A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig"

Átírás

1 Mészárosné Kis Ágnes Lukács Pál A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig Készült az OMFB Technológiai Előretekintési Program keretében Budapest 1999

2 Tartalomjegyzék Oldal 1. Bevezetés 3 2. A közlekedés szállítás okozta környezeti hatások jelenlegi helyzete Levegőszennyezés Zajterhelés Természet- és tájvédelem, talaj- és vízszennyezés Hulladékgazdálkodás, recycling A közlekedési környezetvédelem jövőbeli alakulása A levegőszennyezés tendenciái A zajterhelés várható alakulása A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének környezeti hatásai A hulladékgazdálkodás fejlődése, járművek újrahasznosítása A közlekedéstervezés, a közlekedési- szállítási igénymenedzselés, és a környezettudatos szemlélet erősödésének környezeti hatásai Összefoglalás 33 Felhasznált irodalom 34

3 3 1. Bevezetés A tanulmány célja, az OMFB Technológiai Előretekintési Program (TEP) részét képező Közlekedés, szállítás szektor makro jövőképekkel összhangban álló jövőképek és az ezekhez tartozó forgatókönyvek, a TEP keretében kidolgozott tanulmányok és a várható hazánk közlekedését befolyásoló nemzetközi tendenciák alapján, a közlekedési környezetvédelem jelenlegi helyzetének és jövőbeli alakulásának kidolgozása. A prognózis a napjainktól 2020-ig terjedő időszakot öleli fel, és a TEP keretében elkészült tanulmányokra, forgatókönyvre, a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseire, a Közlekedés Környezetvédelmi Koncepciójára és az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos előírásaira épül. A közlekedés elsősorban a közúti személy- és áruforgalom lebonyolítása okozta környezeti hatások jelenleg az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik mind a közlekedési ágazat, mind a környezetvédelem számára. A tanulmány a közlekedés jelenlegi környezetvédelmi helyzetképének bemutatása után a forgatókönyveken alapuló ágazati fejlődések, változások alapján környezeti elemenként a főbb elemeket kiemelve, a kevésbé fontosakat egy közös fejezetben mutatja be a közlekedési környezetvédelem jövőbeli alakulásának várható tendenciáit. A közlekedési környezetvédelmet több tényező együttes hatása alakítja; a járműállomány növekedése, korszerűsödése, a forgalom növekedése, a hálózat növekedésének mértéke, a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás arányának változása, az EU csatlakozásból származó elvárások, a technológiai fejlődés, a közlekedéstervezés, a közlekedési- szállítási igénymenedzselés, stb. Az optimista és pesszimista forgatókönyv alapján a hatótényezők összetettsége miatt a környezeti változások várható irányát és a változások mértékének tartományát lehet csak megadni. A környezetvédelem jövő évszázadbeli szerepével, fontosságával kapcsolatban nagyon megoszlanak hazánkban és a fejlett lakosságszámukhoz képest eddig a legnagyobb környezeti károkat okozó országokban a vélemények. Kérdéses, hogy a piacgazdaság eddigi fejlődési tendenciáit világméretekben a környezetvédelmi problémák erősödése mennyire,

4 4 mikor és milyen mértékben fogja befolyásolni. 2. A Közlekedés-szállítás okozta környezeti hatások jelenlegi helyzete 2.1. Levegőszennyezés A közlekedés elsősorban a közúti közlekedés - okozta levegőszennyezés az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma az egész világon. A közlekedésből eredő légszennyezést általánosan az összes kibocsátott légszennyező anyag mennyiségével (levegőemisszió) kt/évben szokták megadni. A fejlett országokban a levegőszennyezés gázkomponenstől függően 40-80%-ért felelős a közlekedés, Magyarországon ez az arány %. Jórészt a közlekedésből származnak az egészségre különösen káros, toxikus rákkeltő szennyező anyagok. Az egészségre káros légszennyező anyagok kibocsátása mellett, globális szempontok miatt (üvegházhatás) meghatározó szerepet játszik az üzemanyag-fogyasztással szorosan összefüggő széndioxid (CO 2 ). Az OECD országokban az összes energiahordozóból származó CO 2 emisszió 22 %-a, hazánkban %-a származik a közlekedésből. Az 1. táblázatban bemutatjuk a hazai közlekedés 1997 évi közlekedési alágazatonkénti és összesített emisszióját. A táblázatból látható, hogy a közlekedési alágazatok közül a közúti közlekedés okozza - komponenestől függően - a kibocsátás %-át. A gépjárművek üzemelése során kibocsátott gázok nagy része nitrogén (N 2 ) és víz, kb. 10 %-a CO 2 és 1-2 %-a un. káros szennyezőanyag; szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NO x ), szénhidrogén (CH), kéndioxid, részecske (korom) A gépjárművek átlagos fajlagos emissziója jóval az EU által megadott irányelvek felett van, bár jelenleg már csak ezen előírásokat teljesítő gépjárművek hozhatók forgalomba. A személygépkocsi állomány összetétele még mindig kedvezőtlen, igen magas a nagy károsanyag emissziójú kétütemű motorok és katalizátor nélküli négyüteműek részaránya. Az emisszió szempontjából viszont kedvező, hogy az új, kis emissziójú személygépkocsik futásteljesítménye jóval nagyobb, 2-3 szorosa az öreg, elavult autókénak. Hasonlóan kedvezőtlen a tehergépkocsi- és autóbusz állomány korösszetétele.

5 5 A 10 % legkorszerűtlenebb, legrégibb jármű okozza a légszennyezés kb. 50 %-át. 1. táblázat A hazai közlekedés emissziója 1997-ben közlekedési alágazatonként és összesítve tonna/év Alágazat Közúti Vasúti Légi Vízi Összesen Károsanyag Közlekedés CO CH NO SO , Pb Részecske CO A közlekedési levegőszennyezés mértékének meghatározásánál nem elegendő az összes közlekedési emisszió meghatározása, de nagyon fontos tényező számolható, mérhető környezeti levegőminőség (levegőimmisszió) is, mivel az általa okozott fő környezetkárosítás az országos kibocsátáshoz való hozzájáruláson kívül, inkább a kibocsátások lokális jellegéből fakad. Az ország területének 3,9 %-a erősen szennyezett, 9,3 %-a pedig "mérsékelten szennyezett" levegőjű területnek minősül, és ezen az alig több, mint 13 %-nyi területen él az ország lakosságának közel fele. Az ország területeinek levegőminőségét rendszeresen ellenőrzik, monitorozzák, egyrészt az un. regionális immissziós hálózat (RIV) másrészt a folyamatosan mérő PHARE

6 6 monitorhálózat segítségével. A jogszabályban rögzített levegőminőségi határértékek túllépésének alapján a Környezetvédelmi Minisztérium évről-évre megadja az erősen és közepesen szennyezett városok listáját. A közúti közlekedés egészségi hatása akkor tekinthető terhelőnek, ha a levegőszennyezettség ill. a zajterhelés az egészségügyi határértéket meghaladja. Egyes becslések szerint általában jelentős az egészségügyi terhelés ÁNF felett. Természetesen a levegőimmisszó sok egyéb tényezőtől függ, mint a beépítettségi, éghajlati viszonyok, háttérszennyezettség stb. Az ipari termelés jelentős csökkenése és a gázprogram bevezetése miatt jelenleg Magyarországon elsősorban a közlekedés a felelős a települések levegőszennyezéséért. A közlekedési levegőszennyezés elsősorban a városok, települések forgalmas útjai mellett különösen csúcsforgalomnál - okoz jelentős egészségügyi és környezeti problémát. A hazai tranzitforgalom 12 %-a, a főúthálózat 26 %-a településeken halad át. A városok csúcsforgalmi közlekedési helyzeteiben a megtett km-re jutó felhasznált tüzelőanyag és szennyezőanyag-kibocsátás többszöröse az egyenletesen haladó közlekedés emissziójának. A főváros légszennyezettsége közel áll a nyugateurópai nagyvárosokéhoz, jóllehet a személygépkocsik száma és használata hazánkban kisebb. A vasútnak - Diesel-üzemű vontatás gázolaj felhasználásával - a károsanyag komponensek közül a nitrogéndioxid kibocsátása a legnagyobb, az összes közlekedési NO 2 szennyezés 6 %- át adja. Az utaskm-re és tonnakm-re eső fajlagos szennyezése minden komponensnél alacsonyabb, mint a közútnál. A légiközlekedés fajlagos levegőszennyezése magasabb, mint a közúti közlekedésé, de az teljes közlekedési levegőszennyezésnek csak töredéke. A károsanyag (szénhidrogének, nitrogénoxidok, szénmonoxid, korom) kibocsátásának csak egy része történik kontrollálható földi üzemmódban, a túlnyomó része a magasabb légkört szennyezi, és így elsősorban globális hatása van. A hajózás károsanyag kibocsátása nagyobb, mint a vasúti és légi közlekedésé együttvéve. A legnagyobb a nitrogéndioxid szennyezése 10 %, de ennek a kibocsátásnak a hajózás jellegéből eredően - nem jelentős a környezeti levegőt szennyező hatása.

7 Zajterhelés Az elmúlt évtizedben a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül a levegőszennyezés után a második helyre került. Kérdőíves felmérések szerint a megkérdezettek fele érzi zavarónak az őt érő zajterhelést (zajimmissziót), és fő zavaró forrásnak a lakosság 60 %-a a közlekedést jelöli meg. A lakosságot érő zajterhelés a járművek zajkibocsátásától, a zajemissziójától függ. A közlekedési zajforrások jelentős részét nem a közlekedési ágazat állítja elő, a járművek meghatározó része importból került, ill. kerül beszerzésre, ezért a kialakult helyzet erősen függ a szállító országokban elért zajcsökkentési szinttől, a nemzetközi előírásoktól, a jármű korától és műszaki állapotától. A közlekedés által okozoztt környezeti zajterhelés mértéke - a mérési, számítási és szabályozási előírásokkal összhangban - a nappali ill. éjszakai időtartamra meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszint (L aeq ). Az egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása során értékét a megítélési időtartamon belül a működő zajforrás(ok) zajkibocsátásának nagysága ill. működési ideje határozza meg Közúti zajterhelés 1997-től az új gépjárművek zajkibocsátásának, az első üzembe helyezési engedély (típusengedély) kiállításához, a megfelelő EU és ENSZ-EGB zajhatárértéket teljesíteniük kell. A régi 10 év feletti járművek, a mainál 4-6 dba-val magasabb határérték követelmény alapján nyertek típusbizonyítványt. Az utóbbi öt év alatt a közúti közlekedés által okozott környezeti zajterhelés növekedése lelassult, észlelhetővé kezd válni, hogy megkezdődött a járműállomány korszerűsödése és a tehermentesítő elkerülő utak építésének hatása. A főforgalmú utak környezetében a zajterhelés azonban még mindig nappal 5-10 db-lel, éjjel 9-14 db-lel meghaladja az új tervezésű területekre előírt 65/55 db (nappal/éjjel), gyakran még

8 8 ennél nagyobb mértékben az üdülőterületekre előírt 60/50 db egyenértékű A- hangnyomásszintet. A közúti zajterhelés, különösen a városok tömör beépítésű, sűrűn lakott belső kerületeiben, a nagy forgalmú utak mellett jelentős. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a fővárosban, az ország közúti és vasúti hálózatának központjában, ahol az ország lakosságának egyötöde él. Itt található Magyarország egyetlen nemzetközi repülőtere is. Budapesten különösen magas a zajterhelés (nappal db, éjjel db) a főutak mellett (Budaörsi, Fehérvári, Bartók Béla, Rákóczi, Üllői, Nagykőrösi utak, Kossuth Lajos utca, Vámház krt., Múzeum krt. stb.). Az üdölőterületek az elmúlt években több helyen fokozatosan beépültek, és ezzel megnövekedett a zajimmisszió, annak ellenére hogy ezeken a területeken az emberek csendre és nyugalomra vágynak. A jelenleg érvényes jogszabályban megállapított határértékek kötelező érvényű betartása csak az új, vagy jelentősen felújított, bővített létesítmények környezetében van előírva. Az új közlekedési létesítmények környezetében a zajkövetelmények megfelelő zajvédelmi tervezés következtében általában teljesülnek. A probléma tehát elsősorban a meglévő utak, vasutak ill. a rendelet hatályba lépése előtt épült utak környezetében jelentkezik. A jelenleg általánosan használt ablakszerkezetek viszonylag kis hanggátlása legtöbbször nem teszi lehetővé, hogy a magas zajterhelést okozó utak melletti lakóépületek belső helyiségeiben a szabvány szerinti határérték biztosítva legyen Kötött pályás és vasúti zajterhelés A kötött pályás közlekedésnél magas, határérték feletti a zajkibocsátás a városokon átmenő vasútvonalak, HÉV vonalak és az elhanyagolt állapotú villamos-vonalak mentén. A vasúti zajkibocsátás esetében a gördülési zaj tekintendő elsődleges zajforrásnak. A gördülési zajt a kerék és sín érdessége miatt változó erőhatásokkal előidézett rezgésgerjesztés okozza. A kialakuló zajszint értékét a járműtől ill. a felépítménytől függő tényezők befolyásolják.

9 9 Járműtől függő tényezők; a kerék futófelületének állapota, az alkalmazott fékezési rendszer. Felépítménytől függő tényezők; a sín felületének állapota, hegesztett/hevederes pálya, váltócsoportok, ragasztott sínkötések. A vasúti közlekedés által okozott, határértéket meghaladó környezeti zajterhelést elsősorban a jelentős teherforgalmú vasúti fővonalak mentén határoztak meg. A vasúti közlekedés a zajártalmak kb. egytizedéért felelős. A vasúti törzshálózat java része a századfordulóig kiépült, általában az akkori települések peremén. A vasút építésével a hozzá közeleső területek felértékelődtek, így a városrendezési aggályokat figyelmen kívül hagyva a települések ráépültek a vasútvonalakra. Ez nemcsak zajterhelést okoz, hanem a vasút korszerűsítését is nehezíti. Ilyen kedvezőtlen képet mutat például a Balaton déli partja, ahol gyakorlatilag Siófoktól Balatonfenyvesig zajvédő falat kellene építeni, ám az épületek közelsége miatt (15-25 m) ez sem jelentene teljes megoldást Légi közlekedés és hajózás A légiközlekedés, Ferihegy környékének zajhelyzete az utóbbi években a légijárművek korszerűsödése miatt kedvezőbbé vált. A jogszabályok által előírt zajgátló védőövezet területe, a legújabb mérések és számítások szerint jelentősen lecsökkent. A többi regionális és helyi repülőterek tulajdonjogi, működési bizonytalanságai miatt csak esetenkénti zajellenőrzések történnek. Jogszabály szerint minden új repülőtér létesítése vagy meglévő működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén a repülőtérre el kell készíteni a zajgátló védőövezetek vonatkozó számításokat. Magyarországon a vízijárművek zajkibocsátása minőségtanúsításra kötelezett, mérési módszerek vannak, de érvényes határérték nincs. A hajózás zajterhelése általában nem jelentős, zajpanaszokat elsősorban az üdülőhelyeken (Velencei-tó, Tisza-tó, Dunapart stb.) a szabadidős "hajózások" (motorcsónak, jet-ski) okoznak.

10 Természet- és tájvédelem, talaj- és vízszennyezés A közlekedési infrastruktúra és a természet konfliktusából (helyfoglalás, elválasztás, forgalmi zavarás) az elmúlt évtizedekben gyakran az utóbbi került ki vesztesen. Ennek eredményeként veszteség érte természeti értékeinket, elsősorban a természetes élőhelyek (biótópok) károsításával. A táj károsításában csak kisebb szerepet játszott a közlekedési létesítmények telepítése, mivel az építmények tájbaillesztése hagyományos tervezési feladat. Jellemző viszont az építkezés környezetének rendezetlensége, ami gyakran a létesítmény forgalomba helyezése után is tartósan fennmarad, felhagyott építési telkek, szállítási útvonalak, anyagnyerő- és depóniahelyek formájában. Tovább rontja a helyzetet a fenntartás gyakran tapasztalható elégtelensége, és a közlekedők kedvezőtlen magatartása, aminek leginkább szembetűnő jele az út menti szemét és az elhanyagolt növényzet. Az utóbbi időkben a közútkezelők nagyobb gondot fordítanak az útmenti kaszálásra, a növényzet karbantartására, és megindult egy fásítási program is. Jelenleg az érvényes környezetvédelemi és természetvédelmi törvények és jogszabályok szerint minden nagyobb infrastrukturális beruházáshoz környezetvédelmi hatástanulmányt, a kisebbekhez környezetvédelmi munkarészt kell készíteni és a fejlesztések megvalósítása után minden esetben gondoskodni kell az építési terület teljes rendezéséről rekultivációjáról. A közúti közlekedésben az ólmozott benzinek forgalmának megszüntetésével az út menti talajok és növényzet további ólomszennyezése megszűnik. A vasúti közlekedésben a villamosítás szerepének növelésével csökken a vasúti pályák, pályaudvarok talajának olaj- és nehézfém-szennyezése. A közlekedés a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének max. 5 %-ért tehető felelőssé. Új közúti és vasúti beruházásoknál a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében érzékeny területeknél megfelelő vízvédelmi tervezéssel (ülepítő medencék, kármentő, vésztározási lehetőségek, esetleg víztisztító berendezések alkalmazása) csökkentik a

11 11 vízszennyezést. A vízvédelem szempontjából érzékeny területeken a szennyezett vasúti pályaszakaszok, valamint pl. a Záhonyi vegyianyag-átfejtő kárelhárítási és kármegelőzési munkálatai megkezdődtek 2.4. Hulladékgazdálkodás, recycling Gépjárműhulladék Gépjárművekkel kapcsolatban keletkező hulladékokról az alábbi három esetben beszélhetünk: 1. A gépjárművek főegységeinek, alkatrészeinek, a gépjárművek működéséhez szükséges üzem- és segédanyagok gyártása, előállítása során keletkező ún. gyártási hulladékok esetében. Ezeket a hulladékokat nagyfokú tisztaság más hulladékoktól való szeparáltság jellemzi, újrahasznosításuk a legtöbb esetben még a gyártómű területén, a primer gyártásba történő visszavezetés útján már ma is megvalósul. 2. A gépjárművek üzemeltetése, javítása, karbantartása során keletkező ún. üzemeltetési hulladékok esetén. Ebbe a kategóriába tartoznak az üzem- és segédanyagok ciklikus cseréjéből származó hulladékok (pl. fáradt olajok, elhasznált fékfolyadékok, hűtőfolyadékok és közegek stb.), valamint az üzemanyagokkal többé-kevésbé szennyezett járműalkatrészek. Az üzemanyagok esetében amennyiben az eltávolított általában folyékony halmazállapotú anyag szelektív gyűjtéséről és tárolásáról gondoskodnak, úgy azok jó hatásfokkal reciklálhatók, ellenkező esetben általánosan veszélyes hulladékként égethetők vagy megfelelő hulladéktárolóban (pl. Aszód) lerakhatók. Ebben a kategóriában külön említést érdemelnek az akkumulátor-hulladékok (ezek minden tartozéka úgymint az ólom, az elektrolit, valamint a savas oldattal és ólomsalakkal szennyezett műanyag- és gumi-alkatrészek fokozottan veszélyes hulladéknak minősül és eszerint kezelendő), a közelmúltig fékbetét-anyagként általánosan alkalmazott azbesztanyagok, valamint a katalizátorok hulladékai. Az ólomakkumulátorok zártláncú feldolgozására többféle módszer létezik, ezek a megfelelő technológiai lépések betartása esetén a környezetre semmilyen veszélyt nem jelentenek. Az azbeszttartalmú fékbetétekből származó ún. csiszolati porok rendkívül veszélyes rákkeltő anyagok, amelyek adott szemcsehossz/átmérő viszony mellett gége-, tüdő- és gyomorrákot okozhatnak. Az ilyen porok csak valamilyen beágyazott formában rakhatók le, kijutásukat

12 12 a környezetbe mindenképpen meg kell akadályozni. A katalizátorokban rejlő nemesfémtartalom visszanyerése a látszólag csekély nemesfém mennyiség miatt - 4-7,5 g platina és 0,8-1,5 g ródium - nem tűnik fontosnak, viszont figyelembe véve a Föld becsült készleteit - kb t platina és 3700 t ródium -, valamint azt, hogy ezeknek a fémeknek az éves kitermelt mennyiségéből platina esetén egyharmadnyi, míg ródiumra vonatkoztatva háromnegyednyi mennyiségét a katalizátoripar használja fel az újrahasznosítás szükségessége már inkább igazoltnak tűnik. 3. Az ún. elhasználódási hulladékokhoz a teljes járműkomplexum hozzáértendő, a kocsitest, a motorok és hajtóművek, a különböző primer és szekunder utasbiztonsági berendezések, az utasok kényelmét szolgáló eszközök, a jármű gumiabroncsai, valamint az üzemi folyadékok, beleértve a jármű tüzelőanyag-tartályában benne rejlő benzint vagy gázolajat is. A legjellemzőbb üzemanyag-hulladékok újrahasznosítási lehetőségei: Fáradt olajak - alapvető hasznosítási módszer a regenerálás. A regenerálással kezelt motorolajak általában alacsonyabb szintű alkalmazásra - pl. hajtóműolajként - kerülnek. Ha nem gyűlik össze a regeneráló üzem gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges mennyiség - ez történik ma Magyarországon is -, akkor az olaj felhasználható pl. bitumen fluxálására. Az utolsó lehetőség a termikus (égetéses) hasznosítás. Hangsúlyozni kell, az elsődleges cél mindig az egyes anyagféleségek körfolyamatban tartása, a Föld tartalékainak védelme érdekében mindig csak végszükség esetén szabad abból pl. égetéses felhasználással terméket kivonni. Fékfolyadékok - biztonsági előírás, hogy az egyszer már fékfolyadékként felhasznált anyagból többé nem készülhet hasonló rendeltetésű termék. Ennek elsődleges oka a fékfolyadék fokozott vízmegkötő képessége, amely drasztikusan lerontja a nyomásátadó képességet (vízcseppek képződnek a fékrendszerben). A fékfolyadékokat a tisztítószeripar képes feldolgozni tisztítószerek alapanyagaként, felhasználva a szennyeződésekkel szembeni agresszív viselkedését. Hűtőfolyadékok - a közelmúltban kifejlesztett desztillációs eljárás eredményeként a hűtőfolyadékok etilénglikolra, vízre ill. üledékre választhatók szét. Az etilénglikol újra felhasználható hűtőfolyadékok készítésére, míg a keletkező üledék megfelelő módon semlegesíthető.

13 13 Klímaberendezések hűtőközegei - a fluorozott klór-szénhidrogének (FKSzH) kiszorulásával a piac alapvető szerkezetátalakuláson ment keresztül. Minthogy 1995-től kezdve az FKSzH-k gyártása rendeletileg tilos, ezért központi feldolgozásuk is megszűnik. Átmeneti megoldásként szolgál a régebbi járművek klímaberendezéseinek hűtőközegeit zárt láncon belül tisztító, regeneráló berendezés, mely pl. Németországban elterjedt alkalmazásra kerül. Az új R134a típusjelű közegek újrafelhasználása nem okoz jelentős problémát. A légzsákok és övfeszítők pirotechnikai szilárd anyagai - a fékfolyadékokhoz hasonlóan biztonsági okokból nem alkalmazhatók újra. Elsősorban az illetéktelen kezekbe jutást megakadályozandó, a kiszerelt patronokat elégetik. Az égetésnél keletkező gázok összetétele a környezetre veszélytelen, 95% nitrogén, 3% hidrogén és 2% oxigén. A jármű ún. szárazra fektetése üzemanyagok eltávolítása -, valamint a bontóüzem által a még eladható alkatrészként értékesíthető darabok előbontása után visszamaradó karosszériatest feldolgozásának jellemző módja az ún. shredderezéses aprítás. A shredderben (1. ábra) gyakorlatilag megtörténik a karosszéria beállított méretre történő őrlése, a megőrölt anyag anyagcsoportonkénti szeparációja, szennyeződésektől való megszabadítása. A shredderben lezajló folyamatot szemlélteti a 2. ábra: 1. ábra A shredder-berendezés elvi vázlata

14 14 Shredder-ócskavas (kb. 70%) Roncskocsi (100%) Shredder Elszívás ciklon Mágneses leválasztó Acélipar Könnyűfrakció (kb. 25%) Szétválogatás Nehézhulladék (5%) Feldolgozás elkülönített berendezésben A nem-vas fémek feldolgozása Hulladék Nem-vas fémek 2. ábra Anyagfolyamat a shredderben Általánosan elmondható, hogy a fémek újrahasznosítása gond nélkül megoldható, problémát a különböző mértékben ötvözött fémek elegyítése jelent. Jelenleg a mintegy 25%-ot kitevő ún. könnyűfrakció jelenti a gépjármű-újrahasznosítás legnagyobb problémáját. A könnyűfrakció különböző műanyag-féleségekből, elasztomerekből, üvegekből tevődik össze, nevét a kis fajsúlyú alkotók után kapta. A manapság újrahasznosításra kerülő járművek még nem újrahasznosítási szemlélettel tervezett konstrukciók. Ez azt jelenti, hogy megtervezésül során még nem vették figyelembe azt, hogy majdani elhasználódásuk során minél könnyebben bonthatók, tökéletesebben újrahasznosíthatók legyenek. Ezekben a járművekben több mint 20 különböző műanyagféleséget használtak fel, olyanokat is, melyek a jól reciklálható polimerekkel (PE, PP, PA stb.) szemben csak nagy költségráfordítással, jelentős minőségkárosodással, esetleg környezetszennyező módon hasznosíthatók (PU, PVC, üvegszálerősítésű műanyagok stb.). Ez a könnyűfrakció nagyrészt depóniákba kerül, ahol csökkenti a tárolók befogadó kapacitását és jelentős anyagpazarlást eredményez. A könnyűfrakció kezelésére sok helyen az energetikai módszert javasolják, ez tűnik a kevert, szennyezett műanyag- és gumi hulladék-hasznosítás leggazdaságosabb módjának. Ebben az esetben azonban elveszik az anyag megmunkálásába fektetett energia, valamint komoly anyagmennyiség kerül ki az anyag-körfolyamatból. Az energetikai hasznosítás az elégetett anyagok jellegéből adódóan csak megfelelő füstgáztisztítással ellátott égetőművekben képzelhető el. Erre példa a cementművi égetés, ahol a megfelelően magas lánghőmérséklet, a hosszú tartózkodási idő, valamint a keletkező égéstermék gyártmányban való megkötődése (gumi kén cement) elősegíti a légszennyezés csökkentését. Egyes vélemények szerint a

15 15 cement minőségét jelentősen rontja a bekerülő kén. Az energetikai hasznosítás egyik továbbfejlesztett változata a Voest-Alpine és a Mercedes-Benz által közösen kifejlesztett ún. pirometallurgiai hasznosítás. Ennek keretén belül a shredderezett anyagban levő könnyűfrakció energiatartalmát használják fel a fémek olvasztására, így kevesebb földgáz fogy a fém újrahasznosítása során. A könnyűfrakció hasznosításának környezetet legkevésbé szennyező - de nem leggazdaságosabb - módja az anyagként történő újraértékesítés. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a műanyagok csak szelektíven elválasztva, megtisztított állapotban alkalmasak újra anyagként való hasznosításra. Az elválasztás alapját a műanyagok eltérő fajsúlya szolgáltathatja. A műanyagok és elasztomerek anyagként történő hasznosításának egyik határterülete az ún. pirolízises, hőbontásos formája. Ezeknek a folyamatoknak a célja általában valamilyen ipari alapanyag esetleg fűtőanyag előállítása. A shredderezéses őrlés során elszívásra kerülő kismennyiségű festékőrlemény, por alakú oxidációs termék, olajos iszap veszélyes hulladék, amelyet veszélyes hulladéktárolóban, vagy égetőműben kezelnek Aszfalthulladék A burkolat-felújítások során keletkező bontott és mart aszfalt nem csak hulladék, hanem megfelelő feldolgozó technológia esetén jelentős másodlagos nyersanyag-forrást jelenthet. A keletkezett mennyiségnek (éves átlagban mintegy tonna) általában valamivel több, mint felét a közútkezelők maguk hasznosítják, azonban túlnyomó részben elavult gépi eszközök segítségével.

16 16 3. A közlekedési környezetvédelem jövőbeli alakulása 3.1. A levegőszennyezés tendenciái Mielőtt Magyarország környezetvédelmének jövőbeli alakulását tárgyalnánk a várható szoros kapcsolódások miatt először röviden az OECD és az EU hosszútávú elképzeléseit ismertetjük. A közlekedés környezetvédelmi tendenciáinak körvonalazására az OECD és az EU két különböző megközelítést alkalmaz; a gazdasági tendenciákból extrapolálással várhatót és a környezetvédelmi szempontból kívánatost (Environmentally Sustainable Transport, EST). A megközelítéseknél a kiinduló közlekedésfejlődési adatok (gépjárműállomány, szállítási teljesítmény, energia-felhasználás) is különböznek az alapváltozat, spontán gazdasági fejlődés (BAU Business as Usual) és az EST változatok esetében. Ez utóbbiak között lényeges az eltérés a környezetvédelmi szempontból kívánatos cél elérésének módjában a technológiai fejlesztés és a közlekedési igénymenedzselés arányában is Közúti közlekedés A közlekedés elsősorban a közúti közlekedés károsanyag kibocsátása - az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma az egész világon. A 3. és 4. ábra az OECD közúti közlekedésből származó NO x és CO 2 kibocsátások tendenciáit mutatja az EST - talán túl idealisztikus elképzeléseivel együtt. Várhatóan a néhány év múlva már EU-tag Magyarországon a közlekedési környezetvédelem szempontjából sajátságos helyzet alakult ki, mivel gépjárműállománya és azok futásteljesítménye jóval az EU átlag alatt van, ezért az EU-hoz képest az optimális forgatókönyv esetében intenzívebb növekedés várható. Az állomány és a futásteljesítmény növekedés, az egyéb feltételeket változatlannak tekintve, meghatározzák a közúti közlekedés okozta levegőszennyezés változás egyik szélső értékét. Nemzetközi tendencia (volt?), hogy az egy főre eső nemzeti jövedelemmel arányos a gépjármű állomány növekedési üteme. Ez a tendencia kissé megdőlni látszik, mivel a 90-es évek közepétől az USA gépjármű állománya inkább stagnál.

17 17

18 18

19 19 Hazánk sajátos gazdasági problémáiból adódóan azonban a szakemberek ennél kisebb, 2 % körüli növekedést becsülnek. A gépjárművek futásteljesítménye ennél csak kis mértékben növekszik jobban, várhatóan %-kal. Ezzel ellentétesen hat az a körülmény, hogy a hazai gépjármű-állomány kora és kedvezőtlen műszaki állapota miatt a fajlagos kibocsátás jóval magasabb az EU átlagnál, és így jelentős "tartalékkal" rendelkezünk. Jelenleg hazánkban a vizsgálati módszert és a követelményeket tekintve érvényesek az ENSZ- EGB előírások és az EU irányelvek, és csak ezeknek megfelelő gápjárművek hozhatók forgalomba. Ezért a káros légszennyező anyagok; szénmonoxid, széndioxid, nitrogénoxidok, szénhidrogének, részecske fajlagos emissziójának komponensenként és járműtípusonként eltérő különböző és jelentős mértékű (60-90 %-os) csökkenése várható. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a gazdasági fejlődés és környezetbarát közlekedéspolitika következtében, a fajlagos emisszió csökkenés nagyobb lesz, mint a szállítási teljesítmény növekedése, környezetvédelmi szempontból optimális forgatókönyv, akkor 2020-ra a károsanyag emissziójának csökkenésével lehet számolni. A csökkenés %-os tartományban várható. Itt megjegyezzük, hogy a környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb forgatókönyv nem szükségszerűen egyezik meg a közgazdasági szempontból optimális scenárióval. A környezetvédelmi változások nemcsak a hazai gazdasági helyzettől és politikai döntésektől függnek, hanem az OECD és EU járműtechnológiai fejlesztéseitől, a járművek fogyasztásától és a környezetvédelem előtérbe kerülésének mértékétől is. Semmiképpen nem valószínűsíthető, az EU-ban közötti NO x -re vonatkozó 80 %- os csökkentési célkitűzés hazai megvalósulása, ennél kisebb - az 5. ábrán látható - csökkenés várható. (Véleményünk szerint az EU sem tudja megvalósítani.) A globális szempontok miatt (üvegház-hatás) jelentős CO 2 kibocsátás EU célkitűzései szerinti 25 %-os csökkentése a növekvő gépjármű-állomány és szállítási teljesítmény mellett, a technológia korszerűsítésével, a kisebb fogyasztású járművek elterjedésével, vasút villamosításával együtt sem tartható ra a fajlagos energia-felhasználás max %-os csökkentése mellett is az energiafelhasználás növekedésével, és ezzel együtt a CO 2 kibocsátás - legjobb esetben is - stagnálásával lehet számolni. (6. ábra)

20 20

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. Földrajz BSC. 4. óra A közlekedés környezeti hatásai Magyarország példáján Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu Ajánlott

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hulladékká vált gépjárművek Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hazai szabályozás alapja A hulladékká vált gépjárművekről 267/2004. (IX.27) Korm. rendelete 286/2006 (XII.23.)Korm. rendelet

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma a környezeti zaj és rezgés ellen védelem

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről

NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e. a helyi környezet védelméről NYÍRMADA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2004. (XII.31.) Ör. r e n d e l e t e a helyi környezet védelméről 2 Nyírmada Nagyközség Önkormányzati képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr.

A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr. A legújabb kormányrendeletek hatása a közlekedési zaj csökkentésére vonatkozó útügyi műszaki szabályozásra Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma 284/2007.(X.29) Korm. rendelet a környezeti zaj

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Honda filozófiája. Újrahasznosításra tervezve. Különböző technológiákat fejlesztettünk erre:

Honda filozófiája. Újrahasznosításra tervezve. Különböző technológiákat fejlesztettünk erre: Honda filozófiája A Honda évek óta ott található az élvonalban azon vállalatok között, akik tudatossággal művelik a környezetvédelmet. Mint egy világméretű autógyártó cég kellő komolysággal érzi felelősségét

Részletesebben

11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete

11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete Nagykörű Község Önkormányzatának 20/2001. /XI. 22./ önk. sz. rendelettel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 11/1998. (VIII. 17.) Kt.sz. rendelete a zajártalom elleni védekezésről Nagykörű Község

Részletesebben

Mucsony Nagyközségi Önkormányzat 22/2003.(XI.13.)sz. rendelete a a zajártalom elleni védekezésről

Mucsony Nagyközségi Önkormányzat 22/2003.(XI.13.)sz. rendelete a a zajártalom elleni védekezésről Mucsony Nagyközségi Önkormányzat 22/2003.(XI.13.)sz. rendelete a a zajártalom elleni védekezésről Mucsony Nagyközség képviselő-testülete a lakosság nyugalmának fokozottabb védelme érdekében, az 1990. évi

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Energetikai Szakkollégium 2012. április 5. Dr. Gács Iván BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Múlt és jelen Bioüzemanyagtól a kőolaj termékeken keresztül a bioüzemanyagig (Nicolaus Otto, 1877, alkohol

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Izsák Nagyközség Képviselőtestülete 4/1992. (III.25.) számú és a módosításáról szóló 7/1992.(VI.8.) számú rendelete. A zajártalom elleni védekezésről.

Izsák Nagyközség Képviselőtestülete 4/1992. (III.25.) számú és a módosításáról szóló 7/1992.(VI.8.) számú rendelete. A zajártalom elleni védekezésről. Izsák Nagyközség Képviselőtestülete 4/1992. (III.25.) számú és a módosításáról szóló 7/1992.(VI.8.) számú rendelete A zajártalom elleni védekezésről. (Egységes szerkezetbe foglalva) Izsák Nagyközség Képviselőtestülete

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló Algyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/1998. (VI.26) Kt. rendelet módosításáról és egységes szerkezetben

Részletesebben

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV

STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV 1118 Bp., Bozókvár u.12. Tel: +36 1 310 7292 Fax:+36 1 319 6303 www.vibrocomp.com STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP ÉS INTÉZKEDÉSI TERV Érd intézkedési tervek Összefoglaló 1. Közút 1.1 Érd zajterhelését befolyásoló

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 87. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és

Részletesebben

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban

A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A gumiabroncsok szerepe a közlekedésbiztonságban A MICHELIN Csoport A kezdetek 1889: Michelin cég alapítása 1891: leszerelhető kerékpár abroncs 1895: először szerel a Michelin levegővel fújt gumiabroncsot

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre. Bugyi Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 22/2012. (X.24.) rendelete Az avar- és kerti hulladék égetéséről, továbbá a háztartási tüzelőberendezésekkel okozott légszennyezés csökkentésének szabályairól.

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra

A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró beruházásával kapcsolatos egyes kérdésekről a sajtóban és a szakemberek között is éles viták zajlanak.

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009. (X.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A ZAJVÉDELEMRŐL Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a városban

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Székhely/Átvevőhely: H-1158 Budapest, Késmárk u. 8-10. III. em. 310. Központi telep/átvevőhely: 2300 Ráckeve, Lórévi út (Páskom iparterület)

Székhely/Átvevőhely: H-1158 Budapest, Késmárk u. 8-10. III. em. 310. Központi telep/átvevőhely: 2300 Ráckeve, Lórévi út (Páskom iparterület) 4. sz. melléklet Bontási lap 14 3. sz. melléklet SEMMISÍTÉSRE BONTÁSRA Matricák 13 2. sz. melléklet Felvásárlási Szerződés 12 1. sz. melléklet Bontási Átvételi igazolás 11 MELLÉKLETEK 10 10. Előkészítés

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

Műszaki adatok Érvényes a 2013. modellévre. Haszonjárművek. Az Amarok

Műszaki adatok Érvényes a 2013. modellévre. Haszonjárművek. Az Amarok Műszaki adatok Érvényes a 2013. modellévre Haszonjárművek Az Amarok Az ebben a kiadványban feltüntetett műszaki adatok információkat tartalmaznak az üzemanyag-fogyasztásról és a CO 2 -kibocsátásról. Nem

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről. Általános rendelkezések

12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről. Általános rendelkezések 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről A Minisztertanács az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény 53. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje A magyarországi napkollektoros piac jelene és lehetséges jövője 2020-ig, az európai tendenciák és a hazai támogatáspolitika tükrében Varga Pál elnök

Részletesebben

Meddig terhelhető Budapest?

Meddig terhelhető Budapest? Meddig terhelhető Budapest? Levegőminőség-vizsgálatot és zajvizsgálatot kért a Levegő Munkacsoport a Budapest XI. kerület Budafoki út három helyszínén a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997. (VII.09.) rendelete a zaj és rezgésvédelem helyi szabályairól

Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997. (VII.09.) rendelete a zaj és rezgésvédelem helyi szabályairól Halmaj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 7/1997. (VII.09.) rendelete a zaj és rezgésvédelem helyi szabályairól Halmaj Község képviselő-testülete a zaj és rezgésvédelemről szóló többször módosított

Részletesebben

Üzemanyag gyártás szerves hulladékból

Üzemanyag gyártás szerves hulladékból (Cg. 08-09-022029, adóazonosító: 23400449-2-08) tel. 003696525617,-18, fax. 003696527748 Üzemanyag gyártás szerves hulladékból DI. Imre Sárközi, Mag. Edit Cervenova, DI. Eduard Buzetzki, Doc. DI. Ján Cvengroš,

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZAT A FELIKON Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. sz. alatti telephelyén működő minden bérlő köteles tevékenységét az érvényben lévő környezetvédelmi törvényekben és rendeletekben

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök Energia Műhely 3. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője Magyar Épületgépészek Napenergia Szövetsége Varga Pál elnök Az Európai napkollektoros piac benne

Részletesebben

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására

Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására Kormányzati elképzelések az alternatív energia források hasznosítására Olajos Péter Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkár 2011. május 10. Griff Hotel 1. Állami szerepvállalás

Részletesebben

25/2006. (VII. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet

25/2006. (VII. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet 25/2006. (VII. 14.) sz. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzati rendelet a zaj és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló többször módosított 28/2003. (V.14.) ök. sz. rendelet módosítására

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft

FÚRÁS. Varga Károly RAG Hungary Kft FÚRÁS Varga Károly RAG Hungary Kft Miről lesz szó Mi is az a fúróberendezés A fúrás célja a kút Amiről sosem feledkezünk meg Biztonság Környezetvédelem Mi is az a fúró berendezés Alapokból az egész Mi

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás. Szervizek, márkakereskedések Feladatai, felépítése

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás. Szervizek, márkakereskedések Feladatai, felépítése SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás Szervizek, márkakereskedések Feladatai, felépítése GÉPKOCSIFENNTARTÓ LÉTESÍTMÉNYEK A fenntartó létesítmények olyan építmények, amelyek a közúti személy- ás áruszállítás

Részletesebben

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Magyar Mérnök Akadémia MIÉRT ATOMENERGIA (IS)? Dr. EMHŐ LÁSZLÓ Magyar Mérnök Akadémia BME Mérnöktovábbképző Intézet emho@mti.bme.hu ATOMENERGETIKAI KÖRKÉP MET ENERGIA MŰHELY M 7. RENDEZVÉNY NY 2012. december

Részletesebben

A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Tervezési útmutató

A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Tervezési útmutató A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Tervezési útmutató Bite Pálné dr. Útépítési Akadémia 20. 2012.11.30. www.maut.hu 1 Tartalom 1. Úttervek,

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás

szerű feladatairól Marton Tamás lyozás Feladatok a közlekedk zlekedés s más m s területein: a légi l és s a vízi v közlekedk zlekedés s időszer szerű feladatairól Marton Tamás Légi és s vízi v közlekedk zlekedési szabályoz lyozás Az állam feladatai

Részletesebben

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt

Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt Háztartási Méretű Kiserőmű (HMKE) alkalmazásának műszaki-gazdasági feltételei, kísérleti projekt László György üzletfejlesztési projekt menedzser Lukácsi Péter létesítményi osztályvezető 1856. Fővárosi

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény

ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA. A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény ÚTDÍJ ÉS TÖRVÉNY KONFERENCIA A települési behajtási korlátozás és az útdíjtörvény Parking Kft. Előadó: Devecz Miklós 2011. Július 6. BEVEZETÉS Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Közlekedésfejlesztés TERVEZET

Közlekedésfejlesztés TERVEZET 07 TERVEZET Pestszentimre közlekedésének főbb jellemzői Pestszentimre útvonalai Pestszentimre közlekedési hálózata az elmúlt 200 évben a település fejlődésével párhuzamosan alakult ki. Az utak településeket

Részletesebben

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai Papp Zsolt Csaba ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 4 May 2012 vállalti zöldek avagy vállalati zöldségek ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2 4 May 2012 egyedi vagy

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben