Népi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr november 6.

Átírás

1 Népi Kézművesség Stratégia: alkotók, intézményi, civil szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek Mezőtúr november 6.

2 Népi kézműves alkotók Adatbank 4122 alkotóra terjed ki akik az elmúlt öt évben minősíttették munkáikat, és/vagy, akik rendelkeznek a Népi Iparművész, és/vagy, a Népművészet Ifjú Mestere, és/vagy, a Népművészet Mestere kitüntetésekkel, és/vagy tagjai a NESZ tagszervezeteinek tagjai és/vagy az elmúlt években országos pályázatokra alkotásokat nyújtottak be.

3 Népi kézműves alkotók

4 Népi kézműves alkotók Megállapítások Az alkotók zöme középkorú, de inkább idős ember. Az alkotók 66%-a nő A népi kézművesek 13%-a 527 fő 243 családhoz tartozik Az alkotók 23%-a rendelkezik elismeréssel és kitüntetéssel Az alkotók 80%-a a NESZ tagszervezeteihez tartozik

5 Népi kézműves alkotók Megállapítások A tárgyalkotó népművészetben 15 nagy területet lehet megkülönböztetni, a legnagyobb arányban faművesek és hímzők vannak, a további sorrend: fazekas, szövő, szálasanyag-, népi ékszer-, csipkekészítő, népi bőrműves, régi ritka mesterségeket művelők, viseletkészítők, fémművesek, népi játékkészítők és mézeskalács készítők. A sort a hímes tojás- és a nemezkészítők zárják. A szakterületeken belül további specializáció található.

6 Népi kézműves alkotók Megállapítások Utánpótlás - általában kicsi, de van kivétel pl. csipke, viselet Képzés OKJ kevés szakmánál van Szakmai szervezetek - egyéni boldogulás - meghatározó a civil lét, érdekképviselet Árutermelés - kisipari termelés, a kézi munka verseny hátránya Mesterek inasok tanítványok - a mester kisugárzása jellemző, gond az inasok fogadása, családi örökítés Vállalkozások főállású vállalkozásként kevés, nyugdíjasként, kiegészítő vállalkozásként, szellemi szabadfoglalkozásként, kényszervállalkozások Problémák: képzési helyek, alapanyagok beszerzése, kellékek, szerszámgyártás hiánya, telephelyengedélyek, vállalkozás nehézségei, bolthálózat, értékesítés, törvényi, pénzügyi szabályozók, terhek

7 Népi kézműves alkotók Végső megállapítás Területi eloszlás egyenlőtlen Meghatározó az elöregedés A népi kézművesség a városokban él tovább, a falvak ez irányú sajátos értékei összezsugorodtak, vagy eltűntek

8 Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek. A. A területre specializált szervezetek, pl. népi kézműves civil szervezet nyitott műhelyek, alkotóházak, stb. 402 szervezetet gyűjtöttünk össze és elemeztünk amely 214 településen működnek B. Népi kézművességgel is foglalkozó szervezetek, pl. művelődési házak, múzeumok, tájházak. stb.

9 Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek. A A területre specializált szervezetek: 1. Hagyományok Háza 2. Népi kézműves civil szervezet 3. Képző intézmény és szervezet 4. Népi kézműves alkotóház 5. Nyitott műhely,műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény

10 Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek

11 Népi kézművességgel foglalkozó specializált intézmények, szervezetek 1. Hagyományok Háza Ágazattal foglalkozó minisztérium háttérintézmény Hatósági feladatkör- zsűrizés, címek odaítélés A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum működtetése Oktatás, konferenciák, stb.

12 Népi kézművességgel foglalkozó specializált intézmények, szervezetek 2. Népi kézműves civil szervezet (81)- ebből 52 NESZ tagszervezetek Tevékenységük meghatározó, évente esemény - fesztiválok, konferenciák, a képzések, táborok, közösségi alkotások létrehozása, kiállítások, a mesterség bemutatók, játszóházak, stb. Az infrastruktúrájuk szegényes A helyi és az állami közvetett támogatások kiszámíthatatlanok és alacsony A népi kézművességért dolgozó, menedzsmenttudással rendelkező főállású szakemberek száma elenyésző A társadalmi elismerés, elismertetés alacsony

13 Népi kézművességgel foglalkozó specializált intézmények, szervezetek 3. Képző intézmény és szervezet (17) 11 helyen van iskolarendszerű képzés - Békéscsaba, Nádudvar csak népi kézműves szakmákat oktat, 3 alapítványi, 9 állami és 5 szervezet egyéb fenntartásban működik Az iskolarendszerű szakképzés és a művészeti alapképzés állami finanszírozású, a felnőttképzés a résztvevők tandíjából valósul meg

14 Népi kézművességgel foglalkozó specializált intézmények, szervezetek 3. Képző intézmény és szervezet (17) Az iskolarendszerű képzés visszaszorult Az alapfokú művészeti oktatás területére nem tudott a népi kézművesség oktatása bekerülni Nincs megoldva a felsőfokú képzés - Szombathelyen kísérlet A kézművesség oktatása a felnőttképzés területén domináns gazdasági hatások

15 Népi kézművességgel foglalkozó specializált intézmények, szervezetek 4. Népművészeti alkotóházak (33) A 70-es 80-as években indul meg az építése Az alkotóházak tevékenysége a hagyományos tárgykultúra, specializált épületek - tevékenysége széleskörű Az állam kivonult a támogatásból - 21%-ban van jelen Az alkotóházak tárgyi, személyi és pénzügyi ellátottsága gyenge A tulajdonviszonyok rendezetlenek

16 Népi kézművességgel foglalkozó specializált intézmények, szervezetek 5. Nyitott műhely(173), műhelygaléria (61), gyűjtemény (37) A turisztikai vonzerőt is jelentő műhelyek, műhelygalériák 92 % - át az alkotók önerőből működtetik Területi megoszlásuk egyenlőtlen A speciális népi kézműves gyűjtemények 3/4, a múzeumi rendszer kereteiben működik, a többit az alkotók és a civil szervezetek üzemeltetik

17 Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek B Népi kézművességgel is foglalkozó szervezetek- közművelődési intézmények A népművészeti profilú tevékenység a közösségi művelődés egyik legnépszerűbb komponense Az összes művészeti esemény látogatóinak 40%-a népművészeti eseményen volt jelen A népi tárgyalkotó közösségek 42-% a 10 év alatt megszűnt működik A különféle típusú kiállítás 10%-a volt népművészeti tematikájú

18 Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek B Népi kézművességgel is foglalkozó szervezetek Falusi turizmus Tájházak Múzeumok, Fesztiválok, rendezvények

19 Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Megállapítások Nincs ok-okozati okozati összefüggés az alkotók, intézmények és a néprajzi csoportok, kistájak között Egy-egy mester, műhely, iskola, civil szervezet kisugárzása a domináns, vagy a megélhetés lehetősége Kicsi az együttműködés a településen vagy térségben működő közgyűjteményi, közművelődési, oktatási intézmények, a kereskedelem és a turizmus között Az intézmények és a szervezetek 64 %-a városokban található, ezen belül is meghatározóak a megyeszékhelyek

20 A népi kézművesség jövőképe - vízió Részlet: A közösségi színterek hálózata karakteres, igényeket orientáló szolgáltatással vesz részt a hagyományőrzésben, az oktatásban, az országimázs megteremtésében A népi kézműves örökségnek és minőségi szakmaiságának átadása megoldott, fenntarthatósága, személyi és tárgyi feltételei biztosítottak

21 Stratégiai célok 1. Hagyományaink társadalmi elismertségének növelése - alkotók Kormányzati szándék és szerepvállalás erősítése Az ONK és az országos szakmai pályázatok rangjának emelése Központi beszerzéseknél a hagyományokat őrző termékek vásárlása A szakterületet érintő nemzetközi és országos pályázati lehetőségek kiszélesítése

22 Stratégiai célok 3. Értékalapú szemlélet kialakítása - alkotók A helyi, térségi ünnepeken, fesztiválokon kiemelt szakmai rendezvényeken a hiteles kézművesség megjelenésének ösztönzése Média megjelenés, marketing, a népi kézművesség ismertebbé tétele, elfogadtatása. A mester arcának reklám- és marketingértékének megteremtése Az alkotók pozitív megkülönböztetése a vásárok, rendezvények esetében a helypénz megállapításánál

23 Stratégiai célok 7. Közösségi színterek biztonságos működtetése, tárgyi és személyi feltételeinek javítása, munkájuk összehangolása. Népi kézműves régiós bázisközpontok létrehozása, a meglévő közösségi terekre építve. Országos szinten 5-6 képző központ A meglévő alkotóházak megerősítése, újak létrehozása, a működésük támogatása, minden megyében legalább egy Népi kézműves tevékenységet befogadó táborhelyek infrastrukturális kialakítása

24 Stratégiai célok A népi kézművességet oktató iskolák, a tevékenységgel foglalkozó intézmények, civil szervezetek megerősödése A népi kézműves terület - beleértve az alkotókat és a kultúra népszerűsítését - fejlesztési koncepciója kerüljön be a vidékfejlesztési stratégián túl a kulturális- és az oktatási stratégiába is

25 Stratégiai célok Pályázati lehetőséget kell biztosítani a már működő műhelyeknek, műhelygalériáknak, hogy azok infrastruktúrájukat megőrizzék és fejlesszék Ösztönözni kell pályázati lehetőségekkel az alkotókat, hogy újabb nyitott műhelyeket, műhelygalériákat hozzanak létre, főleg azokban a térségekben, ahol jelenleg ilyenek még nem működnek

26 Stratégiai célok A turisztikával foglalkozó szervezetek agro-, falusi-, egészségturizmus stb. kössenek együttműködési megállapodásokat a népi kézműveseket tömörítő egyesületekkel, közösségekkel, népművészeti alkotóházakkal a szolgáltatási tevékenység szélesítése, bővítése és minőségjavítása érdekében Múzeumpedagógiai lehetőségek kihasználása, a közművelődési és közgyűjteményi intézmények tevékenységének koordinálása

27 Stratégiai célok 7. Közösségi színterek biztonságos működtetése, tárgyi és személyi feltételeinek javítása, munkájuk összehangolása. Együttműködési megállapodások helyi, országos szinten a népi kézművességgel foglalkozó egyesületekkel, az oktatási, közművelődési, közgyűjteményi intézményekkel A létező közösségi színterek tevékenységének összehangolása, Hálózati, együttműködési rendszerek kialakítása, kihasználása, (Szövetkezeti és klaszter) Mesterség hagyomány utak kialakítása Menedzsment tudású szakember alkalmazása Városokban működő népi kézművesek és szervezeteik, vidékfejlesztési pályázati forrásokhoz juttatása

28 Köszönöm a figyelmet Pál Miklósné palmiklosne@t-online.huonline.hu