó általános szabályozásunk világszínvonalú, így az egyébként az átlagosnál jóval nagyobb információs igényű környezetvédelmi ágazat számára is úgyahogy megfelel. A környezetvédelmi adatszolgáltatás számos nehézsége közül csupán egyet kiemelve: az adatszolgáltatás és adatátadás költségeit illetően nincs megfelelő szabályozás, ezért az adattulajdonos államigazgatási szervek egyre többször szűkös költségvetésük kiegészítésére igyekeznek felhasználni az adatszolgáltatást 1. A titokvédelem körén belül még mindig sok probléma adódik a gyakorlatban amiatt, hogy a titokfajták jó része szabályozatlan vagy erősen alulszabályozott (különösen az államigazgatási szervek működésének sajátosságaiból eredő információ megtagadási okok), ezért aztán a joggyakorlat maga próbál a nemzetközi vagy a hazai szokásjogból meríteni. Szólnunk kell röviden a fenti táblázatban szereplő két kiugróan alacsony értékről: hazánkban az Internet nyújtotta lehetőségeket a környezeti tájékoztatásban nem vagy nem megfelelő szinten teljesítik. Jellemzően: létezik az államigazgatási szerv honlapja, az azon szereplő adatok azonban semmitmondóak és nem frissítik őket (ld. a négy kategória 7. kérdéseit összegző sort). Az információ aktív terjesztése olymódon, hogy azt többféle, felhasználóbarát formába öntenék, Magyarországon jószerivel nem létezik (ld. a 11. sort). Ez az adat sok 1 Ld. A természetvédelmi információ beszerése, kezelése és kiadása, kézirat, EMLA, KvVM Természetvédelmi Hivatala, Budapest. 5

6 mindent elárul a környezeti információ tulajdonosainak valódi szándékairól az információ terjesztését illetően és persze egy kicsit az ezzel kapcsolatos lehetőségeiről is, amit a környezeti információ terjesztését szükséges rossznak tekintő jogalkotó és főhatóságok (nem) biztosítanak számukra. A civil szervezetek, bár sokkal rosszabb helyzetben vannak az adatokhoz való hozzjutás és az infrastruktúra terén, sok tekintetben sikeresen oldják meg a környezeti információ széles körű terjesztésének feladatát 2. Új tendenciák Az elmúlt három évben számos új jogszabály igyekezett pozitív irányba befolyásolni a környezeti információkhoz való hozzáférést. Az üvegzseb törvény, amely a közpénzek felhasználásával kapcsolatosan próbált nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot teremteni az államigazgatásban, jótékony hatással volt a környezeti információhoz való jog érvényesülésére is annyiban, hogy megkísérelte részletesebben szabályozni az üzleti titkot. A jogalkotó kétségtelen jószándékának elismerése mellett meg kell jegyezzük, hogy az az érdekkiegyensúlyozó szemlélet, amely a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti érdekek között egyébként helyes, a környezetvédelem területén nem működik. Környezeti katasztrófákról, veszélyhelyzetekről, környezeti károkról nem lehet a nyilvánosságot csak egy kicsit tájékoztatni. Az adatvédelmi ombusman már as állásfoglalásaiban felismerte ezt, sajnos az üvegzseb törvény megalkotói nem tartották fontosnak, hogy a környezet védelmével kapcsolatos sajátos szempontokat a jogszabálycsomagjukban külön figyelembe vegyék. Bíztató, hogy az információ előállításával kapcsolatosan több vizsgált részterületen, a katasztrófaelhárítás, a levegőtisztaság védelem és az ivóvíz minőség védelem területén több új jogi rendelkezés is született mostanában (ld. a 3. kérdést az egyes alfejezetekben). Ugyancsak rendkívül örvendetes, hogy az utóbbi években mind az Alkotmánybíróság, mind a Legfelsőbb Bíróság minden bizonnyal a sok éves és egyre intenzívebb lakossági aktivitás nyomán több kiemelkedő jelentőségű általános érvényű döntést hozott a környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás jogával kapcsolatban. Ilyenek például az egyes közigazgatási érdekből titkosított adatok megszorító értelmezésével kapcsolatos döntés vagy az aktív információszolgáltatás preferálását tartalmazó döntés, amelyről a 4/I. fejezetben részletesebben is szólunk. Összességében megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a környezeti információhoz való jog jó közepes szinten érvényesül, a jogalkotásban és a joggyakorlatot elvi szinten irányító bírói gyakorlatban pozitív folyamatok indultak el, ami nyomán a ma még gyengébb gyakorlat is néhány even belül javuló tendenciát mutathat. II. Véleménnyilvánítás a környezet védelme szempontjából jelentős döntésekben 2 F. Nagy Zsuzsanna hívta fel a figyelmünket a győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület Infolánc című Internetes honlapjára, amely három ország három szomszédos regionális (Ny Magyarország) szakhatóságainak, civil, kutatói, szakmai adatbázisait egyesíti. 6

7 INDIKÁTOROK ÉRTÉKEK (1 5) A. A környezet védelme Az egész fejezet átlagértéke: 3,5 szempontjából jelentős döntésekben való véleménnyilvánítás jogi háttere A közösségi részvétel jogának alkotmányos 3 szintű garantálása Közösségi részvétel a jogalkotásban 5 A környezetvédelem szempontjából releváns 2,3 államigazgatási jogszabályok közösségi részvételi szabályai Közösségi részvétel az általános 4 államigazgatási eljárási szabályok alapján Átlagérték: 3,6 A vélemény nyilvánítás lehetősége vánítás lehetősége A vélemény nyil B. C A környezet védelme szempontjából jelentős döntésekben normativ (stratégiai) egyedi (project döntésekben szintű) döntésekben való véleménnyilvánítás jogi háttere 1. A tervezett döntés tartalmával kapcsolatos 3 4 3,5 értesítés időszerűsége ( A közösségi részvételt segítő információ 4 3,6 3,8 minősége 3. A közösségi részvételt segítő információ 4 3 3,5 hozzáférhetősége nyilvános adattárakban 4. A döntéshozatal szándékáról történő 2 4 3,0 értesítés időszerűsége 5. A döntésről történő értesítés időszerűsége 5 4 4,5 6. A tervezett és végleges döntés nyilvánosságra hozatalának kommunikációs eszközei 5 4 4,5 7. Marginalizált társadalmi és gazdasági csoportok tájékoztatása a tervezett döntésről 8. A döntéshozatal tárgyának, tartalmának megvitatása a nyilvánossággal 9. A koncepcionális fázisban a nyilvánosság bevonásának a mértéke 10. Marginalizált társadalmi és gazdasági csoportok bevonása a döntéshozatali eljárásba 1 1 1, , ,0 11. Az észrevételek tételére adott idő 3 4 3,5 12. A közösségi részvétel lehetősége a döntés 5 5 5,0 végrehajtásában, illetőleg módosításában 13. Az érdemi döntéssel kapcsolatos 5 5 5,0 tájékoztatás időszerűsége 14. A nyilvánosság véleményének 4,5 4 4,7 figyelembevétele a döntésben 15. Közösségi részvétel a végrehajtás monitoringjában 4 4,0 Σ (indikátoronként) 7

8 Átlag: 3,4 3,6 3,5 Általános megállapítások A fenti táblázat adatait alapján kijelenthetjük, hogy az érintett közösségek, társadalmi szervezetek beleszólási jogát a környezetvédelmi ügyeket tárgyaló hatóságok (azaz nem csak a felügyelőségek!) gyenge közepes szinten biztosítják. Akadnak ugyan olyan eljárási kötelezettségek, amelyeket jól, sőt kiválóan teljesítenek, ez azonban csak a hivatalnoki szabálykövetés kifejeződése, a döntéseket követő környezeti változásokat elviselő lakosság és szervezetei véleményére a döntéshozók igazából nem kíváncsiak. Az eredményeket kétségtelenül lerontja a környezetvédelem egyik legellentmondásosabb alapelvének, az integráció elvének visszájára fordult érvényesülése Magyarországon, ahol nem a környezetvédelmi államigazgatás terjed ki egyre több rokon területre, hanem a rokonterületek igazgatása kebelez be újabb és újabb környezetvédelmi hatásköröket. A vízügyi, építésügyi és egyéb, környezetünk számára sokszor döntő fontosságú ügyeket kezelő államigazgatási szervek viszont nem igazán hajlandók a civilekkel és a zöld szervezetekkel párbeszédre az ügyek eldöntése során. A különböző vízgazdálkodási eljárásokban egymástól lényegesen különböző közösségi részvételi szabályok vannak, és bár az építési jog általában megfelelő jogokat biztosít az érintetteknek, a speciális vasútépítési szabályok a megfizethetetlenül magas eljárási díjak meghatározásával a magánemberek és táradalmi szervezetek számára gyakorlatilag lehetetlenné teszik a részvételt. Mindezeken felül, azt tapasztaltuk, hogy a kiemelt gazdasági, katonai stb. jelentőségű ügyekben a jogalkalmazók túlzott rugalmasságot mutatnak a vélt vagy valós beruházói érdekek érvényesítésének kedvéért. Adott esetben hajlandók szemet húnyni lejárt engedélyek felett és minden eszközt felhasználnak, hogy a nyilvánosságot távol tartsák a döntéshozatali eljárástól 3. Ez a stratégia persze visszaüthet: az általunk vizsgált egyik esetben olyan mértékű lakossági felháborodást váltott ki, ami végülis áttörte a sajtó környezetvédelmi kérdésekben egyébként meglehetősen magas ingerküszöbét. Emiatt azután politikai kérdés lett az ügyből, úgyhogy a döntést a higgadt tárgyalás, a többoldalú érdekek gondos mérlegelése helyett lehetséges, hogy a népharag és az attól kissé megijedt politikusok fogják sommásan eldönteni. A fenti táblázat 7. és 10. sorai egy kicsit a magyar államigazgatás szégyenét jelképezik: egyértelműen kitűnt, hogy hatóságaink nem tesznek semmit annak érdekében, hogy a környezeti ügyekben érintett társadalmi, gazdasági vagy egyéb okból hátrányos helyzetű rétegek a jogaikat megfelelően gyakorolhassák. Új tendenciák A stratégiai kérdésekben való közösségi részvétel kérdését illetően pozitív fejleményként könyvelhetjük el a jogalkotási törvény küszöbön álló módosítását, ami kismértékben továbbfejleszti az egyébként is széleskörű részvételi lehetőségeket biztosító hatályos szabályokat. A leglényegesebb előrelépés a jelenleg többnyire szigorúan titkos minősítésű 3 Egyetértünk F.Nagy Zsuzsa észrevételével, ami szerint a Paksi fűtőelemek vagy a zengői rádiólokátor ügyei jól példázzák ezt a tendenciát. 8

9 jogszabálytervezetek internetes közzététele és az ezzel kapcsolatos interaktív véleménnyilvánítási lehetőség lesz. A bírói gyakorlatban a közösségi részvétel és az ügyféli jog szempontjából áttörést jelentett a Legfelsőbb Bíróságnak egy 2001 ben meghozott eseti döntése, ami szerint az építési engedélyezési eljárásokban ügyféli joga nem csak azoknak a szomszédoknak lehet, akiknek az ingatlanja telekhatáros az építkezés ingalanjával, hanem bárkinek, akinek jogát, jogos érdekét az adott beruházás érinti. Ezzel megszűnt az a helyzet, hogy egyes közfelháborodást érintő beruházásokban senki sem léphetett fel ügyfélént, ha a nagyméretű telket közterület (pld. közút) vette körül 4. Sajnos, ahogyan a részletes elemzésben leírjuk, úgy tűnt számunkra, hogy a belügyminiszter egy rendelete keresztezni próbálja a Legfelsőbb Bíróság szándékait. III. A jogorvoslati jog érvényesítése INDIKÁTOROK ÉRTÉKEK (1 5) A. A jogorvoslati jog érvényesítésének jogi háttere 1. Mik a hatályos jog rendelkezései a környezeti adatokhoz való hozzáférést, a részvételi lehetőséget és a környezeti jogok érvényesítését célzó eljárásokat illetően? 2. Kikre terjed ki az ügyféli jog és a keresetindítási jog? 3. A jogorvoslati fórum rendelkezései kötelezőek e a felekre nézve? 4. Mennyiben kell az eljáró fórumoknak az ügyekben részt nem vevő harmadik személyek véleményét, indítványait figyelembe venniük? 5. Ha a jogorvoslatot megtagadták vagy nem megfelelően teljesítették, folyamodhat e a fél a döntés felülvizsgálatáért? Jogorvoslati jog az információhoz jutás érdekében Jogorvoslati jog az véleménynyilvánítás érdekében Jogorvoslati jog környezeti jogok érvényesítése érdekében 5 5 4,5 4, ,6 4 3,5 5 4, ,5 3, ,5 3,8 Átlag: 4,2 3,5 4,5 4,1 Σ (indikátoronként) 4 Ellenkező véleményt fogalmazott meg dr. Vágó Péter: A hivatkozott bírói gyakorlat említésének több tekintetben sincs jelentősége, ezért a tanulmányban szerepeltetése nem indokolt. Maga a döntés nem fokmérője és nem jellemzője azoknak az új tendenciáknak, amelyeket a II. pont a véleménnyilvánítás a környezet védelme szempontjából jelentős döntések alcím alatt említ. A bírósági döntéssel érintett jogszabály nem korlátozta az ügyféli jogállást az építési hatósági eljárásokban. A bíróság csupán azt tette egyértelművé, amit egyébként a joggyakorlat korábban sem vitatott, hogy az építési hatósági eljárásokban az Áe. szerinti ügyfél fogalom érvényesül, így nincs helye megszorító jogszabály értelmezésnek. Megjegyzem, hogy a jogszabály jelenleg sem tartalmaz korlátozást ezért indokolatlannak találom a bekezdésben külön említeni, hogy a belügyminiszter egy rendelete keresztezni próbálja a Legfelsőbb Bíróság szándékait. 9

10 B. D. A jogorvoslati jog érvényesítésének gyakorlata 6. Lehetséges volt e érdemi eljárást indítani a feltételezett jogsértést elkövetővel szemben? Jogorvoslati jog az információhoz jutás érdekében Jogorvoslati jog az véleménynyilvánítás érdekében Jogorvoslati jog környezeti jogok érvényesítése érdekében 3,5 4 2,5 3,3 Σ (indikátoronként) 7. Ki élhetett jogorvoslati joggal? 5 3,5 5 4,5 8. Az eljáró fórum függetlensége és pártatlansága 9. Mennyiben befolyásolta a fórum felkészültsége, tudása, gyakorlata az ügy kimenetelét? 10. A fórum hozzáférhetősége (földrajzilag, időbelileg, nyelvezetében) 11. Az elbírálás időszerűsége általában (2.8) 12. III.B.12. Az eljárás időszerűsége tekintettel az ügyek tárgyára 13. A felülvizsgálat terjedelme (jogi, ténybeli) 14. A tisztességes és méltányos eljárás követelményeinek érvényesülése 15. A bírósági/hatósági felülbírálati eljárás átláthatósága 16. Mennyiben támaszkodott az eljárás és a döntés a bizonyítékokra, a megalapozott szakértői adatokra és az általánosan elfogadott tudományos elvekre? 17. Milyen befolyást gyakorolhattak a felek a tényállás megállapítására? 18. Elfogadják e a fórumok az ügyben részt nem vevő harmadik felek beadványait? 4,5 3 4,5 4 4, , ,3 2,5 3,5 2,5 2,8 2, , ,5 2,8 3,5 4, ,3 3,5 3 3, ,5 3, , Elérhető volt e a tényleges 2,5 2,5 1 2,4 10

11 jogorvoslat? 20. Jogszerű volt e a döntés és megfelelően indokolták e? 21. Nyilvánosságra hozták e a döntést, illetőleg annak indokolását? 22. Megfelelő kötőerővel rendelkező és végrehajtható döntés született e? 23. Rendelkezett e a fórum a döntése végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről? 24. Ha nem vagy nem megfelelő jogorvoslatot kapott, fellebbezhet e a sérelmet szenvedő fél? 25. A bírósági úttól különböző jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állása 26. Mennyiben akadályozták a jogorvoslati jogok érvényesülését az eljárás költségei vagy egyéb pénzügyi tényezők? 27. A probléma, az igény és az eljárás nyilvánossága játszott e szerepet az ügy kimenetelében? 28. Befolyásolták e a döntést társadalmi, kulturális, gazdasági vagy politikai tényezők? 3 2, ,5 2 2,5 3, , , ,8 4,5 4 1,5 3,0 3,5 3 3,5 3, ,5 3,3 3 2,5 3 2,8 Átlag: 3,5 3,1 3,1 3,2 Általános megállapítások A környezetvédelmi jogban a jogorvoslati jogok szabályozása terén, úgy tűnik számunkra, két ellentétes tendencia harca folyik. Egyfelől a jogalkotó és az autentikus jogértelmezésre hivatott felső bíróságok igyekeznek a közösségi részvétel kereteit bővíteni, hogy ezzel eleget tegyenek a részvételi demokrácia hazai és nemzetközi elvárásainak. Másfelől ugyanők igyekeznek korlátokat is szabni a környezetvédők beleszólási jogait erősítő hatékony jogorvoslati jogoknak, hogy ezzel elhárítsák a gazdasági fejlődés elől a környezetvédők által 11

12 támasztott akadályokat és megfeleljenek a rövid távú politikai követelményeknek. Tipikus példa erre a Legfelsőbb Bíróságnak a 2004 es év legelején kiadott jogegységi döntése 5 : kimondja, hogy a környezetvédelmi társadalmi szervezetek ügyféli joggal rendelkeznek minden olyan ügyben, ahol a környezetvédelmi hatóságok szakhatóságként jogosultak résztvenni (ilyen ügy pedig számos akad). Ugyanakkor a döntés sietve hozzáteszi: ez az ügyféli jog csak a környezetvédelmi kérdésekre vonatkozhat. Ez a megszorítás a gyakorlatban a részvételi jog súlyos korlátozásához vezethet. A környezetvédelmi ügyekben a jogorvoslatra alapjában véve három esetben kerülhet sor: ha a hatóságok megtagadják a környezet védelme szempontjából fontos információ kiadását, ha az ilyen ügyekben nem engedik a részvételt vagy ha nem tesznek semmit (ez utóbbi esetben tehát a jogorvoslat helyettesítő jellegű, egy környezetvédelmi jogot érvényesít a hatóság helyett). Az ilyen ügyekben a joggyakorlat nagyon ritkán kedvez a környezetvédő oldalnak, több egymással összefüggő okból. Alapvetően hiányzik az eljáró hivatalnokok vagy bírák környezetvédelmi szakmai felkészültsége és környezettudatossága. Ebből következően szabadulni igyekeznek az érdemi döntéstől, formális, eljárási indokokat kutatnak a jogorvoslati kérelmek elutasítására. Ugyancsak a gyér szakmai tudás, némi emberi tényező közrehatásával vezet ahhoz a helyzethez, hogy a bíró alapvetően a hozzá számos ügyben visszatérő szakmai alperesre támaszkodik a véleménye kialakításában. A jegyző vagy más eljáró szakmai államigazgatási szerv elfogultsága másból táplálkozik: helyi érdekek, szakmai elkötelezettség diktálja sok esetben a környezetvédelmi érvek semmibe vételét. A jogorvoslathoz való hozzájutás összképét javítja viszont, hogy egyébként civilizált jogérvényesítési rendszerünk megfelel olyan általános követelményeknek, mint a jogorvoslati fórumok hozzáférhetősége, a nyelvhasználat, a döntések kötőereje és a tisztességes és méltányos eljárás néhány más formai kelléke. Ugyanakkor az eljárások időszerűségéről és költségességéről már nem mondhatjuk el ugyanezt. Akadt egy olyan ügyünk például, amelyben a több mint 6 évig húzódó per végén a bíró egy forintos perköltséggel igyekezett a zöldek kedvét elvenni az állami nagyberuházással kapcsolatos további akadékoskodástól. Új tendenciák A Legfelsőbb Bíróság 1/2004 es Jogegységi Döntéséről már szóltunk: összhatásában pozitív fejleménynek ítéljük azt, hogy a döntés folyományaként a környezetévédelmi táradalmi szervezetek megsokszorozhatják a jogorvoslati jogokkal kapcsolatos aktivitásukat. Ugyancsak vadonat új fejlemény az, hogy 2004 ben a jogalkotó hatályon kívül helyezte a legendás évi I. törvényt a közérdekű bejelentésekről és panaszokról. Bár a hatályon kívül helyező jogszabály a törvény néhány fontos rendelkezését átvette, a közérdekű bejelentést, panaszt vagy közérdekű javaslatot tevők jogvédelme mindenképpen csorbát szenved majd. 5 A Legfelsőbb Bíróság 1/2004. sz. Közigazgatási jogegységi határozatata az ügy érdemében hozott környezetvédelmi engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat bírósági felülvizsgálhatóságáról. 12

13 IV. Részvételre képesítés INDIKÁTOROK ÉRTÉKEK (1 5) A. A részvételre képesítés jogi háttere 1. Az egyesülési szabadság alkotmányos 5 biztosítása 2. A tiszta környezethez való jog biztosítása 5 3. A civil nonprofit szervezetek adójogi 4 helyzete 4. A társadalmi szervezetek bejegyzése 4 5. A nyilvánosság fogalmának 5 meghatározása Átlag: 4,8 B. A kormányzat erőfeszítései saját képzésére a közösségi részvétellel kapcsolatban 1. A közösségi részvételi szabályok 3,0 betartásának szervezeti garanciái a hivatalokban A közösségi részvétellel kapcsolatos 1,0 képzés a hivatalokban, illetőleg a bíróságokon 4. A független jogi tanácsadás támogatottsága C. A kormányzat erőfeszítései a társadalmi szervezetek segítésére 1 3. Információ terjesztése a közösségi részvételi lehetőségekről 4. Információ terjesztése a jogorvoslati lehetőségekről 5. A közösségi részvétellel kapcsolatos információ hozzáférhetősége más nyelven 6. Állami pénzalapok és célzott támogatások a társadalmi szervezetek munkájának segítésére 4,5 3,0 2,3 1,0 4,6 7. A környezetvédelmi társadalmi 3,0 szervezetek helyi támogatottsága 8. A környezetvédelmi társadalmi 4,0 szervezetek nemzetközi támogatottsága Iskolai környezeti nevelés és a 3,5 pedagógusok ilyen irányú képzése A gyakorlati indikátorok átlaga: 3,0 Általános megállapítások 13

14 A hatékony közösségi részvétel nem képzelhető el megfelelő kormányzati erőfeszítések nélkül annak érdekében, hogy a nyilvánosság, a társadalmi szervezetek megfelelő információval rendelkezzenek a környezet védelmével kapcsolatban, a beszerezhető környezeti adatokról, az államigazgatási eljárásokban való részvétel konkrét lehetőségeiről, illetőleg megfelelő szervezeti, eljárási segítséget kaphassanak a részvételi jogaik tényleges gyakorlásához. A részvételre képesítés jogi háttere a legjobb átlagszámot kapta a vizsgálatunk során (4.8): a magyar jogalkotó az alkotmányos és általános jogalkotás szintjén kinyilvánítja azon szándékát, miszerint a közösségi részvételt a környezetvédelmi döntéshozatalban támogatni, erősíteni kívánja. Ezzel szemben a gyakorlati megvalósítás értékszámai a skála másik végén helyezkednek el: a vizsgálat leggyengébb eredményeit találhatjuk itt. A szép szavakat tehát nem követték tettek, a kormányzat valójában alig tesz valamit a lakosság környezettudatosságának fejlesztéséért, illetőleg azért, hogy az előző fejezetekben felmért elvben rendelkezésre álló információs, véleménnyilvánítási és jogorvoslati jogaikkal ténylegesen élni is tudjanak. Egyik oldalon állnak tehát a jó szándékú, modern adójogi és bejegyzési szabályok, a másik oladlon pedig ezek nehézkes, bürokratikus végrehajtása. Hasonlóképpen, amíg az Alkotmány és átfogó ágazati jogszabályok deklarálják az egyesülési szabadságot és egy sor jogosultságot a közérdekű adatokhoz való hozzájutáshoz, a részvételhez és a jogorvoslathoz, az ezek érvényesüléséhez szükséges képzést a hivatalnokok és bírák nem kapják meg: igen sokszor ezért értetlenül és lélektelenül kezelik a közösségi részvételi ügyeket. Ugyancsak elmarad a kormányzat részéről annak megszervezése, hogy maguk a civilek a jogaikról megfelelő tájékoztató anyagokat, képzést kaphassanak, pedig ezáltal hatékonyabbá válhatna az együttműködésük a hatóságokkal, tehát ez egy igen jó befektetés volna. Árnyalja a képet az, hogy több országos társadalmi szervezet érzékeli a hiányt és a maga természetesen szerényebb eszközeivel igyekszik a kisebb szervezetek számára a közösségi részvételhez a megfelelő segítséget megadni. Brossúrákat, ismeretterjesztő füzeteket, jogeset mintákat adnak ki, tréningeket szerveznek, jogi és szakmai tanácsadó hálózatokat hoznak létre és tartanak fenn immár csaknem egy évtizede. 4. Indikátoronkénti értékelés I. A környezeti információhoz való hozzáférés 6 A. A környezeti információhoz való hozzáférés általános jogi háttere 6 A kategória A. és D. fejezetét az EMLA jogászai írták, a B. és E. fejezeteket a debreceni egyetemi kutatócsoport, a C. fejezetet pedig a debreceni és győri kutatócsoport együtt írta. 14

15 I.A.1. A közérdekű információhoz való jog az Alkotmányban (5) A környezeti demokrácia szempontjából egyik legfontosabb alkotmányos jogunk a közérdekű információhoz való jog. Az Alkotmány 61. (1) bekezdése szerint: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Ennek az alkotmányos jognak a legnagyobb szerepe a jogalkotás irányításában van, az Országgyűlésnek és a Kormánynak olyan törvényeket és alacsonyabb szintű jogszabályokat kell alkotniuk, amelyek biztosítják az Alkotmány 61. (1) bekezdésének érvényesülését. Erre a jogalkotási kötelezettségre egyébként az Alkotmánybíróság is felhívja a jogalkotók figyelmét minden olyan esetben, amikor azt tapasztalja, hogy az alapjog a jogrendszerünkben nem érvényesül kellőképpen. A közérdekű adatokhoz való jog alkotmányos szinítű szabályozásának másodlagos jelentősége abban áll, hogy az e tárgykörbe eső jogszabályok értelmezéséhez támpontot ad 7. Természetesen nem csak az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkoznak a felek és a bíróságok az egyes konkrét jogesetek megoldása érdekében, hanem az Alkotmánybíróság határozataiban megjelenő jogértelmezésre is 8. Az Alkotmánybíróság elmúlt egy évtizedben kiadott közérdekű adatokkal kapcsolatos döntéseivel kapcsolatban úgy érezzük, hogy ezek a döntések az elvi okfejtésektől egyre inkább a konkrét megállapítások irányába fejlődnek. Mérföldkőnek tekinthetjük a 12/2004. (IV. 7.) AB. számú határozatot, amelyben Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg azért, mert a törvényhozó nem biztosította azokat a jogállami garanciákat, amelyek a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 19. (5) bekezdésében szabályozott közérdekű adatok megismerését lehetővé teszik. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának december 31 ig tegyen eleget. Fontosak természetesen az Alkotmánybíróság korábbi általánosabb megállapításai is, hiszen ezek teremtették meg az alapot a konkrétabb rendelkezések számára. Ennek megfelelően a 12/2004 es határozat több ilyen korábbi döntésre is hivatkozik. A 34/1994. (VI. 24.) AB határozat például rámutatott arra, hogy az Alkotmány 61. (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, amely a kommunikációs alapjogok jogegyütteséből az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát és állami elismerését, továbbá biztosítását jelenti. Az információkhoz való hozzáférhetőség, az információk szabad áramlása különösen a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatósága körében alapvető jelentőségű. 7 Egyedi bírósági döntvények több ízben hivatkoznak az Alkotmány 61. ára, pld. a BH , EBH , BH és BH számon leközölt döntvények. 8 A jogorvoslati jog érvényesüléséről szóló III. fejezetben láthatjuk majd, hogy az egyik vizsgált ügyben az információhoz való jog biztosítása szempontjából az Alkotmánybíróság egyik jogértelmezésének döntő szerepe volt. Ugyanebben a fejezetben azután arra is találunk majd példát, hogy a felek kifejezetten kérték, hogy az eljáró közigazgatási bíróság éljen azzal az eljárásjogi lehetőséggel, hogy az eljárás felfüggesztése mellett az adott kérdésben az Alkotmánybíróság álláspontját kérje. Ez az indítvány egyébként sikertelen maradt, annak ellenére, hogy az ügyben alkalmazott egyik jogszabály nyilvánvalóan alkotmányellenes volt. 15

16 Az Alkotmánybíróság már a 32/1992. (V. 29.) AB határozatában továbbá hangsúlyozta, hogy a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését. A közügyek bonyolultsága miatt a közhatalmi döntésalkotásra, az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás csak akkor lehet hatékony, ha az illetékes szervek felfedik a szükséges információkat. Még általánosabb hivatkozási alap volt az Alkotmánybíróság számára saját korábbi 30/1992. (V. 26.) számu határozata, amelyben kimondta, hogy az állam csak akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. [30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171.] Összegezve, ahogyan azt az indikátorra megállapított maximális (5) pontszám is mutatja, úgy látjuk, hogy Magyarországon a közérdekű információhoz való hozzáférés alkotmányos garanciái nagymértékben biztosítottak, egyrészt az Alktomány megfelelő megfogalmazása, másrészt amiatt, hogy a jogrendszer alkotmányossága felett őrködő Alkotmánybíróság az informácószabadság kérdését folyamatosan figyelemmel kíséri, harmadszor pedig azért, mert a joggyakorlat ezt az alkotmányos rendelkezést esetenként az egyedi ügyek eldöntésénél is figyelembe veszi. I.A.2. Az információhoz való jog szabályozása alacsonyabb szintű jogszabályokban (5) Az évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban: Atv.) körültekintően szabályozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés összes fontos feltételét. Legelőször is tisztázza a közérdekű információ fogalmát. Világos helyzetet teremt azzal, amikor kimondja, minden a hatóságoknál lévő információ közérdekű, amely nem vonatkozik valamilyen természetes személyre. Fontos következménye ennek a szabályozási módnak, hogy a jogi személyek eleve el vannak zárva attól a lehetőségtől, hogy személyes adatokra hivatkozva (pusztán tehát azon az alapon, hogy az adat róluk, belső működésükről szól) az adatok eltitkolását igényelhetnék. Az Atv szerint tehát személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Ezzel szemben ugyanezen szakasz 4. pontja szerint közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső adat. Az Atv. újabb szabályozása (a január 1. napjától hatályos szöveg) tovább megy ennél és bizonyos személyes adatokat is a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz azon az alapon, hogy adott esetben az ezen adatok megismeréséhez fűződő érdekek nyomósabbak, mint a személyes adatok védelmével kapcsolatos érdekek (pld. kiemelt közfeladatot ellátó személyek egyes adatai. Az Atv. 2. új 5. pontja tehát megalkotja a közérdekből nyilvános adat fogalmát, ami szerint közérdekből nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi 16

17 személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezelésében lévő vagy rá vonatkozó, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Tulajdonképpen ugyanezzel a logikával érvel a Legfelsőbb Bíróság is, amikor kimondja 9 : Az önkormányzati feladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személyek neve és beosztása, illetve a beosztás változása bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. Az Atv. 19. a azután meghatározza az állami szervek aktív és passzív adatszolgáltatási kötelezettségeit. A 19. (1) bekezdése szerint kezdetnek mindkét fajta adatszolgáltatásra nézve fogalmaz meg általános követelményeket: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Atv. 19. (2) bekezdése a szabályozás egészére jellemző precizitással tételesen felsorolja az aktív információszolgáltatás minimális tárgyköreit: Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre ha törvény másként nem rendelkezik bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A 19. (3) bekezdése a passzív, azaz kérelemre történő adatszolgáltatást írja elő: Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot az adatfajták meghatározásával törvény ( ) korlátozza. A Legfelsőbb Bíróságnak az aktív és passzív adatközlés összefüggéséről, elhatárolásáról is született egy döntése 10, ami szerint közérdekű adat kezelője nem kötelezhető egyéni kérelem alapján adatközlésre, ha az adat nyilvánosságra hozatalának módját jogszabály rendezi és annak az adatközlő eleget tett. 9 Az EBH számon leközölt eseti döntésében a Ptk. 83. (2) bekezdésére, az Atv. 19. (2) bekezdésére és az évi XXIII. tv. 61. (2) bekezdésére hivatkozva. 10 EBH számon közölték le. 17

18 Ugyanezt tartalmazza a bíróság két évvel későbbi döntése 11 is, részletesebb indokolással. Eszerint: Eleget tesz a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének a közfeladatot ellátó szerv, ha a kezelésében levő közérdekű adatot nyilvánosságra hozza (közzéteszi), vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé teszi; egyéni kérelem alapján közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető. A Legfelsőbb Bíróság elé került konkrét ügyben egyébként egy felsőoktatási intézménytől kértek passzív adatszolgáltatást a felvételi rendszer követelményeit illetően. A jogerős ítélet a felperes keresetét azért találta alaptalannak, mert a közfeladatot ellátó szerv az adatszolgáltatási kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az adat bárki számára hozzáférhető lelőhelyét megjelöli. Miután az alperes a november 21 én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a kért adatokat a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló ( ) rendelkezés szerint az Oktatási Minisztériummal közölte, az adatok onnan beszerezhetők, adatközlési kötelezettségének eleget tett. Álláspontját a bíróság azzal is alátámasztotta, hogy az Atv. 19. ának (2) bekezdésében szereplő "más módon hozzáférhetővé tétel éppen azt jelenti, hogy az alperes a rá vonatkozó rendeletben foglaltak szerint eljárva közzétette az általa kezelt közérdekű adatokat. Ebben az esetben az adatkezelő nem kötelezhető arra, hogy a nyilvánosságra hozott vagy hozandó adatokról egyéni kérelemre felvilágosítást adjon még akkor sem, ha az egyéni kérelmező előbb kéri az adatok közlését, mint ahogy azok nyilvánosságra kerülnek. ( ) Az adatvédelemről szóló évi LXIII. törvény célja ugyanis annak biztosítása, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse (1. ). A törvény azt teszi a közfeladatokat ellátó szervek kötelezettségévé, hogy tegyék lehetővé a kezelésükben lévő közérdekű adat bárki által történő megismerését. Ha a közfeladatot ellátó szerv a kezelésében lévő közérdekű adatot már nyilvánosságra hozta, vagyis már közzétette, vagy más módon bárki számára hozzáférhetővé tette, akkor ezáltal eleget tett a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének, és további egyes kérelmekre történő közvetlen adatszolgáltatásra nem kötelezhető. Ezt az eseti döntést azért tartottuk szükségesnek ilyen mélységben bemutatni, mert rámutat az adatszolgáltatás egy örvendetes új vonulatára: az aktív adatszolgáltatás mindinkább fokozódó térnyerésére. Ez az adatszolgáltató oldaláról jelentős munkamegtakarítást jelent, az adatkérők oldalán pedig egy demokratikus, minél szélesebb körben érvényesülő, kiegyenlítő jellegű tájékozottságot eredményez. Nem szabad azonban ezt az új jelenséget túlzó módon alkalmazni és minden adatszolgáltatási problémára eleve megoldásként ajánlani. Véleményünk szerint ugyanis, ha az aktívan közölt információból lényeges közérdekű adatok hiányoznak, annak egyedi, kérelmre történő (passzív) kiadása nem tagadható meg. Az Atv. végül ugyancsak részletesen szól az adatszolgáltatás eljárási, garanciális kellékeiről is, az adatszolgáltatás határidejéről, formájáról (módjáról) és költségeiről. A 20. (1) bekezdése szerint A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon 11 A BH szám alatt leközölt eseti döntés, amelyben számos jogszabályra támaszkodik a Legfelsőbb Bíróság, mégpedig a következőkre: Atv. 1., 20. (1) bek., 19. (1) bek., 21. (4) bek., évi LXXX. tv. 57. (1) bek., 61. (3) bek., évi 3. tvr. 2. (1) bek. a) pont, 7. (1) bek., 28/1995. (III. 24.) Korm. r. 2. (1) bek., 269/2000. (XII. 26.) Korm. r. 2. (1) bek. és Pp. 67. (1) bek... 18

19 belül 12, közérthető formában 13 tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről annak tárolási módjától függetlenül költségtérítés ellenében a kérelmező másolatot kérhet. A 20. (2) bekezdése szigorúbb határidőt ír elő a kérelem megtagadása esetére hiszen ebben az esetben az adatok összeállításával, másolásával, közlésével esetlegesen felmerülő jelentősebb többletmunkára nem kerülhet sor: A kérelem megtagadásáról annak indokaival együtt 8 napon belül írásban értesíteni kell a kérelmezőt. A 20. (3) bekezdése a költségek fontos körülményét rendezi megnyugatóan: A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője legfeljebb a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig költségtérítést állapíthat meg. A kérelmező kérésére a költség összegét előre közölni kell. Míg a (4) bekezdés fontos eljárási garanciával tetézi meg a magyar közérdekű adatszolgáltatási szabályokat: A 19. (1) bekezdésében említett szervek évente értesítik az adatvédelmi biztost az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól. 12 Dr. Vágó Péter gyakorlati tapasztalatai szerint ezt a határidőt az érintett hatóságok nem tartják be: Annak ellenére, hogy az Atv. szigorú határidőket rögzít a közlés időintervallumára vonatkozólag elmondhatjuk, hogy az esetek túlnyomó többségében az adatkezelők 30, sőt legtöbbször 45 napra adják ki a kért adatokat. A tapasztalt késedelmek több tekintetben is komoly problémákat okoznak. A kérelem beérkezését követően, ha 8 napon belül a kérelmező nem kap értesítést az elutasításról akkor úgy tekintheti, hogy a kérelme teljesíthető, így várja, hogy az adatok hozzá a törvényben is meghatározott legfeljebb 15 nap elteltével megérkezzenek. A határidő lejártát követően a válasz elmaradása folytán a kérelmező helyzete bizonytalanná válik. Az adatok megszerzése érdekében kérelmező választhatja, hogy ismételten a hatósághoz fordul és az Áe. 42. ra hivatkozással hallgatás folytán ismételten kéri a kérelme teljesítését vagy az Áe. 4. alapján a kérelmezett adatközlő felettes szervéhez fordul kérve annak közreműködését vagy közvetlen eljárást. Tény azonban, hogy a kérelmező bírósághoz elutasító érdemi döntés hiányában annak ellenére, hogy az Atvben meghatározott közlési idő már lejárt nem fordulhat. A fent vázolt eljárás az eredetileg meghatározott 15 napos teljesítési intervallumot lényeges meghosszabbíthatja ezzel is még jobban elnehezítve a kérelmező helyzetét. A Fenntartható Fejlődés Alapítvány által kezelt egyik ügyben a hatóság az ügyfélnek a zajterhelési adatok kiadása iránti kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 45. napra teljesítette. Mivel az Atv. 20. (4) bek. szerint az adatközlő szervek évente csak az elutasításokról valamint az elutasítások indokairól kötelesek az adatvédelmi biztost értesíteni, így a hatóságok hallgatása folytán előálló azon jogellenes helyzet, amelynek folytán a kérelmező időben nem tud a kért adathoz hozzájutni, teljes mértékben rejtve marad. 13 Az adat/információ kettősségével kapcsolatos észrevételt fűzött ehhez a ponthoz dr. Vágó Péter: A törvény azon rendelkezése, amely szerint az adatot közérthető formában kell a kérelmezőnek biztosítani nem egyértelmű. A közérthetőség sok mindent jelenthet. Jelentheti azt, hogy az adatot különböző formában és módon közlik az érintettel, de valójában amint azt a tapasztalatok is mutatják az adatkezelők az értelmezéssel az adatokból való következtetések levonásával az adatok szolgáltatásakor többnyire adósok maradnak. A közérthetőség álláspontom szerint megkövetelné, hogy a kérelmezőnek ne csak a szigorúan vett adatokról, hanem azok jelentéséről, mint az érintettre vonatkozó következtetésről is adjon tájékoztatást az adatkezelő. Következtetések hiányában az esetek túlnyomó többségében a kérelmezőnek kell az adatokat külön szakértőkkel saját költségén értelmeztetnie annak ellenére, hogy az adatkezelő, mint költségvetési szerv az értelmezéshez szükséges és többek között a kérelmező adóforintjaiból is fizetett szakértőkkel rendelkezik. Az egyik ügyünkben egy külszíni bánya ellen indított birtokháborítási eljárás folyamán a kérelmező a környezetvédelmi hatóságtól a külszíni bánya által okozott és a hatóság által korábban rendszeresen mért zajterhelési adatok kiadását kérte. A felügyelőség a kérelem teljesítéseként egy olyan adathalmazt adott ki a kérelmezőnek, amely nem tartalmazott értékelést. Az adatok értékeléséhez és a külszíni bánya által okozott az adatok alapján értékelhető környezeti terhelés mértékének a megállapításhoz a kérelmezőnek saját költségén külön szakértőt kellett igénybe vennie. 19

20 Bármilyen körültekintő is az Atv. szabályozása, bizonyos kérdések a joggyakorlatra és a jogtudományra maradnak. A legfontosabb talán ezek közül a közérdekű információkérés, a gazdasági szervezetek gazdasági érdekeit kielégítő, illetőleg a társhatóságok számára történő információszolgáltatás közötti különbségek feltárása. Nem közömbös ez az elhatárolás a gyakorlat számára sem, hiszen egyebek között jelentős eltérések lehetnek az információért fizetendő ellenszolgáltatásban 14. A vizsgálat egyik fontos kiegészítő, az európai régióra jellemző szempontja volt annak megállapítása, hogy a magyar jog a legtöbb felsorolt részletkérdésben megfelel az Aarhusi Egyezmény és a vonatkozó EU irányelvek követelményeinek. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek a jelentőségét némileg csökkenti az, hogy ezek a jogforrások ma már akár közvetlenül is alkalmazhatók a magyar jogban. Az Egyezmény azért, mert törvénnyel kihirdetésére került, az irányelvek pedig azért, mert olyan részletes szabályokat is tartalmaznak, amelyek az EU joggyakorlata alapján alkalmasak a közvetlen használatra 15. Megjegyezzük ugyanakkor, a jogtudomány álláspontja az, hogy a kivételek, mint az információhoz való hozzáférést szűkítő feltételek közvetlen alkalmazása figyelemmel az Aarhusi Egyezmény 3. cikk. 8. pontjára és az EU Alapszerződés hasonló rendelkezéseire nem merülhet fel 16. Összességében megállapíthatjuk, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzájutást a magyar jog példamutatóan részletesen, körültekintően, rendkívül progresszívan szabályozza. Ehhez a szabályozáshoz az utóbbi években megnövekedett ügyféli aktivitást követően a bíróságok gyakorlata is felzárkózott. Nem lehet tehát kétséges, etekintetben a legmagasabb értékelés (5) messzemenően indokolt 17. I.A.3. A környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás szabályozása (4) Ebben a pontban azt vizsgáltuk, hogy van e a magyar jogban az általános információs jogokon túlmenő speciális környezetvédelmi információs szabályozás. A kedvező értékeléshez tehát nem tartjuk elegendőnek azt, hogy a környezetvédelmi jog maga is szabályozza az információhoz jutást (ez szinte elkerülhetetlen), hanem azt is szükségesnek gondoljuk, hogy a környezeti jog speciális többletszabályokat tartalmazzon, amelyek a környezet védelméhez fűződő jelentős társadalmi érdekekből kiindulva az általánosnál szélesebb körű, hatékonyabb információszolgáltatást ír elő. A Kvtv. két helyen foglalkozik a környezeti információhoz jutás kérdésével, először a környezet védelmének alapelvei között a Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság címszó alatt, azt követően pedig a A környezet védelmének megalapozása című fejezetben. Ez 14 Ld. részletesebben Fodor László, in: A környezetvédelmi szabályozás elmélete és gyakorlata a környezeti adatokhoz való hozzáférés lehetőségei a magyar közigazgatásban, Debrecen, 2004 (a továbbiakban: Debr. Konf.), p. 2.; illetőleg A természetvédelmi információ beszerzése, kezelése és kiadása EMLA kézirat a KvVM Természetvédelmi Hivatala részére, 2003, Budapest. 15 Fodor László, in Debr. Konf. p Fodor László, in Debr. Konf. p A Tanácsadó Bizottság egyik tagja, dr. Vágó Péter a jelen ponthoz fűzött észrevételeire utalva nem értett egyet a legmagasabb értékeléssel. 20

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL

NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Hatályos:

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1.1. A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 1.2. A kérelmek előterjesztése

Részletesebben

I. fejezet. II. fejezet

I. fejezet. II. fejezet SÁGÚJFALUI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KISHARTYÁNI KIRENDELTSÉGÉNEK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL 15/2013. (IV.29.) határozat Az információs

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4.

Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4. 237-21/2013/SzIO Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4. 21/2013. számú polgármesteri-jegyzői együttes rendelkezés SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE

Részletesebben

Szabályzat. I. Általános rendelkezések

Szabályzat. I. Általános rendelkezések Szabályzat a Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény 30.. /6/ bekezdése

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatala

Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatala Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatala SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Felsőzsolca,

Részletesebben

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Telefon: 93/340-100, Fax: 93/340-531. Email: hivatal@zalakaros.

ZALAKAROS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Telefon: 93/340-100, Fax: 93/340-531. Email: hivatal@zalakaros. 86287 Ügyiratszám:01-53/2011-17 ZALAKAROS VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Telefon: 93/340-100, Fax: 93/340-531. Email: hivatal@zalakaros.hu SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Részletesebben

TOLDY FERENC GIMNÁZIUM

TOLDY FERENC GIMNÁZIUM TOLDY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK, INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Az államháztartás működési rendjéről

Részletesebben

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL 2 Salföld Község Önkormányzat SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ

Részletesebben

Beadványával kapcsolatban a Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja:

Beadványával kapcsolatban a Hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja: Ügyszám: NAIH/2015/4820/2/V. [ ] részére ügyvéd [ ] [ ] Tisztelt Ügyvédnő! A Lehet Más a Politika (a továbbiakban: LMP) nevében konzultációs beadvánnyal fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Öttevény Község Önkormányzata Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerése iránti igények teljesítésének rendje

Közérdekű adatok megismerése iránti igények teljesítésének rendje Közérdekű adatok megismerése iránti igények teljesítésének rendje kivonat a Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ MIK 373-20/2012. számú A közérdekű adatok közzétételének és a közérdekű adatok

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZATA A KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK RENDJÉRŐL. Csögle, 2013. június 15.

Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZATA A KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK RENDJÉRŐL. Csögle, 2013. június 15. Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZATA A KÖZÉRDEKŰ ADATOK IGÉNYLÉSÉNEK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK RENDJÉRŐL Csögle, 2013. június 15. A szabályzat célja és hatálya A személyes adatok védelméről és a közérdekű

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Balatonszőlős és Pécsely Községek Körjegyzősége

Balatonszőlős és Pécsely Községek Körjegyzősége Balatonszőlős és Pécsely Községek Körjegyzősége Székhely: 8233 Balatonszőlős, Fő u. 9. Ügyfélfogadási Iroda: 8245 Pécsely, Vásártér u. 148/A. Tel./Fax: 87/580-180 Tel./Fax: 87/445-017 SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ

Részletesebben

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Iktatószám: VI-B-001/2777-1/2012. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Hatályos: 2012. január 01. teljesítési rendjéről szóló

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE

KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJE Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat SOMOGYI LÁSZLÓ SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 17. Tel: 297-3372, 297-3373 www.eszk18.hu Iktatószám: /2012. KÖTELEZŐEN

Részletesebben

Adatkezelési Nyilatkozat

Adatkezelési Nyilatkozat Adatkezelési Nyilatkozat Ezennel hozzájárulok, hogy a regisztráció, illetve a megbízási szerződés során megadott személyes adataimat a TRIMEX TRADE Kft. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

Részletesebben

Közérdekű adatok Közzététele

Közérdekű adatok Közzététele Közérdekű adatok Közzététele Alisca Terra Regionális Hulladékgazdálkodó Kft Készítette: Molnár Gábor és dr. Igari Béla Megvizsgáltuk a cég tevékenységét, működését és a közfeladat ellátás, valamint a közérdekű

Részletesebben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Page 1 of 11 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról Az Országgyûlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok

Részletesebben

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG részére Európa Tanács Strasbourg, Franciaország European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg-Cedex Fax: 00 33 3 88 41 27 30 az Európai Emberi Jogi Egyezmény

Részletesebben

III.FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE. 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai

III.FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE. 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezet 26. -31. 2. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének19/2012. (X. 18.) OBH utasítása az információs

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

Nyilvántartás a 2013. évben beérkező és elutasított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmekről

Nyilvántartás a 2013. évben beérkező és elutasított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmekről Nyilvántartás a 2013. évben beérkező és elutasított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmekről Sorszám 1. 2013. évi Közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelem tárgya Dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

1. oldal, összesen: 10 oldal

1. oldal, összesen: 10 oldal 1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

előzetes vitarendezési kérelmet

előzetes vitarendezési kérelmet E l ő z e t e s V i t a r e n d e z é s i k é r e l e m Alulírott Papp Attila a Konica Minolta Magyarország Kft, mint ajánlattevő (továbbiakban: Kérelmező) nevében a Nyomatmenedzsment rendszer kialakítása

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 491/B/1996 Budapest, 2004.04.06 12:00:00 de. Bihari Mihály Dr. 12/2004. (IV. 7.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 43. számában

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Ügyszám: NAIH-4442-2-2012-V. Dr. Vízkelety Mariann közigazgatási államtitkár részére Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest Pf. 1 1440 mariann.vizkelety@nfm.gov.hu

Részletesebben

A közérdekű adatok hozzáférhetősége

A közérdekű adatok hozzáférhetősége Bevezető Nonprofit Szektor Analízis Tanulmányok a részvételi demokrácia gyakorlatáról Dr. Fülöp Sándor Néhány éve, 1999-ben egy tanulmány írására kértek fel a titokvédelemről. Az anyaggyűjtés során beírtam

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat

HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat 2 Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 7400 KAPOSVÁR, BAROSS G. U. 19. Telefon: 82/312-177; Fax: 82/422-675 E-mail: kinizsisuli@kinizsi-kap.sulinet.hu 1. sz. melléklet ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről Siklósi Távhő Nonprofit Kft. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-683/2014. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos édesanya a 2009-ben született gyermekével való kapcsolattartása ügyében

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. június 27. 2014. 19. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3182/2014. (VI. 27.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 886 3183/2014. (VI. 27.)

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Dr. Jóri András (jori@mail.datanet.hu) (Megjelent: Napi Jogász, 2002/3., 27-28. o.) A

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT.

Rigth the deduct. The role of the judgments of the Court of Justice of the European in the application of the hungarian Law on VAT. dr. László Pardavi associate professor Hungary Széchenyi István University Deák Ferenc Fakulty of Law and Political Sciences Department of Adminstration and Financial Law Rigth the deduct. The role of

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel.

KLIK VIII. kerületi tankerület 1082 Budapest Baross utca 65-67. igazgató: Szabóné Fónagy Erzsébet e-mail: timea.csillag@klik.gov.hu tel. Melléklet a 2005. évi XC. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefonés telefaxszáma, elektronikus

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben