Ügyszám: 14/5759-4/2011. Előadó: dr. Frigyik Edina összf í v? Kovács Márta Meii.sz.:6pid+lcs UJÍhÍM \

Átírás

1 2012 AÜ6 15 ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMESZETVEDELMI ES ^ rí-7t*rnvt t? A i7i:t T TfTVTJT Ő S É G - ^ x A határozat jogerői ATI-KTVF Központi Iktató, sálév Ügyszám: 14/5759-4/2011. Előadó: dr. Frigyik Edina összf í v? Kovács Márta Meii.sz.:6pid+lcs UJÍhÍM \ :': l I*1/ Mfí J l f e COLAS Ut "Zrt fellebbezése levegőtisztaság-védelmi bírságot kiszabó határozat ellen 'Ük Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelősé^I / számú határozatát a COLAS Út Zrt. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 3CT) ^képviseletében Dr. Török Tamás ügyvéd (3300 Eger, Petőfi S. u. 10.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam. HATÁROZAT Az elsőfokú határozatot rendelkező részét megváltoztatom az alábbiak szerint: A COLAS ÚT Zrt.-t (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) a Kiskunfélegyháza, VI. kerület 40/A. szám alatti aszfaltkeverő telephelyén (KTJ: ) található aszfaltkeverő berendezés kéménye (Pl jelű pontforrás) jogszabályban és a /2010. számú pontforrás működési engedélyben előírt határérték túllépésével (20 mg/nm3 helyett 57 mg/nm3) történt üzemeltetése miatt Ft azaz Hétszázötvenezer forint megfizetésére kötelezem. levegőtisztaság-védelmi bírság Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyom. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott, a Kecskeméti Törvényszékhez címzett keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Az ügyfél a tárgyalás tartását a keresetlevélben, illetve az alperesi ellenkérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban kérheti. INDOKOLÁS Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) /2011. számú határozatában a COLAS Út Zrt.-t (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30.) a Kiskunfélegyháza, VI. kerület 40/A. szám alatt található aszfaltkeverő telephelyén (KTJ: ) található aszfaltkeverő berendezés 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf Telefon: Ügyintéző: Fax: orszagos(o!zoldhatosae.hu Titkárság:

2 kéménye (továbbiakban: Pl jelű pontforrás) szilárd anyag koncentrációjának a jogszabálybari és a /2010. számú pontforrás^ működési engedélyben előírt határérték túllépése, légszennyezése miatt (20 mg/nm'5 helyett 57 mg/nm3) ,-Ft azaz Háromszázhetvenötezer forint levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezte. A határozat ellen a COLAS Út Zrt. (továbbiakban: Fellebbező) jogi képviselője útján fellebbezett. A Fellebbező ,-Ft fellebbezési illetéket a jogorvoslati kérelmén lerótt. ~ 4 Fellebbező előadja, hogy valamennyi telephelyén megelőző intézkedéseket hajt végre a működési engedélyben előírtak teljesítése érdekében. A kiskunfélegyházi telephelyén napi rendszerességgel mérik az aszfaltkeverő gépek által kibocsátott szennyezőanyag koncentrációját Fellebbező jogorvoslati kérelme mellékleteként megküldte a tárgyi aszfaltkeverő gép teljesítményére, üzemidejére és a kibocsátott szilárdanyag koncentrációjára vonatkozó, április hónaptól augusztus hónap végéig terjedő időszakban történt mérések nyilvántartását. Fellebbező a fent említett nyilvántartásra hivatkozva előadja, hogy mérései alapján a kibocsátott szilárd anyag havi átlagkoncentráció mértéke nem haladta meg egy hónapban sem a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott 20 mg/m3-t. Fellebbező álláspontja szerint a Felügyelőség június 15. napjának órája között végzett mérési eredménye nem alapozhatja meg a Fellebbező terhére kiszabott levegőtisztaság-védelmi bírságot, mivel az - ellentétben a Fellebbező által napi rendszerességgel végzett mérési eredményekkel - csak adott nap, adott időszakában történt vizsgálat eredménye. Fentiekre való tekintettel a Fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú határozat jogszabálysértő és nem megalapozott, ezért kérte a megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra utasítását. A rendelkezésemre álló iratok alapján a következőket állapítottam meg. A Felügyelőség /2010. számú határozatában a Kiskunfélegyháza, VI. kér 40/A., 099/18 hrsz.-ú telephelyen levegőterhelést okozó helyhez kötött légszennyező pontforrások (Pl, P2 és P3) működtetését a Colas Építő Zrt. (4025 Debrecen, Barna u. 15.), mint Fellebbező jogelődje részére engedélyezte. A Felügyelőség június 15. napján, tárgyi telephelyen az aszfaltkeverő berendezés kéményén (Pl pontforrás) CO, NOx, SO2, és szilárd anyag kibocsátás vizsgálata céljából előre bejelentve, emisszió méréseket végzett. A mérésekről a NAT /2008 számon akkreditált vizsgálati laboratórium L20A/2011. számon vizsgálati jegyzőkönyvet készített, mely számon került iktatásra. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a Pl jelű pontforráson a szilárd anyag koncentrációja meghaladja a jogszabályban és a /2010. sz. pontforrás működési engedélyben előírt határértéket (20 mg/nm3 helyett 57 mg/nm3). A fenti mérések során tapasztalt határérték túllépés miatt a Felügyelőség /2011. számon értesítette a Fellebbezőt arról, hogy levegőtisztaság-védelmi bírságolás, levegőtisztaság-védelmi kötelezés és eljárási költség megfizetése vonatkozásában ellene hivatalból közigazgatási hatósági eljárást indít.

3 A Fellebbező augusztus 12-én megküldött nyilatkozatában egyebekben az alábbiakat adta elő: t év elején, a téli üzemszünet idején éves nagykarbantartást végeztek a TELTOMAT 120 aszfaltkeverő berendezéshez kapcsolódó porelválasztón. A hibákat kijavítottak, a meghibásodott porzsákokat kicserélték. A P I pontforráshoz kapcsolódó részegységeken a teljes körű karbantartást elvégezték, ^ mind az égőfej, mind a porelválasztó tekintetében. A porelválasztót UV lámptl fényénél indikátoros festéssel ellenőrizték, átszivárgást nem tapasztaltak. - Az aszfaltkeverő gép üzembe helyezését követően folyamatosan ellenőrizték, és amennyiben meghibásodást tapasztaltak, a beavatkozást azonnal megkezdték. - Az aszfaltkeverő gép legutóbbi időszakos átvizsgálásra június 6. napján került sor, amelyes során ismét indikátorporos festést alkalmaztak. Az UV lámpa fényénél valamennyi porzsákot, kamrákat elválasztó lemezeket átvizsgálták. Átszivárgást nem tapasztaltak, a porzsákok épek, sérülésmentesek voltak. - Fentiekre való tekintettel Fellebbező joggal számított arra, hogy a Felügyelőség mérési eredményei megfelelőek lesznek. Tekintettel a Felügyelőség által mért határérték túllépésre, fellebbező előírta a porelválasztó berendezés felülvizsgálatát, szeptember 30. napjáig indikátoros ellenőrzést. Tervezi továbbá, akkreditált mérőszervezet által október 15. napjáig mérés elvégzését. Továbbiakban kéri a fenti intézkedések figyelembevételével méltányos döntés meghozatalát. A Felügyelőség /201L számú határozatában tárgyi Pl jelű pontforrás működési engedélyben előírt határérték túllépése, légszennyezés miatt ,-Ft azaz háromszázhetvenötezer forint levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére, és /2011. számú végzésében ,-Ft azaz ötszáznegyvenhétezer-nyolcszáz forint eljárási költség megfizetésére kötelezte a Fellebbezőt, továbbá /2011. számú határozatában a Pl jelű légszennyező pontforráshoz csatlakozó berendezések működését október 31. napjától kezdődően mindaddig felfüggesztette, amíg a Fellebbező akkreditált méréssel nem igazolja, hogy a Pl jelű pontforráson kibocsátott szilárd anyag koncentráció nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket. A fent említett határozatok és végzés ellen a Fellebbező jogi képviselője útján jogorvoslati kérelmet teqesztett elő. A Felügyelőség /2011. számon tényállás tisztázása végett felhívta a Fellebbezőt arra, hogy a fellebbezésében hivatkozott mérési jegyzőkönyvek teljes dokumentációinak közjegyző által hitelesített másolatait fellebbezése kiegészítéseként küldje meg. A Fellebbező szeptember 30-án megküldte a Felügyelőségre az általa készített Atlagkoncentráció számítása akkreditált mérés eredményeinek felhasználásával című június 15-én végzett mérésről készült jegyzőkönyvet, valamint a Felügyelőség akkreditált vizsgálólaboratóriuma által június 15. napján végzett mérések eredményéről készített levegőtisztaság-védelmi jegyzőkönyvet. 3

4 A Felügyelőség október 20-án helyszíni ellenőrzést tartott a tárgyi telephelyen, és Fővárosi levegő tisztaság-védelmi Kft. (1142 Budapest, Rákospatak u ) NAT /2007. szám alatt akkreditált FLA Laboratóriuma végzett emisszió mérést a Pl jelű pontforráson. A mintavétel alapján végzett mérések eredmenyéről október 26-án SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a COLAS ÚT Építőipari Zrt Kiskunfélegyháza, Külterület 099/7. sz. alatti keverőtelepén üzemelő aszfaltkeverő berendezés (Pl) levegővédelmi vizsgálatáról című jegyzőkönyv készült. A fellebbezéssel kapcsolatban az alábbiakat állapítottam meg: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban. Lev. rendelet) 4. alapján, tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A Lev. rendelet 2. -ának alább felsorolt pontjai alapján, 17. légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása; 20. légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából\ a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni; 29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom - beleértve a határértékeket is amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése; A Lev. rendelet 25. (2) bekezdése alapján, a helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetés során a légszennyező forrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/200 L (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6. számú mellékletének 12. pontja az alábbiakat írja elő: 12. Aszfaltkeverés, aszfaltgyártás, szemcsés szerkezetű anyagok szárítása forgódobban 3 Kibocsátási határérték [mg/m ] (légszennyező anyag koncentráció) Szilárd anyag Szén-monoxid Olaj- és gáztüzelés esetén Szilárd tüzelőanyag esetén Megj egyesek: 1. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 17 tf% O^-tartalmú, 27S K hőmérsékletű' 101,3 kpa nyomású száraz véggázra vonatkoznak, a berendezés névleges teljesítményén mérve. 2. Tüzelőanyagként gáz vagy 1 m/m% kéntartalom alatti olajok és szenek használhatók. A /2010. számú működési engedélyezési határozat megállapítja, hogy a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. számú melléklet 2. pontja és a 6. számú melléklet 12. pontja szerint, a Pl jelű pontforrásra megállapított technológiai határérték 4

5 szilárd anyagra vonatkozóan 20 mg/m3. A megadott határérték 273 K hőmérsékletű 101,3 kpa nyomású száraz füstgázra és 17 % O2 tartalomra vonatkozik, a berendezés névleges teljesítményén mérve. % A P I jelű pontforrás az Fellebbező által végzett aszfaltgyártás során használt aszfaltkeverő berendezéshez kapcsolódó szárítódob porelválasztó kürtője. A fent hivatkozott jogszabályi előírások és a működési engedélyben foglaltakra val# tekintettel a Pl jelű pontforrásra megállapított technológiai határérték szilárd anyagra vonatkozóan 20 mg/m3-t nem haladhatja meg, a Fellebbezőnek azt üzemszerű működése során be kell tartania. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: YM rendelet) 15. melléklete az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamáról rendelkezik az alábbiak szerint: 1. Az üzemviteli körülményeket szükséges pontosan rögzíteni 1.1. Az időszakos mérés szükséges időtartama folyamatosan működő technológiáknál, időben egyenletes kibocsátások esetén: folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyezőkomponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6%~át és nem éri el a határérték 50%-át; szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább három értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi Ha a vizsgált légszennyezőanyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembevétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen Az időszakos mérés szükséges időtartama időben ciklikusan változó kibocsátású technológiák esetén: a mérések időtartamát, a mintavételek számát - a ciklusok időtartamától függően - úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de lehetőleg három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra Az időszakos mérés szükséges időtartama időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén legalább 6 óra. A június 15-én végzett mérések eredményeiről készült L20A/2011. számon vizsgálati jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a fent hivatkozott jogszabályi előírásokat betartva, legalább 30 perc volt a mintavétel időtartalma. A fellebbezésben szereplő okfejtés szerint, a kibocsátás mértékét a Fellebbező által végzett mérések alapján úgy határozták meg, hogy a havi összkibocsátás mértékét (technológia működési ideje X kibocsátás) elosztották a munkaidővel. A technológia működési ideje azonban nem egyezik meg a munkaidővel. A munkaidő pontosan annyi idővel több, amennyit a berendezés nem üzemelt, mely alatt a kibocsátás nulla volt. Kibocsátás csak a technológia működése során van, ezért a kibocsátás mértékét a méréskor is folyamatosan működő technológiánál kell meghatározni. A Fellebbező által alkalmazott számítási módszer valójában elkeni, elsimítja időben a kibocsátást, önkényes lehetőséget teremtve a kibocsátás mértékének megállapításához, nem

6 lehet kibocsátást a munkaidőre vonatkoztatva átlagolni, mert ebben az esetben a 0" kibocsátások az összes kibocsátást javítják, egy kedvezőbb képet mutatnak.) Mindezen túl ennek a számítási módszernek nincs jogszabályi alapja. A Fellebbező nem méréssel, hanem általa kezdeményezett, fent említett módon alkalmazott számítása alapján határozta meg a kibocsátását ami a jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A VM rendelet 16. melléklete rendelkezik a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékeléséről, az alábbiak szerint: ^ # % 1. A folyamatos mérés eredményeinek feldolgozása és értékelése: 1.1. A folyamatos mérés eredményeiből légszennyező anyagonként félórás középértéket kell képezni, amelyet a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell a 3. pontban foglaltak szerint átszámítani (koncentrációszámítás). A félórás értékekből naponta, az üzemórák tényleges számának megfelelő napi középértéket kell képezni. A napi középérték nem haladhatja meg a technológiai kibocsátási határértéket A félórás értékeket a kibocsátási határérték 200%-ig terjedő tartományában 20 egyenlő osztályba kell sorolni - egy osztály osztásköze a kibocsátási határérték 0,1-szerese -a gyakoriság-eloszlás értékeléséhez A félórás középértékek legfeljebb 3%-a lépheti túl a kibocsátási határérték 120%-át, de egyetlen félórás középérték sem haladhatja mega határérték kétszeresét. 2. Az időszakos mérés eredményeinek feldolgozása és értékelése: 2.1. A folyamatosan mért és regisztrált gázkomponenseknél a mérés értékelhető időtartamát félórás szakaszokra kell felosztani és ezekből félórás középértékeket kell képezni, majd a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell átszámítani a 3. pontban foglaltak szerint (koncentrációszámítás). Értékelhető időszak alatt az az üzemállapot értendő, amely nem tartalmaz indulási-leállási szakaszokat, be- és kikapcsolási tranzienseket. A mérés teljes értékelhető időtartamára vonatkoztatott átlagérték adja a mérés eredményét, kivéve azokat a légszennyező anyagot, amelyekre félórás kibocsátási határértékek kerültek megállapításra A szakaszos mintavétellel mért légszennyezőanyagok esetén a minták eredményeit az adott mintavétel időtartamára kell átlagolni, és a mindenkori vonatkoztatási jellemzőkre kell átszámítani a 3. bekezdésben foglaltak szerint, kivéve azokat a légszennyező anyagokat, amelyekre félórás kibocsátási határértékek kerültek megállapításra A légszennyező anyagok mért koncentrációját a következő képlet alkalmazásával kell a megadott 02-tartalomra vonatkoztatni: n 21(íf %} - Ov{tf %} ^ Ly = ~ *Cm 21{tf %) - ÖMÍtf%} 3.2. Jelmagyarázat A 1 CV vonatkoztatási O2 ~tártalomra átszámított koncentráció, mg/m -ben 2 o v vonatkoztatási 0 2 'koncentráció, térfogatszázalékban 3 OM a füstgázban mért 0 2 -koncentráció, térfogatszázalékban 4 CM a légszennyező anyag mért koncentrációja, mg/m -ben (átszámított érték 273 K-re, 101,3 kpa-ra és száraz gázra, ha jogszabály másként nem rendelkezik) 5 tf/o térfogatszázalék B 6

7 Abban az esetben, ha nincs üzemelés, az összefüggés nevezője nulla, mert az Om értéke 21 (tf%). Matematikailag a nulla nevezőjű tört értelmezhetetlen. Arra az időre, amíg nincs üzemelés, a vonatkoztatási O2 -tartalomra átszámított koncentráció értelmezhetetlen, márpedig a Fellebbező arra az időre is értelmezni kívánta azt. A Felügyelőség Mérőközpontja a NAT által NAT /2008. számon akkreditált vizsgálólaboratórium. A levegőtisztaság-védelmi vizsgálat is akkreditált Egy hatósági eljárást így a tárgyi eljárást is megalapozza a hatóság akkreditált laboratóriuma által végzett vizsgálat és az abból származó eredmény, mely nem feltétlenül egyező a környezethasználó által korábban végzett mérések eredményeivel. Az eltérés nem azt bizonyítja, hogy nem volt megfelelő az előző vizsgálat, mérés, hanem azt, hogy a hatósági vizsgálat időszakában határértéket meghaladó szennyezőanyag kibocsátás volt, mely levegőtisztaság-védelmi intézkedésre okot adó körülmény. Fentiekre való tekintettel a Fellebbező arra való hivatkozása, hogy a hatóság által megállapított értékek csak adott nap, adott időszakában történt vizsgálat eredményei, és ezért ezekre a mérésekre nem lehet alapítani a felelősségét, nem megalapozott, A Lev. rendelet 34.. (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. Fentiekre való. tekintettel megállapítottam, hogy a Felügyelőség jogszerűen szabott ki levegőtisztaság-védelmi bírságot a Fellebbezővel szemben. A Lev. rendelet 34. (2) bekezdése alapján, a levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 9. melléklet tartalmazza. A (3) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe. A (4) bekezdés alapján, a környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg. A Lev. rendelet 34. (2) bekezdése, valamint a 9. számú melléklet ó. pontja alapján állapította meg a bírság összegét, vagyis A levegőterhelési befolyásoló technológiai vagy tisztító berendezéseik nem az üzemeltetési vagy működési engedélyben, alkalmassági bizonyítványban (gépkönyv, minősítési dokumentumok) foglaltak vagy az előírások szerinti üzemeltetetés esetén Ft. 7

8 Fenti jogszabályi előírás a légszennyező anyag levegőbe juttatását befolyásoló technológia nem engedélyben előírtak, vagy előírás szerinti üzemeltetését szankcionálja. A Fellebbező által végzett technológia az aszfaltgyártás. A Lev. rendelet. 34. (2) bekezdése, valamint a 9. zámú mellékletének 2. pontjában foglaltak szerint a engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetése, légszennyezőforrásonként levegőtisztaság-védelmi bírság mértéke Ft. # ^% Fenti jogszabályi előírás a légszennyező anyagot levegőbejuttató légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetését szankcionálja légszennyező pontforrásonként. A Pl jelű pontforrás az aszfaltgyártás során használt aszfaltkeverő berendezés kéménye, mely a pontforrásra jogszabályban előírt határértéket lépte túl működése során. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Felügyelőség határozatának jogalapját tévesen állapította meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A Lev. rendelet. 34, (2) bekezdése, valamint a 9. számú mellékletének 2. pontja alapján a tárgyi Pl pontforrás esetében kiszabható levegőtisztaság-védelmi bírság összege ,- Ft azaz Egymillió forint, A Lev. rendelet 34. (3) bekezdése alapján, a környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe. A (4) bekezdés alapján, a környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg. A Felügyelőség a bírság összegének meghatározásakor figyelembe vette azt, hogy a Fellebbezőnek korábban nem volt levegő védelmi mulasztása, továbbá azt, hogy a levegő védelmi követelmények megsértése légszennyezéssel járt. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felügyelőség a Lev, 34. (3) bekezdése alapján helyesen értékelte az enyhítő és súlyosbító körülményeket, melyek figyelembevételével a lev. 34. (4) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörben a bírság összegének 25%-os csökkentése indokolt, mely még kellő visszatartó erőnek bizonyul a további jogsértéstől. Fentiekre való tekintettel a levegőtisztaság-védelmi bírság Összegét a rendelkező részben foglaltak szerint állapítottam meg. Mindezekre való tekintettel az elsőfokú határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Két.) 105. (1) bekezdése alapján megváltoztattam.

9 Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Két (l)-(2) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (4) bekezdése állapítja meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Pp án alapul. Budapest, augusztus Tolnai Jánosné Dr. mb. főigazgató-helyettes megbízásából Dr. Szabó Csilla s.k. mb. főosztályvezető Értesülnek: 1) Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szeged) 2) Hnyr 3) Irattár Az elsőfokú hatóságon keresztül értesülnek: Mindazok, akik az elsőfokú végzésről értesültek. 9