ELSŐ VILÁGHÁBORÚS JELVÉNYEK A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELSŐ VILÁGHÁBORÚS JELVÉNYEK A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN"

Átírás

1 A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 64. Felelős kiadó: dr. Lakner Lajos megyei múzeumigazgató Krankovics Ilona Sallay Gergely Pál ELSŐ VILÁGHÁBORÚS JELVÉNYEK A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN Debrecen, 2012 deri-jelvenyek_2013.indd :06:30

2 A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 64. Felelős kiadó: dr. Lakner Lajos megyei múzeumigazgató A kötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Krankovics Ilona Sallay Gergely Pál Déri Múzeum ISBN ISSN Borítóterv és nyomdai előkészítés: Dallos Csaba Nyomta a KAPITÁLIS Kft. Debrecen Felelős vezető: Kapusi József 2 deri-jelvenyek_2013.indd :06:31

3 Ajánlás Korunkban óriási szerepe, jelentősége van a jelképeknek. Bizonyára ebből is fakad, hogy megnőtt a korábbi történelmi időszakok hasonló jellegű témái iránti érdeklődés. Kiemelt helyet foglal el e téren az első világháború, hiszen azt megelőzően soha annyi jelképi értékű tárgyi anyag közte érmek, jelvények nem keletkezett, mint a Nagy Háború éveiben. Az első nagy világégést különösen német és osztrák-magyar oldalon egy sajátos militaria-divat jellemezte: az eseményeket, személyeket, alakulatokat, csatákat, jelenségeket megörökítő, népszerűsítő jelvények, érmek, plakettek özönének előállítása. Mindezek változatos témáik révén egyrészt megörökítették a háború jelentős hadieseményeit, a harcok helyszíneit és résztvevőit, másrészt emléket állítottak a hadvezéreknek és a névtelen közkatonáknak egyaránt. Ugyanakkor e jelvények kifejezték a korés csapatszellemet, az összetartozást, ezért a katonák körében megjelenésük pillanatától kezdve igen népszerűek voltak. Más részről a háború könnyen, gyorsan terjeszthető és viselhető szimbólumaiként a hátország hazafias érzelmű polgári lakosságához is hamar utat találtak. A köz- és magángyűjteményekben, családi hagyatékokban megmaradt katonai alakulatjelvények a mai szemlélő számára is egy-egy alakulat küzdelmeit és harctéri helytállását jelképezik, de szólnak a csapatok történetéről, ábrázolják a korabeli fegyvereket és még sok minden mást. A változatos szín-, forma- és jelképvilágot felvonultató kis iparművészeti emlékek kedveltsége a háború végeztével sem múlt el, és míg a Monarchia azóta eltűnt, e tárgyak megmaradtak, napjainkban is nagy számban gazdagítják közgyűjteményeinket, ám az irántuk megnyilvánuló magángyűjtői érdeklődés sem lanyhult. A rendkívül színes, sokoldalú jelvényanyag nagy mennyiségének hátulütője viszont, hogy egy közgyűjtemény begyűjthette ugyan, de szakember, illetve szakirodalom tekintetében nem mindig rendelkezett olyan feltételekkel, amelyek a tárgycsoport szakszerű muzeális-tudományos nyilvántartásba vételét, további feldolgozását lehetővé tették volna. Mindezt tekintetbe véve különösen fontos, hogy erről az ország szinte minden múzeumi gyűjteményében fellelhető anyagcsoportról szakszerű feldolgozások készüljenek, amelyek révén minél hiánytalanabb összkép alakítható ki a Magyarországon őrzött anyagról. A szerzőpáros szakavatott kézzel nyúlt a témához. Krankovics Ilona a debreceni Déri Múzeum jelvénygyűjteményéért felelős szakemberként, Sallay Gergely Pál, a Hadtörténeti Múzeum munkatársa a téma kutatójaként vette ki a részét a közös munkából. A bevezető tanulmány általánosságban szól a rengeteg érdekes információt hordozó kis iparművészeti tárgyakról, illetve a gróf Degenfeld Pál által összegyűjtött 555 darab jelvény és érem adományozásának körülményeiről, sorsáról. A katalógus rész tematikus a katonai alakulatok esetében a szervezeti felépítés szerinti csoportosításban tárja elénk a jelvények méretarányos képét. Frappáns megoldás, hogy az ábrák mellett nem csak sorszám és megnevezés, hanem a jelvények rövid adatolása is megtalálható. Ez sokkal több precíz információt jelent, mint amelyet a szokványos jelvény-katalógusok általában tartalmazni szoktak. A munka magába foglalja a Déri Múzeum gyűjteményében őrzött első világháborús propaganda- és jótékonysági jelvények leírását is. Így egy közgyűjtemény valóban teljes nagy háborús jelvényanyagát tárja az érdeklődők elé. Ez jelenti a kiadvány különleges értékét, amely az első világháború kitörése alkalmából rendezendő centenáriumi megemlékezés-sorozat egyik előfutárának is tekinthető. A katalógus az általános bel- és külföldi szakmai érdeklődésen túl minden bizonnyal különös érdeklődésre tarthat számot az egykori közös Monarchia utódállamainak a téma iránt érdeklődő gyűjtői körében is. Dr. Makai Ágnes történész-muzeológus, numizmatikus 3 deri-jelvenyek_2013.indd :06:31

4 4 deri-jelvenyek_2013.indd :06:31

5 Krankovics Ilona Sallay Gergely Pál ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR KATONAI ALAKULAT- ÉS EMLÉKJELVÉNYEK, PROPAGANDA- ÉS JÓTÉKONYSÁGI JELVÉNYEK A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN 1 1 A magán- és közgyűjteményekben egyaránt gyakran megtalálható osztrák-magyar katonai alakulatjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények az között dúló Nagy Háború tárgyi kultúrájának különleges és világviszonylatban is egyedülálló emlékei. 2 A világháború első napjaitól kezdve tömegesen előállított és forgalmazott, színes (jellemzően zománcozott) és ezáltal figyelemfelkeltő propagandajelvények kiválóan megfeleltek annak a célnak, hogy a háború kitörésének eufórikus légkörében kifejezzék és fokozzák viselőik hazafias lelkesedését. A jelvényviselési láz hamarosan elérte a hadszíntereket, és 1915-ben gyorsan kialakult a katonai alakulatjelvények divatja is. Mivel a csapatszellem frappáns és praktikus kifejezői voltak, a katonák körében megjelenésük pillanatától kezdve nagy népszerűségnek örvendtek, s nem-hivatalos mivoltuk dacára szinte szerves részei lettek az egyenruhának. Éppen ezért viselésük szabályozására a háború évei alatt több hivatalos rendelkezés látott napvilágot. Az alakulatjelvényeket a hadra kelt seregnél mindenkor, míg a hátországban szolgálaton kívül lehetett viselni, 3 elméletileg csak a sapka jobb oldalán. 4 Ennek ellenére a katonák szívesen díszítették velük sapkájuk mindkét oldalát és homlokrészét, akárcsak zubbonyukat. Leggyakoribb viselési helyükről a kis plakettek a sapkajelvény nevet kapták. 1 A jelen katalógus alapját az alábbi cikk képezi: Krankovics Ilona Sallay Gergely Pál: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulatjelvények a Déri Múzeum gyűjteményében. In: Magyari Márta (szerk.): A debreceni Déri Múzeum Évkönyve Debrecen, o. 2 A témáról bővebben lásd: Sallay Gergely Pál: Mindent a hazáért! Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulatés emlékjelvények. Zrínyi, Budapest, 2010.; Tristan Loidl: Andenken aus Eiserner Zeit. Patriotische Abzeichen der österreichisch-ungarischen Monarchie von 1914 bis Verlag Militaria, Wien, HL Első világháborús gyűjtemény. Cs. és kir gyalogezred anyaga sz. ezredparancsnoksági parancs, október 13.; Az Őrszem 1916/21. sz november o /eln./7. sz. körrendelet. Rendeleti Közlöny. 1917/26. sz o. Az első világháborús jelvény-dömping nem volt előzmények nélküli. A jelvény-viselésnek az Osztrák Magyar Monarchiában már a XIX. század végén, a XX. század elején valóságos kultusza alakult ki. A különféle egyesületek, szervezetek, pártok szaporodásával egyenes arányban nőtt az egyesületi jelvények megrendelőinek és viselőinek száma is. A jelvények térnyerésében természetesen fontos szerepet játszott a technikai fejlődés, az iparosodás által biztosított háttér is, amely lehetővé tette a jelvények tömeges gyártását. Az első világháború idejére a jelvények a társadalom egésze által értett, elfogadott és tömegesen alkalmazott népszerűsítő eszközökké váltak, nem véletlen, hogy az apró tárgyakat jelentőségüket felismerve a propaganda és a háborús jótékonyság szolgálatába állították. A bennük rejlő lehetőségek továbbá arra predesztinálták őket, hogy a háború idején a hadra kelt seregnél is megjelenjenek, kifejezvén és erősítvén a csapatszellemet. Jelvények a harctéren A jelvényviselés harctéri divatját a hosszú frontszolgálat alatt összekovácsolódott alakulatok katonái (közlegények, altisztek, tisztek és tábornokok) teremtették meg. Az alakulat- és emlékjelvények mellett a harcosok számos hazulról kapott propagandajelvényt is tábori sapkájukra tűztek, s díszes fejfedőikben büszkén pózoltak a fényképezőgépek előtt. A háború első alakulatjelvényei 1915 tavaszán jelentek meg. Márciusban már köröztették az alakulatoknál a cs. és kir. 1. és 4. hadseregek jelvényeit bemutató és beszerezhetőségükről tájékoztató körlevelet. 5 Az első ezred, amely a háború alatt az ezredjelvény gondolatát felvetette és megvalósíttatta, a Vilmos-huszároké volt. Ez olvasható legalábbis a cs. és kir. 7. huszárezred 1923-ban kiadott hadi em- 5 K. u. K. 3. Armee-Etappenkommando. No március 21. (HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) 5 deri-jelvenyek_2013.indd :06:32

6 I. Ferenc József. Anyag: zománcozott bronz; Átmérő: 66 mm. Tervező: Rudolf Neuberger. lékkönyvében. Jelvényüket Bécsben gyártatták 1915 márciusában, s az első 200 példány elkészülte után azokat az ezred akkori parancsnoka osztotta szét az alakulat tisztjei és legénysége között. 6 Az alakulatjelvények családjához tartozónak tekinthetjük bár külön kategóriába sorolandók az egyes hadszíntereken és csatákban teljesített szolgálat emlékére kibocsátott jelvényeket, hiszen jellegükben ezek is a háborút megjárt katonák közösségének kifejezői voltak. Az alakulat- és emlékjelvényeket többnyire bronzból, esetleg vasból, később a különféle ötvözetű, gyenge minőségű ún. hadifémekből, azaz a háborús anyagigény kielégítéséhez nélkülözhetetlen fémek helyett felhasznált fémötvözetekből (főleg cinkötvözetből) készítették. Minél nagyobb példányszámban készült egy-egy jelvény (a hadseregjelvények például akár tízezres nagyságrendben is), annál kedvezőbb áron juthattak hozzá a katonák. Darabáruk általában 50 fillér és 3 korona között mozgott (az ár természetesen a felhasznált anyagoktól is függött). Egyes alakulatok jelvényei azonos tervek alapján többféle kivitelben is elkészültek. A szebb kivitelű, zománcozott jelvények értelemszerűen többe kerültek az egyszerűbb, préselt lemezjelvényeknél. Az elterjedt nézet szerint ezek tiszti, illetve legénységi változatok voltak, s valóban összefüggésben állhatott az anyagi lehetőségekkel és így a rendfokozattal, hogy ki melyik kivitelt választotta. Sok sereg- és csapattest különleges kivitelben nemesfémből: aranyból és ezüstből is elkészíttette jelvényeit. A m. kir. 40. honvéd gyaloghadosztály-parancsnokság február 28-án kelt dokumentuma szerint például a hadosztályjelvények horgany és bronz kivitel mellett aranyból és ezüstből is rendelhetőek voltak. A horgany változat 1,20, illetve a bronz kivitel 1,50 koronás árával szemben az ezüst jelvény 3 koronába került. Az arany változat ára nem volt meghatározva. 7 Feltételezhető, hogy a nemesfémből készíttetett jelvényeket az egyes sereg- és csapattestek tisztjei vásárolták, illetve az alakulatok tisztikara ajándékozási céllal rendelte azokat például az egység parancsnoka vagy tulajdonosa, esetleg valamely magasabb egység parancsnoka számára emlékül. A cs. és kir. 38. gyalogezred két ismert ezüstjelvényét például (hátlapjuk vésett feliratai szerint) az ezred tisztikara a felettes hadseregparancsnoknak, illetve az uralkodónak (a 6 A II. Vilmos német császár és porosz király nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezred hadi emlékkönyve Budapest, o. 7 M. kir. 40. honvéd gyaloghadosztály-parancsnokság. 14-v. o. sz február 28. (HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) 6 deri-jelvenyek_2013.indd :06:32

7 Legfelsőbb Hadúrnak) ajánlotta fel. 8 A jelvények túlnyomó részét kifejezetten erre szakosodott, elsősorban bécsi és budapesti üzemekben állították elő, de olykor ékszerészek, sőt, maguk a katonák is készítettek háborús emlékként szolgáló, egyedi jelvényeket. Ez utóbbira példa a katalógus 125. sorszáma alatt szereplő darab, amelyet feltételezhetően a m. kir. 11. honvéd gyalogezred egyik katonája állított össze a hadszíntéren rendelkezésre álló rézből és alumíniumból. A nagy jelvénygyártók Bécsben a Schneider fivérek (Brüder Schneider), a Winter&Adler cég, C. Greiner, Gustav Gurschner és L. F. Pramer műhelyei, Budapesten az Arkanzas Sterk, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár, a Fáklya Műipari Vállalat, Ludvig és Társai Műintézete, valamint Jerouschek K. és Morzsányi József műhelyei voltak. A tervezők között az alakulatjelvények esetében gyakran találjuk a csapattest egyegy művészi érzékű katonáját, esetleg az alakulathoz harctéri szolgálatra bevonult neves művészembert, például Kisfaludi Strobl Zsigmondot vagy Sidló Ferencet, de olyan főállású bécsi és budapesti éremmetsző mestereket is, mint Arnold Hartig, Heinrich Kautsch, Rudolf Marschall, Richard Placht, Stefan Schwartz vagy Berán Lajos, valamint mindössze néhány példát kiragadva Bory Jenőt, Ligeti Miklóst, Szamosi Soós Vilmost, vagy a Magyarországon élő és alkotó svájci Richard Adolf Zuttot egyaránt. A jelvények tervezőire és gyártóira gyakran az elővagy hátlapon megjelenő jelzés utal. A háború során mindössze négy sapkajelvény került hivatalos rendszeresítésre: 1915 nyarán engedélyezték az I. Ferenc Józsefet, illetve Habsburg Frigyes főherceg hadsereg-főparancsnokot ábrázoló sapkajelvé- 8 HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény lt. sz.: 2583/É és /É. Svetozar Boroević vezérezredes. Anyag: bronz; Méret: 70 mm 47 mm. Tervező: G. Hermann. 7 nyek viselését, 9 míg augusztus 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával I. (IV.) Károly az őt, illetve Zita császár- és királynét ábrázoló sapkajelvényeket hagyta jóvá. 10 Az alakulat- és emlékjelvényeket a katonák nemcsak viselték, de gyűjtésük is hamarosan megindult a fronton és a hátországban egyaránt. Ennek egyik vetületéről az archív fotók árulkodnak, hiszen számos olyan tiszti és legénységi portré ismert, amelyeken a katonák sapkáját több jelvény is díszíti (sok esetben egészen beborítja). Másfelől voltak olyan katonák is, akik nem csak a viselés, de kifejezetten gyűjtemény létrehozása céljából kezdték összegyűjteni az egyre sokasodó jelvényeket. Természetesen minél magasabb rendfokozatú és minél jelentősebb beosztású volt az illető, annál hatékonyabban tudta gyarapítani gyűjteményét. Egy 1916 májusában kelt körlevél például arról ad számot, hogy Rohr Ferenc lovassági tábornok a Magyar Királyi Honvédség mindhárom fegyvernemének ezredjelvényeiből (és plakettjeiből) gyűjteményt kívánt maga számára létesíteni. A körlevelet 9 K. M. Erl. Praes. Nr augusztus 1. (HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) 10 Nyomtatvány. K. u. K. Militärkommando Wien, március. (HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) deri-jelvenyek_2013.indd :06:33

8 Lipót Szalvátor főherceg vezérezredes. Anyag: bronz; Méret: 73 mm 45 mm. Tervező: G. Hermann. a m. kir. honvéd főparancsnokság küldte szét az ezredparancsnokságoknak (amely nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen a háború kitörését megelőzően Rohr egy évig a Honvédség főparancsnoka volt), azzal a kéréssel, hogy amennyiben az adott csapattest ilyen jelvényt készíttetett, az ár megjelölése mellett, közvetlenül a főparancsnokság részére küldjenek abból egy példányt a tábornoki gyűjtemény számára. 11 Hasonló gyűjtést nem csak személyek, de egyes alakulatok is megkezdtek. A cs. és kir. 35. gyalogezred pótzászlóalja például szeptemberben fordult más egységekhez azzal a kéréssel, hogy világháborús emlékként létrehozott, ezred- és zászlóaljjelvényekből, bélyegekből és képeslapokból álló gyűjteményüket gyarapítsák az általuk kiadott cikkek megküldésével. A kérőlevélhez saját ezredjelvényük, valamint az alakulat özvegy- és árvaalapja javára forgalomba hozott levélzáró bélyeg egy-egy példányát csatolták. 12 A gyűjtők tájékoztatására a jelvények megjelenéséről a numizmatikai szaksajtó is hírt adott a há- 11 M. kir. honvéd főparancsnokság. 1384/eln sz május 5. (HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) 12 K. u. K. Ersatzbataillon No. 35. No szeptember 16. (HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) 8 ború folyamán. A Mitteilungen der Oesterreichischen Gesellschaft für Münz- und Medaillenkunde és a Numizmatikai Közlöny lapjain egyaránt találunk rövid híreket egyes új, többnyire neves művészek által tervezett alakulatjelvények megjelenéséről. A gyűjtő című folyóirat januári különszáma képes beszámolót is közölt egy osztrák magyar katonai jelvényekből álló magángyűjteményről. A sapkajelvények külföldön is felkeltették a gyűjtők érdeklődését. Az amszterdami J. Schulman éremkereskedő árukínálatában sok más ország katonai kitüntetései, háborús témájú emlékérmei és szükségpénzei mellett már a háború idején megjelentek Ausztria Magyarország katonai jelvényei. A cég márciusi árjegyzékében több mint kétszáz Monarchia-béli alakulat- és emlékjelvény szerepelt. 13 Gyűjtői érdeklődés tehát már akkor tapasztalható volt a többnyire csekély anyagi ráfordítással beszerezhető tárgyak iránt, s az Osztrák Magyar Monarchia utódállamaiban ma is sokan keresik az első világháború e jellegzetes emlékeit. A jelvények képi ábrázolásai és feliratai egyaránt szolgálták a testületi szellem kifejezését és a közös harctéri élmények megörökítését. A tervezők ezért igyekeztek a rendelkezésre álló néhány négyzetcentiméteren minél találóbban ötvözni az adott sereg- vagy csapattest történeti hagyományait és fegyvernemi sajátosságait az első világháborús szereplésükre utaló elemekkel. A sapkajelvények, amelyekben sajátos módon tükröződik az Osztrák Magyar Monarchia hadszervezete, katalógusunkban is hadrendi bontásban kerülnek bemutatásra. Az osztrák magyar véderő két haderőnemből: a szárazföldi haderőből és a Haditengerészetből állt. A szárazföldi haderő három vo- 13 La Guerre Européenne Médailles. Monnaies de nécessité. Papiersmonnaie. Insignes distinctifs des régiments. J. Schulman, Amsterdam. LXX. Katalógus március o. deri-jelvenyek_2013.indd :06:33

9 nalra tagolódott a kiképzés és a bevethetőség foka szerint. Az első vonalat a német vezényleti nyelvű, a Monarchia egész területéről kiegészített cs. és kir., ún. közös hadsereg alkotta. A másodikba a magyar (illetve horvát) vezényleti nyelvű és kiegészítésű m. kir. Honvédség, valamint az Ausztria örökös tartományaiból kiegészített, német vezényleti nyelvű cs. kir. Landwehr tartozott. A harmadik vonalat a háború idején felállításra kerülő m. kir. Népfelkelés, illetve osztrák megfelelője, a cs. kir. Landsturm képezte. A közös hadsereg négy fegyvernemre tagolódott: gyalogság, lovasság, tüzérség és műszaki csapat, míg a Honvédségben és a Landwehrben gyalogos, lovas és tüzér fegyvernem létezett. A fegyvernemek seregtestekbe és csapattestekbe voltak szervezve, illetve léteztek a fegyvernemi jellegen túlmutató, magasabb strukturális szintű seregtestek és magasabb parancsnokságok is. Ez a felépítés, amely a békehadrendben gyökerezett, de a háború során felállított kötelékek által teljesedett ki, a sapkajelvényeken keresztül is nyomon követhető, hiszen azok a struktúra egyes elemeit a legmagasabb szinttől a legalacsonyabbig megörökítették. A jelvények feliratai jellemzően az adott sereg- és csapattestben érvényes vezényleti nyelvet követték. Ami a jelképeket illeti, a közös és Landwehr egységek jelvényein az osztrák császári korona és az osztrák kétfejű sas, míg a magyar jelvényeken a Szent Korona, a magyar címer és nemzetiszínű szalag tűnik fel. Jellegzetesek a gyalogezredek zászlójelvényei, amelyeket az egyik legfontosabb katonai jelkép, a csapatzászló motívuma ihletett. A lobogó zászlót formázó kis fémjelvények előlapját a közös gyalogezredek esetében az egyes ezredek hajtókaszínének megfelelő színűre zománcozták, benne az alakulat hadrendi száma szerepelt. A zászlócskák fémszíne az adott ezredek egyenruha-gombjainak fémszínével egyezett, tehát arany- vagy ezüstszínű volt. 14 A honvéd gyalogezredek zászlójelvényei egységesen kékre 14 A felismerés Hermann Attila nevéhez fűződik. Lásd: Hermann Attila Szanyi Miklós: Csak előre, édes fiam A magyar Szent Korona országaiból sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban. Méliusz Központ, HUSZÁR ROHAM, HUSSAREN ATTACKE Anyag: bronz; Méret: 67 mm 54 mm Készítő: Mayer & Wilhelm, Stuttgart voltak zománcozva, rajtuk a magyar államcímer és a M K H Gy E rövidítés látható. A gyalogság és a lovasság csapattestjelvényeiben hangsúlyosan kifejezésre jutottak a csapathagyományok. Míg a hadműveleti feladatok végrehajtására felállított hadseregek vagy a vezetés hatékonyabbá tételére létrehozott magasabb egységek (hadtestek, hadosztályok) jelvényei elsősorban a bejárt hadszínterekre és a végigharcolt csatákra emlékeztettek, a csapattestek (ezredek, zászlóaljak) jelvényei sok évtizedes (akár évszázados) tradíciók megörökítését, az ezredtulajdonosok személyének népszerűsítését szolgálták, sőt helytörténeti vonatkozásaik is voltak. Az alakulatok békehelyőrségei írásos vagy képi formában gyakran megjelentek a jelvényeken. A honvéd ezredek jelvényein jellemzően a magyar államcímer, annak részeként vagy önállóan a Szent Korona képe, illetve a magyar katona alakja tűnik fel, legtöbbször puskájával verekedve vagy arra támaszkodva, a huszárok lóháton. A cs. és kir. tábori vadászzászlóaljak első világháborús sapkajelvényei szinte mind a vadászkürt hagyományos motívuma köré épültek. A préselt sárgarézlemez kürt, közepében az adott zászlóalj fehérszínű hadrendi számával, eredetileg a vadászalakulatok részére 1861-ben rendszeresített stájer vadászkalap dísze volt Illésfalvi Péter: Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig. In: Hausner Gábor Kincses 9 deri-jelvenyek_2013.indd :06:34

10 1914. A VÖRÖS ÖRDÖGÖK Anyag: bronz; Átmérő: 80 mm. Tervező: Lőcsey Ferenc. Minthogy jelen írás a Déri Múzeum jelvénygyűjteményéről ad számot, a fent leírtakat a debreceni alakulatok jelvényei által szemléltetjük. A közös gyalogezredek ezredtulajdonosi hagyományai például tükröződnek a cs. és kir. debreceni 39. gyalogezred Arkanzas cégnél készült lemezjelvényén, amely Franz Conrad von Hötzendorf gróf tábornagy portréját ábrázolja. A békehelyőrségre emlékeztet ugyanezen alakulat másik jelvénye. Az álló ovális formájú alkotáson a csapattest hadkiegészítő központjának, a kálvinista Rómának vallási hovatartozásra utaló városcímere jelenik meg. Hasonlóképpen helytörténeti vonatkozású a debreceni 3. honvéd gyalogezred három, egymástól alig eltérő külalakú jelvénye, amelyeken a város híres és jellegzetes épülete, a Nagytemplom, illetve a városcímer és hortobágyi csendélet látható. Az alakulat negyedik, álló téglalap formájú, Ludvig és Társai Műintézetében préselt jelvényén 16 a magyar Szent Korona alatt magyar kiscímer és debreceni városcímer kapott helyet. Az alakulat katonai közigazgatásbeli hovatartozására a m. kir. debreceni 2. honvéd huszárezred jelvényének fel- Katalin Mária Veszprémy László (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 4. Budapest, o. 16 Gohl Ödön: Háborús emlékek. VIII. Numizmatikai Közlöny 1917/III IV o sorszám. Gohl tévesen osztrák magyar kiscímerként határozza meg a szelvényben elhelyezkedő címereket. 10 irata is utal. Érdekes, hogy a zománcozott változaton helyesen szereplő DEBRECZENI szó a legénységi változaton hibásan, DEBRESZENI-ként jelenik meg. Pedig amint ez az ezred emlékkönyvéből kiderül a jelvény alapos előkészítés után született. Készíttetése Flohr János ezredes, ezredparancsnok nevéhez, illetve ezredtől való távozásához köthető, aki ebből az alkalomból alapította és osztotta ki az ezredjelvényt. 17 A jelvény zománcozott, tiszti változatán a huszárcsákó a valóságnak megfelelően ábrázolva világoskék, hiszen ilyen színű fejfedőt viseltek a kettős honvédhuszárok. A csapathagyományok megjelenítése és a békehelyőrségek bemutatása csak egyik célja lehetett a jelvények megrendelőinek és tervezőinek. A jelvények másik (ha nem fő) célja az alakulatok harctéri hősiességének megörökítése volt. Az ellenséggel folytatott küzdelmet számos tervező allegória formájában, a szemben álló felet állatként ábrázolva fogalmazta meg. Ez elsősorban a gyalogezredek jelvényeit jellemzi. Az ellenség állatábrázolásainak két fő formája volt. Az egyik az első világháború idején nemzetközileg is értett jelképrendszer elemeinek alkalmazása, vagyis az egyes nemzetek, országok létező állatok képében történő megjelenítése. A jel- 17 A m. kir. debreceni 2-ik honvédhuszárezred története Budapest, o. deri-jelvenyek_2013.indd :06:35

11 vényeken ez elsősorban az oroszok vonatkozásában volt közkedvelt, akiket medveként ábrázoltak. A másik módszer a többfejű képzeletbeli lény, a sárkány megjelenítése, amely a magyar kiegészítésű ezredek jelvényeire jellemző, hiszen az ősi magyar hitvilágban a gonosz, falánk és romboló sárkány az alvilág démoni képviselője volt. Az elit alakulatoknak számító rohamcsapatoknak karakteres, egyedi szimbólumvilágú jelvényeik voltak. 18 Tipikus motívumaik közé tartozott az emberi koponya (mint a halál allegóriája), a rohamsisak, a kézigránát és a rohamkés (a rohamkatona jellegzetes harceszközei), illetve maga a rohamista. A lovassági jelvények specialitása a csapatnemi jellegzetességnek számító különleges ruhadarabok (a dragonyos sisak, a huszárcsákó és az ulánus csapka) ábrázolása volt, hol központi, hol mellékmotívumként. A közös huszárezredek jelvényei az egyes alakulatokra jellemző színkódokat tükrözve az atilla-, mente- és csákószíneket kombinálták. A huszárjelvényeken előforduló leggyakoribb szimbólumok a Szent Korona, a valóságnak megfelelő színben ábrázolt huszárcsákó, a patkó, és maga a lován ülő, vágtázó, harcoló huszár voltak. A honvéd lovassági jelvények kedvelt motívuma a vörös ördög volt: így nevezték el az orosz katonák a honvédhuszárokat. Az ulánusezredek jelvényein a csapka-motívumon kívül visszatérő elem az U betű és az osztrák császári korona. A dragonyos, a huszár és az ulánus jelvényekre egyaránt jellemző volt az ezredtulajdonosra tett képi vagy írásos utalás. A tüzérjelvényeken a lövegábrázolás dominál, hiszen a fegyvernem alapvető harceszközei az ágyúk, tarackok, ostromlövegek voltak. Ezeket hol magukban, hol kezelőszemélyzetükkel együtt ábrázolták a jelvénytervezők. Több esetben a lövegeket vontató lófogatok is feltűnnek az alkotásokon. A lövegek megjelenítése többnyire valósághű, de előfordulnak 18 A témáról lásd: Kovács S. Tibor: Osztrák magyar rohamcsapat jelvények. Numizmatikai Közlöny o.; Sallay Gergely Pál: Rohamcsapatjelvények az Osztrák Magyar Monarchia haderejében. In: Baczoni Tamás Kiss Gábor Sallay Gergely Pál Számvéber Norbert: Halálfejes katonák. Az Osztrák Magyar Monarchia rohamcsapatai Puedlo Kiadó, h. n. [Budapest], é. n. [2006.] o. sematikus ábrák is. Sok jelvényen megjelenik a keresztbe fektetett ágyúcső és töltővessző (esetenként két ágyúcső) stilizált kompozíciója, köztük jellemzően három ágyúgolyó látható. A lőszer, mint a tüzérségi fegyverrendszerek meghatározó eleme, olykor önálló jelképként tűnik fel a sapkajelvényeken, máskor díszítő motívumként. A tüzérjelvények nélkülözhetetlen szereplője Szent Borbála, a fegyvernem védőszentje. A jelvények ábrázolásai olykor a békehelyőrségre, ezredtulajdonosra is utalnak, ahogy a csapattestek világháborús harci útjára is hivatkozik számos felirat és tájkép. A magyar vonatkozású tüzérjelvények főbb ismérvei a magyar államcímer, a Szent Korona és a nemzeti színek ábrázolása. Jellemző rájuk a zománcozott nemzetiszínű masni, amelyre több esetben az alakulat neve van felírva. A műszaki csapatok jelvényei szemléltetik többek között a folyó-átkelésekhez használt felszerelés szállítását, a hadihídépítés folyamatát, de ásó és csákányozó árkászokat és utászokat is több kitűző ábrázol. A harctéri kommunikáció fontos, sőt nélkülözhetetlen feladatát ellátó híradócsapat különböző tevékenységi körei: a távíró, távbeszélő és optikai távjelző tevékenység, sőt, a vezetéképítés és -helyreállítás, valamint azok eszközei ugyancsak adtak témát a jelvénygyártóknak. Az anyag- és személyszállító, illetve utánszállító vonatcsapatok és a vasúti csapat jelvényein az országos járműtől a személy- és tehergépkocsin át a gőzmozdony vontatta szerelvényekig többféle közlekedési eszköz felbukkan. A légjáró csapatjelvények meghatározó szimbóluma a kiterjesztett szárnyú sas volt, karmai között gyakran légcsavarral, jellemzően babér- vagy tölgykoszorúval övezve. A jelvények túlnyomó részén megjelenik az osztrák magyar kiscímer, némelyiken I. (IV.) Károly császár és király névjele és az osztrák császári korona. A haditengerészeti jelvények értelemszerűen hajókat ábrázolnak. A hadikórházak, helyőrségi kórházak, tábori kórházak és mozgó tartalékkórházak, illetve az egyes alakulatok egészségügyi intézetei által megrendelt jelvények gyakori jelképe az egyenlőszárú vörös kereszt, két fő motívuma a sebesültek szállítása és ápolása. Jellegzetes jelvénykép a hordágyon vagy kórházi ágyon fekvő sebesült fölé hajoló ápolónő. 11 deri-jelvenyek_2013.indd :06:36

12 A háború hadieseményeinek, a csatáknak és hadjáratoknak megörökítésére készített jelvények általában a harcok helyszíneit (tájképeket) és az ott folytatott küzdelmet (a csaták résztvevőit) ábrázolják. A karácsonyi jelvények fő díszítő motívumai a fenyőgallyak, a gyertyával díszített karácsonyfa, a betlehemi csillag és a harang. Amint a fentiekből is kiderül, az első világháborús osztrák magyar katonai alakulatjelvények jelképtára igen gazdag. Ábrázolásaik és szöveges tartalmuk révén ezek az apró tárgyak rengeteg információt hordoznak a Nagy Háború hadieseményeivel, a harcokat megvívó alakulatokkal és katonákkal, illetve az általuk használt harceszközökkel kapcsolatban. Nem kevésbé színesek a háború során kibocsátott propagandajelvények, amelyeket a rajtuk megjelenített elemek alapján meglehetősen pontosan lehet korszakolni és kategorizálni. Propaganda- és jótékonysági jelvények 12 A háborús hadüzenetet követő első napokban a Monarchiában az emberek egyszerű kivitelű jelvények, jellemzően nemzetiszínű szalagdíszek útján fejezték ki hazafias lelkesedésüket, az osztrák magyar haderő győzelmébe vetett bizalmukat. Először műanyag (celluloid) bevonatú, egyszerű rajzú, papírbetétes kitűzők jelentek meg, amelyek osztrák, magyar, német, majd török nemzeti jelképeket, rövid jelszavakat, a központi hatalmak uralkodóit: I. Ferenc Józsefet, II. Vilmost és V. Mohamedet ábrázolták. Ezeket a jelvényeket követték a művészi értékkel még nem (vagy kevéssé) bíró, de technikailag igényesen kivitelezett zománcozott fémjelvények, amelyek a Monarchiával szövetséges államok zászlóit, címereit (vagy egyszerűen azok színeit) jelenítették meg, illetve jelmondataikkal lelkesítettek. Az utóbbiak között gyakran előfordult I. Ferenc József uralkodói jelmondata, a latin nyelvű VIRIBUS UNITIS (Egyesült erővel), illetve ritkábban ugyanennek német változata: MIT VEREINIGTEN KRÄFTEN. A gyakori jelszavak közé tartozott még a GOTT MIT UNS (Isten velünk), a DURCHHALTEN (Kitartás), a WIR MÜSSEN SIEGEN (Győznünk kell) és az IN TREUE FEST (Szilárd hűséggel). Mint látszik, a propagandajelvények jelentős része német felirattal került forgalomba osztrák és német jelvényüzemek termékeként. Miután a háború gyors befejezésének, és így a saját győzelemnek a reménye 1914 végére szertefoszlott, a második háborús évben megjelentek az ellenséggel, vagyis az antant országaival foglalkozó jelvények. Más szavakkal: a saját illetve a szövetséges német és török haderőbe vetett hit további erősítése helyett a jelvények egyre inkább az ellenfelek gúnyolásának, nevetségessé tételének eszközeivé váltak. Egészen egyszerű kivitelű, NIE- DER MIT RUSSLAND és NIEDER MIT SERBIEN (Le Oroszországgal / Le Szerbiával) feliratú jelvények már 1914-ben is forgalomba kerültek ben azonban a GOTT STRAFE ENGLAND (Isten, büntesd meg Angliát) jelszó jelent meg sok és változatos kivitelű, de nem igazán fantáziadús tervezésű zománcozott jelvényen. Ezeken leginkább a központi hatalmak nemzeti színei és jelképei domináltak. Olaszországnak az ellenség oldalán 1915-ben történt háborúba lépése azonban a jelvénytervezők képzelőerejét is megmozgatta. Ennek alapvető oka bizonyára az indulat volt, hiszen a volt szövetséges (Olaszország 1882-től a világháború kitöréséig Németország és az Osztrák Magyar Monarchia szövetségesi partnere volt) hadba lépését az antant oldalán árulásnak, hitszegésnek tekintette a központi hatalmak közvéleménye. Eközben Bécsben és Budapesten egyaránt felfedezték az emléktárgyakban (köztük a jelvényekben) rejlő további lehetőséget, és a háborús jótékonyság szolgálatába állították őket. Az osztrák Kriegsfürsorgeamt és a magyar Hadsegélyező Hivatal igényes érmek, plakettek, kitűzők egész sorát állította hadrendbe. Az így befolyó összegek útján a harctereken küzdő katonákat, valamint a hadirokkantakat, hadiárvákat és hadiözvegyeket támogatták. A Hadsegélyező Hivatalok mellett más szervezetek is igyekeztek kiaknázni a jelvényekben rejlő lehetőségeket a háborús célok támogatása érdekében folytatott tevékenységük során. A Monarchia mindkét felében a Vöröske- deri-jelvenyek_2013.indd :06:36

13 reszt, Ausztriában az Ezüstkereszt, a Fehérkereszt és a Fekete-sárga Kereszt, Magyarországon az Auguszta Alap, az Országos Hadigondozó Hivatal és a Báró Szurmay Sándor Honvédalap élt a mindenkihez könnyen eljuttatható emléktárgyak forgalmazásának lehetőségével. A Déri Múzeum első világháborús jelvénygyűjteményében mind a katonai alakulat- és emlékjelvények, mind a propaganda- és jótékonysági jelvények nagy számban és változatosságban megtalálhatóak. Bemutatásuk nem csupán a militaria-gyűjtők népes táborának érdeklődésére tarthat számot, hiszen (had)történészek, muzeológusok, művészettörténészek, ipar- és helytörténettel foglalkozók egyaránt hasznos adatokra bukkanhatnak a katalógus böngészése közben. A debreceni kollekció közzétételét indokolja, hogy a gyűjtemény reprezentatív keresztmetszetét adja az első világháborús tárgyi kultúra egy különleges szeletének, s nem érdektelen, hogy a bemutatásra kerülő majd négy és félszáz jelvény között több ritkaság is található. A tételes számbavétel előtt szót kell még ejteni a gyűjtemény létrejöttéről, sorsáról, valamint ma már csak írásos és képi források alapján ismert egykori darabjairól. Degenfeld Pál hagyatéka a Déri Múzeumban A Déri Múzeum numizmatikai gyűjteménye 1931-ben gróf Degenfeld Pál 19 értékes ajándékával gazdagodott. A adományozó nagy gonddal és anyagi áldozattal összeválogatott szám szerint 555 darabból álló világháborús emlékérem- és sapka- 19 Degenfeld Schonburg Pál gróf ( ) a főrendiház örökös tagja és jegyzője volt. A két világháború között a négy legnagyobb földbirtokkal rendelkező magyar főúr egyike. Tulajdonában voltak Hajdúdorog, Verseg, Újfehértó, Nyírjákó, Rohod, Bököny, Nyírbakta, Baktalórántháza és Gelénes települések ban főhadnagyként szolgált a m. kir. 2. honvéd huszárezredben. Könyv- és régiséggyűjteménye országos hírű volt ben a csillagvizsgálónak adományozta az egykori Degenfeld-Podmaniczky könyvtár értékes régi csillagászati könyvgyűjteményét. Birtoka államosítása után Budapesten élt ahonnan 1951-ben kitelepítették. Sződligeten sógornője fogadta be magához. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Adatár Molnár János: Földesúri családok. Degenfeld család. (Kézirat) jelvény-gyűjteménye már a saját korában is a legrangosabbak közé tartozott. A gondos számbavétel után a hagyaték darabjait elzárták s hosszú évekig a múzeumi raktár vigyázott biztonságára. Sajnos a második világháború utolsó hónapjaiban, Debrecen bombázásakor a Déri Múzeum épülete súlyosan megrongálódott, pótolhatatlan kárt okozva a falai között őrzött műkincsgyűjteményben. A hagyaték kiállított darabjai közül csupán néhány maradt épségben, nagyobb része odaveszett. A gondosan elkészített leírásnak és a műtárgyakról készített fényképeknek köszönhetően a gróf egykori gyűjteménye azonban ma is rekonstruálható. A jelvények mellett fölsorakoznak előttünk a háború kiemelkedő személyiségeinek emlékére készített plakettek és érmek. Nagy számban voltak közöttük I. Ferenc József portréját ábrázoló emlékérmek. Rudolf Neuberger jelzése volt látható azon az alkotáson (az ún. Királyérmen ), amelynek előlapján az uralkodó mellképe, hátlapján kézírásának vésett másolata volt olvasható: Bízom népemben / s ügyünk igazságában / / Ferencz József. A bronzból készült, fehér zománcszegélyes érmet a m. kir. Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatala hozta forgalomba. 20 Rudolf Neuberger és Anton Weinberger osztrák mesterek több alkotásukon örökítették meg I. Ferenc József és II. Vilmos császárok közös mellképét. A német császárt ábrázoló művek között számos M&W ST. jelzéssel 21 ellátott bronz emlékérem is a gyűjtemény részét képezte. Az uralkodókat megörökítő alkotások között megtalálható volt Murányi Gyula I. Petar szerb királyt ábrázoló plakettje. Az August von Mackensen vezértábornagyról készült bronzérem M&W ST. jelzéssel készült. Paul von Hindenburg tábornagy magabiztosságot sugárzó, balra néző mellképének alkotóját nem ismerjük. A tábornagy egy másik, Franz Stiasny lengyel művész által készített 20 Tájékoztató a magyar királyi honvédelmi ministerium Hadsegélyező Hivatalának feladatairól, az elesett hősök özvegyei és árvái alapját gyarapító jótékonysági mozgalmakról és a Hivatal jótékonycélú kiadványairól. II. kiadás. Budapest, é. n. [1917.] 18. o. 21 Mayer & Wilhelm, Stuttgart 13 deri-jelvenyek_2013.indd :06:36

14 plakettjéről Hindenburg egészalakos képe tekintett a látogatóra. Több művész megörökítette Károly főherceg alakját, amelyek közül a Heinrich Kautsch által 1916-ban készített plakett igényes tervezésével és kivitelezésével emelkedett ki. A trónörökösről Karl Korschann bécsi mester bronzplakettet készített, s Arnold Hartig, Anton Weinberger és Rudolf Marschall osztrák éremművészek munkái is a gyűjtemény részét képezték. Helene Scholz Jenő főherceg vezérezredesről készített alkotásának hátlapján a hegyi tüzérségre utaló ábrázolás látható. Azonos hátlappal bronz emlékérmek készültek Károly Albert főhercegről, Rupprecht bajor koronahercegről és Karl von Bülow tábornokról M&W ST. jelzéssel. Anton Weinberger plaketten ábrázolta Franz Conrad von Hötzendorf vezérezredest. Az osztrák-magyar vezérkar főnökének alakja Franz Stiasny és Arnold Hartig művészeket is megihlette, az általuk készített érmek szintén a gyűjteményhez tartoztak. Carl Maria Schwerdtner készítette Kövess Hermann vezérezredes portréját. Alexander von Krobatin vezérezredes bronzból készült emlékérme (Arnold Hartig alkotása) hátlapján a tüzérséget jelképező mozsárt ábrázolt. Hartig mintázta Rohr Ferenc vezérezredes portréérmét is. Oskar Thiede bécsi éremművész műve volt az a bronz emlékérem, amely Eduard von Böhm Ermolli hadvezért örökítette meg. A Svetozar Boroević vezérezredes emlékére készített plakett (G. Hermann munkája) hátlapján a cs. és kir. 5. (Isonzó) hadsereg hadijelvényével megegyező ábrázolás volt látható. A gyűjteményhez tartozott az a bronz plakett, amelyen Lipót Szalvátor főherceg vezérezredes mellképe volt látható. Hátlapja a császári és királyi 30,5 cm-es mozsárt megörökítő hadijelvénnyel volt azonos. Az érem és a jelvény is G. Hermann alkotása volt. Oskar Thiede Hermann Sallagar vezérezredesnek emléket állító munkája szintén a gyűjtemény része volt. Viktor Dankl vezérezredes portréját Carl Maria Schwerdtner alkotta, az érem hátlapját a hegyi tüzérséget jelképező katona alakja díszítette. A Grünthal és Ziegler által készített bronzérmen Otto Weddigen német tengeralattjáró-parancsnok alakja elevenedett meg. A gyűjtemény érdekes darabja volt a M&W ST. jelzésű, bronzból készült Huszár roham / Hussaren Attacke feliratú plakett. A rendelkezésre álló fényképet nézve feltűnő a hasonlóság a mozgalmas csatajelenetet ábrázoló műalkotás és a magyar királyi honvéd huszárezredek általános jelvénye között. Ugyancsak a magyar huszárságot dicsőítette Lőcsey Ferenc bronzból vert emlékérme, előlapján A vörös ördögök , hátlapján A magyar vitézség emlékére felirattal. A hagyaték részét képező háborús jelvénygyűjtemény hiánytanul megmaradt annak köszönhetően, hogy a darabokat megszámlálásuk után a múzeumi páncélszekrényben helyezték el. Katalógusunk ennek a kollekciónak a darabjait mutatja be. A katalógusban közöljük a jelvények anyag- és méretadatait, leltári számát, valamint ahol ismert a tervező és gyártó nevét. A jelvények korabeli ára abban az esetben kerül feltüntetésre, ha ez az információ az adott darab hátlapjáról leolvasható. 14 deri-jelvenyek_2013.indd :06:36

15 Ilona Krankovics Gergely Pál Sallay AUSTRO-HUNGARIAN MILITARY UNIT BADGES, PROPAGANDA AND WAR CHARITY BADGES FROM THE FIRST WORLD WAR, IN THE COLLECTION OF THE DÉRI MUSEUM Austro-Hungarian military unit badges, propaganda and war charity badges that can be found in private and public collections alike are special memories of the Great War. This catalogue presents the First World War badge collection of the Déri Museum in Debrecen. The collection was acquired by the Museum in 1931 as a gift from Count Pál Degenfeld, and it is a representative selection of a unique part of the First World War s material culture. The 438 badges introduced in this catalogue include several rarities. The collection might not only interest militaria collectors, as (military) historians, museum curators, art historians, those interested in industrial and local history can all find useful information while browsing the catalogue. Austro- Hungarian military unit badges, which were worn by soldiers on the side of the field cap and therefore came to be called cap badges (or Kappenabzeichen in German), mirror the military structure of the Austro-Hungarian armed forces in a unique way, consequently the catalogue presents the collection in correspondence with the military structure. Propaganda badges were to boost morale and to mock the enemy and they appeared in the Austro- Hungarian Monarchy already during the early days of the war in The manufacturing of military unit badges started later, the first ones being issued in the spring of 1915, but they remained popular until the end of the war, as they were highly effective and practical means of expressing team spirit. Although they were semi-official items, they became an integral part of soldiers uniforms. Due to this, several attempts were made throughout the war to control their wearing. The unit badges could be worn anytime in the theatres of operations or in the home front when off-duty. Theoretically they were to be pinned on the left side of the cap. Soldiers, however, eagerly decorated both sides and the front of their caps, as well as their tunics with the badges. Propaganda badges typically were enamelled, colourful items to attract attention. Unit badges, however, were mostly made of bronze, iron or, mainly during the second half of the war, of low-quality metal alloys, which were not indispensable for the production of weapons and military equipment. The larger quantity the badges were produced in (army badges for example could come in tens of thousands) the cheaper they were for the soldiers to purchase them. The usually cost between 50 fi l l é r and 3 korona by the piece (the price obviously also depended on the material they were made of). Sometimes different units badges were produced based on the same design to save money. Several units had their badges made in different versions. The more beautifully finished (enamelled or made of silver or gold) they were, the more soldiers had to pay for them. According to popular opinion, there were officer s and private s versions and there could indeed be a connection between financial means, military rank and the badges of choice. The majority of the badges were produced in specialised factories primarily in Vienna and Budapest, but sometimes jewellers and even soldiers created unique badges that served as souvenirs of the war. In the case of unit badges the designer often was an artistic soldier of the unit or a famous artist who spent his military service in the battlefield. The designers and makers names usually can be read on the obverse or the reverse of the badges. The images and inscriptions on the badges served both to symbolise the esprit de corps and to commemorate the fights of certain units. In the catalogue information on the material, size, inventory number and, where it is known, the name of the designer or the maker of the badge is also provided. The original price of a badge is included if it can be seen on the back of the given item. 15 deri-jelvenyek_2013.indd :06:36

16 Továbbvezető irodalom Collodel, Gabrio Romanzi, Francesco: Dallo Stelvio al Piave. Il fronte italo-austriaco visto attraverso i Kappenabzeichen, i distintivi da beretto dell esercito austro-ungarico. Edizioni Saisera, Hermann Attila Szanyi Miklós: Csak előre, édes fiam A magyar Szent Korona országaiból sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban. Méliusz Központ, Kovács S. Tibor: Osztrák magyar katonai sapkajelvények In: Németh Péter (főszerk.) Ulrich Attila (szerk.): Numizmatika és társtudományok III. A Nyíregyházán október között tartott konferencia előadásai. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, o. Kovács S. Tibor: Osztrák magyar rohamcsapat jelvények. Numizmatikai Közlöny o. Loidl, Tristan: Andenken aus Eiserner Zeit. Patriotische Abzeichen der österreichisch-ungarischen Monarchie von 1914 bis Verlag Militaria, Wien, Pallos Lajos: A jelvénygyűjtemények mint az I. világháború emlékének sajátos őrzői. In: Ihász István Pintér János (szerk.): Történeti Muzeológiai Szemle. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. Budapest, o. Pallos Lajos: A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának I. világháborús jelvénygyűjteménye. In: Biró Sey Katalin Búza János Csoma Mária Gedai István (szerk.): In memoriam Ludovici Huszár. Argumentum Kiadó Magyar Numizmatikai Társulat, Budapest, o. Romanzi, Francesco Collodel, Gabrio: Weihnachten im Felde Il Natale al fronte visto attraverso i Kappenabzeichen, i distintivi da beretto dell esercito Austro-Ungarico. Edizioni Saisera, Sallay Gergely: Az éremművészet aprópénze. Propaganda az Osztrák Magyar Monarchia világháborús numizmatikájában. In: Hausner Gábor Kincses Katalin Mária Kreutzer Andrea (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 5. Budapest, o. Sallay Gergely Pál: A Fáklya Műipari Vállalat első világháborús alakulatjelvényei. Az Érem 2007/ o.; Kiegészítés A Fáklya Műipari Vállalat első világháborús alakulatjelvényei című cikkhez. Az Érem 2008/1. sz. 15. o. Sallay Gergely Pál: Mindent a hazáért! Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények. Zrínyi, Budapest, Sallay Gergely Pál: Rohamcsapatjelvények az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében. In: Baczoni Tamás Kiss Gábor Sallay Gergely Pál Számvéber Norbert: Halálfejes katonák. Az Osztrák-Magyar Monarchia rohamcsapatai Puedlo, h. n. [Budapest], é. n. [2006.] o. Todero, Roberto: Kappenabzeichen. Distintivi da berretto austroungarici. Piccoli oggetti d arte e di racconto della grande guerra. Gaspari editore, Udine, deri-jelvenyek_2013.indd :06:36

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

10 OLD BOOKS (published before World War Two) AND 10 CONTEMPORARY BOOKS (published after 2000)

10 OLD BOOKS (published before World War Two) AND 10 CONTEMPORARY BOOKS (published after 2000) 10 OLD BOOKS (published before World War Two) AND 10 CONTEMPORARY BOOKS (published after 2000) ON THE GREAT WAR in Hungarian A Selected Bibliography September 2015 O L D B O O K S Old/1. Ajtay, Endre.

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül

A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A polgári magyar állam katonailag szervezett, központosított közbiztonsági őrtestülete a Magyar Királyi Csendőrség Híven, becsülettel, vitézül A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Szemere Bertalan

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról.

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú. R e n d e l e t e. Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról. NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2000./VII. 05./ ÖK. számú R e n d e l e t e Nyírmada Nagyközség címerének megalkotásáról. Nyírmada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2016/1. szám. Závodi Szilvia. zavodi.szilvia@gmail.com

KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2016/1. szám. Závodi Szilvia. zavodi.szilvia@gmail.com KOMMUNIKÁCIÓ, KÖZVÉLEMÉNY, MÉDIA 2016/1. szám DOI: 10.20520/Jel-Kep.2016.1.17 A H É T K Ö Z N A P I P R O P A G A N D A E S Z K Ö Z E I N E K M E G J E L E N É S E A H Á Z T A R T Á S O K B A N Závodi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete

Lengyeltóti Város Képviselő-testülete. 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város Képviselő-testülete 6/1992.(V.28.) rendelete Lengyeltóti Város jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben a módositására kiadott 19/2009.(IX.25.), 16/2012.(V.31.)

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

A 68. Jászkun gyalogezred zászlói

A 68. Jászkun gyalogezred zászlói A 68. Jászkun gyalogezred zászlói A cs. és kir. 68. gyalogezred zászlóaljai külön zászlóaljzászlóval rendelkeztek. Az I. zászlóaljé 1837 M. festett sárga zászló volt, amelynek mindkét oldalán a császári

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Utolsó frissítés / Last update: február Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné

Utolsó frissítés / Last update: február Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné Utolsó frissítés / Last update: 2016. február Szerkesztő / Editor: Csatlós Árpádné TARTALOM / Contents BEVEZETŐ / Introduction... 2 FELNŐTT TAGBÉLYEGEK / Adult membership stamps... 3 IFJÚSÁGI TAGBÉLYEGEK

Részletesebben

TARTALOM I. FEJEZET: A VÁROS CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLÓJÁNAK LEÍRÁSA. 2 II. FEJEZET: A CÍMER HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI. 2 III. 4 IV. 4 ZÁRADÉK.

TARTALOM I. FEJEZET: A VÁROS CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLÓJÁNAK LEÍRÁSA. 2 II. FEJEZET: A CÍMER HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI. 2 III. 4 IV. 4 ZÁRADÉK. TARTALOM I. FEJEZET: A VÁROS CÍMERÉNEK ÉS ZÁSZLÓJÁNAK LEÍRÁSA... 2 II. FEJEZET: A CÍMER HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI... 2 III. FEJEZET: A ZÁSZLÓ HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI... 4 IV. FEJEZET: VEGYES RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

Szomor Községi Önkormányzat. 9/1994.(IX.29.) számú rendelete a község címerének és zászlajának megállapításáról és használatának rendjéről.

Szomor Községi Önkormányzat. 9/1994.(IX.29.) számú rendelete a község címerének és zászlajának megállapításáról és használatának rendjéről. Szomor Községi Önkormányzat 9/1994.(IX.29.) számú rendelete a község címerének és zászlajának megállapításáról és használatának rendjéről. Szomor község címere: A községi címer és zászló leírása 1. Kék

Részletesebben

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2. Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1994 (IV.29.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Pétervására Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése

SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése SZAKMAI BESZÁMOLÓ 21. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok megrendezése A programok megvalósulásának helye és ideje Nyíregyháza Budapest, 2014. szeptember 18-19. A programok részletes ismertetése

Részletesebben

Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról

Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról Jákfa község címere: Jákfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1997. (IX. 12.) számú rendelete JÁKFA község címeréről, zászlajáról és azok használatáról I. rész Jákfa Község címerének leírása

Részletesebben

Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/1995.(VI.15.) sz. RENDELETE

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. A módosítására kiadott 14/2012 (VI. 01.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I.

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE. A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) I. PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 4/1991. (IV. 22.) SZÁMÚ RENDELETE A VÁROSI CÍMER ÉS ZÁSZLÓ ALKOTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁRÓL* (Egységes szerkezetben ) Paks Város Önkormányzata címert alkot. A város címere: I. FEJEZET

Részletesebben

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2009. (XII.18.) rendelete Nagyhalász címeréről, zászlójáról, nevéről és azok használatának rendjéről Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum A Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteménye a múzeum alapításakor, 1918-ban jött létre. A múzeum törzsanyagával együtt költözött az Országos Levéltár

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról

ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról ONGA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/1995.(V.22.) R E N D E L E T E a községi címer és zászló használatáról (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege) Onga Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003.(V.27.) számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaboldogfa község Önkormányzatának 6/2003. (V.27.) számú rendelete

Részletesebben

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről

Jászivány Község Képviselőtestületének. 10/2004.(VIII. 10.) rendelete. Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről Jászivány Község Képviselőtestületének 10/2004.(VIII. 10.) rendelete Jászivány Címerének és Zászlójának létesítéséről és használati rendjéről (egységes szerkezetben) Jászivány Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről

VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2006. (I. 31.) számú R E N D E L E T E Vésztő város jelképeiről Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló

Részletesebben

3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete. Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 42. NAGYMÁNYOK VÁROS 1 ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/1994. /II.23./ Ök. számú rendelete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről /A módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg/ Nagymányok

Részletesebben

A Katonai Érdemkereszt története az első világháborúban, különös tekintettel a társadalomtörténeti vonatkozásokra

A Katonai Érdemkereszt története az első világháborúban, különös tekintettel a társadalomtörténeti vonatkozásokra Dr. Pandula Attila D Sc (Budapest): A Katonai Érdemkereszt története az első világháborúban, különös tekintettel a társadalomtörténeti vonatkozásokra Ferenc József 1849. október 22-én alapította a Katonai

Részletesebben

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..

Részletesebben

1991. évi 1. számú Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E

1991. évi 1. számú Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS 12/1996. (XII.30.) KR. sz. és 4/2001. (II.26.) KR. számú, valamint a 12/2012.(VI.11.) ÖR számú rendeletével módosított 1991. évi 1. számú Ö N K O R M Á N Y Z A T I

Részletesebben

(A módosításokkal egységes szerkezetben)

(A módosításokkal egységes szerkezetben) Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/1997. (V. 29.)önkormányzati rendelete a helyi címer, és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 (A módosításokkal egységes szerkezetben)

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről a módosításáról szóló 7/2012. (III. 20.) rendelettel egységes

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK H A T Á R O Z A T A I. elismerések adományozásáról

MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK H A T Á R O Z A T A I. elismerések adományozásáról HONVÉDELMI MINISZTERE MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK H A T Á R O Z A T A I elismerések adományozásáról Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Balatonrendes község Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról Balatonfőkajár Község Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. (6) bekezdésének

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE 1 Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-tesületének 1/2004. (I.22.) önkormányzati RENDELETE A települési címer és zászló alkotásáról, engedélyezéséről és módjáról Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete. a település jelképeiről és a jelképek használatáról I. FEJEZET.

SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete. a település jelképeiről és a jelképek használatáról I. FEJEZET. SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete a település jelképeiről és a jelképek használatáról Szászberek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen

Részletesebben

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával

A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával A LOGISZTIKA A HARCI ERŐ ALAPJA, amelyet úgy lehet leírni mint egy híd, ami összeköti a nemzet hadra kelt erőit a nemzet gazdaságával NATO kiadvány Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság Honvédelmi

Részletesebben

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1. Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011 (IV.21.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 16/2012.(V.10.) sz., 31/2012.(XII.17.) valamint a 15/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI

A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI A ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS HATÁLYOS RENDELETEI 2015. február 6. A Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés 1/1991. (II.2.) sz. rendelete Zala megye címerének és zászlajának alkotásáról, azok használatának szabályozásáról

Részletesebben

ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 10/1997. (VII.1.) ÖK. számú. r e n d e l e t e

ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 10/1997. (VII.1.) ÖK. számú. r e n d e l e t e Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1997.(VII.1.) önkormányzati rendelete önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (IV. 30.) rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (A 2000. évi módosításokkal egybeszerkesztve) Zalaszentgyörgy Község

Részletesebben

A címer, a zászló és a pecsét leírása

A címer, a zászló és a pecsét leírása Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/l999./VI.l./K.t. r e n d e l e t e Fertőrákos Község címeréről, zászlójáról, lobogójáról, pecsétjéről és ezek használatáról. 1. A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 4/ 1994. ( VI.02) sz. ÖK. rendelete a helyi címer és zászló alapitásáról és használatának rendjéről Újhartyán község Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 1. (6) bek.

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~""~ '"'.. \".',~ ".-., ",tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I'", ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra.

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~~ ''.. \.',~ .-., ,tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I', ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra. ... f..- \"t ;. É'... " '.. ". '. :1 -.' ij: '"" '"'.. \".' ".-. " tl l 'D!z' t'j:. r { '" ri ' l'l.' ': S ". N : ': R E.'J \../.. \j ]J \y s Z ÁM Á ]{ A'....._ra. :r-" - P. ' O R Ll T T "'.Lt\ S.)'!'

Részletesebben

I. Fejezet. A címer leírása

I. Fejezet. A címer leírása Kacsóta Községi Önkormányzat 12/2009. (XI. 9.) KT rendelete Kacsóta Község jelképeinek használati rendjéről Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

egységes szerkezetben Módosítva: *23/2008(XI.28.)önkormányzati rendelettel módosított szöveg, hatályba lépés napja: XII.1.

egységes szerkezetben Módosítva: *23/2008(XI.28.)önkormányzati rendelettel módosított szöveg, hatályba lépés napja: XII.1. Bernecebaráti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2008.(XI.28.) önkormányzati rendeletével módosított 9/2004.(III.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről. Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005.(VII.1.) rendelete a helyi címer zászló alapításáról és használatának rendjéről. (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe

Részletesebben

A városi címer és zászló leírása Szombathely Megyei Jogú Város zászlója: téglalap alakú, kék színű, rajta Szombathely címerével.

A városi címer és zászló leírása Szombathely Megyei Jogú Város zászlója: téglalap alakú, kék színű, rajta Szombathely címerével. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/1991. (V.23.) önkormányzati rendelete a város címerének és zászlójának megállapításáról és használatának rendjéről A városi címer és zászló leírása

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei

Az önkormányzat jelképei Szálka Község Önkormányzatának 3/2000.(VI.07.) sz. rendelete a község jelképeinek alapításáról és használatuk rendjéről a módosításokkal egységes szerkezetben Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 10/1997. (VII.1.) ÖK. számú. r e n d e l e t e

ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 10/1997. (VII.1.) ÖK. számú. r e n d e l e t e ELŐSZÁLLÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/1997. (VII.1.) ÖK. számú r e n d e l e t e Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról (egységes szerkezetben) Előszállás Nagyközség

Részletesebben

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 49/2013. (X.18.) sz. rendelete Vác város címerének és zászlójának, valamint a Vác név használatának rendjéről Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Vajszló Nagyközség képviselőtestülete 4/1998. ( II. 11.) sz. rendelete. A címer, zászló használatáról. I. fejezet 1..

Vajszló Nagyközség képviselőtestülete 4/1998. ( II. 11.) sz. rendelete. A címer, zászló használatáról. I. fejezet 1.. Vajszló Nagyközség képviselőtestülete 4/1998. ( II. 11.) sz. rendelete A címer, zászló használatáról. I. fejezet 1.. A címer leírása Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében domború ívvel határolt zöld pajzsláb.

Részletesebben

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1 Uzsa Község Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990.

Részletesebben

9/1997.(VII.17.) számú rendelete

9/1997.(VII.17.) számú rendelete Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselőtestülete 9/1997.(VII.17.) számú rendelete a községi címer és zászló alapításáról, valamint a használatának rendjéről Hatályos: 1997. július 28-tól Ásotthalom Község

Részletesebben

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 4/2002. (III. 15.) rendelete Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1)

Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) Isaszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete A városi címer, zászló és a településnév használatáról Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

információ information

információ information jelmagyarázat legend információ information 14 P kifutó termék, a készlet erejéig kapható item running out, available until stock lasts újdonság new választható opciók a jelzett oldalon more options on

Részletesebben

Zalaszentgrót Városi Önkormányzat. 1 /1992. /I. 31. / számú. r e n d e l e t e

Zalaszentgrót Városi Önkormányzat. 1 /1992. /I. 31. / számú. r e n d e l e t e Zalaszentgrót Városi Önkormányzat 1 /1992. /I. 31. / számú r e n d e l e t e a város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről (Módosításokkal egységes szerkezetben) Zalaszentgrót városi önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése

A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése Papp János A büntetés-végrehajtás egyenruháinak rövid történeti áttekintése 1852-ben, a forradalom és szabadságharc bukását követően Magyarországon elfogadták az osztrák büntető-törvénykönyvet, amely kimondta,

Részletesebben

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei 1 A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű

Részletesebben

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1 DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 42/2000. (XI. 30.) sz. RENDELETE Dabas Város címeréről, zászlajáról és lobogójáról 1 Dabas Város Önkormányzata Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. Tv. 1.. (6) bek. a) pontjában

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert

Részletesebben

Szentkozmadombja község címere

Szentkozmadombja község címere Szentkozmadombja Község Képviselő-testületének Szentkozmadombja Község címeréről, zászlajáról, illet azok használatának engedélyezéséről szóló 4/2002 (VII. 5.) sz. rendelete Szentkozmadombja község Képviselő-testülete

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

1. A város jelképei és leírásuk

1. A város jelképei és leírásuk Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete Vecsés Város jelképeiről és használatuk rendjéről, valamint a közterületek nemzeti ünnepeken történő fellobogózásának

Részletesebben

2 / (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL

2 / (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT K ÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2 / 1994. (I. 26.) RENDELETE HELYI JELKÉPEK ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATUK RENDJÉRŐL Balatonszemes község Önkormányzatának 2/1994. (I.26.) számú

Részletesebben

I. fejezet A község címerének leírása és használata 1..

I. fejezet A község címerének leírása és használata 1.. Nemeske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2000.(IX.15.) sz. önkormánvzati rendelete a község jelképeiről és a jelképek használatáról. Nemeske Község Önkormányzatának Képviselö-testülete a

Részletesebben

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május

IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, május IV. MIÉNK A VÁR! Országos hagyományőrző és kulturális várfesztivál VAJDAHUNYADVÁR Pünkösd, 2016. május 14 16. Komplex rendezvény 2013-tól A rendezvény 2013-tól évente Pünkösdkor a események harmonikusan

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

ROMÁNIAI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG

ROMÁNIAI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG ROMÁNIAI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG BELSŐ SZABÁLYZAT ZÁSZLÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Jelen irat a szervezeten belüli zászlók, lobogók és fanionok formai követelményeit, használatát szabályozza. I. Szövetségi

Részletesebben

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc

Részletesebben

Az Önkormányzat jelképei:

Az Önkormányzat jelképei: EGYSÉGES SZERKEZET: 2012.06.01. Koroncó Község Önkormányzat Képviselőtestületének 8/1997.(IV.28.) sz. Rendelete Koroncó Község címeréről, az önkormányzat jelképeiről és használatuk rendjéről Koroncó Község

Részletesebben

Jászapáti Városi Önkormányzat 21/2009.(X.1.) rendelete

Jászapáti Városi Önkormányzat 21/2009.(X.1.) rendelete Jászapáti Városi Önkormányzat 21/2009.(X.1.) rendelete Jászapáti Város címerének és zászlajának használata rendjéről (Egységes szerkezetbe foglalva 2014. november 21.) Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET. a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről

4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET. a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről Mány község képviselő testületének 4/1997(VII.11.) 4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről egységes szerkezetben a 16/2005. (X.28.) számú,

Részletesebben

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2009. (III. 2.) rendelete

Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2009. (III. 2.) rendelete Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2009. (III. 2.) rendelete Törökbálint Város címeréről, zászlajáról és ezek használatáról, valamint a Képviselő-testület által adományozható kitüntetésekről

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Generációs-híd program. Fogadd örökbe a Nagyit tevékenység

Szakmai beszámoló. Generációs-híd program. Fogadd örökbe a Nagyit tevékenység Szakmai beszámoló Generációs-híd program Fogadd örökbe a Nagyit tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a

Részletesebben

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek)

Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album. Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) Revenue Stamp Album for Hungary Magyar illetékbélyeg album Content (tartalom) Documentary Stamps (okmánybélyegek) I. OPM Austrian Financial Administration in Hungary (osztrák pénzügyigazgatás) 2 II. Currency:

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

5/1996.(II.20.) Kt. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

5/1996.(II.20.) Kt. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről SZIGETHALOM 1 VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5/1996.(II.20.) Kt. RENDELETE a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről (egységes szerkezetben a 36/2008.(XII.30.), a 7/2010.(III.26.)é a 16/2012.(V.29.)

Részletesebben