fejlesztések budapesti mintaterületeken Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "fejlesztések budapesti mintaterületeken Bevezetés"

Átírás

1 Földrajzi Közlemények pp Turizmusorientált természetvédelmi fejlesztések budapesti mintaterületeken Tenk András Tourism oriented nature protection projects in Budapest model areas Abstract It is not a widely known fact that there are several protected natural areas and assets in Budapest. A considerable part of these areas and sites are of national interest and are managed by the Duna Ipoly National Park Directorate. Sites of local interest are managed by the Municipality of Budapest. The management, maintenance and protection of these natural areas and assets have been a serious problem in the past few years, as the resources of both the National Park Directorate and the Municipality have decreased considerably. Furthermore, serious local conflicts of land use have been generated by natural areas, as these often block local development projects. However, the conservation of these areas is becoming more important owing to considerations of city planning, environmental management and human ecology. Since it has been more and more difficult to find the resources for the maintenance of protected areas due to the diminishing central budget, other revenues are needed. Beside income from tenders, money can be raised from tourism on the protected areas. Two sites can be looked at as models for such utilization of natural areas: one is the Szemlő-hegyi Cave managed by the Duna Ipoly National Park Directorate and the other is the Újpest Sea-buckthorn Natural Conservation Area, which is managed cooperatively by non-profit organizations and the local government. Keywords: conservation, urban development, tourism, environmental management, best practice, Budapest Bevezetés Budapest területén jelenleg 30 fővárosi védettségű és 9 országos jelentőségű természeti terület és jó néhány ex lege védett láp található. Emellett több természeti emlék is gazdagítja a védett értékek tárházát. Ezeknek a területeknek a kezelése és fenntartása a helyi (jelen esetben Budapest Főváros Önkormányzata és a működési területével érintett Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) költségvetését terhelik. Mivel a természetvédelmi kezelés és fenntartás nem tartozik az önkormányzatok kiemelt feladatai közé, ezért nagy kérdés a döntéshozók, a szakembereknek és a költségvetési szervek érintettjei számára, hogy vajon érdemes-e közpénzből fenntartani természetvédelmi területeket egy világváros közepén? Megéri-e pénzt, időt és energiát fordítani olykor alig pár hektáros, speciális kezelési igényű területek fenntartására, nem ingatlancélú hasznosítására? A közpénzek felhasználásáról döntő politikusok szerint drága a fenntartás, sokkal fontosabb problémák és megoldandó feladatok is vannak a fővárosban és egy-egy ilyen területet másként pl. ingatlanfejlesztési célú értékesítéssel, közparkként is lehetne hasznosítani. A természetvédők ugyanakkor az élővilág megóvása és a fenntartható települési környezet védelme mellett kardoskodnak. A közvetlenül érintett lakosság elsősorban pihenni, kikapcsolódni, piknikezni szeretne egy-egy területen és nem érdekli, hogy védett-e vagy sem, csak legyen a közelben valamilyen zöldterület. Végül nem hagyhatjuk ki az oktatási-nevelési szakemberek táborát sem, amely szerint a környezettudatos viselkedés elsajátításának egyik alapja lehet egy-egy védett érték megismerése, megóvása és figyelemmel kísérése, amit legjobb kisgyermekkorban elkezdeni. 375

