Elérhetőségek: Makra Márta - Tel.:+36/ makramarta@gmail.com Levelezési cím: Bors Alapítvány 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 6.

Átírás

1

2 A Bors Alapítvány idén első alkalommal rendezi meg az I. Népművészeti Tábor a Sóstói Múzeumfaluban című rendezvényét Hagyomány és ökológia a helyi természeti erőforrások fenntartható használata a kézművességben. A hagyományos mesterségek a helyi, rendelkezésre álló anyagokat használták fel, alkalmazkodva a természetes adottságokhoz és minimális hulladékot termelve. Ez a szemlélet ma hasznos információt adhat életmódunk és termelési, fogyasztási szokásaink alakításához. Egy olyan népművészeti tábor létrehozását szeretnénk, amely a népművészetet még a saját környezetében mutatja be. Erre a Sóstói Múzeumfalu területe alkalmas, ahol lehetőséget kaptunk a rendezvény lebonyolítására. A múzeum egy hétre megelevenedik, élő falu lesz, mellyel felidézhetjük a régi idők hangulatát és mesterségeit, illetve egy falu lakóinak hétköznapjait, ünnepeit, már elfeledett szokásait, közösségeit, meséit, történeteit, énekeit, táncait. A tervezett programokkal és a falulakók viseletbe öltöztetésével szeretnénk láthatóvá tenni, bemutatni a feledésbe merült magyar és különböző nemzetiségek és a térség környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak, feltárását, megismertetését. Részvételi díj: Ft, továbbá az igényelt szállás, étkezés és a felhasznált anyagköltség. Jelentkezés: Bors Alapítvány 4400 Nyíregyháza, Szabolcs út 6. Makra Márta Telefon: 20/ makramarta@gmail.com 2

3 Szalma, csuhé, gyékény Bencsik Márta népi iparművész Nincs csodálatosabb, mint a természet és valamit létre hozni az ott felkínált anyagok közül mely örömet okoz az alkotónak, és annak is, aki az alkotásokat szereti, értékeli, esetleg használja... Húsz éve dolgozom szálasanyaggal, gyermekkorom óta kézműveskedem, lányaim, unokáim megtanulták és űzik a mesterséget. A tárgykészítés, az anyag formálhatósága, és az általam készített termék szépsége sikert jelent számomra, és egyfajta belső nyugalmat, harmóniát, melyre minden embernek szüksége lenne, legyen az zene, tánc, festészet, bármi egyéb művészeti tevékenység... Tárgykészítés közben sok technikai megoldást megismerünk, megtanuljuk a kezünket sok mindenre használni munkáink során. Így a mindennapi életben is jól tudjuk ismereteinket alkalmazni; ezáltal nő a problémamegoldó képességünk. szalma, csuhé tárgykészítés: ismerkedés az anyaggal /szalma/szalmafonatok készítése/ lapos és térbeli fonatok fonása. Mintakendő készítés kötözött angyalka-, csillagkészítés, karkötő, ékszerkészítés, doboz varrás. csuhé: ismerkedés az anyaggal sodratok tanítása, hármas fonás, kötözéssel készült babák, figurák; szögletes vagy kerek tárgyak készítése /felvetés sablonra. Fazekas Barcsay Andrea népi iparművész, népművészet ifjú mestere Agyagozok, alkotok és varázsolok. Újat készítek, de régit őrzök. Csodálatos ez az anyag, hiszen a földből kiásva csak egy darab sár, de hozzáértő kezekkel, és hatalmas szívvel csodát lehet belőle és vele véghezvinni. Belőle és vele. Vele, mert csak akkor tehetünk az agyaggal bármit, ha hagyja, és csak akkor hagyja, ha tisztelettel szólunk hozzá. Akkor viszont tényleg varázsolhatunk vele. A mai modern, rohanó világban a néphagyományok, a népművészet egyre inkább divattá válik, emiatt kicsit sír az egyik szemem az öröm mellett. Örvendetes, hogy egyre több ember használja azokat a tárgyakat, eszközöket, amik a dédapáink és dédanyáink életében mindennaposak voltak, csak a tárgyak, eszközök lelke veszett el útközben. Azt gondolom, hogy egy folyamat részei vagyunk, és ha a folyamat jó irányban halad, akkor a lelkek visszatérnek majd azon emberek tárgyaiba, akik szívvel és szeretettel használják eleink örökségét és ez a cél. Az alapanyagok természetessége, tisztasága és nemessége az, ami egyben korlátoz is bennünket abban, hogy hogyan és mire használjuk őket. Régit őrzök, az örökségünket vigyázom és vigyázzuk akkor, amikor tisztelegve a régi mesterek előtt továbbéltetjük azt a hagyományt, amit ők a mindennapi életükkel, harcukkal kialakítottak. Az alapanyagok így korlátoznak bennünket, arra használjuk őket, amire kell, ami bennük van, azt kell kihozni belőlük. Michelangelo mondta, hogy minden kőben benne rejtőzik egy szobor, csak ki kell onnan szabadítani. Nekem nem a szobrokat kell kiszabadítani, hanem az edényeket és beléjük kell lelket lehelni. És miközben beléjük lehelem a lelket, bennem is új élet kezdődik, hiszen ez a csodálatos anyag az én lelkemet is ápolja, vigyázza. Nyugalom és szeretet költözik belém, mikor egy tárgyat elkészítek, hiszen tudom, hogy mit hordoz magában, és remélem, hogy egy másik embernek az életét teszi fényesebbé, örömtelibbé. 3

4 Kézi hímző Dr. Illés Károlyné népi iparművész A népművészetnek, mint művészeti örökségnek több továbbélési, továbbviteli lehetősége van. Ilyenek azok a táborok is, ahol kézművességet oktatnak. Az egykori falvak lányai, asszonyai a maguk szőtte anyagot nagyon sokszor díszítették hímzéssel. Ez volt az a tevékenység, amihez nem kellett külön műhely, és beilleszthető volt a nők többi elfoglaltsága közé. Nem volt olyan, aki nem tudott volna hímezni, varrni. Saját maguk készítették el kelengyéiket. Ezt a tudást szeretném átadni felnőtt és gyermek tanítványaimnak. Általam ismerkednek meg a hagyományos technikákkal, megszeretik, megtanulják. Alkotásaikkal megszépítik környezetüket, meghitté teszik ünnepeiket, egyedivé öltözetüket. Így kel életre a népművészeti örökségünk. Ők azok, akik továbbviszik, feltárják, felelevenítik a régmúlt idők formakincsét, színeit, motívumait, hogy munkáikkal örömet szerezzenek családjuknak és a hozzájuk betérőknek. A csoport tagjainak lehetőségük lesz megismerkedni a szálhúzásos technikákkal, a szűcshímzések sokszínűségével, az Észak Magyarország csomós hímzéseivel. Előadásokat hallgatnak, kézbe vehetik, tanulmányozhatják, felgyűjthetik azoknak az alkotásoknak a mintáit, amelyek számos kiállításon és pályázaton szerepeltek, díjakat nyertek. Alkotóik magas fokon művelik mesterségüket. Szövő Lakatos Istvánné népi iparművész A Békés-megyei Népművészeti Egyesület tagjaként tanultam meg a kézi szövést és gyakorolom, oktatom ma is. Zsűrizett szőnyegeim, vásznaim számos kiállításon szerepeltek. Fontosnak tartom a hagyományok őrzését, régi paraszti kultúra megtanulását, továbbadását a következő nemzedéknek. Szükségesnek tartom a még fellelhető régi szőttesek kielemzését, dokumentálását, hogy az utódaink is a megismert technikával a mai modern lakásukba hasznos tárgyakat tudjanak készíteni. Nemezkészítő Kaszás Ákos népi iparművész Számomra a nemez nemcsak a legősibb kelmeféle, hanem élő és lélegző anyag. Ahogy a keleti népek, magam is élőlénynek tekintem, mely nemezként nemesíti környezetét és viselőjét. Szűrként megszűr az ártalmas erőktől, s abaként átlényegít és beavat egy misztériumba. A nemez számomra örökség, tárgyi és szellemi hagyomány, gyökérzet a megtartó múltba. Mint a nemezt máig használó ázsiai népek, minden bizonnyal a honfoglaló eleink is a régi, viseltes takarót, jurtalapot szétfejtés után újra feldolgozták egy új, készülő használati tárgyhoz. Hitük szerint ezáltal az új anyagba költözött a régi tárgy ereje, lelke. Mert hiszen a nemez lelkes anyag. Hiszem, hogy így hagyományozódik az anyag és mintavilág által múltunk és múltam. A tábor célja: Palmettás motívumokkal készült meditációs szőnyeg rekeszesberakásos mintázása (méret 80x80 cm). A mintázáshoz szükséges színes gyapjú egy részét a táborban festőnövényekkel színezzük. Az önálló minták megtervezése előtt megismerkedünk megyénk gazdag honfoglalás kori fémlelet anyagával, valamint a kazettás mennyezetű templomok jellegzetes motívumaival, melyek ihlető forrásként szolgálhatnak a tervezéshez. Műhelyfoglalkozásainkon a nemezelés ősi gyökereit elevenítjük fel mind a mintakincsben, mind az alkalmazott gyakorlatban. 4

5 Fajáték készítő, faműves Széll Jánost népi iparművész Minden emberben benne él a vágy: JELET HAGYNI A VILÁGBAN. Legfontosabb feladatomnak a nevelést tanítását tartom. Ha a hagyomány az, amit egy generáció megőrzésre és átadásra érdemesnek tart, akkor ez érthető. Az alkotó ember a jövő letéteményese. Az ő szemléletük formálása a mai kézműves generáció legfontosabb feladata. A táborok jól szolgálják ezt a célt. Nem az a fontos, hogy egy hét alatt megváltsuk a világot, hanem az, hogy a technikai tudás mellett szemléletet is formáljuk. Az alkotók pillanatok alatt elsajátítják a különböző szakmai fogásokat, a hagyományos kultúra megismerése, a tárgyi világ tartalommal való megtöltése azonban hosszabb időt igényel. A táborokban egyéni és közösségben végzett munkára is van lehetőség. Az együtt gondolkodás, a közös alkotás a legnagyobb emberformáló erő. Az eszmék tapasztalatok cseréje, nagy segítség lehet később az egyéni alkotói munka végzésénél. Néptánc Demarcsek György, Demarcsek Zsuzsa népművészet ifjú mestere, Örökös Aranysarkantyús Táncos A néptánc történetének két fontos történelmi pillanata volt az egyik, amikor a tánc felkerült a színpadra, és a másik, amikor a színpadról visszakerült a földre. Nem művészetként, hanem azért, hogy tánc maradhasson, mint ahogy a szél az szél, az eső az eső. (Csoóri Sándor) A harmadik történelmi pillanat az volt, amikor 1998-ban bekerült a közoktatásba az alapfokú művészetoktatás révén. Magyarországon ma már több mint gyermek tanulja a néptáncot iskolai körülmények között alapfokon és a művészeti középiskolákban, igazi néptáncpedagógusok segítségével. Az eredeti táncanyagok mind magasabb szintű elsajátítása a táborokban, táncházakban, iskolákban és az együttesekben történik. Emellett szükséges a hagyomány alapos megismerése után a feldolgozás, a korszerű színpadra állítás, ugyanakkor ott vannak a gyerekek, a fiatal táncosok, a legrégibb táncok eredeti frissességére még csak most rácsodálkozók, a tanulni, fejlődni akarók. Ennek a kettősségnek a megőrzése, a benne rejlő ellentmondások feloldása, az eredetiség és sokszínűség további működtetése lesz hát a következő évek feladata, melynek megvalósítása mindannyiunk szent kötelessége! A tábor táncanyagai: magyar verbunk botoló oláhos tirpák játékok és csárdás gagybátori csárdás - Demarcsek György - Demarcsek György - Demarcsek György - Grexáné Nagy Enikő és Mizsányi Zoltán - Bohács Gitta és Éder Róbert Az oktatók a Nyírség Táncegyüttes táncosai, a Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a nyíregyházi Művészeti Középiskola és a Magyar Táncművészeti Főiskola oktatói. 5

6 Ének és zene - Hajdú Ágota "Embernek ének őrzi az időt, /az tartja számon minden eleinket, /Hallgass meg egy semmicske éneket/ szíve járását hallod az időnek.... dallamos sóhaja a léleknek. Kinek dúdolgatás, kinek szövegbe-dallamba bujtatott panasz, kinek erőtől, lelkesedéstől szárnyaló sorok... Minden lélekrezdülésnek meg van a népdalba kódolt párja. A népdalének tanulás ehhez az egymásra találásnak lehetőségét kínálja. A szöveg és dallamvariációk sokasága jelentik az árnyalt hangulatok közötti átjárhatóságot, míg a szimbólumok áttetsző szálaiból font gondolatmenet mondja ki helyettünk a kimondhatatlant. Hagyományos mesterségek és fenntarthatóság - Dr. Gyulai Iván Miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója Kiállítás, és néprajzi előadás - Kunkovács László Dr. Páll István néprajzi előadás Zöldkunyhó E-misszió Egyesület Lábita színház - Csenyik Szende Török Renáta - Terka baba A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére. 6

7 Tervezett közös tábori programok A tábor várható létszáma: 100 fő Célcsoportok: felnőtt, ifjúsági korcsoport, népművészet területén dolgozók, a népművészet iránt érdeklődők, egyesületi tagok, aktív nyugdíjasok, általános (14 évestől) - és középiskolások. A program részletezése: Augusztus 1. vasárnap Beérkezés a táborba, regisztráció, szállások elfoglalása Augusztus 2., hétfő A tábor ünnepélyes megnyitója Ünnepélyes köténykötés Az ALTERA Alapítvány Székelyföld élő népművészete valamint Kunkovács László fotóművész kiállításának megnyitója Táncház Tirpák táncok - vezeti: Demarcsek György a Nyírség Táncegyüttes vezetője - Közreműködnek: a Nyírség Táncegyüttes tagjai Rongyoslapóka kóstoló helyben készített Nyírségi étel Augusztus 3., kedd Szakmai nap: Az ALTERA Alapítvány és a táborban tevékenykedő Szabolcs- Szatmár Bereg Megyei Szervezet valamint a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai számára Kunkovács László fotóművész előadása Kóstoló: Szatmári rakott puliszka kóstoló helyben készített felső-tisza-vidéki étel Szúnyog-mozi - Filmvetítés: Talpunk alatt fütyül a szél Augusztus 4., szerda Csernyik Szende székely lábbábos Lábita színház A mese gyógyír, a mese játék, a mese csoda, a mese hit, a mese lélek. Mosoly mindenki lelkére Dr. Gyulai Iván a Miskolci Ökológiai Intézet igazgatója - Jövőkereső című előadása és beszélgetés Népmese est - Közreműködik: Csernik Szende lábita bábos Kóstoló: Angyalbögyörő főzőverseny hozott anyagból 7

8 Augusztus 5., csütörtök Viselet bemutató: Terka baba - Vezeti: Török Renáta: nyírségi és ajaki viseletek - Közreműködnek: a Nyírség Táncegyüttes tagjai Dr. Páll István a Sóstói Múzeumfalu igazgatójának néprajzi előadása Játékos vetélkedő a Nyírség néprajzából és népművészetéből Szabolcsi lepény sütés Augusztus 6., péntek Hajdú Ágota: Nyírségi népdalok tanítása Felolvasóest tábortűz mellett parasztírók műveiből (Szabó Pál: Talpalatnyi föld, Őszi vetés) Pálinkakóstoló Kóstoló: Nyírségi töltött káposzta hús nélkül Augusztus 7., szombat Közös vacsora, táborzárás és táncház - Közreműködnek: a táborlakók Csoportonként rövid mókás előadás Kóstoló: Erdélyi Tetsinálod pecsenye Augusztus 8., vasárnap Hazautazás A táboron belül több csoport tevékenykedik, csoportok és vezetőik: 1. Szalma, csuhé, gyékény Bencsik Márta népi iparművész 2. Fazekas Barcsay Andrea népi iparművész, népművészet ifjú mestere 3. Kézi hímző Dr. Illés Károlyné népi iparművész 4. Szövő Lakatos Istvánné népi iparművész 5. Nemezkészítő Kaszás Ákos népi iparművész 6. Fajáték készítő, faműves Széll Jánost népi iparművész 7. Néptánc Demarcsek György, Demarcsek Zsuzsa népművészet ifjú mestere, Örökös Aranysarkantyús Táncos 8. Népzene Hajdú Ágota A csoportok szakáguknak megfelelően előre kidolgozott tematika alapján dolgoznak országosan és a megyében is elismert szakemberek segítségével. Táborszintű programok keretében lesz arra lehetőség, hogy a táborlakók illetve a tábor ideje alatt a Múzeumfaluba látogató emberek megismerkedjenek a táborban életre keltett mesterségekkel, illetve előadásokat hallgassanak meg. A tábor helye: Sóstó Múzeumfalu Nyíregyháza A tábor időpontja: augusztus 2-7. VÁSÁRTÉR Közösségi tér jóízű, vidám beszélgetésekre, tapasztalatcserékre, vélemények kinyilvánítására, kézműves bemutatókra (a tábor egész időtartama alatt folyamatosan működik) 8

9 Tudnivalók A tábor időtartalma alatt a csoportok szakáguknak megfelelően előre kidolgozott tematika alapján dolgoznak országosan és a megyében is elismert szakemberek segítségével. A táborral egy időben nyílik meg Az ALTERA Alapítvány Székelyföld élő népművészete valamint Kunkovács László fotóművész kiállítása. A táborszintű programok délután és az esti órákra tevődnek. A közös programok között szerepelnek néprajzi előadások, viselet bemutató, ökológiai előadás, szúnyogmozi, népi ételek kóstolója, lesz mese, tánc, ének és muzsika. Szállás és étkezés költsége Sóstói lovas klub, turistaház, kemping és szabadidőpark /sostoilovasklub.hu/: 2000 Ft/fő/éjszaka (az összeg a 200 Ft idegenforgalmi adót is forgalmazza) Férőhely: 150 fő Étkezési költség 1 napra Ft/nap/fő Étkezés megoszlása: Reggeli: 350 Ft Ebéd: 650 Ft Vacsora: 500 Ft Szervező: Bors Alapítvány 4400 Nyíregyháza, Szabolcs út 6. Makra Márta Telefon: 20/ makramarta@gmail.com Támogatók, Partnerek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Önkormányzata Nyíregyháza MJV Kádár Ferenc vándorfotográfus 9