F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

Átírás

1 F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és november 11-én, hétfőn és 12-én, kedden elfogadott törvényjavaslatokról Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Pristinában, október 3- án aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló T/ számú törvényjavaslat A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését lényegesen megkönnyíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Egy adóegyezmény megkötése ideális és átlátható gazdasági és jogi hátteret tud biztosítani mindkét Szerződő Fél befektetői számára. A nemzetközi szerződés megkötésével a gazdasági kapcsolatok élénkülését és a tőkebefektetések növekedését várják. Magyarország és a Koszovói Köztársaság között megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Az Egyezmény hatálya a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki. Az Egyezmény a Szerződő Felek illetékes hatóságai számára lehetővé teszi a megfelelő kommunikációt, ezen felül pedig biztosítja azt, hogy a két fél közül bármelyik egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másiknál, amennyiben úgy állapítja meg, hogy annak adóztatása nem felel meg az Egyezményben leírtaknak. Nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai érvényesek, ezért kihirdetése törvényben kötelező. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/ számú törvényjavaslat A jogszabály tartalmazza az NMHH, valamint az NMHH Médiatanácsa évre vonatkozó teljesített bevételeit és kiadásait is. Az NMHH által benyújtott évi zárszámadás ,1 millió forint bevételről és ,6 millió forint kiadásról számol be. A főbb bevételek megoszlása: 1) Frekvencia díjakból származó bevétel: ,9 M Ft 2) Új pályázati frekvenciák díjbevétele: 993,7 M Ft 3) Áfa köteles bevételek: 5 595,1 M Ft 4) Azonosítók használati díja: 2 453,8 M Ft 5) Felügyelt piacokról befolyt felügyeleti díj: 2 207,4 M Ft 6) Hatóság egyéb saját bevételekből származó forrása: 3 213,3 M Ft 7) Előző évi maradvány pénzforgalom nélküli bevétel: 1 118,2 M Ft 8) Működési támogatásként kapott pénzeszköz: 2 352,7 M Ft 9) Előző éves maradvány igénybevétel: 3 149,4 M Ft A kiadások megoszlása: 1) Működési kiadás: ,5 M Ft 2) Pénzeszköz átadás: 3 173,9 M Ft 3) Felhalmozási kiadások: 1 625,2 M Ft A Médiatanács által benyújtott zárszámadás 219,4 millió forint bevételről és 179,7 millió forintos kiadásról számol be. A maradvány 39,7 millió forint, amelyet a Médiatanács a évre áthúzódó pénzügyi teljesítésekre, a kötelezettségvállalással nem terhelt része pedig tartalék képzésére használható fel. Ez azonban csak a költségvetés által kezelt bevételt jelenti, a költségvetésen kívüli, Médiatanács által kezelt, évi bevétel összege 4 116,1 millió forint. 1

2 A 2012-es évben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap megvásárolta a Kunigunda úti székházat. A székház megvételére, valamint az ahhoz kapcsolódó tranzakciós kiadásokra hitelt vett fel. A komplex hitel ,0 millió forint beruházási hitelből, ,0 millió forint forgóeszközhitelből és 4 000,0 millió forint folyószámlahitelből áll. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat Az elfogadott javaslat a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényt (a továbbiakban: Fétám tv.) módosította annak érdekében, hogy Start-számla nyitásra ösztönözze a szülőket, támogatva ezzel a gyermekek jövőjéről való gondoskodást. A javaslat ezáltal a lakosság különösen a harmincas korosztály állampapír-állományának és állampapír-vásárlási hajlandóságának növekedését segíti elő, amellyel hozzájárul az ország adósságfinanszírozási és likviditási kockázatainak mérséklődéséhez is. A Start-számlán elhelyezett követelés ezentúl automatikusan az új, 19 éves futamidejű, mindenkire nézve egységes kamatot fizető Babakötvénybe kerül befektetésre. A szülőnek, hozzátartozónak ezután csak egyszer kell a Kincstár kirendeltségeiben személyesen megnyitnia gyermeke részére a Start-számlát. Ezt követően már csak a további befizetésekre érdemes gondot fordítania, amelyet átutalási megbízás formájában is megtehet. A kötvény nem jár le a gyermek 18. évének betöltéséig, tehát nem állhat elő olyan eset, hogy a lejárat után a szülő megfeledkezik arról, hogy a megtakarítást új állampapírba fektesse. Az elérhető hozamot a továbbiakban nem befolyásolja a szülő azon döntése, hogy milyen kamatozású állampapírt választ. A kamatok automatikusan ugyanebbe az államkötvény-sorozatba visszaforgatva kerülnek jóváírásra. A törvény megkülönbözteti a hozam tekintetében a letéti számlákat a Start-számláktól. A letéti számla a törvényjavaslat szerint ezentúl a mindenkori inflációval megegyező kamatot, míg Start-számla nyitása esetén a Babakötvény infláció plusz három százalék kamatprémiumot fizet. A javaslat rendezi azoknak a gyermekeknek a helyzetét is, akiket a gyámhatóság a vonatkozó jogszabályok szerint nevelésbe vesz. Eszerint a kincstár köteles lesz Start-számlát nyitni azon gyermekek javára, akik a gyámhatóság adatszolgáltatása alapján a tárgyévben legalább hat hónapig nevelésben voltak. Örökbefogadott gyermekek esetében új kincstári letéti Start-számla nyitására kerül sor. A törvény lehetővé teszi, hogy a gyermek 18. életéve betöltését követően a Start-számlán elhelyezett állampapírbefektetés után járó kamatok a számlán jóváírhatóak és automatikusan újrabefektethetőek legyenek, valamint biztosítja, hogy a Start-számlán jóváírt és az arról kifizetett összeg adó- és járulékmentes legyen a 19 éves állampapír teljes futamideje alatt. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A javaslat értelmében a kormány által a közérdekből rendelettel (különösen a munkahelyek megőrzése, és az ellátás biztonsága érdekében) nemzetstratégiainak minősített ügyekre nem terjed ki a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény hatálya, így ilyen esetekben nem kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét kérni az összeolvadáshoz. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CLXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló T/ számú törvényjavaslatról A Kormány a évi költségvetés elfogadásával folytatta az előző kormányoktól örökölt problémák megoldását, az államháztartás rendbetételét. Számos területen sikerült átütő eredményeket elérni: csökkent az államadósság, a költségvetési hiány, javult a munkaerő-piaci aktivitás. Az előző kormányok idején elterjedt deviza alapú hitelezés sérülékennyé tette a gazdaságot és jelentősen megnövelte a háztartások terheit, ami gátjává vált a növekedésnek. Ezért a Kormány lehetőséget adott a végtörlesztésre, kidolgozta az árfolyamgát rendszerét, mellyel több százezer család élete vált kiszámíthatóbbá ben egyre inkább javult a pénzpiacokon Magyarország iránt a bizalom és nyilvánvalóvá vált, hogy a Nemzetközi Valutaalap segítsége nélkül is finanszírozható az ország költségvetése. A piaci bizalom helyreállítása annak volt köszönhető, hogy a Kormány maximálisan elkötelezett a költségvetési hiánycélok betartása mellett. 2

3 A tradicionálisan fontos magyar exportpiacnak számító európai országokban bekövetkezett gazdasági visszaesés, illetve az aszályos időjárás következtében alacsony mezőgazdasági teljesítmény eredményeként a magyar bruttó hazai termék 2012-ben 1,7%-kal csökkent. Ugyanakkor a feldolgozóipari nagyberuházások terén tapasztalható jelentős, 4,9%-os bővülés, illetve a külkereskedelmi mutatók további erősödése megteremtette annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaság újra növekedési pályára álljon. A Kormány gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb eredménye, hogy tíz év után sikerült a GDP arányos költségvetési hiányt 3% alá szorítani: a évi államháztartási hiány a GDP 1,9%-ban teljesült, ami az Európai Uniót tekintve a 7. legalacsonyabb hiányadat. A Kormány fegyelmezett költségvetési politikája biztosítja az államháztartás fenntartható egyensúlyát. Ezt támasztja alá, hogy idén júniusban az európai pénzügyminiszterek tanácsa megszüntette a Magyarország ellen 2004 óta húzódó túlzott deficit eljárást ben Magyarország adósságrátája a GDP 79,2 %-át tette ki, ami a 2011.évi 81,4 %-os értéknél szintén kedvezőbb. Az Európai Unióban az államadósság csökkentésére mindösszesen öt tagállam volt képes (Magyarország, Dánia, Görögország, Lengyelország, Lettország). A törvényjavaslathoz egy darab zárószavazás előtti módosító javaslat került benyújtásra, ami az egyházi közoktatási intézményfenntartók támogatását növeli meg 7215,0 millió Ft-ra. Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A jogszabály az illetékekről szóló évi XCIII. törvény; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. Törvény (továbbiakban Kult. tv.); az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény módosítását célozza. A II. világháborút követően a közgyűjteményekbe különböző módon nagyszámú műtárgy és műtárgy együttes került, amelyek egy részénél kétséges, hogy az adott kulturális javak jogszerűen kerültek-e állami tulajdonba. A közgyűjteményekben őrzött kulturális javak jelentős részénél a tulajdoni helyzet máig tisztázatlannak, kellő alapossággal dokumentálatlannak tekinthető. Több esetben az eredeti tulajdonosok megpróbálták visszaperelni az államtól jogos örökségüket, változó sikerrel. A jogi helyzet tisztázatlan, nincs megfelelően kialakított eljárási rend arra nézve, hogy mely szervek, milyen adatok alapján és milyen eljárásban kötelesek eljárni ilyen esetekben. Az állami tulajdon fennállását kell megvizsgálni az ilyen jellegű vagyontárgyak esetében, és ha kétség merül fel az állami tulajdon fennállása tekintetében, ez visszaadási kötelezettséget eredményez. A jogszabály az illetékekről szóló törvény módosításának eredményeként az öröklés alóli illetékmentesség körébe vonja a kulturális javak volt tulajdonos számára történő visszaadását. Fontos megjegyezni, hogy ez a mentesség kizárólag a visszaadást megelőző öröklésre vonatkozik, ezt követően további öröklésre nem. A Kult. törvény kiegészítésével megteremti azt a kötelezettséget, hogy a közgyűjtemény köteles kiadni az általa őrzött olyan kulturális javakat, amelyek állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, és az igénylő a tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti. Az elfogadott jogszabály egy új nemperes eljárást hoz létre. A kulturális javak kiadása elsősorban jelenleg eredeti tulajdonosuk vagy azok részére történik, akik tulajdonosi minőségüket hagyatékadó végzéssel, öröklési bizonyítvánnyal igazolhatják. Az új eljárás célja, hogy azok a személyek, akik tulajdonjogukat nem tudják bizonyítani a fent megjelölt dokumentumokkal, úgy egy speciális, egyszerűsített nemperes eljárás keretében igazolhassák, hogy örökösi minőségükkel kapcsolatban komoly kétség nem merül fel. Így a közjegyző végzésben elrendelheti a nem állami tulajdonú műtárgy kiadását, ill. visszaadását a tulajdonjogot kellő meggyőző erővel valószínűsítő személy számára. A nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat április 10-én, az Európai Bizottság célzott felhívására a Belügyminisztérium benyújtott egy uniós pályázatot, amelynek célja Magyarország utas-adat információs rendszerének felállítása. Hazánk megnyerte a pályázatot, és a teljes kért összeget, azaz a projekt összköltségvetésének 90%-át, eurós támogatásban részesül. Az utas-adat információs rendszer (PNR rendszer) a légi közlekedési ágazatra vonatkozik, és a feladat ellátására a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) került megjelölésre. A nemzeti utas-adat információs rendszer kialakítását a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni 3

4 fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvényben (Szbtv.) kell szabályozni. Az Szbtv. mellett indokolt más törvény módosítása is. A SZBEKK új feladatává válik utas-adat információs egységként a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és előzetes utas-adatok kezelése, valamint értékelése és elemzése, összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. A hazánk területére érkező vagy onnan induló EU külső légi járatok utas-adatainak kezelése az adatvédelmi előírások alkalmazása mellett eredményesebbé teszi az együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét, fokozza hazánk és az EU biztonságát. Jelenleg már számos EU tagország, és EU-n kívüli ország használja, vagy épp tervezi a rendszer bevezetését. A PNR rendszer működésének lényege, hogy a kereskedelmi személyszállítással foglalkozó légi fuvarozók továbbítják a foglalási rendszerükben lévő adatokat a nemzeti utas-adat információs egységnek, amely adatbázisában az adatokat kezeli, megőrzi. Az elemzés révén kiszűri az utasok közül azokat, akiknek adatai arra utalnak, hogy érintettek lehetnek a meghatározott bűnözési formákban. A PNR adatokból akár az utasok személyes adatainak ismerete hiányában is azonosítani lehet a gyanús személyeket és a velük együtt utazókat. A SZBEKK az átvételt követő 5 évig tartja nyilván az adatokat, azonban az adatokat a személyes jellegtől 30 nappal az átvételt követően meg kell fosztani, és a személyes jelleg csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza. Továbbá sor került a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló évi CXXXIII. törvény és az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló évi LIV. törvény módosítására. Egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat Az új katasztrófavédelmi törvény január elsejei hatályba lépését követően az új szabályozás a gyakorlatban is vizsgázott. Az azóta bekövetkezett katasztrófák védekezési tapasztalatainak értékelését a Belügyminisztérium elvégezte, és ezek figyelembe vételével néhány ponton, a további hatékonyságnövelés céljából a szabályozás módosítására tett javaslatot. A törvényjavaslat az alábbi törvényeket módosítja: A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény o A hatósági jogalkalmazás egyértelműsítését szolgálja. A vízügyi igazgatási szervet a vizet, mint állami vagyont érintő vízügyi hatósági eljárásban ügyfélként be kell vonni. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény o Az Országos Tűzvédelmi Szabályzathoz (OTSZ) kapcsolódó módosítások: az elkészítés alatt álló új Országos Tűzvédelmi Szabályzat indokolja az OTSZ és a tűzvédelmi műszaki irányelvek viszonyának meghatározását. Az új OTSZ célja a tervezőbarát szabályozás. o A tűzjelzésre és az automatikus tűzátjelzésre vonatkozó szabályok pontosítása: a szabályozás meghatározza, hogy a jelzésfogadó fenntartója viseli a tűzátjelzést fogadó központ kialakításával és fenntartásával kapcsolatos költségeket. A felügyelt létesítmény tulajdonosa pedig a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és a jelzés átviteléhez szükséges kommunikációs út kialakításáért, fenntartásáért és az ebből származó költségek viseléséért felelős. o Pénzügytechnikai szabályok pontosítása o Meghatározza a beavatkozó tűzoltó egyesület önálló feladatellátását A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény o Elsődleges célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy a nagy számban lévő közfoglalkoztatottak szükség szerint bekapcsolódhassanak a baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzési, elhárítási munkálataiba. A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény o Az árvízvédekezés hatékonyságának fokozása és a védekezéshez szükséges anyagok gyorsabb beszerzési lehetőségének biztosítása érdekében már a II. fokú védekezés elrendelésétől el lehet tekinteni a Kbt. alkalmazásától, mivel fennáll a katasztrófaveszély. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény o Többek közt a SEVESO III. irányelv átültetéséhez szükséges módosításokról szól. 4

5 Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A büntetőjogi tárgyú törvények legutóbbi átfogó módosítása a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló évi CCXXIII. törvény volt, amely rendelkezéseinek többsége július 1-jén lépett hatályba. Az elfogadott törvényjavaslat terjedelmében a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvényben csak kisebb változtatásokat vezet be, amelyeknek célja, hogy a büntetőeljárások hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében megoldást nyújtson a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra, illetve hozzáigazítja a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényeket a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, továbbá technikai pontosításokat is végez. Az elfogadott javaslat módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvényt is. Az elfogadott javaslat megszünteti az előzetes letartóztatás felső határát a 15 évi vagy azt meghaladó büntetéssel büntetendő bűncselekményeknél. Az elfogadott javaslat a bírói munka soron kívüli kiértékelését is megszabja abban az esetben, ha az általa tárgyalt per 2 éve van már folyamatban. A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat Az elmúlt egy évben jelentősen drágultak hazánkban a banki szolgáltatások. A KSH adatai alapján 2012 decemberéhez képest a banki költségek átlagosan több mint 45%-kal emelkedtek, miközben az Európai Unió tagállamaiban átlagosan csupán 0,8%-os növekedés volt tapasztalható. A banki költségek drasztikus emelkedése elsősorban az alacsony keresetű családokat érinti hátrányosan, hiszen esetükben akár a havi jövedelem 2-3%-át is felemészthetik a különböző banki díjak és jutalékok. A hazai pénzintézetek az őket terhelő adóköltségeket jelentősen meghaladó mértékben emelték az ügyfeleket érintő díjakat és jutalékokat úgy, hogy ezek a költségek az ügyfelek számára előre nem látható módon és nem kiszámíthatóan változtak. A javaslat a pénzügyi rezsicsökkentés első lépéseként fogyasztói jogként kívánja biztosítani forint összeghatárig a jövedelemhez való készpénzben történő hozzáférést, ezzel is mérsékelve a családokra nehezedő pénzügyi terheket. A javaslat értelmében február 1-től ingyenes az adott naptári hónapban bankfiókban, vagy készpénzkiadó automatánál végrehajtott első kettő készpénzfelvétel együttes összegének forintot meg nem haladó része. Az ingyenes készpénzfelvételre a hazai pénzintézetnél számlát vezető Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 16. életévét betöltött személy jogosult azt követően, hogy nyilatkozatban megjelöli azt a tulajdonában lévő fizetési számlát, amely esetében az ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget érvényesíteni kívánja. Az az ügyfél jogosult december 31-ig a bankfiókban történő ingyenes készpénzfelvételre, aki a jelen törvény hatályba lépését megelőzően nem rendelkezett a fizetési számlájához tartozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslat A törvényjavaslat elsődleges célja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény módosításával a szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó speciális szabályozás egyetlen törvénybe történő összevonása, és ezzel egyetlen kódexben egyesítése. A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó speciális, a szövetkezetekről szóló évi X. törvénytől (illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvénytől) eltérő szabályokat eddig a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény tartalmazta. A Hpt. elsősorban a szövetkezeti hitelintézetek alapításának és belső működésének, tagsági 5

6 viszonyainak az általános szabályoktól eltérő vonatkozásait szabályozta, az Szhitv. pedig a szövetkezeti integráció szervezeteit, azaz az Integrációs Szervezetet és a Takarékbank Zrt.-t. Jelen törvényjavaslat koncepciója szerint ezek a különös rendelkezések egyetlen törvényben, az Szhitv.-ben kapnak helyet, ezzel elősegítve a szabályozási rendszer egyértelműségét és átláthatóságát. A törvényjavaslat ezzel egyidejűleg átvezeti a koncepció érvényesülése érdekében a szükséges módosításokat a Hpt. szövegén, valamint pontosító rendelkezéseket tartalmaz az Szhitv. eddig hatályos rendelkezései vonatkozásában, tükrözve a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatait. A törvényjavaslat az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU (2013. június 26.) rendelete (a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról) 10. cikkének megfelelő nemzeti szabályozást tartalmaz, ami a törvény 1. (5) bekezdése első mondatának módosítását is megkívánja. 6