2 Írásomban az eddigi tapasztalataim, vizsgálataim és elemzéseim alapján azt kívánom alátámasztani, hogy érdemes megtartani egy-egy kisebb kiterjedésű védett területet is, mert hosszú távon akár gazdasági hasznot is hozhat, illetve adott esetben a fenntartás nem az önkormányzatok költségvetését terheli. A védett területek közvetlen hasznosítására a legjobb példa a turisztikai hasznosítás. Emellett több külső forrás bevonásával (pl. pályázatok, önkéntes munka stb.) is fent lehet tartani védett területeket. Mindezek a lehetőségek nem csak a mindenki által jól ismert ökoturisztikai attrakcióként számon tartott helyeken, mint például az európai hírű nemzeti parkok (Hortobágy), ismert arborétumok (Vácrátót, Szarvas) esetében lehetségesek, hanem Budapesten is értelmezhetők. Ennek bizonyítását két védett terület példáján keresztül mutatom be. Az egyik a helyi jelentőségű természetvédelmi területek közé tartozó Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, a másik az országos jelentőségű védett természeti területek közé sorolható és ex lege védelem alatt álló Szemlő-hegyi-barlang. A biodiverzitás és a földtani értékek közgazdasági értéke A védett területek értékeit nem csak az ott lévő védettséget élvező fajok eszmei értéke alapján lehet számon tartani, hanem például gazdasági mutatók alapján is fel lehet állítani egy értékelési szempontrendszert annak függvényében, hogy adott esetben milyen értékelésre van szükség, illetve milyen értékelést részesítünk előnyben. A gazdasági értékelés például az egyéneknek az értékelt tárgyra vonatkozó negatív vagy pozitív preferenciáit tükrözi. Ennek értelmében a biodiverzitás (biológiai sokféleség) gazdasági értéke lehet alacsony, amennyiben annak megőrzését (conservation biology) nem részesítik előnyben. A preferenciák többnyire a biológiai és földtani erőforrások valós használatával kapcsolatos tevékenységekre vonatkoznak, mint például az ökoturizmus, állatkertek, botanikus kertek, kiállítások, bemutatók, filmek megtekintése stb.. Emellett a biológiai sokféleség jelentős információ, továbbá hatalmas erőforrás is egyben, amely a mezőgazdaság és orvostudomány alapjait jelenti még napjainkban is. Ebből következően a biodiverzitás gazdasági értéke igen széleskörű lehet és áthatja a társadalom teljes gazdasági tevékenységét (Csanády A. Kovács E. 2003). Fontos megemlíteni, hogy a természeti értékek megőrzését célzó összes döntés anyagi ráfordítással jár, amelynek van költségviselője (pl. önkormányzat, állami szerv stb.). Ezért lényeges, hogy a megőrzés előnyei, azaz a természetvédelem ráfordításaiból keletkező közvetlen és közvetett haszon összehasonlítható legyen a ráfordított költségekkel (Csanády A. Kovács E. 2003). A fentiek miatt a környezetgazdálkodás szempontrendszerei alapján a főváros területén lévő természetvédelmi területek nemcsak mint fenntartást igénylő költséghelyek tárgyalandók, hanem potenciális természeti erőforrásként is értelmezhetők. Természeti erőforrásokon azok a természeti (földrajzi) adottságok értendők, amelyeket az ember (a társadalom) a termelés adott fejlettségi szintjén sajátos tulajdonságaiknál fogva anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít (Bora Gy. Korompai A. 2001). A biodiverzitás, illetve a természeti értékek közgazdasági értelmezése során beszélhetünk közvetlen és közvetett gazdasági haszonról is. A közvetlen használati értéknek (direct value) az alapját a felhasználás szempontjából fontos kémiai és fizikai jellemzők képviselik. Ilyen közvetlen haszon lehet például az élelem, a termékek, vagy a gyógyszerek, míg a közvetett gazdasági előnyök inkább az infrastruktúrához hasonlóak, mint például a fotoszintézis, a légköri gázok összetételének szabályozása, az éghajlat és a víz körforgásának biztosítása, a talajképződés és megőrzése, vagy a növényvédelem (Bora Gy. Korompai A. 2001). A közvetett használati érték (indirect value) alapja az élelmiszerláncban betöltött szerep, a napenergia-megkötési képesség, az ökoszisztéma folyamataiban játszott szerep stb. A köz- 376

3 vetett értékek közé sorolható az ún. nem fogyasztói használati érték kategória is. Erre a legegyszerűbb példa a termesztett növényeket megporzó rovarok haszna. Nem lehet megmondani egy poszméh konkrét értékét, de az életműködése révén már kimutatható közvetett hasznot hajt, amelynek eredője gazdasági mutatókkal kifejezhető. A növénytársulások jelentős szerepet játszanak a helyi, regionális és globális éghajlati viszonyok alakításában. Helyi szinten például a fák árnyat adnak, vizet párologtatnak, ami helyileg enyhíti az egyre gyakoribbá váló szélsőséges éghajlati jelenségeket (Bora Gy. Korompai A. 2001). Ezért kiemelt jelentősége van a fás élőhelyeknek a sűrűn beépített városrészekben, mint pl. a Károlyi kertnek az V., a Népligetnek a XIII., vagy a védett Ferenc-hegynek a II. kerületben. Egy faj potenciális értéke azt jelenti, hogy valamikor a jövőben gazdasági hasznot termel az emberi társadalom számára. Ennek azért van jelentősége, mert a társadalom igényeinek változásával lépést kell tartania az igények kielégítési módjának is. A megoldást gyakran a még nem hasznosított állat- és növényfajok jelentik (Bora Gy. Korompai A. 2001). Erre jó példa az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület névadó növénye, a homoktövis (Hippophaë rhamnoides). A ma már fővárosi védettséget élvező terület gazdasági szempontból is értelmezhető terméke a homoktövis, így bár ha nem is közvetlen termesztési céllal ebben az esetben közvetlenül is értelmezhető a gazdasági haszon. A homoktövis hatóanyaga növeli szervezetünk saját védekezésének hatékonyságát, továbbá eredményesen használható egyes bőrbetegségek kezelésére is (www.hazipatika.com). Láthatjuk, hogy ennek a védett homokpusztai cserjének, amelynek eszmei értéke Ft, komoly gyógyászati értéke is van. Ezzel párhuzamba állítható a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), amelynek csak néhány elszigetelt vadon élő populációja ismert Kínából. Ellenben a leveléből készült gyógyszer gyártása révén az elmúlt 20 évben évi 500 millió USD haszon keletkezett (Bora Gy. Korompai A. 2001). A fajok közvetlen hasznossága mellett számba lehet venni azok tudományos értékét is (scientific value), amit az adott élő szervezetek, földtani képződmények a tudományos kutatások számára képviselnek. A tudományos értékek mellett ki lehet emelni a természeti területek oktatásban betöltött jelentős szerepét is. A természettel kapcsolatos ismeretek ugyanis egyre jobban beépülnek az iskolai tananyagokba is. A tudományos kutatási tevékenységek gazdasági hasznot hajtanak a kutatóhelyek közvetlen környezetének, de igazi hasznuk abban rejlik, hogy képesek növelni az emberi tudást, segítik az oktatást és gazdagítják az emberiség tapasztalatait. Egy adott település területén található természeti értékek közelségük miatt nagyon fontos szerepet játszhatnak a környezeti nevelés, szemléletformálás terén (Bora Gy. Korompai A. 2001). Erre a legjobb példa a Fővárosi Állat és Növénykert, ahol a látogatók közvetlenül megismerkedhetnek az állatvilág értékeivel. A Sas-hegy is megfelelő terep a környezeti nevelésre, mivel külön programok várják az érdeklődőket (pl. Terepnap a Sas-hegyen óvodásoknak, vagy Kisállat-bemutató a Sashegyen Nem is beszélve arról, hogy komoly médiaszereppel bírnak a különféle természetfilmek, kiadványok, amelyek sok embernek jelentenek megélhetést és komoly kereskedelmi piaca is van ezeknek a termékeknek (Discovery Channel, National Geographic, David Attenborough, Bear Grylls stb.) Vagy megemlíthetjük a 2007-ben megjelent Nagyvárosi vadon című magyar természetfilmet is, amely egy fővárosi bérház életközösségét mutatja be (www.port.hu). A biodiverzitás fontossága és megőrzésének elképzelése, illetve jó értelemben vett hasznosítása előkerül Budapest településfejlesztési koncepcióiban is: a Városi Fenntarthatóság és Budapest Városfejlesztési Koncepciója (2004), Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (2008), Budapest városfejlesztési koncepciója (2011) vagy a Budapest Turizmus Stratégia (2012). Ezek a koncepciók, tervek elősegítik a fenntartható város megvalósulását, illetve Budapest fejlesztését a slow city, azaz az élhető városok közösségének irányába. (www.tudatoslet.hu) 377

4 Kapcsolatok a turizmus, a természetvédelem és területfejlesztés között Budapesten A természetvédelmi területek közvetett gazdasági hasznosításának leginkább kézzelfogható példája a rekreáció és az ökoturizmus. A természet nem fogyasztói jellegű használata közé tartoznak az olyan szabadidős tevékenységek, mint például a természetjárás, a fényképezés, a madármegfigyelés stb. Egyes területeken kimutatták, hogy a helyi jövedelmek és a munkahelyek zöme a rekreációs tevékenységeknek és a táj szépségének köszönhető, ami új vállalkozásokat, látogatókat és letelepülő nyugdíjasokat vonzott az adott térségbe (Bora Gy. Korompai A. 2001, Standovár T. Primack, R. 2001). Napjainkban egyre fontosabbá válik a tiszta, természetes vagy legalábbis természetközeli környezet, nagyon sokan szeretnének ilyen helyen élni és szabadidejüket ilyen helyen eltölteni (Lukács A. et al. 2003). Ahhoz, hogy a védett természeti területek vagy a természetközeli állapotú területek megmaradjanak, az érintettek többoldalú kölcsönös megelégedésére van szükség (1. táblázat). Ezt a kölcsönös megismerést legjobban a turizmus biztosíthatja (Dombay I. 2008). 1. táblázat Table 1 Ökoturisztikai célok és a célok megvalósulását elősegítő tényezők Major aims and facilitating factors of ecotourism Célok Helyi szociális és gazdasági előnyök biztosítása Környezetvédelmi, oktatási szolgáltatások biztosítása A természetes környezettel rendelkező területek megóvása Jó minőségű turisztikai élmény megszerzése Fokozott devizabevétel A helyiek aktív közreműködésének segítése A célok megvalósulásának változói Fokozódó foglalkoztatottság Idegenforgalmi bevételek helyi elosztása Javuló helyi infrastruktúra Társadalmi juttatások javuló hozzáférhetősége Javuló interkulturális kapcsolatok Passzív és aktív tanulás oktató szolgáltatások útján a védett területen, ökoturisztikai helyszínen Helyi közösségek, szervezetek, iskolák bevonása és részvétele a környezeti nevelésben, oktatásban, oktatási programokba A látogatók növekvő környezettudatossága, fogékonyabbá válása a természeti szépségek iránt Az idegenforgalomból származó bevétel hozzájárul a természetes környezet fenntartásához, megmaradásához és menedzseléséhez A látogatók részéről a későbbiekben keletkező adományok, vagy aktív részvétel a terület védelmében A keletkező szociális és gazdasági előnyök révén az érintett természetes környezetet is megóvják, fejlesztik A külföldi turistáktól származó bevételek növelik a nemzetgazdaság bevételeit is A természettel kapcsolatos pozitív élmények hatására mind a turisták, mind a helyi lakosok támogatják a természeti értékek megóvását Forrás: Dombay I. et. al nyomán módosítva Source: based on Dombay I. et. al with own modifications 378

5 A városi zöldterületek megmaradását hazánkban is elősegítené a közösségi tervezési mechanizmus bevonása a területeket érintő döntéshozatali folyamatokba. A jövőben nem építhetünk és nem tervezhetünk olyan településeket, ahol a döntési folyamatokba nem vonják be a helyi közösséget, illetve az őket képviselő nonprofit és civil szervezeteket. Már csak azért is szükséges a nonprofit szervezetekkel együttműködni, mert ezek közül több is részt vesz a településtervezési folyamatokban, együttműködésekben (Leo T. 1995). A civil szervezetek sokkal jobban beágyazottak a helyi szintű folyamatokba és szakmai fórumokba. Emellett egy-egy adott projekt, feladat, vagy cél megvalósítása érdekében képesek összefogni a helyi önkormányzatokat, a gazdasági élet szereplőit és más nonprofit szervezeteket is (Huszti Zs. Tenk A. 2010). A fentiek alátámasztására igen jó példa a Budapest Főváros Önkormányzata kezelésében lévő Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) kezelésében lévő Szemlő-hegyi-barlang (1. ábra). Egy jól átgondolt fejlesztéspolitikával mindkét területen sikerült egy aktív látogatottságú célterületet kialakítani úgy, hogy eközben megőrizték a természeti értékeket. A két védett terület elsősorban tudományos, ökoturisztikai és egészségturisztikai, továbbá jelentős oktatási értéket képvisel. A sikeresnek mondható fejlesztések mögött Budapest Főváros Önkormányzata és az Újpesti Önkormányzat, a Magyar Madártani Egyesület és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság együttműködése áll, ami valóban követendő példa az együttműködésre, mivel ritkán tapasztalható ilyen a főváros területén. 1. ábra A vizsgált területek elhelyezkedése Budapesten (forrás: saját szerkesztés) Figure 1 The examined natural areas in Budapest (own work) 379

6 Fejlesztések és best practice az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen A terület az ún. Rákosok egyik utolsó maradványterülete. A homokpusztai élőhely az egyetlen természetes hazai előfordulása a homoktövisnek, amely az 1974-ben oltalom alá helyezett természetvédelmi terület névadója is egyben (Bognár a. 2005). Az ember a természeti erőforrások használata során azokkal extenzív vagy intenzív módon gazdálkodik, azokat hasznosítja. Ahhoz, hogy egyes élőlények megmaradjanak, az élőhelyüket, pontosabban a fennmaradási helyüket valamilyen mértékben kezelni szükséges. Az élőhelyek megőrzéséhez nem csak a biogén szervezetek megóvása tartozik, hanem az élőlények fennmaradásnak szempontjából alapvető fontosságú élettelen természeti tényezők fenntartása is szükséges (Kozák L. 2012). Ezért a homoktövis megvédése, kvázi génbankként történő konzerválása nem lehetne megoldható a termőhelyének megóvása nélkül. Első lépésként jogi értelemben ez már megvalósult a terület védettségét kimondó határozattal, de a gyakorlati védelem nélkül mit sem érne. Szükséges a terület közvetlen megóvása és kezelése is, illetve a környék megismertetése a nagyközönséggel. Kétségtelen, hogy ehhez erőforrásokra van szükség. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapesti Helyi Csoportja a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alap pályázatának segítségével tanösvényt létesített az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen. Az átadásra június 3-án került sor a média és az illetékes szervezetek, önkormányzatok részvételével. Az öt táblából álló tanösvény bemutatja a terület élővilágát és azt a munkát, amelyet a Madártani Egyesület csoportjának tagjai végeztek ott a megelőző öt évben (Ádám T. 2011). A turisztikai attrakció, illetve vonzerő a fogadóterületre jellemző olyan természeti vagy kulturális erőforrás, melynek megismerése miatt a látogatók célirányosan felkeresik a területet. Azonban egy természeti vagy kulturális erőforrás nem tekinthető automatikusan turisztikai attrakciónak. Ezek az erőforrások inkább potenciális vonzerőnek tekinthetők egészen addig, amíg az attrakcióvá válás feltételei teljeskörűen nem teljesülnek (Dávid L. [szerk.] 2007). Ezért az Újpesti Homoktövis TT teljes körű turisztikai hasznosítása azaz attrakcióvá válása még várat magára. Jelenleg a terület természetvédelmi célú rehabilitációja a legfontosabb, de a Szemlő-hegyi-barlang már több évtizede az öko- és egészségturizmus egyik fő célterülete hazánkban. Egészségturizmus és barlangterápia a Szemlő-hegyi barlangban A Szemlő-hegyi-barlang felszínét 1957-ben nyilvánították országos jelentőségű védett természeti értékké. A védelem elsődleges oka az alatta lévő barlang megóvása volt. Emellett turisztikai jelentősége is van a területnek, továbbá emlékhelyként is funkcionál, mivel itt található a barlangkutatók emlékkertje. A kertben azoknak a barlangászoknak állítottak emléket, akik kutatásaik során vesztették életüket (Bognár A. 2005). A barlang legnagyobb turisztikai jelentősége az egészségturizmusban, ezen belül a barlangterápiában rejlik. Ezt a látogatószám növekedése is bizonyítja (2. ábra). A barlangterápia klímakezelése hasonlatos a magashegyi szanatóriumi kezelésekhez. A barlang levegője ugyanis teljesen szennyezés- és allergénmentes. Állandó hőmérséklete Cº fok közötti. Ez a hőmérséklet nem kedvez a baktériumok és a vírusok szaporodásának. A barlang állandó relatív páratartalma 95% körül van. Ez tartalmazza a sziklákból kioldott természetes ásványi sókat, amelyek alapján összetétele lényegében a Salvus víznek felel meg (www.janoskorhaz.hu). Figyelembe véve a barlangok iránti fokozódó érdeklődést és a bennük rejlő turisztikai lehetőségeket, több fejlesztés is megvalósult az érintett barlang területén. 380

7 2. ábra A Szemlő-hegyi-barlang látogatottsága (fő/év) Forrás: adatai alapján saját szerkesztés Figure 2 Number of visitors in Szemlő-hegyi Cave Source: Own work based on data from A Szemlő-hegyi-barlang turisztikai fejlesztése ban a DINPI elvégeztette a már kiépített szakasz rekonstrukcióját, aminek köszönhetően a barlang kerekes székkel is látogatható. A Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Szlovák Köztársaság Természetvédelmi Hivatalával (Štatna ochrana prírody Slovenskej Republiky) együttműködve szeretné a határ menti területek védett barlangjainak értékeit a lehető legmagasabb színvonalon bemutatni a látogatóknak. Ezt szolgálja az érintett területek infrastrukturális és turisztikai-marketing fejlesztése is. Ennek a közös fejlesztési elképzeléseknek a részeként a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépületének és parkjának felújításához az Európai Unió határon átnyúló együttműködéseket támogató programja biztosított anyagi forrást. A Szemlő-hegyi-barlang fogadóépülete az 1980-as évek elején épült, s napjainkra elavult ben a projekt keretében egy több mint 130 millió forintos, részben európai uniós támogatásból megújult a fogadóépület közönségforgalmi része és a barlang tetején lévő park. A megváltozott környezetben földtani bemutató központ és Magyarországon egyedülálló interaktív barlangtani kiállítás is létrejött ben a DINPI saját beruházási keretéből felújíttatta a fogadóépület barlangterápia, illetve a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által használt részeit is (www. aktivpihenes.hu). A látogatóközpont egyik különlegessége, hogy minden korosztálynak kínál érdekes programlehetőségeket. A program részeként tudományos igénnyel megírt, de a tudományos-ismeretterjesztés magas fokú elvárásainak is megfelelő összefoglaló tanulmány született Barlangok turisztikai célú hasznosítása a szlovák-magyar határ menti övezetben címmel. A turisztikai fejlesztés keretében több új irányjelző táblát és óriásplakátot is kihelyeztek. Fontos megemlíteni, hogy a projekt megvalósításával, a szolgáltatások körének bővítésével olyan vonzó turisztikai célpont jött létre a fővárosban, amely csökkentheti a látogatottság szezonalitását. A Magyarországon is egyedülálló interaktív barlangtani kiállítás létrehozásával az intézmény diákcsoportoknak kíván komplex programot biztosítani, ahol vetítések, kiállítások és barlangtúrák segítségével kaphatnak átfogó képet a barlangokról az érdeklődők. 381

8 A beruházás legfontosabb eredményei az alábbiak: interaktív barlangtani kiállítás, új vetítőterem barlangokat bemutató filmekkel, új fogadóépület, energiatakarékosabb világítótestek, új látványelemek. A programlehetőségek gazdag tárházával és a fenti fejlesztésekkel a Szemlő-hegyi barlang a fővárosi családok és a Budapestre látogató külföldi turisták számára is vonzó célponttá válhat (www.aktivpihenes.hu). Az év ökoturisztikai létesítménye című pályázaton a Szemlő-hegyi barlang 2011-ben második helyezést ért el. A Turizmus Világnapja alkalmából látogatócsalogató volt az a különleges kedvezmény, amellyel 2012-ben várta a látogatókat a Szemlő-hegyi barlang október 23-án volt pontosan 25 éve, hogy megnyitotta a barlang a kapuit a nagyközönség számára. Ezen a napon, a 25 évvel ezelőtti belépőjeggyel, azaz 30 Ft-ért lehetett megtekinteni a barlangot (www.dinpi.hu). A DINPI 2012-es jelentése alapján fő látogatója volt a Szemlő-hegyi barlangnak, s a látogatók belépőjegyeiből közel 18,6 millió forintos bevétele volt az intézménynek. Ez örvendetes hír, lévén önfenntartóvá teszi a barlang infrastruktúráját, kitermeli az alkalmazottak bértömegét és fejlesztésekre is jut belőle. A belépőjegyekből származó bevételek mellett a pályázati forrásokból elnyert támogatási összegek is jelentős anyagi forrásokat jelentett a területnek. A regionális együttműködés keretében további ökoturisztikai fejlesztési elképzelések valósulhatnak meg, jelen esetben a szlovák magyar kapcsolatok keretében. A nemzeti parkok, önkormányzatok lehetséges szerepe az ökoturizmusban és a természetvédelemben A védett és természetközeli területek fennmaradásában és fenntartásában fontos szerepe lehet a turizmusnak és azon belül az ökoturizmusnak, amelynek jelentősége egyre inkább felértékelődik a nemzeti parkok munkájában. A nemzeti parkok tevékenysége mellett szól, hogy az ökoturizmus feltételrendszerét infrastruktúra, emberi erőforrás, üzemeltetés stb. maximálisan képesek biztosítani. Továbbá a jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az ökoturizmus a nemzeti igazgatóságok által kezelt területeken megfelelő természetvédelmi, jogi, gazdasági keretek között, rendszeres felügyelet mellett történjen (www.termeszetvedelem.hu). Ebben kiemelt szerepe kell, hogy legyen a marketingnek és a reklámnak. Például a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak fel kellene hívnia a figyelmet arra a tényre, hogy amikor a látogatók felkeresik valamelyik barlangot vagy egyéb országos jelentőségű védett területet, akkor tulajdonképpen a nemzeti park területét látogatják meg (Michalkó G. 2007). Az önkormányzatok esetében ezek a feltételek és lehetőségek már nehezebben biztosíthatók, de társadalmi szervezetek, oktatási intézmények bevonásával és a pályázati források igénybevételével hasonló színvonalon tudnának gondoskodni a védett területeikről, még akkor is, ha ez nem is kötelező önkormányzati feladat. Továbbá bármelyik települési, kerületi önkormányzatnak jó imázst teremthet egy-egy szépen gondozott, óvott védett terület, amelyet az önkormányzat nonprofit szervezetekkel, iskolákkal karöltve tart fent akár együttműködésben a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal. Összefoglalás Helyenként komoly ellentét feszül a településfejlesztésben érdekelt önkormányzatok és természetvédelem között. Kevés a forrás, nem tartozik a prioritások közé a feladat, több fővárosi kerületi önkormányzat mégis elnyert vagy megörökölt a területén jó néhány 382

9 védett természeti területet. A turizmus és a természetvédelem között szintén fennállhat érdekellentét, ugyanis a turisztikai célú fejlesztések hosszú távon akár komoly veszélyt jelenthetnek egy védett természeti terület fennmaradására, a védett értékek háborítatlanságára. A védett területek bármennyire is fontosak a fenntartható és élhető város kialakításának szempontjából, sokszor inkább gondot jelentenek a tulajdonos önkormányzatoknak. Amennyiben sikerül megteremteni egy védett terület költséghatékony fenntartását, akkor az garanciát jelenthet a terület fennmaradására és még bevételt is termelhet a tulajdonosnak, illetve a kezelőnek. Ilyen bevétellel járó hasznosítási lehetőséget rejt magában a turizmus. Budapest területe jó példa a védett területek profittermelő hasznosítására, hiszen több olyan védett természeti terület is van, amelynek a fenntartása nem csak költséggel jár a tulajdonos, illetve a kezelő számára, hanem bevételt is produkál. A területnek azonban megfelelő adottságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy látogatók ezreit tudja majdan magához csalogatni. Továbbá a megfelelő turisztikai fejlesztések és a jól célzott marketing, illetve reklám is szükségesek egy turisztikailag sikeres védett természeti terület fenntartásához. Az egyik ilyen sikeres ökoturisztikai példa a Szemlő-hegyi barlang, amelynek nem csak a természeti látnivalói vonzanak évente több tízezer látogatót, hanem az egészségturizmusban is jelentős szerepe van. Az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Területen még nincs akkora látogatói létszám, ami teljesen önfenntartóvá tehetné a területet, de mint azt bemutattuk, egy természetvédő nonprofit szervezet az érintett önkormányzatokkal karöltve jelentős fejlesztési eredményeket érhet el. Amennyiben kiaknázzák a benne rejlő további lehetőségeket, turisztikailag egyre vonzóbbá és eladhatóbbá lehet tenni ezt a területet. A már megkezdett fejlesztések jó példát mutatnak a többi hasonló fejlesztési igényt támasztó és hasonló ökoturisztikai potenciállal rendelkező budapesti védett terület számára is. Tenk András SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő Irodalom Ádám T. 2011: Új tanösvényt adtak át a homoktövis újpesti élőhelyén. adtak_at_a_homoktovis_ujpesti_elohelyen/ (Letöltés március 28.) Barlangterápia Szemlő-hegyi-barlang: (Letöltés március 28.) Bognár A. L. 2005: Védett természeti értékek a fővárosban. Főpolgármesteri Hivatal, Budapest. 40 p. Bora Gy. Korompai A. (szerk.) 2001: A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Aula Kiadó, Budapest. 428 p. Csanády R. A. Kovács E. (szerk.) 2003: A biológiai sokféleség ösztönzése és közgazdasági értékelése: Útmutató döntéshozók számára Környezetvédelmi Minisztérium/OECD, Budapest. 196 p. Dobogós lett a Szemlő-hegyi-barlang. (Letöltés március 28.) Dávid L. (szerk.) Jancsik A. Rátz T. 2007: Turisztikai erőforrások A természeti és kulturális erőforrások turisztikai hasznosítása Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó ZRt., Budapest, 289. p. Dombay I. Magyary Sáska Zs. László P. S. 2008: Ökoturizmus. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár. 158 p. Homoktövis. (Letöltés március 28.) Huszti Zs. Tenk A. 2010: Szervezetek és kapcsolatok a terület és településfejlesztésben. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A terület és településfejlesztés alapjai II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. 511 p. Kisállat-bemutató a Sas-hegyen. (Letöltés március 28.) Kozák L. (szerk.) 2012: Természetvédelmi élőhelykezelés. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 272 p Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi hivatal 2005: A természetvédelem ökoturisztikai koncepciója (Letöltés március 28.) 383

10 Lukács A. Sándor Sz. Szilvácsku Zs. (2003): Útmutató helyi jelentőségű természeti értékek védelméhez. Budapest, Magyar Természetvédők Szövetsége Magyar Madártani Egyesület, helyived.pdf. 136 p. (Letöltés március 28.) Megújult a Szemlő-hegyi-barlang fogadóépülete. nemetorszag/megujult_a_szemlo-hegyi-barlang_fogadoepulete (Letöltés március 28.) Michalkó G. 2007: Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest Pécs. 288 p. Nagyvárosi vadon (Budapesti vadon). pls/w/films.film_page?i_film_id=83659 (Letöltés március 28.) Slow city mozgalom első magyar városa slow-city-mozgalom-els-magyar-varosa (Letöltés március 31.) Standovár T. Primack, R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 542 p. Szemlő-hegyi-barlang: (Letöltés március 28.) Leo, T. 1995: NGOs in Cities An Annotated Bibliography. Intract, Oxford 38 p. (Letöltés március 28.) 384

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Magyar Nemzeti Parkok Hete 2015 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Dr. Rácz András helyettes államtitkár

Részletesebben

Ökoturizmus és természetvédelem 2013

Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Magyar Nemzeti Parkok Hete 2013 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus és természetvédelem 2013 Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár A

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Ökoturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. A tömegturizmus hatása

Ökoturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. A tömegturizmus hatása 5. Idegenforgalmi ismeretek Ökoturizmus Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely 2 A

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások rendszere

Visszatérítendő támogatások rendszere Visszatérítendő támogatások rendszere JESSICA program Uniós projekt finanszírozás másképp Koordinációs Irányító Hatóság Balogh András Visszatérítendő pénzügyi eszközök ERDF: Jeremie Jessica Jasmine Jaspers

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Partnerség az ökoturizmusban 2014

Partnerség az ökoturizmusban 2014 Magyar Nemzeti Parkok Hete 2014 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Partnerség az ökoturizmusban 2014 Dr. Rácz András helyettes államtitkár Az ökoturizmus és a természetvédelem kapcsolata

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

EGY HERCEGI KASTÉLYBAN A keszthelyi Festetics-kastély évszázadai

EGY HERCEGI KASTÉLYBAN A keszthelyi Festetics-kastély évszázadai HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK EGY HERCEGI KASTÉLYBAN A keszthelyi Festetics-kastély évszázadai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Pályázati

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

The Project Traditional and wild

The Project Traditional and wild A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. The Project Traditional and wild Zámboriné dr. Németh Éva Corvinus University of Budapest Department of Medicinal and Aromatic

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról

Város Polgármestere. A természeti értékek helyi védelméről szóló 5/2006. (05.25.) Ör.sz. rendelet felülvizsgálatáról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu A természeti értékek helyi

Részletesebben

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Az ökoturizmus és a természetvédelem kapcsolata A védett természeti területek bemutatásában

Részletesebben

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014.

TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. TEREMÉSZETBERÁT SZAKKÖR ÉVES MUNKATERVE 2013-2014. Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Készítette: 2013. szeptember 1. ------------------------------------- Dr. Halász Mátyásné Ellenőrizte:.. munkaközösség-vezető

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Elhagyott ifjúsági táborból. erdei iskola

Elhagyott ifjúsági táborból. erdei iskola Elhagyott ifjúsági táborból erdei iskola A Magosfa Alapítvány Kismagos Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Központjának kialakítása Az Alapítványról Alapítás éve: 2003 Küldetésünk: a helyi értékek megóvása,

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben