INFORMATIKA - KÖNYVTÁRHASZNÁLAT

Átírás

1 INFORMATIKA - KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Az emberiség történetének négy nagy kommunikációs korszaka: Szóbeliség Írásbeliség Könyvnyomtatás Elektronikus információrögzítés A könyvtár fogalma Könyvtárnak nevezzük a bizonyos szempontok szerint összeválogatott, megőrzésre és használatra szánt, feltárt és rendszerezett dokumentumgyűjteményt. Könyvtártípusok Könyvtártípus nemzeti könyvtár Jellemzők (gyűjtőkör, nyilvánosság, feladatok, szolgáltatások) Központi intézmény, mely minden, az adott országban megjelent, vagy az ország hivatalos nyelvén megjelent, illetve az országról szóló dokumentumot gyűjt, ezek az ún. patriotikumok Magyarország esetében hungarikumok. Minden itt megjelent dokumentumból ún. köteles példányt kap a nemzeti könyvtár a nyomdáktól, ezek egy példányát archiválja. A beérkezett dokumentumok alapján építi a nemzeti bibliográfiát. A különböző nemzeti könyvtárak katalógusai összességükben elvileg a világon megjelent minden dokumentumot tartalmazzák. Példa A magyar nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár (=OSZK). További példák: Library of Congress USA, The British Library Nagy- Britannia, Die Deutsche Bibliothek Németország, Bibliothèque Nationale de France Franciaország.

2 2 szakkönyvtár A szakkönyvtárak egy adott szakterülethez tartozó dokumentumok részletes gyűjtésére specializálódtak, a szakemberek mellett minden érdeklődőt kiszolgálnak. Egyetemek és főiskolák mellett felsőoktatási könyvtár működnek, gyűjtőkörük megegyezik az intézményben oktatott tárgyakkal, az adott oktatási intézmény oktatóit és hallgatóit szolgálják ki. Több esetben egyben országos feladatkörű szakkönyvtárként is működnek. (pl. BME OMIKK) Országos Idegennyelvű Könyvtár (idegen nyelvek), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (=OPKM) (pedagógia), Néprajzi Múzeum Könyvtára (néprajz), Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (=BME-OMIKK) (műszaki tudományok), Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (mezőgazdaság), Országgyűlési Könyvtár (jogtudomány). Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár (bölcsészettudomány), Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár (orvostudomány), Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (hadtudomány), Magyar Képzőművészei Egyetem Könyvtára (képzőművészet), Budapesti Műszaki Egyetem Országos Műszaki Információs

3 közművelődési könyvtár iskolai könyvtár 3 A közművelődési könyvtári hálózatba tartoznak a megyei, városi, községi könyvtárak, pl.: Budapesten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (=FSZEK) fiókhálózata. Célja a helyi lakosság információszerzési, önművelési, szórakozási igényeinek kielégítése, ennek megfelelően gyűjtőköre általános, a vonatkozó helyismereti tematikával kiegészítve. A gyermekolvasókat kiszolgáló gyerekkönyvtárak is ezek körében működnek. Az alap- és középfokú oktatási intézményekben működő, a tanulók és tanárok munkáját, önművelődését segítő általános gyűjtőkörű intézmények. Elsődleges funkciója az, hogy kiszolgálja az iskola tanulóit és tanárait, de az iskolai könyvtár szolgálhatja a nagyközönséget is. Központ és Könyvtár (=BME-OMIKK) (műszaki tudományok). Eötvös Károly Megyei Könyvtár Veszprém, Illés Gyula Megyei Könyvtár Szekszárd, Katona József Könyvtár Kecskemét, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Győr, Verseghy Ferenc Könyvtár Szolnok, Pest Megyei Könyvtár Szentendre, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Zalaegerszeg, Németh László Városi Könyvtár Hódmezővásárhely, Katona Lajos Városi Könyvtár Vác. Bolyai, illetve az az iskola, ahová korábban jártál is lehet példa elektronikus könyvtár Virtuálisan létezik, teljes szövegű, hálózati hozzáférésű dokumentumokat tartalmaz. Magyar Elektronikus Könyvtár (=MEK), Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ.

4 4 muzeális gyűjteménnyel rendelkező könyvtár Kéziratos, ritka, fontos műveket is őriznek, pl. Pannonhalmán az első leírt magyar szavakat tartalmazó Tihanyi alapítólevelet 1055-ből, 14 kézzel írott kódexet, stb. Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtára, Ráday Gyűjtemény, Zirci Cisztercita Apátság Könyvtára Ld. még: Az információ fogalma Minden ismeret információ. Ami ezt közvetíti, az információhordozó. A tudomány mintegy száz éve fedezte fel az információ létezését, a II. világháború után vált a tudományos vizsgálódás tárgyává. A matematikai információelméletet C.E. Shannon (1948) és N. Wiener (1949) alapozta meg. Ugyanekkor alkották meg a hírközlési rendszerek közismert általános modelljét: Zaj Adó Kódoló Csatorna Dekódoló Vevő Van, aki az információt megkülönböztető jelnek tekinti. Mások egyszerűen a közlés tárgyának. Ismét mások szerint minden információ, ami változást okoz az emberi tudatban. Megint mások szerint az információ értelmezett adat. Sokan definíciónak ezt tekintik: az információ bizonytalanságot, határozatlanságot oszlat el, ez az ismertetőjegy különbözteti meg az adattól. Az információ olyan jel, amelynek jelentése van egy meghatározott és egyértelmű jelrendszerben. Ilyen jelrendszer pl. az abc, a közlekedési táblák, stb.

5 5 Kódok a könyvtárban: A könyvtárak létre jöttük óta alkalmaznak kódokat. Legismertebb példák: Alfabetikus kód: betűrendi jel, azaz a Cutter-szám (a szakirodalmi dokumentumok raktári helyét pontosítja a szakcsoporton belül, a szépirodalmi alkotásokét pedig elsődlegesen jelöli; raktári hely= a polcon elfoglalt hely) Hierarchikus kód: ETO-szám A dokumentum fogalma A dokumentum fogalma az idők során sokat változott. A szó a latin docere, tanítani, oktatni igéből származik, ennek főnévi alakja tanúsítást, bizonyítást jelent. Az információtartalom tárolásának megváltozásáig a dokumentumot az információtartalommal és annak hordozójával, tárgyi jellegű foglalatával együtt definiálták. A hálózatok világában ez a meghatározás már nem állja meg a helyét, mert már nincs feltétlenül kötött, kézzelfogható formája. Ezért a dokumentum: önálló szellemi termék, független információegység, az információk különálló kvantumja, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. Könyvtári dokumentum: A könyvtár által állományba vett, alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti közművelődési, vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány, egyéb kiadvány, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv. (Levéltári törvény) hatálya alá tartozó, irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot. A dokumentumok formai szempontok szerinti csoportosítása Rendező elv: nyomtatott nem nyomtatott hagyományos nem hagyományos 1. Nyomtatott dokumentumok = hagyományos (írásos) dokumentumok: Könyv Időszaki kiadvány

6 Kotta 6 Térkép 2. Nem nyomtatott dokumentumok lehetnek hagyományosak (írásosak) vagy nem hagyományosak: Hagyományos: kéziratos Nem hagyományos: audio, vizuális, audio-vizuális, elektronikus. Dokumentumtípus Dokumentumok Hagyományos (írásos) dokumentumok Kéziratos dokumentumok Nyomtatott dokumentumok Levél, kódex Könyv, időszaki kiadvány (pl. folyóirat), kotta, térkép Nem hagyományos dokumentumok Audio- (v. hang-) dokumentumok Vizuális- (v. kép-) dokumentumok Bármely adathordozón (műanyag lap, műanyag szalag, viasz stb.) rögzített hang, beszéd, zene, zörej stb., amely eszköz segítségével megszólaltatható Pl. magnószalag hanglemez hangkazetta Pl.: audio CD fénykép festmény rajz diafilm

