Utolsó félév a Villanykaron

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hallgatói Képviselet Utolsó félév a Villanykaron Útmutató végzős informatikus és villamosmérnök hallgatóink számára Frissítve: szeptember 13.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Változtatások... 2 Mielőtt lapoznál... 3 Bevezető... 4 Mi ez a kiadvány?... 5 Az utolsó félév... 6 Teendők... 6 Időbeosztás... 9 A diplomaterv-dolgozat Általános kérdések A diplomaterv-dolgozat felépítése Szerkesztési tippek Tartalmi tippek Formai tippek Időbeosztási tippek Tipikus hibák A záróvizsgák A diplomavédés A doktori képzés A doktori képzés bemutatása Jelentkezéssel kapcsolatos teendők Mintául a 2013-as felvételi kiírás A diplomaosztó A diploma után Maradt kérdésed? Impresszum... Error! Bookmark not defined. Mellékletek

3 Változtatások A visszajelzések alapján az alábbi változtatásokat hajtottuk végre a dokumentumban. Mikor Mely fejezetben Mi módosult február 5. A záróvizsgák 23. oldal, villanyos-infós rész megkülönböztetése február 6. Időbeosztási tippek, a diplomaosztó, mi ez a kiadvány? 21. oldal, 31. oldal elírások javítása Bevezetőbe linkek elhelyezése február 11. Szerkesztési tippek Dokumentumszerkesztés c. tárgy ajánlása február 11. A záróvizsgák 23. oldal, záróvizsgához szabályzat linkje május 9. A diplomaterv-dolgozat 12. oldal, IIT-s rész május 29. A diplomaterv-dolgozat 12. oldal, LaTeX-sablon február 1. Egész dokumentum 2008-as adatok és információk február 8. Tartalomjegyzék, általános kérdések május 1. Szerkesztési tippek, formai tippek Kisebb változtatások Word-formázás ajánló, ellentmondás feloldása az oldalszámozásban május 8. A diplomaosztó Diplomaosztóval kapcsolatos május 15. A diplomaterv dolgozat A diplomaosztó A diplomaterv-dolgozat megjegyzések Diplomaosztóval kapcsolatos megjegyzések Miért diplomaterv 12. oldal, AUT-os rész július 9. Az utolsó félév Könyvtár és könyvek szeptember 20. Időbeosztás Dátumok frissítése január 29. Egész dokumentum 2009-es dátumok és információk szeptember 31. Időbeosztás Dátumok frissítése február szeptember 15. Egész dokumentumok 2010-es dátumok és információk, Alumniról szóló rész február 8. Egész dokumentum BSc, MSc, osztatlan ötéves rész, dátumok szeptember 5. Egész dokumentum Aktualizálás április 1. Egész dokumentum Aktualizálás szeptember 13. Egész dokumentum Aktualizálás szeptember 14. Egész dokumentum Aktualizálás 2

4 Mielőtt lapoznál A célunk ezzel a dokumentummal az, hogy a diplomázó hallgatók számára egy hiteles és minél hivatalosabb elektronikus kiadványt készítsünk. A dokumentum célja olyan kiegészítő információk, szokások, tippek összefoglalása, amely a hivatalos szabályozásban részlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek, viszont nélkülük a diplomatervezés folyamata egy diplomatervezőnek nem biztos, hogy érthető és teljes. A hivatalos információ a kari weben ( található. Ezen dokumentum NEM helyettesíti a konzulenssel való találkozást. A diplomaterv-dolgozat pontos részleteiről a konzulens tud felvilágosítást adni. Ezen dokumentum NEM garantálja minőségi diplomaterv-dolgozat létrejöttét, de hozzájárul ahhoz, hogy egy minőségi dolgozat szülessen. A legfrissebb információkkal mindig a Dékáni Hivatal, illetve a tanszéki adminisztrátorok rendelkeznek. 3

5 Bevezető Ez a kiadvány elsősorban Bacsárdi László munkáját dicséri, aki a Varga Tamás által 2003-ban készített, és Bacsadi Veronika által 2005-ben kiegészített, végzősöknek szóló elektronikus útmutató. alapján készítette ezt a kiadványt, kiegészítve számos olyan információval, amely számára hasznosnak bizonyult. Reméljük a kiadvány sok a diplomatervezés félévében felmerült kérdésre választ tud adni. Amennyiben bármilyen észrevételetek, módosítási javaslatotok van, kérlek, jelezzétek felénk, hogy a továbbiakban is hiteles és aktuális maradhasson ez az írás. Kitartást a diplomaterv-dolgozat írásához és sok sikert a diplomavédéshez! Budapest, szeptember 13. 4

6 Mi ez a kiadvány? Néhány általános kérdés a jelen kiadvánnyal kapcsolatban. Kiknek szól az a kiadvány? Alapvetően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán a BSc képzésben Szakdolgozat-készítés tárgyat felvett hallgatók számára és az MSc képzés Diplomatervezés 1, illetve 2 tárgyat felvett hallgatók számára. A kiadványban mindig külön jelezzük (piros sárga színkóddal), ha az adott információ nem általános érvényű és csak bizonyos képzésre vonatkozik. Mennyire hiteles az ebben található információ? A célunk ezzel a dokumentummal az, hogy a tanulmányi mintatanterv szerint haladó, diplomázó hallgatók számára egy hiteles és hivatalos elektronikus kiadványt készítsünk. A dokumentum célja olyan kiegészítő információk, szokások, tippek összefoglalása, amely a hivatalos szabályozásban részlegesen vagy egyáltalán nem szerepelnek, viszont nélkülük a diplomatervezés folyamata egy diplomatervezőnek nem biztos, hogy érthető és teljes. A hivatalos információ a kari weben ( található. Miért elektronikus ez a kiadvány? A diplomatervezés pontos követelményei tanszékről-tanszékre változhatnak, és a változásokat a legegyszerűbb egy elektronikus kiadványban nyomon követni. Ezen kívül egyszerűbb eljuttatni a végzős hallgatókhoz ilyen formában, mintsem papíron. A mi tanszékünkön nem egészen így működik, ahogy leírtátok, kinek jelezhetem? Tavaly több észrevételt is kaptunk a kiadvánnyal kapcsolatban. Nem titkolt célunk, hogy előbbutóbb egy Wiki-oldalra kerüljön ez a kiadvány. Addig is kérjük, hogy az észrevételeket, javaslatokat jelezzétek a tanulmanyi@vik.hk címen ezeket az oktatási dékán-helyetteshez továbbítjuk tisztázásra. Találtam más weboldalakat, azok miben különböznek ettől a kiadványtól? Ebben a kiadványban több régi diplomatervezéssel foglalkozó leírást gyúrtunk össze, egészítettünk ki, aktualizáltunk, tettük teljessé. Többek közt ezt: 5

7 Az utolsó félév Teendők Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan is épül fel az utolsó félév egy átlagos hallgató számára. 1. Konzulens és témakeresés: minél hamarabb, optimális esetben már előző félév végén el kell intézni, aztán neki is lehet állni az irodalomkutatásnak. Lehetőség van az Önálló laboratórium tárgy(ak) keretében folytatott tevékenység továbbvitelére egyeztess erről a konzulenseddel. MSc-s Diplomaterv esetében témát a Diplomatervezés 1 előtt kell választani és azt kell folytatni a második félévben. 2. Tárgy felvétele a Neptunon, tanszékváltás: ha nem a specializációdnak megfelelő tanszékeden írod a diplomaterv-dolgozatot, akkor kell egy befogadó és egy elbocsátó nyilatkozat a megfelelő tanszékek adminisztrációjáról. Ehhez a formanyomtatvány elérhető a kari honlapon ( Aztán Neptunon ahhoz a tanszékhez tartozó diplomázást/szakdolgozat készítést kell felvenni, ahol valójában írod a dolgozatot. Nagyon világosan tisztázd a konzulenseddel, hogy ő tanszéki (belső) konzulens-e. Ipari konzulens mellé kell egy tanszéki is, akinek nem muszáj, hogy sok köze legyen a dologhoz, csak adminisztratív okok miatt szükség van rá. 3. Tantárgy a Diplomatervezés mellett: BSc képzésben a szakdolgozat felvételének a feltétele, hogy az első 4 félév kötelező tárgyait, a 6. félév specializációs tárgyait és legalább 174 mintatantervi kreditet előtte teljesíts. Ezen kívül bármilyen más tárgy felvehető a szakdolgozat mellé. MSc képzésben Diplomatervezés 1 esetében az egyetlen feltétel az Önálló laboratórium tárgyak teljesítése. A Diplomatervezés 2 felvételéhez mérnök informatikus és villamosmérnök MSc képzésen teljesíteni kell a specializációra előírt közös tárgyakat és Felsőbb matematika tárgy(ak)at, legalább 84 mintatantervi kredittel kell rendelkezned felvétel előtt, valamint meg kell szerezned a Diplomatervezés 1 tantárgy kreditpontjait. Gazdaságinformatikus MSc képzésen a Diplomatervezés 2 felvételéhez legalább 84 kreditnyi mintatantervi tárgyat kell teljesítened, és meg kell szerezned a Diplomatervezés 1 tantárgy kreditpontjait is. 4. Tanszéki adminisztrátor néni: ha szerencsés vagy, akkor aranyos és végtelenül segítőkész. Hamar össze kell vele barátkozni, és sokat segít, hogy mikor milyen papírt, honnan hova kell vinned, és a zűrös ügyeidet is elsimítja (ezt majd meglátod :) ). 5. Diplomaterv adatlap, záróvizsga-választás: A Diplomaterv adatlapot a Diplomaterv portálon tudod leadni a 6-ik hét végéig. Meg kell rajta adni a Diplomaterv címét, a konzulens(ek) nevét, tanszékét, illetve a záróvizsga tárgyaidat, amit utána a konzulensed elfogad. Tehát eddigre el kell ezeket döntened, olyannyira véglegesen, hogy ezt soha többet nem változtathatod meg, akkor sem, ha végül is majd csak két év múlva készül el a diplomád... (Ahogy a diplomaterv címét + konzulenseket sem lehet ezután megváltoztatni.) Ezt neked kell leadnod a megadott határidőig (hatodik hét vége) a Diplomaterv portálon keresztül. Nem jó lekésni ezt a dátumot, mert ez számít az igazi jelentkezésednek az idei diplomázásra... A záróvizsgákról (ZV) lásd még a leírást a végén! 6

8 6. Diplomaterv-kiírás: az előzővel kb. egy időben zajlik, ez szükséges ahhoz, hogy elkészíthesd a diplomádat, ebben kerül rögzítésre, hogy pontosan miről is kell írnod a diplomatervdolgozatodat. A konzulens készíti el a kiírást, de nem árt, ha Te is triggereled, mert lehet, hogy nem tud róla. Netről (általában a tanszék honlapjáról) le lehet tölteni egy mintát hozzá. Ebben van a feladatod leírva. A feladatot nagyon komolyan kell venni, hiszen pont az a dolgod, hogy ezt a kiírást értelmezd, és ez alapján készítsd el a munkád. A bíráló is így dolgozik: elolvassa ezt, és megnézi, hogy hogyan oldottad meg. Ha kimarad valami, vagy netalántán nem pont azt csinálod, ami ki lett írva, az nagyon gáz. A kiírást a konzulens (vagy Te) viszi be a tanszéki adminisztrációra, aztán onnan kell felvenned, mielőtt bekötteted a diplomát. Mindenesetre, ha nem Te viszed be a papírt a tanszékre, az ezen lévő feladatkiírást a bekötés előtt azért egy picivel hamarabb szerezd be, az előbb említett okok miatt. Ennek is a hatodik hét végéig kell legkésőbb felkerülnie a portálra. A tanszékvezetőnek még ezelőtt rá kell bólintania a témára (csak, hogy elég komoly e), ezt követően a portálon lesz több tennivaló, ezeket viszont időben ismertetik a kezdőlapon. Érdemes tehát figyelni a DipTerv portál ( kezdőlapját! Titkos diplomaterv: MSc képzésben lehetőség van titkos diplomaterv készítésére, ehhez azonban előzetesen engedélyt kell kérni a diplomatervet kiíró tanszék tanszékvezetőjének a Dékántól, és ilyenkor a kiírásban is fel kell tüntetni ezt a tényt. A titkos diplomaterv-téma meghirdetése nyilvános, de tartalma és mellékletei 3 évig nem hozhatók nyilvánosságra. A titkos diplomatervet csak nagyon indokolt esetben szokták engedélyezni. 7. Diplomaírás. Erről részletesebben szólunk majd. Miközben írod, érdemes folyamatosan egyeztetni a konzulenseddel (témavezetőddel). 8. A nagy mű: a szorgalmi időszak végére (rosszabb esetben a következő szorgalmi időszak végére) elkészül a nagy mű. Érdemes közben néhányszor átnézni, nyomtatni, nagyon sok helyesírási/elgépelési hiba lehet benne. 9. Nyomtatás: Te nyomtatod ki a dolgozatot, átnézed, összerendezed stb., kiírást, nyilatkozatot, üres lapot a végéről sem felejted el a helyére tenni, majd bekötteted. 10. Kötés: A BME könyvtárában másfél napos határidők vannak, szóval érdemesebb keresni valami gyorskötőt. Nagyon sok helyen foglalkoznak ilyennel, néhány egyetem közeli megtalálható a wikin: Leadás: a konzulensednek vagy a tanszéki adminisztrátor néninek kell leadnod, ő adja át a bírálónak (lásd következő bekezdés). A határidő a szorgalmi időszak vége, amikor a tanszéki konzulens beírja az aláírást (BSc és MSc esetében a jegyet), ha már leadtad a dolgozatot. Az a lényeg, hogy a bírálat megérkezzen a védés előtt legalább 5 nappal a tanszékre, meg azért a bírálónak is kell adni pár napot, hogy átolvashassa, amit írtál (ki alaposabban, ki nem annyira). Egy példányban kell leadni, amit a védést követően visszakapsz, plusz elektronikus formában. Ha az 5 naphoz képest késést tapasztalsz, feltétlenül kezdj el érdeklődni. 12. Diplomaterv portál: a címen érhető el. Ide is fel kell tölteni az elkészült dolgozatot a mellékletekkel együtt (MSc-n Diplomatervezés 1 és 2 esetében is) a szorgalmi időszak végéig. A dolgozatok egyetemi hálózaton belül mindenki számára elérhetőek lesznek, egyetemi hálózaton kívülről csak a dolgozatok témája és absztraktja. 13. Bíráló: a konzulensed választja ki és kéri fel, neked nem sok közöd lesz hozzá, jobb/rosszabb esetben a védésre sem jön el. Ír a cuccról egy kb. egy oldalas irományt, hogy ez mekkora jó lett, 7

9 ráír egy ajánlott osztályzatot, aztán kérdésként vagy észrevételként beleír pár dolgot, ami nem volt neki egyértelmű. A bírálatot kérd el minél hamarabb a konzulensedtől, és készülj fel a kérdésekre, mert lehet, hogy védésen felteszik őket neked. (Ha ügyes vagy, beleírod a prezentációba a válaszokat, bár az is lehet egy stratégia, hogy nem írod bele, és akkor valószínűleg majd ezeket kérdezik meg, nem valami mást.) 14. Diploma ára: az állami ösztöndíjasoknak ingyenes és a diplomamellékletért sem kell jelenleg fizetni (pár évvel korábban fizetős volt). 15. Nyelvvizsga: legkésőbb a védésig be kell mutatni a hiányzó nyelvvizsga-részeket, ha még nem tetted volna. Ha ezt lekésed, nem lesz kész a nyári nagy és fenségesen ünnepélyes tömegosztóra a könyvecske. A nyelvvizsgát a KTH-ban kell regisztráltatni, ellenőrizd a Neptunban/indexedben, hogy benne van-e. Ha csak később szerzed meg a nyelvvizsgát, akkor ezt később bármikor beviheted a KTH-nak, utána 30 napon belül kiadják a diplomádat. Addig viszont csak a záróvizsga teljesítéséről kaphatsz igazolást. 16. Záróvizsgák (ZV): a diplomád leadásának félévében kell ezeket letenned. BSc képzésen egy több tárgy alapjait számon kérő írásbeli záróvizsga van, ami egyben az MSc felvételi is. E mellett egy specializációs tárgyból kell szóbeli záróvizsgát tenned a szakdolgozat védését követően, amelynek a tárgytematikája lehetőség szerint kapcsolódik a szakdolgozat témájához. MSc képzésben két tárgyból kell szóbeli záróvizsgát tenni a védéssel egy időben. A két tárgy a specializációs tárgyak, a kötelező tárgyak és a felsőbb matematika tárgyak közül kerülhet ki ezek egyikének kapcsolódnia kell a szakdolgozat témájához. 17. Védés: prezentáció percben, aztán egy szóbeli, meg a Dékáni Hivatal számára kell kitölteni egy papírt. A prezentációdba nem fog beleférni semmi. A nagy részét ki kell hagyni annak is, amit te csináltál (az irodalomkutatásról sem tudsz sokat beszélni). Felépítése: max. 3 slide bevezető, aztán a problémák 1-2 slide, megoldások 3 slide (!!!, a fele kimarad, és azt sem magyarázod el), aztán szimulációs/egyéb vizsgálati eredmény 2-3 slide, majd összefoglaló. Jobb esetben oda sem figyelnek, csak beszélj határozottan. Ha túl hosszan beszélsz, lelőnek, és még a jegyedet is leronthatják. Ha meg kérdeznek, tessék határozottan felelni, valószínű úgysem értik, amit mondasz (legalábbis sehol sem tudnak abban a pillanatban utánanézni, hogy tényleg így vane :) ). 18. Ünneplés: vigyázz, sok végzett hallgatónk állítja, hogy a nyári melegben napközben elfogyasztott alkoholtartalmú italok eléggé ütősek. A téli időszakban lehet, hogy tovább lehet bírni. :) 19. Diplomaosztó: Mindkét félévben van ünnepélyes diplomaosztó. Az őszi félévben diplomázóknak február végén március elején, a tavaszi félévben végzőknek pedig július végén. Persze előtte már elkérheted, a KTH az utolsó záróvizsga után nyolc munkanappal állít ki igazolást az okleveled megszerzéséről. 20. Könyvtár: (Karakó Miklós tollából): könyvtárba vissza kell vinni a könyveket a félév végén, hiszen addig van jogviszonyod hivatalosan, hiába érvényes a beiratkozás októberig. Kiegészítés, amit adnak igazolást, hogy nincs tartozás, az a KTH-t nem érdekli. > Tisztelt Hallgató! > > Valamikor a KTH előtti időkben be kellett mutatni mindenféle > igazolásokat a nem tartozásról, de a KTH megalakulásakor ez megszűnt. > (Az oklevél kiadásának u.is nem feltétele az, hogy van vagy nincs > könyvtári tartozás...) 8

10 Időbeosztás Megnevezés Kitöltött diplomaterv-adatlapok leadása a Diplomaterv portálon (ez egyben a jelentkezés a záróvizsgákra is kivéve Diplomatervezés I) MSc próbafelvételi (HK-s szervezés) Diplomaterv-dolgozat (Szakdolgozat) leadása BSc írásbeli záróvizsga MSc felvételi időpontja Szakdolgozat védések Záróvizsga időszak Igazolás kérése az oklevél megszerzéséről Határidő Szorgalmi időszak 6. hetének vége November vége/december eleje Szorgalmi időszak utolsó napja Vizsgaidőszak első fele* Vizsgaidőszak utolsó 3 hete* sikeres záróvizsga utáni 8. naptól *: A felvételi (első) záróvizsga időpontja lehet hamarabb, mint a ZV időszak, ám ez után még lehet vizsgázni. Ennek időpontját 1-2 hónappal előtt közzéteszi a Kar, mivel ezt kifelé is hirdetni kell. 9

11 A diplomaterv-dolgozat Általános kérdések Néhány általános kérdés a diplomaterv-dolgozattal kapcsolatban. Miért is diplomaterv (és nem diplomamunka)? A válasz egyszerű: a mérnök tervet készít. Mi a diplomaterv célja? A diplomatervvel azt kell igazolnod, hogy önálló mérnöki munkára alkalmas vagy, ismered és alkalmazni tudod a mérnöki tervezési módszereket egy szakmai feladat során. Ehhez hozzá tartozik, hogy képes vagy a feladatkiírást értelmezni, megfogalmazni a műszaki feladatot, megválasztani a feladat megoldásához szükséges eszközöket, módszereket és végül a választott megoldást értékelni, elemezni. Ki fogja majd elolvasni, milyen stílusban kell írnom? A diplomaterv alapvetően egy szakmai írásmű, amely egy adott feladat megoldásának lépéseit dokumentálja. Első körben a bíráló fogja majd elolvasni, véleményezni, majd a záróvizsgán a bizottság tagjai is gyakran átlapozzák, akiknek mellesleg joguk van a bíráló által javasolt jegyet megváltoztatni (vagyis 10 perces átlapozás után is látniuk kell mi a munkád fő érdeme!). Ezen túlmenően, a diplomaterved a könyvtárban vagy az Interneten bárki számára hozzáférhető lesz, ezáltal a kérdéses területen az utánad jövő egy-két évfolyam tipikusan alapműnek fogja tekinteni a dolgozatod. Ezért gondolj arra is, mit hagysz hátra az utókornak. A dolgozat tehát szakmai beszámoló, nem élménybeszámoló és nem tankönyv jellegű. Ha a diplomaterv-dolgozatodat nagyon jónak találod, akkor különböző céges illetve alapítványi ösztöndíjakat is megpályázhatsz vele (HTE, Infopark Alapítvány, Simenes, Pro Progessio stb.). Az aktuális kiírásoknak a neten érdemes utánanézni. Mi a helyzet, amikor a diplomatervezés egy céges projekthez kötődik? Amikor a diplomatervezés egy cég által fizetett projekthez kapcsolódik, természetesen nem kell minden apró részletet a diplomadolgozatba leírni, különösen, ha a cég titoktartást kér. Ebben az esetben az egyetemi konzulens okosan megválaszthatja a bíráló személyét, hogy a cég versenytársaihoz az információ kellően késleltetve jusson csak el, mert zárt diplomatervet csak MSc képzésen lehet készíteni, és ott is csak meghatározott időtartamig lehet titkos. A külső konzulenseddel mindenképp egyeztess, hogy nem kerül-e ki a cég számára érzékeny információ a dolgozatban. Nyilvánvalóan azokat a részeket nem lehet kihagyni, amelyek a munkád gerincét képezik, azaz ami nélkül a dolgozat nem áll meg lábán. 10

12 A diplomaterv-dolgozat felépítése I. Külseje fekete műbőr, rajta középen arany színnel: Diplomaterv (Szakdolgozat), jobb alsó sarokban név és évszám. Oldala, hátulja üres. Fontos, hogy Diplomaterv (Szakdolgozat) legyen ráírva, ne más. II. Diplomaterv-kiírás, azaz a feladat szövege és a végén a konzulens értékelése. III. Nyilatkozat: egy formanyilatkozat arról, hogy saját magad készítetted a dolgozatot, meg nem engedett segítség/segédeszközök használata nélkül. A pontos szövegét a lásd mellékletben. (Ne felejtsd el aláírni a nyilatkozatot!) IV. Borító: általában fent középen BME logó, alatta közvetlenül, középre rendezve az egyetem, kar, tanszék neve. Aztán nagy betűkkel a cím (pontosan, ahogy a kiírásban van), alatta a neved közepes betűkkel. A lap alján a konzulensek neve, tanszéke/cég neve és az évszám. (Lásd melléklet). Ajánlott az egyetemi betűtípus használata (letölthető az egyetemi PR Iroda honlapjáról, Quorum betűtípus). V. Kivonat: maximum egy oldalas tömör leírás arról, hogy mi volt a feladat, mit dolgoztál erre ki, és hogy ez milyen jó. Olyan stílusú legyen, hogy ezt valószínűleg a védésnél ott üldögélő (külsős) vezérigazgatók fogják olvasgatni, szóval lehet kicsit homályos és lehet beleírni mindenféle menő kifejezést. VI. Abstract: az előző angolul. Nem muszáj szóról szóra lefordítani, csak úgy kb. A félév végére, több hónapos irodalomkutatás után ha egy kicsit is tudtál már korábban vágni fogod az angolt és a szakkifejezéseket. Ezt fel is kell tölteni a Diplomaterv Portálra (ügyelve a minimum karakterszámra!) VII. Tartalomjegyzék: a fejezeteket lehet szépen hierarchikusan számozni: stb A tartalomjegyzékbe kerüljön bele minden rész száma és címe (a dolgozat legyen jól tagolt, szóval minimum egy oldal lesz a tartalomjegyzék). VIII. Ábrajegyzék (esetleg táblázatok jegyzéke): a kettő közül elég az, amelyikből sok van. Ha csak két táblázatod van, akkor nem kell táblázatok jegyzéke. Ha ábra nincs sok (bár az furcsa lenne), akkor inkább menjen az egész a végére, mert különben hülyén néz ki az elején egy szinte üres lap. IX. Bevezető: a kivonathoz hasonló, csak annál bővebb és picit azért mérnökiesebb, egy-két oldal terjedelmű. A bevezetés célja, hogy az olvasó válasz kapjon a következő kérdésekre: hol helyezkedik el a téma a világban, mi a megoldandó feladat, mi teszi indokolttá a probléma kezelését, és a probléma megoldása mit tesz lehetővé a számunkra? A fejezet végén, a diplomaterv felépítését foglald össze, minden fejezetről egy-egy bővített mondatot írj, hogy mivel fog foglalkozni a kérdéses szövegrész. Olyan legyen, hogy egy távközlési/informatikai/villamosmérnöki alapműveltséggel rendelkező mérnök a bevezető alapján megértse, követni tudja a diplomafeladatod speciális problémáit. A legjobb teszt: add oda egy olyan évfolyamtársadnak, aki nem ismerős a diplomád témájában, és kérdezd meg, érti-e miről van szó! Hallgatói tipp: Nálam volt egy nagyobb terjedelmű környezettanulmány az elején (elég spéci volt a hálózat, amiben a feladatom meg volt adva), aztán röviden, hogy milyen hiányosságot/problémát oldottam meg, majd egy pár soros összefoglalás a fejezetek tartalmáról. Jó, ha olvasmányos marad, de mint írtam, ez azért már a mérnöki munka része... Arra figyelj oda, hogy semmi konkrétra nem hivatkozhatsz (amit majd csak később mutatsz be), mindent csak úgy magyarázz el, mint ahogy egy átlag mérnöknek mondanál. Ezt is lehet a végén írni, de nem muszáj, legfeljebb majd átírod. X. A lényeg, felépítéséről lásd külön fejezetünket 11

13 XI. Összefoglalás: a bevezetőhöz hasonló, csak itt a környezetrajz helyett inkább a diplomában bemutatott problémák (esetleg az azokra létező korábbi megoldások) leírása legyen, aztán foglald össze, hogy mit csináltál. Ez annyiban különbözik a bevezetőben leírttól, hogy már fel lehet használni a diplomában bevezetett, ismertetett dolgokat, kifejezéseket stb. A végére mehet a tömjénezés, meg hogy mire lehet használni, és/vagy mik a továbbfejleszthetőségi lehetőségek. XII. Köszönetnyilvánítás: opcionális. Ha a félévi konzultáció abból állt, hogy benéztél párszor a konzulensedhez, aki az esetek nagy részében akkor sem volt bent, ha előre megbeszéltétek, meg amúgy se nagyon mondott semmi hasznosat, akkor nem kell. Ha csomót segített, meg a barátnőd/haverod is százszor átolvasta és korrektúrázta a cuccot, akkor viszont tessék csak nekik megköszönni. Csak annyi az egész, hogy köszönöm xynak, hogy ebben-abban mennyit segített. XIII. Irodalomjegyzék: munka közben folyamatosan kell készíteni. Olyan hivatkozást kell adni, ami alapján meg lehet találni a könyvtárban (vagy elektronikus könyvtárnál), vagyis folyóiratnál a folyóirat címe, kiadója, évfolyama, száma, oldalszám, megjelenés helye és ideje is kell. Könyvnél szerzők (szerkesztők, fejezetszerző stb.), kiadó neve, kiadás helye és ideje, oldalszám. Ha épp egy adott cikkel foglalkozol, akkor írd oda magadnak a bekezdéshez, hogy melyik cikkből van, amit írsz, majd a végén szépre formázod a hivatkozást. A cikkből pedig írd ki az adatokat az irodalomjegyzékbe (szerző(k), cím, megjelenés helye/ideje). Webes hivatkozás esetén webcím és az olvasás dátuma. Ha nem így csinálod, akár csak nem pontosan írod ki az adatokat a cikkből, a végén elég nehéz lesz összevadászni, hogy az ötven elolvasott cikkből mit használtál fel, azt hova kell hivatkozni, amikor már azt sem tudod, hogy hol is van az adott cikk a gépeden... (Ha nem épp a neten olvastad a dolgot.) XIV. Rövidítések jegyzéke: Nem kell minden, ami benne van a dolgozatban, csak a fontosabbak. Szóval az, amiről csak az irodalomkutatásnál írsz, és csak azért írtad bele, hogy érthető legyen az adott rész stb., az felesleges. Viszont ezt is jó folyamatosan a munka közben készíteni, azaz amikor épp írod bele a dolgot a diplomádba, akkor odatekersz a rövidítésjegyzékhez, és azonnal bele is írod (rövidítés feloldás angolul magyarul). Aztán a végén meg lehet húzni, maradjanak a fontos dolgok, amiről sok szó van, vagy ami nem egyértelmű (tipikus példa az ATM), meg azok, amik a diplomád lényegét képzik, akkor is, ha csak kevésszer van róla szó. Azaz, ha valaki elolvassa ezt a jegyzéket, akkor kapjon egy képet arról, hogy miről szól a diploma. Ez a rész egyébként mehet előre is a diplomában (a tartalomjegyzék elé), vagy hátra a végére. Diplomaterv-minta A Diplomaterv portálon elérhető egy Word sablon, bejelentkezés után, amennyiben már van számodra kiírt téma. Érdemes azt használni. LaTeX sablon Azért érdekes, hogy fenntartásokkal kell kezelni kartól függően. Például a mostani diplomahowto 2.5cm-es margókat javasol, ez a minta viszont, ha jól látom, többet állít be. Az első három oldal szerkezete is érdekes, a külön belső címlappal (ami csak a bőrborításra kellene a ti javaslatotok szerint), meg a diplomaterv feladat két lapra bontásával. Ezek lehet, hogy apróságok, a LaTeX-minta pedig segíthet másoknak is (én LaTeXben írom, bár kétségtelenül nem ez alapján a minta alapján, mert egyrészt IIT-n vagyok, másrészt pedig későn jött az infó erről a mintáról). 12

14 További információk Az AUT-n diplomázók figyelmébe itt részletes leírás van a CD/DVD-mellékletről is. Bizonyos tanszékeken nem kérik az elkészült kódot, de többnyire igen, a lényeg, hogy értelmes mappastruktúra legyen, esetleg a dolgozat is rajta elektronikusan. Esetenként deployment package-t is kellett gyártani, hogy a bíráló tudja kipróbálni/futtatni. Szerkesztési tippek Néhány tipp ahhoz, hogy minőségi dolgozatot tudjál készíteni. Az alábbiakat nem kötelező megfogadnod (de érdemes). Dokumentumszerkesztés c. tárgy: Nem annyira egyszerű egy diplomaterv-dolgozatot elkészíteni, számozni kell a fejezeteket, a hivatkozásokat, formázni a bekezdéseket. Ha még nem vagy végzős, akkor ajánljuk a Dokumentumszerkesztés című választható tárgyat, ahol sok-sok apró fortélyt el lehet tanulni, legyen szó akár LaTeX, akár Word dokumentumról. Számozás: a bevezetőtől az összefoglalóig külön kell számozni, arab számokkal. Az előtte lévő dolgok és a vége ugyancsak egy blokknak számít, és római számokkal számozandó. Azaz, ha jól csinálod, akkor a mű lényegi részét "kiemelve" a maradék folyamatos római számozású marad. (Szóval: I, II,... V, VI, 1, 2,..., 59, 60, VII, VIII...) Magyarítás: csak akkor használj magyar kifejezést, ha létezik, de törekedj a magyar kifejezések használatára. Pl. hálózatos kifejezésekhez a Tanenbaum könyvet lehet alapul venni. Ábrák: nagyok, nyomtatásban (is) szépek, egységesek és jól érthetőek. Annyira legyen nagy, hogy minden jól látszódjon (persze csak azért óriásiban berakni őket, hogy majd ezektől lesz meg a kért oldalmennyiség, egy kicsit feltűnő...) A nyomtatást próbáld ki előre, akkor is, ha te gépen korrektúrázod a cuccot, mert leadás előtt észrevenni, hogy az összes ábra csúnya, elég kétségbeejtő lenne. Vedd figyelembe, hogy tudsz-e színes ábrákat nyomtatni, a különböző szürkeárnyalatok mellett mintákat is érdemes használni. A vizsgálat résznél a grafikonok legyenek hasonlóak, egységesek (keret ugyanott legyen vagy egyáltalán ne legyen, adott dolgot próbáld meg ugyanazzal a színnel/mintával jelölni mindig, grafikon X és Y tengely menti beosztása legyen azonos hasonló típusú vizsgálatnál stb.). A jól érthetőség azt jelenti, hogy a magyarázó ábrákon mindenről, amit csak bejelöltél, írd oda, hogy mi is az. Akkor is, ha szövegből szerinted egyértelműen kiderül. Szerkesztés: ha nem ismered még teljesen a szövegszerkesztőt, amivel dolgozol, akkor számíts rá, hogy nem megy majd olyan simán a formázás. Esetleg munka közepén is csinálhatsz egy kb. formázást (tartalom- és ábrajegyzékkel, szépen formázott ábrákkal stb.), hogy időben rájöjj, ha nem megy egyből valami. A szövegszerkesztők tudnak ábra-, táblázat és tartalomjegyzéket generálni, csak nem megy minden olyan flottul, ahogy az ember tervezi. Lábjegyzeteket is lehet használni, hivatkozásokat vagy rövid színes kiegészítéseket oda lehet írni. Bővebben lásd: A formai részek fejezetben. 13

15 Tartalmi tippek Néhány tipp ahhoz, hogy minőségi dolgozatot tudjál készíteni. Az alábbiakat nem kötelező megfogadnod (de érdemes). Mennyire kell komolyan vennem a diplomaterv-feladatkiírás szövegét? Véresen. A bíráló tételesen, pontról-pontra ellenőrizni fogja minden egyes részfeladat (bajuszos bekezdés) megoldottságát. A legalább elégséges (2) dolgozat szükséges, de nem elégséges feltétele az összes bajusz megtámadása. Egy bajusz (felsorolásjel) hiányzik és a dolgát komolyan vevő bíráló máris elégtelent kénytelen javasolni a diplomádra! Ez alól csak vis major adhat felmentést, amit a dolgozatban részletesen magyarázni és indokolni kell. A félreértések elkerülése végett a nem maradt rá időm jellegű sirám nem vis major! Miből áll a nyilatkozat szövege? A nyilatkozat szövege az alábbi: Alulírott XY, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója kijelentem, hogy ezt a diplomatervet meg nem engedett segítség nélkül, saját magam készítettem, és a diplomatervben csak a megadott forrásokat használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem. Mi történik, ha a nyilatkozatot elfelejtem saját kezűleg aláírni? A bíráló vissza fogja küldeni, csak az aláírás megléte esetén kezd hozzá a bírálat elkészítéséhez. A kivonat milyen hosszú és mi álljon benne? A kivonat egy oldalnál rendszerint nem hosszabb tartalmi összefoglaló, amely arra szolgál, hogy közérthető módon megvilágítsa, miről szól a dolgozat. A téma elhelyezés után a feladat rövid ismertetését, a motivációk tisztázását, a választott megoldást célszerű bemutatni. A végén az elért eredményekre és azok alkalmazhatóságára (kik, milyen területen, milyen célra) kell kitérni. A kivonatot az érdemi rész befejezése után írd meg, addigra áll össze a diplomaterv egy egésszé. Figyelj arra, hogy aki olvassa, esetleg járatlan ezen a területen, és ez alapján dönti el, hogy tovább olvassa-e vagy sem. Túl keveset és túl sokat sem szabad ígérni az olvasónak, mert az egyik esetben nem olvassa el, a másik esetben pedig kiábrándul! Ne felejtsd, a záróvizsga bizottság elsősorban ez alapján alkot képet a munkádról. Hogyan célszerű felépítenem a diplomadolgozatom érdemi részét? Egy jó diplomamunka legalább a következő egységekből épül fel: 1. Irodalomkutatás 2. Tervezés 3. Megvalósítás 4. Elemzés Az irodalomkutatási részt hogyan építsem fel? Ennek a résznek a feladata az, hogy a témakör hátterét, az előzményeket megvilágítsa, valamint a tervezési döntések megértéséhez szükséges ismereteket célirányosan összefoglalja. Így a meglévő szakirodalom (könyvek, folyóiratok, cikkek) kritikai elemzését kell elvégezned, azaz bemutatod, mi hogyan működik, és az a témád kapcsán milyen kérdéseket vet fel. Tipikus hiba szokott itt lenni, hogy szabványismertetéssé válik a szöveg, unalmas részleteket ismertet a szerző, ahelyett 14

16 hogy a lényeget kiemelve elemezné. Itt minden gondolat forrására hivatkozni kell, nem elég a szóbeszédre támaszkodva általánosságokról beszélni. Irodalomkutatással, a különböző online és nyomtatott folyóiratokkal kapcsolatban hasznos lehet az alábbi tájékoztató 3. fejezete: Miről szól a tervezés? A feladatkiírás és háttér-információk figyelembevételével célszerű összegezned a tervezendő rendszerrel szemben támasztott követelményeket, amelyeket e tervezési folyamat igyekszik megcélozni. Mivel műszaki probléma megoldását célzod meg, a követelmények számszerűsítését tartsd szem előtt! Nem minden esetben könnyű a feladatkiírásból kialakítani a tényleges specifikációt, sőt elég gyakran előbb kis kutatás előzi meg ezek kidolgozását. Ezek után a tervezés részletes leírása következzék, a döntési lehetőségek és a választott megoldások indoklásával. Mivel a mérnöki tervezés egy iteratív folyamat, amelynek során maga a terv is többször átalakul, a végleges változatot ismertesd. A tanult tervezési módszerek alkalmazása mellett heurisztikus lépésekre is szükséged lesz, viszont ez utóbbi nem mehet a széles körben használt módszerek, jelölések rovására. Célszerű lesz ábrákon keresztül bemutatnod a megtervezett rendszer felépítését, működését. Térj ki arra, hogy az egyes komponensek milyen alkomponenseket tartalmaznak és más komponensekkel milyen kapcsolatban vannak, illetve milyen információ, milyen illesztési felületen keresztül, merre áramlik. Lényeg az, hogy az olvasóban kialakuljon egy összkép a rendszer működéséről. Mit írjak a megvalósításról? A megtervezett rendszer működőképességének igazolását a megvalósítással, illetve annak elemzésével tudod bebizonyítani. Az implementáció történhet valós vagy szimulált környezetben, melynek tulajdonságait érdemes bemutatnod. Általában vannak az implementációnak olyan sarkalatos pontjai, amelyek a tervek alapján közvetlenül nem valósíthatók meg, ezeknél célszerű kitérned arra, hogy milyen fogásokat alkalmaztál. Programlista kifejezetten nem illik be a diplomatervbe, esetleg a függelékben emelhetsz ki fontosabb részeket. Bevált megoldás, hogy a kódot egy CD lemezen mellékeled, vagy az Interneten adsz meg elérési címet. A futó programról néhány lényeges helyen készíthetsz képernyőmentést (screenshot), amellyel magyarázó szöveggel mellékelve javítod a dolgozat minőségét. Tehát ez a rész fejlesztői nézőpontból mutatja be a problémát, a felhasznált operációs rendszer illetve programozási környezet sajátságainak ismertetésével és a feladat ebbe a környezetbe való beillesztésével. A lényeg az, hogy az olvasó számára világos legyen, hogy miként lett a tervből működő rendszer. Mit kell az elemzésbe írnom? Az implementáció önmaga kevés annak bizonyítására, hogy a megvalósított rendszer a tervezés követelményeinek megfelel. Szükséges funkcionális és teljesítőképességi tesztek elvégzése. Gyakran előfordul, hogy az idő rövidsége miatt, a tervezett funkcionalitást nem tudjuk 100%- osan teljesíteni, mindenképp írd le, mi valósult meg és mi nem. Itt a specifikált funkcionalitást és a számszerű jellemzőket kell ellenőrizni, például a megvalósított rendszer nem képes automatikusan hálózati topológiát generálni és csak 100 csomópontot tud kezelni a tervezett 1000-rel szemben. A működő funkciók vizsgálatát egyszerű tesztekkel célszerű megnézned, tudod, hogy egy adott bemenetre milyen választ kellene adni a rendszernek és összehasonlítod az eredménnyel. Például, az egyik komponens exponenciális eloszlású mintákat generál, akkor a kimenetet statisztikai próbával illik ellenőrizni, de legalább hisztogramok szemrevételezésével. Az eltérésekből származó hibák okát fontos kielemezni, hogy a megvalósításba milyen zavaró tényezők szólnak bele. A tesztkörnyezet ismertetését ne felejtsd el, ez a tesztek reprodukálhatósága illetve az összehasonlíthatóság miatt fontos. A teljesítőképesség vizsgálatok arra keresik a választ, hogy a rendszer kívülről megfigyelhető viselkedése hogyan változik a terhelés függvényében, azaz csak lassul vagy téveszt is a rendszer a terhelés növekedésével. 15

17 Érdemes azt is megvizsgálni, hogyan alakul a rendszer erőforrásigénye (memória, diszk, processzor) és kihasználtsága a feldolgozandó információmennyiség függvényében. Mindenképp térj ki arra, hogy az általad elkészített implementáció a fellelhető hasonló megvalósításokhoz képest mennyire jobb, rosszabb, és milyen szempontból. Vigyázz, a lényegesen jobb kitétel önmagában nem mérnöki fogalom, használj konkrét, objektív adatokat: mérőszám + mértékegység (pl. 120%-os teljesítménynövekedést értem el )! A boncolgatást azzal célszerű lezárni, hogy milyen megoldandó feladatok maradnak még hátra, milyen lehetőségeket látsz azok megoldására, illetve milyen irányban lehet a rendszert továbbfejleszteni. Hogyan foglaljam össze az elvégzett munkát? Először is a kiírásnak megfelelően (múlt időben) vedd sorra, mi volt a kiindulási állapot, mi volt a feladat, és meddig jutottál el a megoldásában. Emeld ki az elemzés során feltárt főbb eredményeket, amelyek a rendszer üzemképességét igazolják, és jelezd továbbfejlesztés lehetséges irányát. A végén azzal célszerű zárni az egészet, hogy ki és hol tudja hasznosítani a munkád eredményeit. Mi a jó arány a forrásmunkák és saját munkám között? Ügyelj arra, hogy legalább 50-50% legyen az arány, de a saját munkád javára több is lehet; egy alapos munkában 30-70% körül jön ki a végén. Szakdolgozat esetében lehet nagyobb az irodalomkutatás aránya, de ez függ a dolgozat témájától is. 16

18 Formai tippek Hány oldalt célszerű írnom? Szakdolgozat esetében minimum 30, 45 körüli ajánlott oldalszám lehet az iránymutató. De mindenképp érdemes rákérdezni a konzulensnél is az elvárásokra, mert tanszékenként változóak lehetnek az elvárások. Mesterképzésen a Diplomatervezés 1 esetében a beszámoló még inkább az Önálló laboratóriumi beszámolókhoz hasonlít, tanszékenként eltérő formai követelményekkel, - egy legalább 30 oldal körüli dolgozat az elvárt - és az elmúlt fél éves munkáról szól. De egyben célszerű, ha ez a végleges diplomaterv alapja is. (A végleges oldal körülbelül a hasznos részre nézve) Angolul vagy magyarul írjam a dolgozatot? Mivel Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar, ezért alapértelmezésben magyarul kell megírni a dolgozatot. Az utóbbi időben az a tendencia, hogy aki posztgraduális képzésben akar részt venni vagy multinacionális cégnél akar elhelyezkedni, az angolul írja meg a diplomadolgozatát. Ez szintén nem kötelező, ezzel csupán azt mutatod meg, hogy nemzetközi szinten képes vagy egy összetett feladatot az elejétől a végéig elvégezni. Mielőtt az angol nyelvű verzió mellett döntesz, gondold végig, hogy ez mennyi többletmunkát fog neked jelenteni a fogalmazás és a nyelvhelyesség terén. Gazdinfón vannak specializációk, ahol kötelező az angol. Egyes szám első személyű vagy többes szám első személyű alanyt használjak? A dolgozatból egyértelműen ki kell, hogy derüljön, mi az amit mások végeztek már korábban, és mi az ami a te munkád. A döntéseid és a saját véleményed mindenképp egyes szám első személyben írd, ugyanakkor törekedj arra, hogy ne minden mondat kezdődjék úgy, hogy Én.... A személytelen mondatszerkezetek használatával helyenként át tudod hidalni ezeket a nehézségeket. A többes szám első személyű alany használata közvetlenebb viszony kialakítását célozza meg az olvasóval. Többnyire az irodalomkutatási részben jöhetnek elő ilyen szerkezetek, amikor már egy meglévő ismeretre utalsz és mintegy végigkalauzolod őt ezen a területen. Továbbá olyan eszmefuttatásokkor használhatod, amikor olvasót kvázi felszólítod, hogy a gondolatmeneted kövesse végig, például... az x. ábrán a komponens megbízhatóságának időfüggését látjuk. Vegyük észre, hogy.... De ezt személytelen mondattal is kiválthatod, ha ez neked jobban tetszik:... az x. ábrán a komponens megbízhatóságának időfüggése látható. Észrevehető, hogy.... Milyen formában szokás a dolgozatot elkészíteni? A dolgozatot a szokásos A4-es papíron, centiméteres margóval (plusz alul sorszám és felül az esetleges fejléc), pontos betűmérettel, 1 centiméteres kötésmargóval és másfeles sorközzel kell elkészíteni (a pontos adatoknak utána kell kérdezni). Egyoldalas kivitelben könnyebb olvasni a bekötött példányt. A dolgozatnak nem kell nyomdai minőségben színesben csillognia-villognia, az értékét nem ez adja meg. Ez nem jelenti azt, ha van egy jó színes ábrád, azt ne tedd bele színesben kinyomtatva. A lapszámozást hogyan csináljam meg? A bevezetés első oldalán, arab 1-től kezdődjön és a dolgozat utolsó lapjáig tartson.. A tartalomjegyzéket vagy római I-től kezdve számozzuk vagy egyáltalán nem számozzuk, úgy mint az előtét oldalakat. A lapszámot a lap alján középen célszerű feltüntetni. 17

19 A fejezetek beosztását hogyan végezzem el? A diplomadolgozatot szövegét annak mennyisége miatt fontos kisebb egységekre, fejezetekre illetve alfejezetekre bontani. A fejezetekre bontást lehet a fentebb ismertetett egységek alapján elvégezni, de lehet hogy egy egység több fejezetre kívánkozik szétbomlani. A fejezeteket arab számokkal látjuk el (decimális aláosztást használva), viszont bevezetés előtti és a összefoglalás utáni részeket nem számozzuk, illetve a függelék számozását nagybetűkkel szokás végezni. A hierarchikus felbontást a szövegszerkesztő programok támogatják, célszerű élned ezzel a lehetőséggel, és így a tartalomjegyzéket automatikusan tudod generálni. A tartalomjegyzék megtekintésével ellenőrizheted, mennyire van kiegyensúlyozva az egyes fejezetek által felölelt rész. Három szintnél mélyebb beosztást nem célszerű csinálnod, a négy még szükség esetén elmegy. Ha egy részt alegységekre bontasz, akkor legalább kettő alegysége legyen. Ügyelj arra, hogy az egyes fejezetek elején legyenek átvezető gondolatok, hogy az olvasó ne veszítse el a fonalat Milyen szövegszerkesztő programot használjak? Általános jelenség, hogy a helyesírási hibák lerontják az összbenyomást, még ha tartalmilag kifogástalan is a mű. Célszerű ezért olyan eszközt választanod erre a célra, amely segít neked a helyesírási hibák megkeresésében, mert az utolsó emberi átolvasás után is szokott hiba maradni benne. Mivel műszaki szövegben képletek, ábrák és táblázatok is szerepelnek, ezért fontos, hogy ezeket korrektül kezelje. A szövegkomponensekhez stílusok rendelése szintén elengedhetetlen egy ekkora mű egységes kezeléséhez. Ha magyarul írsz, a Microsoft Word, a LateX és az OpenOffice jöhet szóba. A LaTeX helyesírás-ellenőrzéshez a címen találsz leírást, az OpenOffice-t pedig az címen találod. A képleteket LaTeX segítségével lehet legegyszerűbben szerkeszteni és a legszebb külalakot is ez állítja elő. Aki már hozzászokott a LaTeX ezen körülményeihez, azt nem akarjuk lebeszélni arról, hogy azt használja. Viszont, ha most fogsz hozzá az első nagyobb dokumentum előállításához, akkor nem szerencsés a LaTeX, a Word-del könnyebben boldogulsz majd (viszont a Word nehezebben boldogul a nagy fájlokkal). A forrásmunkák hivatkozásának milyen formája van? Többféle módszer kínálkozik, a lényeg az, hogy a diplomadolgozatban (a szövegben és az irodalomjegyzékben) egyet használj közülük konzekvensen. A leggyakoribb és az elvárt a sorszámozott irodalomjegyzéket is, ekkor szögletes zárójelben szokás a hivatkozás sorszámát feltüntetni, lásd [1]. Majd a végén az irodalomjegyzékben megnevezni, hogy az egyes sorszámhoz milyen irodalom tartozik. (szerző, cím, kiadó, év, oldalszám). Gyakori bár főként más karokon a Harvard-rendszerben történő hivatkozás, amikor a szerzőt és az évszámot zárójelen belül tüneted fel, például (Einstein, 1905). Ha egy évben a szerző több munkája is szerepel az irodalomjegyzékben, akkor az évszám mögé tett kisbetűkkel különböztetjük meg azokat egymástól. Ha a szerző nevét a mondatban alanyként szerepeltetned, akkor már elég az évszám feltűntetése is: Einstein a speciális relativitás elméletében részletesen kifejti, hogy az események bekövetkezési sorrendje függ a megfigyelők mozgásától is (1905a). Elterjedt az is, amikor a szerző(k) vezetéknevéből és az évszámból készítünk egy címkét, és az szögletes zárójelbe tesszük, például [Ei05]. Nem sorszámozott hivatkozások esetén a lábjegyzetben is érdemes megemlíteni a hivatkozást, mert akkor rögtön látni lehet, miről is van szó. A forrásmunkákra hogyan hivatkozzak a szövegben? Általában egy újabb gondolatsor első mondatában szokás megemlíteni, honnan származnak a kérdéses gondolatok. Hosszabb rávezetés után, a gondolatsor végén is el lehet helyezni a hivatkozást. Ez akkor általában kitekintés jellegű hivatkozás, azaz szorosan nem kapcsolódik a 18

20 lényegi részhez. A forrásokból szó szerint vett idézetek gyakran megtörik a dolgozat egységét, ezért az ott található gondolatokat a saját szavaiddal a célod érdekében fogalmazd át. Nagyon rosszul néz ki, ha hosszabb szövegrészt szinte egy az egyben átmásolsz a forrásból és a bíráló (vagy bárki más olvasó) ismeri az adott forrást! Az irodalomjegyzék milyen felépítésű szokott lenni? A sorszámozott irodalomjegyzéknél, a források szövegbeli előfordulási sorrendjébe szoktuk a tételeket rendezni, ekkor viszont a sorszámozás automatikus kezelése elengedhetetlen követelmény a szövegszerkesztőtől. (A Word ezt nem nagyon tudja, a végén kézzel kell átnézi az összes hivatkozást.) Harvard-rendszer esetén (amelyeket más karokon követelnek meg) a tételeket a szerző(k) neve alapján szokás sorba rendezni. Az egyes forrásmunkák milyen adatait kell az irodalomjegyzékben feltüntetnem? Minden forrás szerzőjét és a keltezés évszámát kötelező feltüntetned, valamint a forrás fajtájától függően további adatokat, amelyet a publikálás eredeti nyelvén kell megtenned. Az azonosítási illetve elérhetőségi információk a publikáció fajtája szerint: Könyv - a címe, a kiadás helye, a kiadó neve és az ISBN száma. Ha nem a teljes könyvre hivatkozol, akkor a kérdéses rész első és utolsó oldalszámát tüntesd fel ( oldal vagy pp ). Folyóiratcikk - a cikk pontos címe, a folyóirat címe, évfolyama és száma, illetve a cikk első és utolsó oldalszáma. A folyóirat ISSN számát is célszerű feltüntetned, ha nem egy közismert folyóiratról van szó (például az egyetemi könyvtárban nem található meg). Konferencia előadás - az előadás pontos címe, a konferencia neve, helye és időpontja, a kiadvány kiadásának helye, a kiadója és egyéb azonosítók (pl. ISBN szám, ha könyvként jelent meg), és a kérdéses oldalszámok. Belső kiadvány (technical report) - a pontos cím, a kiadó intézmény neve, címe illetve elérési módja, a kiadás helye, a kiadvány belső azonosító kódja, és az hivatkozott oldalszámok. Internetes források - a dokumentum pontos neve és elérése URL formában (például valamint az olvasás dátuma. Bővebben lásd a PhD publikációs követelményeknél a kari weben. Az ábrák készítésénél mire figyeljek? Ha az általad választott szövegszerkesztő program támogatja az ábrák készítését, akkor használd ki ezt a lehetőséget. Ha kívülről emelsz be képet, akkor lehetőleg vektorgrafikus programok kimenetét használd (Visio, CorelDraw), mert a végén a tördelésnél az átméretezés nyújthat esetleg segítséget. A pixelgrafikák hátránya pont ekkor szokott előjönni, a kép elcsúful a felnagyítás során. Grafikonok beillesztésénél ne felejtsd el feltüntetni, mi van a tengelyeken és milyen mértékegységben vannak az adatok feltüntetve. Mire ügyeljek a táblázatok és az ábrák beillesztése kapcsán? Az ábrákat és a táblázatokat egymástól független sorszámozással és címsorral kell ellátni és a sorszámuk alapján kell rájuk hivatkozni. Amennyiben az ábrán illetve a táblázatban speciális rövidítéseket vagy jelöléseket használsz, a címsor felett helyben oldd fel azokat! Erre azért van szükség, ha később visszatér az olvasó ide, ne a szövegből kelljen neki kibogarásznia azok értelmezését. A puszta hivatkozáson túlmenően, a levonható tanulságokat jó ha kiemeled, az olvasó figyelmét neked kell terelned, hogy mit vegyen észre. Ha több fejezetben is hivatkozol ugyanarra az ábrára vagy táblázatra, akkor célszerű a tartalomjegyzéket követően elhelyezned az ábrák és/vagy táblázatok jegyzékét. 19

21 A tördelésnél az ábrák és táblázatok elrontják a lapkiosztást, mit tegyek? Mivel minden táblázatot és ábrát sorszámozol, így azok egyértelműen megtalálhatók, még ha nem is tudod a hivatkozással egy oldalra tenni. Arra ügyelj, hogy azon az oldalon kerülhet elő leghamarább, ahol először hivatkozol rá. Az átméretezéssel, átrendezéssel segíthetsz a helyzeten, de ezzel csak a legvégén érdemes foglalkoznod. A képletekkel mi a helyzet? A képleteket is sorszámozzuk, hogy a hivatkozás rájuk egyértelmű legyen. A sorszámot gömbölyű zárójelben jobbra igazítva szoktuk kiírni. 20

22 Időbeosztási tippek Hogyan osszam be az időmet a munka és az írás között? Az ember egyszerre csak egy dologra képes figyelni, viszont képes arra, hogy egymás után sorrendben több dolgot is végrehajtson. Az egyes részfeladatok többnyire átlapolódnak időben, a feladat megértése, az irodalomkutatás és a tervezés nagyjából párhuzamosan folyik. A tervezés befejeztével célszerű a dolgozat szerkezetét kialakítani és elkezdeni az írást is. Általában az implementáció a rendelkezésre álló idő java részét elviszi, ezért ha az írásnak utána fogsz neki, lehet hogy kifutsz a időből. (Célszerű, ha az implementáció körülbelül egy hónappal hamarabb kész van és utána tisztán a szövegírással kell csak foglalkozni) Milyen tempóban lehet az írással haladni? A szöveg mennyiségi növekedését egy haranggörbével lehet jól jellemezni. A kezdetekben tipikusan lassan halad az ember, amíg össze nem áll a fejében a kép, melyik fejezetbe mit is fog majd írni. Aztán átlagosan napi 2-3 minőségi oldalt tud az ember hosszabb távon produkálni. Ez azt jelenti, hogy az egyik nap kreatív leszel és írsz 6 oldalt, aztán két nap pihenő és alig történik valami. A vége felé ismét lelassul az oldalszám növekedés, ekkor már inkább minőségi változásokon megy keresztül a szöveg: a fejezetek egymáshoz hangolása, tördelés és helyesírásellenőrzés folyik. A diplomadolgozatot mikor adjam oda a konzulensnek olvasásra? Amikor a dolgozat vázát felépíted, mindenképp egyeztess vele, aztán amikor egy-egy nagyobb résszel kész vagy, megmutathatod neki. Minden esetben mutasd meg neki, mit olvasson el, mert az egészet nem fogja minden alkalommal átnézni. A legfontosabb azonban az, hogy a beadási határidő előtt két héttel már egy minimum 80-90%-os készültségű munkát lásson, hogy a tanácsai alapján legyen időd még a változtatásokat véghezvinni. Úgy tűnik, készen vagyok, de még sincs befejezettség érzésem, mit tegyek? A diplomatervezési időszak végére az ember kellőképpen kimerül, többnyire először találkozik olyan szakmai feladattal, amelyet az elejétől a végéig önállóan kell elvégeznie. Amennyiben a beadási határidő előtt vagy még legalább egy héttel, akkor jól osztottad be az idődet. Tedd félre az egészet néhány napra, és hagyd érlelni magadban, utol fog érni az a néhány gondolat, ami hiányérzetet okoz. Szorít a határidő, és még van mit írnom, de be tudom fejezni, mit csináljak? A konzulensed felé mindenképp jelezd mi a helyzet, és mennyi időre van még szükséged. Nagyon rosszul állok az írással, és már nem látom esélyét a munka befejezésére, mi lesz ilyenkor? Levonhatod máris a nagy tapasztalatot, hogy meg kell tanulnod beosztani az időd és az energiáid egy adott cél érdekében. A következő félévben változatlan formában ismét nekikezdhetsz hivatalosan a diplomatervezéshez ugyanabban a témában. A teendőkről ilyenkor a Dékáni Hivatalban kell érdeklődnöd. Ne feledd, amit a feladatkiírás komolysága kérdésnél írtunk! A feladat szövege utólag nem változtatható, nem lehet "újat kérni" a következő félévben. A pecsétes, hivatalosan kiadott feladatkiírás szövegének megváltoztatása alapesetben NEM LEHETSÉGES! Előfordult már, hogy hihetetlen kavarás árán valakinek sikerült, de egyáltalán nem triviális, hogy engedélyezik! A kiadástól számított 2 év áll rendelkezésedre a befejezésre, de ügyelni kell arra, hogy a téma ne avuljon el időközben! 21