Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sebezhetőség és adaptáció. A reziliencia esélyei"

Átírás

1 Sebezhetőség és adaptáció A reziliencia esélyei Sebezhetőség.indb :06:29

2 Vulnerability and Adaptation About Social Resilience EDITED BY PÁL TAMÁS MIKLÓS BULLA Technical Editing and Coordination by KRISZTA RUJDER with LILLA LAKATOS INSTITUTE OF SOCIOLOGY, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES, BUDAPEST, 2011 Sebezhetőség.indb :06:42

3 Sebezhetőség és adaptáció A reziliencia esélyei szerkesztette TAMÁS PÁL BULLA MIKLÓS a kötetet gondozta RUJDER KRISZTA, LAKATOS LILLA közreműködésével MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2011 Sebezhetőség.indb :06:42

4 A kötet megjelenését az Országos Környezetvédelmi Tanács támogatta. ISBN MTA Szociológiai Kutatóintézete A kiadásért felel: Kovách Imre, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója A kiadvány tipográfiai tervezését és a nyomdai munkálatokat az AbiPrint Kft. végezte Készült 400 példányban, 38,91 (A/5) ív terjedelemben Printed in Hungary Sebezhetőség.indb :06:43

5 Tartalom Előszó 9 Bevezető 13 I. Kockázat és sebezhetőség 17 Sokféleség és sérülékenység. A resilience képesség társadalmi interpretálása 19 Bulla Miklós A modern társadalmak sérülékenysége (sebezhetősége) 33 Pomázi István A társadalmak környezeti sebezhetősége, ellenálló és alkalmazkodóképessége: a korai történelmi példáktól a sérülékenység globalizációjáig 51 Faragó Tibor Klímaadaptáció és toleranciabizonytalanság. Alkatelméleti vizsgálat 65 Bukovics István A klímaváltozás egészségi hatásai. Sebezhetőség alkalmazkodóképesség 97 Páldy Anna, Bobvos János Városrehabilitáció és sebezhetőség 115 Csizmady Adrienne II. Környzeti dimenziók 133 Kevésből sokat, avagy az energiahatékonysági programok eredményességének növelése 135 Csutora Mária, Zsóka Ágnes Fenntarthatósági dilemmák a hidrogéngazdaság fejlődésében 165 Kvasz Mihály Magyarország energiabiztonsága, az energiaellátás sebezhetősége a globális energiaválság évszázadában 187 Tóth Tamás Vízgazdaságtan, avagy a vízlábnyom mérése és gazdasági összefüggései 215 Fogarassy Csaba, Neubauer Éva Sebezhetőség.indb :06:43

6 Éghajlati sérülékenység a kistérségek szintjén 237 Pálvölgyi Tamás, Czira Tamás A klímaváltozás és annak növénytermesztésre gyakorolt hatása 253 Harnos Zsolt A nanotechnológia környezeti szabályozása 287 Glenn Harlan Reynolds Adalékok az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának és elnyelésének vizsgálatához Magyarországon 305 Kis-Kovács Gábor, Bozó László, Lovas Katalin, Nagy Edit, Tarczay Klára III. Társadalmi metszetek 315 Multikulti-viták a közösségek sebezhetőségeiről 317 Tamás Pál A középosztály sebezhetőségéről 337 Tamás Pál Az árvízi sebezhetőség társadalmi indikátorai: esettanulmányok két Felső-Tisza-vidéki területen 355 Vári Anna, Ferencz Zoltán Vulnerabilitás és drogfogyasztás 375 Paksi Borbála, Felvinczi Katalin, Schmidt Andrea Sebezhetőség és kockázat a szórakoztató médiában 415 Császi Lajos Záró gondolatok 431 Táj-2 : kulturális sokféleség, tudás és lokalitás 433 Sebezhetőség.indb :06:43

7 Contents Foreword 9 Introduction 13 I. Risk and Vulnerability 17 Diversity and Vulnerability. Social Interpretation of the Resilience 19 Miklós Bulla Vulnerability of Modern Societies 33 István Pomázi Environmental Vulnerability, Resilience and Adaptation Capacities of Societies. From Historical Examples to Globalization of Vulnerability 51 Tibor Faragó Climatic Adaptation and Uncertainty in Tolerance. 65 Characterological Investigations István Bukovics Health Impacts of Climate Change. Vulnerability Adaptive Capacity 97 Anna Páldy, János Bobvos Urban Vulnerability 115 Adrienne Csizmady II. Environmental dimensions 133 About Efficiency Measurement in Energy Efficiency Programs 135 Mária Csutora, Ágnes Zsóka Sustainability Dilemma in Development of Hydrogen Economy 165 Mihály Kvasz Energy Security and Vulnerability of the Hungarian Energy Economy 187 Tamás Tóth Economics of Water. Water Footprint Calculations and Economic Coherences 215 Csaba Fogarassy, Éva Neubauer Sebezhetőség.indb :06:43

8 Climate Change Related Vulnerability on the Level of Micro-Regions 237 Tamás Pálvölgyi, Tamás Czira Climate Change and its Impact on Crop Production 253 Zsolt Harnos Environmental Regulation of Nanotechnology. Some Preliminary Observations 287 Glenn Harlan Reynolds Investigation of Greenhouse Gases' Sources and Sinks in Hungary 305 Gábor Kis-Kovács, László Bozó, Katalin Lovas, Edit Nagy, Klára Tarczay III. Social Dimensions 315 Multiculturalism Debates and Community-based Vulnerabilities 317 Pál Tamás New Vulnerabilities of the Post-Communist Middle Class 337 Pál Tamás Social Indicators of Vulnerability to Floods. Case Study from Two Upper Tisza Regions 355 Anna Vári, Zoltán Ferencz Vulnerability and Drug Use 375 Borbála Paksi, Katalin Felvinczi, Andrea Schmidt Vulnerability and Risk in Reality-Television 415 Lajos Császi Closing Remarks 431 "Landscape 2.0": Cultural Diversities, Knowledge and Localities 433 Sebezhetőség.indb :06:43

9 Előszó Az MTA Szociológiai Kutatóintézete és az Országos Környezetvédelmi Tanács több mint egy évtizede indít közös projekteket. Ezek közül kettő, a Magyarország környezeti jövőképe és a Fenntartható fejlődés Magyarországon bizonyára ismert az olvasó előtt. Most egy harmadik kötetet állítottunk össze az előző kötetek szerzői közül erre vállalkozókkal, valamint új résztvevőkkel, akikkel eddig ilyen keretekben még nem dolgoztunk. A tanulmánykötet egy olyan fogalmi világot kíván körüljárni, amely egyrészt mélyen beépült a környezetpolitikával kapcsolatos újabb elméletek alapjai közé, másrészt a változások sikertelenségét vagy korlátozott sikereit megérteni próbáló terminusokkal talán a környezeti problematikától függetlenül is önálló pályát futhat be. Kötetünkben a sebezhetőség, a társadalmi adaptáció és a kockázatkezelés hármasát véljük alkalmas kihívásnak, amelyre a különböző megközelítésmódok, sőt különböző diszciplínák is felépíthetik a maguk magyarázó modelljeit, s esetleg terápiáit is. A témával kapcsolatos fogalmi kiindulópontjainkat a következőkben foglaljuk össze röviden azzal, hogy természetesen belátjuk, hogy az egyes kutatási megközelítések és diszciplínák ezekre (és a rokon jelenségekre) számos más fogalmi rendszert is használnak. A környezetkutatásnak és a környezetpolitikának a más tudományterületekkel való szakmai kommunikáció volt az egyik legfontosabb problémája az elmúlt évtizedekben. Legkésőbb a 60-as évek óta a környezeti problematika jelentősége világossá vált, ebből következően egyre több kutatás, projekt, szakmai program produkálta az új tudást. Nem volt azonban világos, milyen módon lehet ezt az egyre növekvő tudásanyagot összekapcsolni más területekkel, valamint érthetővé tenni a környezetkutatásokban megfogalmazódott általános rendszerismérveket másmilyen rendszerek kutatása számára; továbbá, hogy mily módon lehet a gazdasági, biztonsági, technikai, szociális rendszerekben tapasztaltakat kapcsolatba hozni a környezeti problematikával. A mindkét irányban kibontakozó tudástranszfert némileg leegyszerűsítve néhány kulcsfogalom vándorlásaként értelmezzük, amely értelmezés abban segít, hogy összerendezze a szűkebben vett természeti környezetre vonatkozó munkákat az általános rendszerértelmezésekkel. Az első ilyen fogalmi diffúzió valószínűleg az ökorendszeré volt. Kiderült, hogy az ökológia rendszerértelmezései, formalizált modelljei sokat segíthetnek 9 Sebezhetőség.indb :06:44

10 szociális, gazdasági és más rendszerek működésének megértésében is. Később, az egyszerű diffúzió helyén több egymástól igen távoli tudományterületen megjelentek olyan fogalmak, amelyek értelmezése fokozatosan összeért, egymást gazdagították, s így jöttek létre olyan értelmezési keretek, amelyekben már az egyes területek alapvető mozgása is egyre gazdagabban magyarázott volt. Ezen összerendező vagy hídfogalmak közül mi hármat tartunk meghatározónak: a sokféleséget (diverzitást), a kockázatot és a sebezhetőséget (vulnerabilitást). A tanulmánygyűjtemény ezek közül az utolsót, a sebezhetőséget vizsgálja legalaposabban, és kezeli olyan kulcsfogalomként, amellyel több, egymástól hagyományosan távoli kutatási terület vagy szakpolitika világa is összefésülhető. Ezek közé első megközelítésben nagyon különböző területek számíthatnak; a pszichológiában a stresszkutatás, a természeti és műszaki katasztrófák kezelése és hatásainak közömbösítése, a krónikus szegénység, egész térségek gazdasági alulfejlettsége, megroppanó életstílusok, egészségpolitikai kérdések (járványügy, kábítószer, népbetegségek stb.), biztonságpolitikai dilemmák, kulturális minták elasszimilálódása, ökorendszerek instabilitása vagy érzékenysége, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és így tovább. Sebezhetőség alatt a klímakutató (IPCC) a kár kiterjedését érti, amely egy rendszerben a klímaváltozás hatására kibomlik. A vulnerabilitás ebben az értelemben tehát nemcsak a rendszer érzékenységétől, hanem adaptációs, alkalmazkodási képességeitől is függni fog. A könnyen sebezhető rendszer már a kisebb változások hatására is érzékenyen reagál, és eléggé nyilvánvaló, hogy a reakciók nem utolsósorban attól függnek, hogy mennyire szenzitív a rendszer. Az is korán világossá lett, hogy a sebezhetőség erőforrásérzékeny, vagyis hogy azok a rendszerek, területek, rétegek, amelyek anyagi erőforrásokkal, társadalmi összetartással, működő kapcsolati hálókkal rendelkeznek, jobban alkalmazkodnak. Vagy másképp fogalmazva: a mindenféle értelemben vett szegénység nagymértékben növeli a sebezhetőséget. A sebezhetőség kutatásának egyik fontos vonulata az élelmiszerbiztonsággal, az éhínséggel, és egyáltalán az élelmiszerbiztosítás vulnerabilitásával foglalkozik. A sebezhetőség tehát egyfelől az élelmiszer elérhetőségének valószínűségét jelzi, másrészt pedig azokat a környezeti faktorokat (például a klímabiztonságot), amelyek magát az élelmiszertermelést befolyásolják. A klímairodalomból tudható, hogy különböző területek és közösségek igen eltérő helyzetben lehetnek a kiszolgáltatottság mértéke szerint, és e tekintetben a társadalmi rétegződés fontos egyenlőtlenségeket rögzít. Érdemes lehet adaptáció előtti és adaptáció utáni sebezhetőségről beszélni. Ebben az értelemben a sebezhetőség szintjét azok a következmények jelzik, amelyek az adaptációs szakasz után is a rendszerben maradnak. A különböző természeti, környezeti, társadalmi extrém helyzetek, sőt katasztrófák kezelésének vizsgálata során igen fontos annak elemzése, hogy mennyire képesek az aktorok előre látni a válságot, azzal együtt élni és/vagy annak ellenállni, majd a veszélyhelyzet elvonultával önszerveződni a helyreállításra. Ezekből természetesen gyakorlati következtetések is levonhatók teendők, politikák megalapozására. Más az, ha a sebezhetőség a már létező adaptációs mechanizmusoktól függ, és más, ha a vulnerabilitás inkább csak adaptációs kapacitást jelent. 10 Sebezhetőség.indb :06:44

11 A vulnerabilitás tulajdonképpen válaszadási képességet jelent, és a helyreállítási képességet az adaptáció gyorsaságával is mérhetjük. Egy ilyen megközelítés természetesen a sebekre összpontosít, és elsősorban arra kíváncsi, miért, milyen mértékben és milyen következményekkel lesz képtelen a rendszer korábbi állapotaiba visszatérni. Az adaptáció kifejezése alatt egy helyzethez való alkalmazkodást lehet tehát érteni, legyen az passzív, reaktív vagy akár előretartó (proaktív) is, abban az értelemben, hogy elébe megy valamilyen feltételezett negatív körülmények létrejöttének. A kötetben mindebből következően olyan fogalmakkal próbálunk meg operálni, amelyek helyzetértelmezési, sőt terapetikus kezelési és ellenőrzési választ is jelentenek ezekre a helyzetekre: szenzitivitás, sebezhetőség, hatáspotenciál, reziliencia / reziliens képesség, reakcióképesség, válaszadási módok, adaptív kapacitás, alkalmazkodó készség. Ezek az értelmezési keretek és fogalmi segédeszközök föltevésünk szerint a legkülönfélébb rendszerek leírásánál lesznek használhatók. A kötetben olyan tanulmányokat kívántunk egybegyűjteni, amelyek konkrét helyzetekben és diszciplínákban vizsgálják a sebezhetőségeknek (ezt) a dinamikáját. Tudatában vagyunk természetesen annak, hogy tudományterületenként és kockázati formánként a kutatás gyakran eltérő nyelvezetet használ ezeknek a leírására. Ebben a projektben azonban nem gondolunk arra, hogy a szerzőknek ezeket a nyelveket konvertálniuk kellene valamilyen absztrakt sebezhetőségi-alkalmazkodási terminológiába; ezt megteszi majd egy összefoglaló fejezet. Fontos volt viszont a létező kutatásokból és ismert eredményekből összeválogatni olyan mintákat, amelyekkel ennek a területnek a közösen kezelhető mechanizmusai együtt mégis bemutathatók. Az esettanulmányokban törekedtünk a létező adaptációs formák, sebezhetőség-csökkentési technikák bemutatására az egyes területeken. Arra gondoltunk, hogy a kutatások jelen szakaszában, a környezetpolitika átfogóbb nagyrendszerekbe történő összeállításának első periódusában tudatosan vállalható a módszertani fragmentáció, ezért össze kívántuk gyűjteni azokat a megközelítési módokat, amelyeket a kutatóközösség a témákat illetően használ, annak érdekében, hogy a kirajzolódó esetleges csomópontokra, közös területekre később majd szakpolitikákat is építeni lehessen. Budapest, július hó A szerkesztők 11 Sebezhetőség.indb :06:44

12 Sebezhetőség.indb :06:44

13 Bevezető A sebezhetőség fogalmával a válaszadó képességet jelöljük, és azt vizsgáljuk, mekkora az új helyzetben az adott rendszer vagy közeg stabilitása, milyen módon gyógyulnak be sebei, hogyan képes az új kihívásokra válaszolni, azokhoz alkalmazkodni. Lehet, hogy a rendszer korábbi állapotaiba nem is lehet már visszatérni, ily módon az előző helyzetek rekonstrukciója programként értelmét veszti. De szélesebb értelemben ide vehetjük a megelőzés bizonyos változatait és technikáit, hiszen az adaptáció építhet előrejelzésekre vagy a rendszerállapotok valamilyen folyamatos vizsgálatára, és értheti, hogy konkrét megelőző lépések nélkül a kockázatok elviselhetetlenekké válnak. Számos helyzetben, számos kockázati forrásnál elsősorban közjavak kerülnek veszélybe, és még olyan esetekben is, amikor elsősorban a magánjavak károsodnak, mellettük szinte mindig kárt szenvednek közjavak is. Tehát a közjavak sebezhetősége ebben a felfogásban a mi vizsgálataink számára is központiakká váltak. Közjavaknak minősítjük természetesen a természet állapotait is, bár azok csak külön értelmezéssel nevezhetők a közösség által birtokolt és ellenőrzött javaknak. Ebben a helyzetben bukkan elő két kulcsfogalom, a diverzitás (sokféleség) és a törékenység (fragilitás). A diverzitás szerepe egyértelmű. Valamennyi rendszerelmélet hangsúlyozza, hogy a sokféleség a rendszert stabilizálja, biztonságát növeli, és sebezhetőségét általában is csökkenti. E számtalan összefüggésben igazolt megállapítás alól vannak kivételek (ezek közül néhány tanulmányainkban is előbukkan), de ez a megállapítás nehezen támadható. A törékenységet érdemes kicsit részletesebben is bevezetni. A nemzetközi szervezetek mai gyakorlatában elsősorban törékeny államokról beszélnek. Ezek (pl. az OECDmeghatározás szerint) olyan állami struktúrák, amelyekben hiányzik a politikai akarat és/vagy a szegénység csökkentéséhez, a fejlődéshez és a lakosság biztonságának és emberi jogai védelmének ellátásához elengedhetetlen kapacitások. De mi a helyzet akkor, ha más aktorokról van szó, ha államok helyett tájegységeket, helyzeteket, ökorendszereket, kultúrákat vagy kisebbségeket vizsgálunk? Egyfelől nyilvánvaló, hogy a törékenység fogalmát mindezekre lehet alkalmazni, és abból e területeken számos fontos következtetés is levezethető. De melyek lesznek közülük veszélyesen, közepesen vagy alig törékenyek? A törékeny államok meghatározására nemzetközi szervezetek dolgoztak ki indikátorokat, készítettek országkatasztereket. Észleljük, hogy a madártávlat rontja a nemzeti társadalmak valódi összefüggéseinek észlelését, hogy a bizonytalan osztályozások egyik nemzetközi 13 Sebezhetőség.indb :06:44

14 rendszerből a másikba vándorolnak. De részletektől függetlenül a trendek kitapinthatók. Lényegesen több a bizonytalanság a bennünket elsősorban érdeklő társadalmi-természeti együttesek megítélésénél. Kötetünkben nem ígérünk e vonatkozásban kész rendszereket, de elkezdtük olyan helyzetek és esetek feltérképezését, amelyekből ilyenek azért fokozatosan felrajzolhatók. További kutatásaink ilyen taxonómiákhoz el fognak vezetni. Tulajdonképpen a törékenység itt egyfajta új fejlesztési paradigmaként lép elő, a Világbank egyre inkább e fogalom köré rendezve kísérli meg stratégiáit megfogalmazni (lásd pl. a World Development Report 2011-es kötetét). A törékeny államok fogalma, a törékenység fejlődéspolitikai értelmezése valóban terjed, s a törékenység itt egyre inkább valamilyen harmonizálatlan helyzetet vagy egységet jelöl. Következésképpen, a fejlődés ebben a szakaszban elsősorban a rosszul vagy csak kaotikusan illeszkedő elemek összenövesztését, kiegyensúlyozását, szervesítését jelentené. A törékenységet ebben az értelemben s ez is most terjedő stratégiai fogalom harmonizálással csökkenthetjük. Természetesen a törékenység felfogható a kudarc elegáns indikátoraként is. Jelentheti az eddigi állami erő megroppanását, a korábbi rendszerek működésének leállását, az elitek gyengeségét, a gazdasági kapacitások korábbi működtetési szintjeinek eltűnését, de sokszor a tömeges nyomort, a rosszul működő államigazgatást vagy az egyre nehezebben kezelhető társadalmi és politikai partnereket is jelölik ezzel az elegáns törékeny jelzővel. Ezekből következően a törékenység három meghatározásával találjuk szembe magunkat, és a kötet tanulmányai is a sebezhetőség és e törékenység-változatok körüljárására vállalkoznak. Az első megközelítés itt normatív. Megállapítja, hogy melyek egy rendszer vagy az őt működtető akarat fő elemei, és a sebezhetőséget/törékenységet a célok és az aktuális teljesítmények távolságának mértékében határozza meg. A sebezhetőség vagy törékenység a rendszer kimenetén jelenik meg: magukban a közpolitikákban vagy a szolgáltatások szélesebb értelemben vett minőségében, esetleg az állam és más szereplők tekintélyének vagy legitimitásának meglétében vagy hiányában. A meghatározások egy második csoportja mindebben talán kevesebb normatív elemet lát, és a sebezhetőséget-törékenységet olyan társadalmi szerződések minőségével méri, amelyek az állam és a különböző társadalmi-gazdasági játékosok közötti együttműködést jelentik. Itt a sebezhetőség procedurális abban az értelemben, hogy egy folyamat elakadásához, befejezetlenségéhez vagy belső ellentmondásaihoz kapcsolódik. Egy harmadik csoport az ország vagy a szűkebb régió intézményi szerkezetére összpontosít, és ezek megroppanását vagy annak valószínűségét nevezi sebezhetőségnek. A 90-es évek végétől a fejlődéspolitikák elmozdulni látszanak a nagyon pontosan kihegyezett projektszemlélettől egy szélesebb költségvetést támogató felfogás irányába, és növekszik azoknak a szereplőknek az autonómiája is, akikre a fejlesztés konkrét lépései a helyszíneken hárulnak. Mindkét mozgási irányt pozitívnak látjuk, és a kötetben vizsgált esetekben kifejezetten feladatunknak tartottuk az ilyen mozgások regisztrációját vagy azok elmaradásának jelzését a magyar gaz- 14 Sebezhetőség.indb :06:44

15 dasági és társadalmi alrendszerekben. Mindebből következően megváltoztak a sikerértékelés mérőszámai is. Egyre fontosabbá vált a performance, ami alatt nem valamilyen kemény indikátorokkal mért teljesítményt, hanem a bemutatott, előadott, színpadon élvezhető teljesítményt, egyfajta megtapsolható vagy kifütyülhető előadást értünk. E megközelítés terjedése a fejlődéspolitikában akkor is szembetűnő, ha egyébként a bírálók ennek létét is tagadni szeretnék. Ennek következtében a sebezhetőség és a törékenység fogalma is jelentős mértékben pozitív és negatív értelemben egyaránt előadásfüggővé válik. Ezek az előadások tulajdonképpen felfoghatók piacoknak is, abban az értelemben, hogy az előadó és az evaluátor végül is valamilyen vételárban egyeznek meg, ahol az alku eredménye az előadás tetszésindexévé válik. Ennek különböző változatait mutatjuk be a kemény értékeléstől a politikai alkukra épülő nagyon puhákig. Érdemes megkísérelni bevezetni a sebezhetőségi piacok fogalmát is. A sebezhetőség mint veszélyeztetettségi helyzet beárazható, és ennek megfelelően különböző cserekapcsolatok tárgyát is képezheti. Az ár itt nemcsak pénzfogalomban, hanem számos másmilyen szociális cserekapcsolatban is megfogalmazódik. Célunk az, hogy ilyenekre a kötet tanulmányai példákat mutassanak be az ökologiai rendszer(ek)től a kulturális vagy médiaszférán át egészen a technológiai hatáselemzésig. Univerzális válaszok itt nyilvánvalóan nem létezhetnek, de a sebezhetőségi piacoknak négy alapfunkciója végül is számba vehető: a.) Tájékoztatási funkció, ahol a kockázatok költségvonzatai bizonyos akciók valószínűségét, míg mások esetleges valószínűtlenségét jelzik előre. A piacok itt jövőbeli viselkedések indikátoraiként működhetnek. b.) Ösztönzési funkció, amely a vulnerabilitás kezelési költségeit próbálja rendszerben bemutatni. Ez a megközelítés segíthet egyéneknek és szervezeteknek prioritásaik rendszerbe állításánál, és azon belül a biztonság fölbecsülésénél (értékelésénél). c.) A kockázatkiegyenlítési funkció azt jelentené, hogy a piacnak vannak eszközei a nagyobb információbiztonsági kockázatok kezelésére, és ez segít az egész kockázati probléma pénzügyi kezelésénél is. d.) Végül, természetesen itt is szó lehet hatékonyságról. E fogalomba ezeken a piacokon más nehezen számszerűsíthető tényezők biztonságcsökkentő vagy -növelő hatásait számíthatjuk: az alacsony tranzakciós költségeket, a likviditást, az elszámoltathatóságot és az operációk áttetszőségét. Ebben a fogalomkörben már értelmezhető, bevezethető és alkalmazható a sebezhetőség szimbolikus és akár fizikai adás-vétele. A kötet tanulmányai ezekben a fogalmi keretekben tulajdonképpen sebezhetőségi helyzeteket, törékeny intézményeket, azok előadott és észlelt előadásait, majd mindezekből következő rendszerállapotokat foglalnak össze. Tudatosan együtt kezelünk ökopolitikai, műszaki, kulturális és társadalompolitikai metszeteket, hogy az ökológiai, gazdasági és társadalmi rendszerek átjárhatóságát ezekben a helyzetekben, az ezekhez kapcsolódó performance-oknál, alkuknál és piacoknál bemutathassuk. A szerkesztők 15 Sebezhetőség.indb :06:45

16 Sebezhetőség.indb :06:45

17 I. Kockázat és sebezhetőség Sebezhetőség.indb :06:45

18 Sebezhetőség.indb :06:45

19 Sokféleség és sérülékenység A resilience képesség társadalmi interpretálása BULLA MIKLÓS BEVEZETÉS Mindenekelőtt néhány már létező, de a fenntarthatóság programjait kereső, alkotó tudósok nemzetközi közbeszédében divatossá vált fogalmat szeretnék bevezetni, bemutatni, definiálni. A társadalmi/gazdasági-ökológiai rendszerek (Socio-Ecological Systems, SES) erőteljessége (robustness) e rendszereknek azt a tulajdonságát jelenti, hogy megtartják, sőt felerősítik azon képességüket, hogy a működésüket megzavarni, felborítani akaró külső befolyásoknak ellenállnak anélkül, hogy struktúrájuk és komplex dinamikájuk megváltoznék (Young et al., 2006). Más módját jelenti a SES ellenálló, illetve alkalmazkodó- és/sőt fejlődőképességének az ún. reziliencia (resilience) tulajdonság, vagyis hogy befogadni (abszorbeálni), sőt hasznosítani tudja a külső változások okozta zavaró hatásokat, illetve hogy megtartja struktúráját, minőségi (kvalitatív) változ(tat)á sok nélkül (Gallopin, 1989; Young et al., 2006). A kulturális reziliencia azt a képességet jelenti, hogy egy közösség fenn tudja tartani önazonosságát, és eközben új, praktikus tudásokat vesz alkalmazásba (Bulla, 2006; UNESCO, 2007). Ezek a fogalmak a folyamatirányítási, valamint az ökológiai rendszerek működésében már ismertek. Újdonságot a társadalmi, gazdasági, röviden: civilizációs szférával való összekapcsolásuk jelent(het). FENNTARTANDÓ SOKFÉLESÉG (Miért fontos a diverzitás a fenntarthatóság megvalósítása érdekében?) A következőkben a diverzitást (sokféleséget) nem csupán a szellemesség kedvéért sokféleképpen, széleskörűen értelmezzük. Beleértve tehát nemcsak az ökológiai diverzitást, hanem a kultúrák, a gazdasági-társadalmi benne a kistérségi, lokális rendszerek, a technológiák, és egyáltalán nem utolsósorban a gondolkodásmódok és az ezeken alapuló értékrendek, továbbá az ezeket kifejezni és megvalósítani szándékozó/próbáló politikák (policy-k) sokfélesége megtartásának jelentőségét. 19 Sebezhetőség.indb :06:45

20 A diverzitás mással nem pótolható esélyt jelent a globális ökoszisztéma, és benne civilizációink működőképességének belátható ideig tartó fenntartása érdekében, sebezhetőségének (vulnerability) (Young et al., 2006.) elkerülésében, amikor már sem a robusztusság, sem a reziliencia nem működik a tipping point után (László, 2009). A SES-nek a 21. században, vagy prózaibban: a következő évtizedekben, még egyszerűbben: a következő két generáció élete során, gyerekeink és unokáink érdekében egyre nehezebb kérdésekre kell a régóta halogatott válaszokat megadni, legalábbis megpróbálni megtalálni azokat. A növekedés határai harminc év multán című könyv jeles szerzőinek megállapítása szerint a növekedés határain túl, az ún. túllövés állapotában vagyunk. Mint írják: Túllövés és az azt követő hanyatlás akkor következik be a társadalmi jólétben, amikor a társadalom nem megfelelően készül fel a jövőre. Jóléti veszteség lép fel például, ha nincsenek kidolgozott alternatívák az apadó kőolajtartalékokra, a ritkuló természetes környezetben élő halállományra és az értékesebb trópusi fákra akkor, amikor ezek a források már kezdenek kimerülni. A helyzet rosszabb, ha maga az erőforrásbázis erodálódik, és a túllövés során tönkre is megy. A társadalmat akkor tényleg az összeomlás fenyegetheti. (Meadows et al., 2005: 20) Az okokat nézve a túllövés három oka mindig ugyanaz, akár saját életünkben, akár földi dimenziókban fordul elő. Az első a növekedés, a gyorsulás és a hirtelen változás. A második annak a korlátnak vagy gátnak a megléte, amelyen túl a rendszer már nem működik biztonságosan. A harmadik az a késés vagy tévedés, amely a rendszernek a korlátain belüli működését szolgáló helyzetfelismerésben és reakciókban következik be. Ennek a három oknak a megléte szükséges és elégséges ahhoz, hogy a túllövés bekövetkezzen. (Meadows et al., 2005: 23) A túllövés, a határokon túlra kerülés, az ökológiai lábnyom túlnövése a döntéshozókat is arra késztette, hogy keressék a megoldást ennek elkerülésére. Az elmúlt közel két évtizedben a megoldás javasolt iránya a fenntartható fejlődést szolgáló fenntartható társadalom kialakítása. Fenntartható az a társadalom, amely generációkon keresztül fennmarad, működőképes; elég messzelátó, rugalmas és bölcs ahhoz, hogy fizikai vagy szociális ellátórendszereit ne tegye tönkre. [ ] Egy fenntartható társadalom képes a jelen szükségleteit úgy kielégíteni, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk képességét arra, hogy ők is ki tudják elégíteni saját szükségleteiket. Rendszerelméleti szemlélettel úgy is fogalmazhatunk, hogy fenntartható az a társadalom, amelynek vannak olyan információs, szociális és intézményi mechanizmusai, amelyek folyamatosan ellenőrzik azokat a pozitív visszacsatolási hurkokat, amelyek a népesség és a tőke exponenciális növekedését okozzák. (Meadows et al., 2005: 253) A fenntarthatósági politikák alapvető különbsége a fejlett országokban ma abban rejlik, hogy a célkitűzéseket és az eszközrendszert meghatározó politikai és értelmiségi elitben, s a rájuk nyomást gyakorló civil társadalomban milyen mértékben, és főként hogyan tudatosult a fenntartható fejlődés koncepciója, illetve ezzel kapcsolatban milyen értékrend alakult ki. 20 Sebezhetőség.indb :06:45

21 A fenntartható fejlődés koncepciója eredendően globális ökológiai indíttatású. Az emberiség oly mértékben avatkozott be a globális bio-geokémiai körfolyamatokba, hogy az veszélyezteti az évmilliárdok alatt kialakult természeti egyensúlyt, végső soron minden földi élet fennmaradását. Amennyiben nem változtatunk az emberi társadalom életmódján (pl. a fogyasztási mintákon) és a termelés módján, az élet feltételei veszélybe kerülnek a Földön. Ebben a közelítésben a környezet feltételét és egyben korlátját jelenti a társadalom jólétének és a gazdasági fejlődésnek. Az ökológiai korlátoknak alárendelt fejlődési koncepció az ún. erős fenntarthatóság (1. ábra). E stratégiák célja tehát a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. Más, megengedőbb értelmezések a fenntartható fejlődés alatt a társadalom, gazdaság és környezet egyenrangú (lehetséges vélt) fejlődését értik (2. ábra). A definíciók és értelmezések sokfélék, de mára már a kapcsolódó stratégiák szinte kivétel nélkül hivatkoznak a három pillér kiegyensúlyozott kezelésének szükségességére. A globalizáció, a társadalom és annak gazdasága azonban bele kell férjen a környezetbe. Környezet Gazdaság Társadalom 1. ábra Az erős fenntarthatóság paradigmaábrája Környezet Gazdaság Társadalom 2. ábra A gyenge fenntarthatóság paradigmaábrája 21 Sebezhetőség.indb :06:46

22 A fenntartható fejlődés három legismertebb meghatározása Gyulai Iván csoportosítása nyomán a következő: A Brundtland Bizottság meghatározása: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Herman Daly meghatározása: A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jóllét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A növekedés az anyagi gyarapodás következtében előálló méretbeli változást, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. Meghatározás a Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációjából: A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. Hasonlóak a meghatározások, mégis rámutatnak néhány tisztázatlan pontra. A Brundtland Bizottság definíciója nem határozza meg a fejlődés célját és lehetséges mértékét. Ez a megfogalmazás elsősorban politikai üzenet volt a fejlődő világ és a gazdagabb országok alacsony jövedelmű társadalmi csoportjai részére, hogy reményt adjon a jövőt illetően. De politikai üzenet volt a fogyasztói társadalomnak is, hogy szerényebb, takarékosabb termelési és fogyasztási szokásokat alakítsanak ki a jövő generációk érdekében. írja a Brundtland Bizottság egy tagja, Láng István (2001). Daly meghatározása tovább elemzi a fenntartható fejlődés definíciójának komponenseit, valamint azokat az alapelveket, amelyeken a végrehajtási politikák, illetve ezek kudarcai alapulnak. A fenntarthatóság fogalmát és főként a tartalmát a fentieken túlmenően is sokszor és sokféleképpen megfogalmazták, hol szigorúbb, hol megengedőbb formában, de föltehetőleg senki nem eléggé bátor kijelenteni: ismeri a fogalom egyedül helyes definícióját. Alapelvek, kritériumok azonban megfogalmazhatók. Ám a fogalommeghatározás nehézsége mellett viták, értelmezések, jelentős erőfeszítések történnek az elmélet terén, főként abban a vonatkozásban, hogyan lehet a kutatóműhelyekben fabrikált elveket, kritériumokat és fenntarthatósági mutatókat alkalmazásba venni, a helyi, regionális, országos döntéshozók de legalább a döntés-előkészítő apparátusok számára közel vinni. A definíciós problémák tehát nemcsak nyelvhelyességi (szintaktikai) természetűek, hanem nagyon is szemantikaiak: a fogalom és elérése tartalmát illetőek. A viták többek között a következő kérdések körül összpontosulnak: Van-e, lehet-e megvalósítható módja valamely közösség számára és legalább néhány generáció számára perspektívát ígérő, fenntartható együttélési, termelési és fogyasztási mintának? Mekkora lehet egy fenntartható közösség? Egy falu, város, régió, ország, régiók társulása, országok együttműködő szervezete vagy az egész glóbusz? Lehetséges-e fenntarthatóságról beszélni egyik vagy másik (méretű) csoportban, ha másutt nem? 22 Sebezhetőség.indb :06:46

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A város válsága - a vidék jövője

A város válsága - a vidék jövője A város válsága - a vidék jövője Új koordináta-rendszer szükségessége a város-vidék viszonyban 2009. október Megközelítés A város válsága része a globális gazdasági krízisnek. A gazdasági korszakváltás

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em

BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT

A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI JÓ GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEK A HAZAI GYAKORLAT TÜKRÉBEN A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI

Részletesebben

6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3.

6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. 6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. Árképzési módszerek költségfedezeti hosszú távú határköltségen alapuló támogatott hatósági ÁR piaci (tőzsdei) 1 Az energiaszolgáltatás természetes monopólium

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A vidék mentális helyzete és a gazdaság július

A vidék mentális helyzete és a gazdaság július A vidék mentális helyzete és a gazdaság 2009. július Értelmezések Mentális: Észbeli, értelmi, szellemi. Mentalitás: Gondolkodásmód, lelkület, észjárás. Életfelfogás közösségben. Gazdaság: Bevétel elérése

Részletesebben

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben