fejlesztések budapesti mintaterületeken Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "fejlesztések budapesti mintaterületeken Bevezetés"

Átírás

1 Földrajzi Közlemények pp Turizmusorientált természetvédelmi fejlesztések budapesti mintaterületeken Tenk András Tourism oriented nature protection projects in Budapest model areas Abstract It is not a widely known fact that there are several protected natural areas and assets in Budapest. A considerable part of these areas and sites are of national interest and are managed by the Duna Ipoly National Park Directorate. Sites of local interest are managed by the Municipality of Budapest. The management, maintenance and protection of these natural areas and assets have been a serious problem in the past few years, as the resources of both the National Park Directorate and the Municipality have decreased considerably. Furthermore, serious local conflicts of land use have been generated by natural areas, as these often block local development projects. However, the conservation of these areas is becoming more important owing to considerations of city planning, environmental management and human ecology. Since it has been more and more difficult to find the resources for the maintenance of protected areas due to the diminishing central budget, other revenues are needed. Beside income from tenders, money can be raised from tourism on the protected areas. Two sites can be looked at as models for such utilization of natural areas: one is the Szemlő-hegyi Cave managed by the Duna Ipoly National Park Directorate and the other is the Újpest Sea-buckthorn Natural Conservation Area, which is managed cooperatively by non-profit organizations and the local government. Keywords: conservation, urban development, tourism, environmental management, best practice, Budapest Bevezetés Budapest területén jelenleg 30 fővárosi védettségű és 9 országos jelentőségű természeti terület és jó néhány ex lege védett láp található. Emellett több természeti emlék is gazdagítja a védett értékek tárházát. Ezeknek a területeknek a kezelése és fenntartása a helyi (jelen esetben Budapest Főváros Önkormányzata és a működési területével érintett Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) költségvetését terhelik. Mivel a természetvédelmi kezelés és fenntartás nem tartozik az önkormányzatok kiemelt feladatai közé, ezért nagy kérdés a döntéshozók, a szakembereknek és a költségvetési szervek érintettjei számára, hogy vajon érdemes-e közpénzből fenntartani természetvédelmi területeket egy világváros közepén? Megéri-e pénzt, időt és energiát fordítani olykor alig pár hektáros, speciális kezelési igényű területek fenntartására, nem ingatlancélú hasznosítására? A közpénzek felhasználásáról döntő politikusok szerint drága a fenntartás, sokkal fontosabb problémák és megoldandó feladatok is vannak a fővárosban és egy-egy ilyen területet másként pl. ingatlanfejlesztési célú értékesítéssel, közparkként is lehetne hasznosítani. A természetvédők ugyanakkor az élővilág megóvása és a fenntartható települési környezet védelme mellett kardoskodnak. A közvetlenül érintett lakosság elsősorban pihenni, kikapcsolódni, piknikezni szeretne egy-egy területen és nem érdekli, hogy védett-e vagy sem, csak legyen a közelben valamilyen zöldterület. Végül nem hagyhatjuk ki az oktatási-nevelési szakemberek táborát sem, amely szerint a környezettudatos viselkedés elsajátításának egyik alapja lehet egy-egy védett érték megismerése, megóvása és figyelemmel kísérése, amit legjobb kisgyermekkorban elkezdeni. 375

2 Írásomban az eddigi tapasztalataim, vizsgálataim és elemzéseim alapján azt kívánom alátámasztani, hogy érdemes megtartani egy-egy kisebb kiterjedésű védett területet is, mert hosszú távon akár gazdasági hasznot is hozhat, illetve adott esetben a fenntartás nem az önkormányzatok költségvetését terheli. A védett területek közvetlen hasznosítására a legjobb példa a turisztikai hasznosítás. Emellett több külső forrás bevonásával (pl. pályázatok, önkéntes munka stb.) is fent lehet tartani védett területeket. Mindezek a lehetőségek nem csak a mindenki által jól ismert ökoturisztikai attrakcióként számon tartott helyeken, mint például az európai hírű nemzeti parkok (Hortobágy), ismert arborétumok (Vácrátót, Szarvas) esetében lehetségesek, hanem Budapesten is értelmezhetők. Ennek bizonyítását két védett terület példáján keresztül mutatom be. Az egyik a helyi jelentőségű természetvédelmi területek közé tartozó Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, a másik az országos jelentőségű védett természeti területek közé sorolható és ex lege védelem alatt álló Szemlő-hegyi-barlang. A biodiverzitás és a földtani értékek közgazdasági értéke A védett területek értékeit nem csak az ott lévő védettséget élvező fajok eszmei értéke alapján lehet számon tartani, hanem például gazdasági mutatók alapján is fel lehet állítani egy értékelési szempontrendszert annak függvényében, hogy adott esetben milyen értékelésre van szükség, illetve milyen értékelést részesítünk előnyben. A gazdasági értékelés például az egyéneknek az értékelt tárgyra vonatkozó negatív vagy pozitív preferenciáit tükrözi. Ennek értelmében a biodiverzitás (biológiai sokféleség) gazdasági értéke lehet alacsony, amennyiben annak megőrzését (conservation biology) nem részesítik előnyben. A preferenciák többnyire a biológiai és földtani erőforrások valós használatával kapcsolatos tevékenységekre vonatkoznak, mint például az ökoturizmus, állatkertek, botanikus kertek, kiállítások, bemutatók, filmek megtekintése stb.. Emellett a biológiai sokféleség jelentős információ, továbbá hatalmas erőforrás is egyben, amely a mezőgazdaság és orvostudomány alapjait jelenti még napjainkban is. Ebből következően a biodiverzitás gazdasági értéke igen széleskörű lehet és áthatja a társadalom teljes gazdasági tevékenységét (Csanády A. Kovács E. 2003). Fontos megemlíteni, hogy a természeti értékek megőrzését célzó összes döntés anyagi ráfordítással jár, amelynek van költségviselője (pl. önkormányzat, állami szerv stb.). Ezért lényeges, hogy a megőrzés előnyei, azaz a természetvédelem ráfordításaiból keletkező közvetlen és közvetett haszon összehasonlítható legyen a ráfordított költségekkel (Csanády A. Kovács E. 2003). A fentiek miatt a környezetgazdálkodás szempontrendszerei alapján a főváros területén lévő természetvédelmi területek nemcsak mint fenntartást igénylő költséghelyek tárgyalandók, hanem potenciális természeti erőforrásként is értelmezhetők. Természeti erőforrásokon azok a természeti (földrajzi) adottságok értendők, amelyeket az ember (a társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít (Bora Gy. Korompai A. 2001). A biodiverzitás, illetve a természeti értékek közgazdasági értelmezése során beszélhetünk közvetlen és közvetett gazdasági haszonról is. A közvetlen használati értéknek (direct value) az alapját a felhasználás szempontjából fontos kémiai és fizikai jellemzők képviselik. Ilyen közvetlen haszon lehet például az élelem, a termékek, vagy a gyógyszerek, míg a közvetett gazdasági előnyök inkább az infrastruktúrához hasonlóak, mint például a fotoszintézis, a légköri gázok összetételének szabályozása, az éghajlat és a víz körforgásának biztosítása, a talajképződés és megőrzése, vagy a növényvédelem (Bora Gy. Korompai A. 2001). A közvetett használati érték (indirect value) alapja az élelmiszerláncban betöltött szerep, a napenergia-megkötési képesség, az ökoszisztéma folyamataiban játszott szerep stb. A köz- 376

3 vetett értékek közé sorolható az ún. nem fogyasztói használati érték kategória is. Erre a legegyszerűbb példa a termesztett növényeket megporzó rovarok haszna. Nem lehet megmondani egy poszméh konkrét értékét, de az életműködése révén már kimutatható közvetett hasznot hajt, amelynek eredője gazdasági mutatókkal kifejezhető. A növénytársulások jelentős szerepet játszanak a helyi, regionális és globális éghajlati viszonyok alakításában. Helyi szinten például a fák árnyat adnak, vizet párologtatnak, ami helyileg enyhíti az egyre gyakoribbá váló szélsőséges éghajlati jelenségeket (Bora Gy. Korompai A. 2001). Ezért kiemelt jelentősége van a fás élőhelyeknek a sűrűn beépített városrészekben, mint pl. a Károlyi kertnek az V., a Népligetnek a XIII., vagy a védett Ferenc-hegynek a II. kerületben. Egy faj potenciális értéke azt jelenti, hogy valamikor a jövőben gazdasági hasznot termel az emberi társadalom számára. Ennek azért van jelentősége, mert a társadalom igényeinek változásával lépést kell tartania az igények kielégítési módjának is. A megoldást gyakran a még nem hasznosított állat- és növényfajok jelentik (Bora Gy. Korompai A. 2001). Erre jó példa az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület névadó növénye, a homoktövis (Hippophaë rhamnoides). A ma már fővárosi védettséget élvező terület gazdasági szempontból is értelmezhető terméke a homoktövis, így bár ha nem is közvetlen termesztési céllal ebben az esetben közvetlenül is értelmezhető a gazdasági haszon. A homoktövis hatóanyaga növeli szervezetünk saját védekezésének hatékonyságát, továbbá eredményesen használható egyes bőrbetegségek kezelésére is (www.hazipatika.com). Láthatjuk, hogy ennek a védett homokpusztai cserjének, amelynek eszmei értéke Ft, komoly gyógyászati értéke is van. Ezzel párhuzamba állítható a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), amelynek csak néhány elszigetelt vadon élő populációja ismert Kínából. Ellenben a leveléből készült gyógyszer gyártása révén az elmúlt 20 évben évi 500 millió USD haszon keletkezett (Bora Gy. Korompai A. 2001). A fajok közvetlen hasznossága mellett számba lehet venni azok tudományos értékét is (scientific value), amit az adott élő szervezetek, földtani képződmények a tudományos kutatások számára képviselnek. A tudományos értékek mellett ki lehet emelni a természeti területek oktatásban betöltött jelentős szerepét is. A természettel kapcsolatos ismeretek ugyanis egyre jobban beépülnek az iskolai tananyagokba is. A tudományos kutatási tevékenységek gazdasági hasznot hajtanak a kutatóhelyek közvetlen környezetének, de igazi hasznuk abban rejlik, hogy képesek növelni az emberi tudást, segítik az oktatást és gazdagítják az emberiség tapasztalatait. Egy adott település területén található természeti értékek közelségük miatt nagyon fontos szerepet játszhatnak a környezeti nevelés, szemléletformálás terén (Bora Gy. Korompai A. 2001). Erre a legjobb példa a Fővárosi Állat és Növénykert, ahol a látogatók közvetlenül megismerkedhetnek az állatvilág értékeivel. A Sas-hegy is megfelelő terep a környezeti nevelésre, mivel külön programok várják az érdeklődőket (pl. Terepnap a Sas-hegyen óvodásoknak, vagy Kisállat-bemutató a Sashegyen Nem is beszélve arról, hogy komoly médiaszereppel bírnak a különféle természetfilmek, kiadványok, amelyek sok embernek jelentenek megélhetést és komoly kereskedelmi piaca is van ezeknek a termékeknek (Discovery Channel, National Geographic, David Attenborough, Bear Grylls stb.) Vagy megemlíthetjük a 2007-ben megjelent Nagyvárosi vadon című magyar természetfilmet is, amely egy fővárosi bérház életközösségét mutatja be (www.port.hu). A biodiverzitás fontossága és megőrzésének elképzelése, illetve jó értelemben vett hasznosítása előkerül Budapest településfejlesztési koncepcióiban is: a Városi Fenntarthatóság és Budapest Városfejlesztési Koncepciója (2004), Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (2008), Budapest városfejlesztési koncepciója (2011) vagy a Budapest Turizmus Stratégia (2012). Ezek a koncepciók, tervek elősegítik a fenntartható város megvalósulását, illetve Budapest fejlesztését a slow city, azaz az élhető városok közösségének irányába. (www.tudatoslet.hu) 377

4 Kapcsolatok a turizmus, a természetvédelem és területfejlesztés között Budapesten A természetvédelmi területek közvetett gazdasági hasznosításának leginkább kézzelfogható példája a rekreáció és az ökoturizmus. A természet nem fogyasztói jellegű használata közé tartoznak az olyan szabadidős tevékenységek, mint például a természetjárás, a fényképezés, a madármegfigyelés stb. Egyes területeken kimutatták, hogy a helyi jövedelmek és a munkahelyek zöme a rekreációs tevékenységeknek és a táj szépségének köszönhető, ami új vállalkozásokat, látogatókat és letelepülő nyugdíjasokat vonzott az adott térségbe (Bora Gy. Korompai A. 2001, Standovár T. Primack, R. 2001). Napjainkban egyre fontosabbá válik a tiszta, természetes vagy legalábbis természetközeli környezet, nagyon sokan szeretnének ilyen helyen élni és szabadidejüket ilyen helyen eltölteni (Lukács A. et al. 2003). Ahhoz, hogy a védett természeti területek vagy a természetközeli állapotú területek megmaradjanak, az érintettek többoldalú kölcsönös megelégedésére van szükség (1. táblázat). Ezt a kölcsönös megismerést legjobban a turizmus biztosíthatja (Dombay I. 2008). 1. táblázat Table 1 Ökoturisztikai célok és a célok megvalósulását elősegítő tényezők Major aims and facilitating factors of ecotourism Célok Helyi szociális és gazdasági előnyök biztosítása Környezetvédelmi, oktatási szolgáltatások biztosítása A természetes környezettel rendelkező területek megóvása Jó minőségű turisztikai élmény megszerzése Fokozott devizabevétel A helyiek aktív közreműködésének segítése A célok megvalósulásának változói Fokozódó foglalkoztatottság Idegenforgalmi bevételek helyi elosztása Javuló helyi infrastruktúra Társadalmi juttatások javuló hozzáférhetősége Javuló interkulturális kapcsolatok Passzív és aktív tanulás oktató szolgáltatások útján a védett területen, ökoturisztikai helyszínen Helyi közösségek, szervezetek, iskolák bevonása és részvétele a környezeti nevelésben, oktatásban, oktatási programokba A látogatók növekvő környezettudatossága, fogékonyabbá válása a természeti szépségek iránt Az idegenforgalomból származó bevétel hozzájárul a természetes környezet fenntartásához, megmaradásához és menedzseléséhez A látogatók részéről a későbbiekben keletkező adományok, vagy aktív részvétel a terület védelmében A keletkező szociális és gazdasági előnyök révén az érintett természetes környezetet is megóvják, fejlesztik A külföldi turistáktól származó bevételek növelik a nemzetgazdaság bevételeit is A természettel kapcsolatos pozitív élmények hatására mind a turisták, mind a helyi lakosok támogatják a természeti értékek megóvását Forrás: Dombay I. et. al nyomán módosítva Source: based on Dombay I. et. al with own modifications 378

5 A városi zöldterületek megmaradását hazánkban is elősegítené a közösségi tervezési mechanizmus bevonása a területeket érintő döntéshozatali folyamatokba. A jövőben nem építhetünk és nem tervezhetünk olyan településeket, ahol a döntési folyamatokba nem vonják be a helyi közösséget, illetve az őket képviselő nonprofit és civil szervezeteket. Már csak azért is szükséges a nonprofit szervezetekkel együttműködni, mert ezek közül több is részt vesz a településtervezési folyamatokban, együttműködésekben (Leo T. 1995). A civil szervezetek sokkal jobban beágyazottak a helyi szintű folyamatokba és szakmai fórumokba. Emellett egy-egy adott projekt, feladat, vagy cél megvalósítása érdekében képesek összefogni a helyi önkormányzatokat, a gazdasági élet szereplőit és más nonprofit szervezeteket is (Huszti Zs. Tenk A. 2010). A fentiek alátámasztására igen jó példa a Budapest Főváros Önkormányzata kezelésében lévő Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) kezelésében lévő Szemlő-hegyi-barlang (1. ábra). Egy jól átgondolt fejlesztéspolitikával mindkét területen sikerült egy aktív látogatottságú célterületet kialakítani úgy, hogy eközben megőrizték a természeti értékeket. A két védett terület elsősorban tudományos, ökoturisztikai és egészségturisztikai, továbbá jelentős oktatási értéket képvisel. A sikeresnek mondható fejlesztések mögött Budapest Főváros Önkormányzata és az Újpesti Önkormányzat, a Magyar Madártani Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság együttműködése áll, ami valóban követendő példa az együttműködésre, mivel ritkán tapasztalható ilyen a főváros területén. 1. ábra A vizsgált területek elhelyezkedése Budapesten (forrás: saját szerkesztés) Figure 1 The examined natural areas in Budapest (own work) 379

6 Fejlesztések és best practice az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen A terület az ún. Rákosok egyik utolsó maradványterülete. A homokpusztai élőhely az egyetlen természetes hazai előfordulása a homoktövisnek, amely az 1974-ben oltalom alá helyezett természetvédelmi terület névadója is egyben (Bognár a. 2005). Az ember a természeti erőforrások használata során azokkal extenzív vagy intenzív módon gazdálkodik, azokat hasznosítja. Ahhoz, hogy egyes élőlények megmaradjanak, az élőhelyüket, pontosabban a fennmaradási helyüket valamilyen mértékben kezelni szükséges. Az élőhelyek megőrzéséhez nem csak a biogén szervezetek megóvása tartozik, hanem az élőlények fennmaradásnak szempontjából alapvető fontosságú élettelen természeti tényezők fenntartása is szükséges (Kozák L. 2012). Ezért a homoktövis megvédése, kvázi génbankként történő konzerválása nem lehetne megoldható a termőhelyének megóvása nélkül. Első lépésként jogi értelemben ez már megvalósult a terület védettségét kimondó határozattal, de a gyakorlati védelem nélkül mit sem érne. Szükséges a terület közvetlen megóvása és kezelése is, illetve a környék megismertetése a nagyközönséggel. Kétségtelen, hogy ehhez erőforrásokra van szükség. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alap pályázatának segítségével tanösvényt létesített az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen. Az átadásra június 3-án került sor a média és az illetékes szervezetek, önkormányzatok részvételével. Az öt táblából álló tanösvény bemutatja a terület élővilágát és azt a munkát, amelyet a Madártani Egyesület csoportjának tagjai végeztek ott a megelőző öt évben (Ádám T. 2011). A turisztikai attrakció, illetve vonzerő a fogadóterületre jellemző olyan természeti vagy kulturális erőforrás, melynek megismerése miatt a látogatók célirányosan felkeresik a területet. Azonban egy természeti vagy kulturális erőforrás nem tekinthető automatikusan turisztikai attrakciónak. Ezek az erőforrások inkább potenciális vonzerőnek tekinthetők egészen addig, amíg az attrakcióvá válás feltételei teljeskörűen nem teljesülnek (Dávid L. [szerk.] 2007). Ezért az Újpesti Homoktövis TT teljes körű turisztikai hasznosítása azaz attrakcióvá válása még várat magára. Jelenleg a terület természetvédelmi célú rehabilitációja a legfontosabb, de a Szemlő-hegyi-barlang már több évtizede az öko- és egészségturizmus egyik fő célterülete hazánkban. Egészségturizmus és barlangterápia a Szemlő-hegyi barlangban A Szemlő-hegyi-barlang felszínét 1957-ben nyilvánították országos jelentőségű védett természeti értékké. A védelem elsődleges oka az alatta lévő barlang megóvása volt. Emellett turisztikai jelentősége is van a területnek, továbbá emlékhelyként is funkcionál, mivel itt található a barlangkutatók emlékkertje. A kertben azoknak a barlangászoknak állítottak emléket, akik kutatásaik során vesztették életüket (Bognár A. 2005). A barlang legnagyobb turisztikai jelentősége az egészségturizmusban, ezen belül a barlangterápiában rejlik. Ezt a látogatószám növekedése is bizonyítja (2. ábra). A barlangterápia klímakezelése hasonlatos a magashegyi szanatóriumi kezelésekhez. A barlang levegője ugyanis teljesen szennyezés- és allergénmentes. Állandó hőmérséklete Cº fok közötti. Ez a hőmérséklet nem kedvez a baktériumok és a vírusok szaporodásának. A barlang állandó relatív páratartalma 95% körül van. Ez tartalmazza a sziklákból kioldott természetes ásványi sókat, amelyek alapján összetétele lényegében a Salvus víznek felel meg (www.janoskorhaz.hu). Figyelembe véve a barlangok iránti fokozódó érdeklődést és a bennük rejlő turisztikai lehetőségeket, több fejlesztés is megvalósult az érintett barlang területén. 380

7 2. ábra A Szemlő-hegyi-barlang látogatottsága (fő/év) Forrás: adatai alapján saját szerkesztés Figure 2 Number of visitors in Szemlő-hegyi Cave Source: Own work based on data from A Szemlő-hegyi-barlang turisztikai fejlesztése ban a DINPI elvégeztette a már kiépített szakasz rekonstrukcióját, aminek köszönhetően a barlang kerekes székkel is látogatható. A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Szlovák Köztársaság Természetvédelmi Hivatalával (Štatna ochrana prírody Slovenskej Republiky) együttműködve szeretné a határ menti területek védett barlangjainak értékeit a lehető legmagasabb színvonalon bemutatni a látogatóknak. Ezt szolgálja az érintett területek infrastrukturális és turisztikai-marketing fejlesztése is. Ennek a közös fejlesztési elképzeléseknek a részeként a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének és parkjának felújításához az Európai Unió határon átnyúló együttműködéseket támogató programja biztosított anyagi forrást. A Szemlő-hegyi-barlang fogadóépülete az 1980-as évek elején épült, s napjainkra elavult ben a projekt keretében egy több mint 130 millió forintos, részben európai uniós támogatásból megújult a fogadóépület közönségforgalmi része és a barlang tetején lévő park. A megváltozott környezetben földtani bemutató központ és Magyarországon egyedülálló interaktív barlangtani kiállítás is létrejött ben a DINPI saját beruházási keretéből felújíttatta a fogadóépület barlangterápia, illetve a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által használt részeit is (www. aktivpihenes.hu). A látogatóközpont egyik különlegessége, hogy minden korosztálynak kínál érdekes programlehetőségeket. A program részeként tudományos igénnyel megírt, de a tudományos-ismeretterjesztés magas fokú elvárásainak is megfelelő összefoglaló tanulmány született Barlangok turisztikai célú hasznosítása a szlovák-magyar határ menti övezetben címmel. A turisztikai fejlesztés keretében több új irányjelző táblát és óriásplakátot is kihelyeztek. Fontos megemlíteni, hogy a projekt megvalósításával, a szolgáltatások körének bővítésével olyan vonzó turisztikai célpont jött létre a fővárosban, amely csökkentheti a látogatottság szezonalitását. A Magyarországon is egyedülálló interaktív barlangtani kiállítás létrehozásával az intézmény diákcsoportoknak kíván komplex programot biztosítani, ahol vetítések, kiállítások és barlangtúrák segítségével kaphatnak átfogó képet a barlangokról az érdeklődők. 381

8 A beruházás legfontosabb eredményei az alábbiak: interaktív barlangtani kiállítás, új vetítőterem barlangokat bemutató filmekkel, új fogadóépület, energiatakarékosabb világítótestek, új látványelemek. A programlehetőségek gazdag tárházával és a fenti fejlesztésekkel a Szemlő-hegyi barlang a fővárosi családok és a Budapestre látogató külföldi turisták számára is vonzó célponttá válhat (www.aktivpihenes.hu). Az év ökoturisztikai létesítménye című pályázaton a Szemlő-hegyi barlang 2011-ben második helyezést ért el. A Turizmus Világnapja alkalmából látogatócsalogató volt az a különleges kedvezmény, amellyel 2012-ben várta a látogatókat a Szemlő-hegyi barlang október 23-án volt pontosan 25 éve, hogy megnyitotta a barlang a kapuit a nagyközönség számára. Ezen a napon, a 25 évvel ezelőtti belépőjeggyel, azaz 30 Ft-ért lehetett megtekinteni a barlangot (www.dinpi.hu). A DINPI 2012-es jelentése alapján fő látogatója volt a Szemlő-hegyi barlangnak, s a látogatók belépőjegyeiből közel 18,6 millió forintos bevétele volt az intézménynek. Ez örvendetes hír, lévén önfenntartóvá teszi a barlang infrastruktúráját, kitermeli az alkalmazottak bértömegét és fejlesztésekre is jut belőle. A belépőjegyekből származó bevételek mellett a pályázati forrásokból elnyert támogatási összegek is jelentős anyagi forrásokat jelentett a területnek. A regionális együttműködés keretében további ökoturisztikai fejlesztési elképzelések valósulhatnak meg, jelen esetben a szlovák magyar kapcsolatok keretében. A nemzeti parkok, önkormányzatok lehetséges szerepe az ökoturizmusban és a természetvédelemben A védett és természetközeli területek fennmaradásában és fenntartásában fontos szerepe lehet a turizmusnak és azon belül az ökoturizmusnak, amelynek jelentősége egyre inkább felértékelődik a nemzeti parkok munkájában. A nemzeti parkok tevékenysége mellett szól, hogy az ökoturizmus feltételrendszerét infrastruktúra, emberi erőforrás, üzemeltetés stb. maximálisan képesek biztosítani. Továbbá a jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az ökoturizmus a nemzeti igazgatóságok által kezelt területeken megfelelő természetvédelmi, jogi, gazdasági keretek között, rendszeres felügyelet mellett történjen (www.termeszetvedelem.hu). Ebben kiemelt szerepe kell, hogy legyen a marketingnek és a reklámnak. Például a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak fel kellene hívnia a figyelmet arra a tényre, hogy amikor a látogatók felkeresik valamelyik barlangot vagy egyéb országos jelentőségű védett területet, akkor tulajdonképpen a nemzeti park területét látogatják meg (Michalkó G. 2007). Az önkormányzatok esetében ezek a feltételek és lehetőségek már nehezebben biztosíthatók, de társadalmi szervezetek, oktatási intézmények bevonásával és a pályázati források igénybevételével hasonló színvonalon tudnának gondoskodni a védett területeikről, még akkor is, ha ez nem is kötelező önkormányzati feladat. Továbbá bármelyik települési, kerületi önkormányzatnak jó imázst teremthet egy-egy szépen gondozott, óvott védett terület, amelyet az önkormányzat nonprofit szervezetekkel, iskolákkal karöltve tart fent akár együttműködésben a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal. Összefoglalás Helyenként komoly ellentét feszül a településfejlesztésben érdekelt önkormányzatok és természetvédelem között. Kevés a forrás, nem tartozik a prioritások közé a feladat, több fővárosi kerületi önkormányzat mégis elnyert vagy megörökölt a területén jó néhány 382

9 védett természeti területet. A turizmus és a természetvédelem között szintén fennállhat érdekellentét, ugyanis a turisztikai célú fejlesztések hosszú távon akár komoly veszélyt jelenthetnek egy védett természeti terület fennmaradására, a védett értékek háborítatlanságára. A védett területek bármennyire is fontosak a fenntartható és élhető város kialakításának szempontjából, sokszor inkább gondot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak. Amennyiben sikerül megteremteni egy védett terület költséghatékony fenntartását, akkor az garanciát jelenthet a terület fennmaradására és még bevételt is termelhet a tulajdonosnak, illetve a kezelőnek. Ilyen bevétellel járó hasznosítási lehetőséget rejt magában a turizmus. Budapest területe jó példa a védett területek profittermelő hasznosítására, hiszen több olyan védett természeti terület is van, amelynek a fenntartása nem csak költséggel jár a tulajdonos, illetve a kezelő számára, hanem bevételt is produkál. A területnek azonban megfelelő adottságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy látogatók ezreit tudja majdan magához csalogatni. Továbbá a megfelelő turisztikai fejlesztések és a jól célzott marketing, illetve reklám is szükségesek egy turisztikailag sikeres védett természeti terület fenntartásához. Az egyik ilyen sikeres ökoturisztikai példa a Szemlő-hegyi barlang, amelynek nem csak a természeti látnivalói vonzanak évente több tízezer látogatót, hanem az egészségturizmusban is jelentős szerepe van. Az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen még nincs akkora látogatói létszám, ami teljesen önfenntartóvá tehetné a területet, de mint azt bemutattuk, egy természetvédő nonprofit szervezet az érintett önkormányzatokkal karöltve jelentős fejlesztési eredményeket érhet el. Amennyiben kiaknázzák a benne rejlő további lehetőségeket, turisztikailag egyre vonzóbbá és eladhatóbbá lehet tenni ezt a területet. A már megkezdett fejlesztések jó példát mutatnak a többi hasonló fejlesztési igényt támasztó és hasonló ökoturisztikai potenciállal rendelkező budapesti védett terület számára is. Tenk András SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő Irodalom Ádám T. 2011: Új tanösvényt adtak át a homoktövis újpesti élőhelyén. adtak_at_a_homoktovis_ujpesti_elohelyen/ (Letöltés március 28.) Barlangterápia Szemlő-hegyi-barlang: (Letöltés március 28.) Bognár A. L. 2005: Védett természeti értékek a fővárosban. Főpolgármesteri Hivatal, Budapest. 40 p. Bora Gy. Korompai A. (szerk.) 2001: A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Aula Kiadó, Budapest. 428 p. Csanády R. A. Kovács E. (szerk.) 2003: A biológiai sokféleség ösztönzése és közgazdasági értékelése: Útmutató döntéshozók számára Környezetvédelmi Minisztérium/OECD, Budapest. 196 p. Dobogós lett a Szemlő-hegyi-barlang. (Letöltés március 28.) Dávid L. (szerk.) Jancsik A. Rátz T. 2007: Turisztikai erőforrások A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó ZRt., Budapest, 289. p. Dombay I. Magyary Sáska Zs. László P. S. 2008: Ökoturizmus. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. 158 p. Homoktövis. (Letöltés március 28.) Huszti Zs. Tenk A. 2010: Szervezetek és kapcsolatok a terület és településfejlesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület és településfejlesztés alapjai II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. 511 p. Kisállat-bemutató a Sas-hegyen. (Letöltés március 28.) Kozák L. (szerk.) 2012: Természetvédelmi élőhelykezelés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 272 p Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi hivatal 2005: A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója (Letöltés március 28.) 383

10 Lukács A. Sándor Sz. Szilvácsku Zs. (2003): Útmutató helyi jelentőségű természeti értékek védelméhez. Budapest, Magyar Természetvédők Szövetsége Magyar Madártani Egyesület, helyived.pdf. 136 p. (Letöltés március 28.) Megújult a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépülete. nemetorszag/megujult_a_szemlo-hegyi-barlang_fogadoepulete (Letöltés március 28.) Michalkó G. 2007: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest Pécs. 288 p. Nagyvárosi vadon (Budapesti vadon). pls/w/films.film_page?i_film_id=83659 (Letöltés március 28.) Slow city mozgalom első magyar városa slow-city-mozgalom-els-magyar-varosa (Letöltés március 31.) Standovár T. Primack, R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 542 p. Szemlő-hegyi-barlang: (Letöltés március 28.) Leo, T. 1995: NGOs in Cities An Annotated Bibliography. Intract, Oxford 38 p. (Letöltés március 28.) 384

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Magyar Nemzeti Parkok Hete 2015 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Dr. Rácz András helyettes államtitkár

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Ökoturizmus és természetvédelem 2013

Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Magyar Nemzeti Parkok Hete 2013 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár A

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

RAJZJEGYZÉK ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ MAGTERÜLET PÁRKÁNY VÁROSRENDEZÉSI TERVE T/T-1

RAJZJEGYZÉK ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ MAGTERÜLET PÁRKÁNY VÁROSRENDEZÉSI TERVE T/T-1 RAJZJEGYZÉK ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ MAGTERÜLET PÁRKÁNY VÁROSRENDEZÉSI TERVE T/T-1 ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ MAGTERÜLET ESZTERGOM VÁROSRENDEZÉSI TERVE T/T-2 ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ MAGTERÜLET ESZTERGOM ÉS PÁRKÁNY

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben 2009. szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta Extenzív halastavak természeti értékei és funkciói Kerepeczki Éva Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Célkitűzés AZ ELŐADÁS CÉLJA, hogy bemutassuk a halastavak értékeit és felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Az ökoturizmus és a természetvédelem kapcsolata A védett természeti területek bemutatásában

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások rendszere

Visszatérítendő támogatások rendszere Visszatérítendő támogatások rendszere JESSICA program Uniós projekt finanszírozás másképp Koordinációs Irányító Hatóság Balogh András Visszatérítendő pénzügyi eszközök ERDF: Jeremie Jessica Jasmine Jaspers

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Javaslat Együttműködési megállapodás aláírására a Bükk hegységben található klimatikus gyógyhelyekhez kapcsolódó integrált fejlesztés érdekében

Javaslat Együttműködési megállapodás aláírására a Bükk hegységben található klimatikus gyógyhelyekhez kapcsolódó integrált fejlesztés érdekében MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ikt.sz.: MH: 12-3/100/2007 Melléklet: 1 db együttműködési megállapodás Javaslat Együttműködési megállapodás aláírására a Bükk hegységben található klimatikus gyógyhelyekhez

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) Telekgerendás Községi Önkormányzati Képviselő-testületének 20/2011.(IX.01.) rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 4/2002. (III. 27) Önkormányzati rendelet módosításáról. (egységes

Részletesebben

Elhagyott ifjúsági táborból. erdei iskola

Elhagyott ifjúsági táborból. erdei iskola Elhagyott ifjúsági táborból erdei iskola A Magosfa Alapítvány Kismagos Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Központjának kialakítása Az Alapítványról Alapítás éve: 2003 Küldetésünk: a helyi értékek megóvása,

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29.

Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben. Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29. Az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepe a vidékfejlesztésben Tóth Gábor Területfejlesztési Konferencia 2012. november 29., Salgótarján Miért gondoljuk, hogy az Ipoly Erdő Zrt. integráló szerepet játszik a

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött Körösök Völgye Natúrpark Egyesület (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) Körös-Maros Nemzeti Park (5040 Szarvas, Anna-liget) Dél-alföldi Regionális Marketing

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

JELENTÉS A MTSZ TERMÉSZETVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKATERVÉBEN VÁLALT FELADATOK TELJESÜLÉSÉRŐL

JELENTÉS A MTSZ TERMÉSZETVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKATERVÉBEN VÁLALT FELADATOK TELJESÜLÉSÉRŐL MTSz Természetvédelmi Bizottság JELENTÉS A MTSZ TERMÉSZETVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKATERVÉBEN VÁLALT FELADATOK TELJESÜLÉSÉRŐL Program: A KvVM és MTSz között 2006-ban létrejött együttműködési megállapodás működésének

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

ANNEXES. 5.1.1. ACTION A1 - Preparation of forest habitat management 5.1.1.-1. Map of the area of invasive management in 2012

ANNEXES. 5.1.1. ACTION A1 - Preparation of forest habitat management 5.1.1.-1. Map of the area of invasive management in 2012 ANNEXES 5.1.1. ACTION A1 - Preparation of forest habitat management 5.1.1.-1. Map of the area of invasive management in 2012 5.1.3. ACTION A.3: Munition treatment planning 5.1.3.-1. Map of the target area

Részletesebben

TÁMOP - 3.3.14.A-12/1 TÁMOP - 3.3.14.B-12/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

TÁMOP - 3.3.14.A-12/1 TÁMOP - 3.3.14.B-12/1. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP - 3.3.14.A-12/1 TÁMOP - 3.3.14.B-12/1 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása Pályázók köre: általános iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola Együttműködési terület kiválasztása,

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Tantárgy Adatlap. Speciális kompetenciák

Tantárgy Adatlap. Speciális kompetenciák Tantárgy Adatlap 1. Tantárgy programja 1.1 Intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz 1.3 Intézet Földrajz magyar tagozat 1.4 Szak Földrajz 1.5 Képzési forma Alapképzés 1.6 Az oktatás tevékenysége

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Környezetügyért felelős Helyettes Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water

Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Extreme flood events in the Lower Tisza Region The relevance of the excess water Dr. Péter Kozák Ph.D Director Flooded areas in Hungary before the beginning of river regulation works (1846.) Temporary

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben