Merre tovább magyar agrár-, környezet- és vidékpolitika?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Merre tovább magyar agrár-, környezet- és vidékpolitika?"

Átírás

1 . Merre tovább magyar agrár-, környezet- és vidékpolitika? Ángyán József * Mottó: Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezôgazdaság (Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996.) Helyzetértékelés, kiinduló tézisek Történelmünk során, nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekbôl táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék tehát nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem egyúttal olyan társadalmi és biológiai tér is, amely az ott élô közösségek és a természeti környezet számára az életfeltételeket biztosítja, a város számára pedig élelmezési és élelmiszerbiztonságot, továbbá hátországot, regenerációs lehetôséget is kínál. A magyar vidék és a mezôgazdaság ügye tehát nemcsak a falun élô, mezôgazdasági termeléssel foglalkozó honfitársaink gondja, a vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese. A természeti erôforrások megôrzése, az azokkal való fenntartható gazdálkodás, a mezôgazdaság és a vidék fejlesztése a XXI. században egyre inkább felértékelôdô, egymással szorosan összefüggô, nemzetbiztonsági jelentôségû, stratégiai feladatok. A jó minôségû, biztonságos élelemmel történô élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok, az élôvilág, a jó környezeti állapot megôrzése valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások elôfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb kormányzati célok között szerepel. Magyarországon azonban elsôsorban az utolsó 8 év elhibázott gazdaságpo- * Ángyán József (1952 ) okleveles agrármérnök, mg-i kutató szakmérnök, a mezôgazdasági tudományok kandidátusa, az MTA doktora, a gödöllôi Szent István Egyetem habilitált egyetemi tanára (környezettudományok), Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatója, országgyûlési képviselô (FIDESZ). Fôbb kutatási területei: agroökológia, agrár-környezetgazdálkodás, fenntartható mezôgazdasági, földhasználati stratégiák és rendszerek, természetvédelem, vidékfejlesztés. H-2103 Gödöllô, Páter K. u. 1., Tel.: , 5

2 A FALU XXV. ÉVF. 1. SZ. litikájának következményeként a vidék mély válságba került. Különösen a kistelepülések valamint a külsô és belsô végeken (perifériákon) elhelyezkedô kistérségek kerültek szinte kilátástalan helyzetbe. Egyszerre van jelen és krónikussá vált a munkanélküliség és a munkaerôhiány. A vidéki, helyi közösségek sorra elveszítik szolgáltató és közösségmegtartó intézményeiket, iskoláikat, közösségi közlekedési lehetôségeiket, egészségügyi ellátó intézményeiket, hivatalaikat, postáikat, az ország és a magyar társadalom élelmezési, víz- és energiaellátási, foglalkoztatási, szociális kiszolgáltatottsága pedig egyre katasztrofálisabbá válik. Mezôgazdaságunkat a szétesett üzemés torz gazdálkodási szerkezet jellemzi. A tömegtermelô, iparszerû gazdálkodás emelkedô energia- és forgóeszközigénye növeli kiszolgáltatottságát a bankoknak, az energetikai piacoknak és a beszállító iparoknak, az alacsony hozzáadott érték pedig az élelmiszerpiacoknak. A csökkenô fajlagos nyereség következménye a kényszeres birtok-koncentráció, ill. a gazdálkodás felszámolása és a föld eladása. Az egész rendszer csökkenô élômunkaerô igénye következtében rohamosan csökken a mezôgazdaság, a föld népességeltartó képessége es EU-csatlakozásunk alapvetôen megváltoztatta a támogatások szerkezetét és piaci helyzetünket. Elmaradt az alkalmazkodás, versenyképességünk a legtöbb területen folyamatosan romlik. Nem történt meg az állam szerepének, feladatainak újragondolása. E folyamat egyenes következményeként a 10 évvel ezelôttihez képest a mezôgazdaságban tevékenykedô gazdasági egységek száma 1/3-ával (mintegy 350 ezerrel), a regisztrált élethivatásszerûen mezôgazdasági tevékenységet folytató gazdaságoké pedig 1/5-ével (mintegy 50 ezerrel) csökkent. A gazdálkodás végpontjai, az élelmiszeripar és -kereskedelem szinte teljes egésze multinacionális tôkeérdekeltségek kezébe került, a magyar mezôgazdaság nem csupán export-, de hazai piacait is nagyrészt elveszítette. Bár természeti adottságaink, termékeny földjeink, világviszonlatban is kimagaslóan értékes termál-, gyógy- és ivóvízbázisaink, változatos természeti és kultúrtájaink továbbá a földhöz kötôdô ( agri- ) kultúránk, a helyi közösségek felhalmozott tudása, élelmiszereink, helyi és regionális termékeink ( hungarikumaink ), az ezeket érintô adottságaink kiválóak, mégis azt látjuk, hogy nem tudunk élni velük. Az elmúlt 8 év kormányzati tevékenysége gyakran nemcsak, hogy nem segítette, hanem inkább akadályozta a vidéken élôket az elôrejutásban. A változtatás elkerülhetetlen, ám irányának és teendôinek számba vételéhez mindenek elôtt az agrárium és a vidék jövôképét kell meghatároznunk. Lássuk tehát ennek fô motívumait. A jövôkép alapvonásai Jövôképünk megrajzolása abból a Vidéki Térségek Európai Kartája által már 1996-ban megfogalmazott alapelvbôl indulhat ki, hogy: Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezôgazdaság. A mezôgazdaságnak azonban nem minden formája és rendszere képes a vidék megerôsítésére, népességmegtartó képességének növelésére. A Kárpát-medence adottságai, környezeti feltételei, valamint a magyarság több, mint ezeréves, itt felhalmozott tudása és összegyûjtött, kiválogatott mezôgazdasági génkészletei, kiváló minôséget adó helyi fajtái a mai zömében iparszerû, tömegtermelô mezôgazdálkodásnál sokkal jobb lehetôségeket kínálnak. 6

3 . Magyarország tehát olyan ország lehet, ahol az európai többfunkciós, minôségi mezôgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Ez úgy állít elô értékes, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, valamint helyi energiát és egyéb nyersanyagokat, hogy közben megôrzi talajainkat, ivóvízbázisainkat, az élôvilágot, a tájat és benne az embert, közösségeit és kultúráját. Egyúttal munkát, megélhetést és elfogadható jövedelmet biztosít a lehetô legtöbb ember számára. Ez a mindenütt gyengébb termelési adottságú, ám környezeti, természeti szempontból általában annál értékesebb területeinken is jelen lévô ( területfedô ), a tájak eltérô természeti adottságaihoz és gazdálkodási tradícióihoz alkalmazkodó, életképes mezôgazdaság az egyéni/családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül. Ez biztosítja a tulajdonosi szemléletbôl fakadó jó gazda gondosságát, az egymást követô generációk közti felelôs viszonyt, valamint azokat a foglalkoztatási, minôségi termelési, élelmezési és környezeti teljesítményeket, amelyek az egész társadalom számára és a vidék hosszú távú megmaradása szempontjából egyaránt létfontosságúak. E kisebb mozaikokból, családi gazdaságokból építkezô gazdaságszerkezetben a gazdák a piaci versenyben való helytállás érdekében a köz által közpénzekbôl is támogatott önkéntes beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesítési társulásokat, szövetkezéseket hoznak létre, így szerezve meg a termeléstôl az értékesítésig tartó teljes vertikum nyereségét, megosztozva azon a fogyasztókkal. A szuverén, erôs, a jövôben bízó, létében nem fenyegetett, tényleges döntési helyzetben lévô (és döntéseiért maga is felelôsséget vállaló) gazdatársadalom és vidéki polgárság létrejöttének alapját a vidék és a város közti szolidaritáson, az egymásrautaltság felismerésén nyugvó, új társadalmi szerzôdés adja. A leírt agrármodellre, valamint ezen erôs gazdatársadalomra és vidéki polgárságra támaszkodva megvalósulhat a vidékpolitika fô célja: a vidéki térségekben, falvakban és kisvárosokban a hagyományokra épülô polgári életvitel meghonosodása. E jövôkép fontos jellemzôjeként megerôsödnek a nemzeti együttmûködés rendszerének legfontosabb tartópillérei: a haza, a helyi közösségi értékek, a család és az erkölcsi normák, továbbá a hagyományok, tradíciók tisztelete, megbecsülése, a szolidaritás és a gyengék felkarolása, a környezet, a teremtett világ iránti felelôsség, valamint a magán-(családi, egyéni)-tulajdonra épülô gazdaság. A vidéki polgárság megerôsödését a több lábon álló, sokszínû vidéki gazdaság is szavatolja. A tájak jó állapota és a kor színvonalának megfelelô infrastruktúra a vidéket vonzó lakhellyé és turisztikai célponttá teszi. A változatos vidéki gazdaság kiterjed a nem mezôgazdasági de alapvetôen a termôföldhöz, a mezôgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekre, az ezekre irányuló mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A termelôi-fogyasztói közösségek továbbá a helyi és regionális termékek és piacok is hozzájárulnak a térségek gazdasági autonómiájának növekedéséhez és a munka hasznának helyben tartásához. A megerôsödô családok, önálló gazdasági egzisztenciák, erôs civil szféra és helyi közösségek, autonóm kistérségek és azok együttmûködése adja a nemzeti együttmûködés rendszere, a nép-párti jövô legfôbb erejét. Természetessé válik az ellátás, az alapvetô szolgáltatások (az önkormányzati hivatal, az egészségügyi ellátórendszer, a posta, a helyi közlekedés, stb.) megléte, 7

4 A FALU XXV. ÉVF. 1. SZ. fenntartása és fejlesztése, továbbá megôrzése, féltô gondozása mindannak (a templomnak, az iskolának, a helyi kultúra és közösségi együttlét intézményeinek), amik meghatározzák a helyi társadalom, a falusi és kisvárosi közösségek identitását. Az életminôség javításának mindennapos eszközévé válik továbbá a falumegújítás és -fejlesztés, valamint a természeti és kulturális örökség védelme. Mindez azonos életesélyeket, de más jellegeket biztosít városban és vidéken, ezzel a választás kényszerektôl mentes tényleges lehetôségét kínálva a haza valamenynyi polgára, a nemzet valamennyi tagja számára. E fenti jövôkép megvalósítása érdekében az agrár-, környezet- és vidékpolitikai célok közjót szolgáló újrafogalmazására és jelentôs változtatásokra van szükség. Lássuk ennek legfontosabb alapelveit, súlypontjait és fô célkitûzéseit. A változtatás legfontosabb alapelvei, súlypontjai és céljai Átfogó célunk olyan integrált vidékfejlesztési program megvalósítása kell legyen, amely a természeti erôforrás-gazdálkodás, a mezôgazdaság és a nem mezôgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes fejlesztésén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre. Egyúttal lehetôséget teremt természeti értékeink, tájaink, egy élhetô környezet fenntartására, a kistelepüléseken élôk életminôségét meghatározó tényezôk átfogó javítására, a vidéki élet becsületének és vonzerejének helyreállítására. Ezen átfogó célrendszer a helyi gazdaság és társadalom megerôsítésének és a hálózati gazdaság kialakításának legfontosabb elemei, amelyekre a nép-párti agrár-, környezet- és vidékpolitika fejlesztési törekvései irányulnak, az alábbiak: 1. a vidéki munkahelyek megôrzése, gyarapítása; 2. a népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása; 3. agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése; 4. az élelmiszerbiztonság és -ellátás szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; 5. a vízbázisok, a talajok továbbá az élôvilág és a tájak megôrzése, a környezetbiztonság növelése; 6. helyi erôforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; 7. a vidéki életminôség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; 8. a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása. A fenti átfogó célokat a patrióta gazdaság és társadalompolitika jegyében megfogalmazódó föld- és birtokpolitika, agrárszerkezet- és termeléspolitika, piacpolitika, a vidéki életminôség javítását, valamint a természeti értékek és egyensúly megôrzését célzó környezet-, gazdaság- és társadalompolitika terén az alábbi részcélokon keresztül valósíthatjuk meg. A föld- és birtokpolitika területén mindent meg kell tennünk azért, hogy a termôföld nemzeti hatáskörben és a gazdálkodó családok kezében maradjon. A jogi továbbá a közgazdasági szabályozó rendszerrel a családok megerôsítését szolgáló gazdálkodási formákat és megoldásokat kell elônyben részesítenünk. A birtokpolitika középpontjába a családi/egyéni gazdaságokat és azok társulásait kell állítanunk. A természeti erôforrás-gazdálkodás nemzeti hatáskörben tartása, a természeti javak feletti önrendelkezés megtartása nemzeti szuverenitásunk kulcseleme. A nemzetek modernkori bizton- 8

