A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig"

Átírás

1 Mészárosné Kis Ágnes Lukács Pál A közlekedési környezetvédelem helyzete és jövőbeli alakulása 1999-től 2020-ig Készült az OMFB Technológiai Előretekintési Program keretében Budapest 1999

2 Tartalomjegyzék Oldal 1. Bevezetés 3 2. A közlekedés szállítás okozta környezeti hatások jelenlegi helyzete Levegőszennyezés Zajterhelés Természet- és tájvédelem, talaj- és vízszennyezés Hulladékgazdálkodás, recycling A közlekedési környezetvédelem jövőbeli alakulása A levegőszennyezés tendenciái A zajterhelés várható alakulása A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének környezeti hatásai A hulladékgazdálkodás fejlődése, járművek újrahasznosítása A közlekedéstervezés, a közlekedési- szállítási igénymenedzselés, és a környezettudatos szemlélet erősödésének környezeti hatásai Összefoglalás 33 Felhasznált irodalom 34

3 3 1. Bevezetés A tanulmány célja, az OMFB Technológiai Előretekintési Program (TEP) részét képező Közlekedés, szállítás szektor makro jövőképekkel összhangban álló jövőképek és az ezekhez tartozó forgatókönyvek, a TEP keretében kidolgozott tanulmányok és a várható hazánk közlekedését befolyásoló nemzetközi tendenciák alapján, a közlekedési környezetvédelem jelenlegi helyzetének és jövőbeli alakulásának kidolgozása. A prognózis a napjainktól 2020-ig terjedő időszakot öleli fel, és a TEP keretében elkészült tanulmányokra, forgatókönyvre, a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzéseire, a Közlekedés Környezetvédelmi Koncepciójára és az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos előírásaira épül. A közlekedés elsősorban a közúti személy- és áruforgalom lebonyolítása okozta környezeti hatások jelenleg az egyik legnehezebben kezelhető problémát jelentik mind a közlekedési ágazat, mind a környezetvédelem számára. A tanulmány a közlekedés jelenlegi környezetvédelmi helyzetképének bemutatása után a forgatókönyveken alapuló ágazati fejlődések, változások alapján környezeti elemenként a főbb elemeket kiemelve, a kevésbé fontosakat egy közös fejezetben mutatja be a közlekedési környezetvédelem jövőbeli alakulásának várható tendenciáit. A közlekedési környezetvédelmet több tényező együttes hatása alakítja; a járműállomány növekedése, korszerűsödése, a forgalom növekedése, a hálózat növekedésének mértéke, a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás arányának változása, az EU csatlakozásból származó elvárások, a technológiai fejlődés, a közlekedéstervezés, a közlekedési- szállítási igénymenedzselés, stb. Az optimista és pesszimista forgatókönyv alapján a hatótényezők összetettsége miatt a környezeti változások várható irányát és a változások mértékének tartományát lehet csak megadni. A környezetvédelem jövő évszázadbeli szerepével, fontosságával kapcsolatban nagyon megoszlanak hazánkban és a fejlett lakosságszámukhoz képest eddig a legnagyobb környezeti károkat okozó országokban a vélemények. Kérdéses, hogy a piacgazdaság eddigi fejlődési tendenciáit világméretekben a környezetvédelmi problémák erősödése mennyire,

4 4 mikor és milyen mértékben fogja befolyásolni. 2. A Közlekedés-szállítás okozta környezeti hatások jelenlegi helyzete 2.1. Levegőszennyezés A közlekedés elsősorban a közúti közlekedés - okozta levegőszennyezés az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma az egész világon. A közlekedésből eredő légszennyezést általánosan az összes kibocsátott légszennyező anyag mennyiségével (levegőemisszió) kt/évben szokták megadni. A fejlett országokban a levegőszennyezés gázkomponenstől függően 40-80%-ért felelős a közlekedés, Magyarországon ez az arány %. Jórészt a közlekedésből származnak az egészségre különösen káros, toxikus rákkeltő szennyező anyagok. Az egészségre káros légszennyező anyagok kibocsátása mellett, globális szempontok miatt (üvegházhatás) meghatározó szerepet játszik az üzemanyag-fogyasztással szorosan összefüggő széndioxid (CO 2 ). Az OECD országokban az összes energiahordozóból származó CO 2 emisszió 22 %-a, hazánkban %-a származik a közlekedésből. Az 1. táblázatban bemutatjuk a hazai közlekedés 1997 évi közlekedési alágazatonkénti és összesített emisszióját. A táblázatból látható, hogy a közlekedési alágazatok közül a közúti közlekedés okozza - komponenestől függően - a kibocsátás %-át. A gépjárművek üzemelése során kibocsátott gázok nagy része nitrogén (N 2 ) és víz, kb. 10 %-a CO 2 és 1-2 %-a un. káros szennyezőanyag; szénmonoxid (CO), nitrogénoxidok (NO x ), szénhidrogén (CH), kéndioxid, részecske (korom) A gépjárművek átlagos fajlagos emissziója jóval az EU által megadott irányelvek felett van, bár jelenleg már csak ezen előírásokat teljesítő gépjárművek hozhatók forgalomba. A személygépkocsi állomány összetétele még mindig kedvezőtlen, igen magas a nagy károsanyag emissziójú kétütemű motorok és katalizátor nélküli négyüteműek részaránya. Az emisszió szempontjából viszont kedvező, hogy az új, kis emissziójú személygépkocsik futásteljesítménye jóval nagyobb, 2-3 szorosa az öreg, elavult autókénak. Hasonlóan kedvezőtlen a tehergépkocsi- és autóbusz állomány korösszetétele.

5 5 A 10 % legkorszerűtlenebb, legrégibb jármű okozza a légszennyezés kb. 50 %-át. 1. táblázat A hazai közlekedés emissziója 1997-ben közlekedési alágazatonként és összesítve tonna/év Alágazat Közúti Vasúti Légi Vízi Összesen Károsanyag Közlekedés CO CH NO SO , Pb Részecske CO A közlekedési levegőszennyezés mértékének meghatározásánál nem elegendő az összes közlekedési emisszió meghatározása, de nagyon fontos tényező számolható, mérhető környezeti levegőminőség (levegőimmisszió) is, mivel az általa okozott fő környezetkárosítás az országos kibocsátáshoz való hozzájáruláson kívül, inkább a kibocsátások lokális jellegéből fakad. Az ország területének 3,9 %-a erősen szennyezett, 9,3 %-a pedig "mérsékelten szennyezett" levegőjű területnek minősül, és ezen az alig több, mint 13 %-nyi területen él az ország lakosságának közel fele. Az ország területeinek levegőminőségét rendszeresen ellenőrzik, monitorozzák, egyrészt az un. regionális immissziós hálózat (RIV) másrészt a folyamatosan mérő PHARE

6 6 monitorhálózat segítségével. A jogszabályban rögzített levegőminőségi határértékek túllépésének alapján a Környezetvédelmi Minisztérium évről-évre megadja az erősen és közepesen szennyezett városok listáját. A közúti közlekedés egészségi hatása akkor tekinthető terhelőnek, ha a levegőszennyezettség ill. a zajterhelés az egészségügyi határértéket meghaladja. Egyes becslések szerint általában jelentős az egészségügyi terhelés ÁNF felett. Természetesen a levegőimmisszó sok egyéb tényezőtől függ, mint a beépítettségi, éghajlati viszonyok, háttérszennyezettség stb. Az ipari termelés jelentős csökkenése és a gázprogram bevezetése miatt jelenleg Magyarországon elsősorban a közlekedés a felelős a települések levegőszennyezéséért. A közlekedési levegőszennyezés elsősorban a városok, települések forgalmas útjai mellett különösen csúcsforgalomnál - okoz jelentős egészségügyi és környezeti problémát. A hazai tranzitforgalom 12 %-a, a főúthálózat 26 %-a településeken halad át. A városok csúcsforgalmi közlekedési helyzeteiben a megtett km-re jutó felhasznált tüzelőanyag és szennyezőanyag-kibocsátás többszöröse az egyenletesen haladó közlekedés emissziójának. A főváros légszennyezettsége közel áll a nyugateurópai nagyvárosokéhoz, jóllehet a személygépkocsik száma és használata hazánkban kisebb. A vasútnak - Diesel-üzemű vontatás gázolaj felhasználásával - a károsanyag komponensek közül a nitrogéndioxid kibocsátása a legnagyobb, az összes közlekedési NO 2 szennyezés 6 %- át adja. Az utaskm-re és tonnakm-re eső fajlagos szennyezése minden komponensnél alacsonyabb, mint a közútnál. A légiközlekedés fajlagos levegőszennyezése magasabb, mint a közúti közlekedésé, de az teljes közlekedési levegőszennyezésnek csak töredéke. A károsanyag (szénhidrogének, nitrogénoxidok, szénmonoxid, korom) kibocsátásának csak egy része történik kontrollálható földi üzemmódban, a túlnyomó része a magasabb légkört szennyezi, és így elsősorban globális hatása van. A hajózás károsanyag kibocsátása nagyobb, mint a vasúti és légi közlekedésé együttvéve. A legnagyobb a nitrogéndioxid szennyezése 10 %, de ennek a kibocsátásnak a hajózás jellegéből eredően - nem jelentős a környezeti levegőt szennyező hatása.

7 Zajterhelés Az elmúlt évtizedben a zaj a városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül a levegőszennyezés után a második helyre került. Kérdőíves felmérések szerint a megkérdezettek fele érzi zavarónak az őt érő zajterhelést (zajimmissziót), és fő zavaró forrásnak a lakosság 60 %-a a közlekedést jelöli meg. A lakosságot érő zajterhelés a járművek zajkibocsátásától, a zajemissziójától függ. A közlekedési zajforrások jelentős részét nem a közlekedési ágazat állítja elő, a járművek meghatározó része importból került, ill. kerül beszerzésre, ezért a kialakult helyzet erősen függ a szállító országokban elért zajcsökkentési szinttől, a nemzetközi előírásoktól, a jármű korától és műszaki állapotától. A közlekedés által okozoztt környezeti zajterhelés mértéke - a mérési, számítási és szabályozási előírásokkal összhangban - a nappali ill. éjszakai időtartamra meghatározott egyenértékű A-hangnyomásszint (L aeq ). Az egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása során értékét a megítélési időtartamon belül a működő zajforrás(ok) zajkibocsátásának nagysága ill. működési ideje határozza meg Közúti zajterhelés 1997-től az új gépjárművek zajkibocsátásának, az első üzembe helyezési engedély (típusengedély) kiállításához, a megfelelő EU és ENSZ-EGB zajhatárértéket teljesíteniük kell. A régi 10 év feletti járművek, a mainál 4-6 dba-val magasabb határérték követelmény alapján nyertek típusbizonyítványt. Az utóbbi öt év alatt a közúti közlekedés által okozott környezeti zajterhelés növekedése lelassult, észlelhetővé kezd válni, hogy megkezdődött a járműállomány korszerűsödése és a tehermentesítő elkerülő utak építésének hatása. A főforgalmú utak környezetében a zajterhelés azonban még mindig nappal 5-10 db-lel, éjjel 9-14 db-lel meghaladja az új tervezésű területekre előírt 65/55 db (nappal/éjjel), gyakran még

8 8 ennél nagyobb mértékben az üdülőterületekre előírt 60/50 db egyenértékű A- hangnyomásszintet. A közúti zajterhelés, különösen a városok tömör beépítésű, sűrűn lakott belső kerületeiben, a nagy forgalmú utak mellett jelentős. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a fővárosban, az ország közúti és vasúti hálózatának központjában, ahol az ország lakosságának egyötöde él. Itt található Magyarország egyetlen nemzetközi repülőtere is. Budapesten különösen magas a zajterhelés (nappal db, éjjel db) a főutak mellett (Budaörsi, Fehérvári, Bartók Béla, Rákóczi, Üllői, Nagykőrösi utak, Kossuth Lajos utca, Vámház krt., Múzeum krt. stb.). Az üdölőterületek az elmúlt években több helyen fokozatosan beépültek, és ezzel megnövekedett a zajimmisszió, annak ellenére hogy ezeken a területeken az emberek csendre és nyugalomra vágynak. A jelenleg érvényes jogszabályban megállapított határértékek kötelező érvényű betartása csak az új, vagy jelentősen felújított, bővített létesítmények környezetében van előírva. Az új közlekedési létesítmények környezetében a zajkövetelmények megfelelő zajvédelmi tervezés következtében általában teljesülnek. A probléma tehát elsősorban a meglévő utak, vasutak ill. a rendelet hatályba lépése előtt épült utak környezetében jelentkezik. A jelenleg általánosan használt ablakszerkezetek viszonylag kis hanggátlása legtöbbször nem teszi lehetővé, hogy a magas zajterhelést okozó utak melletti lakóépületek belső helyiségeiben a szabvány szerinti határérték biztosítva legyen Kötött pályás és vasúti zajterhelés A kötött pályás közlekedésnél magas, határérték feletti a zajkibocsátás a városokon átmenő vasútvonalak, HÉV vonalak és az elhanyagolt állapotú villamos-vonalak mentén. A vasúti zajkibocsátás esetében a gördülési zaj tekintendő elsődleges zajforrásnak. A gördülési zajt a kerék és sín érdessége miatt változó erőhatásokkal előidézett rezgésgerjesztés okozza. A kialakuló zajszint értékét a járműtől ill. a felépítménytől függő tényezők befolyásolják.

9 9 Járműtől függő tényezők; a kerék futófelületének állapota, az alkalmazott fékezési rendszer. Felépítménytől függő tényezők; a sín felületének állapota, hegesztett/hevederes pálya, váltócsoportok, ragasztott sínkötések. A vasúti közlekedés által okozott, határértéket meghaladó környezeti zajterhelést elsősorban a jelentős teherforgalmú vasúti fővonalak mentén határoztak meg. A vasúti közlekedés a zajártalmak kb. egytizedéért felelős. A vasúti törzshálózat java része a századfordulóig kiépült, általában az akkori települések peremén. A vasút építésével a hozzá közeleső területek felértékelődtek, így a városrendezési aggályokat figyelmen kívül hagyva a települések ráépültek a vasútvonalakra. Ez nemcsak zajterhelést okoz, hanem a vasút korszerűsítését is nehezíti. Ilyen kedvezőtlen képet mutat például a Balaton déli partja, ahol gyakorlatilag Siófoktól Balatonfenyvesig zajvédő falat kellene építeni, ám az épületek közelsége miatt (15-25 m) ez sem jelentene teljes megoldást Légi közlekedés és hajózás A légiközlekedés, Ferihegy környékének zajhelyzete az utóbbi években a légijárművek korszerűsödése miatt kedvezőbbé vált. A jogszabályok által előírt zajgátló védőövezet területe, a legújabb mérések és számítások szerint jelentősen lecsökkent. A többi regionális és helyi repülőterek tulajdonjogi, működési bizonytalanságai miatt csak esetenkénti zajellenőrzések történnek. Jogszabály szerint minden új repülőtér létesítése vagy meglévő működési feltételeinek jelentős mértékű megváltozása esetén a repülőtérre el kell készíteni a zajgátló védőövezetek vonatkozó számításokat. Magyarországon a vízijárművek zajkibocsátása minőségtanúsításra kötelezett, mérési módszerek vannak, de érvényes határérték nincs. A hajózás zajterhelése általában nem jelentős, zajpanaszokat elsősorban az üdülőhelyeken (Velencei-tó, Tisza-tó, Dunapart stb.) a szabadidős "hajózások" (motorcsónak, jet-ski) okoznak.

10 Természet- és tájvédelem, talaj- és vízszennyezés A közlekedési infrastruktúra és a természet konfliktusából (helyfoglalás, elválasztás, forgalmi zavarás) az elmúlt évtizedekben gyakran az utóbbi került ki vesztesen. Ennek eredményeként veszteség érte természeti értékeinket, elsősorban a természetes élőhelyek (biótópok) károsításával. A táj károsításában csak kisebb szerepet játszott a közlekedési létesítmények telepítése, mivel az építmények tájbaillesztése hagyományos tervezési feladat. Jellemző viszont az építkezés környezetének rendezetlensége, ami gyakran a létesítmény forgalomba helyezése után is tartósan fennmarad, felhagyott építési telkek, szállítási útvonalak, anyagnyerő- és depóniahelyek formájában. Tovább rontja a helyzetet a fenntartás gyakran tapasztalható elégtelensége, és a közlekedők kedvezőtlen magatartása, aminek leginkább szembetűnő jele az út menti szemét és az elhanyagolt növényzet. Az utóbbi időkben a közútkezelők nagyobb gondot fordítanak az útmenti kaszálásra, a növényzet karbantartására, és megindult egy fásítási program is. Jelenleg az érvényes környezetvédelemi és természetvédelmi törvények és jogszabályok szerint minden nagyobb infrastrukturális beruházáshoz környezetvédelmi hatástanulmányt, a kisebbekhez környezetvédelmi munkarészt kell készíteni és a fejlesztések megvalósítása után minden esetben gondoskodni kell az építési terület teljes rendezéséről rekultivációjáról. A közúti közlekedésben az ólmozott benzinek forgalmának megszüntetésével az út menti talajok és növényzet további ólomszennyezése megszűnik. A vasúti közlekedésben a villamosítás szerepének növelésével csökken a vasúti pályák, pályaudvarok talajának olaj- és nehézfém-szennyezése. A közlekedés a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének max. 5 %-ért tehető felelőssé. Új közúti és vasúti beruházásoknál a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében érzékeny területeknél megfelelő vízvédelmi tervezéssel (ülepítő medencék, kármentő, vésztározási lehetőségek, esetleg víztisztító berendezések alkalmazása) csökkentik a

11 11 vízszennyezést. A vízvédelem szempontjából érzékeny területeken a szennyezett vasúti pályaszakaszok, valamint pl. a Záhonyi vegyianyag-átfejtő kárelhárítási és kármegelőzési munkálatai megkezdődtek 2.4. Hulladékgazdálkodás, recycling Gépjárműhulladék Gépjárművekkel kapcsolatban keletkező hulladékokról az alábbi három esetben beszélhetünk: 1. A gépjárművek főegységeinek, alkatrészeinek, a gépjárművek működéséhez szükséges üzem- és segédanyagok gyártása, előállítása során keletkező ún. gyártási hulladékok esetében. Ezeket a hulladékokat nagyfokú tisztaság más hulladékoktól való szeparáltság jellemzi, újrahasznosításuk a legtöbb esetben még a gyártómű területén, a primer gyártásba történő visszavezetés útján már ma is megvalósul. 2. A gépjárművek üzemeltetése, javítása, karbantartása során keletkező ún. üzemeltetési hulladékok esetén. Ebbe a kategóriába tartoznak az üzem- és segédanyagok ciklikus cseréjéből származó hulladékok (pl. fáradt olajok, elhasznált fékfolyadékok, hűtőfolyadékok és közegek stb.), valamint az üzemanyagokkal többé-kevésbé szennyezett járműalkatrészek. Az üzemanyagok esetében amennyiben az eltávolított általában folyékony halmazállapotú anyag szelektív gyűjtéséről és tárolásáról gondoskodnak, úgy azok jó hatásfokkal reciklálhatók, ellenkező esetben általánosan veszélyes hulladékként égethetők vagy megfelelő hulladéktárolóban (pl. Aszód) lerakhatók. Ebben a kategóriában külön említést érdemelnek az akkumulátor-hulladékok (ezek minden tartozéka úgymint az ólom, az elektrolit, valamint a savas oldattal és ólomsalakkal szennyezett műanyag- és gumi-alkatrészek fokozottan veszélyes hulladéknak minősül és eszerint kezelendő), a közelmúltig fékbetét-anyagként általánosan alkalmazott azbesztanyagok, valamint a katalizátorok hulladékai. Az ólomakkumulátorok zártláncú feldolgozására többféle módszer létezik, ezek a megfelelő technológiai lépések betartása esetén a környezetre semmilyen veszélyt nem jelentenek. Az azbeszttartalmú fékbetétekből származó ún. csiszolati porok rendkívül veszélyes rákkeltő anyagok, amelyek adott szemcsehossz/átmérő viszony mellett gége-, tüdő- és gyomorrákot okozhatnak. Az ilyen porok csak valamilyen beágyazott formában rakhatók le, kijutásukat

12 12 a környezetbe mindenképpen meg kell akadályozni. A katalizátorokban rejlő nemesfémtartalom visszanyerése a látszólag csekély nemesfém mennyiség miatt - 4-7,5 g platina és 0,8-1,5 g ródium - nem tűnik fontosnak, viszont figyelembe véve a Föld becsült készleteit - kb t platina és 3700 t ródium -, valamint azt, hogy ezeknek a fémeknek az éves kitermelt mennyiségéből platina esetén egyharmadnyi, míg ródiumra vonatkoztatva háromnegyednyi mennyiségét a katalizátoripar használja fel az újrahasznosítás szükségessége már inkább igazoltnak tűnik. 3. Az ún. elhasználódási hulladékokhoz a teljes járműkomplexum hozzáértendő, a kocsitest, a motorok és hajtóművek, a különböző primer és szekunder utasbiztonsági berendezések, az utasok kényelmét szolgáló eszközök, a jármű gumiabroncsai, valamint az üzemi folyadékok, beleértve a jármű tüzelőanyag-tartályában benne rejlő benzint vagy gázolajat is. A legjellemzőbb üzemanyag-hulladékok újrahasznosítási lehetőségei: Fáradt olajak - alapvető hasznosítási módszer a regenerálás. A regenerálással kezelt motorolajak általában alacsonyabb szintű alkalmazásra - pl. hajtóműolajként - kerülnek. Ha nem gyűlik össze a regeneráló üzem gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges mennyiség - ez történik ma Magyarországon is -, akkor az olaj felhasználható pl. bitumen fluxálására. Az utolsó lehetőség a termikus (égetéses) hasznosítás. Hangsúlyozni kell, az elsődleges cél mindig az egyes anyagféleségek körfolyamatban tartása, a Föld tartalékainak védelme érdekében mindig csak végszükség esetén szabad abból pl. égetéses felhasználással terméket kivonni. Fékfolyadékok - biztonsági előírás, hogy az egyszer már fékfolyadékként felhasznált anyagból többé nem készülhet hasonló rendeltetésű termék. Ennek elsődleges oka a fékfolyadék fokozott vízmegkötő képessége, amely drasztikusan lerontja a nyomásátadó képességet (vízcseppek képződnek a fékrendszerben). A fékfolyadékokat a tisztítószeripar képes feldolgozni tisztítószerek alapanyagaként, felhasználva a szennyeződésekkel szembeni agresszív viselkedését. Hűtőfolyadékok - a közelmúltban kifejlesztett desztillációs eljárás eredményeként a hűtőfolyadékok etilénglikolra, vízre ill. üledékre választhatók szét. Az etilénglikol újra felhasználható hűtőfolyadékok készítésére, míg a keletkező üledék megfelelő módon semlegesíthető.

13 13 Klímaberendezések hűtőközegei - a fluorozott klór-szénhidrogének (FKSzH) kiszorulásával a piac alapvető szerkezetátalakuláson ment keresztül. Minthogy 1995-től kezdve az FKSzH-k gyártása rendeletileg tilos, ezért központi feldolgozásuk is megszűnik. Átmeneti megoldásként szolgál a régebbi járművek klímaberendezéseinek hűtőközegeit zárt láncon belül tisztító, regeneráló berendezés, mely pl. Németországban elterjedt alkalmazásra kerül. Az új R134a típusjelű közegek újrafelhasználása nem okoz jelentős problémát. A légzsákok és övfeszítők pirotechnikai szilárd anyagai - a fékfolyadékokhoz hasonlóan biztonsági okokból nem alkalmazhatók újra. Elsősorban az illetéktelen kezekbe jutást megakadályozandó, a kiszerelt patronokat elégetik. Az égetésnél keletkező gázok összetétele a környezetre veszélytelen, 95% nitrogén, 3% hidrogén és 2% oxigén. A jármű ún. szárazra fektetése üzemanyagok eltávolítása -, valamint a bontóüzem által a még eladható alkatrészként értékesíthető darabok előbontása után visszamaradó karosszériatest feldolgozásának jellemző módja az ún. shredderezéses aprítás. A shredderben (1. ábra) gyakorlatilag megtörténik a karosszéria beállított méretre történő őrlése, a megőrölt anyag anyagcsoportonkénti szeparációja, szennyeződésektől való megszabadítása. A shredderben lezajló folyamatot szemlélteti a 2. ábra: 1. ábra A shredder-berendezés elvi vázlata

14 14 Shredder-ócskavas (kb. 70%) Roncskocsi (100%) Shredder Elszívás ciklon Mágneses leválasztó Acélipar Könnyűfrakció (kb. 25%) Szétválogatás Nehézhulladék (5%) Feldolgozás elkülönített berendezésben A nem-vas fémek feldolgozása Hulladék Nem-vas fémek 2. ábra Anyagfolyamat a shredderben Általánosan elmondható, hogy a fémek újrahasznosítása gond nélkül megoldható, problémát a különböző mértékben ötvözött fémek elegyítése jelent. Jelenleg a mintegy 25%-ot kitevő ún. könnyűfrakció jelenti a gépjármű-újrahasznosítás legnagyobb problémáját. A könnyűfrakció különböző műanyag-féleségekből, elasztomerekből, üvegekből tevődik össze, nevét a kis fajsúlyú alkotók után kapta. A manapság újrahasznosításra kerülő járművek még nem újrahasznosítási szemlélettel tervezett konstrukciók. Ez azt jelenti, hogy megtervezésül során még nem vették figyelembe azt, hogy majdani elhasználódásuk során minél könnyebben bonthatók, tökéletesebben újrahasznosíthatók legyenek. Ezekben a járművekben több mint 20 különböző műanyagféleséget használtak fel, olyanokat is, melyek a jól reciklálható polimerekkel (PE, PP, PA stb.) szemben csak nagy költségráfordítással, jelentős minőségkárosodással, esetleg környezetszennyező módon hasznosíthatók (PU, PVC, üvegszálerősítésű műanyagok stb.). Ez a könnyűfrakció nagyrészt depóniákba kerül, ahol csökkenti a tárolók befogadó kapacitását és jelentős anyagpazarlást eredményez. A könnyűfrakció kezelésére sok helyen az energetikai módszert javasolják, ez tűnik a kevert, szennyezett műanyag- és gumi hulladék-hasznosítás leggazdaságosabb módjának. Ebben az esetben azonban elveszik az anyag megmunkálásába fektetett energia, valamint komoly anyagmennyiség kerül ki az anyag-körfolyamatból. Az energetikai hasznosítás az elégetett anyagok jellegéből adódóan csak megfelelő füstgáztisztítással ellátott égetőművekben képzelhető el. Erre példa a cementművi égetés, ahol a megfelelően magas lánghőmérséklet, a hosszú tartózkodási idő, valamint a keletkező égéstermék gyártmányban való megkötődése (gumi kén cement) elősegíti a légszennyezés csökkentését. Egyes vélemények szerint a

15 15 cement minőségét jelentősen rontja a bekerülő kén. Az energetikai hasznosítás egyik továbbfejlesztett változata a Voest-Alpine és a Mercedes-Benz által közösen kifejlesztett ún. pirometallurgiai hasznosítás. Ennek keretén belül a shredderezett anyagban levő könnyűfrakció energiatartalmát használják fel a fémek olvasztására, így kevesebb földgáz fogy a fém újrahasznosítása során. A könnyűfrakció hasznosításának környezetet legkevésbé szennyező - de nem leggazdaságosabb - módja az anyagként történő újraértékesítés. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a műanyagok csak szelektíven elválasztva, megtisztított állapotban alkalmasak újra anyagként való hasznosításra. Az elválasztás alapját a műanyagok eltérő fajsúlya szolgáltathatja. A műanyagok és elasztomerek anyagként történő hasznosításának egyik határterülete az ún. pirolízises, hőbontásos formája. Ezeknek a folyamatoknak a célja általában valamilyen ipari alapanyag esetleg fűtőanyag előállítása. A shredderezéses őrlés során elszívásra kerülő kismennyiségű festékőrlemény, por alakú oxidációs termék, olajos iszap veszélyes hulladék, amelyet veszélyes hulladéktárolóban, vagy égetőműben kezelnek Aszfalthulladék A burkolat-felújítások során keletkező bontott és mart aszfalt nem csak hulladék, hanem megfelelő feldolgozó technológia esetén jelentős másodlagos nyersanyag-forrást jelenthet. A keletkezett mennyiségnek (éves átlagban mintegy tonna) általában valamivel több, mint felét a közútkezelők maguk hasznosítják, azonban túlnyomó részben elavult gépi eszközök segítségével.

16 16 3. A közlekedési környezetvédelem jövőbeli alakulása 3.1. A levegőszennyezés tendenciái Mielőtt Magyarország környezetvédelmének jövőbeli alakulását tárgyalnánk a várható szoros kapcsolódások miatt először röviden az OECD és az EU hosszútávú elképzeléseit ismertetjük. A közlekedés környezetvédelmi tendenciáinak körvonalazására az OECD és az EU két különböző megközelítést alkalmaz; a gazdasági tendenciákból extrapolálással várhatót és a környezetvédelmi szempontból kívánatost (Environmentally Sustainable Transport, EST). A megközelítéseknél a kiinduló közlekedésfejlődési adatok (gépjárműállomány, szállítási teljesítmény, energia-felhasználás) is különböznek az alapváltozat, spontán gazdasági fejlődés (BAU Business as Usual) és az EST változatok esetében. Ez utóbbiak között lényeges az eltérés a környezetvédelmi szempontból kívánatos cél elérésének módjában a technológiai fejlesztés és a közlekedési igénymenedzselés arányában is Közúti közlekedés A közlekedés elsősorban a közúti közlekedés károsanyag kibocsátása - az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma az egész világon. A 3. és 4. ábra az OECD közúti közlekedésből származó NO x és CO 2 kibocsátások tendenciáit mutatja az EST - talán túl idealisztikus elképzeléseivel együtt. Várhatóan a néhány év múlva már EU-tag Magyarországon a közlekedési környezetvédelem szempontjából sajátságos helyzet alakult ki, mivel gépjárműállománya és azok futásteljesítménye jóval az EU átlag alatt van, ezért az EU-hoz képest az optimális forgatókönyv esetében intenzívebb növekedés várható. Az állomány és a futásteljesítmény növekedés, az egyéb feltételeket változatlannak tekintve, meghatározzák a közúti közlekedés okozta levegőszennyezés változás egyik szélső értékét. Nemzetközi tendencia (volt?), hogy az egy főre eső nemzeti jövedelemmel arányos a gépjármű állomány növekedési üteme. Ez a tendencia kissé megdőlni látszik, mivel a 90-es évek közepétől az USA gépjármű állománya inkább stagnál.

17 17

18 18

19 19 Hazánk sajátos gazdasági problémáiból adódóan azonban a szakemberek ennél kisebb, 2 % körüli növekedést becsülnek. A gépjárművek futásteljesítménye ennél csak kis mértékben növekszik jobban, várhatóan %-kal. Ezzel ellentétesen hat az a körülmény, hogy a hazai gépjármű-állomány kora és kedvezőtlen műszaki állapota miatt a fajlagos kibocsátás jóval magasabb az EU átlagnál, és így jelentős "tartalékkal" rendelkezünk. Jelenleg hazánkban a vizsgálati módszert és a követelményeket tekintve érvényesek az ENSZ- EGB előírások és az EU irányelvek, és csak ezeknek megfelelő gápjárművek hozhatók forgalomba. Ezért a káros légszennyező anyagok; szénmonoxid, széndioxid, nitrogénoxidok, szénhidrogének, részecske fajlagos emissziójának komponensenként és járműtípusonként eltérő különböző és jelentős mértékű (60-90 %-os) csökkenése várható. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a gazdasági fejlődés és környezetbarát közlekedéspolitika következtében, a fajlagos emisszió csökkenés nagyobb lesz, mint a szállítási teljesítmény növekedése, környezetvédelmi szempontból optimális forgatókönyv, akkor 2020-ra a károsanyag emissziójának csökkenésével lehet számolni. A csökkenés %-os tartományban várható. Itt megjegyezzük, hogy a környezetvédelmi szempontból legkedvezőbb forgatókönyv nem szükségszerűen egyezik meg a közgazdasági szempontból optimális scenárióval. A környezetvédelmi változások nemcsak a hazai gazdasági helyzettől és politikai döntésektől függnek, hanem az OECD és EU járműtechnológiai fejlesztéseitől, a járművek fogyasztásától és a környezetvédelem előtérbe kerülésének mértékétől is. Semmiképpen nem valószínűsíthető, az EU-ban közötti NO x -re vonatkozó 80 %- os csökkentési célkitűzés hazai megvalósulása, ennél kisebb - az 5. ábrán látható - csökkenés várható. (Véleményünk szerint az EU sem tudja megvalósítani.) A globális szempontok miatt (üvegház-hatás) jelentős CO 2 kibocsátás EU célkitűzései szerinti 25 %-os csökkentése a növekvő gépjármű-állomány és szállítási teljesítmény mellett, a technológia korszerűsítésével, a kisebb fogyasztású járművek elterjedésével, vasút villamosításával együtt sem tartható ra a fajlagos energia-felhasználás max %-os csökkentése mellett is az energiafelhasználás növekedésével, és ezzel együtt a CO 2 kibocsátás - legjobb esetben is - stagnálásával lehet számolni. (6. ábra)

20 20

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007

Hulladékká vált gépjárművek. Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hulladékká vált gépjárművek Hulladéknyilvántartási és Termékdíj Osztály 2007 Hazai szabályozás alapja A hulladékká vált gépjárművekről 267/2004. (IX.27) Korm. rendelete 286/2006 (XII.23.)Korm. rendelet

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban

A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban 2016. 05. 25. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet Az EU zajpolitikája 2016. 05. 25. 2016. 05. 25. A 49/2002 EU direktíva Mi vezetett az irányelv megjelenéséhez?

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor

A környezetgazdálkodás alapjai. III. évf. Földrajz BSC. Ballabás Gábor A környezetgazdálkodás alapjai III. évf. Földrajz BSC. 4. óra A közlekedés környezeti hatásai Magyarország példáján Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu Ajánlott

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Miért fejlesszük a vasutat?

Miért fejlesszük a vasutat? Miért fejlesszük a vasutat? Csíksomlyó, 2011. június 2 4 Csárádi János okleveles közlekedés mérnök okleveles gazdasági mérnök MÁV nyugalmazott vezérigazgató (1990-1994) HungaRail Kft. ügyvezető Környezetünk

Részletesebben

SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE ZAJ ÉS LEVEGŐVÉDELEM KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017

SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE ZAJ ÉS LEVEGŐVÉDELEM KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017 SZOMBATHELY INTERMODÁLIS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONT LÉTESÍTÉSE ZAJ ÉS LEVEGŐVÉDELEM KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0017 Készítette Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata megrendelésére: SZOMBATHELY KÖZLEKEDÉS

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma a környezeti zaj és rezgés ellen védelem

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 216. április Budapesti Erőmű ZRt. 215. évi környezeti tényező értékelés

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Reménysugarak jó példa, jó gyakorlat Magyarországon 2015.10.19. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet ZAJFORRÁSOK Közlekedés

Részletesebben

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár Tévhit, hogy a költségvetés mindenható, vele minden problémát meg lehet oldani. A környezetvédelemhez kapcsolódó elvonási

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2003. ( ) Kgy. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról. Általános rendelkezések

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2003. ( ) Kgy. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról. Általános rendelkezések Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének /2003. ( ) Kgy. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. -ban, a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló

Algyő Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete. a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló Algyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999. (I.18.) Önkormányzati rendelete a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/1998. (VI.26) Kt. rendelet módosításáról és egységes szerkezetben

Részletesebben

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS A kerékpározás hatásai nem igényel fosszilis energiát externáliák nem szennyezi a levegőt, nincs széndioxid kibocsátása nem okoz zajt kevés helyet foglal infrastruktúra igénye alacsony

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Zajcsökkentés az építőiparban

Zajcsökkentés az építőiparban ERGONÓMIA 5.2 Zajcsökkentés az építőiparban Tárgyszavak: zajvédelem; zajterhelés; építőipar; szabályozás. A túlzott munkahelyi zajterhelés visszafordíthatatlan halláskárosodást vagy munkabaleseteket okozhat,

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Zajterhelési előrebecslés.

Zajterhelési előrebecslés. Zajterhelési előrebecslés www.vibrocomp.hu www.vibrocomp.hu Vibrocomp Kft és szakemberei bemutatása Zajszámításról Az előadás tartalma A zajszámításhoz (zajtérképek elkészítéséhez) szükséges adatok Minőségbiztosítás

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

for a living planet "zöld energia"?

for a living planet zöld energia? for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész)

Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész) AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.10 Környezetvédelem kis- és középvállalkozások karbantartási munkáiban (II. rész) Tárgyszavak: karbantartás; környezet; ipari szennyvíz; zajterhelés; kérdőíves felmérés;

Részletesebben

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései

A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései A szén alkalmazásának perspektívái és a Calamites Kft. üzleti törekvései Dr. Kalmár István üzletfejlesztési igazgató Calamites Kft. Máza, 2010. február 25. A szén alkalmazási lehetőségei A klasszikus égetési

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT 507 Környezetvédelmi szakosztály Alapállapot mérés ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8868 Murarátka, Kossuth Lajos út 31. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

BKK által futtatott erősen környezetszennyező buszok. Segédanyag (Utolsó módosítás: 2014.08.05)

BKK által futtatott erősen környezetszennyező buszok. Segédanyag (Utolsó módosítás: 2014.08.05) BKK által futtatott erősen környezetszennyező buszok Segédanyag (Utolsó módosítás: 2014.08.05) Helyzet ma A BKK ma állományban ~1612 olyan városi busz van, amely messze nem felel meg az Európában mindennapos

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet

Részletesebben

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016. április 22. 1 Társadalmi cél Hazánk gazdasági fejlődésének és állampolgárai jólétének

Részletesebben

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Stratégiai háttér Projektkiválasztás szempontjai Elsődleges szempontok:

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

VASÚTI KÖRNYEZETVÉDELEM. dr. Kerekes István

VASÚTI KÖRNYEZETVÉDELEM. dr. Kerekes István VASÚTI KÖRNYEZETVÉDELEM dr. Kerekes István Az előadás rövid vázlata A közlekedés okozta környezetszennyezés A fenntartható közlekedés A vasúti környezetvédelem A vasúti üzem okozta környezetszennyezés

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A szilárd háztartási hulladék újrahasznosításának évekre szóló Programjáról

A szilárd háztartási hulladék újrahasznosításának évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я сесії скликання від 2016р. м.берегово összehívású ülésszaka 2016 én kelt sz. H A T Á R O Z A T А Beregszász

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv

Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése

Részletesebben

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer

Harmadik generációs infra fűtőfilm. forradalmian új fűtési rendszer Harmadik generációs infra fűtőfilm forradalmian új fűtési rendszer Figyelmébe ajánljuk a Toma Family Mobil kft. által a magyar piacra bevezetett, forradalmian új technológiájú, kiváló minőségű elektromos

Részletesebben

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI

AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI AZ UD RENDSZER EMISSZIÓS KATEGÓRIÁINAK FELÜLVIZSGÁLTATA ÉS A JAVASOLT VÁLTOZÁS DÍJBEVÉTELI HATÁSAI ELŐZMÉNYEK Az UD rendszer bevezetésekor a rendelkezésünkre álló hazai járműadatok alapján az alábbi emissziós

Részletesebben