MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

Átírás

1 MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZRENDVÉDELMI ISMERETEK III. JEGYZET II. évfolyam ( közrendvédelmi-rendőr elágazás)

2 Közrendvédelmi ismeretek jegyzet 62/ számú Közrendvédelmi ismeretek I. tantárgyhoz Készítette: Pongrácz Péter r. százados főtanár 2

3 Belügyminisztérium A Belügyminisztérium koordinálja a helyi önkormányzatokkal, rendvédelemmel, bevándorlással, állampolgársággal és településrendezéssel kapcsolatos ügyeket. A Belügyminisztériumot Dr. Pintér Sándor belügyminiszter vezeti, az egyes szakterületek élén államtitkárok, illetve helyettes államtitkárok állnak. A Belügyminisztérium rendvédelemmel, közbiztonsággal kapcsolatos feladatai sokrétűek, és vezérlő elvnek tekinti az élet- és vagyonbiztonság védelmét. A minisztérium nagy hangsúlyt fektet a közbiztonság fenntartására, a bűncselekmények megelőzésére, ugyanúgy, mint a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére. A szabálysértések szabályozása megteremti azt a jogi környezetet, amely alapján az egyes feladatok végrehajthatóak. A Belügyminisztérium koordinálja a rendvédelmi szervek munkáját, beleértve a közlekedésrendészet, a határrendészet, a büntetés-végrehajtást, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítását (a hírszerzési tevékenység kivételével), valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ irányítását. Egyre nehezebb feladatot jelent a katasztrófahelyzetek kezelése, ezért a jövőben a védekezés, a megelőzés a Belügyminisztérium kiemelt célkitűzése lesz. BM feladatai A Belügyminisztérium koordinálja a helyi önkormányzatokkal, rendvédelemmel, bevándorlással, állampolgársággal és településrendezéssel kapcsolatos ügyeket. A Belügyminisztériumot Dr. Pintér Sándor belügyminiszter vezeti, az egyes szakterületek élén államtitkárok, illetve helyettes államtitkárok állnak. Az önkormányzatokkal kapcsolatos ügyeket Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár koordinálja A minisztérium hivatali működéséért Dr. Felkai László, közigazgatási államtitkár, míg a parlamenttel való kapcsolattartásért Dr. Kontrát Károly, parlamenti államtitkár felel. Kabinetfőnök, Dr. Bíró Marcell Feladatok: A Belügyminisztérium rendvédelemmel, közbiztonsággal kapcsolatos feladatai sokrétűek, és vezérlő elvnek tekinti az élet- és vagyonbiztonság védelmét. A minisztérium nagy hangsúlyt fektet a közbiztonság fenntartására, a bűncselekmények megelőzésére, ugyanúgy, mint a bűncselekmények áldozatainak megsegítésére. A szabálysértések szabályozása megteremti azt a jogi környezetet, amely alapján az egyes feladatok végrehajthatóak. A Belügyminisztérium koordinálja a rendvédelmi szervek munkáját, beleértve a közlekedésrendészet, a határrendészet, a büntetés-végrehajtást, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítását (a hírszerzési tevékenység kivételével), valamint a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ irányítását. 3

4 Az utóbbi idők szélsőséges időjárása miatt egyre nehezebb feladatot jelent a katasztrófahelyzetek kezelése, ezért a jövőben a védekezés, a megelőzés a Belügyminisztérium kiemelt célkitűzése lesz. A bevándorlással, állampolgársággal kapcsolatos feladatok is a Belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak, amelynek keretében koordinálja az idegenrendészet munkáját, megszabja a külföldre utazás feltételeit, és elősegíti a külföldiek, a menekültek társadalmi beilleszkedését. Az önkormányzatokkal, településekkel együttműködve a Belügyminisztérium felügyeli a településfejlesztéssel, -rendezéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat, amely kiterjed az építésügyre, illetve a közterület felügyeletre egyaránt. Emellett közreműködik a migráció és menekültügyi tárgyú jogszabályok előkészítésében(statútum-rendelet, SZMSZ) is. 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról A minisztérium szervezete 2. (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a miniszteri kabinet, az államtitkári kabinet, a titkárság és a főosztály. (2) Nem önálló szervezeti egység az osztály. 3. (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza. (2) A minisztérium hivatali szervezeteinek (a továbbiakban: hivatali egységek) feladatait a 2. függelék tartalmazza. (3) A minisztérium létszámkeretét - az egyes állami vezetők és a kabinetfőnökök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszám szerinti bontásban - a 3. függelék tartalmazza. (4) A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeket, a háttérintézményekkel kapcsolatban a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, valamint a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő önálló szervezeti egység megnevezését, továbbá a tulajdonosi joggyakorló nevében és helyett, megbízáson alapuló meghatalmazással eljáró tulajdonosi joggyakorlói meghatalmazottat, valamint azon gazdasági társaságokat, amelyek felett a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető szakmai irányítást és felügyeletet gyakorol, a 4. függelék határozza meg. (5) A minisztériumban a jogszabály-előkészítő tevékenység rendjét az 5. függelék tartalmazza. (6) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 3. (1)-(2) bekezdésén túlmenően a hivatali egységek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköreinek felsorolását a 6. függelék tartalmazza. (7) A minisztériumban alkalmazott iratmintákat a 7. függelék tartalmazza. 4

5 II. Fejezet A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE A miniszter 4. (1) A miniszter a jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megfelelően, a Kormány általános politikájának keretei között a) vezeti a minisztériumot, b) részt vesz a kormányzati munkában, c) az egyes miniszterek feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben és más jogszabályokban meghatározott módon irányítja az önálló belügyi szervek szakigazgatással és a közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenységét, valamint d) gyakorolja a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket. (2) A miniszter mint a minisztérium vezetője különösen a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, b) gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotásáról és kiadásáról, a magasabb szintű jogszabályok előkészítéséről, valamint utasításokat ad ki, c) felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer és nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért, d) meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási munkatervét, az ágazati célkitűzéseket és a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti intézményi munkatervet (a továbbiakban: intézményi munkaterv), valamint az intézményi munkatervről készített éves beszámolót, e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát, f) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi az elnöki határozatot, g) meghatározza a szervezetek - parlamenti államtitkár, önkormányzati államtitkár, rendészeti államtitkár, közigazgatási államtitkár, valamint helyettes államtitkárok általi - irányítási rendjét, a személyzeti, a munkaügyi és a szervezési hatásköröket, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés, a minősített adatok védelmének, a személyes adatok kezelésének, valamint a közérdekű adatok nyilvánossága érvényesítésének előírásait, h) megállapítja a szervezetirányítás és felügyelet rendjét, a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek létszámát, javadalmazásuk és a juttatási rendszer főbb szabályait, i) jóváhagyja a minisztérium munkaprogramjait, a miniszteri értekezletek napirendjét, továbbá kiadmányozza a minisztérium által alapított költségvetési szervek alapító okiratát, az azokat szakmailag felügyelő hivatali egység vagy önálló belügyi szerv vezetőjének javaslatára, j) jóváhagyja az illetékes vezetők javaslatára az önálló belügyi szervek szervezeti és működési szabályzatait, melyek a személyügyi helyettes államtitkár útján - annak véleményezését követően - kerülnek felterjesztésre, k) jóváhagyja - a közigazgatási államtitkár útján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek által készített dokumentumokat és jegyzőkönyveket, amennyiben jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, 5

6 l) ellátja a polgári válságkezelési és a katasztrófavédelmi feladatok kormányzati koordinációját, m) irányítja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központot, n) ellátja a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság elnöki teendőit. (3) A miniszter mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott feladatokat. Az államtitkárok 9. A minisztériumban a) közigazgatási államtitkár, b) parlamenti államtitkár, c) önkormányzati államtitkár és d) rendészeti államtitkár működik. 10. Az államtitkárok a) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot, b) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában, c) koordinálják a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendeletben szereplő feladatokkal, összkormányzati és ágazati felelősségi körbe tartozó teendőkkel kapcsolatos iránykijelölő, stratégiai munkákat, ágazati és részágazati stratégiák kialakítását, d) elősegítik a miniszter országgyűlési képviseletét, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel kapcsolatot tartanak, koordinálják a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködést, helyettesítik a minisztert, e) összehangolják - a közigazgatási államtitkár útján - a helyettes államtitkároknak a parlamenti és az általános kormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét, f) közreműködnek a jogszabályalkotással kapcsolatos politikai előkészítő munka miniszteri irányításában; ennek során különösen fa) gondoskodnak a jogszabályi koncepciókban a kormányzati politika érvényesítéséről, fb) ellátják a kormánypártok frakcióival való egyeztetési feladatokat, fc) irányítják a parlamenti pártközi egyeztetési mechanizmusokat, fd) a minisztériumi jogszabály-előkészítés során részükre megküldött tervezetekkel kapcsolatban álláspontot alakítanak ki, g) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza, h) szakterületükön gondoskodnak az intézményi munkaterv előkészítéséről, végrehajtásáról, a nyomon követésről és az éves beszámolók elkészítéséről. 11. A hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek a parlamenti államtitkár, az önkormányzati államtitkár és a rendészeti államtitkár részére, feladataik ellátása körében, kérésükre közvetlenül kötelesek információt biztosítani A rendészeti államtitkár 30. A rendészeti államtitkár a 10. -ban meghatározott feladatait a rendészeti és biztonságpolitikai ügyekben gyakorolja. 31. (1) A rendészeti államtitkár 6