5 . ságát ugyanis alapvetôen a természeti erôforrásaik minôsége, mennyisége, állapota továbbá az azok fölött gyakorolt szuverenitás foka határozza meg. Kulcskérdés tehát a tájak, a föld- és vízkészletek, az erdôk továbbá az egyéb természeti javak feletti önrendelkezés megtartása, az ezekbôl fakadó élelmezési és élelmiszer-, ivóvíz- és energiaellátási, valamint környezetbiztonság megteremtése. Mindent meg kell tennünk azért, hogy természeti erôforrásainkat és környezeti javainkat nemzeti hatáskörben és jó minôségben ôrizzük meg a jövô generációk számára. A környezetvédelem legfontosabb feladatának a környezeti elemek megóvását, tisztaságuk fenntartását, valamint a civilizáció okozta károk (hulladékproblémák, talaj-, víz- és levegôszenynyezés, zajártalom stb.) elhárítását tekinthetjük. Mindezeken túl a környezetbiztonság egyúttal energiabiztonságot is jelent. A vidéki életminôség szempontjából kiemelt fontosságú, hogy településeink környezeti állapota javuljon. Az agrárszerkezet- és termeléspolitikának a vidék gazdaságát erôsítô és ezzel társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló többfunkciós mezôgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás minôségi termelési, élelmezési és élelmiszerbiztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia! A monokultúrás tömegtermeléssel szemben olyan gazdálkodási rendszereket kell tehát támogatnunk, amelyek: lényegesen több munkahelyet teremtenek, több családnak adnak munkát és megélhetést a vidéki térségekben, mint a centralizált, iparszerû mezôgazdasági rendszerek, így a munkanélküliséggel járó társadalmi költségek is jelentôsen csökkenthetôk, jó minôségû, szermaradvány-mentes, egészséges, biztonságos és különleges élelmiszereket, színesebb termékkínálatot biztosítanak a hazai és exportpiacok vásárlói számára, kevesebb fosszilis energiát használnak, így kevésbé kiszolgáltatottak a távoli energetikai piacoknak, kedvezôbb környezeti és táplálkozási, népegészségügyi hatásaik következtében kisebb társadalmi környezetvédelmi, egészségbiztosítási externális költségekkel járnak. Az agrárpiac-politika, -szabályozás és -védelem területén nem mondhatunk ugyan le az exportorientált mennyiségi árutermelésrôl és annak külkereskedelmi egyensúlyra gyakorolt jótékony hatásáról, ám kiemelt célunk kell legyen a magasabb hozzáadott értékû termékek elôállításának elôsegítése, az e téren elveszett hazai és külpiaci pozícióink visszaszerzése. A magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac! Segítenünk kell a kereskedelmi lánc lerövidítését. Át kell értékelnünk és társadalmasítanunk kell a hazai fogyasztóvédelmi politikát. Az élelmiszerbiztonság megteremtése és a helyi élelmiszerpiacok védelme érdekében jelentôsen meg kell erôsítenünk a minôségellenôrzés és a fogyasztóvédelem hazai intézményrendszerét, hiszen a hazai élelmiszertermelés alapvetôen meghatározza élelmezési és élelmiszer-biztonságunkat, így ennek fenntartása és megerôsítése nemzetbiztonsági kérdés. A vidékfejlesztés európai és hazai eszközeivel a minôségi szerkezetváltás, 9

6 A FALU XXV. ÉVF. 1. SZ. a vidék gazdaságának több lábra állítása, a vidéki életminôség javítása, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése révén meg kell teremtenünk az élhetô vidék feltételeit, annak környezeti, gazdasági és társadalmi stabilitását. Ennek érdekében át kell tekintenünk és újra kell fogalmaznunk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) prioritásait, forráselosztási arányait, és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait. Külön hangsúlyt kell fektetnünk a megújuló energiaforrásokra alapuló regionális rendszerek fejlesztésére, a vidéki térségek energiafüggôségének csökkentésére. Minden lehetséges eszközt fel kell használnunk arra, hogy helyreállítsuk a város és vidéke közti kapcsolatokat. A fenti célok eléréséhez jelentôs teendôk várnak ránk a föld- és birtokpolitika, agrárszerkezet- és termeléspolitika, piacpolitika, a vidéki életminôség javítását célzó gazdaság és társadalompolitika, továbbá az intézményi változtatás, valamint a forrásteremtés és az átalakítás finanszírozásának biztosítása terén. (Ezek kifejtését a szerzô korábbi a Részletezô szakirodalom összeállításban felsorolt írásai tartalmazzák.) A megvalósítás alapfeltételei A megvalósítás elôfeltételeinek és kereteinek számbavételénél abból kell kiindulnunk, hogy a valódi gazdaság- és társadalompolitikai fordulathoz tényleges rendszerváltásra, értékrend-váltásra, erkölcsi megújulásra, mint kiinduló alapra és a közösségek államának visszaszerzésére van szükség. A közösségek államának visszaszerzése Ez az eredeti funkcióihoz, a közjó védelméhez és elômozdításához visszatérô erôs, a közösség környezeti és társadalmi érdekeit védô állam az ökoszociális piacgazdasági modell indirekt (adó + támogatási) illetve direkt (jogi) eszközeivel a köz számára hasznos teljesítmények, a spekuláció és korrupció helyett az értékteremtô munka felé tereli a gazdaság szereplôit, közpénzeket csak a közjó növelésére fordít. Fontos feladatának tartja továbbá: 1. a magyar gazdaság erôforrásainak: a termôföld ( barna állomány ), a vízkészletek ( kék állomány ), a szellemi tôke ( szürke állomány ), a kiváló magyar áruk (helyi, regionális termékek és hungaricumok), a magyar termelôk és fogyasztók, a helyi közösségek elkötelezett védelmét; 2. a nemzet stratégiai vagyonának megôrzését illetve visszaszerzését, és a köz szempontjából okos mûködtetését; 3. a köz számára fontos szolgáltatások és a közösség identitását adó intézmények fenntartását; 4. a társadalmi szolidaritás erôsítése, a gyengék felkarolása, az egyenlôtlenségek mérséklése, továbbá a kárpát-medencei gazdasági és kulturális tér építése révén a nemzeti összetartozás érzésének erôsítését. Teljes körû elszámoltatás Viszonyaink átalakítása elképzelhetetlen akkor, ha nem történik meg az állam által támogatott zsákmányszerzô folyamatok haszonélvezôinek teljes körû elszámoltatása, privatizációs továbbá a közös kassza rovására gyarapított adóparadicsomokba, off-shore cégekbe kimentett vagyonának felderítése, és e közös források visszaszerzése. Ez nem boszorkányüldözés, hanem annak a demokratikus alapelvnek a következetes érvényesítése, hogy aki közös kasszákat és vagyont kezelt, annak a kulcsok átadásakor el kell számolnia a közösség rá bízott értékeivel. (Erre erkölcsi alapú fel- 10

7 . hatalmazást persze csak egy olyan kormány kaphat, amely hiteles és minden tekintetben fedhetetlen emberekbôl áll, amelynek miniszterei (szolgái) valóban a köz szolgálatára szegôdnek!) Társadalmi párbeszéd Ahhoz, hogy a jövôre felkészülhessünk, mindenek elôtt a múltunkkal és jelenünkkel kell tisztába kerülnünk, és ebbôl kiindulva kell a jövôrôl párbeszédet folytatnunk. Ennek jegyében: mindenki számára érthetô és hozzáférhetô formában nyilvánosságra kell hozni a támogatások eddigi kedvezményezettjeit ; a nyilvánosság számára érthetôvé kell tenni a mai vidék súlyos gazdasági, szociális, kulturális válságának okait, és a megoldásról párbeszédet kell kezdeményeznünk, az érintettek bevonásával kell kidolgozni a lehetséges megoldásokat. a munkában komoly szerepet kell szánni a helyi civil szervezôdéseknek, segíteni kell az önszervezôdést; fel kell tárnunk és kézzelfoghatóvá kell tennünk az oktatás és a média segítségével a vidéken rejtôzô értékeket, kultúránk kincsestárát, pl. a természettel együttmûködô gazdálkodási formákat, meg kell érte(t)nünk, hogy ezen értékeknek mi a jelentôsége a társadalom túlélése szempontjából; széleskörû kampányt kell indítani az egészséges táplálkozás és életmód, a fenntarthatóság napi gyakorlatának népszerûsítésére. Gyakorlati oktatás, ismeretterjesztés, tanácsadás A tájékoztatás, képzés támogatása, intézményrendszerének kialakítása a gazdák és a helyi közösségek segítését, tájékozottságuk, képzettségük és ezzel versenyképességük növelését kell, hogy szolgálja. Ennek érdekében: néptanítói, népfôiskolai programokat kell indítani, amely a vidéken élôket (különösen az alacsony képzettséggel rendelkezôket) a mindennapi életben való eligazodáshoz szükséges általános és praktikus tudáshoz juttatja; ingyenes tanácsadói rendszert kell létrehozni, mely naprakész információkkal és segítséggel látja el a gazdákat; a mintagazdaságok, nyitott porták rendszerét meg kell erôsíteni. Nemzetközi tárgyalások és hazai törvényalkotás A vázolt jövôkép megvalósításához és a kitûzött célok eléréséhez a fentieken túl nemzetközi tárgyalásokra és hazai törvényhozási lépésekre is szükség van. Az EU-val folytatandó tárgyalásoknak ki kell terjedniük: a föderáció felôl a konföderáció irányába elmozduló Európa koncepciójára, és ezzel összefüggésben az olyan agráriumot és vidéket mélyen érintô nemzetbiztonsági jelentôségû területekre, mint: a külföldi magánszemélyekre, továbbá a kül- és belföldi társaságokra vonatkozó földvásárlási moratórium meghosszabbítása, az élelmiszer-önrendelkezés kérdésének EU-szintû átgondolása, a genetikailag módosított (GM) fajták beengedésével kapcsolatos döntés európai parlamenti, illetve nemzeti hatáskörbe utalása; a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja keretében: a birtokmérettel arányos, degreszszív támogatás, és az így felszabaduló források vidékfejlesztésre va- 11

8 A FALU XXV. ÉVF. 1. SZ. lamint a kis és közepes családi gazdaságok támogatásnövelésére való felhasználása, a vidékfejlesztési források növelése és a moduláció vidékfejlesztési forrásokat növelô, és a felhasználás területeit szélesítô fokozatos továbbvitele, valamint az ÚMVP forráselosztási arányainak és a forrásokhoz való hozzájutás feltételeinek olyan megváltoztatása, illetve átcsoportosítása, amely segíti a kis és közepes családi gazdaságokat és azok társulásait, a minôségi szerkezetváltást, továbbá a vidéki gazdaság diverzifikálását és az életminôség javítását. A hazai törvényalkotás, alkotmányozás mindenek elôtt az alábbi az agráriumot és vidéket közvetlenül érintô területekre és kérdésekre kell, hogy kiterjedjen: a földtörvény (üzemszabályozás, földvédelem, földvásárlás, -bérlet, zsebszerzôdések, tagosítás, birtokrendezés stb.) módosítása; a Nemzeti Földalapot, a Nemzeti Vagyongazdálkodás Tanácsot és ZRt.-t továbbá a helyi birtokrendezési bizottságokat és azok mûködését érintô joganyag áttekintése, újrafogalmazása, a földvagyon-gazdálkodás és földrendezés közelebb vitele a helyi közösségekhez; az agrártámogatási törvény és az ÚMVP újratárgyalása; a kereskedelmi törvény helyi feldolgozást és kereskedelmet, helyi piacokat, az áruk jelölését (eredet, összetétel, GMOtartalom, CO 2 -kibocsátási egyenérték, stb.), a hazai termékek arányának növelését (minôség-ellenôrzés, polcpénz, multiadó, visszatérítés, stb.) érintô elemeinek újraszabályozása; a kistermelôi élelmiszer-elôállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeirôl szóló, 14/2006. számú együttes miniszteri rendeletet módosító 52/2010. (VI.30.) FVM rendelet további módosítása, esetleges törvényi szintre emelése; a piacok rendjét szabályozó 55/2009. sz. kormányrendelet átdolgozása; a védett, ôshonos és veszélyeztetett mezôgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történô megôrzésére vonatkozó 38/2010. (IV.15.) FVM rendelet módosítása; a hungarikumokra vonatkozó törvény megalkotása; az adótörvények (teheráthelyezés az élômunkáról a környezet- és energiafelhasználásra, valamint a szállításra, off-shore cégek ügye, saját célú bioenergia-termelés és -felhasználás stb.) módosítása; az illetéktörvény (a családon belüli az ÚMVP gazdaságátadási támogatás és fiatal gazdák induló támogatása jogcímei keretében történô gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése) módosítása; a közbeszerzési törvény (a szociális célú élelmiszer-beszerzések és helyi közintézmények élelmiszerellátásának kivétele a törvény hatálya alól) módosítása; a magyar élelmiszerkönyv (adalékanyagok korlátozása stb.) felülvizsgálata; a költségvetési törvény (saját forrás, nemzeti kiegészítô támogatások, helyi gazdaság- és társadalomerôsítô források) módosítása. Finanszírozás, forrásteremtés A finanszírozást illetôen abból kell kiindulnunk, hogy az EU-ban az egyetlen ténylegesen közös politika az agrárés vidékpolitika, ennek megfelelô közös szabályozással és költségvetéssel. Az európai megállapodásban rögzített közösségi valamint nemzeti társfinanszírozási igényû forráskereteink a as tervciklusra adottak. Ezeket a forrásokat költségvetésünk 12

9 . helyzetétôl függôen magunk is kiegészíthetjük, a 7 éves pénzügyi keret felhasználásának arányait és részben ütemezését pedig a közös politika szabta keretek között részben nemzeti hatáskörben magunk határozhatjuk meg. Ezek formái az alábbiak: EU agrár- és vidékfejlesztési támogatási keretek és források (SAPS terület-alapú direkt támogatások, agrárpiaci támogatások, EMVA/ ÚMVP vidékfejlesztési keretek), hazai költségvetési finanszírozású illetve társfinanszírozási-igényû források (top-up: 100% nemzeti forrás, ÚMVP: 20 25% nemzeti forrás, notifikált nemzeti támogatások: 100% nemzeti forrás), megjegyzendô, hogy a jelenlegi kormány a 7 éves idôszak elsô 3 évében a rendelkezésre álló vidékfejlesztési (ÚMVP) források 55.5%-át elköltötte, további mintegy 25%-át pedig elôre leköti, vagyis a következô kormány mozgástere az Mrd. Ft. vidékfejlesztési forráskeret mintegy 20%-ára terjed csupán ki (https://www.nakp.hu/counter/clic k.php?id=395), az európai eljárásrend ugyanakkor lehetôséget biztosít arra, hogy évente felülvizsgálhassuk a vidékfejlesztési (ÚMVP) forráselosztás belsô arányait és szabályrendszerét, így az új kormánynak azonnal kezdeményeznie kell az EU-nál az új, nép-párti agrár- és vidékpolitikai program szerinti korrekciót. A nemzeti finanszírozás költségvetési forrásfedezeteit az alábbiak biztosíthatják, illetve fokozatosan növelhetik az agrár- és vidékpolitika költségvetési mozgásterét: az élômunkáról az anyag- és energiafelhasználásra, a környezethasználatra, a beszállításra áthelyezôdô adótételekbôl származó bevételek, földbérleti díjak, a földhöz és a mezôgazdasági ágazatokhoz kapcsolódó illetékek, járulékok, bírságok, a sávos, degresszív a birtokméret növekedésével arányosan csökkenô mértékû támogatás megtakarításai, a csökkenô társadalmi költségekbôl (munkanélküli segély, egészségkaszsza kiadásai, szociális segélyek, környezetvédelmi kiadások, közbiztonsági kiadások) származó megtakarítások, az elszámoltatás során visszaszerezhetô jogellenesen eltulajdonított nemzeti vagyonelemek és közpénzek, a korrupciós csapok elzárása. Hit és bátorság A vázolt jövôkép megvalósításához kell persze az is, hogy természeti adottságaink, hagyományaink, a földhöz kötôdô kultúránk továbbá a multinacionális tôkeérdekeltségektôl függetlenül is rendelkezésre álló belsô erôforrásaink ismeretében elhiggyük: minderre jó esélyünk van. Hinnünk kell tehát a sikerben, és bíznunk kell magunkban! Hinnünk kell abban, hogy adottságaink nemzeti elkötelezettségû, patrióta és néppárti gazdaság- és társadalompolitikával, erre irányuló közakarattal párosulva minderre képessé tesznek bennünket. Ebben a ma bár darabjaira töredezett, szétzilált, ám még létezô gazdaközösségekre és a vidék társadalmára a feltételezettnél is nagyobb mértékben és magától értetôdôen számíthatunk, ha sikerül ezeket a vidéki közösségeket, benne a gazdák közösségeit is újjászervezni! De nemcsak magunkban bízhatunk. Wass Albert szavaival bízhatunk abban is, hogy: A világ fölött ôrködik a Rend, s nem vész magja a nemes gabonának, de híre sem lesz egykor a csalánnak; az idô lemarja a gyomokat. 13

10 A FALU XXV. ÉVF. 1. SZ. A víz szalad, a kô marad, a kô marad. És bár Ady 1912-es szavaival élve ma is Seregesen senkik jönnek, megrabolnak, elköszönnek, gúnynyal, szabadon, és bár Bibó szavaival a hazugságok zsákutcájába beszorult elitek erkölcsi és értelmi lezüllése végzetesnek látszik, mégis és mindezek ellenére van esélyünk a vázolt jövôkép megvalósítására. Ehhez azonban úrrá kell lennünk azon a fortélyos félelmen, ami az 1950-es évek után ma újra igazgatja az életünket. Bátorság is kell tehát a félelmeink legyôzéséhez. Álljon itt ennek erôsítésére Máté evangéliumából néhány sor (10,26-33): Abban az idôben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektôl! Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el világosban: és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetôkön! Részletezô szakirodalom Ángyán J. (2001): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, Agroinform Kiadóház, Budapest, 308 p. Ángyán J. Ónodi G. (2003): Mi történik itt a vidékkel? (Agrárblöffök, elhallgatások és lezsugázások ), A falu, Tél, XVIII. évf. 4. sz p. Ángyán J. Ónodi G. Tanka E. (2004): A magyar vidék lehetséges jövôképe és fejlesztésének feladatai, A falu, Budapest, Tavasz, XIX. évf. 1. sz p. Ángyán J. (2005): Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon (folyamatelemzés, helyzetértékelés és fejlesztési stratégiavázlat), A falu, nyár, XX. évf. 2. sz p. Ángyán J. (2007): Az agrár- és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Nemzeti Érdek, Budapest, I. évf. 3. sz p. Ángyán J. (2008): Hol tartunk, mit tegyünk? A falu, Budapest, Tél, XXIII. évf. 4. sz p. Ángyán J. (2008): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ( ) kritikai elemzése (In: Sándor P. Vass L. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2007-rôl, Demokrácia Kutatások Központja Alapítvány, Budapest, 1225 p.), p. Ángyán J. (2008): Rendszerváltó reménységektôl a falurombolásig (In: Szôcs G. Mészáros L. (szerk.): Elárvult szabadság, Harmadik Évezred Sorozat, Magyar Múzsa Könyvek, Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 327 p.), p. Ángyán J. (2009): A falurombolástól a vidék újraélesztéséig (In: Mészáros L. Szôcs G. (szerk.): Új államalapítás, Harmadik Évezred Sorozat, Magyar Múzsa Könyvek, Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 450 p.), p. Ángyán J. (2009): Az új, nép-párti államépítés agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programvázlata (In: Mészáros L. Szôcs G. (szerk.): Új államépítés, új irány, új feladatok, A második kecskeméti konferencia, Harmadik Évezred Sorozat, Magyar Múzsa Könyvek, Kecskeméti Lapok, Kecskemét, 204 p.), p. Ángyán J. (2009): Nemzeti agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programvázlat (in: Medvigy E.: Magyar nemzetstratégia 2. kötet, Magyar Konzervatív Alapítvány, Püski Kiadó, Budapest, 616 p.), p. Ángyán J. (2009): Hol tartunk, mit tegyünk? A falu, Budapest, Nyár, XXIV. évf. különszám, p. Ángyán J. (2009): Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás, A falu, Budapest, Nyár, XXIV. évf. különszám, p. Ángyán J. (2009): A falurombolástól a vidék újraélesztéséig, A falu, Budapest, Nyár, XXIV. évf., 2. sz., p. Ángyán J. (2009): Az új, nép-párti államalapítás agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programvázlata, Polgári Szemle, Budapest, 5. évf., 6. sz., p. Ángyán J. (2009): Az új, nép-párti államalapítás agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programvázlata, Nemzeti Érdek, Budapest, III. évf., 4. sz., p. 14

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései. Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet

A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései. Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet A magyar mezőgazdaság stratégiai kérdései Dr. Rieger László stratégiai tanácsadó Agrárgazdasági Kutató Intézet Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció (NVS) 2020 (agrár-, élelmiszer-, környezet- és vidékstratégia)

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv

Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Darányi Ignác Terv Búsi Lajos Vidékfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 szakterületei 1. Agrárgazdas rgazdaság 2. Vidékfejleszt

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Á ta la kuló vidékfejles ztés. V. N ém eth Z s olt V idékfejles ztés ért felelős á lla m titká r

Á ta la kuló vidékfejles ztés. V. N ém eth Z s olt V idékfejles ztés ért felelős á lla m titká r Á ta la kuló vidékfejles ztés V. N ém eth Z s olt V idékfejles ztés ért felelős á lla m titká r A K orm á ny a g rá rpolitiká já na k főbb c élja i - A M agyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac

Részletesebben

2012. november 15-16.

2012. november 15-16. Az agrár és vidékpolitika aktualitása dr. Gombos Zoltán Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály főosztályvezető 2012. november 15-16. A MAGYAR VIDÉK ALKOTMÁNYA (NVS) együttműködésre és a közös értékekre alapozva

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály

Fiatal Gazda Konferencia - 2011. Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Az agár-és vidékfejlesztés jövőképe NVS 2020 Dr. Rieger László fıosztályvezetı VM, Stratégiai Fıosztály Keretstratégiák Az előadás vázlata 1. A stratégia peremfeltételei 2. A stratégiakészítés menete a)

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Készült: 2010.07.12.22:01:38

Készült: 2010.07.12.22:01:38 Készült: 2010.07.12.22:01:38 Dinamikus lap FELSZÓLALÁS ADATAI 21. ülésnap (2010.07.05.), 417-449. felszólalás Felszólalás oka általános vita lefolytatása Felszólalás ideje 1:48:08 Felszólalások: 365-417

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés

A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés A KAP II. Pillére -Vidékfejlesztés NUTS rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques NUTS kategóriák NUTS 1: Statisztikai Nagyrégiók NUTS 2: Tervezési-Statisztikai Régiók NUTS 3: Megye Local

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület

MAGOSZ ÉFOSZ FruitVeB VHT BTT Kisgazda Polgári Egyesület. HANGYA Országos Erdészeti Egyesület MEGOSZ GOSZ MADOSZ Országos Magyar Méhészeti Egyesület TÓSZEGI-FAGGYAS KATALIN A háztáji és konyhakerti gazdálkodást segítő kamarai rendszer Karcag, 2013. november 15. Az előadás felépítése 1. NAK - tevékenységek, szolgáltatások 2. Vidékfejlesztési területek

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Az új földtörvény beillesztése az agrárpolitika és a vidékfejlesztés rendszerébe V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár Helyzetelemzés - vidéki térségek, közösségek Demográfiai válság (a

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben