Az építőipar munkaegészségügyi kérdései
|
|
- Ignác Szebasztián Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az építőipar munkaegészségügyi kérdései A prevenció elvének érvényesítése az építőiparban Konferencia sorozat: november Budapest Dunaújváros Szekszárd 1
2 A munka biztonsági és egészségi kockázatai EU27 > 205 millió munkavállaló munkahelyi kockázatai miatt évente ~ 3,5 - ként meghal valaki a munkával kapcsolatos okok miatt! > haláleset következik be: munkabaleset miatt 8900 fő foglalkozási ártalom miatt fő ebből: az összes eset 1/3-át a veszélyes anyagok okozzák (okozhatják) az azbeszt miatt ~ 21 Ezer következik be (2020-ra tetőzik!) Az összmorbiditás ~ 20%-a, az elveszett életévek 3%-a a munkavégzés kockázati tényezőire vezethetők vissza A foglalkozási rákhalálozás az összes rák mortalitás 8-10%-át teszi ki (USA: ~30%?, EU: ~20%?) A betegszabadság főbb okai között: ~ 4,5 ként van 3 napon túli hiányzással járó munkabaleset - a túlzott munkahelyi megterhelés, elfáradás, a munkahelyi stressz, főként az MSDs (hátfájás) szerepel a távollét fő okaként - 2 x több munkaképesség csökkenés keletkezik a munka kockázatai miatt 2
3 A munka kockázatainak költségei A munkával összefüggő egészségártalmak a balesetek, a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések a munkából való távollét és az egészségkárosodás miatti gyógyítás, rehabilitáció és kompenzáció rendkívül magas költségekkel járnak: - a munkavállalók és családjaikra számára - a szervezetek/vállalatok számára (a betegszabadság, a biztosítási költségek, a termelékenység visszaesése, az alkalmazottak gyakori cserélődése, a motiváció és a versenyképesség hiánya, stb. tekintetében) - az egész társadalmi kockázatközösség számára (az egészségügyi és szociális rendszerekre nehezedő, egyre növekvő terhek miatt) A probléma érdemi megoldása nemcsak a munkáltató - az építőiparban sem egyedül az építőipari cégek - feladata! - EU-OSHA évi kampánya: Biztonságban építkezni - Bilbaói Nyilatkozat 3
4 Az Európai Unió építőipara Az EU egyik legnagyobb és legjelentősebb iparága: - > 13 millió munkavállaló (+ a fekete munkások! ~20%?) megfelel az összes foglalkoztatottak ~ 8%-ának - > 900 Md euro az éves forgalma - ~ 47% a mikro (<10 fő) vállalkozások aránya [egyéb: 36%] Az EU egyik legveszélyesebb szektora: - ~ 850 Ezer mb/év ebből: ~ 1300 eset [Σ: 15%-a] egyéb iparágakban 5 / 100 Ezer munkavállaló az építőiparban ez 13 / 100 Ezer munkavállaló! - magasabb az MSDs a légúti panasz, a vegyi anyagok okozta bőr- és idegrendszeri probléma, a munkahelyi zaj- és a rezgésterhelés A munkavédelem (biztonság és egészség) alacsony színvonalú: - a munkavédelmi problémák jelentős része rejtve marad (nem jelentik a balesetet, nem tárják fel a betegséget!) - a becsült pénzügyi költség ~75 Md euró [200 euro/lakos] 4
5 Magyarország építőipara Meghatározó önálló nemzetgazdasági ágazat (2009. I. félév): - az építőipar teszi ki az összes vállalkozások ~ 6,2%-át (közel 98 Ezer vállalkozás: >40 E ev, ~35E kft, >21 E bt) - az építőiparban dolgozik az összes foglalkoztatott 6%-a [EU-ban: 8%] - az építőipari termelés visszaesése 16% volt (2008/2009) Az egyik legveszélyesebb ágazat (2008. évi jelentés): - az összes munkabaleset ebből: 118 eset - az építőiparban 1314 (Σ: ~6%-a) munkabalesetből 41 volt - 3,1 a 100 Ezer főre eső munkabaleseti ráta az EU ban 5! - ~13,6 munkabaleseti ráta az építőiparban - az EU ban 13 - a 41 eset az összes eset 34%-a az EU-ban ~15% munkaegészségügyi hatósági kivizsgálás Ebből: 403 foglalkozási betegség (gyanúja) miatt 279 elfogadásra került 140 fokozott expozíciós eset kivizsgálása 113 elfogadásra került - az építőiparból 6! foglalkozási megbetegedést (becsült: ~2000!) 7! fokozott expozíciós esetet jelentettek (becsült: ~2000!) 5
6 Építőipar építkezések Az ILO 167. számú Egyezménye alapján az építkezésekkel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről szóló évi LXXX. törvény szerint: Az építkezés kifejezés a következőket foglalja magában: a) az épületek építési munkáit, beleértve a földkiemelést és mindenfajta építmény és szerkezet építését, szerkezeti átalakítását, felújítását, karbantartását (beleértve a tisztítási és a festési munkálatokat), elbontását b) az építőmérnöki munkát, beleértve a földkiemelést és az építését, szerkezeti átalakítását, felújítását, karbantartását és elbontását, például a következőknek: repülőterek, dokkok, kikötők, belső vízi utak, gátak, vízfolyások és a tengerparti gátak műtárgyai, lavina elleni védelem műtárgyai, utak és autóutak, vasutak, hidak, alagutak, viaduktok, és a különböző szolgáltatások, úgymint kommunikáció, vízelvezetés, csatornaépítés, víz- és energiaellátás nyújtásával összefüggő munkákat c) előre gyártott épületek és szerkezetek felállítása és szétszerelése, valamint előre gyártott elemek gyártása az építkezés helyszínén. 6
7 Ideiglenes vagy változó építési munkahely Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM - EüM együttes rendelet szerint 92/57/EGK és 89/655/EGK (2001/45/EK m.) alapján Ideiglenes vagy változó építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló külön jogszabály a 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet határozza meg: az építési szakmunka, építési-szerelési munka, építőipari kivitelezési tevékenység, építtető, felelős műszaki vezető, kivitelező fogalmát. 7
8 Az építés-kivitelezési és tereprendezési munkák (4/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM e. r. 1.számú melléklete szerint) Árokásás Földmunkák Építés Előre gyártott elemek összeállítása és szétszerelése Átalakítás vagy kiszerelés Változtatás Felújítás Javítás Szétszerelés Építmény és zsaluzatok bontása Üzemeltetés Karbantartás, festés, tisztítás Csatornázás Ivóvízvezeték építése, árokba fektetése Szállítás, tárolás, raktározás Beton-vasbeton munkák Kőműves munkák 8
9 Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények (1) Azok a munkák, amelyek talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel vagy magas helyről történő leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. Egyéb jogszabályokban meghatározott veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezők expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban időszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. Egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történő munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munka. 9
10 Az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelentő munkák és munkakörülmények 2) Magas feszültségű vezetékek közelében végzett munka. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történő munkavégzés. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. Légvezetékeket szállító járművek kezelői által végzett munka. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 10
11 Az építőipar veszélyes sok és sokféle a kockázat Az építőipar: - veszélyes (létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia által okozott kockázatok miatt) - a veszélyes anyagok (robbanó, sugárzó, mérgező, ingerlő, fertőző, rákkeltő, utódkárosító, stb.) - a veszélyforrások (fizikai: gépek, eszközök, járművek, klímatényezők, zaj rezgés sugárzás - elektromos feszültség; veszélyes anyag; biológiai tényezők) miatt. A veszély (Hazard) a kár (Harm) a kockázat (Risk) a biztonság (Safety) A veszély (mint a kár, egészségkárosodás, sérülés, egyéb veszteség lehetséges forrásaként értelmezhető) mindig a kockázat (mint a veszély bekövetkezésének valószínűsége és súlyosságának mértéke, és mint a biztonság, vagyis az elfogadhatatlan kockázattól való mentesség) összefüggésrendszerében, folyamatában vizsgálható. A munka világában így az építőiparban is a < 10 mikrorizikó kockázati szint fogadható el lsd. a jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban, mérési eljárásokban, stb. meghatározott határértékeket! 11
12 A munkavállalók munkahelyi megterhelése az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatok tipikus forrásai - kültéri - beltéri - mélyszíni-magasban - beszállással - hidegben-melegben - balesetveszélyes - csúszós, vizes, stb. - fizikai - kémiai - biológiai, - ergonómiai - pszicho-szociális kóroki tényezők munkakörülményekből munkakörnyezetből - mechanikai - élettani munkavégzésből - idegi - érzelmi hatások 12
13 Biztonságban építkezni EU-OSHA kampánya Bilbaói Nyilatkozat Biztonságban építkezni felhívása: A munkavédelmi szempontok szem előtt tartása az egész építési projekt során - az egészséges és biztonságos építési munkahelyek kialakítása - a munkabalesetek és a foglalkozási ártalmak megelőzése, csökkentése érdekében Alapelvek: - az egészség és a biztonság szempontjainak számbavétele már a tervezéskor; - a termékek, a szolgáltatások, a beszállítók beszerzésekor és - a végrehajtás során, az építkezés megvalósításakor, a kivitelezéskor a jogszabályi előírások betartása révén; - a helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlat megvalósítása - összekapcsolva a szociális partnerekkel folytatott párbeszéddel! A kockázatértékelés és az erre épülő megelőzés (kiemelten: KKVk) az építőiparban is meghatározó jelentőségű a veszélyek csökkentése, a kockázatok mennyiségi és minőségi értékelése, a megelőző intézkedések, a kockázatközlés tekintetében 13
14 A munkavédelem intézményrendszere A WHO Alkotmánya - az ILO Egyezmények - az EU Irányelvek alapján A munkavédelem alapvető emberi alapjog: minden munkavállaló számára biztosítani kell a legmagasabb szintű egészséget a munkahelyen és ennek megvalósításához a foglalkozás- egészségügyi ellátást. Az EU munkavédelmi alapelve: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés kialakítása és fenntartása, a munkavállaló és környezete közötti kölcsönhatás átfogó és együttes kezelése, a munkavállalók egészségének és testi épségének védelme a munkáltató át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata. Az EU legfőbb munkavédelmi alaptörvénye - a 89/391/EGK Keret - Irányelv (és sisters /végrehajtási rendeletei), továbbá egyéb - a szociális biztonságot is érintő szektoriális, ágazati irányelvek, ajánlások együttese, amelyek a Közösség tagjai számára kötelező (minimálisan teljesítendő) munkavédelmi szabályokat és a megelőzést szolgáló ellátó rendszer kialakítását írják elő. 14
15 A munkavédelem hazai szabályozása Alkotmány 70/D. szerint: a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez; ezt a jogot többek között a munkavédelem megszervezésével valósítja meg. A munkavédelemről évi XCIII. törvény rögzíti, hogy: - a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények rendszere és végrehajtása - a munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magába - (és tartalmaz a munkavédelem szociális feltételeire vonatkozó előírásokat is: pl. a jó munkahelyi közérzetre, a szociális jólét megteremtésére vonatkozóan) A munkavédelem jogalanyai: - a Munkáltatók (a Munkavállalók / Képviselőik) - a Szolgáltatók - a Munkavédelmi hatóság. 15
16 A munkavédelem hazai szervezete: egységes munkavédelem integrált munkaegészségügy 2007-től jogi szabályozás, szervezeti átalakítás és az egységes munkavédelmi feladatok (irányítás, ellenőrzés) gyakorlásával - megszűnt a munkavédelem (korábbi) megosztottsága a felügyelet, az irányítás, az ellenőrzés tekintetében - közigazgatási hatóságként létrejött az OMMF - a munkaegészségügyi feladatok átkerültek az ÁNTSZ-től az OMMF-hez - az OMFI az OMMF szakmai bázisintézete lett (jelentések, beszámolók, fb-fexp) - az OMMF az OMFI közreműködésével az OSZMK-val együttműködik és ellátja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatainak szakmai irányítását is (szabályozás, módszertan, képzés-oktatás, közvetett ellenőrzés) 16
17 Az feladatai és kompetenciái Az OMMF közigazgatási hatóságként (Mvt.; Ket.; Szabt.): 1. Ellenőrzi és érvényesíti a munkaegészségügyi előírásokat a munkáltatóknál 2. Vizsgálja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok kötelező igénybevételét 3. Kivizsgálja és nyilvántartja a foglalkozási betegségeket és fokozott expozíciós eseteket. 4. Az OMFI révén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre irányuló munkavédelmi kutatásokat végez. 5. Intézkedik munkaegészségügyi szempontú mulasztás, szabálysértés, súlyos (és közvetlen) veszélyeztetés esetén a munkáltatóval szemben. Az OMMF irányítási, felügyeleti, ellenőrzési eszközrendszerébe tartozik: - az állami irányítás szabályozással, jogalkalmazással SZMM részére - a munkáltatók közvetlen hatósági ellenőrzése Felügyelőségek révén - a szolgálatok beszámolóinak szakmai értékelése OMFI közreműködésével - együttműködés és közös ellenőrzések végzése OSZMK szakfőorvosokkal 17
18 A munkáltatók munkaegészségügyi feladatai A szervezett munkavégzés során a munkáltató át nem hárítható (objektív) felelőssége és kötelezettsége a munkaegészségügyi feladatok végrehajtása: - foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításával a munkáltató valamennyi munkavállalójára kiterjedően - a munkavégzés hatásaitól és a munkahelyi egészségkárosító kockázatoktól függően munkahigiénés vizsgálatok végzésével/végeztetésével - (szükség esetén) szakszerű elsősegélynyújtás megszervezésével. A Mvt-ben előírt munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátása tekintetében az előírt szakképesítéssel rendelkező szakemberek biztosítása. Egyéb, külön jogszabályokban is előírt feladatok ellátása: - együttműködés a Szolgáltatóval - a munkavállalók (és képviselőik) tájékoztatása, informálása tanácskozás! - intézkedések megtétele, bejelentési és jelentési kötelezettség teljesítése. 18
19 A munkaegészségügyi feladatok ellátása (1) A Munkáltató Mvt-ben (és külön jogszabályokban) meghatározott munkaegészségügyi feladatai ellátására igénybe veszi: - saját belső szakértőit - kötelező jelleggel a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot és felkéri egyes munkaegészségügyi szaktevékenységben való közreműködésre - külső munkaegészségügyi szakembereket is felkérhet a feladat ellátáshoz A Munkáltató, a Szolgáltató (FESZ) számára a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevételével, a munkavédelmi jelentési kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat és az OMMF ellenőrzési jogkörét: - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Kormány rendelet határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (munkahelyen alapszolgálat) kötelező alap-, kötelező és munkáltatói felkérésre végzett közreműködői feladatait a külön jogszabályok figyelembe vételével: - a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet rögzíti. 19
20 A munkaegészségügyi feladatok ellátása (2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai a Mvt a, az Eüt a és külön jogszabályok alapján a szabályozás és a funkciók tekintetében is elkülöníthetők (besorolhatók): a) orvos-szakmai, egészségvédelmi-egészségfejlesztési, részben klinikai jellegű feladatokra (orvosi vizsgálatok, foglalkozási betegségek kivizsgálása, leletek értékelése, védőoltások beadása, felvilágosítás, tanácsadás, orvosi elsősegély) b) a munkáltató kockázatelemzéshez (becslés, kezelés, közlés) kapcsolódó, döntően a munkahigiéne eszközrendszerére épülő munkahelyi munkaegészségügyi feladatainak a segítésére. A munkáltatónak gondoskodnia kell a megengedett határértékkel jellemzett munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről [a 89/1995. (VII. 14.) Korm. r. 1.sz. m.]: a) a munkakörnyezet műszeres vizsgálatáról (kémiai, fizikai, klíma tényezők; a klíma index és a fizikai megterhelés és munka-energia forgalom meghatározása) b) a biológiai expozíciós (hatás) mutatók vizeletből és vérből történő kimutatásáról, vizsgálatáról (19, illetve 5 vegyi anyagra kiterjedően) 20
21 Munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősülő munkáltatói feladatok 1. Mvt. 21. (3) az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata 2. Mvt. 23. (2) a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése 3. Mvt. 54. (1) b), d)-f), Mvt. 54. (2) a munkahelyi kockázatok értékelése 4. Mvt. 54. (1) g), (2), Mvt. 54. (6) - (7) b) az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása 5. Mvt. 56. az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása 21
22 Kockázatértékelés = kulcs az egészséges munkahelyekhez Alapelv: A munka veszélyes lehet, ezért a veszélyt meg kell szüntetni, vagy csökkenteni. Ha ez nem lehetséges, a veszélyekből eredő (kisebb-nagyobb) testi épséget és egészséget (potenciálisan) károsító kockázatokat kell kezelni és megelőzni. Hogyan? Szabályozással, az elvek, a feladatok és a módszer meghatározásával Mi a szabályozás célja? Nem a kockázatok 0-ra csökkentése, hanem azok megfelelő kezelése, a helyes kahelyi gyakorlat kialakítása, az érintettek tájékoztatása (tanácskozás) Mi a módszere? A kockázatértékelés (kockázatelemzés: becslés értékelés közlés) Kinek a feladata? A munkáltatóé, de belső és külső szakértőket is felkérhet A hibás fogalmak és a rossz gyakorlat száműzése indokolt: - nem a veszélyt, hanem a kockázatot kell kezelni (kockázat nem hatással!) - kockázatértékelés nem kockázatbecsléssel [risk assesment] 22
23 A kockázatértékelés 5 lépéses módszere és vezérelvei 1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása (veszélyes munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat ami kárt okozhat; a veszélyeztetett munkavállalók körének meghatározása ) 2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása (kockázatbecslés a veszély miatt fennálló sérülésre vagy egészségkárosodásra - súlyosság és valószínűség) 3. lépés: Döntés a megelőző intézkedésekről (elkerülés, helyettesítés, kezelés, kollektív és egyéni védelem biztosítása kiküszöbölés vagy szabályozás) 4. lépés: Cselekvés (a rangsorolt megelőző és védelmi intézkedések forgatókönyve: ki, mit, mikor, mivel és hogyan végez feladatok és szereplők) 5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat (rendszeres és soron kívüli kontroll) 23
24 Mennyiségi kockázatbecslést kell végezni, ha 1. A hatás, az expozíció mérhető, a dózis/expozíció hatás összefüggés meghatározható, pl. - a munkahelyi légtérben mérhető a veszélyes anyag koncentráció - biológiai monitorozással (BEM) megítélhető a fokozott expozíció - mérhetők a klíma paraméterek, számítható a klímaindex - mérhető a zaj- és a rezgés terhelés - meghatározható a fertőzést okozó csíraszám - kiszámítható a fizikai munka és a hőterhelés munka/energia forgalma. 2. Regisztrálható az expozíció gyakorisága és az expozíciós idő. 3. A számszerű mérés adatai határértékekkel, expozíciós koncentrációs szintekkel összevethetők, a kockázat számszerűsíthető (µr): jelentéktelen / elfogadható /eltűrhető vagy csökkentendő / kezelendő. 24
25 Minőségi kockázatbecslést kell végezni, ha a munkahelyeken az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok mérésekkel nem határozhatók meg, paraméterekkel nem jellemezhetők 1. Ha az expozíció, a hatás nem mérhető, akkor a veszély-jellemzés során szemikvantitatív összefüggéseket kell feltárni. 2. Az azonosított veszélyeket irodalmi adatbázisokkal, az egészségkárosodás előfordulási gyakoriságával, a korai diagnosztizálással és monitorozással feltárt tünetekkel össze kell vetni. 3. Minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét. 4. Matematikai modellezéssel meg kell állapítani, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető vagy intézkedés szükséges a megelőzés érdekében [ha >10 µr! = 10 mikrorizikó]. R = K x W 25
26 Az építőipar főbb munkaegészségügyet (is) érintő szabályrendszere (1) Alapvető rendező elv: a Mvt. mint általános szabály egységben kezeli a munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények intézményi, irányítási, szervezési, végrehajtási rendszerét, mivel a munkahelyen így az építkezéseken is térben és időben egyszerre van (vagy lehet) jelen valamennyi (munkahelyi, környezeti, társadalmi) kockázat, aminek megelőzése érdekében védő intézkedéseket kell tenni. Az építőiparra az általános munkavédelmi előírások mellett külön jogszabályok is vonatkoznak, kiemelten: - az épített környezet kialakítására és védelmére - az építkezésekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi rendeletekre - az építési kivitelezésekre - az építési követelményekre - a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feltételekre. 26
27 Folytatás (2) Az Mvt. és külön törvények végrehajtására kiadott szabálykörök szerinti ágazati - jogszabályok hatályosak és illeszthetők az építési munkahelyekre, az építési folyamatokra előírt (a zárttéri általános és különleges, a szabadtéri külön) rendelkezések, követelmények rendszerébe. A szabálykörök szerinti ágazati jogszabályok: I. A munkahelyek általános követelményivel kapcsolatban: 3/2002. (II. 8) SzCsM - EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről II. Egyes munkavégzésre, tevékenységre vonatkozó speciális szabályok: 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 27
28 Folytatás (3) 4/2001. (IX. 26.) SzCsM - EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről! 4/2002.(II. 20.) SzCsM - EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 4/2001. (II. 23.) GKM rendelet a bányaüzemekben megvalósítandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények minimális szintjéről 3/2003. (III. 11.) FMM - ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről III. Meghatározott kóroki tényezőkkel kapcsolatos jogszabályok: 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 28
29 Folytatás (4) 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről! 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről IV. A munkaalkalmasságra, a foglalkoztatás szabályaira vonatkozó előírások: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról V. Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentése és kivizsgálása: 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 29
30 Folytatás (5) Az építőiparra vonatkozó egyes külön jogszabályok, amit a tevékenység jellege és a speciális védelmi intézkedések szükségessége indokol: 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályairól 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkáról 30/2001 (X. 3.) EüM rendelet a külső munkavállalók munkahelyi sugárterheléséről 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségéről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről EüM rendelet az elektromágneses terekről (2004/40/EC Irányelv alapján) EüM rendelet a mesterséges optikai sugárzásokról (2006/25/EC Irányelv alapján) stb. 30
31 Műszeres munkahigiénés vizsgálatok Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok: a 89/1995. (VII. 14.) Kom. r. 1. számú melléklet pontja alapján a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés) mennyiségi és minőségi vizsgálata b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül a zajszint, az infra-és ultrahang szintek, az (egész test) rezgésterhelés, a kéz-kar rezgés- terhelés, a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek, az elektromágneses tér jellemzői, a magas légköri nyomáson végzett munka, az ionizáló és nem ionizáló sugárzás szintek meghatározása c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata. 31
32 Biológiai expozíciós (hatás) mutatók labor vizsgálata A 89/1995. (VII. 14.) Komány rendelet 1. számú melléklete pontja alapján a foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós (hatás) mutatók megengedhető határértékeit külön jogszabály határozza meg: a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint (vizeletben: 19 - vérben: 5 vegyi anyagra van BEM-határérték, az anilin és a kadmium mindkettőből kimutatható!) Vizeletből BEM mutató Minta vétel ideje Megengedhető határérték mg/g µmol/mmol kreatinin kreatinin Anilin p-amino-fenol m. u Vérből BEM mutató Minta vétel ideje Megengedhető határérték µg/l µmol/l Anilin methemoglobin mhv. - m. u. - 3% (az össz Hgb %-ában) 32
33 Súlyosan veszélyeztető munkaegészségügyi mulasztás Veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel vagy technológiával (I.) végzett munka esetére előírt: - a munkaköri alkalmassági vizsgálat - a biológiai monitor - a kockázat értékelés (benne: az expozíció becslés/mérés) elmulasztása A külön jogszabály szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése A megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás Rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére előírt mérések elmulasztása 33
34 A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai (1) Az EU tapasztalatai szerint (EU-OSHA kampány, Bilbaói Nyilatkozat, Kockázatkezelési Kutató Központ előrejelzései, EUROSTAT, ország jelentések, stb.) - a hazai adatokkal egybevágóan - az egészségügyet érintő kérdésekre nem fordítanak kellő figyelmet: - a váz- izomrendszeri rendellenességekre (főként: hát-, nyak- és vállfájás) - a légúti panaszokra (rostok: azbeszt, szilikátok, porok) - oldószerek okozta veszélyekre (bőrgyógyászati, idegrendszeri panaszok a gyanták, króm és egyéb festékek, ólomtartalmú korrózió védők, ragasztók, stb.) - a lángvágásnál- és hegesztésnél a gázok, gőzök hatásaira, a szem károsodására - a járművek, berendezések szennyezés kibocsátására (CO, rákkeltők) - a tűz- és robbanásveszélyes, gyúlékony, hőtermelő berendezésekre, anyagokra - a biológiai kóroki tényezőkre ( fertőzésveszély, zoonózisok) - a fokozott pszichés terhelésre és a pszichoszociális kockázatokra - az egészségvédelmet szolgáló munkaszervezési intézkedésekre és az egyéni védőeszközök helyes megválasztására és biztosítására sem. 34
35 A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai (2) Az OMMF a munkavédelmi felügyelőségek építőipari ellenőrzéseinek legfőbb tapasztalatai: - a munkáltatók jogkövető magatartása évek óta nem javul - jellemző a fő- és alvállalkozói láncolat az összehangolás hiánya, az AMK foglalkoztatás nagy száma, a fekete munka magas aránya - a munkavédelmi koordinátorok túlzott leterhelése (~8-10 céget látnak el ) - az építési tervek formálisak, általában nem tartalmaznak munkaegészségügyi szempontokat, egészségvédelmi előírásokat - a bontási tervek (pl. azbeszt mentesítés) hiányoznak, illetve hiányosak - a kockázatértékelés nem teljes körű (hiányzik: a zaj- és rezgésterhelés, a porok, a rostok mérése, a veszélyes vegyi anyagok, egyéb kórokok vizsgálata) Gyakori és jellemző munkáltatói mulasztás: - a munkaköri alkalmasság /a foglalkoztatás vizsgálatának elmulasztása - a nem megfelelő egyéni védelem (beleértve a védőoltások elmaradását is!) - a klímatényezőknek megfelelő védőital, pihenőhely, pihenési idő biztosítása - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködését nem igénylik. 35
36 kampánya: a karbantartás Az EU-OSHA két éves kampánya ismét ráirányíthatja a figyelmet az építőipari munkák során végzett karbantartási festési tisztítási javítási bontási mentesítési tevékenységek során jelentkező különös veszélyekre, a biztonságot és az egészséget fokozottan veszélyeztető kockázatokra, a megelőzést szolgáló intézkedésekre és az ellátások, a szolgáltatásokra is. 36
korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához
Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19.
RészletesebbenKis cég? Kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Kis cég? Kis kockázat? Előadó: Dr. Erősné Bereczki Edit NMH TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Orvos szaktanácsadó A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok közreműködése egyes munkaegészségügyi
RészletesebbenKockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai
Kockázatértékelés az egészségügyben Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai Jogszabályi háttér Munkavédelmi jellegű szabályozások Foglakozás-egészségügyi és munka-higiénés szabályozások Veszélyes
RészletesebbenFoglalkozás-egészségügyi Alapellátás
Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás Foglalkozás-egészségügyi alapellátás Szakmakód: 2501 Tevékenységek progresszivitási szint szerinti besorolása Foglalkozás-egészségügy Progresszivitási szint I. alapellátás
RészletesebbenKOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN. FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM Szeptember
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A MUNKAHELYEKEN FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI KÖTELEZŐ SZINTENTARTÓ TANFOLYAM 2017. Szeptember 28-30. MI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS? Folyamat, mely során megvizsgáljuk, hogy: mi károsíthatja, veszélyeztetheti
RészletesebbenTörvények évi a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény évi LXXXIV. az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről
Törvények 2007. évi a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. CLXI. módosításáról 2007. évi CXXVI. egyes adóek módosításáról 2007. évi LXXXIV. a rehabilitációs járadékról 2006. évi XCVII. az egészségügyben
RészletesebbenGINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
GINOP-5.3.4. - 16-00006 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN A kockázatbecslés és kockázatkezelés munkaegészségügyi vonatkozásai Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
Részletesebben3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása
Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség
RészletesebbenMunkahelyi egészség és biztonság. helyi programja
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenGINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
GINOP-5.3.4. - 16-00006 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az egészségvédelmi követelmények teljesítése a munkahelyen A munkavédelem célja A munkavédelem: alapvető általános
RészletesebbenMunkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Dr. H. Nagy Judit főosztályvezető NMH MMI Munkavédelmi Főosztály A bekövetkezett balesetek időpontja 25000 20000
RészletesebbenA kockázatértékelés jelentősége a munkaegészségügyi gyakorlatban, különös tekintettel az egészségügyi ágazatra. csadó
A kockázatértékelés jelentősége a munkaegészségügyi gyakorlatban, különös tekintettel az egészségügyi ágazatra Dr. Bereczki Edit - OMMF elnöki tanácsad csadó A munkavédelem célja és feladata A munkahelyi
RészletesebbenGyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium
Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Mire tanítanak a súlyos balesetek? Előadó: Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail
Részletesebben2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE. Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok
2. AZ NMH (OMMF) MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi LXXV. törvény
RészletesebbenBESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről
BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről
RészletesebbenA munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa
A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata
1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak
RészletesebbenA biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján
A biológiai tényezők expozíciójával járótevékenységek munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feltételei a munkavédelmi célvizsgálatok alapján Nédó Ferenc munkafelügyeleti referens NGM Munkavédelmi Főosztály
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN
MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
RészletesebbenA munkavédelem fogalma, célja
1. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, célját, alapkérdéseit! A munkavédelem célja, feladatai és területei A munkavédelem szabályozási rendszere A munkavédelmi hatósági felügyeleti szervek (felsorolás)
RészletesebbenA munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ
A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi ellenőrzésének kiemelt szempontjai Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény értelmében
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges
RészletesebbenMunkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető
RészletesebbenA munkahelyi üzembejárás célja, jelentősége, tartalma
Dr. Bereczki Edit A munkahelyi üzembejárás célja, jelentősége, tartalma Foglalkozás-egészségügyi Fórum A munkaegészségügy aktuális kérdései Budapest, 2010. szeptember 22. SE ÁOK - OMFI - OMMF 18/2007.
RészletesebbenMunkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében
RészletesebbenMUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN
MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.
RészletesebbenTörvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek
4.2.4. Táblázat / 1. Érintett vegyi 1. 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről 2. 199. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről
RészletesebbenKis cég, kis kockázat? Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.
Kis cég, kis kockázat? A munkáltatók és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok együttműködése Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes NMH MMI Munkavédelmi Főosztály 1988. évi 13. törvényerejű
RészletesebbenÉpítőipari Fórum
Építőipar; Feldolgozóipar (leginkább fa- és fémfeldolgozás); Mezőgazdaság (benne fakitermelés is); Egészségügyi, szociális ellátás; Bányászat (csak munkaegészségügy); 2 Munkavédelmi oktatások; Porképződéssel
RészletesebbenGINOP A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN
GINOP-5.3.4-16-2016-00010 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE AZ ÉPÍTŐIPARBAN DR. ERŐSNÉ DR. BERECZKI EDIT Az egészséget veszélyeztető kockázatok értékelésének módszere és folyamata A világ
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság
RészletesebbenA kockázatértékelés elkészítésének tapasztalatai
A kockázatértékelés elkészítésének tapasztalatai Budapest, 2013. július 24 Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Megelőzés háttere Jogszabály szerint az EU-ban a munkáltatók kötelesek megakadályozni,
RészletesebbenMunkavédelem és érdekvédelem Változások és aktualitás feladatok a munkavédelemben
Dr. Bereczki Edit A munkaegészségügy helye és aktuális feladatai Feladatok és lehetőségek a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentési fegyelmének javítása terén Munkavédelem és
RészletesebbenNemzeti Munkaügyi Hivatal
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenKockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde
Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
RészletesebbenTÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Nesztinger Péter
RészletesebbenMunkavédelmi ellenőrzések
Munkavédelmi ellenőrzések XXV. Magyarországi Egészségügyi Napok Siófok, 2018. október 10 12. S E M M E LW E I S E G Y E T E M M Ű S ZA KI FŐ I G A ZG AT Ó S Á G BIZTONSÁGTECHNIKAI IGAZGATÓSÁG Hatósági
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre
RészletesebbenHírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata
Hírlevél 3. Munkahelyi kockázatok és azok megelőzése, a Munkavédelmi Érdekképviselet feladata GINOP-5.3.4-16-2016-00031 Legfőbb érték az ember- munkavédelem a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,
RészletesebbenMunkavédelmi oktatás
Munkavédelmi oktatás Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak oktatása 1 Munkavédelem szabályozása Munkavédelmi Törvény Végrehajtó rendeletek Munkabiztonsági Munkaegészségügyi Biztonsági Szabályzatok Munkáltató
RészletesebbenA munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége
A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tevékenysége Jogszabályok betartásának ellenőrzése Szervezett munkavégzés Helyszíni ellenőrzés Előzetes értesítést nem alkalmazunk A közigazgatási hatósági eljárás és
RészletesebbenAz építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások
Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.
RészletesebbenJogszabályok alkalmazása. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Jogszabályok alkalmazása Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség
RészletesebbenA munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok
A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 862 01 Munkavédelmi technikus
RészletesebbenMÓDSZERTANI SEGÉDLET MUNKAHIGIÉNÉS VIZSGÁLATOK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁHOZ
MÓDSZERTANI SEGÉDLET MUNKAHIGIÉNÉS VIZSGÁLATOK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁHOZ Módszertani segédlet munkahigiénés vizsgálatok és eljárások alkalmazásához A munkaegészségügy szabályrendszerét, orvos-szakmai
RészletesebbenA vibráció mint kockázati tényező
A vibráció mint kockázati tényező Dr. Martin János OMFI Zaj-, Rezgés-, Megvilágítás Technikai Laboratórium 2010.05.12.. REZGÉSEXPOZÍCIÓ FORMÁI EGÉSZTEST LOKÁLIS 2 3 Egésztest rezgés hatása az emberi szervezetre
RészletesebbenA szabályozási dokumentum célja: a rendszerszemléletű munkavédelmi hatósági ellenőrzés lefolytatásának normatív utasításban történő szabályozása.
Jelen utasítás elkészítéséért és aktualizálásáért a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vezetője, a szabályozási dokumentumban foglaltak működtetéséért a főigazgató a felelős. A szabályozási dokumentum
RészletesebbenKÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET
KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET Munkavédelem a mindennapokban Komárom-Esztergom megye munkavédelmi helyzetének alakulása 2014. december 1. KEMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Szervezeti
RészletesebbenA munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei
A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban Visegrád 2014. november 6-7. Dr. Káldi Zoltán bányakapitány Az előadással
RészletesebbenBalog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes
A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály
RészletesebbenA azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy
A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgy 1. A 11500-12 azonosító számú megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során
RészletesebbenAz összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során
Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra
RészletesebbenMunkavégzés személyes feltételei
Munkavégzés személyes feltételei z A munkavégzéshez előírt szakmai végzettség, szakmai jártasság, munkaköri orvosi alkalmasság, munkaképes állapot, a munkavédelmi oktatáson való részvétel és a biztonsági
RészletesebbenMiért kell csökkenteni a zajexpozíciót?
Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel
RészletesebbenVáltozások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.
Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:
RészletesebbenAz alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.
Milyen esetekben kötelező munkaviszony létesítése előtt az alkalmassági vizsgálat, az időszakos és a soron kívüli vizsgálat? Mit tehetnek a felek, ha nem értenek egyet a vizsgálat eredményével? Összefoglaltuk.
Részletesebben14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]
[6. számú melléklet A Tan Kapuja Buddhista Főiskola IV. kötet: Egyéb Szabályzatok Követelményrendszeréhez (EKR)] 14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017] A Tan Kapuja Buddhista Főiskola MUNKAVÉDELMI
RészletesebbenVIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT
VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:
RészletesebbenMunkavédelem - kockázatértékelés
Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,
Részletesebben4.sz. HÍRLEVÉL A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató legfontosabb feladatai a teljesség igénye nélkül:
4.sz. HÍRLEVÉL A Nemzetgazdasági Minisztérium a Széchényi 2020 program keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül közétette A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése tárgyú
RészletesebbenA KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI
A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.
AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III. követelmények I. A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók,
RészletesebbenMunkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI ELLENŐRZÉSI ÉS HATÓSÁGI HIVATAL Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban Göd, 2007. május 30. Összeállította: Rávai Attila mk. ezredes
RészletesebbenMunka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai. Munkavédelem
Munka,- és tűzvédelmi jogszabályok változásai Munkavédelem Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Cím: 1106 Budapest, Fehér út 10. Postacím: 1476 Budapest, Pf. 75. 1993. évi XCIII.
RészletesebbenDarukötöző Építményszerkezet-szerelő Targoncavezető Építő- és anyagmozgató gép kezelője 2/42
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenA biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye
A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei
RészletesebbenMunkavédelem minden vállalkozás törvényi kötelessége
Munkavédelem minden vállalkozás törvényi kötelessége Tartalom: Alapvető munkavédelmi jogszabályok...3 Munkáltató kötelességei...5 Munkavállaló kötelességei...6 Munkavédelmi szakember feladatai...7 Árajánlat
Részletesebben4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai
Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 52 62 01 Munkavédelmi technikus
RészletesebbenS Z A B Á L Y Z A T. Kémiai kockázatértékelés
S Z A B Á L Y Z A T Kémiai kockázatértékelés Kiadta Ellenőrizte Készítette Foglalkozás-egészségügyi szakorvos Dátum: 2016. december 01. 1 1. Az eljárás tárgya Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. (továbbiakban
Részletesebben1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének
RészletesebbenÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.
ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS
RészletesebbenA munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
1 Aktualitások a minőségirányításban Önálló területek kockázatai Előadó: Solymosi Ildikó TQM Consulting Kft. ügyvezető TQM szakértő, munkavédelmi szakmérnök, vezető auditor A) A munkahelyi egészségvédelemmel
Részletesebben89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség,
RészletesebbenTájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról
Tájékoztató a Munkavédelmi törvény kockázatértékeléssel kapcsolatos szabályainak megváltozásáról, és az előírások gyakorlati alkalmazásáról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenJogszabályváltozások 2015. január
Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény
Részletesebben27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 58. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai az Európai Unióban. Dr. Kudász Ferenc NMH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi
A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok feladatai az Európai Unióban Dr. Kudász Ferenc NMH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály ILO - C161 1985 Occupational Health Services Convention Convention
RészletesebbenÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.
ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI
Részletesebben89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 1. E rendelet hatálya a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP nyilvántartási szám: 1485/03 JELENTÉS A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPSZOLGÁLAT MUNKÁJÁRÓL 2008. év Adatszolgáltatók: Foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatók Küldendő:
RészletesebbenTÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,
RészletesebbenA MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI
20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen
Részletesebben2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1
2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. -a helyébe a következő rendelkezés
Részletesebben197. sz. Ajánlás a munkavédelemről
197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,
RészletesebbenMIR. Egészség, munkabiztonság, stressz. Dr. Finna Henrietta
MIR Egészség, munkabiztonság, stressz Dr. Finna Henrietta http://www.yout ube.com/watch?v=iaeoamv8zve Munkahelyi stresszlevezetés A munkahelyi stressz faktorai Dimenziók Munkahelyi követelmények Szervezet
Részletesebben89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
Hatály: 2011.I.1. - 1. oldal 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a szolgálatról 1. 1 E rendelet hatálya a) 2 munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra
RészletesebbenA képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei
1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei A Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal képernyő előtti munkavégzésről szóló szabályzatát a képernyő előtti munkavégzés
RészletesebbenA munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenOREMBIK GYULA június 10.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításai OREMBIK 2016 - GYULA 2016. június 10. Nesztinger Péter főosztályvezető Munkafelügyeleti Főosztály Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkárság
Részletesebben1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.
1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság
RészletesebbenA szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter. /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete
TERVEZET A szociális és munkaügyi miniszter, valamint az egészségügyi miniszter /2006. ( ) SZMM-EüM együttes rendelete egyes munkavédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A munkavédelemről szóló
RészletesebbenA karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata
Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet A karbantartási tevékenység pszichoszociális kockázata Dr. Plette Richárd Osztályvezető Foglalkozás-egészségügyi Fórum, 2011. március 9. - Budapest
RészletesebbenMódosult a Munkavédelmi törvény
Módosult a Munkavédelmi törvény Az Országgyűlés a 2018. november 27-i ülésnapján, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi XCIV. törvény elfogadásával módosította az 1993.évi
Részletesebben