Változó vizeken Vállalatok vízfüggősége és felelős vízhasználata

Átírás

1 HUNGARY 2013 Fotó: Edward Parker/WWF-Canon Természetvédelem Biodiverzitás Fenntarthatóság Változó vizeken Vállalatok vízfüggősége és felelős vízhasználata

2 Impresszum Írta: Kerpely Klára Tripolszky Sarolta Szerkesztette: Kerpely Klára Címlapfotó: Edward Parker/WWF-Canon Kiadja: WWF Magyarország 1141 Budapest, Álmos vezér útja 69/A Grafikai tervezés és nyomdai kivitelezés: Adrab Kft. A kiadvány újrahasznosított papírra készült. A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás Programjának támogatásával készült. Tartalomjegyzék Miért kell felelősen bánni vizeinkkel? 4 Globális vízhasználat és vízigények 7 Víz, természet és ember 8 Magyarországi helyzet es előrejelzés 9 A víz mint kockázati tényező a gazdaságban 11 Vízkockázatok a társasági jelentésekben 14 Vízkockázatok kezelése és felelős vízgazdálkodás 15 Vállalati és befektetői szerepvállalás 15 Fenntartható válasz a kockázatra: felelős vállalati vízgazdálkodás 18 Lépésről lépésre a felelős vállalati vízhasználat útján 20 Jó gyakorlatok és működő példák a felelős vízhasználat terén 21 Zárszó 24 További információk 26 Felhasznált források 26 Változó vizeken 3

3 Miért kell felelősen bánni vizeinkkel? Fotó: Zig Koch/WWF A víz nem csupán a földi élet forrása, hanem a gazdaság működésének és fejlődésének is fontos hajtóereje. Az emberiség számára az édesvíz a legalapvetőbb erőforrás. Fontosabb, mint az olaj vagy bármilyen ásványkincs, hiszen az élelemtermeléshez és szinte minden ipari folyamathoz nélkülözhetetlen. A mezőgazdaság mellett az energiatermelés, az építőipar és az elektronikai szektor, illetve a legtöbb szolgáltatás sem tudna megfelelő minőségű és mennyiségű víz nélkül működni. A víz körforgása szoros kölcsönhatást teremt a víztől függő közösségek és szervezetek, valamint az élővilág között. Senki sem függetlenítheti magát a földi édesvízkészletekre nehezedő egyre növekvő igények rejtette kockázatoktól. Az üzleti szférának fel kell készülnie a klímaváltozás miatt egyre nehezebben elérhető készletek és az egyre növekvő emberi vízigény közt feszülő ellentétek fenntartható kezelésére. A változó vízi környezet jelentős üzleti kockázatokat hordoz, de ugyanakkor lehetőségeket is rejt magában. A WWF Magyarország megalakulása óta kiemelt figyelmet szentel a hazai folyók és vizes élőhelyek megőrzésének, és keresi az együttműködés lehetőségeit mindazokkal, akik hasonlóképpen felelősséget éreznek bolygónkért. Ezzel a kiadvánnyal segítséget kívánunk nyújtani a Magyarországon működő vállalatoknak, hogy jobban megértsék a vízkészletek, vizes élőhelyek megőrzésének gazdasági szempontból is jelentős kérdéseit, és megismerve a felelős vállalati vízgazdálkodás alapelveit, valamint néhány működő példáját, saját maguk is alkalmazni tudják ezeket az elveket. Reméljük, sikerül hozzájárulnunk, hogy a magyarországi cégek tevékenységüket hosszú távon, a változó körülmények között is biztonságosan és fenntartható módon folytathassák, és vizeink megőrzésében aktívan együttműködő partnerekké váljanak.

4 Példák egyes iparágak vízkockázataira 1 bányászat, gáz és olajipar Vízminőség kockázatai zagytározók szivárgásbiztonsága felszín alatti vízkészlet szennyeződése a szénhidrogén-termelés során Mennyiségi vízkockázatok viharok, áradások okozta károk vízhiány miatti termeléskiesés olajfinomítókban Vízhasználat szabályozásának kockázatai rekultivációs követelmények szigorítása palagáz-kitermelés betiltása bírságok a vízvédelmi előírások megszegése miatt Társadalmi elfogadottság, hírnév kockázatok ipari balesetek miatti felelősség társadalmi felháborodás vízszennyezés, vagy annak veszélye miatt. Globális vízhasználat és vízigények Mértékadó becslések szerint 2030-ra az emberiség vízigénye 40 %-kal fogja meghaladni a rendelkezésre álló mennyiséget. 4 A vizes élőhelyek és a rájuk jellemző állat- és növényvilág szinte mindenhol a világon jelentősen visszaszorultak. Romló állapotuk miatt egyre hanyatlik az általuk az embereknek nyújtott javak és szolgáltatások mennyisége és színvonala. Az ivóvízellátás és a nem megfelelő szennyvízkezelés, csakúgy mint az ipari és mezőgazdasági szennyezés globális problémát jelentenek, és milliárdok életét befolyásolják a világon. energiatermelés építőipar élelmiszeripar, italgyártás vegyipar elérhető hűtővíz hőmérséklet-változásai termálvíz csökkenő hőmérséklete a kutakban ivóvízminőség a fejlesztési helyszíneken turisztikai beruházásoknál a közeli vízpartok állapota intenzív növénytermesztésből és állattartásból származó vízszennyezés jó minőségű ivóvíz nem helyettesíthető alapanyag vízminőségre érzékeny folyamatok különleges kezelést igénylő szennyvíz termékek hatása az élővizekre hűtővíz-hiány miatti termeléskiesés hőerőművekben vízhozam-ingadozás miatti leállás vízerőművekben termálvízkészletek túlhasználata cementgyártás vízigényét fedező vízkészlet elérhetősége Épületek talajvízszint változása miatti állagromlása ingatlanfejlesztések árvíz- vagy belvízveszélyes telkeken mezőgazdasági alapanyagok árainak aszályérzékenysége állattartás nagy vízszükséglete és a növekvő húsfogyasztás növeli a vízigényt szőlő- és komlótermés minősége a vízellátás függvénye technológiai vízigény kielégítésére stabil készlet szükséges szennyvíz-kibocsátás, hőszennyezés határértékei termálvíz-használat szabályozása, visszatáplálás CO 2 -megváltás projektek szükségessége kavics- és homokkitermelés szigorodó szabályozása mezőgazdasági beszállítókra vonatkozó vízvédelmi előírások szennyvíz-kibocsátási határértékek vízárak emelkedése egyre szigorúbb kibocsátási határértékek új anyagokra új szabályozás szükséges egyes anyagok betiltása gátépítések negatív környezeti hatásai, társadalmi elutasítás bioüzemanyagok nagy vízlábnyoma cementgyárak társadalmi kontrollja ingatlanfejlesztés hiányos vízi közművek mellett vízparti üdülőfejlesztések társadalmi bírálata társadalmi bírálat helyi vízhiány vagy öntözés, ivóvízellátás problémái miatt fogyasztói bojkott környezeti vagy társadalmi károk miatt félelem az ipari balesetek egészségügyi és környezeti hatásaitól környezetre veszélyes termékek fogyasztói elutasítása kártérítési perek szenynyezések miatt Napjaink legfenyegetőbb vízzel kapcsolatos kihívásai A világon élő emberek 41 %-a él vízhiánnyal küzdő területeken ig ez az arány a Föld lakosságának kétharmadára nőhet (UNESCO-WWAP, 2006) Az öntözött területek aránya a világban ma 21 százalékkal nagyobb, mint 20 évvel ezelőtt (UNEP, 2011) A Földön 1,1 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez 2,6 milliárd ember nélkülözi az alapvető vízi közműveket (a vezetékes vizet vagy a biztonságos szennyvíz-elvezetést és ártalmatlanítást) A világ 177 nagy, 1000 km-nél hosszabb folyójának csupán harmada szabályozatlan, természetközeli állapotú. A Földön élő fajok közül az édesvízi fajok pusztulása a leggyorsabb Több nagy folyó, köztük a Colorado, a Sárga folyó és a Nílus az év egyes szakaszaiban kiszárad, mielőtt elérné a tengert 3 Európában a vizes élőhelyek fele már eltűnt és a maradék egynegyede is veszélyeztetett (Freshwater in Europe, UNEP-DEWA 2004) a fejlődő országokban az ipari szennyvíz 70 %-a kezelés nélkül kerül a környezetbe 1. ábra: A gátépítések számának alakulása az 1000 km-nél hosszabb folyókon világszinten, 1900-tól 2020-ig (előrejelzés) Jelmagyarázat Gátakkal elzárt folyók (évtizedek szerinti bontásban) Duzzasztás nélküli folyók Duzzasztás nélküli nagy folyók száma < s 30 s 50 s 70 s 90 s forecast A népességnövekedés és a gazdasági fejlődéssel együtt változó fogyasztási szokások miatt a jövőben még nagyobb nyomás nehezedik majd a vízkészletekre. Az éghajlatváltozásnak a vízkészletek időbeli és térbeli elérhetőségét átrendező hatása tovább fokozza majd a vízellátás bizonytalanságát. Bár pontos tudományos előrejelzések nehezen adhatók, a kutatók egyetértenek abban, hogy olvadó gleccserekre, változó csapadékviszonyokra, valamint növekvő intenzitású és gyakoriságú aszályokra és áradásokra kell számítanunk a következő évtizedekben Egy-egy évtized alatt vízlépcsőkkel felszabdalt folyók száma Változó vizeken 6 Változó vizeken 7

5 Víz, természet és ember A természet szolgáltatásai mint a társadalmi jólét pillérei 10 A folyók, tavak és a vizes élőhelyek a Föld legveszélyeztetettebb élőhelyei közé tartoznak. A WWF 1970 óta létező Élő Bolygó Indexe szerint a tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák közül utóbbiak pusztulása a legnagyobb mértékű. Európában a vizes élőhelyek (mint például az ártéri erdők, mellékágak, holtágak, lápok) több mint fele már eltűnt, elsősorban a folyószabályozás, az árterületek beépítése vagy művelésbe vonása miatt. A Duna vízgyűjtőjén ezeknek az élőhelyeknek a 80 százaléka teljesen átalakult. Emiatt sok száz faj otthona megszűnt vagy visszaszorult. Ökoszisztéma szolgáltatások Fenntartják Ellátnak Élelemmel Friss vízzel Fával és rosttal Emberi jólét (jól lét) összetevői Biztonság Személyes biztonság Hozzáférés alapanyagokhoz Természeti katasztrófák elleni védelem 2. ábra: Az emberiség ökológia lábnyomának alakulása 2008-ig és előrejelzés 2050-ig, ha fogyasztási és termelési szokások a jelenlegi pályán maradnak 6 Jelmagyarázat Beépített terület Halászat Erdő Legelő Szántóföld Széndioxid-kibocsátás Élő Bolygónk hányszorosára lenne szükség a fogyasztási igények kielégítésére 3 2 Tápanyag-forgalmat Talajképzôdést Biomassza-termelést Üzemanyaggal Szabályozzák Éghajlatot Vízjárást Betegségeket Vízminôséget Kulturális javak Esztétikai Spirituális Rekreációs Oktatási Minőségi élet alapja Megfelelô megélhetés Elegendô táplálék Lakhatás Javakhoz való hozzáférés Egészség Erô Jól lét Tiszta víz és levegô Emberi kapcsolatok Társadalmi kohézió Kölcsönös tisztelet Mások támogatása Választás és cselekvés szabadsága Annak a lehetôsége, hogy az egyén azt teheti, amit értéknek tart Év 3. ábra: Jelmagyarázat A nyilak vastagsága a ökoszisztéma és az emberi jól-lét közötti kapcsolat erősségét tükrözi: Vastag nyíl: erős kapcsolat, Szaggatott nyíl: közepes kapcsolat, Vékony nyíl: gyenge kapcsolat 14,6 millió munkahely Európában közvetlenül az ökológiai szolgáltatásoknak köszönhető 7 A folyók, tavak, tengerek és vizes élőhelyek sokféle, úgynevezett ökológiai szolgáltatást biztosítanak az emberek számára. Ilyen ökológiai szolgáltatás például a természetes víztisztító képesség, a talaj termőképességének fenntartása, az aszályok és árvizek hatásainak csillapítása, a rekreáció és turizmus lehetősége, a nyílt vízi horgászat, vagy az ivóvíz biztosítása. A természeti rendszerek működésének köszönhető ökológiai szolgáltatások alapvetőek az emberi civilizáció fennmaradásához. Az ökológiai szolgáltatások értékét pénzben kifejezni nem egyszerű, de az eddigi eredmények szerint ezeknek a szolgáltatásoknak a haszna általában nagyságrendekkel nagyobb, mint a megőrzésükhöz szükséges ráfordítás. Franciaországban és Skóciában végzett felmérések kimutatták, hogy a védett területek fenntartására fordított minden 1 körülbelül 7 hasznot generál turizmusból származó bevétel, szén-dioxid megkötés és más ökológiai szolgáltatások formájában 8. Jelenleg az EU-ban a munkahelyek 7 %-a, a fejlődő világban a munkahelyek 35 %-a közvetlenül függ az ökoszisztéma szolgáltatások meglététől 9. A vizes élőhelyek (ökoszisztémák) mindaddig biztosítják ezeket az értékes szolgáltatásokat, ameddig természetes működésük biztosított. Ha az egyensúly felborul (pl. túlzott mennyiségű a vízkivétel, a folyóba jutó szennyezések szintje, beépítik az ártereket, stb.), akkor a vizes élőhelyek visszaszorulnak, és ezért az embereknek nyújtott fontos szolgáltatásokat nem tudják fenntartani. Csökken a víztisztító-képesség, az árvízvédelmi puffer-kapacitás, a rekreációs potenciál és a fajok sokfélesége. Az édesvízzel kapcsolatos ökoszisztéma-szolgáltatások igénybevétele ma már messze meghaladja azt a szintet, mely fenntartható, vagyis gyorsabban használjuk fel ezeket, mint amilyen tempóban az élővilág képes megújulni ábra: A vízdíj Magyarországon 3-4-szeresére növekedett az utóbbi 10 évben, ami messze meghaladta az inflációt. 17 Jelmagyarázat Nem lakossági vízdíj Magyarországi helyzet es előrejelzés Hazánkban a vízkészletekről szóló adatok azt mutatják, hogy jelenleg elegendő víz áll rendelkezésre a különféle igények kielégítésére, 13 de az általános mutatók mögött egy összetettebb kép bontakozik ki. Vízkészletünk döntő része, 94 %-a határainkon kívülről származik, ezért vizeink mennyisége és minősége nagyban függ szomszédaink vízgazdálkodásától. Függőségünket leginkább a tiszai cianidszennyezés, a Rába habzása, vagy a bősi erőmű körül kialakult konfliktus mutatta meg. A kívülről érkező hatások mellett a 2010-es drámai vörösiszap-katasztrófa rávilágított, hogy az ipari szennyezés még mindig jelentős kockázatokat hordoz. Nem meglepő, hogy hazai vízfolyásainknak csupán 9 százaléka van jó állapotban az EU Víz Keretirányelve szerinti besorolásban ,0 500,0 400,0 300,0 200,0 Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-re a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások hanyatlásából adódó veszteség várhatóan a világ éves GDP-jének 7 százalékát teszi majd ki 12 Lakossági vízdij 100,0 0, Változó vizeken 8 Változó vizeken 9

6 Egyéb vízhasználat és hálózati veszteség Lakossági vízfogyasztás A víz mint kockázati tényező a gazdaságban Összes vízfogyasztásból hűtővíz 5. ábra: Vízhasználat szektorok közti megoszlása Magyarországon (2004) 14 Vízpolitika az Európai Unióban 16 Mezőgazdasági vízfogyasztás Ipari, szolgáltatási vízfogyasztás (hűtővíz nélkül) Magyarországon és Európában a felszíni és felszín alatti vizek védelme jogilag is kötelező. Az Európai Unió minden tagállamban érvényes Víz Keretirányelve (VKI) ugyanis előírja, hogy a folyókat, tavakat és a felszín alatti vizeket óvni és állapotukat javítani kell. A cél, hogy mind minőségi és mennyiségi, mind ökológiai szempontból 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig jó állapotba kerüljenek. A legfontosabb feladatok: a vízi és vizes élőhelyek további leromlásának megakadályozása, állapotuk javítása, a felszíni és a felszín alatti vizek további szennyezésének megszüntetése, a rendelkezésre álló vízkészletek védelme a vízhasználatok fenntarthatóvá alakításával, az árvizek és aszályok negatív hatásainak mérséklése. Mindezen célok eléréséhez az állami, önkormányzati és magánszféra összehangolt fellépése szükséges. A teendőket az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv foglalja össze. A 2010-ben elfogadott tervet az új ismeretek fényében ig felül kell vizsgálni, és ebben a folyamatban az érintettek részvétele, a társadalmi konzultáció kiemelten fontos. A magánszektor nemcsak a kibocsátási határértékek betartásán keresztül érintett. A VKI előírja, hogy minden vízhasználó gazdasági szereplőnek hozzá kell járulnia a vízszolgáltatások költségének megtérüléséhez, beleértve a környezeti és a vízkészletekkel összefüggő költségeket is, ugyanakkor figyelembe véve a szennyező fizet elvet. Emellett tervben van a vízkivételi engedélyek felülvizsgálata is annak érdekében, hogy a folyók és vizes élőhelyek ökológiai vízigénye is biztosítható legyen. Mindez azt jelenti, hogy a vízhasználat díja várhatóan növekedni, a használat szabályai pedig szigorodni fognak a következő esztendőkben hazánkban is. Ha nincs víz, nincs üzlet sem. KPMG 24 A megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állása vagy hiánya az egyik legfontosabb kockázati tényező a mezőgazdasági-, az ipari- és az energiaszektorban, sőt, a szolgáltatások legtöbbje számára is. Egy es elemzés kimutatta, hogy ha a jelenlegi gyakorlat marad az uralkodó a vízgazdálkodásban, és a vízhatékonyság szintje sem javul jelentősen, akkor 2050-re 63 ezer milliárd USD, az akkorra várható globális gazdaság 45 %-a (a mai világgazdaság másfélszerese) kerül veszélybe a különböző vízproblémák miatt. 23 Globalizálódó világunkban a vízhez kötődő üzleti és befektetői kockázatot alapvetően még mindig a regionális vízkészletek elérhetősége határozza meg. Ellentétben a szén-dioxid kibocsátással, ami a klímaváltozáson keresztül globális hatással jár, és így a kezelése is globális válaszokat kíván, a vízgazdálkodással kapcsolatos problémák regionális vagy helyi szinten jelentkeznek, (pl. Duna-medence, Sajó völgye) és ezen a szinten kell a megoldást is megtalálni. Az elmúlt évtizedben a természeti katasztrófák 90 %-a vízzel volt kapcsolatban. A viharok, a földrengések okozta szökőárak, az árvizek, az aszályok és a balesetek miatti szennyezések csak néhány példa azokra a kockázati tényezőkre, amelyeknek a társadalmak és a gazdaság ki vannak téve. 27 Az Egyesült Államokban például 2008-ban 33 millió USD plusz költséget okozott az atlantai áramszolgáltatónak a szárazság miatt visszaesett vízenergia-termelés. 28 A függőség, a szennyezés és a vízfolyások szabályozottsága mellett hazánkban a rendszeresen visszatérő aszályok és árvizek jelentik a fő problémát. Magyarországnak az árvíz és az aszály évente átlagosan milliárd forintos költséget okoz, a belvíz további 10 milliárd forintos kiadást, alkalmanként pedig további milliárd forintba kerülhet a természeti csapások által okozott károk helyreállítása. 18 Bár sok jó kezdeményezés létezik, a folyók jelenlegi, szabályozott állapota mellett az árvíz- és aszály problémára eddig még nem sikerült minden szempontból hatékony választ találni. Ez azért is gond, mert a klímaváltozás várhatóan szélsőségesebbé fogja tenni időjárásunkat, azaz gyakoribbak lesznek az aszályok és áradások. A hőmérséklet emelkedése már egyértelműen kimutatható: az éves átlaghőmérséklet ma 1,5 C-kal magasabb, mint 1980-ban 19. A csapadék esetében pedig az eddig megfigyelt tendenciákból az látszik, hogy Magyarországon az éves csapadék mennyisége csökken és eloszlása egyre szélsőségesebbé válik. A száraz időszakok hossza jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta, miközben a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik. 21 A 2050-ig szóló előrejelzések hazánkban a természetes lefolyás, vagyis az éves szinten elérhető vízmennyiség %-os csökkenését prognosztizálják. 22 Ha hosszú távon is biztosítani akarjuk vízkészleteink megóvását és nem akarunk fokozódó károkkal szembesülni, akkor meg kell tanulnunk sokkal jobban megtartani az országba érkező vizeket, mérsékelni a szennyezést és a pazarlást. Ez átfogó intézkedéseket kíván, amelyek nem csak a vízügyet érintik. A probléma megoldása nem képzelhető el a vállalatok aktív és a jogszabályban rögzített kötelezettségein túlmutató, önkéntes részvétele nélkül. ö 0 0,3 0,5 0,7 1 and more Mérsékelten kihasznált Közepesen kihasznált Erősen Túlhasználattal kihasznált sújtott 6. ábra: Vízkészlet-kihasználtsági mutató (Water Stress Indicator) értékei vízgyűjtő-területek szerint 25 A Vízkészlet-kihasználtsági mutató az évi összes emberi vízhasználat és az éves szinten rendelkezésre álló, megújuló, felszíni vízkészlet (ami a teljes lefolyás az élővilág számára minimálisan szükséges vízmennyiséggel csökkentve) hányadosa. Ha ez az arány meghaladja a 0,6-ot egy területen, az már feszültséget (fenyegető vízhiányt) jelez. 26 Változó vizeken 10 Változó vizeken 11

7 A tiszta víz semmivel sem helyettesíthető erőforrás Ugyancsak amerikai példa, hogy 2012-ben az évszázad aszálya következtében soha nem látott magasságba szökött fel a kukorica és a szója ára, ami olyan óriáscégeket is a fogyasztói árak emelésére kényszerített, mint a Nestlé vagy Kraft. 30 A mezőgazdaságot sújtó aszálykárok nálunk sem ismeretlenek ben a kár elérte a milliárd forint körüli értéket, ami ugyancsak az élelmiszerárak emelkedéséhez vezetett. Ugyanakkor valószínűleg hozzájárult a likviditási helyzetet javító agrárkártyák iránti kereslet növekedéséhez, ami a kibocsátó pénzintézetek számára üzleti lehetőséget kínált. 31 A globális gazdasági rendszerben sokszor a távoli tájakon bekövetkező természeti csapások hatása is érzékelhető lehet egy vállalat eredményében. A 2011-es katasztrofális thaiföldi árvíz miatt a Sony arra kényszerült, hogy elhalassza egy új fényképezőgépe piacra dobását. Az árvíz okozta kár közrejátszott abban is, hogy a Moody s hitelértékelő ügynökség rontotta a vállalat egészének a besorolását. 33 Ugyanez az árvíz a mikrochipgyártásban piacvezető Intelnek egymilliárd dolláros bevételkiesést okozott, de a cég vezetői szerint hosszabb távon új piaci lehetőségeket is nyitott számára. 34 Itthon a 2010-es észak-magyarországi árvíz következtében nem csupán jelentős anyagi kár keletkezett köz- és magánvagyonban egyaránt. A települések elöntése miatt indult nyomozás kapcsán az Auchan áruházlánc hírnevére is árnyék vetült, miközben egy vizes élőhely pusztulásával fenyegető, dunakeszi fejlesztési projektjük miatt már korábban is léteztek fogyasztói ellenérzések a céggel szemben. 35 A vállalatok vízhasználói magatartásának társadalmi megítélése tehát önmagában is kockázatok forrása lehet. Fentiek mellett a szabályozási környezet változása is járhat hátrányos következményekkel, ha a vállalat nem tudott idejében felkészülni rá. De ha előre látja, és gyorsabban reagál versenytársainál, ezáltal akár piaci előnyre is szert tehet Vállalati vízkockázatok típusai 36 Fizikai kockázat Szabályozási kockázat Üzleti hírnév kockázat Mennyiségi kockázat a túl kevés vagy túl sok víz, pl. az időszakos vízhiány, aszály, a talajvízkészletek csökkenése, illetve az árvíz vagy a hirtelen nagy mennyiségű csapadék. Az elérhető víz minőségi jellemzőinek (pl. hőmérséklet, tisztaság) megváltozása is a fizikai kockázatok közé tartozik. Az állami, helyi vagy európai uniós szabályozás, illetve ezek megváltozása: határértékek, korlátozások, vízkivételi és kezelési díjak, árazás, engedélyek, szabványok. A jelenlegi trendek világszerte a fejlődő országokban is a szabályozás szigorítása felé mutatnak. A szűkössé váló vízkészletekkel egyre nő a feszültség a vizet használók között. A vállalatok vízhasználata, pl. túlzottnak tartott vízkivétel vagy vízszennyezés negatívan hathat a vállalat brandjének megítélésére, és a vásárlók magatartására. Ide sorolhatók a kártérítési igények vagy más jogi ügyek is. Az egy-egy üzem működését közvetlenül fenyegető vízkockázatnál is kevesebb figyelem irányul ma még a beszállítói láncban tetten érhető vízhasználathoz kötődő kockázatokra. Pedig a különféle termékek teljes vízlábnyomában (ami a termelési folyamat bármely pontján felhasznált vagy beszennyezett, összesen szükséges vízmennyiséget jelenti) a döntő részt jellemzően az alapanyagok előállítása teszi ki. Még olyan ágazatokban is, mint például a söripar, amelyben a termék végső előállítása is jelentős vízhasználó, az egy liter sörre vetített teljes vízlábnyomnak 90-95%-a az alapanyagok termelése során kerül felhasználásra 29. Ezért ha egy termék kulcsfontosságú alapanyagát egy vízigényes ágazat állítja elő, akkor érdemes figyelmet szentelni a stratégiai partnerek és beszállítók kockázatkezelési tervének, illetve ösztönözni őket átfogó vízstratégia kidolgozására. Ez a gondolat mozgathatta a Marks & Spencert, az Egyesült Királyság egyik vezető kiskereskedelmi hálózatát, amikor a WWF-fel közösen felelős vízgazdálkodási útmutatót készített a termékei alapanyagait termelő vállalatok számára. A dokumentum gyakorlati segítséget nyújt a M&S mezőgazdasági beszállítóinak a vízhasználattal összefüggő kockázatok minimalizálásához, a helyes vízgazdálkodás és a vízfelhasználás hatékonyságának javításán keresztül. Vízzel kapcsolatos kockázatok egy sörgyár beszállítói láncában ábra: Aszállyal érintett területek kiterjedése Magyarországon között 32 Jelmagyarázat nagysága, ezer km 2 az ország területéhez viszonyított aránya, % Klímaváltozás 2050-ig az átlaghőmérséklet várhatóan 0,7-0,8 C-kal emelkedik, a csapadék mennyisége évi 10 %-kal csökken A növényzet és a talaj párolgása miatt megnőhet a vízveszteség A komlótermesztésben plusz m 3 öntözővízre lenne szükség a talajvízből a veszteségek kiegyenlítésére (becsült költsége: USD/év) 0, Urbanizáció Közeli település lakosságának növekedése Növekvő lakossági vízigény Milyen forrásból fedezhető a növekvő szükséglet: mélyebb rétegvízből, talajvízkivétellel vagy az öntözésre használt vízből? Különbség a terület elérhető vízkészletei és az összes vízigény között: kb. 64 millió m 3 A jövőben ez a különbség várhatóan megduplázódik 13 komlótermelő farm jelenlegi vízigénye: 5 millió m 3 /év, csepegtetős öntözés mellett Özönnövények terjedése Magasabb a vízigényük az őshonos növényeknél Ha nem fékezik meg a terjedésüket, az évi m 3 vízveszteséget jelenthet a komlótermelő gazdáknak Pótlás becsült költsége: USD/év 8. ábra: Komlótermelés a Gouritz medencéjében (Dél-Afrika) Változó vizeken 12 Változó vizeken 13

8 Vízkockázatok a társasági jelentésekben Bizakodásra ad okot, hogy egyre több gazdasági szereplő ismeri fel a víz stratégiai jelentőségét, noha a vállalatok nagy része még nem térképezte fel szisztematikusan a vízhasználat és a vízbiztonság kérdéskörét. Majdhogynem gyerekcipőben jár a vízkockázatok megjelenítése az éves jelentésekben és üzleti stratégiákban is. A Ceres 2010-ben megjelent, száz globális vállalat jelentéseit elemző jelentése szerint még a legvízigényesebb szektorokban (élelmiszer-, ital-, építőipar, bányászat, energiatermelés, gáz és olaj, vegyipar és félvezető-gyártás) is meglehetősen hiányos a vízadatok közzététele. 38 Az elmúlt években több kezdeményezés is útjára indult annak érdekében, hogy ezen a helyzeten javítson. Talán ennek köszönhető, hogy a KPMG globális tanácsadó cég 250 nagyvállalat fenntarthatósági jelentését vizsgáló 2012-es riportja 39 azt állapította meg, hogy a legtöbb nagyvállalat ma már legalább a szavak szintjén foglalkozik a vízbiztonság és vízhasználat kérdésével. A színfalak mögött azonban sokszor nincs konkrét tevékenység vagy célkitűzés. A nagyvállalatok 60 %-ának például nincs hosszú távú vízkockázat-kezelési stratégiája, és csak egytizedük állítja, hogy az üzleti tevékenységét a vízkészleteknek megfelelően alakítja. 250 vállalatból mindössze három vizsgálja a beszállítók vízlábnyomát is a fenntarthatóság szempontjából. Vízadatok Közzététele (CDP Water Program) 40 A Vízadatok Közzététele Program az egyik legnagyobb, globális vállalatok körében végzett felmérés a vízkockázatok területén. Az évente közzétett jelentés a világ 500 legnagyobb vállalatának (FTSE Global 500) önkéntes bevallásán alapul. A cégeknek érdekük a részvétel, mert az egységesített adatszolgáltatási rendszernek köszönhetően az eredmények összehasonlíthatóak, ami hasznos információkat szolgáltat számukra. Ezenkívül a vállalat iránt érdeklődő befektetők és döntéshozók is átlátható rendszerből tájékozódhatnak. A 2012-ben közreadott harmadik jelentés 470 befektető részére készült, amelyek együttesen 50 ezer milliárd USD értékű tőke felett rendelkeznek. A legutóbbi felmérésből az derült ki, hogy a válaszadó globális vállalatok több mint felét érte vízzel kapcsolatos kár 2012-ben, pl. a működés felfüggesztése a telephelyet sújtó árvíz miatt re 71 %-ra nőtt azon vállalatok száma, akik azt állítják, hogy tudatában vannak az ellátási láncban jelentkező vízkockázatnak is. Ennek ellenére, mindössze tízből négy cég várja el, hogy a legfontosabb beszállítói tárják fel a vízzel kapcsolatos kockázataikat. Ugyanakkor a válaszadó nagyvállalatok több mint 70 %-a a vízhez köthető új üzleti lehetőségekről is beszámolt, amelyek kihasználásával 2020-ra összességében akár évi 800 millió dollárnyi többlet bevétel érhető el. 9. ábra: A Vízadatok Közzététele Programot támogató befektetők létszáma és össztőkéje Jelmagyarázat Csatlakozó pénzügyi befektetők Tőkéjük összértéke Befektetők száma A vízkockázatok jelenlétére adható válaszok között kiemelendő, hogy a felmérésben résztvevő vállalatok háromnegyede arról számolt be, hogy az egyénileg megtehető lépések mellett valamilyen formában már bekapcsolódott vízvédelemmel kapcsolatos kollektív akciókba. Az együttműködésekből származó előnyök között többen említették az üzletmenet folytonosságának a biztonságát, a működésük társadalmi elfogadottságának vagy a márkaértéknek a növekedését, továbbá az értékes adatokhoz és új ötletekhez való hozzáférést Tőke (ezer milliárd USD) 9000 milliárd m 3 a világgazdaságban felhasznált víz évente ábra: Vízkészletek bőségének, vagy hiányának megítélése azokon a vízgyűjtő területeken, ahol a DEG felmérésében résztvevő vállalatok telephelye működik. A cégek önértékelése és a tudományos adatok alapján tett értékelés jelentősen eltér. 44 Jelmagyarázat Válaszadó cég önértékelése World Resources Institute (Washington) adatai Válaszok és adatok megoszlása (%) Vízkockázatok kezelése és felelős vízgazdálkodás Vállalati és befektetői szerepvállalás Húsz évvel a híres Riói Konferencia után, 2012-ben újra összegyűltek a világ országainak vezetői, hogy megvitassák, mit értünk el két évtized alatt a környezetpusztulás megállítása és a fenntartható fejlődés terén. A Rio+20 konferencia legfontosabb témái közt szerepelt a vízkészletek megőrzése és fenntartható használata. A víz összeköti a helyit a regionálissal, és kapcsolatot teremt az élelmiszerellátás, urbanizáció, és energiabiztonság globális kérdései között. Ahogy a vizeinkkel gazdálkodunk, az alapvetően befolyásolja a fenntartható fejlődést. Ban Ki-moon, ENSZ Főtitkár, a Rio+20 konferencián A világkonferencián részt vettek globális cégek vezetői is, akik kiálltak a vízgazdálkodási gyakorlat fenntarthatóvá alakítása mellett, és számos szakmai javaslatot fogalmaztak meg ennek érdekében. Leginkább figyelemre méltó a vízkészletek értékét tükröző, igazságos és megfelelő árpolitika szorgalmazása volt, hiszen ez egyértelműen áremelkedést jelent számukra is. 41 Ebből is látszik, hogy egyre több cég van tudatában a víz stratégiai jelentőségének a globális nagyvállalatoktól a kis- és középvállalkozásokig, és növekszik azoknak a száma, akik gyakorlati lépéseket is tesznek a vízhasználatuk hatékonyságának és fenntarthatóságának javítására. Emellett már vannak olyan befektetési alapok, amelyek vizsgálják a befektetéseik és portfólióik vízkockázatát. A Norges Bank Investment Management (NBIM), a norvég állami nyugdíjalapok kezelője már 2009-ben bejelentette, hogy elindítja az általa birtokolt 1100 cég vízkockázat-kezelési gyakorlatának az átvilágítását. 42 Egy másik nemzetközi befektető, a DEG (Német Befektetési és Fejlesztési Társaság) 2010 és 2012 között a WWF segítségével mind a 319 ügyfelének a portfólióját megvizsgálta vízkockázati szempontból. Ebből a felmérésből többek között az derült ki, hogy a vállalatvezetők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a vízgyűjtőn, ahol a cég működik, mennyi víz áll rendelkezésre, milyen eséllyel lehet vízhiányra számítani Bizonyos, hogy a jövőben azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek időben felismerik és felmérik a változó vízkészletek és vízigények jelentette kockázatot, szükség esetén képesek lesznek megváltoztatni a vízhasználatukat, és ennek érdekében hajlandóak lesznek együttműködni a többi nem feltétlenül az üzleti szférához tartozó érintettel. Bôséges/ elegendô Sérülékeny Korlátozott Vízhiányos/ Rendkívül vízhiányos Nem választott/ nincs adat Változó vizeken 14 Változó vizeken 15

9 2012-től a DEG már új befektetéseinek a megítéléséhez is használja a WWF-fel közösen kifejlesztett Vízkockázat elemző rendszert. A legtöbb ágazatban ugyanis a vízellátásban fellépő kisebb zavarnak akár súlyos következményei lehetnek a vállalat üzleti eredményére nézve, közvetlenül vagy az ellátási láncon keresztül. Az elemzés célja azonban soha nem a befektetés meghiúsítása, hanem a befektetői kockázat csökkentése. Fotó: Nigel Dickinson/WWF-Canon WWF&DEG Vízkockázat elemző rendszer 45 A Vízkockázat elemző rendszer (Water Risk Filter) egy ingyenes online eszköz, amelyet a WWF és a DEG (Német Befektetési és Fejlesztési Bank) fejlesztettek ki. Az alkalmazás segítségével könnyen felmérhetők és megjeleníthetők egy-egy cég vagy telephely vízzel kapcsolatos kockázatai. Továbbá a vállalatok, illetve befektetőik iránymutatást kapnak, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a kockázatok kezelése, illetve a befektetés biztonságosabbá tétele érdekében. A Vízkockázat elemző rendszer kifejezetten nem a vízgazdálkodási szakértőknek, hanem üzletembereknek készült. Az alkalmazás 235 ország és földrajzi terület adataival dolgozik, interaktív térképekkel és hasznos esettanulmányokkal szolgál. Emellett az általa generált jelentések közvetlenül felhasználhatók más fenntarthatósági jelentésekhez, például a CDP Vízadatok Közzététele Program kérdéseihez. A Vízkockázat elemző rendszer: Pár perc alatt vízkockázati adatlapot generál a vállalat telephelyéről. Ez alapján eldönthető, hogy szükség van-e további részletes elemzésre. A részletes elemzéskor a vállalat által kitöltött kérdőívet összeveti a legmegbízhatóbb adatbázisok regionális adataival, pontozza, és ez alapján értékeli a telephelynek vagy a vállalat egészének a vízkockázatait. Külön-külön számszerűsíti a vállalat/iparág sajátosságaiból és az elhelyezkedés/vízgyűjtő jellemzőiből adódó kockázatokat. A vízkockázatok kezelésére használható eszközökkel, módszerekkel és jó példákkal is segíti a felhasználókat. A beírt adatokat bizalmasan kezeli, nem szolgáltatja ki más felhasználóknak vagy harmadik feleknek. Company related risk Basin related risk Physical risk Scarcity (quantity) Pollution (quality) Impact on Ecosystem 3.9 Supplier's water risks Regulatory risk Reputational risk Total Company and Basin Risk ábra: A szoftver számszerűsítve és grafikusan is ábrázolja a telephelyet érintő vízkockázatok mértékét A tiszai cianidszennyezést okozó Aurul bányavállalat ellen tüntető fiatalok Budapesten A Vízkockázat elemző rendszer nagyon fontos információkkal szolgált az új, holisztikus vízgazdálkodási stratégiánkhoz, aminek a fejlesztésén jelenleg a WWF-fel közösen dolgozunk. Megmutatta nekünk hol és hogyan lehetséges a legnagyobb előrelépés. Segített megértenünk, hogy mennyire fenntartható a beszállítói hálózatunk a sokuknál igen kényes vízhelyzet szempontjából. Mikael Blomme, a H&M Környezetei fenntarthatósági vezetője. Változó vizeken 17

10 Physical Risk Regulatory Risk Reputational Risk Water Awareness 12. ábra: A Vízkockázat-elemző rendszer a kockázatok típusához igazodó kockázatkezelési módszerek megtalálásában is segítséget nyújt Company Related Risk Knowledge of Impact Internal Action OPEN DIALOGUE WITH LOCAL AUTHORITIES: Create dialogue and build relationships with local decision makers DISCLOSE Ensure transparency of policy, targets and benchmarks COMMUNITY Engage and educate the local community in water sustainability including improvements to community sanitary conditions and/or wastewater treatment HUMAN RIGHTS Understand the Human Right to water and particularly the potential implications to business SUPPORT MDG Develop actions/ partnerships to support the Millennium Development Goals (MDG's) Fenntartható válasz a kockázatra: felelős vállalati vízgazdálkodás Basin Related Risk Stakeholder Engagement Influence Governance A működés hatásainak és a vízkockázatoknak a megértése nem elégségesek a szükséges vízkészletek elérhetőségének jövőbeni biztosításához. A következő lépés az összefogás a vízgyűjtő többi vízhasználójával. Az eredményesség érdekében a vállalatoknak meg kell találni az egyensúlyt a saját házuk táján szükséges teendők és a vízgyűjtő szintű szerepvállalás között. A Felelős Vállalati Vízgazdálkodás szintjei Gyár, telephely Közvetlen környezet Vízgyűjtő Hatékonyságnövelés a gyárkerítésen belül Az ellátási lánc vízkockázatának a feltérképezése Együttműködés a többi érintettel Részvétel a vízgyűjtő szintű döntéshozatalban A felelős vállalati vízgazdálkodás során alapvető az azonos vízgyűjtőn belüli magán és állami érintettekkel való nyílt kommunikáció. Ugyancsak fontos a szerepvállalás azokban a vízgyűjtő szintű fórumokban vagy szervezetekben, ahol a vízzel kapcsolatos döntéshozatal történik. Amennyiben ilyen fórum vagy együttműködésre alkalmas platform nem létezik, akkor érdemes ösztönözni a felállítását. A felelős vízgazdálkodás ezért gyakran úttörő jellegű szerep felvállalását, és jó példák gyakorlati alkalmazását jelenti a vállalatok számára. A gyakorlati magvalósításban segítséget nyújt a WWF Vízkockázat elemző rendszere (Water Risk Filter) és a jelenleg tesztverzióként elérhető Felelős Vízgazdálkodási Szabvány 46 használata. A felelős vállalati vízgazdálkodás a vízhasználat gazdaságilag és társadalmilag hasznos, valamint környezeti szempontból fenntartható módja. Felelős vállalati vízgazdálkodással a vállalat javítja vízhasználata hatékonyságát és csökkenti környezeti hatását saját működése során és az ellátási láncban. Ugyanakkor elősegíti a biológiai sokféleség és a víz mint erőforrás megőrzését és fenntartható használatát, együttműködésben egyéb vállalatokkal, kormányokkal, civil szervezetekkel és közösségekkel a vízgyűjtő szintjén. A felelős vállalati vízgazdálkodás alapja, hogy a víz nem kisajátítható, nem birtokolható erőforrás, hanem közös kincs, amiért mindannyian felelősek vagyunk. A felelős vállalati vízgazdálkodás releváns mindazon cégek számára, amelyek közvetlen vizes kockázattal érintettek, de azok számára is, amelyeket áttételesen érint a vízhasználat kockázata, vagy amelyek a jövőben szembesülhetnek majd jelentős vízkockázatokkal. A felelős vállalati vízgazdálkodás válasz a vízkockázatok jelenlétére. A vállalat működését közvetlenül érintő, vízhasználattal kapcsolatos kockázatok feltérképezése az első lépés a felelős és fenntartható vízgazdálkodás felé. Ezzel párhuzamosan a beszállítói lánc átvilágításával megérthetjük termékeink vízlábnyomát és válaszokat kereshessünk az alapanyag-ellátásban rejlő vízkockázatokra. Fontos, hogy megértsük a beazonosított kockázatok okait, amik lehetnek például a vízkészletek fizikai korlátja, a szabályozás hiányosságai, a vízhasználók közti versengésből adódó szociális feszültség vagy más ok. Ezt követően az elsődleges minden vállalat számára, hogy üzleti terve részeként elkészítse saját vízstratégiáját. Fontos, hogy ebben konkrét célkitűzések szerepeljenek a vízhasználat hatékonyságának a növelésére és a szennyvízkibocsátás minimalizálására. Ez azonban nem feltétlenül elég, például ha a vállalat olyan helyszínen működik, ahol regionális szinten túlhasználat sújtja a felszín alatti vízkészleteket vagy túl nagy terhelés éri a folyókat és tavakat. A vállalatoknak olyan megoldásokat kell találniuk a jelen és a jövő vizes problémáira, amelyek hosszú távon garantálják a termelés biztonságát és működésük társadalmi elfogadottságát. Ezek azonban a víz közös erőforrás jellege és földrajzilag nagyon változó eloszlása miatt csak a helyi körülményekhez alkalmazkodó, a többi szereplő vízgazdálkodását figyelembe vevő, és az ő igényeikre is válaszoló megoldások lehetnek. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy ugyanúgy ahogy a vízkészletek, a vízhez kötődő kockázatok is közösek, és azokat csak a kormányzati és civil társadalommal közös partnerségben lehet kezelni. A vízzel kapcsolatos problémák kezelésében a helyi kontextus az elsődleges, a legjobb válasz pedig a vízgyűjtő szintű vízgazdálkodás javítása. Egy ipari termelő vagy szolgáltató vállalat számára lefordítva ez azt jelenti, hogy bár a gyárkerítésen belüli intézkedések jelentik az első lépést a felelős vállalati vízgazdálkodás felé, legtöbbször A felelős vállalati vízgazdálkodás a fenntartható válasz a vízkockázatokra A felelős vízgazdálkodás nemzetközi tanúsítványa 47 A Felelős Vízgazdálkodás Szövetség (Alliance for Water Stewardship, AWS) a világ vezető, felelős vállalati vízhasználattal foglalkozó szervezeteinek együttműködése. Tagja többek között a European Water Partnership, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP), a WWF és a CEO Water Mandate (nagyvállalatok vezetőinek, ENSZ által életre hívott, felelős vízgazdálkodásra fókuszáló kezdeményezése). Az AWS Szövetség jelenleg egy Nemzetközi Felelős Vízgazdálkodási Szabvány kifejlesztésén dolgozik, amely a Fair Trade vagy az FSC tanúsítványhoz hasonlóan a társadalmi és környezeti minősítések és szabványok nemzetközi szervezete (ISEAL Alliance) által akkreditált minősítés lesz. A szabvány készítői a világ minden pontján és minden gazdasági szektor számára egyaránt használható, globális minősítő-rendszer kidolgozását tűzték ki célul. A készülő szabvány szerint a felelős vízgazdálkodás négy fő elve: Jó kormányzás Átlátható, elszámoltatható és igazságos hozzáférést biztosító irányítás a gyárkapun belül és kívül Egészséges vízháztartás A különböző vízhasználatok összehangolása térben és időben az elérhető vízkészletek egyensúlyának fenntartásával Megfelelő vízminőség A vízminőség védelme kémiai, fizikai és biológiai szempontból, hogy az ne jelentsen korlátot semmilyen használatra nézve Vízvédelmi területek A telephely vagy a tágabb hatásterület körzetében található, kulturális vagy ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyek védelme és helyreállítása Ezek mentén haladva egy sor kritériumot, indikátort és lépést határoz meg, amelyek segítségével a vállalatok értékelhetik saját vízhasználatuk hatékonyságát és tevékenységeik környezetre gyakorolt hatását azon a vízgyűjtőterületen, ahol a cég működik. Ha pedig sikerül megszerezni az AWS tanúsítványt, az más védjegyekhez hasonlóan megbízhatóan tájékoztatni fogja a fogyasztókat arról, hogy a vállalat megfelel a szigorú követelményeknek, és ez az egyre tudatosabb vásárlói magatartásnak köszönhetően piaci előnyre váltható. Változó vizeken 18 Változó vizeken 19

11 Lépésről lépésre a felelős vállalati vízhasználat útján 48 Vizes kockázatok felmérése 1.1. Honnan származik a felhasznált víz és hova távozik a szennyvíz? 1.2. Ki a többi vízhasználó a területen? 1.3. Hogyan hat a vállalat vízhasználata a készletekre és a többi felhasználóra? 1.4. Mely csoportok, egyének aktívak a vízhasználati kérdésekben? 1.5. Mik az előrejelzések? Hogyan változnak a kockázatok a jövőben? Fotó: Simone Stammbach/WWF Switzerland Jó gyakorlatok és működő példák a felelős vízhasználat terén Vizeink Jövője Partnerség (Water Futures Partnership) 49 A Vizeink Jövője Partnerség programot a SABMiller, a WWF és a Deutsche Gesellschaft für Zusammenarbeit (GIZ) hozták létre ben. A Partnerség célja a felelős vállalati vízgazdálkodás előmozdítása és olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek segítenek a vállalatoknak tevékenyen részt venni a helyi vízgazdálkodási kérdések megoldásában. Bár a résztvevők motivációja különböző, mindannyiukat összeköti egy közös cél: a vízzel kapcsolatos kockázat csökkentése. Ennek érdekében a partnerek közös modellt dolgoztak ki vállalatok számára, amely már több mint nyolc országban - köztük Dél-Afrikában, Indiában, Peruban, Tanzániában, Ukrajnában és az Egyesült Államokban mobilizálja a magánszektort, hogy együttműködjön a helyi érdekeltekkel konkrét vízkockázatok kezelésében. A Partnerség keretében egy sor gyakorlati projekt is elindult a felszín alatti vizek és vízgyűjtők védelme, infrastrukturális fejlesztések és a helyi vízgazdálkodási intézmények megerősítése érdekében. A partnerek hisznek abban, hogy a gazdasági szereplőknek alapvető szerepe van a felelős vízgazdálkodásban, és úgy gondolják, hogy a vállalatok a saját negatív hatásaik csökkentésén túlmenően a fenntartható vízgazdálkodás szószólóiként fellépve sokat tehetnek a globális vízkrízis megoldásáért. Céljuk, hogy az együttműködést egy tágabb kezdeményezéssé szélesítsék, amely lehetővé teszi más partnerek számára is saját vízkockázataik fenntartható kezelését. Lafarge Cement vízlábnyom-számítás és vízkockázat-felmérés 50 Válasz a kockázatokra 2.1. Mit jelent a felelős vállalati vízgazdálkodás a vállalat számára? 2.2. Hogyan lehet együttműködni a többi helyi vízhasználóval? 2.3. Mit lehet tenni vízgyűjtő szinten a jobb vízgazdálkodási politikák érdekében? A Lafarge egy világvezető cégcsoport az építőipari anyagok gyártása terén, amely 64 országban összesen alkalmazottal van jelen. A cégcsoport évek óta kiemelt figyelmet szentel a fenntartható vízhasználat kérdéseinek, elsősorban a saját telephelyein és azok környezetében. A kavicsbányászat utáni rehabilitáció során például arra Fotó: Ignus Gerber /Lafarge photo library 3.1. Az eredmények mérése és dokumentálása, a teljesítmény folyamatos javítása Változó vizeken 20 Változó vizeken 21

12 Fotó: Lafarge/WWF-Canon Fotó: WWF Magyarország törekednek, hogy a bányagödrök helyén vizes élőhelyeket hozzanak létre ben négy európai telephelyükön kísérleti vízlábnyom-felmérést végeztek, és a felmérés alapján összeállítottak egy útmutatót a telephelyeik számára a hatékonyabb vízgazdálkodási módszerekről, mint például az esővízgyűjtés, víz nélküli mosás, vízkondenzáció a kéményekben, stb. A Lafarge 2012-ben megkezdte az összes, világszerte több mint 2000 telephelyén a vízkockázat felmérését a WWF által kifejlesztett Vízkockázat elemző rendszer segítségével. Az eredmények alapján további prioritásterületeket fognak kijelölni, ahol a cég a jövőben vízgyűjtő szinten is aktívvá szeretne majd válni. A Lafarge romániai Medgidia cementgyára az elsők között mérte fel vízlábnyomát és tett intézkedéseket annak csökkentése érdekében. Bár a gyár közel fekszik a Duna Fekete-tenger csatornához, a település lakossága és a gyár is a talajvizet használja. A talajvízkészletek viszont sérülékenyek, így lépéseket kellett tenni a vízhasználat hatékonyságának növelése érdekében. A gyár a vízlábnyom felmérésekor kétszer annyi vizet használt, mint egy átlagos Lafarge cementgyár. A gyártási folyamatok és a felszerelések átállításával 43 %-kal sikerült csökkenteni a gyár vízlábnyomát. A Medgidia emellett együttműködést épített ki azokkal a településekkel, amelyekkel közös vízbázist használ. Támogatta egy kút fúrását az egyik mészkőbányájukban, aminek a segítségével a szomszédos település vízellátása is megoldódott. Élőhely-rehabilitáció a Coca-Cola Magyarország segítségével 51 A globális Coca-Cola rendszer társadalmi felelősségvállalási stratégiájának egyik kiemelt területe a környezetvédelem, azon belül is a felelős vízhasználat, a vizes élőhelyek védelme. A vállalat minden termékének fő alkotóeleme a víz, továbbá a cukor, a citrusfélék és egyéb alkotóelemek előállítása is vizet igényel. Ezt felismerve a cégcsoport globális szintű együttműködésbe kezdett a WWF-fel az édesvízkészletek megóvása érdekében. A nemzetközi megállapodás a közvetlen vízhasználat csökkentésére, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra és 7 nagy folyó (köztük a Duna) vízgyűjtőterületének a megóvására fókuszál. A Coca-Cola Magyarország felismerte, hogy a nagyvállalatoknak nemcsak a gazdaság szereplőjeként, de környezetünk, a természet erőforrásainak megóvásában is meghatározó szerepet kell vállalniuk, hiszen a fenntartható fejlődés mindannyiunk közös jövőjének alapja. Ezért a vállalat a globális együttműködéshez kapcsolódva a hazai Duna-szakasz védelmét támogatja. A WWF Magyarországgal, a helyi önkormányzattal és az állami természetvédelmi és vízügyi szervezetekkel együttműködésben a mohácsi Szabadság-sziget és mellékág újjáélesztéséért dolgozik. A Mohács melletti Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy különleges élőhely, amely a Dunára egykor jellemző élővilág egyik utolsó menedéke. A folyószabályozás következtében a mellékágak a Duna hazai szakaszán mára nagyrészt eltűntek vagy eltűnőben vannak, újak pedig nem keletkeznek. Ezen vizes élőhelyek visszaszorulása jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt a Duna élővilágára. A Szabadság-sziget mellékágában egy, a nyolcvanas években létrehozott keresztgát következtében megszűnt a folyamatos vízáramlás és megindult a gyors feltöltődés. Pangó vizében az ezredfordulóra a folyóvízi halak már nem találták meg életfeltételeiket, a sziget és a part elkezdett összeolvadni, és mindez a parti szűrésű ivóvízbázisra is negatív hatással volt. A Szabadság-sziget megmentésére összefogott az állami, az önkormányzati, a civil és a gazdasági szektor, és erőfeszítéseiknek köszönhetően 2008-ban elindulhatott a mellékág rehabilitációja. Az EU LIFE Nature programja által támogatott, közel 500 millió forintos költségvetésű projekthez a Coca-Cola Magyarország több mint 80 millió forint támogatást nyújtott. A projekt során a mellékágban lerakódott iszapot kikotorták, a feltöltődését okozó gátat pedig visszabontották. A beavatkozások nyomán az élőhelyek állapota javul, a parti vízbázis Dél- Baranya településeit ellátó ivóvízkútjaiba a Duna felől jobb minőségű víz érkezhet, a környékbeli emberek pedig visszakaphatják régi vízi paradicsomukat. Maga a sziget a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe került, akik helyreállítják rajta a háborítatlan ártéri ligeterdőt. Fotó: MillerCoors Fotó: Anthony B. Rath/WWF-Canon A MillerCoors és az árpatermelő gazdák Idaho államban 52 A MillerCoors a SABMiller és a Molson Coors sörgyárak vegyesvállalata. A víz elsődleges prioritás a sörkészítés és a nyersanyagtermelés szempontjából is. A MillerCoors nyolc gyárából három víz-szűkével küzdő területen található. Ezért a vállalat több szinten is aktívan foglalkozik a vízkockázatok kezelésével. Létrehoztak egy magas szintű Víz Tanácsadó Testületet, megkezdték vízkockázataik felmérését, illetve a lehetséges válaszlépések feltérképezését az összes létesítményükben. Ezen túlmenően a vállalat gyakorlati szinten is aktív. Az Egyesült Államokban, Idaho államban, a Silver Creek völgyében élő gazdák vízhiánnyal küzdve termelnek árpát a MillerCoors és az ország többi sörgyára számára. A MillerCoors a The Nature Conservancy természetvédelmi szervezettel összefogva elkészített egy vízgyűjtővédelmi tervet a Silver Creek völgyére. A terv keretében a sörgyár többek között támogatást nyújt a helyi gazdáknak, hogy hatékonyabbá tegyék az öntözőrendszereiket, és ezáltal eddig csaknem 20 %-os vízfelhasználás-csökkenést tudtak elérni. Emellett támogatják kerítések és puffersávok létesítését a patakok és folyók mentén, amellyel szabályozható az állatállomány hatása és csökkenthető a közvetlenül vízbe jutó mezőgazdasági szennyezés. Egy természetvédelmi civil szervezettel közösen létrehoztak egy mintafarmot, ahol jó gyakorlatok kifejlesztését és tesztelését végzik, és folyamatosan monitorozzák tevékenységeik hatékonyságát. A következő lépésben egy olyan adatbázis felállítását tervezik, amely az eddigi tapasztalatokra építve szaktanácsadással segíti a gazdákat, hogy mely intézkedések a leginkább hatékonyak a saját termelésük, illetve a völgy vízgazdálkodása szempontjából. A Volkswagen a felszín alatti vízkészletek védelmében 53 A világszerte jelen lévő Volkswagen csoport 2011-ben felmérte az egyes modellek teljes életciklusára jutó vízfogyasztást, és azt állapította meg, hogy az autóik m 3 közötti vízlábnyomának legnagyobb része a beszállítói láncban jelentkezik. Mivel a cég vezetői azt vallják, hogy a felelős vízhasználat terén a saját vízfogyasztás csökkentése csak az első lépés, gondot fordítanak azoknak a vízgyűjtőterületeknek a jó állapotára is, ahol gyáraik működnek. A Mexikó egyik vízhiányos területén, Puebla városa mellett fekvő hatalmas gyáruk és az egyre növekvő város ugyanazt a felszín alatti vízbázist használja. Miután a gyártás során már elérték a víztakarékosság és vízhatékonyság felső határát, a Volkswagen úgy döntött, hogy a probléma gyökerét próbálja meg kezelni. Partnerekre talált a hivatalos természetvédelmi szervekben és egy mexikóvárosi egyetem kutatóiban, akik kimutatták, hogy a felszín alatti rétegvizek utánpótlódása jelentősen függ a közeli Popocatépetl és Iztaccíhuatl vulkánok lejtőin beszivárgó vízmennyiségtől. Ezért a cég több mint dollárt fektetett be a lecsupaszított vulkáni lejtők őshonos fenyőfélékkel történő újraerdősítésébe és a csapadékvíz beszivárgását segítő gödrök és vízfogó töltések létesítésébe a hegyoldalon. Ezzel a számítások szerint a gyár éves fogyasztását meghaladó, évi 1,3-1,6 millió m 3 víz visszapótlódását segítette elő a régiót ellátó vízbázisokba. A projekt második szakaszának a finanszírozását a pueblai Volkswagen gyár 39 beszállítója vállalta magára. Ebben újabb 200 hektár beerdősítésére kerül sor, amivel a beszivárgó vízmennyiség évi 2,6 millió m 3 -re növekedhet. A vízbázis védelmét szolgáló további terveket a pueblai városi vízművel és az Iztaccihuatl- Popocatepetl Nemzeti Park igazgatóságával együttműködésben dolgozzák ki. Változó vizeken 22 Változó vizeken 23

13 Fotó: Zeb Hogan/WWF-Canon Zárszó A globális tendenciákhoz hasonlóan itthon is egyre nagyobb nyomás nehezedik a vízkészletekre és a vizektől függő élőhelyekre. Ha a maihoz hasonló ütemben folytatódik tovább vizeink felelőtlen használata, akkor fokozódó gazdasági károkkal kell szembenéznünk, sőt akár ivóvízbázisaink is veszélybe kerülhetnek. Mindez nem csak a társadalom széles rétegeit érintheti kedvezőtlenül, de a vállalatokat vagy azok beszállítói láncát is. A vízzel kapcsolatos kockázatok felmérése és kezelése segít felkészülni a lehetséges változásokra és versenyelőnyhöz juttathatja az előretekintő vállalatokat. A felelős vállalati vízgazdálkodás különböző szintjein való elkötelezettség elsőre talán kihívásnak tűnik. Fontos azonban felismerni, hogy ez egy hosszú távú folyamat, amelynek célja a növekedésnek induló kockázati szint megfékezése, a vállalat üzleti sikerességének a fenntartása. A kiadványban felsorolt példák szemléltetik a megoldási lehetőségek sokféleségét, és ezek alkalmazásának gyakorlati megvalósíthatóságát a vállalati működésben. Legalább ilyen fontos ugyanakkor a kockázatok időbeni felismerése és megelőzése, ezért érdemes minél hamarabb megtenni az első lépéseket.

14 További információk WWF Water Stewardship Programme water_management/ Alliance for Water Stewardship Water Footprint Network CDP Water Disclosure World Business Council for Sustainable Development Water Hub from Guardian Sustainable Business Water Futures Partnership The CEO Water Mandate WWF Living Planet Report WWF Élő Bolygó Jelentés 2010 wwf.hu/media/sajtoszoba/wwf_lpr2010_p18_hunwebre.pdf WWF Magyarország Vizesélőhely-védelmi programja Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Felhasznált források 1 Barton, B.: Murky Waters? Corporate Reprting on Water Risk. Ceres, 2010 és Chief Liquidity Series. Water-related materiality briefings for financial institutions, Power Sector. UNEP FI, 2010 alapján saját szerkesztés 2 Ha másképp nincs jelölve: Living Planet Report 2012, WWF International január 4 4 OECD Environmental Outlook to 2050 The Consequences of Inaction, IPCC, 2007: Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Groups I, II and III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Core Writing Team, Pachauri, R.K and Reisinger, A. (eds.)]. IPCC, Geneva, Switzerland, 104 pp. 6 Living Planet Report 2012, WWF International 7 Nunes, P.A.L.D., Ding, H., Boteler, B., ten Brink, P., Cottee-Jones, E., Davis, M., Ghermandi, A., Kaphengst, T., Lago, M., McConville, A. J., Naumann S., Pieterse, M., Rayment, M., and A. Varma: The Social Dimension of Biodiversity Policy: Final Report for the European Commission, DG Env, Venice/Brussels, Gantioler S., Rayment M., Bassi S., Kettunen M., McConville A., Landgrebe R., Gerdes H., ten Brink P. Costs and Socio-Economic Benefits associated with the Natura 2000 Network. Final report to the European Commission, DG Environment on Contract ENV.B.2/SER/2008/0038. Institute for European Environmental Policy / GHK / Ecologic, Brussels Nunes, P.A.L.D., Ding, H., Boteler, B., ten Brink, P., Cottee-Jones, E., Davis, M., Ghermandi, A., Kaphengst, T., Lago, M., McConville, A. J., Naumann S., Pieterse, M., Rayment, M., and A. Varma: The Social Dimension of Biodiversity Policy: Final Report for the European Commission, DG Environment under contract: ENV.G.1/FRA/2006/0073 2nd, pages vii-205, Venice/Brussels, February Millennium Ecosystem Assessment, Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. Island Press, Washington, DC Millennium Ecosystem Assessment, 2005.ECOSYSTEMS AND HUMAN WELL-BEING: WETLANDS AND WATER Synthesis. World Resources Institute, Washington, DC. 12 Ten Brink et al The Cost of Policy Inaction in Monetary Terms (Ch6), in L. Braat & P. ten Brink (eds.) The Cost of Policy Inaction The case of not meeting the 2010 biodiversity target, 171 p and Annexes. environment/enveco/biodiversity/index.htm 13 Magyarország Víz Kihasználtási Indexe, Water Exploitation Index (WEI), Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Budapest VKKI 15 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Budapest VKKI december 5 17 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Budapest VKKI 18 Új megközelítésre van szükség a vízgazdálkodásban. Cikk: December OMSZ éghajlati adatbázis összefoglaló Magyarorszag/ 2012 december Lakatos M., Szépszó G., Bihari Z., Krüzselyi I., Szabó P., Bartholy J., Pongrácz R., Pieczka I., Torma Cs.: Éghajlati szélsőségek változásai Magyarországon: közelmúlt és jövő. Budapest HREX_jelentes-2012.pdf 21 OMSZ éghajlati adatbázis összefoglaló Magyarorszag/ 2012 december WaterGAP (Water Global Assessment and Prognosis) Center for Environmental Systems Research (CESR) of the University of Kassel, Finding the blue path to a sustainable economy, March 2011, a report by Veolia Water and IFPRI 24 Sustainable Insight Water Scarcity: A dive into global reporting trends, KPMG Rekacewicz, P. 2006, UNEP/GRID-Arendal (2009), Water Scarcity Index, UNEP/GRID-Arendal Maps and Graphics Library, [online], december Smakhtin, V, C Revanga, and P Doll. Taking into Account Environmental Water Requirements in Globalscale Water Resources Assessments. IWMI The Global Podium december A Víz közös felelősségünk. Az ENSZ Víz világjelentésének 2. kiadása Összefoglaló magyar nyelven, KvVM Barton, B.: Murky Waters? Corporate Reprting on Water Risk. Ceres, Water Futures. Addressing Shared Water Challenges through Collective Action. SABMiller plc, GIZ and WWF-UK, november január január december és január Water Futures, SABMiller plc, GIZ and WWF-UK, Barton, B.: Murky Waters? Corporate Reprting on Water Risk. Ceres, Sustainable Insight Water Scarcity: A dive into global reporting trends, KPMG, Collective Responses to Rising Water Challanges. CDP Global Water Report Sustainable Insight Water Scarcity: A dive into global reporting trends, KPMG, Barton, B.: Murky Waters? Corporate Reprting on Water Risk. Ceres, Assessing Water Risk. A Practical Approach for Financial Institutions. WWF Deutschland, Assessing Water Risk. A Practical Approach for Financial Institutions. WWF Deutschland, december november december Sustainability Report 2011, Lafarge december január és com 2013 január 7 54 Hoekstra, A.Y. et al.: Global Monthly Water Scarcity: Blue Water Footprints versus Blue Water Availability. 2012, Változó vizeken 26

15 Egy élő bolygóért BIODIVERZITÁS BIOKAPACITÁS Még mindig fedezünk fel új fajokat, de a trópusi fajok populációi 60%-kal csökkentek 1970 óta Az egy főre jutó terület 1961 óta megfeleződött FEJLŐDÉS 1,8 milliárd ember használja az internetet, de 1 milliárd még mindig nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez TUDATOSSÁG Az európai vállalatvezetők 18%-a véli úgy, hogy a biodiverzitás csökkenése rontja az üzleti kilátásait. Dél-Amrikában 53%-uk tart ettől. Miért vagyunk? Hogy megállítsuk a bolygó természeti állapotának leromlását és hogy olyan jövőt építsünk, amiben az emberek harmóniában élnek a természettel Panda Symbol WWF-World Wide Fund For Nature (Formerly World Wildlife Fund) WWF is a WWF Registered Trademark. WWF International, Avenue du Mont-Blanc, 1196 Gland, Switzerland Tel Fax For contact details and further information, please visit our international website at nasa H WWF.HU