7 a) a minisztérium által irányított rendészeti szervek tevékenységét érintő javaslatokat, jelentéseket, előterjesztéseket, fejlesztési koncepciókat véleményezi, szükség szerint jogszabály-módosításokat kezdeményez, b) javaslatot tesz a minisztérium által irányított rendészeti szervek vezetőinek normatív utasítás kiadására vagy módosítására, c) közreműködik a rendészeti és biztonságpolitikai területet érintő jogszabály-előkészítő és jogalkotási feladatokban. (2) A rendészeti államtitkár irányítási feladatokat lát el, amelynek keretében a) feladatkörében az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban együtt: a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek) tekintetében gyakorolja a Ksztv. 2. c), e), f)-i) pontjában meghatározott jogosítványokat, valamint segíti a miniszter egyéb irányítási jogainak gyakorlását, b) a rendészeti államtitkár irányítása alatt álló szervek tekintetében ba) irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntés-előkészítést támogató munkát, bb) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására feladatot határoz meg, utasítást ad, bc) félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a nemzetbiztonsági szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére, bd) ellenőrzi a törvényes és rendeltetésszerű működést, a feladatok végrehajtását, be) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral együttműködve, a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja az európai és külpolitikai aspektusokat érintő nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó javaslatokat, engedélyezi az első számú vezetők külföldi kiutazásait, bf) törvényi keretek között feladatot határoz meg és egyedi utasítást ad, bg) meghatározza a kormányzati döntés-előkészítéshez szükséges feladatokat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ éves munkatervének - ezen belül az elemző, értékelő munkának - fő irányait, c) a közvetlen miniszteri irányítás alá tartozó egyéb rendészeti szervek tekintetében segíti a miniszter irányítási jogainak gyakorlását és biztosítja az ehhez szükséges koordinációt a miniszter irányítása alá tartozó szervek körében. (3) A (2) bekezdésben foglaltak tekintetében különösen a) javaslatot tesz a minisztérium által irányított rendészeti szervek első számú vezetőinek kinevezésére, továbbá véleményezi e szerveknél a miniszter hatáskörébe tartozó vezetői kinevezéseket, b) fogadja és felterjeszti a minisztérium által irányított rendészeti szervek által a miniszterhez felterjesztett dokumentumokat, c) összehangolja a minisztérium által irányított rendészeti szervek nemzetközi szakmai együttműködését, partnerszolgálati kapcsolattartását, d) összehangolja a titkos információgyűjtésre és adatgyűjtésre jogosult, a minisztérium által irányított rendészeti szervek e tevékenységét a vonatkozó szakmai szabályok és követelmények meghatározásával, e) a minisztérium által irányított rendészeti szervek tekintetében ügykörében szakmai felügyeletet gyakorol, elősegíti a miniszter jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogkörének gyakorlását; ennek érdekében a minisztérium által irányított rendészeti szerveknél kezdeményezheti ea) gazdálkodás tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzés lefolytatását, 7

8 eb) a törvényes és rendeltetésszerű működésnek, valamint a feladataik végrehajtásának ellenőrzését, ec) a belső kontrollrendszer kiépítése, működése tekintetében a jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelés elemzését, a működés gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének elemzését, vizsgálatát, ed) a minisztérium által irányított rendészeti szervek rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodásának, a vagyon megóvásának és gyarapításának, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságának elemzését, vizsgálatát, ee) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban javaslat megtételét a minisztérium által irányított rendészeti szervek számára, f) ellátja a minisztérium által irányított rendészeti szervek miniszteri irányításából a miniszter rendelkezése alapján rá háruló további feladatokat, g) gyakorolja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) felett a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdésében a belügyminiszter számára meghatározott hatáskörök tekintetében a Ksztv. 2. (1) bekezdés c), e), f)-i) pontjában meghatározott jogosítványokat, az elektronikus információs, illetve informatikai rendszerek üzemeltetésével, működésével, fejlesztésével összefüggő feladatok, illetve e szakterület irányításának kivételével. (4) A rendészeti államtitkár a) az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkárral közreműködik a minisztérium által irányított rendészeti szervekkel szükséges koordinációban az európai uniós vagy hazai támogatással megvalósuló projektek tekintetében, b) ellátja a minisztérium vezetőinek parlamenti munkájával összefüggő, rendészeti vonatkozású feladatokat, c) ellátja a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel és a szakvélemények ellen előterjesztett panaszok elbírálásával kapcsolatos, a minisztériumra háruló feladatokat, d) kivizsgálja az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost, e) biztosítja a miniszteri és kormányzati döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok összeállítását, valamint a miniszteri döntésből eredő feladatok megvalósulását, f) ellátja a Nemzetbiztonsági Kabinet és a Nemzetbiztonsági Munkacsoport titkársági feladatait, g) biztosítja a miniszterhez, a Miniszteri Kabinethez és a Rendészeti Államtitkársághoz érkező iratok központi érkeztetését, iktatását és kezelését, a kezelőpont működtetését, valamint a minisztériumba érkező minősített adatok kezelését végző nyilvántartó működtetését, h) irányítja a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, és e szerv útján biztosítja a minősített adat védelmével kapcsolatos, a közigazgatási államtitkár hatáskörébe nem sorolt feladatok ellátását, i) a miniszter nevében gyakorolt kiadmányozási jogkörében ia) engedélyezi a minisztérium által irányított rendészeti szervek első számú vezetőinek külföldi kiutazását, valamint a szolgálati gépjármű külföldi használatát, ib) kiadmányozza a minisztérium által irányított rendészeti szervek tevékenységével kapcsolatban előterjesztett közérdekű kérelmekkel, panaszokkal, bejelentésekkel, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban előterjesztett panaszok kivizsgálására előkészített válaszokat, 8

9 ic) kiadmányozza a minisztérium által irányított rendészeti szervekkel történő kapcsolattartás során keletkezett iratokat, id) kiadmányozza a minisztérium által irányított rendészeti szervek vezetőinek tett, normatív utasítások kiadására vagy módosítására vonatkozó javaslatot, ie) kiadmányozza a minisztérium által irányított rendészeti szervek szervezeti és működési szabályzatát, if) kiadmányozza az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állománytábláját, a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait, ig) kiadmányozza a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 19. (7) bekezdése szerinti, az Országgyűlés elnökének és az érintett képviselőcsoport vezetőjének szóló tájékoztató levelet. (5) A rendészeti államtitkár a védelmi igazgatási jogkörében a) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, az önálló belügyi szervek, valamint az önkormányzatok rendkívüli állapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre (különleges jogrendre) vonatkozó felkészülésének tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését, meghatározza e szervek tevékenységét különleges jogrend idején, b) meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködési rendjét, c) ellátja az uniós politikai szintű integrált válságreagálási intézkedéseken (IPCRA) keretében a Jóváhagyó Hatóság (Validating Authority) feladatait. 32. (1) A rendészeti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik. (2) A rendészeti államtitkár irányítja a) a kabinetfőnöke, b) a Rendészeti Információs Iroda vezetője, c) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője, d) a Rendészeti Koordinációs Főosztály vezetője tevékenységét. 33. A rendészeti államtitkárt a kabinetfőnöke vagy a Rendészeti Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti. A TERRORELHÁRÍTÁSI KÖZPONT A TEK feladatainak ellátása 295/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. (1) A TEK az Rtv. 7/E. (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint (2) (4) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása érdekében a) 3 elemzi és értékeli Magyarország terrorfenyegetettségének helyzetét, b) szervezi és koordinálja a terrorcselekmények megelőzését és elhárítását végző szervek kivéve a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és az Információs Hivatal tevékenységét, ellátja a Terrorellenes Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtó és adminisztrációs feladatokat, c) részt vesz a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti program kidolgozásában, a veszélyeztetettség értékelésében és biztonsági intézkedési tervek 9

10 kidolgozásában, továbbá külön szerződés alapján ellátja a terrorveszélyeztetettség szempontjából jelentős, kritikus infrastruktúrák védelmét, d) 4 végzi a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a legfőbb ügyész és a miniszterelnök védelmét, valamint a rendészetért felelős miniszter által ideiglenesen, eseti jelleggel a hatáskörébe utalt egyéb személyvédelmi feladatokat, ennek keretében da) személy-, valamint létesítményvédelmi feladatainak ellátása során irányítja a feladatok előkészítését és végrehajtását, valamint az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv tűzszerész szolgálati ágának szakegységeivel együttműködve végzi a személy- és létesítményvédelmi feladatkörében felmerülő tűzszerészeti feladatokat, a robbantással fenyegetett helyszínek átvizsgálását, db) 5 végzi a Magyarország érdekei szempontjából jelentős legfőbb ügyész és a miniszterelnök részvételével megtartott, valamint a rendészetért felelős miniszter által ideiglenesen hatáskörébe utalt egyéb személyvédelmi feladatokkal összefüggő rendezvények biztosításához kapcsolódó feladatok előkészítését és végrehajtását, dc) együttműködik a személy- és létesítményvédelmi feladatok biztosításban érdekelt és a biztosítás végrehajtásában közvetlenül érintett hazai, valamint külföldi szervekkel és szervezetekkel, de) 6 nemzeti kapcsolattartó szervként a Készenléti Rendőrséget érintő feladat esetén a Készenléti Rendőrség bevonásával ellátja a közéleti személyiségek védelmére szolgáló Európai Hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat, e) személyvédelmi feladatai körében együttműködik az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv személyvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, ennek végrehajtása során szakmailag koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatok előkészítését és végrehajtását, f) felkérésre végrehajthatja a kiadatási és átadási letartóztatásban lévő személyek államhatárig vagy külföldről Magyarországra történő kísérésével, valamint az elítélt személyek Magyarországon keresztül történő átszállításával kapcsolatos rendvédelmi feladatokat, g) törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján együttműködik külföldi terrorizmust elhárító szervvel, külföldi és nemzetközi rendvédelmi szervvel, h) 7 a nemzetközi kötelezettségek végrehajtása érdekében együttműködik a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, ennek keretében koordinálja az e kötelezettségvállalásokból eredő gyakorlati feladatok teljesítését, különösen a magyarországi helyszínű elfogó gyakorlatok megszervezését, i) feladatkörében eljárva közreműködik az Európai Unió különleges intervenciós egységével való együttműködés keretében a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, valamint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott segítségnyújtás végrehajtásában, j) 8 ellátja a kormányügyeleti rendszer működési rendjéből fakadó feladatokat, valamint a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium ügyeleti tevékenységét, k) 9 ellátja indokolt esetben az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv tűzszerész szolgálati ágának szakegységeivel együttműködve a felderítési és felszámolási feladatkörében felmerülő tűzszerészeti tevékenységet, ennek keretében végzi különösen ka) a fegyver- és robbanóanyagok felkutatásával összefüggő feladatok tűzszerészeti biztosítását, kb) az objektumok, járművek és a robbantással fenyegetett műveleti helyszínek átvizsgálását, tűzszerész szakmai biztosítását, 10

11 kc) az intézkedések megtételét akadályozó tárgyak eltávolítását, a behatolási pontok, robbanó- vagy pirotechnikai eszközzel történő nyitását, valamint kd) az előtalált robbanásveszélyes, robbantásos cselekmények végrehajtására utaló, valamint gyanús tárgyak vizsgálatát, hatástalanítását, továbbá indokolt esetben elszállítását és megsemmisítését, (2) 10 A TEK az Rtv. 7/E. (1) bekezdés b) pontja alapján a rendvédelmi szervek részére kizárólagos hatáskörrel, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az ügyészség tekintetében felkérésre végzi a) a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyek elfogását és előállítását, amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján az elkövetésre fegyveresen kerül sor, b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek elfogását, és c) az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személy megfékezését, amennyiben a személy a vele szemben foganatosított intézkedés során fegyveresen vagy felfegyverkezve áll ellen. (3) 11 A TEK a nyomozó hatóságok, a rendvédelmi szervek, továbbá az ügyészség felkérésére végrehajthatja különösen a) a (2) bekezdés b) pontjába nem sorolható, személy elleni erőszakos bűncselekmények megszakítását, az elkövetők elfogását, b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható felfegyverkezett személyek elfogását, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eseteken kívül az ön- vagy közveszélyes állapotban lévő személyek elfogását, d) a fogvatartott személy kísérését, ha a kísért személy veszélyessége, vagy a kísérés körülményei azt indokolják, és e) a hatósági eljárás során lefoglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes anyagok, valamint különösen nagy vagy különösen jelentős értékű kábítószer szállítását. (4) 12 Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján kétséges, hogy a kizárólagos hatáskör az adott esetben fennáll-e, ha a késedelem veszéllyel nem jár, az érintett szerv előzetesen egyeztetni köteles a TEK-kel. (5) 13 Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem az életet, testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetné, vagy helyrehozhatatlan kárral járna, továbbá ha a késedelem nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, az érintett rendvédelmi szerv a (2) bekezdésben megjelölt feladatot a TEK igénybevétele nélkül végrehajtja, a feladat felmerülésekor azonban a TEK-et haladéktalanul értesíteni köteles. (6) 14 A TEK az Rtv. szerinti rendőrségi feladatok ellátása során közreműködhet a harmadik országbeli állampolgárok hatósági kísérettel történő kiutasításának végrehajtásában. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG évi XXXVI.tv. Az Országgyűlési Őrség feladata 125. (1) 187 Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok 11

12 biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása. (2) Az Országgyűlési Őrség a) ellátja a házelnök személyi védelmét, b) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el, c) biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását, d) az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről, e) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat, f) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és g) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. (3) 188 A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján más szerveket is bevonhat Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal. Az Országgyűlési Őrség szervezete és irányítása 128. (1) Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: országgyűlési őr), köztisztviselőkből, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (1) Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok a) 193 az Országgyűlési Őrség tevékenységének részletes rendjét belső szabályzatban állapítja meg, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat, b) javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára, c) gyakorolja az e törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyek felett, d) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, e) évente beszámol az Országgyűlési Őrség tevékenységéről az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának, valamint f) képviseli az Országgyűlési Őrséget. 12

13 (2) 194 Az országgyűlési őr tekintetében az országos parancsnok részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja. (3) Az Országgyűlési Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. Az Országgyűlési Őrség működése (2) 195 Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat. (2a) 196 Az országgyűlési őr az Országgyűlési Őrség 125. (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amelyre a Rendőrségről szóló törvénynek a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggő képfelvétel készítésére vonatkozó szabályai az alkalmazandók... (3) Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat. (4) Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat. (2) 199 A 133. (1) (2b) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A NEMZETI VÉDELMI SZOLGÁLAT 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet A Kormány a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervként az NVSZ-t jelöli ki. Az NVSZ kijelölt nemzeti tagként részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában, ellátja a hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Az NVSZ együttműködése 4... (2) Az NVSZ főigazgatója a védett állománnyal kapcsolatos összesített megállapításairól 13

14 a) évente tájékoztatja a rendészetért felelős minisztert, valamint a rendészetért felelős miniszter útján a védett szervek irányítását ellátó minisztereket, b) soron kívül tájékoztatja az a) pontban meghatározott személyeket, ha az általuk irányított szervnek a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezetőjével kapcsolatban titkos információgyűjtés elrendelésére került sor. (3) Az NVSZ főigazgatója a védett szervek vezetőit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az általuk vezetett szervek állományával kapcsolatos összesített megállapításairól. Bűnfelderítés 6. (1) Az NVSZ felderítő tevékenységét a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig folytatja. A kifogástalan életvitel ellenőrzése 7. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését (a továbbiakban: kifogástalan életvitel ellenőrzés) az NVSZ a) 5 a b) d) pontban foglaltak kivételével az állományilletékes parancsnok megkeresése, b) a miniszter kinevezési, valamint munkáltatói jogkörébe tartozó hivatásos állományúak esetében az illetékes miniszter megkeresése, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint más szervnél szolgálatot teljesítők esetén, ha a hivatásos szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogok nem a miniszter hatáskörébe tartoznak, a védett szerv vezetőjének megkeresése d) 6 a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező, valamint az ösztöndíjas hallgató és tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói, illetve tanulói szerződést kötő fegyveres szerv országos parancsnokának megkeresése alapján végzi,.. 9. (1) A kifogástalan életvitel ellenőrzésről az ellenőrzést végző összesítő jelentést készít és az NVSZ főigazgatója a kifogástalan életvitel ellenőrzést, ha az összesítő jelentés alapján a) kifogásolható életvitel nem állapítható meg, egyszerűsített határozattal, b) kifogásolható életvitel megállapítására tesz javaslatot, indokolt határozattal befejezi. (2) A kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló határozatot az NVSZ főigazgatója megküldi a kifogástalan életvitel ellenőrzés kezdeményezőjének. Megbízhatósági vizsgálat 10. A megbízhatósági vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) elrendelő határozat tartalmazza 14

15 a) a védett állomány vizsgálattal érintett tagja vagy tagjai személyazonosító adatait és szolgálati helyét, b) a vizsgálat kezdő és befejező időpontját év, hónap, nap megjelöléssel, valamint c) a megelőző egy éven belüli ellenőrzés időpontját és időtartamát. 5/A. Közreműködés a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokban 13 13/A. Az NVSZ a) előkészíti a korrupció elleni kormányzati stratégiát és felterjeszti a rendészetért felelős miniszter részére, b) kidolgozza a korrupció megelőzési intézkedési terv és az integritás jelentés elkészítését támogató módszertani segédletet, amelyet felterjeszt a rendészetért felelős miniszter részére, c) végzi az integritási és korrupciós kockázatok felmérését, d) folyamatosan értékeli a korrupciós helyzetet és a korrupcióellenes kormányzati tevékenység helyzetét, valamint a rendészetért felelős miniszter útján tájékoztatást ad a Kormány részére, e) közreműködik az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszerének fejlesztésében és összehangolásában, f) előkészíti a korrupcióellenes kommunikációs szakmai anyagokat, g) részt vesz a nemzetközi együttműködésből, nemzetközi egyezményekből eredő jelentési és képviseleti kötelezettségek ellátásában. A rendőrség feladatai 1. A bűncselekményekkel kapcsolatos feladatok A rendőrség általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését, megakadályozását, felderítését, a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését. A büntetőtörvénykönyvben 1 meghatározott bűncselekmények tekintetében a büntetőeljárásról szóló törvény 2 alapján a rendőrség arra törekszik, hogy maradéktalanul felkutassa, rögzítse és biztosítsa a bizonyítékokat, felkutassa és kihallgassa a tanukat, a vádemelés alapos előkészítéséhez szükséges cselekményeket késedelem nélkül végrehajtsa. A büntetőeljárási cselekmények elvégzése során az állam és a magánvádló büntetőigényének az érvényesüléséhez szükséges adatokat felderíti, összegyűjti, rendszerezi. A megalapozott vádemelési javaslat elkészítésével előkészíti a hatékony vádképviselet munkáját. Feladatának ellátása során szükség esetén törekszik a speciális nyomozóhatósági jogköröket gyakorló szervek munkájának előkészítésére. A rendőrség minden feladatának megszervezésével igyekszik megvalósítani a bűncselekmények megelőzését. Közbiztonsági járőr és forgalomellenőrző járőrszolgálatot szervez a gyanús személyek és cselekmények kiszűrése érdekében. Felvilágosító tevékenységet folytat a lakosság széles körében, hogy a polgárok és gazdasági, vagy civil szervezeteik képesek legyenek hatékonyan védekezni a vagyonuk, illetőleg a személyi 15

16 biztonságuk elleni esetlegesen megkísérelt támadásokkal szemben. Adatok gyűjtése, rendszerezése, értékelése és elemzése során új módszereket dolgoz ki a bűncselekmények elkövetésének megelőzésére. A rendőrség bűncselekmény elkövetésére utaló információ megszerzését követően haladéktalanul intézkedik az elkövetés megakadályozására, az elkövetők elfogására és a felelősségre vonásuk érdekében szükséges eljárási cselekmények lefolytatására. 2. Közlekedésrendészeti feladatok A rendőrség a közlekedés minden ága (közúti, vasúti, vízi és légi) tekintetében közlekedési szakhatóságként vesz részt a közlekedési útvonalak tervezésének, használatba vételének engedélyezésében, kivitelezésének ellenőrzésében. Közlekedésrendészeti feladatai során a rendőrség ellenőrzéseket végez, a közlekedés forgalmát leállíthatja, irányíthatja, elterelheti, korlátozhatja, szüneteltetheti, jogszabályokban meghatározott esetekben szankciókat alkalmaz. A rendőrség közlekedésrendészeti feladatai körében ellenőrzi a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen. A rendőrség jogosult a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet elszállíttatni vagy egyéb módon eltávolíttatni, a közlekedésben részvevő jármű vezetőjét légzésminta, vagy vérés vizeletminta adására kötelezheti. A forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíttathatja. A helyszínen elveheti a járművezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármű üzemben tartására vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármű hatósági jelzését. Az árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozóan ellenőrzi és bírsággal sújthatja azokat a szolgáltatókat, amelyek a meghatározott engedély és okmány nélkül; vagy a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre vonatkozó előírások megsértésével; vagy a veszélyes áruk szállítására, az ahhoz szükséges engedélyhez kötött tevékenység végzésére és a képesítési követelményekre; vagy a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására vonatkozó előírásokat megszegik. A rendőrség ellenőrzi és megbírságolhatja azokat, akik megszegik a közúti járművek közúti közlekedésben való részvételéhez előírt műszaki, biztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokra, a megengedett legnagyobb össztömegre, tengelyterhelésre és méretet meghaladó járművek közúti közlekedésére, a rakomány rögzítésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására, a nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezményekre és a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására vonatkozó előírásokat. 16

17 A rendőrség pénzbírsággal sújthatja a közúti közlekedési szabályok megsértői közül a gyorshajtás, az ittas vezetés elkövetőit, a biztonsági öv használatára, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire, a vasúti átjárón való áthaladásra, a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra, az autópálya leálló sávjának igénybevételére vonatkozó előírások megszegőit és egyéb szabályszegőket, akik részt vesznek a közúti közlekedésben, vagy annak biztonságát veszélyeztetik. A rendőrség bírság fizetésére kötelezheti a magyarországi illetőségű személyek vagy szervezetek, a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó rendelkezések megsértőit. 3. Határrendészeti feladatok A rendőrség feladata az államhatár védelme, melynek során őrzi Magyarország határait azokon a határszakaszokon, amelyeknél a szomszédos állam nem tartozik a schengeni övezet tagállamai közé. Azokon a határszakaszokon, ahol a szomszédos állam nem tagja a schengeni övezetnek a határrendészeti szervein keresztül a rendőrség ellátja a határforgalom ellenőrzését, melynek során ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek nemzetközi szerződésben megállapított rendjét. A rendőrség ellenőrzi a határátlépésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit, ennek során jogosult az államhatár átlépésére jelentkező személyek személyazonosságát megállapítani, úti okmányát ellenőrizni, a személy tárgyait és járművét átvizsgálni. A rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexe szerinti ellenőrzések lefolytatása céljából a vízumbélyeg sorszáma ellenőrzésével végez keresést a Vízuminformációs Rendszerben, ehhez szükség esetén vízumbirtokos ujjnyomatának ellenőrzésével is végezhet keresést. Engedélyezi a határátlépés jogszabályban meghatározott feltételeivel rendelkező személyek határátlépését, illetve megtagadja a határátlépés feltételeivel nem rendelkező személyek határátléptetését. A tranzitterületen is jogosult az ott tartózkodó személyek személyazonosságát megállapítani, az úti okmányukat ellenőrizni, az oda be- és az onnan kilépés, valamint az ott tartózkodás jogszerűségét ellenőrizni. A rendőrség a teljes határvonalon, szomszédos tagállamokkal kötött kétoldalú egyezményekben meghatározottak alapján az államhatár rendjének fenntartása érdekében őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat. A rendőrség irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését. 17

18 Az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket megteszi, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket. 4. A szabálysértésekkel kapcsolatos feladatok Szabálysértési törvény 3 alapján a rendőrség más szervekkel együttműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, a hatáskörébe tartozó szabálysértések tudomásra jutása esetén az elkövetőket eljárás alá vonja, helyszíni bírsággal sújtja, vagy az elmarasztalásukhoz szükséges eljárási cselekményeket lefolytatja. A szabálysértési eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően gondoskodik annak végrehajtásáról. 5. A rendészeti feladatok A rendőrség ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat. Hatáskörébe tartozik a lőfegyverek és lőszerek, a pirotechnikai anyagok, a robbanóanyagok, a mérgező- és hasadóanyagok előállításával, gyártásával, beszerzésével, birtokban tartásával, forgalmazásával, szállításával, raktározásával kapcsolatos tevékenységek engedélyezése és ellenőrzése és szükség esetén a biztosítása. A rendőrség ellátja a hasadóanyagok és radioaktív hulladékok szállításával kapcsolatos útvonal engedélyezési és biztosítási feladatokat. A rendőrség közigazgatási hatósági eljárás során engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet. A rendőrség ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, ennek során megelőzi, megszünteti a jogsértő cselekményeket, fenntartja a közrendet és a közbiztonságot. A rendőrségnek a közterületeken az alapfeladatai ellátása mellett legtöbbször a gyülekezési jog, mint kollektív jog gyakorlásával összefüggésben keletkezik külön feladata. Szabadtéri rendezvények, felvonulások, fesztiválok, sportrendezvények biztosítását külön jogszabályok alapján látja el. A rendőrség az oktatási intézmény kezdeményezésére közreműködik az általános és középiskolák rendjének fenntartásában. A rendőrség intézkedik a tanítási időben nyilvános helyen csellengő, láthatóan iskolaköteles korú fiatalok tanintézetekbe történő bekíséréséről. 6. A büntetés-végrehajtási feladatok Az általános rendőrségi feladatok végrehajtására létrehozott szerv a rendőrségi fogdákban az őrizetbe vett, és előzetes letartóztatásban lévő, valamint szabálysértés elkövetése miatt kiszabott elzárás büntetést töltő személyek őrzésével, ellátásuk megszervezésével és biztosításával, valamint a fogvatartottak rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások során 18

19 szükséges átkísérésével valósítja meg a büntetés-végrehajtási feladatait. Szükség esetén jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetést töltő elítéltek szállítását, őrzését és ellátását is elvégzi, ha valamilyen rendőrségi feladat végrehajtása során, vagy rendkívüli helyzetből adódóan a büntetésvégrehajtási intézetből ideiglenesen történő elszállításuk válik szükségessé. 7. Honvédelmi feladatok Az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend bevezetése esetén a rendőrség ellátja a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá háborús veszély és az országot ért váratlan támadás esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében. 8. Katasztrófavédelmi feladatok A rendőrség a katasztrófavédelmi törvényben 4 meghatározott veszélyhelyzettel fenyegető állapot, vagy katasztrófa bekövetkezése esetén részt vesz a veszély elhárításában, a károk enyhítése és a lakosság mentése érdekében szervezett egységes tevékenységben, a katasztrófa okozta állapot felszámolásában és megszüntetésében. A rendelkezésére álló eszközökkel és létszámmal segíti más szervek katasztrófa elhárítási feladatainak ellátását. Ilyen helyzetek kialakulásának veszélye esetén a rendőrség önállóan végzi a veszélyeztetett területlezárását és a lakosság kitelepítését, a lezárt területeken visszahagyott vagyontárgyak őrzését. A rendőrség szakhatóságként vesz részt a kritikus infrastruktúrák tervezése és kivitelezése során az engedélyezési eljárásban, majd azok üzembe helyezést követően a veszélyhelyzeti terveik kidolgozásában és szükség esetén azok végrehajtásában. 9. Személy és objektumvédelmi feladatok A rendőrség feladata hogy gondoskodjon a büntetőeljárásban részt vevők (gyanúsított, sértett, tanú, szakértő) és az eljárást folytató hatóság (nyomozóhatóság, bíróság, ügyészség) tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának végrehajtásáról. A rendőrség védi a Magyarország szempontjából - külön jogszabályban meghatározott - különösen fontos védett személyek (Országgyűlés elnöke, Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket. A személyi védelem során biztosítja a programhelyszíneket, az útvonalakat, gondoskodik a kijelölt személyek otthonának, családjának biztonságáról. Speciálisan kiképzett szakemberek által céltudatosan, tervszerűen végzett szolgáltatásjellegű tevékenység során a védett természetes személy vagy személyek életének, testi épségének, emberi méltóságának megóvására, valamint életvitelük zavartalanságának biztosítására 19

20 törekednek anélkül, hogy környezetükben jelentős változtatást végeznének. 5 (A TEK és a Rendőrség szervezeti egységei is látnak el ilyen feladatokat, a pontos hatásköri szabályokat jogszabályok határozzák meg.) A szolgálati elöljáró, feljebbvaló, alárendelt fogalma és egymáshoz való viszonya, érintkezésük szabályai. Parancs, utasítás fogalma, kiadásának szabályai, végrehajtásuk rendje és ellenőrzése. Szolgálati feladatok ellátásának egységesen érvényes rendje. Szolgálati út fogalma, jelentősége, végrehajtásának rendje, betartásának szabályai. Elöljáró kijelölésének szabályai. Elöljárói viszonyba lépés szabályai, végrehajtásának rendje szolgálatban és szolgálaton kívül. Fenti címek alá tartozó tananyag a 6/ tananyagelemben már feldolgozásra került. Az ellenőrzési szabályzat: Az ellenőrzött jogai és kötelezettségei. Az ellenőrzés megállapításának írásba foglalása. Jogorvoslat az ellenőrzés során. AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 6/2012. (III.09.) ORFK UTASÍTÁSA az Ellenőrzési Szabályzatról Értelmező rendelkezések Ezen Szabályzat alkalmazásában: e) ellenőrzés: ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, a vizsgált terület, illetve tevékenység helyzetének tényszerű feltárása, a működési gyakorlat hiteles megismerése és mindezek viszonyítása a jogszabályokhoz és belső normákhoz, továbbá a rendelkezésre álló erőforrásokhoz, majd a megállapítások rendszerezése alapján javaslatok megfogalmazása a vezetői döntésekhez; j) megbízólevél: közalkalmazott, közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő részére kiállított okmány, amely tartalma és felhatalmazása tekintetében megegyezik a nyílt paranccsal;. 20