7 7 Audiovizuális dokumentum Elektronikus kiadvány, elektronikus dokumentum Dokumentum, amelyben a hang és/vagy a képek az elsődlegesek, és amelynek megtekintéséhez és/vagy hallgatásához speciális eszközök szükségesek. Pl. idetartoznak az olyan kombinált dokumentumok, mint a mozgófilmek, a videofelvételek stb. A mikroformák nem tartoznak ide. Géppel olvasható formában kiadott és nyilvánosságra hozott dokumentum. Magában foglalja az adatállományokat és az alkalmazói szoftvereket; papíron, mágneses, optikai vagy más olyan információhordozókon rögzíthető, amelyek számítógéppel, illetve ahhoz kapcsolódó berendezéssel használhatók. Az időszaki kiadványok (periodikumok): Nyomtatott vagy nem nyomtatott formában egymást követő részekben megjelentetett kiadvány, amelyen sorszámozás, vagy időrendi megjelölés szerepel, és amely bármilyen gyakorisággal előre meg nem határozott ideig jelenik meg. Az időszaki kiadvány legfontosabb fajtái (az előállítás módjára való tekintet nélkül): 1. hírlapok (napilapok, hetilapok), 2. folyóiratok, (havonta, kéthavonta jelennek meg) 3. évkönyvek, 4. konferenciák időszakosan megjelenő kiadványai, 5. időszakosan megjelenő adat- és címtárak, bibliográfiák, repertóriumok stb., 6. időszakosan megjelenő egyéb kiadványok (jelentések, beszámolók, közlemények, tanulmánygyűjtemények, antológiák stb.). Tájékozódás a könyvtárban

8 A dokumentumok tartalom szerinti főbb csoportjai: 8 Szépirodalom Szakirodalom A könyvtárak rendje Első rendező elv: Kölcsönözhető dokumentumok Nem kölcsönözhető (helyben használható) dokumentumok A könyvtárak a gyűjteményüket szabadpolcon vagy zárt raktárban tárolják. A gyűjtemény két fő csoportja a szépirodalom és a szakirodalom, ezen kívül külön rendeződnek a kézikönyvtár darabjai, egyes speciális dokumentumtípusok, illetve sorozati vagy tematikus különgyűjtemények, pl. Bolyai-gyűjtemény, kötelező olvasmányok, tankönyvek. A kézikönyvek, a folyóiratok, az audiovizuális dokumentumok és a nagyon régi könyvek bár nagy részük szabadpolcon található általában nem, vagy csak szigorú feltételekkel kölcsönözhetők. A könyvtárak zárt raktárakban tartják a ritkán használt, sok példányban meglévő, vagy nagyon régi, nagyon értékes könyveket, bekötött régi folyóirat-évfolyamokat, audiovizuális dokumentumokat. Ezeket a katalógusban kell kikeresni, és a könyvtárostól kérni. A könyvtárak szabadpolcain az olvasó maga böngészhet, válogathat. Itt a gyakran használt, de nem rendkívül értékes művek, és a kézikönyvek találhatók. A szabadpolcon az eligazodást szigorú rend könnyíti meg. A szépirodalom könyvtári elhelyezése: szerző szerinti betűrendben azon belül a művek címe szerinti betűrendben. A raktári jelzetben egy betűből és egy kétjegyű számból álló jel szerepel, ez a Cutter-szám. Ez jelöli ki a könyv betűrendi helyét illetve az azonos betűhöz tartozók helyét további betűik alapján, 1-99-ig előre felosztva a lehetséges szavakat azok gyakorisága alapján. Pl. Ady az A 25-nél található, Arany az A 76-nál. Szakirodalom: az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) alapján tudományágak szerint csoportosítva, adott témán belül pedig a szerzők, azon belül a címek szerinti betűrendben. Az azonos számhoz tartozók a polcon egymás mellé kerülnek, így az olvasó téma szerint tud keresni az állományban. Az ETO egyszerűsített, többnyire 3-4 jegyű számait tartalmazzák a raktári jelzetek a könyvön és a katalóguscédulán. Szépirodalmi műveknek nincsen szakjelzete. A szakjel alatt vagy

9 9 mellett szerepel még a raktári jelzetben a Cutter-szám. Ez jelöli ki a könyv betűrendi helyét a tudományterületen belül, illetve az azonos betűhöz tartozók helyét. Pl.: Ulrich Tietze: Analóg és digitális áramkörök c. műve a 621 T 52 raktári jelzetet kapta. A 621 jelöli az elektrotechnikát, a T a szerző nevének kezdőbetűjét, az 52 pedig a név helyét a T betűsök között az 1-99 tartományban. Az ETO elve: a tizedes törtek végtelen továbboszthatósága. Az ETO tíz főosztályból álló szerkezetbe sorolja be a műveket, amelyek tovább bonthatók újabb tíz osztályba, majd tíz alosztályba és így tovább. A tudományok tíz főosztálya az ETO szerint: 0 általános, összefoglaló művek 1 filozófia, pszichológia, etika, esztétika 2 vallástudományok 3 társadalomtudományok 4 üres jelenleg ( régen a nyelvtudomány volt) 5 természettudományok 6 alkalmazott tudományok 7 művészetek, sport 8 nyelv-és irodalomtudomány 9 9 földrajz, történelem, életrajzok Az 5-ös főosztályt így bonthatjuk tovább: 5 természettudomány 51 matematika 510 mennyiségtan 511 számelmélet 512 algebra 513 geometria

10 10 52 csillagászat, 53 fizika 523 Naprendszer, 524 világegyetem 54 kémia 537 villamosság, mágnesesség 55 földtan-geológia, geofizika 56 őslénytan 57 biológia 572 antropológia, 575 genetika evolúció 58 növénytan botanika 59 állattan zoológia Természetesen minden osztály és alosztály tovább bontható és finomítható egészen az egyedi mű tartalmának megfogalmazásáig. (Ehhez az ún. segédtáblázatokat is használják, az itt meghatározott külön számokkal lehet a nyelvet, földrajzi helyet, időt, stb. kifejezni. Pl. = magyar nyelven; 439 Magyarország).

11 11 A közvetlen (direkt) tájékoztatás eszközei A csak helyben használható gyűjteményben (más néven kézikönyvtárban) találhatók minden téma legfontosabb dokumentumai, az alapvető tájékozódás segédeszközei. Egyes típusaik nem hagyományos könyvként olvasandók, hanem adattárakként, melyeket felütünk egy adott kérdés gyors megválaszolásához. Legfontosabb típusok: Az enciklopédia összefüggően dolgozza fel az információkat, azaz egy-egy téma köré csoportosítja szócikkeit. Név-, tárgy-, hely- és egyéb mutatók, illetve tartalomjegyzék segíti a benne való eligazodást. (Pl. Nagy játékenciklopédia; SH Atlasz Pszichológia) A lexikon betűrendben tartalmazza egy adott témakör ismereteit szócikkek formájában. Az általános lexikonok, pl. a Magyar Nagylexikon minden tudományterületen igyekszik tájékoztatást adni, míg a szaklexikonok, pl. Műszaki lexikon, Néprajzi lexikon, Új magyar irodalmi lexikon, Művészeti lexikon, Természettudományi kislexikon egy adott szűkebb témát dolgoznak fel, részletesebben. A szótárak felépítése szintén betűrendes: egy adott szóra vonatkozó ismereteket közölnek. A kétnyelvű szótárak egy adott szót más nyelvre fordítva adnak meg, használatának szabályaira is utalva, ezeket többnyire az idegennyelv-tanulásnál használjuk. Mérete szerint nagy-, kézi-, és zsebszótárakat ismerünk. A szakszótárak egy speciális tudományterület szókincsét fordítják le egy vagy több más nyelvre. A kétnyelvű szótárak csoportjába soroljuk az Idegen szavak szótárát is. Az egynyelvű szótárak szintén segíthetnek egy idegennyelv elsajátításában, de anyanyelvünk jobb megismeréséhez is támasztékot adnak. Az értelmező szótár megadja egy szó összes jelentését, használati szabályait, szófaját, stílusát. A Magyar értelmező szótár és a Magyar értelmező kéziszótár az előbbi rövidebb változata a legismertebbek. A Magyar helyesírási szótár a szavak szabályszerű írásmódját adja meg. Az etimológiai szótár a szavak történetét, eredetét tárja fel, pl. A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. A Magyar Szinonimaszótár a szavak rokon értelmű kapcsolatainak összegyűjtésével siet segítségünkre. A tájszótárak egy-egy földrajzi terület szókincsét gyűjtik össze, s vetik egybe a köznyelvvel. Az írói szótárak egy-egy adott szépíró szókincsének műveiben való használatát elemzik. A szlengszótár, diákszótár, közhelyszótár a kevésbé kívánatos szókészleti elemek feltárását vállalta. Példák: Idegennyelvű szótárak

12 12 Angol nyelv tanulásához használod ezeket a könyveket: Angol magyar kéziszótár Angol magyar műszaki és tudományos szótár Longman Active Study Dictionary Helyesírási szótárak Ha egy magyar szó helyes írásmódjára vagy kíváncsi, a következő könyveket veheted kézbe: A magyar helyesírás szabályai Laczkó Mártonfi: Helyesírás Magyar helyesírási szótár Anyanyelvi szótárak A magyar nyelvnek is vannak szótárai, melyeket haszonnal forgathatsz. Pl.: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára Magyar értelmező kéziszótár Magyar szókincstár O. Nagy Ruzsiczky: Magyar szinonimaszótár Életrajzi tájékozódás Ha egy híres ember életének, munkásságának szeretnél utánajárni, az alábbi könyvek lesznek segítségedre pl.: Ki kicsoda Magyar életrajzi lexikon Történelmi tájékozódás A történelemben való eligazodásodat kézikönyvek, kronológiák, fogalomtárak segítik, pl.:

13 A XX. század krónikája 13 Horváth: Évszámok könyve Magyar kódex Magyarország története Magyarország történeti kronológiája Történeti fogalomtár Irodalomtörténeti tájékozódás Az irodalmi tájékozódásban használod az alábbi könyveket: A magyar irodalom története Irodalmi fogalmak kisszótára Tótfalusi: Irodalmi alakok lexikona Új magyar irodalmi lexikon Világirodalmi lexikon Művelődés Ha felkészülten szeretnél moziba, színházba menni, például e könyvek segítenek: 55 híres opera 88 és ½ híres film Színházi kalauz Hasznos források Adott helyzetekben frappánsnak lenni, odaillő dolgokat írni egy üdvözlőlapra nem könnyű, de a könyvek segítségedre vannak! Néhány segítség: Bölcsességek könyve Forgács: Magyar szólások és közmondások szótára Jelképtár Ladó: Magyar utónévkönyv

14 14 Közhasznú ismerettárak: a gyors tájékozódás mindennapi, elengedhetetlen kellékei, pl. menetrend, telefonkönyv, szaknévsor, városi, kerületi kisokos, pályaválasztási tanácsadók, stb. Tájékozódás a dokumentumok között A katalógus egy adott könyvtár állományát tárja fel, lehetővé teszi a benne való eligazodást. Hagyományos formájában cédulákat tartalmaz, melyeken egy-egy a könyvtárban meglévő mű minden fontos adata szerepel, s szinte mindegyik szerint vissza is kereshető a dokumentum. Egy cédula annyi helyen szerepel a katalógusban, ahány adata szerint kereshető a könyv, amit reprezentál. A leggyakoribb a betűrendes katalógus, ebbe a szerzők és a címek szerinti betűrend alapján kerülnek sorba a cédulák. A szakkatalógus ETO-számok szerinti sorban tartalmazza a műveket, azaz tematikus keresést tesz lehetővé. A tárgyszó-katalógus ugyanezt adja, kevésbé precíz, de emberközelibb módon: az adott mű egy vagy több jellemző tartalmi tulajdonságát emelik ki tárgyszónak, s ezek szerinti betűrendben szerepelnek benne a cédulák. Ezen kívül létezik még sorozati katalógus, földrajzi katalógus, folyóirat-katalógus, cikk-katalógus, analitikus katalógus, mely a gyűjteményes munkák egyes tanulmányai szerinti keresést engedélyez, pl. Mindezen lehetőségeket egy jól megszerkesztett számítógépes katalógus is tartalmazza, a kereshető adatok körét kibővíti, és a keresési folyamatot leegyszerűsíti, meggyorsítja. A bibliográfia egy adott témához közöl irodalmat, az egyes művek azonosító adatainak feltüntetésével. A nemzeti bibliográfia (pl. Magyar Nemzeti Bibliográfia) elvileg az adott országban megjelent összes dokumentumot tartalmazza. A szakbibliográfia egy adott témából közöl teljes vagy válogatott jegyzéket, pl. Magyar irodalomtörténeti bibliográfia, Magyar néprajzi bibliográfia, Petőfi-bibliográfia. Ezek teljes kiadványt kitöltő jegyzékek, az adott szakterületen való tájékozódás fontos segédeszközei. A tankönyvek, szakkönyvek is tartalmaznak ún. rejtett bibliográfiát a könyv, cikk, vagy fejezet végén elhelyezve. Ezek részben a további kutatásokhoz adnak segítséget, másrészt a felhasznált irodalmat közlik. Önálló szellemi munka készítése

15 15 Ha házi dolgozatot írsz, vagy számítógépes programot készítesz, verset írsz vagy zenét, plakátot tervezel szellemi munkát végzel. Ha ismered és betartod a szellemi munka végzésének technikáját, a nagyobb, hosszabb lélegzetű dolgozatok elkészítése sokkal könnyebb és eredményesebb lesz. A munka folyamata: 1. Tájékozódás az adott témával kapcsolatos irodalomban a) Könyvtár szabadpolcos állománya: kézikönyvek és egyéb szakkönyvek, szakmai folyóiratok b) Katalógus helyben, ill. interneten 2. Címek összegyűjtése pontos adatokkal (lelőhely) 3. Válogatás a művek között 4. Cédulázás, jegyzetelés 5. Jegyzetek rendszerezése 6. Vázlatkészítés 7. Fogalmazvány elkészítése a) Bevezetés b) A téma kifejtése, érvek és ellenérvek, példák, illusztrációk c) Összegzés d) Mellékletek e) Bibliográfia=Irodalomjegyzék=Felhasznált irodalom=felhasznált művek jegyzéke f) Hivatkozások jegyzékének elkészítése Irodalomjegyzék összeállítása A szellemi munka etikája megköveteli, hogy feltüntesd mindazokat a forrásokat, amelyeket írásműved elkészítésekor felhasználtál. Ezeket az alábbi formai szabályok szerint a dolgozat végén kell feltüntetni. Ez lesz a te munkád bibliográfiája. A szerző az első közlendő információ, amennyiben van. E szerint lehet betűrendbe rakni a jegyzéket. Első a vezeték, második a keresztneve, mindkettő nagy kezdőbetűvel. Ha

16 16 szerkesztője van a műnek, akkor a név után odaírandó: szerk. Utána kettőspontot követve jön a cím, magyar címnél csak a cím első szava írandó nagy kezdőbetűvel, idegen nyelvű címeknél az adott nyelv helyesírási szabályai irányadóak. Ezután feltüntetendő a kiadó, a kiadási hely és a kiadási év, vesszővel elválasztva egymástól. Ha nem a teljes könyvre hivatkozunk, megjelölendő a konkrét oldalszám. Ha folyóiratcikkre, vagy tanulmánykötet egy részére hivatkozunk, a szerző és cím után egyenlőségjelet teszünk, majd leírjuk a forrásdokumentumot, melyből származik. Könyvnél a fenti adatokkal, folyóiratnál a folyóirat címe (ennek minden szava nagy kezdőbetűvel van), évfolyama és azon belüli száma, illetve ugyancsak az oldalszám kerül feltüntetésre. Elektronikus forrásnál is igyekezzünk a szerzőt és címet feltüntetni, internetes dokumentumnál az elérés címével együtt. Pl.: Balzac, Honoré de: A szamárbőr, Európa Könyvkiadó, Bp., Maár Judit: A fantasztikus irodalom, Osiris Kiadó, Bp., Pócs Éva: Boszorkányság és boszorkányok Közép-Kelet Európában = Korunk, 2005/ o. és Szávai János: Balzac három világa = Sz. J.: Nagy francia regények, Tankönyvkiadó, Bp., 1989, o. Szerb Antal: A világirodalom története, II., Bibliotheca Kiadó, Bp., 1957, o. Hivatkozások jegyzéke Ide azokat a műveket kell felvenni, amelyeknek a gondolatait akár szó szerint vagy akár csak tartalmában beépítetted a saját munkádba. Ilyenkor a szövegben folyamatos sorszámozással kell megjelölni az átvett gondolatokat, majd a lap alján (ún. lábjegyzet formájában) vagy a dolgozat végén (végjegyzetként) meg kell adni a hivatkozott mű pontos adatait. Könyvtárak az interneten Sok könyvtár katalógusa az interneten is elérhető (OSZK, FSZEK, különböző szakkönyvtárak); Jól használható elektronikus könyvtár a MEK; Tartalomjegyzék-adatbázisok és cikk-repertóriumok: MATARKA, EPA; A elvezet a hazai és külföldi könyvtárak web-oldalaihoz; A többek között tartalmazza a DIA-t, a Digitális Irodalmi Akadémia szerzőinek műveit teljes szöveges formában;

17 17 A.google print tartalmaz teljes szöveget, részletet, illetve bibliográfiai adatokat a szerzői jogi megállapodások függvényében. : több európai nemzeti könyvtár katalógusát lehet egyidejűleg elérni; A könyvtárakról és azok használatáról részletesebb információkat találsz az alábbi művekben: évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és amuzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásáról és a közművelődésről Kokas Károly: Könyvtárhasználat kiaás. Mozaik Kiadó,.Szeged, Könyvtárosok kézikönyve I-V. Osiris Kiadó, Budapest, Szabó Papp Edit: Könyvtári Informatika I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.