A civil szervezetek gazdálkodása beszámolási és közzétételi kötelezettség Adózási tudnivalók. Budapest május 27. Előadó: Kahulits Andrea

Átírás

1 A civil szervezetek gazdálkodása beszámolási és közzétételi kötelezettség Adózási tudnivalók Budapest május 27. Előadó: Kahulits Andrea Gazdálkodást érintő január 01. után hatályba lépett jogszabályok évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv. - Magyar Közlöny évi 151. szám) 342/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról ( Kormányrendelet Magyar Közlöny évi 163. szám) 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről ( Kormányrendelet Magyar Közlöny évi 164. szám) évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1

2 Gazdálkodásra vonatkozó év előtt alkotott jogszabályok a számvitelről szóló évi C. törvény évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról évi CXCV. törvény az államháztartásról (rövidítve Áht.) 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról évi V. törvény VIII. fejezet a végelszámolásról Gazdálkodásra vonatkozó év előtt alkotott jogszabályok évi C. törvény a helyi adókról (Helyi adó) évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) évi CXXVI. törvény az Szja meghatározott részének. felhasználásáról (Szja 1%) évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao. tv.) évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről (Tbj.) / évi CLVI. törvény IX. fejezet a szociális hozzájárulási adóról évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról (Szh.) évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (Öszt. fogl.) évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Önkéntes tv.) évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 2

3 Ectv. főbb gazdálkodást érintő rendelkezései Fogalmak újra definiálása (2. ); - a civil szervezetek a csődeljárásról és a felszámolásról szóló évi XLIX. sz. törvény ( továbbiakban: Ctv.) hatálya alá kerültek (9-10..) - A civil szervezet fizetésképtelenségének definiálása (10..) - Civil szervezetek gazdálkodásának általános szabályai ( ) - Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolásának szabályai ( ) - Közhasznú jogállás, nyilvántartás szabályozása ( ) Gazdálkodást érintő fogalmak adomány: a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz illetve nyújtott szolgáltatás (1. pont) befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység (3. pont) cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás (4. pont) 3

4 Gazdálkodást érintő fogalmak elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele (7. pont) gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek (10. pont) gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet (11.pont) Gazdálkodást érintő fogalmak induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon (14. pont) közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (20. pont) 4

5 Gazdálkodást érintő fogalmak tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére (27. pont) törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal (28. pont) Civil szervezet gazdálkodása általános szabályok vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel a civil szervezet alapítója, tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását 5

6 Civil szervezet gazdálkodása általános szabályok 2. Civil szervezetnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. E rendelkezés alkalmazásában figyelembe kell venni a követelések és tartozások egyenlegét, valamint a támogatási döntésben meghatározott költségvetési támogatás értékét. (350/2011.(XII.30) Korm. rend. 4. (4) bekezdés) Civil szervezetek gazdálkodása közhasznú minősítés - különös szabályok A közhasznú minősítést megszerzett szervezetek működésére a civil törvény további előírásokat, korlátozásokat tartalmaz. 1. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 6

7 Közhasznú minősítés különös szabályok 3. A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. (FB jóváhagyásával) 4. A szervezettől igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Közhasznú minősítés különös szabályok 5. A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. ( ) március 15-től a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is kötelezett 6. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. 7

8 Közhasznú minősítés különös szabályok 7. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 8. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező. (A civil törvény leírja a felügyelő szerv létrehozásának szabályait, hatáskörét és a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat.) (Ectv. 40. ) 9. A közhasznú szervezetnek is a cél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania. Költségvetési terv (350/2011.(XII.30) Korm. rend. 3. ) (1) A civil szervezet éves költségvetési tervét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. (2) A civil szervezet az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek. 8

9 Civil szervezetek gazdálkodása bevételek, kiadások (Ectv ) Civil szervezet folytathat alapcél szerinti (közhasznú) és gazdasági vállalkozási tevékenységet Bevételek a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; Civil szervezetek bevételei (2) cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. 9

10 Civil szervezetek költségei, ráfordításai A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. Civil szervezetek nyilvántartási szabályai, könyvvezetés Civil szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy január 1-től a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. Ectv. 27. (2) bek. Költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között elkülönítetten kell nyilvántartani. 10

11 Könyvviteli szolgáltatás A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, a közalapítvány könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátásával és a beszámoló elkészítésével köteles megbízni vagy olyan magánszemélyt aki okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel, és e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. vagy olyan számviteli szolgáltatást végző vállalkozást, melynek a könyveléssel, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előzőekben meghatározott követelményeknek. 342/2011. Korm. rendelet 33.. Könyvvezetési kötelezettség egyszeres könyvvitel Az Sztv. alapelvként január 1-jétől a kettős könyvvitel vezetését írja elő, megfelelő feltételek megléte esetén megengedi az egyszeres könyvvitel alkalmazását is. Egyszeres könyvvitelt vezethet, az a civil szervezet, amely nem közhasznú és vagy nem folytat vállalkozási tevékenységet, éves összes bevételétől függetlenül, vagy folytat vállalkozási tevékenységet, de az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből elért bevételének, árbevételének együttes összege két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg. 11

12 Könyvvezetési kötelezettség kettős könyvvitel Kettős könyvvitelt köteles vezetni a közhasznú jogállású szervezet, az a civil szervezet, amelynek két egymást követő évben, évenként az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele, árbevétele együttes összege az 50 millió forintot meghaladja, a nonprofit gazdasági társaság; a közalapítvány. Beszámoló-készítés szabályai Civil szervezet üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni üzleti év azonos a naptári évvel; a mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december 31. a beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az új beszámolási szabályokat először a évben kezdődő üzleti évről készített beszámolókra kellett alkalmazni. Ectv. 75. (4) bek. 12

13 Civil szervezetek beszámolójának tartalmi elemei a) a mérleg (egyszerűsített mérleg), b) az eredménykimutatás (eredménylevezetés), c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő melléklet. (Ectv /c.) A civil szervezet köteles közhasznúsági mellékletet is készíteni. (Ectv ) Közhasznúsági melléklet A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni (1) március 15-től a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is kötelezett A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. 29. (3) 13

14 Közhasznúsági melléklet Közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat, a közhasznú tevékenység érdekében felhasznált vagyon kimutatása, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. A 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet melléklete tartalmazza a közhasznúsági melléklet mintanyomtatványát, először 2012-re alkalmazandó. Kiegészítő melléklet Kiegészítő mellékletben be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként; a támogatási program keretében kapott visszatérítendő támogatásra vonatkozó, részletezett adatokat. (Ectv ) 14

15 Könyvvizsgálati kötelezettség Kötelező a könyvvizsgálat: minden közalapítványnál és annál a civil szervezetnél, amelynek vállalkozási tevékenységből származó bevétele két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. 342/2011.(XII.29.) Korm. rend. 34. Ha a beszámolót könyvvizsgáló nem ellenőrizte, fel kell tüntetni rajta az alábbi szöveget: A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. 342/2011.(XII.29.) Korm. rend. 35. (4) Letétbehelyezés Közzététel Civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig az OBH-nak megküldve letétbe helyezni és közzétenni. Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. (legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig köteles biztosítani (2013. évi beszámolót május 31-ig!)). Cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolót letétbe helyezni a mérleg fordulónapját követő 150 napon belül. 15

16 Közhasznú minősítés gazdálkodást érintő feltételei Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. Megfelelő erőforrás feltételei Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át). 16

17 Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. Közhasznú minősítés feltételeinek vizsgálata A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. 17

18 Civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása A végelszámolás (kényszer-végelszámolás) közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét ( pont) A bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében ( pont) Civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása A csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelésekor a civil szervezet köteles haladéktalanul elkülöníteni az eljárás dologi és személyi ráfordításait fedező összeget ( pont) Civil szervezet csődeljárása vagy felszámolása esetén a cs.a vagy a f.a. toldatot, a csődeljárás megindítását, a csődeljárás elrendelését, a felszámolási eljárás elrendelését és az említett eljárások jogerős befejezését a nyilvántartásban is fel kell tüntetni ( pont) 18

19 Adománygyűjtés Átfogó szabályok (Ectv ): Civil szervezet javára adománygyűjtés folytatható. Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Adománygyűjtés Részletes szabályozás 350/2011. Korm. rendelet (5-11. ) nem járhat mások zavarásával, a személyiségi jogok és az emberi méltóság sérelmével, kötelező az adományozót tájékoztatni az adománygyűjtés céljáról, és annak felhasználásáról (nyilvánosság, átláthatóság!), Nem minősül adománynak: közérdekű önkéntes munka, közösségi szolgálat, adományozott szerv, szövet. 19

20 Adománygyűjtés Adománygyűjtőre vonatkozó szabályok (8..) Adományszervező, illetve adománygyűjtő meghatalmazható adománygyűjtő tevékenység folytatására, aki további adományszervezőnek meghatalmazást nem adhat. Az adománygyűjtő a személyazonossága igazolása mellett igazolja magát: civil szervezet írásbeli meghatalmazásával, az adományozott, vagy adományszervező adatait tartalmazó közhiteles (elektronikus) kivonattal, vagy annak másolatával. Adománygyűjtés Adománygyűjtés helye (9..) Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető. Adománygyűjtő láda (10. ) adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége feltüntetésével, zárt módon (adomány elhelyezhető, de felnyitás nélkül nem vehető ki), felnyitás a helyszínen (nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén székhelyen, telephelyen is) legalább 2 képviselő jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele (címlet, leltár). 20

21 Adománygyűjtés Internetes és telefonos adománygyűjtés szabályai (11. ) biztosítani kell az adományozott szervezet és az adományszervező beazonosíthatóságát, legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, telefonos elérhetőségét, honlap címét meg kell jelölni. Gazdálkodást érintő rendelkezés az 1 %-os törvényben Visszafizetési kötelezettség: jogutód nélkül megszűnő kedvezményezett köteles az SzJA 1 % felajánlásból fel nem használt összeget visszautalni a NAV-nak, mely a központi költségvetés bevételét képezi. Azon civil szervezet, melynek a közleményéből megállapítható, hogy a 2 éves tartalékolási időt túllépte, a fel nem használt összeg visszafizetésére kötelezett. Erről a NAV határozatban értesíti a szervezetet. (amit ban kiutaltak, azt december 31-ig használhatja fel.) 21

22 Adózási tudnivalók Civil szervezetek sajátos szabályai A civil (egyéb) szervezetet a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, Egyes feltételek fennállása esetén helyi adókötelezettséget érintő mentesség, illetékmentesség, vámmentesség, egyéb - jogszabályi kedvezmény illeti meg. Köztartozása áll fenn > a kedvezmények igénybevételére nem jogosult. Adózási tudnivalók Társasági adó A civil szervezetek a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Civil szervezet vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de célja megvalósítása érdekében azt nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet a megalakulására irányadó jogszabályok szerint. 22

23 Társasági adó alanyiság A Tao. szabályai szerint a következő nonprofit szervezetek a társasági adó alanyai: a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gt-t is) a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, egyesület, a köztestület, az egyház (szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, az európai területi együttműködési csoportosulás Társasági adó vállalkozási tevékenység, közhasznú minősítés A törvény a civil szervezet esetében vizsgálja, hogy a szervezet végzett-e gazdasági- vállalkozási tevékenységet, vagy nem, illetve külön szabályozza a közhasznú minősítéssel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezetek adózását: a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az évben lehet alkalmazni, amikor ilyenként besorolást nyer, a nyilvántartásból történő törlést követően nem alkalmazható, évközi besorolás-változás esetén az év utolsó napján fennálló besorolást kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve az igazolások kiadása tekintetében! 23

24 Kedvezményezett tevékenységek a társasági adóban Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek 1. a közhasznú tevékenység, és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; Kedvezményezett tevékenységek (2) 2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. 24

25 Társasági adó kedvezményezett tevékenységek összefoglaló tábla Közhasznú szervezetnél A létesítő okiratban megfogalmazott közhasznú tevékenységek. Nem közhasznú szervezetnél A létesítő okiratban megfogalmazott szerinti tevékenység. cél Az ehhez kapcsolódóan kapott támogatás, tagdíj, juttatás. A közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke,, bevétele Bankbetétek, értékpapírok hozamaként kapott kamatnak és az állami értékpapír hozamának olyan része, amekkora hányadot a közhasznú tevékenység bevétele képvisel az e nélkül számított összes bevételben. Az ehhez kapcsolódóan kapott támogatás, tagdíj, juttatás. A cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele Bankbetétek, értékpapírok hozamaként kapott kamatnak és az állami értékpapír hozamának olyan része, amekkora hányadot a cél szerinti tevékenység bevétele képvisel az e nélkül számított összes bevételben. Társasági adó bevallás A vállalkozási tevékenységet nem végző szervezetek: működésük eredményessége esetén nincs társasági adófizetési kötelezettségük, a társasági adóbevallás helyett nyilatkozatot tehetnek az adóévet követően február 25-ig a 01- es nyomtatványon (2012-ben 1201, ha nulla adattartalmú, akkor az NY lapon). Ha a szervezet a bevallást helyettesítő nyilatkozatot elmulasztotta beadni, akkor a könyvvezetéstől függően a 28 vagy 29-es bevallást be kell adnia nulla adattartalommal a tárgyévet követő év május 31. napjáig. 25

26 Adómentesség - adókedvezmény A civil szervezetet a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség, vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény illeti meg. A szabályozás megfogalmazásában cél szerinti tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja. Civil szervezetek adóalapja A civil szervezet adóalapja: a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a törvényben meghatározott növelő, illetve csökkentő tételekkel. Az adózás előtti eredményt a vállalkozási tevékenységhez kizárólag vagy közvetve felmerülő, tételekkel kell módosítani úgy, hogy a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető tételeket teljes egészében, a vállalkozási tevékenységhez közvetve kapcsolódó értékekből a vállalkozási tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számított értéket kell figyelembe venni. 26

27 Civil szervezet vállalkozási tevékenységének adókedvezménye A vállalkozási tevékenység kedvezményezett aránya A közhasznúnak nem minősülő szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, amennyiben a vállalkozási tevékenységből elért bevétele a tárgyévben nem több mint 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevétele 10%-át. Közhasznú minősítésű szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át ( bekezdés Civil szervezet vállalkozási tevékenységének adókedvezménye Adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni: 1. Amennyiben a közhasznú szervezet kedvezményezett vállalkozási tevékenység bevétele meghaladja a 15%-ot, akkor a cél szerinti tevékenységhez kapott támogatás egy részével meg kell növelni az adóalapot. A növelés összegét a kedvezményezett vállalkozási bevételt meghaladóan elért vállalkozói bevétel összbevételen belül képviselt arányával számítva kell meghatározni. Példa: összbevétel 30 millió forint, ezen belül a vállalkozási tevékenység 8 millió forint, a kapott támogatás 15 millió forint. A kedvezményezett vállalkozási bevételt meghaladó vállalkozás bevétele az összbevétel 11,67%-a [(8 4,5)/30], ezért a kapott támogatásokból kerekítve 1750 ezer forinttal meg kell növelni az adóalapot (15 millió forint 11,67%). 27

28 Civil szervezet vállalkozási tevékenységének adókedvezménye 2. Külön szankció a közhasznú és nem közhasznú civil szervezetek esetén egyaránt, ha a civil szervezetnek az adóév végén (az adóév utolsó napján) az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, akkor a kapott támogatás teljes összegét kell adóalap növelő tételként figyelembe venni. Adomány fogalma a társasági adóban Adomány a közhasznú szervezet részére a évi CLXXV. törvény (Ectv.) szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a évi CCVI. törvényben (Ehtv.) meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben adott támogatás, feltéve, hogy az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának, vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag közeli hozzátartozójának. 28

29 Elismert nem elismert adomány Nem elismert az adózó által nem adomány céljából adott juttatás, ha - a juttatás külföldi személy részére történik, vagy - az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Elismert az adóévben nem adomány jogcímen adott támogatás, - ha az adózó rendelkezik igazolással az adományban részesülőtől, vagy - ha a támogatás nyújtása jogszabályon alapul. Támogató kedvezménye a társasági adóban A támogató adózás előtti eredményét csökkenti: - a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az Ectv. szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy - a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. 29