I. Közvetlen kapcsolatok megújítása az ELTE és a közoktatás között az MTMI-életpályák népszerûsítésére

Átírás

1 A tudományos délután programjainak elõadói között szerepelnek: 8 A KAROKON MEGVALÓSÍTANDÓ-, VAGY FEJLESZTENDÕ TEVÉKENYSÉGEK I. Közvetlen kapcsolatok megújítása az ELTE és a közoktatás között az MTMI-életpályák népszerûsítésére 1. Az ELTE házhoz megy - természettudományi utazó cirkusz (TTK) A program legfontosabb célkitûzése, hogy az ELTE a felsõfokú tömegoktatás keretei között is a legvonzóbb magyar felsõoktatási intézményként jelenjen meg a legtehetségesebb diákok elõtt. A program a budapesti és a fõváros vonzáskörébe tartozó középiskolák mellett az azokon kívül esõ, eredményes oktatást felmutató intézmények tehetséges tanulóinak érdeklõdésére tart számot. Azokban a középiskolákban, amelyek a legnagyobb számban küldenek már most hallgatókat az ELTE TTK-ra, a jó tanári munkát támogatva, könnyebben lehet további érdeklõdõket megnyerni a természettudományi pályák számára, valamint könnyebben lehet a tehetséges és nyitott hallgatók figyelmét az egzakt tudományok és alkalmazásaik felé fordítani. A fentieket is figyelembe véve alapította meg a TTK A természettudomány oktatásának kiváló iskolája címet, amelyet 2009-tõl adományoznak az arra érdemes intézményeknek. Ezt a kitüntetést elsõként azok a középiskolák kapják, ahonnan az elmúlt négy évben (2006 és 2009 között) évente legalább diák jutott be az ELTE természettudományi szakjaira. Célunk minél több középiskola megnyerése és ösztönzése a természettudományok széles körû mûvelésére, ezért, azokban az intézményekben, amelyekben a vezetésnek vannak ilyen irányú törekvései/tervei, az ELTE TTK felajánlja, hogy nemzetközi hírû oktatói, kutatói, fiatal, ambiciózus csapatukkal az iskolában tudományos délutánt szerveznek. Gráf László, Széchenyi- és Akadémiai díjas egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, aki az országban az elsõk között alkalmazta a géntechnológiai módszereket a fehérjekutatásban; a szerinproteázok és gátlószereik vizsgálata terén pedig nemzetközi szinten is kiváló eredményeket ért el. A Mindentudás Egyetemén elhangzott nagy sikerû elõadásához ( Fehérje-szobrászat: az alkotás öröme és haszna ) kapcsolódva, hasonló témában tervez elõadást a középiskolai diákok számára. Gimnáziumokban elhangzott tudományos elõadásainak hallgatóságából ma már többen sikeres kutatók (a jelen program egyik résztvevõje, Reményi Attila is közéjük tartozik); Erdei Anna, az MTA levelezõ tagja, az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára, az ELTE TTK Kiváló Oktatója. A magyar immunológus kutatók egyik legkiválóbbika, több immunológiai tankönyv szerzõje. Kutatási területe a természetes immunitás szerepe az immunválasz kialakulásában és kölcsönhatása az adaptív immunitással, az immunfolyamatok szabályozása; Málnási-Csizmadia András, az MTA doktora, egyetemi docens a Biokémiai Tanszéken. Az országban az elsõk között nyerte el az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatók számára kiírt, nagy presztízsû Starting Independent Grant pályázatát. Az izom összehúzódásért felelõs miozin mûködését és a mechanikai erõhatások fehérjékre gyakorolt hatását vizsgálja; Reményi Attila tudományos fõmunkatárs. Az EMBO Fiatal Kutató programjának elsõ magyarországi nyertesei között van, aki jelenleg az angol Wellcome Trust és az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) támogatásával folytatja kutatásait, amelyek a sejtbiológiai jelátviteli pályák molekuláris logikájának a felderítésére irányulnak; Lovász László, az ELTE professzora, a Matematikai Intézet igazgatója, az MTA rendes tagja, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke, az Európai Kutatási Tanács Vezetõ kutatói pályázatának nyertese. Nemzetközi tudományos elismerései közül a Wolf-díjat és a Neumann-díjat, a hazaiak közül a Bolyai-díjat, a Corvinláncot és a Széchenyi-nagydíjat emelhetjük ki. Kutatási területe a diszkrét matematika és annak alkalmazásai az algoritmuselméletben és a számítógéptudományban, valamint a nagy hálózatok matematikája. Elõadása az érdekes rendszerek, jelenségek nagyméretû hálózatokkal történõ modellezésének matematikáját mutatja be. Az elõadást interaktív matematikai foglalkozás kíséri Holló Szabó Ferenc közremûködésével; Vicsek Tamás, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, ban alapította meg a Biológiai Fizika Tanszéket, amely a hazai biofizikai kutatások egyik meghatározó központjává vált. Az Európai Kutatási Tanács Vezetõ kutatói pályázata által támogatott újabb kutatásában munkatársaival kísérletek, számítógépes szimulációk és miniatûr robotok építése útján keresi a kollektív 9

2 10 mozgás eddig még fel nem tárt törvényeit. Elõadásában közérthetõ módon mutatja be a munkáját, amely a migráló sejteket tartalmazó sejtkultúráktól a madárcsapatokon át az együttmozgó robotokig terjednek; Katz Sándor, az MTA doktora, 2007-ben Talentum díjat, 2008-ban az Európai Kutatási Tanács Starting Independent Grant támogatását nyerte el, részecskefizikus. Kutatócsoportja öt éven át részesül az Európai Kutatási Tanács támogatásában, ennek keretében folytatja szuperszámítógépes kutatásait, amellyel az univerzum õsanyagának állapotát modellezi. Az érdeklõdõ diákoknak szívesen bemutatja, hogyan alkalmazhatók a számítógépes játékok grafikus kártyái a forró világegyetem törvényeinek feltárására; Farkas Illés, 2007-ben Junior Príma díjban, 2009-ben pedig Talentum díjban részesült, a komplex rendszerekben megjelenõ kollektív jelenségeket vizsgálja. Tõle elsõsorban a természetben és a társadalomban elõforduló nagyméretû hálózatok (ismeretségi hálózatok, együttmûködési hálózatok, fehérjekölcsönhatási hálózatok, genetikai szabályozási hálózatok, stb.) szerkezeti és dinamikai tulajdonságairól, valamint a kutatási módszerekrõl tanulhatnak az érdeklõdõk; Derényi Imre, az MTA doktora, az MTA Fizikai Díját elnyert kutató, elsõsorban a nanoskálájú biológiai jelenségek mögött rejlõ fizikai folyamatokat tanulmányozza. Elõadásában bepillantást nyújt a molekuláris motorok különös világába. A 2009-ben induló biofizikus mesterszak koordinátoraként szívesen mutatja be ennek a dinamikusan fejlõdõ szakterületnek a Természettudományi Karon folyó oktatását is; Perczel András, az ELTE Szerves Kémiai Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanára, kutatócsoportjával a fehérjék szerkezetvizsgálatával, kölcsönhatásaik feltérképezésével foglalkozik. Legfontosabb kitüntetései: Magyar Kutatási Díj 2004 (Sanofi-Synthélabo); Pro Scientia 1993, 1995; Zemplén Géza-díj 1996; Széchenyi professzori ösztöndíj 1998; Szalay Péter, az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszékének tanszékvezetõ professzora, az MTA doktora, Széchenyi professzori ösztöndíjban (1999) és Fulbright kutatói ösztöndíjban (2003) részesült. Fõ kutatási területe a kvantumkémiai módszerek és programok fejlesztése mellett a fotodisszociációs és fotokémiai folyamatok leírása; elõadásában a természet fénytüneményeirõl lesz szó, Czirók Ede kísérleteivel; Jalsovszky István (Gróh Gyula-díj 1998, Humboldt-ösztöndíj) és Rábai József (Széchenyi professzori ösztöndíj 1999; Fluoros Technológiai Nemzetközi Díj 2005) a Szerves Kémiai Tanszéken egyetemi docensek. Kutatóvegyészként többek között kén- és fluorkémiai reakciók tanulmányozásával, nanoklaszterekkel, kubánkémiával foglalkoznak. A szerves preparatív kémiai iskola oszlopos tagjai, a hallgatóság és a középiskolai diákság körében tartott kísérletes elõadásaik nagy sikerûek. Az elõadásokat kísérleti bemutató, konzultáció, kvízjáték, kerekasztal-beszélgetés követi a nemzetközileg elismert szakemberek, tehetséges fiatal kutatók, fiatal doktoranduszok és posztdoktorok részvételével, a természettudományos karrier lehetõségét is bemutatva. A leginkább érdeklõdõ, tehetséges diákok számára részvételi lehetõséget biztosítunk a Kutass velünk elnevezésû természettudományi és informatikai nyári foglalkozásokon. Az elõadások anyaga hozzáférhetõ lesz az interneten is. Kapcsolattartók: Majer Zsuzsa (Kémiai Intézet), majer@elte.hu, Nyitray László (Biológiai Intézet), nyitray@elte.hu 2. Kutass velünk természettudományi táborok és foglalkozások középiskolások számára (TTK, IK) Kapcsolattartó: Szabados Ágnes adjunktus, info@chem.elte.hu Matematikapályázat A projektelem keretében az ELTE Matematikai Intézete pályázatot hirdet középiskolás fiataloknak az alkalmazott matematikai modellalkotás területén. A pályázat témája egy szabadon választott természeti, gazdasági vagy társadalmi jelenség tudományos igényû vizsgálata vagy tevékenység megtervezése matematikai modell felállítával. Például: Mennyire kell, hogy megváltozzon az idõjárás ahhoz, hogy a Balaton kiszáradjon?, vagy: Hogyan lehet jó SUDOKU rejtvényt csinálni? Pályázhatnak egyének vagy kis, maximum háromfõs csoportok. A pályázat nyertesei pénzjutalmat kapnak. A pályázat kiírására a szeptember 25-i nyílt napon kerül sor, eredményhirdetés a januári nyílt napon. Kapcsolattartó: Vesztergombi Katalin, veszterk@cs.elte.hu Internetes tájékozódás: Matematika-szakkör A Matematikai Intézet szervezésében középiskolás szakkör indul, a foglalkozások kéthetenként szerda délután 4-tõl fél 6-ig lesznek az Északi épület 0.87-es termében. A szakkör órái kisebb kutatási projektek köré csoportosulnak. Két alkalom közötti idõben a tanulók a kapott útmutatások alapján otthon dolgoznak az adott témában, majd eredményeiket egymásnak bemutatják. A tervezett témakörök: geometria, modellezés, illetve a matematika története. A legjobb pályamunkák könyvjutalomban részesülnek. A õszi elsõ szakkör idõpontja: szeptember 16. Kapcsolattartó: Munkácsy Katalin, munkacsy@cs.elte.hu Internetes tájékozódás: 11

3 Kutatás a PIT Csoporttal Az ELTE Matematikai Intézetéhez tartozó PIT Csoport (PIT=Protein Information Technology) három-négy középiskolás diák részére ajánl részvételt a csoport kutatómunkájában. A lehetséges kutatási témák: Nano-biotechnológiai modellezés egy vírusdiagnosztikai eszköz kifejlesztésére, európai együttmûködésben; Fehérjék térbeli struktúrájának elemzése az enzimatikus mûködés leírására, több tízezres adathalmazon; Kisméretû, gyógyszerkandidátus molekulák kötõdésének vizsgálata fehérjemolekulákhoz antibakteriális, illetve pszichoaktív anyagok megtalálása céljából. Elõnyös, ha a jelentkezõ diákok tudnak valamilyen nyelven programozni. A felvettek egy hét alatt egy kisebb, önálló feladatot oldanak meg, amely kapcsolódik a nagyobb kutatási irányokhoz. Koordinátor: Grolmusz Vince, grolmusz@cs.elte.hu Internetes tájékozódás: Kémiai laboratóriumi foglalkozások Az ELTE Kémiai Intézetének szervezésében vidéki középiskolákba járó diákok kapnak lehetõséget arra, hogy kémiai laboratóriumi foglalkozáson vegyenek részt az intézetben. A középiskolások a kémia szakos hallgatókkal együtt végeznek el egyegy, az egyetemi tanrendben szereplõ, laboratóriumi gyakorlatot, jelen tanévben a diákok fizikai-, szerves- és szervetlen kémiai gyakorlatokból válogathatnak. Korlátozott számban lehetõség van az érettségi elõkészítõ laboratóriumi foglalkozásain is résztvenni. Látogatókat kéthetenként, szerdai és csütörtöki napokon fogad az intézet, a õszi elsõ idõpontok szeptember 30. és október 1. A programszervezésnél fontos szempont, hogy a résztvevõknek lehetõsége nyíljon a középiskolásoknak szóló, Alkímia ma címû elõadás meghallgatására is. Kapcsolattartó: Szabados Ágnes, info@chem.elte.hu. Internetes tájékozódás: /pr/labor_gyakorlat.html Biológia nyári tábor és laborlátogatások A Biológiai Intézet két, egymáshoz is kapcsolódó programot szervez. Egyrészt lehetõséget teremt hat vidéki, illetve hat budapesti diák számára egyegy ötnapos nyári táborra, másrészt évente legalább hat diák számára nyújt lehetõséget arra, hogy az intézet laboratóriumainak munkájába bekapcsolódjon. A programokban való részvétel jogát a diákok az évközi gimnáziumi látogatások alkalmával szervezett vetélkedõn elért eredmények alapján nyerhetik el. A nyári táborban a diákok egy külön erre a célra kidolgozott, látványos biotechnológia témájú kísérletsorozatot hajtanak végre. A tábor idejére a résztvevõk, érdeklõdésük alapján, kutató mentort választanak az intézet munkatársai közül, akikkel a tábor ideje alatt több személyes találkozóra nyílik lehetõség. A nyári táborok rövid prezentációkkal zárulnak, ahol a középiskolás diákok beszámolnak tapasztalataikról. Koordinátorok: Radnai László (Ph-D hallgató), lradnai@gmail.com és Reményi Attila (tudományos fõmunkatárs), remenyi@elte.hu 3. Geológiai túravezetõ a közép-magyarországi régióban középiskolák szaktanárai számára, tanulmányi kirándulások, szakköri foglalkozások szervezésére (TTK) A Geológiai kirándulások Magyarország közepén munkacímû kötet megjelentetésével és a régió középiskoláiba való eljuttatásával a földtudományi közismeret növelése a cél. A szaktanárok rendelkezésére bocsátandó kézikönyv geológiai-földrajzi látnivalókat, kirándulási útvonalakat ír le, szakmailag pontosan, hitelesen. A legfrissebb tudományos eredményeket is tartalmazó szöveg magában foglalja a további tájékozódást elõsegítõ irodalmi hivatkozásokat is. A kirándulásvezetõ legnagyobb részben az ELTE kutatóinak eddig semmilyen, sem szakmai fórumon, sem népszerûsítõ formában meg nem jelent eredményeit tartalmazza, másrészt a doktori disszertációkban, valamint az azokhoz kapcsolódó szakcikkekben rejtõzõ információkat. A könyv szerzõi az Eötvös Loránd Tudományegyetem Õslénytani Tanszékének és az Általános és Környezetföldtani Tanszékének nagy terepi gyakorlattal rendelkezõ munkatársai. A kötet a Hantken Kiadó Geokalauz sorozatában jelenik meg, várhatóan 2010 elsõ negyedévében, és az ELTE házhoz megy! projekt keretében a közép-magyarországi régió mind a 170 középiskolájába eljuttatják

4 A kötetben szereplõ geológiai nevezetességek megismertetésére a tanároknak önköltséges módszertani felkészítõ kirándulásokat szerveznek elõször 2010 áprilisában. További információk a honlapon találhatók, várhatóan 2010 januárjától. Kapcsolat: geokalauz@gmail.com II. A tudományos diákköri munka megújítása (TTK,IK) 1. Intézményi tudományos diákköri versenyek A Gólyavári esték új sorozatának beindítása (BTK) Sok esztendõs szünet után egy új generáció számára új életre kelnek a Gólyavári esték. A Bölcsészkar Trefortkerti épületegyüttesének egyik építészeti remeklése a Gólyavár újjáépítése, belsõ kiképzésének megújítása, technikai lehetõségeinek megsokszorozása. Az épület, amely az ELTE Trefort-kerti jelképe lett, Pecz Samu mûegyetemi tanár ( ) tervei alapján készült 1898-ban (Pecz építette többek között az Országos Levéltárat, a Fasori Evangélikus Gimnáziumot és Templomot, valamint a Nagyvásárcsarnokot). A Trefortkerti ELTE-épületek jelképe eredetileg a Mûszaki Egyetem diákjai számára készült, nevét az elsõéves hallgatókról, a gólyákról kapta, akiknek itt zajlottak a nagyelõadásai. A Gólyavári esték eredetileg az akkor még itt mûködõ Természettudományi Kar patinás épületében a legkülönbözõbb természeti és társadalmi jelenségek magyarázatára, megvitatására szervezõdtek. Íme néhány az 1980-as és '90-es évek egykor népszerû sorozatai közül, amelyeket utóbb az RTV-Minerva Kiadó könyv alakban is közreadott: Elõadások a magyar történelemrõl 1984, A gondolkodás évszázadai 1986, Elõadások a jogtudományok körébõl A Bölcsészkar büszke a Gólyavárra és olykor esténként is újra feladattal és élettel kívánja megtölteni. Többek között ezért is indítjuk meg újra a Gólyavári estéket, s kezdjük ezt mindjárt november 11-én, a Bolyai-díjas Ritoók Zsigmond professzor elõadásával. Nagyszerû, érdekes alkalmakat tervezünk a megszépült, megújult Gólyavárban, amelyben minden érdeklõdõt örömmel látunk, diákjainkat és oktatóinkat egyaránt. Információk: Koordinátorok: Borsodi Csaba (az ELTE BTK dékánhelyettese), borsodi@ludens.elte.hu, Kóczán András (titkárságvezetõ, ELTE BTK Dékáni titkárság), koczana@ludens.elte.hu Diákkutatói program Az ELTE TTK Diákkutatói program célja tehetséges középiskolás diákok felkutatása, tanulmányaik folyamatos figyelemmel kísérése, a természettudományi pálya iránti érdeklõdésük felkeltése, erõsítése. A program szakmai irányítója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, adminisztratív lebonyolítója az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány. A programba október elejéig több száz tehetséges középiskolás kap meghívást elért versenyeredményeik alapján, akik közül november végéig harminc kutatódiákot választanak ki. A kiírandó kutatási témákat és a beérkezett pályázatokat az ELTE TTK oktatói és kutatói állítják össze, illetve bírálják el. A diákok, tutoruk felügyelete alatt, 2009 decemberétõl végezhetnek kutatásokat az egyetemen. A tanulók munkájuk során az adott téma függvényében egyszerûbb kutatási, mérési feladatokat és azok értékelését végzik majd el, vagy programot készítenek adott probléma szimulálására. A megközelítõleg 11 hónapig tartó programban a diákoknak lehetõségük nyílik részt venni egy intenzív nyári kutatótáborban is az ELTE lágymányosi kampuszán. Eredményeik összegzésére, bemutatására a 2010/2011-es tanév októberében zárórendezvény keretében kerül majd sor. Kutatási tevékenységük során a diákok egy-egy innovatív közösség alkotó tagjaivá válnak, az egyetemen végzett kutatómunka révén pedig közvetlen kapcsolat alakulhat ki diák és tanár között: az intenzív együttmûködés a szaktudás és a természettudományi területhez való kötõdés elmélyülését eredményezheti. A tudományos kutatómunkával a fiatalok kreatív gondolkodása erõsödik, kommunikációjuk fejlõdik, megtanulnak csapatban dolgozni, elõítéletmentesen, tudományos módon gondolkodni. A megszerzett tapasztalatok, sikerélmények hatására a tehetséges diákok várhatóan a mostaninál nagyobb arányban fogják természettudományi területen folytatni tanulmányaikat. A programmal kapcsolatban a palyazat@alapitvany.elte.hu elektronikus címen, valamint a es telefonszámon lehet érdeklõdni. 15

5 16 Tehetségkutató egyetemi programozási verseny Az ELTE Informatikai Kara a 2009/2010-es tanévre meghirdeti az 1. tehetségkutató egyetemi programozási versenyt a közép-magyarországi régió informatikus alapképzésben részt vevõ hallgatói számára. A verseny megrendezésére három fordulóban kerül sor, az elsõ két fordulóban szerzett összpontszám alapján a legjobban szereplõk jutnak be a harmadik fordulóba, a döntõbe. Az egyes fordulókban a versenyzõknek 3 5 programozási feladatot kell megoldaniuk C++ nyelven, Code:Blocks fejlesztõi környezetben, a beküldött megoldásokat a bírálók Linux környezetben fordítják újra, és az így kapott programokat értékelik. A verseny tárgya, követelményei a következõk: programozási alapismeretek (programozási tételek, állományok kezelése), a C++ programozási nyelv, a Code:Blocks fejlesztõi környezet ismerete, alapvetõ adatszerkezetek (verem, sor, prioritási sor, lista, fa, gráf) és algoritmusok (adatszerkezetekkel kapcsolatos algoritmusok, visszalépéses keresés, mohó stratégia, dinamikus programozás, rekurzió), rendszerszemléletû feladatmegoldás, algoritmusok kidolgozása, programok fejlesztése, tesztelése. A versennyel kapcsolatban a honapon lehet további információkat olvasni. Kapcsolattartó: Zsakó László, zsako@ludens.elte.hu Tudományos diákköri verseny A tudományos diákköri mozgalom új, országos tehetséggondozási és tehetségkiválasztási akcióval jelentkezik. Az évfolyamok hallgatóinak kb. egyharmadát megmozgatni szándékozó új versenyforma, a tudományos diákköri verseny két részbõl áll. Az õszi félévben a kötelezõ tananyagot meghaladó, érdekes és aktuális témakörökben felkészítõ elõadásokat ajánl a Kar Diákköri Tanácsa a versenyeken indulni szándékozóknak. Az elõadások témái az elsõ két év tananyagához, egyben új tudományos eredményekhez is kötõdnek, a tavaszi félévben megrendezendõ versenyek feladatait e témákból választják a kar elõadói. Az egyes alapszakok (BSc-szakok) a versenyeket saját elképzeléseik szerinti formában rendezik meg. Az ELTE TTK hét alapszakja közül három, ún. összetett alapszak esetében (földtudomány, földrajz, környezettan) a szakok versenye a 2009/10-es tanévben az ENSZ által meghirdetett Föld bolygó nemzetközi éve címû programhoz kapcsolódik. A Föld bolygó nemzetközi éve tudományos és népszerûsítõ program tíz, az emberiség jövõje szempontjából meghatározó jelentõségû, tudományágakat összekötõ témát ajánl. A felkészítõ elõadás-sorozat, majd a verseny is ezekhez a témákhoz kapcsolódik. A kar másik négy alapszakján (matematika, fizika, kémia, biológia) a hagyományos versenyekre alapozva rendezik meg a diákköri vetélkedõket. A fizika szakon a témakörök kapcsolódnak a csillagászat nemzetközi évéhez. A matematika szakterületén a felkészítõ foglalkozások az Egyetemi hallgatók nemzetközi matematika versenyén induló ELTE csapat kiválasztását is segítik. A rendszeres felkészítõ foglalkozások 2009 szeptemberében kezdõdnek meg az egyes alapszakok tudományos diákköreinek közremûködésével. Az elsõ- és másodéves BSc-alapszakosoknak a TDV-körökben tartandó foglalkozások a szakmai ismeretek átadása, az értékek és a példák felmutatása mellett jelentõs közösségépítõ, ezáltal értékmentõ szerepûek is: az igényes, törekvõ diákok számára adnak kapaszkodót és azonnali visszaigazolást értékrendjük helyességérõl. A felkészítõ foglalkozásokat az õszi félévben és a tavaszi félév elsõ hónapjában tartjuk. A márciusi versenyek feladatinak megoldásával a diákok egyaránt bizonyíthatják elméleti és gyakorlati tehetségüket. Az ITDV helyezéseit az elért abszolút teljesítmény alapján osztják ki, vagyis a diákok nem egymással, hanem a kitûzött feladatokkal versengenek. A versenyek kari és fizika szakfelelõse: Horváth Ákos (egyetemi docens), akos@ludens.elte.hu További szakterületi felelõsök: Földtudomány és környezettan: Angyal Zsuzsanna (egyetemi adjunktus), anzsu7@hotmail.com Kémia: Vass Gábor (egyetemi docens), vassg@para.chem.elte.hu Matematika: Keleti Tamás (egyetemi docens), elek@cs.elte.hu Biológia: Vellai Tibor (egyetemi docens), vellai@falco.elte.hu A versenyekkel kapcsolatos további információk folyamatosan felkerülnek a internetes oldalra. Egy nagy sikerû egyetemi verseny: a nemzetközi matematikaverseny Az elmúlt évtizedben az egyetemisták számára megrendezett matematikaversenyek között legrangosabbá az Egyetemi hallgatók nemzetközi matematikaversenye (International Mathematics Competition, röviden IMC) vált. A verseny anyaintézménye a University College London, idén társszervezõje az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematika Intézete és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 17

6 Magyarország számára ez az év jubileum, hiszen pontosan 10 évvel ezelõtt, 1999-ben, Keszthely városa látta vendégül ezt az eseményt. Ez volt a legelsõ alkalom, amikor az IMC-t, gyökereitõl elszakadva, nem Bulgáriában rendezték meg. Igazán nemzetközivé válása ekkor indult el azzal, hogy elõször Európán kívüli csapat is nevezett: az iráni Sharif University of Technology. Az elmúlt 15 évben összesen 43 ország 174 különbözõ intézményébõl érkeztek résztvevõk. A szervezõk hálásak azoknak a távoli országoknak, akik az elmúlt években rendszeresen küldtek csapatokat, mint például Brazília, Kolumbia, Mongólia, Indonézia, USA, Irán. Az idei rendezvényre várhatóan több mint 400-an jönnek, a versenyzõ diákok száma pedig eléri a 350-et, és ez jelentõs növekedés az elmúlt három év átlag 260 versenyzõjéhez képest. A verseny egyéni, a legtehetségesebbek komoly pénzjutalomban, ösztöndíjban részesülhetnek. Mivel a diákok egyetemük csapatának tagjaként érkeznek, ezért a verseny presztízsharcot is jelent az egyetemek között. Az elmúlt két évben a csapatversenyt az ELTE csapata nyerte, maga mögé utasítva olyan rangos egyetemeket, mint a Moszkvai Állami Egyetem (Lomonoszov), a Sharif University of Technology (Irán) vagy a Princeton University (USA) A korábbi években kiemelt elsõ díjat nyert magyar diákok kegyeiért a legjobb egyetemek versengenek Amerika-szerte. Koordinátor: Gergó Lajos, gergo@inf.elte.hu. Az adatbázisért felelõs személy: Abonyi-Tóth Andor (tanársegéd), abonyita@inf.elte.hu. Az adatbázis készültségi fokáról információ: III. PhD tudományos eredmények elterjesztése 1. A legjobb doktori dolgozatok publikálása az Eötvös Kiadó segítségével (ELTE) A doktori iskolákban folyó tudományos tevékenységek eredményeinek publikálására az egyetem könyvsorozatot indít egységes ELTE-logóval, az Eötvös Kiadó gondozásában. A pályázat keretében megvalósítandó feladat a legjobb doktori disszertációk kiadásának elindítása lesz. Az egyetemen oktatott és kutatott minden tudományterület (bölcsészettudományok, társadalomtudományok beleértve a jogit is, természettudományok) egy-egy dolgozatának megjelentetésére kerül sor évente, a projekt futamideje alatt tehát nyolc disszertáció megjelenését tervezzük Tudományos diákköri adatbázis létrehozása (TTK, IK, PPK) A megcélzott nagy hallgatói létszámok, a részt vevõ segítõk és tanárok nagy száma miatt miatt nélkülözhetetlen a felkészítés és a versenyek egyes jelentõs elemeinek számára egy kari TDK-s internetes adatbázis létrehozása. Az adatbázis tartalmazni fogja a TDK-témákat, -dolgozatokat, közzéteszi a versenyek lebonyolításának menetét és eseményeit, nyilvántartást vezet a segítõ diákokról, tanárokról, témavezetõkrõl. A feladat tehát az internetes portál elkészítése, amelynek célcsoportját a TDK iránt érdeklõdõ BSc- és MSc- hallgatók, valamint a TDK-témák kiírói alkotják az ELTE-n, országosan a többi egyetemen a TDK iránt érdeklõdõ hallgatók, valamint az OTDK munkájában és versenyeiben részt vevõk. A honlap tartalma: a kari Tudományos Diákkörökért felelõs személyek (elnökök, szekcióelnökök, hallgatói képviselõk), fontos elérhetõségek; a kari TDK-k rövid bemutatása; aktuális pályázati felhívások; témakiírások; eddigi TDK-eredmények; archív anyagok, dolgozatok adatbázisa. 2. Az Alkalmazott Pszichológia tematikus számainak megjelentetése doktoranduszok kutatási beszámolóinak csoportos közlésére (PPK) Az 1998-ban alapított Alkalmazott Pszichológia címû folyóirat, amely a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem együttmûködésének keretében jelenik meg negyedévente, a pszichológia alkalmazásának minden területérõl közöl kutatási eredményeket bemutató tanulmányokat, helyzetelemzõ írásokat, tematikus összefoglalókat, módszertani írásokat, kutatási beszámolókat, oktatással, képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos tájékoztatókat, recenziókat és aktuális híreket. A publikációk a gyakorlati területeken dolgozó pszichológusok, illetve a határterületeken mûködõ más szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, szervezetfejlesztõk, trénerek) széles rétegének érdeklõdésére számíthatnak. A pályázat keretében, szorosan kapcsolódva az elõzõ feladathoz, az ELTE-n folyó tudományos kutatások PhD- dolgozatokban megjelenõ eredményeirõl, a folyóiratot olvasók tájékoztatása érdekében, tematikus különszámok készülnek a doktoranduszok kutatásairól beszámoló szakcikkek csoportos közlésére a Pedagógiai és Pszichológia Kar szervezésében. A publikálásra javasolt cikkek kiválasztásának módszereit és a tematikus számok tartalmának összeállítását a PPK kutatói a folyóirat 19

7 szerkesztõségével közösen alakítják ki. A tematikus számok megjelentetésének célja a tudományos eredmények elterjesztése a gyakorlati területen dolgozó pszichológusok, illetve határterületeken dolgozó más szakemberek (pedagógusok, szociális munkások, szervezetfejlesztõk, trénerek) széles rétege, illetve a pszichológia iránt érdeklõdõ közönség körében. A projekt futamideje alatt szemeszterenként tervezzük egy-egy tematikus szám kiadását. Kapcsolattartó: Szabó Laura (adjunktus), szabo.laura@ppk.elte.hu A SZAKKOLLÉGIUMOK NYITOTT INTÉZMÉNYI HÁLÓZATA Peripato, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI Agora program (TÁTK) A Peripato, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI Agora az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak kezdeményezésére jön létre. A program a modern technika segítségével próbál meg visszahozni valamit a 19. századi tudós társaságok, illetve értelmiségi körök életébõl. Célja, hogy ilyen módon járuljon hozzá a gyors, interaktív és interdiszciplináris tudományos információcseréhez. Az Agora három részbõl áll: Egy saját felülettel rendelkezõ videótár létrehozása, amelynek anyagát azok a videóra felvett kerekasztal-beszélgetések jelentik, amelyek döntõen az ELTE Társadalomtudományi Kar oktatóinak részvételével valósulnak meg a társadalomtudományokat érintõ s ugyanakkor közérdeklõdésre számot tartó aktuális szakmai kérdésekrõl. A videótárhoz közvetlenül kapcsolódik egy Agora (Fórum), mely lehetõséget ad a szerkesztõk által moderált online vitára a felvételeken látottak-hallottak kapcsán. A fentieket szervesen kiegészíti egy internetes referált társadalomtudományi folyóirat. Ennek kapcsolata az Agora másik két rovatával kétirányú. A beszélgetések, viták anyaga egy idõ után szaktanulmányokban rögzül, illetve fordítva, a folyóiratban megjelenõ tanulmányok további hozzászólások, viták, valamint a videótárban rögzíthetõ kerekasztal-beszélgetés kiindulópontjául szolgálhatnak. Idõvel a folyóirat angol rovatát bõvíteni szeretnénk. A program célcsoportja az egyetemi oktatók, kutatóintézetek dolgozói és az egyetemi hallgatók egyre bõvülõ köre. Ez utóbbiak miatt a Peripato, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI Agora fokozatosan az egyetemi oktatásban is felhasználható anyagok gazdag forrásává válhat. Kapcsolattartó: Fokasz Nikosz (egyetemi tanár), fokasz@ludens.elte.hu A szakkollégiumok különleges lehetõséget biztosítanak arra, hogy ezen a területen kis létszámú, de annál hatékonyabb programokat honosítsanak meg. Az Esélyegyenlõség növelése a tehetség kibontakoztatásában címszó alá tartozó feladatok szakkollégiumi célkitûzéseinek a megvalósítása nagymértékben elõsegítheti ennek a társadalmilag érzékeny területnek a bemutatását, továbbá meghonosítását a közgondolkodásban. I. Esélyegyenlõség növelése a tehetség kibontakoztatásában 1. Állampolgári nevelés (Bibó) A szakkollégium képzési rendszere tudományterületek szerinti tagozódásban, a Büntetõ Tudományok Mûhelye, a Civilisztikai Tudományok Mûhelye, a Közjogi Tudományok Mûhelye, a Nemzetközi és Európai Jogi Mûhely, valamint a Politikatudományi Mûhely keretében szervezõdik. A mûhelyeket neves gyakorlati szakemberek és az ELTE vezetõ oktatói irányítják. A tematikájukból és módszertanukból adódóan az egyetemi képzéshez képest speciális ismereteket nyújtó szakkollégiumi kurzusok, a jogesetmegoldó és a politikai elemzõ szemináriumok fontos szerepet töltenek be az egyéni és csoportos kutatómunka szakmai megalapozásában. A tutorial képzés keretében az egyes mûhelyek tagjai akár több szemeszteren keresztül folytatott kutatómunkájukhoz egyéni konzulensüktõl kapnak segítséget. Az egyes mûhelyek keretén belül mûködõ kutatócsoportok tagjai egységes módszertan szerint, a vezetõ oktató irányítása mellett dolgoznak. Az eredményes kutatómunkához szükséges források biztosítására szakkönyveket, nyomtatott és elektronikus szakfolyóiratokat szerez be az intézmény. 21

8 22 Mind a tutorial képzések keretében szervezett egyéni kutatások, mind pedig a kutatócsoportok eredményeinek közzétételére rendszeresen tanulmánykötetekben kerül sor. A szakkollégiumban szervezett szakmai és közéleti rendezvények, kerekasztal-beszélgetések anyagai és a konferenciákon elhangzó elõadások a szélesebb körû szakmai közönség érdeklõdésére is számot tartanak. Valamennyi kiadvány eljut a könyvtárakba, kutató- és felsõoktatási intézményekbe, szakkollégiumokba és a tehetséggondozás ügyét felvállaló közoktatási intézményekbe. További információ: kapcsolat: bibokoll@ludens.elte.hu 2. Hátrányos helyzetû, illetve speciális igényû gyerekek (Illyés) A Tehetséggondozottak a tehetséggondozásért munkacímû szakkollégiumi alprogram során az ELTE Bibó István és Illyés Sándor Szakkollégiumának hallgatói a 2009/2010-es tanévben két esemény keretében erõsítik majd a szakkollégiumok társadalmi felelõsségvállalását. A két intézmény jogász-politológus, illetve pszichológia-, nevelés- és egészségtudományi tehetséggondozásban részt vevõ hallgatói táborokat szerveznek közösen általános- és középiskolás tanulók számára. Az Állampolgári nevelés tábor célja, hogy ráirányítsa a különbözõ iskolákból érkezõ, különbözõ szocio-kulturális hátterû tizenéves diákok figyelmét az állampolgári részvétel, az aktív és a demokratikus állampolgári lét fontosságára. A középiskolás tanulmányai végén járó diákok számára rendezett JAPPNYE nyári egyetem elsõdleges célja az érdeklõdõ tanulók továbbtanulási orientációjának segítése azzal, hogy a két szakkollégium oktatási-kutatási palettáján megtalálható tudományterületekre a pályaválasztás elõtt álló diákok a hallgatók révén betekintést nyernek, s azokban kipróbálhatják magukat. A program fontos célkitûzése a sajátos nevelési igényû és más okokból hátrányos helyzetû fiatalok megkeresése a tábor népszerûsítése során, valamint részvételük feltételeinek megteremtése. Mind a két szakkollégiumi programot komoly felkészülés fogja megelõzni, amelynek részeként a hallgatók drámapedagógiai képzésben vesznek részt, és oktatói, illetve más szakmai források segítségével tananyagok, valamint a táborokat népszerûsítõ kiadványok és tájékoztatók készülnek számukra. Mind a képzés, mind a tanítási és a kommunikációs tevékenységek elõkészítése a 2009/2010-es tanév elsõ felében történik, a táborok megrendezésére 2010 tavaszán, illetve nyarán kerül sor, összesen diák és mintegy szakkollégista részvételével. A további tervek között szerepel egy konferencia megszervezése is még a tanév lezárulása elõtt, amelynek témája a két programot gondolati síkon összefogó társadalmi felelõsségvállalás, célközönsége pedig a középiskolai tanárok közössége lenne. Kapcsolattartó: Lénárd Sándor (szakkollégium-igazgató), lenard.sandor@ppk.elte.hu 3. Esélyegyenlõségi képzési programok (TÁTSZ) Kapcsolattartó: Bíró Judit (docens), birojudit1@t-online.hu A KUSS?! projekt A felsõoktatás expanziója és a karrá alakulással járó bõvülés azt eredményezi, hogy az ELTE Társadalomtudományi Kara sem maradhat érintetlen az országban uralkodó és talán a kar kutatói által legjobban ismert rasszista, elõítéletes gondolkodástól és annak különbözõ formáitól. Ennél talán még nagyobb problémát jelent, hogy a kar az ilyen eszmékkel egyet nem értõ vagy azokat kritikusan szemlélõ hallgatói ahogyan ez másutt is jellemzõ sokszor nem nyilvánítanak véleményt, nem kezdeményeznek beszélgetést a témában, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy úgy tûnik, mintha az említett nézetek a túlnyomó többség szimpátiáját élveznék. A szakkollégium elindítja a KUSS?! projektet, amelynek elsõdleges célja, hogy a hallgatókat arra ösztönözze, hogy amennyiben nyíltan vagy burkoltan elõítéletes, rasszista kijelentésekkel találkoznak, fejezzék ki ettõl eltérõ véleményüket, kritikájukat, ne kussoljanak. Cél továbbá, hogy olyan témák kerüljenek elõ, amelyek a médiában és a közbeszédben talán nem megfelelõen vannak jelen. Ugyanakkor azt is el kell kerülni, hogy bárkibe belefojtsuk a szót, hiszen ez csak látenssé teszi, de nem oldja meg a problémát, ezért különlegesen fontos a vélemények, bármely társadalmi csoportra vonatkozó pozitív vagy negatív sztereotípiák, félelmek, gondolatok kifejezése és megvitatása. Szeptember 17. Beszélgetés a melegfelvonulásról Valóban egyenlõ jogokkal rendelkeznek-e a homoszexuálisok, ha alapvetõ jogaikat nem gyakorolhatják szabadon, illetve szexuális identitásuk miatt hátrányba kerülhetnek az élet számos területén? Október 1. Újbudai új rend, avagy hogy is gondolja ezt Molnár Gyula? Újbuda alapelve - A többségnek is vannak jogai. Hajléktalanoktól védett körzetek kialakítása mellett humánus megoldást keres a kerület a hajléktalanok ellátására. Ki lehet-e tiltani embereket a közterekrõl, mert bántja az ott lakók szemét? Október 15. Létezik-e cigánybûnözés? Ha igen, mi az, és hogyan lehet megoldani? November 5. Egyenlõ jogok, egyenlõ elbánás - De mégis hogyan érvényesítsem ezeket, ha nem tudok bemenni? Hogyan és mit kéne akadálymentesíteni, hogy a fogyatékossággal élõk is teljes életet tudjanak élni? November 19. Erdélyi vagy román, felvidéki vagy szlovák? Elõítéletek a határontúli magyarokkal szemben Magyarországon. Beszélgetés a Szakkollégium éjszakája keretében 23

9 December 3. Budapest vs. vidék Vidékiként érvényesülni Budapesten. Vidéki szülõk fizetésébõl hogyan lehet támogatni a gyerekek budapesti tanulását? Lehet-e bárhogy ezt az egyenlõtlenséget kezelni, illetve csökkenteni? A beszélgetések helyszíne az ELTE lágymányosi kampuszának északi tömbjében található, a Társadalomtudományi Kar könyvtára elõtt (alagsor, ). Idõpontja rendszerint 18 óra, kivéve november 19-én: akkor a Szakkollégium éjszakája keretében kerül sor a beszélgetésre. Esélyegyenlõségi Mûhely 2010 februárjától a Társadalomtudományi Kar hallgatói számára szervezett mûhelyfoglalkozás-sorozat a félév során szakértõk, szociális szakemberek segítségével számba veszi azokat a területeket, ahol Magyarországon sérül, avagy nem teljesül az esélyegyenlõség. A Kuss?! estékkel ellentétben itt zárt foglalkozásról van szó, amely a jelentkezõktõl folyamatos, aktív munkát kíván. Minden egyes témához az adott terület legjobb ismerõi kapnak meghívót, hogy õk mutassák be a problémákat, illetve kurrens szakirodalmi hátteret nyújtsanak a résztvevõknek. A program célja, hogy a félév végére a hallgatók megoldási javaslatokat dolgozzanak ki egy-egy problémás területre vagy annak egy-egy szegmensére, és így ténylegesen is hozzájáruljanak az esélyegyenlõség javításához. Hátrányos helyzetû hallgatók államvizsgára és mesterszakra való felkészítése Az iskola, a felsõoktatás gyakran olyan tudást és szemlélet vár el a hallgatóktól, amelyekkel hátrányos helyzetük miatt sokan nem rendelkeznek. Az iskola nyelvezete és szemléletmódja elsõsorban az értelmiség gondolkodásmódját tükrözi, ezt az értelmiségi családban felnövõk már gyermekkoruktól kezdve tanulják. A felsõoktatásban résztvevõk közül sokan azonban az egyetemen találkoznak elõször éles helyzetben egy olyan új típusú felfogással, amely gyakran nehézzé teszi a tanulmányok végzését. A programon belül a harmadéves BA- képzésben részt vevõ, hátrányos helyzetû hallgatóknak felzárkóztató, illetve elõkészítõ kurzust szerveznek, elsõsorban felsõbb éves szakkollégista diákok vezetésével. A kurzus végigjárja a legproblémásabb tárgyakat, de nem csupán tárgyi felkészítést végezne, hanem tanulásmódszertani fogalkozásokat is tartana. 4. Szakkollégium éjszakája (TÁTSZ) Kapcsolattartó: Bíró Judit (docens), birojudit1@t-online.hu A Szakkollégium éjszakája 2009 Határon innen és túl Az ELTE lágymányosi kampuszának legnagyobb, és más egyetemeket nézve is egyedülálló kulturális eseményét az a vágy indította el, hogy az egyetemet élhetõvé tegye még ha csak egyetlen éjszakára is, és bemutassa, hogy alulról szervezve is lehet színvonalas tudományos, kulturális idõtöltést biztosítani. Az eseményen több száz hallgató vesz részt, a legkülönfélébb média tudósítások készülnek róla novemberében negyedik alkalommal rendezték meg a Szakkollégiumok éjszakáját a kampusz alagsorában, az ELTE Társadalomtudományi Szakkollégium szervezésében. A rendezvényen minden évben egy speciális téma köré szervezõdnek a beszélgetések (2005 Világ-egyetem, egyetem világa ; 2006 Konfliktus és kompromisszum ; 2007 Aktivitás-passzivitás, 2008 Együtt egymás mellett ). A Szakkollégium éjszakáját 2009-ben november 19-én rendezik meg, az idei évben a program a Határon innen és túl alcímet fogja viselni. A rendezvény minden alkalommal beszélgetésekkel veszi kezdetét. Az alcímhez kapcsolódóan az idei beszélgetések a következõ témákat járják körül: a multikulturalizmus, a demokrácia, a kapitalizmus, a tudomány határai, a deviancia különbözõ megjelenési formái, a vicc és határai, a liminalitás antropológia fogalma, határontúli magyarok. A korábbi évekhez hasonlóan, ez alkalommal is számítanak a szervezõk az ELTE-s szakkollégiumok és a szakos hallgatói érdekképviseletek jelentkezésére, hogy saját beszélgetések szervezésével színesítsék tovább a programot. Az éjszaka második felében a fõszerepet a koncertek veszik át, az idei évben elsõsorban kevésbé ismert zenekarok számára biztosít megjelenési lehetõséget a rendezvény. A beszélgetések és a koncertek mellett sok más program is folyamatosan látogatható, például a játszóház, a teaház, a Néprajzi Múzeum kiállítása és az Élõ Könyvtár, ahonnan olyan embereket lehet kikölcsönözni, akiket valamilyen elõítélet sújt (pl. rendõr, kábítószerfüggõ, dékán). A rendezvény ingyenes, és nem csupán a társadalomtudományi képzésben részt vevõ hallgatók érdeklõdésére tart számot, hanem mindenkiére, aki érzékeny a társadalom aktuális problémái iránt

10 26 II. A tudomány népszerûsítése Az ide tartozó tevékenységek célja, hogy a különbözõ szakkolégiumok a potenciális hallgatói célcsoportok számára könnyen befogadható programokat, tanulmányi kirándulásokat szervezzenek road-show jelleggel, amelyek a szakkollégiumi tudományos munka terjesztését is szolgálják. Az egyes szakkollégiumokban esti elõadások, szakkollégiumi napok keretében nemcsak az egyetem más tudományszakjait mûvelõ hallgatóit, hanem az egyetemi oktatás keretein kívül álló hallgatóságot is meg kívánják szólítani. Ehhez a célkitûzéshez szorosan illeszkednek olyan tematikus beszélgetések is, amelyek során nemcsak a tudományos eredményekrõl esik szó, hanem azok társadalmi fogadtatásának, illetve befogadásának a kérdései is elõtérbe kerülnek. Hasonlóképp a természettudományos ismeretek fejlesztésére nemcsak szimpóziumokat, hanem kiállításokat (a hozzájuk tartozó infrastrukturális eszközök biztosításával) is tervezünk. Rendezvények 1. Intenzív doktori szintû elõadás-sorozatok és mûhely-konferenciák Doktorandusz-délutánok A Bolyai Kollégium Baráti Körének Ifjúsági Szekció évenkénti tudományos programja a Doktorandusz-délután, amelynek keretében a doktorandusz kollégisták konferencia-elõadások formájában számolnak be tudományos tevékenységükrõl. Ezt a szakmai délutánt minden évben tavaszal rendezik meg, és a kollégium még nem doktorandusz tagjai érdeklõdéssel követik ezeket az elõadásokat, így sokban hozzájárulnak szakmai és tudományos fejlõdésükhöz. Kapcsolattartó: Schlett Katalin (docens), schlettk@ludens.elte.hu Felsõoktatás-politikai mûhely-konferenciák A kollégium igazgatója és a szakmai hátteret adó Baráti Kör rendszeresen szervez tematikus megbeszéléseket a felsõoktatási politika fontosabb kérdéseirõl, amelyeken a kollégistákat is szívesen látják õszén havonta egyszer pedagógiai asztaltársaság vitatta meg a természettudományos tanárképzéshez kapcsolódó kérdéseket (Csapó Benõ, Csermely Péter, Fábri György, a Kutató Tanárok Egyesülete és mások részvételével), 2007 õszén pedig országos értékelõ hétvégi konferencián összegezék BSc-tanulmányok elsõ évének tapasztalatait a résztvevõk tavaszán a PISA-vizsgálatok természettudományos elemzése volt a konferencia fõ témája, 2008 õszén pedig A BSc-MSc rendszerû tanulmányok tapasztalatai a mûszaki és a természettudományi felsõoktatásban II címû mûhelykonferencián vehettek részt az egyetemi, fõiskolai és minisztériumi kollégák, 2009 tavaszán pedig a Matematikai közoktatás a PISA/TIMSS felmérések tükrében konferencia várta az érdeklõdõket. A következõ mûhely-konferenciára október 17-én kerül sor A BSc- MSc rendszerû tanulmányok elsõ három évének tapasztalatai a mûszaki és a természettudományi felsõoktatásban címmel ben és 2011-ben is évente kétszer tartanak szakmapolitikai összejöveteleket, tavasszal és õsszel. Kapcsolattartó: Patkós András (egyetemi tanár), patkos@galaxy.elte.hu 2. Földrajzos esték sorozat (EC) A Földrajzos esték címû elõadás-sorozat keretében azokat a neves, vidéki egyetemeken oktató és vidéki kutatóintézetekben dolgozó kutatókat látja vendégül az Eötvös Collegium, akikkel a hallgatók eddig legfeljebb a szakirodalom olvasása közben találkozhattak. Az elõadás-sorozat a legalapvetõbb diszciplináris kérdéssel kíván foglalkozni: hogyan látják a kollégák a magyar földrajz- és földtudomány helyzetét a 21. század elején; a rokontudományok közti együttmûködésnek vagy a versengésnek van-e nagyobb esélye; lehet-e egészséges egyensúlyt teremteni az alap- és alkalmazott kutatások között; illetve mennyire illeszkednek a hazai tudomány által feltett kérdések a nemzetközi irányzatokhoz. Az elõadás-sorozat természetesen nyitott a Collegium és az ELTE többi hallgatója elõtt is. Az elõadás-sorozaton minden félévben egy-egy kutatót fogad az intézmény: az õszi félévekben a társadalomföldrajzos, a tavaszi félévekben pedig a geológus, természetföldrajzos és környezettudós kutatók elõadásaira kerül sor. Kapcsolattartó: Gyõri Róbert (adjunktus), gyorir@rkkmta.hu 3. TTK-s est (EC) A TT Mûhely rendszeresen szervez elõadásokat külsõ elõadók meghívásával, ezt a hagyományt szeretné kibõvíteni szélesebb közönség számára, nemcsak az Eötvös Collegium bölcsész szakos hallgatói részére. A meghívott elõadók elsõsorban az egyetemi oktatók közül kerülnek ki, többször azonban felsõbbéves (MSc) vagy doktorandusz hallgatók is szívesen beszámolnak a természettudomány érdekes új eredményeirõl. Az elõadások nagyban hozzájárulnak a matematika, illetve természettudományos szakok vonzerejének növeléséhez, tágítva a résztvevõk látókörét. A projekt keretén belül a TT Mûhely könnyen befogadható elõadásokkal a nem természettudományos szakkollégiumok és karok hallgatói számára népszerûsíti a matematika, illetve a természettudományok legújabb tudományos kutatási eredményeit, valamint azok társadalmi jelentõségét és hatásait. A TTK-s est nem egyetemi elõadások formájában kívánja megvalósítani a feladatot, hanem interaktív, problémákat felvetõ megközelítésben, olyan formában, hogy a bölcsész-, jogász- és társadalomtudományi hallgatók is aktívan részt vehessenek a felvetett problémák megbeszélésében. Kapcsolattartó: Varga Dezsõ (adjunktus), Dezso.Varga@cern.ch 27

11 4. Nobel-díjas esték (EC) Az Eötvös Collegium életében eddig nem kapott megfelelõ hangsúlyt a Nobel-díjjal kitüntetett kutatók és írók munkáinak bemutatása, pedig ismeretük elvárható egy jól tájékozott egyetemi hallgatótól. Ezt a hiányt pótolandó, a projekt kertében az adott évben orvosi, kémiai, fizikai és irodalmi Nobel-díjasok munkájának bemutatására kerül sor az Eötvös Collegiumban elõadás-sorozat keretében. A program célja az, hogy a kollégisták megismerjék a Nobel-díjjal kitüntetett írót és kutatókat. Az ismertetést mindig az adott terület szakembere tartja. Az elõadások nyitottak minden érdeklõdõ számára. A Nobel-díjas esték az Eötvös Collegium három mûhelyének a Biológia- Kémia, a Matematika-Fizika és a Magyar Mûhely összefogásával jönnek létre. A mûhelyek vezetõi kérik fel az adott évben kiosztott Nobel-díjasokat bemutató, ugyanazon a szakterületen dolgozó, illetve az író munkásságát jól ismerõ mûvészt vagy kutatót az elõadás megtartására. Az elõadások meghirdetésére az ELTE valamennyi karán sor kerül, poszterekkel, illetve szórólapokkal. A Nobel-díjas estéket a pályázat futamideje alatt háromszor (2009/3., 2010/3., 2011/3. negyedév) rendezik meg. Kapcsolattartó: Papp Diána, pappdia@gmail.com 5. Szakkolégiumi napok (Illyés) A szakkollégium három kar együttmûködésének eredményeként jött létre 2007 márciusában a GYFK, a PPK és a TÓFK hallgatóinak kezdeményezésére, és a felkészült, széles látókörû értelmiség képzését tekinti fõ feladatának, továbbá egyetemekhez, fõiskolákhoz kapcsolódva, azoknál intenzívebb és elmélyültebb oktatással kíván e célnak megfelelni, az oktató-kutató munka összekapcsolása révén szakmai-tudományos mûhelyként mûködve. Kívülállók számára is szerveznek szakmai programokat a tudományos, közéleti és kulturális élet kérdéseit tárgyaló konferenciák, elõadások és viták formájában. A szakkollégium kiemelt rendezvénye a minden félév végén megrendezett Szakkollégiumi napok, amelynek során nyílt kurzusokra, illetve a kutatómûhelyek bemutatkozására és általában egy konferencia megrendezésére kerül sor. Jelen projekt keretében a szakkolégium szeretné a Szakkolégiumi napok rendezvénysorozatot a szélesebb nyilvánosság számára is meghirdetni. A projekt futamideje alatt negyedik alkalommal rendeznék meg a nyílt napokat, ennek célközönsége magában foglalja az ELTE más kollégiumainak, illetve karainak érdeklõdõ hallgatóit, a többi hazai egyetem hallgatóit, illetve a szakkolégiumban dolgozó elméleti és gyakorlati szakembereket is. Kapcsolattartó: Lénárd Sándor (szakkollégium-igazgató), lenard.sandor@ppk.elte.hu Tudományosportál-fejlesztések 1. A Mendöl Mûhely honlapja (EC) A Mendöl Tibor Földrajz, Föld- és Környezettudományi Mûhely internetes oldalának kezdetleges verziója kb. hét évvel ezelõtt készült el, azóta azonban technikai és arculati értelemben érdemi változáson nem esett át. A mûhely ismertségének és elismertségének emeléséért alapvetõ fontosságú, hogy a honlap aktualizálását és egységesítést elvégezzük. A frissítéssel és a honlapkészítéssel eddig a mûhely hallgatói foglalkoztak önkéntes alapon, ám a szükséges fejlesztésekre nem került sor, ezért az elnyert összegbõl professzionális webes fejlesztõ segítségével egységes, korszerû arculat kialakítására nyílna lehetõség (amely kompatibilis a leginkább használt böngészõkkel és jó minõségû vizuális tartalom megjelenítésére optimalizált), továbbá a szakértõ megteremtené a honlap biztonságát, továbbá domain-nevet jegyeztetne be, amelyen keresztül a honlap közvetlenül is elérhetõ lenne. A honlapfejlesztés lehetõvé teszi a Collegium népszerûsítését a középiskolások körében is, és egyik célja a felvételizõ hallgatók jobb tájékoztatása. Kapcsolattartó: Gyõri Róbert (adjunktus), gyorir@rkkmta.hu 2. Skandinavisztika irodalmi lexikon honlapja (EC) Az Eötvös Collegium Skandinavisztika Mûhelye honlapját a jövõben tudományos kutatás eredményeinek népszerûsítéséért szeretné fejleszteni. A skandináv kultúrához szükséges irodalomtörténeti, kulturális kódok ismeretében a tudományos diskurzustól az ismeretterjesztõ nyelvhez közelítve szeretné a mûhely a szélesebb közönség számára közvetíteni a skandinavisztika legfrissebb eredményeit. A honlap fejlesztése a következõ tartalommal való bõvítést és az új szerkezet létrehozását jelenti:: A skandináv irodalomtörténetben való tájékozódás céljából létrehozandó rövid, portrészerû ismertetõket felsorakoztató svéd, norvég, dán szerzõket tartalmazó lexikon, amelyet késõbb a kultúrtörténet más ágaival is bõvítenének, az interneten így rá lehetne keresni olyan szerzõkre, akikrõl magyar fordítások hiányában magyarul még nem írtak. Ennek a lexikonnak a megszerkesztéséhez meghirdetnénk egy irodalomtörténeti kurzust a mûhelytagok számára 2009 õszén. A kortárs skandináv irodalom magyarországi recepciójával kapcsolatos recenziók, könyvajánlók létrehozása. Aktuális skandináv programokról szóló ismertetõk, programajánlók készítése. Kapcsolattartó: Isztrayné Teplán Ágnes, isztray.teplan@gmail.com 28 29

12 30 3. Biológiai-Kémiai Mûhely honlapja (EC) A biológia és a kémia napjaink leggyorsabban fejlõdõ tudomány ágai közé tartoznak. Budapesten is élénk tudományos élet zajlik ezeken a szakterületeken: számos elõadás-sorozatot, konferenciát rendeznek minden évben, az érdeklõdõkhöz viszont csak kismértékben jutnak el az információk. Így szükségszerûvé vált egy olyan honlap létrehozása, amelynek oldalain hírek olvashatók a tudományos eseményekrõl. Az Eötvös Collegium Biológia-Kémia Mûhelye honlapjának fejlesztésével olyan internetes portált szeretne létrehozni, amelynek segítségével a kémia, illetve biológia iránt érdeklõdõk értesülhetnek a Budapesten zajló tudományos eseményekrõl. A mûhely további célja, hogy a legelismertebb nemzetközi szakfolyóiratok (pl. Nature, Science, Cell) cikkeibõl szemezve bemutassa, milyen újabb felfedezések, áttörõ eredmények születnek a kémiában és a biológiában. A honlapon fórumot is kialakít a mûhely, a honlapra kerülõ, tudományos információk közvetlen megvitatására. Kapcsolattartó: Papp Diána, pappdia@gmail.com Nemzetközi szinten III. Tudományos eredmények elterjesztése A cél olyan rangos nemzetközi konferenciák, fórumok szervezése Magyarországon, ahol a világ elismert kutatói kutatási eredményeiket hazai kollégáikkal kicserélhetik, hallgatóinkat a tudományszakok legfrissebb eredményeibe bevezetik. A szakkolégiumok különösen fontos célja ebben az összefüggésben az, hogy nemzetközi konferenciákra, külföldre is kiküldhessék tehetséges fiatal kutatóikat, akiknek így megadatik az a lehetõség, hogy eredményeikrõl beszámolhassanak. Utóbbi a külföldi konferenciákon való részvétel támogatása mindenekelõtt a természettudományos és az informatikai területeken elengedhetetlen, tekintettel arra, hogy az ilyen típusú tevékenységeknek (a tudományos eredmények gyors megismertetése) ezeken a tudományterületeken ez a bevett formája. A nemzetközi eszmecserék prioritása mellett fontosnak tartjuk a hazai szélesebb tudományos közönség megszólítását is szakkollégiumi magyar nyelvû minikonferenciák rendezésével. 1. Bolyai Mestermûhelyek (Bolyai) A kollégium 1992-ben kezdte meg az Eötvös Graduate Course sorozat megrendezését a nyári idõszakban, nemzetközi elõadói gárdával tartott mesterkurzusok közül többnek az anyagát vezetõ természettudományos kiadók publikálták. E hagyomány megújításaként 2005 õszén megindult a Bolyai Mestermûhely elnevezésû sorozat: 2008 végéig hét egyhetes mestermûhelyt szerveztek magyar és külföldi professzorok vezetésével, alkalmanként doktorandusz konferenciaszerûen szervezett aktivitásával. Tavaly tavasszal a kollégium fizikus szaktanára, Takács Gábor szervezésében a Renormalization Group Methods in Physics címû iskola valósult meg nemzetközi részvétellel. Az iskola egyik illusztris elõadója Polónyi János professzor (Strassbourg), az MTA külsõs tagja volt. A jelen pályázat által adott lehetõséggel élve, a Bolyai Kollégium felhívást intéz az ELTE TTK és IK vezetõ oktatóihoz, hogy 2009 végétõl a pályázat futamidején belül az általuk választott témában mesterkurzusok szervezésére jelentkezzenek. A beérkezõ javaslatok közül a kollégium igazgatója választja ki azokat, amelyeket a pályázat finanszíroz. Kapcsolattartó: Surján Péter (szakkollégiumi igazgató), surjan@chem.elte.hu 2. Külföldi tanulmányutak (Bolyai) A jelen pályázat által teremtett lehetõséggel élve, a Bolyai Kollégium tagjai számára belsõ pályázatot hirdet szeptember második felében, abból a célból, hogy a tudományos munkával foglalkozó kollégisták külföldi tanulmányait és konferenciákon való részvételét finanszírozza. A belsõ pályázatokat folyamatosan lehet majd beadni a projekt idõtartamán belül, illetve a keret kimerüléséig. Pályázhatnak a külsõs vagy a bent lakó kollégisták, ha dokumentált kutatási munkát végeznek (TDK, szakdolgozat, PhD-dolgozatok). A pályázatokhoz témavezetõi ajánlást kell csatolni. Konferencia-részvétel esetén részvételi díj, szállás- és útiköltség-térítés, valamint napidíj, tanulmányutak esetében útiköltség és egyösszegû megélhetési hozzájárulás kérhetõ. A belsõ pályázatokat a kollégiumi titkárságra kell leadni, elbírálásukat az igazgató és a kollégiumi önkormányzat végzi. Kapcsolattartó: Surján Péter (szakkollégiumi igazgató), surjan@chem.elte.hu 3. Filológiai-paleográfiai portál (EC) A hagyományos szövegkiadói gyakorlat megújításra vár, mert a számítástechnika segítségével olyan információk strukturált tárolására válhat lehetõség, amelyre eddig nem volt lehetõség. A magas színvonalú szövegkiadások elkészítéséhez a segédtudományok (paleográfia) mûvelése szükséges. Cél, hogy a támogatás segítségével olyan oktatási és kutatási központ alakulhasson ki, fejlõdhessen és mûködhessen, ahol a nemzetközi érdeklõdés homlokterében álló filológiai elemzést kívánó szövegek kiadása úgy valósulhat meg, hogy azt saját fejlesztésû, nemzetközi felhasználásra szánt szoftverek támogatják. A szoftverrel és a szövegek kiadásával kapcsolatos eredményeket külföldön is terjesztjük. 31