Civil Akadémia. Jogszabályi környezet. 1. Civil szervezetek gazdálkodása

Átírás

1 Civil Akadémia CIVIL AKADÉMIA 2015 Előadó: Kahulits Andrea 1. Civil szervezetek gazdálkodása 2. Közhasznú jogállás gazdálkodási, számviteli kérdései 3.Civil szervezetek számviteli sajátosságai 1. Civil szervezetek gazdálkodása Jogszabályi környezet Három időszak 1.1.Civil szervezetek gazdálkodásának jogszabályi környezete (Ptk., számviteli törvény, adótörvények, rendeletek) Közhasznú törvény (1997. évi CLVI törvény) Civil törvény (Ectv évi CLXXV. törvény) 1

2 Gazdálkodást érintő január 01. után hatályba lépett jogszabályok évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv. - Magyar Közlöny évi 151. szám) 342/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról ( Kormányrendelet Magyar Közlöny évi 163. szám) 350/2011.(XII.30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről ( Kormányrendelet Magyar Közlöny évi 164. szám) évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Új Ptk. rendelkezéseinek átvezetése a létesítő okiratokban Az új Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 01.) már nyilvántartásba vett civil szervezet (alapítvány, egyesület) a hatálybalépést követő első létesítő okirat módosításával egy időben köteles az új Ptk. szerinti módosításokat megtenni. A módosítások átvezetésének határideje: március 15. Ha csak az új Ptk. Miatt kell módosítani, akkor ennek tényét a módosítási kérelemben fel kell tüntetni január 01. előtt alkotott gazdálkodást érintő jogszabályok a számvitelről szóló évi C. törvény évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról évi CXCV. törvény az államháztartásról (rövidítve Áht.) 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról évi V. törvény VIII. fejezet a végelszámolásról Gazdálkodásra vonatkozó év előtt alkotott jogszabályok évi C. törvény a helyi adókról (Helyi adó) évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) évi CXXVI. törvény az Szja meghatározott részének. felhasználásáról (Szja 1%) évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao. tv.) évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetésről (Tbj.) / évi CLVI. törvény IX. fejezet a szociális hozzájárulási adóról évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról (Szh.) évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról (Öszt. fogl.) évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Önkéntes tv.) évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) 2

3 1.2. Ectv. főbb gazdálkodást érintő rendelkezései Civil akadémia - a civil szervezetek a csődeljárásról és a felszámolásról szóló évi XLIX. sz. törvény ( továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartoznak (10..) - A civil szervezet fizetésképtelenségének definiálása ( ) - Civil szervezetek gazdálkodásának általános szabályai ( ) - Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolásának szabályai ( ) - Közhasznú jogállás, nyilvántartás szabályozása ( ) 1.3. Civil szervezet fogalma, civil szervezet főbb típusai és a főbb gazdálkodást érintő fogalmak Civil szervezet fogalma Az Ectv pontja szerint Civil szervezet: a) A civil társaság b) A Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével; c) Az alapítvány a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével. Civil társaság Civil társaság definíciója: - kizárólag természetes személyek (magánszemélyek) hozhatják létre, - nem gazdasági érdekű közös céljaik elérésére, közösségi célú tevékenységük összehangolására, - polgári jogi társasági szerződéssel (nincs formai előírás és nincs írásbeli kötelem), - nem rendelkezik jogi személyiséggel, - vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozható, - nem végezhet gazdasági-vállalkozási tevékenységet. 3

4 Egyesület Ectv Egyesület - az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, - természetes személyek által létrehozott közösség, - jogi személy, nyilvántartásba vétellel jön létre, - rendszeresen működik, - nyilvántartott tagsága van, - különös formája a szövetség, párt, szakszervezet (eltérő szabályok állapíthatóak meg) Egyesület Ptk. (3:63-3:87 -ok) rendelkezései szerint - a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljai elérésére létesített, - nyilvántartott tagsággal rendelkezik (legalább 10 tag), - nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, - célja megvalósításával összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet, - vagyonát nem oszthatja fel tagjai között. Szövetség Ectv pontja szerint Szövetség, olyan egyesület, amely - két tag részvételével is alapítható, - tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és civil társaság lehet, - tagja természetes személy nem lehet! Alapítvány Ptk 3:378-3:404 -ok szerint Alapítvány: - tartós cél folyamatos megvalósítására, - Egy vagy több személy is alapíthatja, - gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható, de céljaival összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet, - Alapító kötelező vagyoni juttatása, - A működés megkezdéséhez szükséges vagyonrészt a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig, a teljes vagyont a nyilvántartásba vételt követő egy éven belül át kell ruházni, 4

5 Alapítvány Új szabályozás: az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet kedvezményezett, - ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi és művészeti alkotásainak gondozása. - hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása. Gazdálkodást érintő fogalmak adomány: a civil szervezetnek létesítő okiratban rögzített céljaira ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz illetve nyújtott szolgáltatás (1. pont) befektetési tevékenység: a civil szervezet eszközeiből történő értékpapír-, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyoni értékű jog, ingatlan és más egyéb éven túli befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység (3. pont) cél szerinti juttatás: a civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás (4. pont) Fogalmak elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele (7. pont) gazdálkodó tevékenység: azon tevékenységek összessége, amelyek a civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményt eredményeznek (10. pont) gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet (11.pont) Fogalmak induló tőke: a civil szervezet létrehozásakor az alapító(k), illetve alapító tag(ok) által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon (14. pont) közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (20. pont) 5

6 Fogalmak tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére (27. pont) törzsvagyon: az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal (28. pont) Fogalmak Fizetésképtelenség a bíróság a civil szervezet fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a civil szervezet szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő hatvan napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette. Fizetésképtelenség nem állapítható meg, ha a civil szervezet nem vitatott vagy elismert tartozását meghaladóan állami vagy önkormányzati szerv felé nem vitatott vagy elismert követelése áll fenn költségvetési támogatási jogviszony keretében. (Ectv ) Civil Akadémia Gazdálkodás - általános szabályok 1.4. Civil szervezetek gazdálkodása általános szabályok, költségvetési terv, adománygyűjtés, SZJA 1 % vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel a civil szervezet alapítója, tagja a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását 6

7 Gazdálkodás általános szabályok Civil szervezetnek hitel, visszatérítendő támogatás csak úgy nyújtható, ha a visszatérítési kötelezettség nem haladja meg a civil szervezet rendelkezésre álló vagyonát. E rendelkezés alkalmazásában figyelembe kell venni a követelések és tartozások egyenlegét, valamint a támogatási döntésben meghatározott költségvetési támogatás értékét. (350/2011.(XII.30) Korm. rend. 4. (4) bekezdés) Költségvetési terv (350/2011.(XII.30) Korm. rend. 3. ) (1) A civil szervezet éves költségvetési tervét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján készített beszámoló tartalmi elemeinek megfelelően készíti el. (2) A civil szervezet az éves költségvetését úgy tervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek. Adománygyűjtés Átfogó szabályok (Ectv ): Civil szervezet javára adománygyűjtés folytatható. Az adománygyűjtés nem járhat az adományozók, más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Adománygyűjtés Részletes szabályozás 350/2011. Korm. rendelet (5-11. ) nem járhat mások zavarásával, a személyiségi jogok és az emberi méltóság sérelmével, kötelező az adományozót tájékoztatni az adománygyűjtés céljáról, és annak felhasználásáról (nyilvánosság, átláthatóság!), Nem minősül adománynak: közérdekű önkéntes munka, közösségi szolgálat, adományozott szerv, szövet. 7

8 Adománygyűjtés Adománygyűjtőre vonatkozó szabályok (8..) Adományszervező, illetve adománygyűjtő meghatalmazható adománygyűjtő tevékenység folytatására, aki további adományszervezőnek meghatalmazást nem adhat. Az adománygyűjtő a személyazonossága igazolása mellett igazolja magát: civil szervezet írásbeli meghatalmazásával, az adományozott, vagy adományszervező adatait tartalmazó közhiteles (elektronikus) kivonattal, vagy annak másolatával. Adománygyűjtés Adománygyűjtés helye (9..) Magáningatlanban adománygyűjtés csak az ingatlan használójának előzetes hozzájárulásával végezhető. Adománygyűjtő láda (10. ) adománygyűjtő szervezet neve, elérhetősége feltüntetésével, zárt módon (adomány elhelyezhető, de felnyitás nélkül nem vehető ki), felnyitás a helyszínen (nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén székhelyen, telephelyen is) legalább 2 képviselő jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele (címlet, leltár). Adománygyűjtés Internetes és telefonos adománygyűjtés szabályai (11. ) biztosítani kell az adományozott szervezet és az adományszervező beazonosíthatóságát, legalább az adományozott és az adományszervező nevét, székhelyét, telefonos elérhetőségét, honlap címét meg kell jelölni. SZJA 1 % Az évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (Szftv.) SZJA 1 %-ot fogadhat (kedvezményezett) az a szervezet, mely - a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett Egyesület (kivéve párt, biztosító egyesület, érdekképviseleti szervezet) alapítvány, közalapítvány - belföldi székhelyű, nyilatkozat szerint közhasznú tevékenységet végez és - létesítő okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem végez. 8

9 SZJA 1 % Egyreg adatlap Kedvezményezett státuszhoz szükséges regisztrációs kötelezettség - elektronikus úton - rendelkező évet megelőző év szeptember 30-ig (idei évben 151reg nevű nyomtatványon) - visszavonásig érvényes A NAV minden év január 01-én teszi közzé az adott évben felajánlásra jogosultak adatait! Legelőször január 01-én! SZJA 1 % Az adózó a rendelkező nyilatkozatot legkésőbb tárgyévet követő év május 20. napjáig juttathatja el az adóhatósághoz. Az Szftv. 1.. (6) pontja szerint az adózó a rendelkező nyilatkozatban rendelkezhet úgy, hogy adatait (nevét, postai, illetve elektronikus levelezési címét) a kedvezményezettel közöljék. Az Szftv. 6.. (1) pontja szerint az adóhatóság legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig teljesíti az 1 %-os felajánlások kiutalását a kedvezményezett részére. Az adóhatóság október 30-ig adatot szolgáltat az arról rendelkező felajánló magánszemélyek adatairól annak a kedvezményezettnek, mely erre vonatkozóan szeptember 30-ig beadta az igényét. SZJA 1 % Az SZJA 1 % felhasználásának elszámolási határideje: elszámolást kell benyújtani a kiutalást követő 2. év május 31. napjáig - a felajánlás NAV általi kiutalásának évét követő év december 31-ig történt felhasználásról - és az esetleges átutalás évét követő 2. év december 31-ig történő tartalékolásról Legkésőbb május 31-ig számolhat el a szervezet a 2013-ban kiutalt összegről, elektronikus úton a 13KOZ nyomtatványon. 9

10 SZJA 1 % felhasználása Az 1 %-os felajánlás tárgyévben működésre fordított összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. Civil akadémia 1.5. Gazdasági-vállalkozási tevékenység Gazdasági-vállalkozási tevékenység Civil szervezet vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható, de célja megvalósítása érdekében azt nem veszélyeztetve folytathat vállalkozási tevékenységet a megalakulására irányadó jogszabályok szerint. gazdasági-vállalkozási tevékenység: a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, ide nem értve az adomány (ajándék) elfogadását, továbbá a bevétellel járó, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti, valamint a közhasznú tevékenységet (Ectv pont) Gazdasági-vállalkozási tevékenység elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet: azon szervezet, amelynek éves összes bevétele hatvan százalékát eléri vagy meghaladja a gazdaságivállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele (Ectv ) Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdaságivállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez. (Ectv. 23..) 10

11 Kedvezményezett (nem vállalkozási) tevékenységek Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek (nem vállalkozási) 1. a közhasznú tevékenység, és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; Kedvezményezett tevékenységek (2) 2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. Kedvezményezett tevékenységek összefoglaló tábla 2. Közhasznú jogállás Közhasznú szervezetnél Nem közhasznú szervezetnél A létesítő okiratban megfogalmazott közhasznú tevékenységek. A létesítő okiratban megfogalmazott cél szerinti tevékenység. Az ehhez kapcsolódóan kapott támogatás, tagdíj, juttatás. A közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke,, bevétele Bankbetétek, értékpapírok hozamaként kapott kamatnak és az állami értékpapír hozamának olyan része, amekkora hányadot a közhasznú tevékenység bevétele képvisel az e nélkül számított összes bevételben. Az ehhez kapcsolódóan kapott támogatás, tagdíj, juttatás. A cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele Bankbetétek, értékpapírok hozamaként kapott kamatnak és az állami értékpapír hozamának olyan része, amekkora hányadot a cél szerinti tevékenység bevétele képvisel az e nélkül számított összes bevételben. 2.1.Közhasznú jogállás megszerzésének és megtartásának feltételei 11

12 Közhasznú jogállás Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. Közhasznú jogállás A közhasznú minősítésű szervezetnek a létesítő okiratában az alábbiakat kell rögzítenie (Ectv. 34..): - nevesíteni kell a közhasznú tevékenységet, mely jogszabályban meghatározott közfeladathoz kapcsolódóan végzi (jogszabályi hely pontos megadása) - ki kell nyilvánítania, hogy amennyiben van tagsága a szervezetnek tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a cél szerinti tevékenység megvalósítása érdekében végezhet Közhasznú jogállás - gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, - nem folytathat közvetlen politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Megfelelő erőforrás feltételei Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át). 12

13 Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. Minta Létesítő okiratban a közhasznú tevékenységek és a hozzá tartozó közfeladat meghatározására minta. Közhasznú minősítés feltételeinek vizsgálata A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg (Civil tv. 48..) 2.2. Közhasznú jogállás megszerzése, megtartása Induló szervezet: legalább két lezárt üzleti évvel kell rendelkezzen és a beszámoló alapján igazolja a megfelelést január 01-én már működő civil szervezet: május 31-ig kérhette a közhasznú jogállás megőrzését Ezt követően minden évben a számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet alapján igazolja a megfelelést. 13

14 2.3. Civil szervezetek gazdálkodása közhasznú minősítés - különös szabályok A közhasznú minősítést megszerzett szervezetek működésére a civil törvény további előírásokat, korlátozásokat tartalmaz. 1. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Közhasznú minősítés különös szabályok 3. A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad el. (FB jóváhagyásával) 4. A szervezettől igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Közhasznú minősítés különös szabályok 5. A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. ( ) március 15-től a közhasznú szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége is kötelezett 6. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet. Közhasznú minősítés különös szabályok 7. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). 8. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező. (A civil törvény leírja a felügyelő szerv létrehozásának szabályait, hatáskörét és a tagok összeférhetetlenségére vonatkozó előírásokat.) (Ectv. 40. ) 9. A közhasznú szervezetnek is a cél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania. 14

15 Civil akadémia Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3. Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3.1. Kötelező gazdálkodási szabályzatok Gazdálkodási szabályzatok Számviteli politika és mellékletei (számlarend, számlatükör) Értékelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Leltározási és selejtezési szabályzat Befektetési szabályzat (Befektetés végzésekor) Emellett vannak a működésre vonatkozó szabályzatok (SzMSz, Önkéntes szabályzat, Pályáztatási szabályzat) Számviteli politika Célja: olyan számviteli elvek, szabályok, módszerek és eljárások meghatározása, amelyek megfelelnek a Számv. tv. és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak, és amelyeket érvényre kell juttatni a beszámoló elkészítése és bemutatása, illetve a könyvvezetés során. A számviteli politika egy olyan dokumentum, mely az adott civil szervezet adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli rendszer kialakítását alapozza meg. Mellékletét képezi a szervezet számlarendje, számlatükre. 15

16 Számviteli politika A civil szervezetek számviteli politikájának sajátos szempontjai - Hogyan különítjük el a cél szerinti,- közhasznú és vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos tételeket? - Melyek a fő bevételi források? - Hogyan különítjük el a pályázati támogatások felhasználását, elszámolását? - Hogyan különítjük el a továbbutalásra kapott támogatásokat? - Melyek az adózás szempontjából fontos, egyéb analitikák és hogyan vezetjük azokat? Számlarend Számlarend - Megszabja a bizonylatokon rögzítendő információk és adatok keletkezési helyét, a kiállításuk alaki, tartalmi és kelléki szabályait, - előírja a bizonylatok kezelésének, feldolgozásának, ellenőrzésének és megőrzésének szabályait a felelősök megjelölésével, - Megismerteti a bizonylatok gazdasági és jogi jelentőségét, a gondatlan eljárások, a visszaélések vagy mulasztások jogkövetkezményeit. Pénzkezelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat főbb elemei Meghatározza - a pénzforgalom lebonyolításának rendjét, - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeit, valamint a felelősségi szabályokat, - a napi készpénzállomány maximális mértékét, - az ellenőrzés módját, gyakoriságát, - A pénzszállítás feltételeit, - A pénzkezelés bizonylati rendjét, - A pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartások szabályait. Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3.2.Civil szervezetek könyvvezetése 16

17 Civil szervezetek könyvvezetése január 1-től a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet. Ectv. 27. (2) bek. Költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti tevékenység és a gazdaságivállalkozási tevékenység, továbbá közhasznú jogállás esetén a közhasznú tevékenység között elkülönítetten kell nyilvántartani. Könyvvezetési kötelezettség egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitelt vezethet, az a civil szervezet, amely nem közhasznú és vagy nem folytat vállalkozási tevékenységet, éves összes bevételétől függetlenül, vagy folytat vállalkozási tevékenységet, de az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből elért bevételének, árbevételének együttes összege két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg. Könyvvezetési kötelezettség kettős könyvvitel Kettős könyvvitelt köteles vezetni a közhasznú jogállású szervezet, az a civil szervezet, amelynek két egymást követő évben, évenként az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele, árbevétele együttes összege az 50 millió forintot meghaladja, a nonprofit gazdasági társaság; a közalapítvány. Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3.3. Civil szervezetek bevételeinek elszámolása 17

18 Civil szervezetek bevételei Civil szervezetek bevételei (2) (Ectv ) Civil szervezet folytathat alapcél szerinti (közhasznú) és gazdasági vállalkozási tevékenységet Bevételek a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon; b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel; c) a költségvetési támogatás: ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege; d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel; e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány; f) befektetési tevékenységből származó bevétel; g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel. Civil szervezetek számviteli sajátosságai Alapítótól működésre, a közhasznú/cél szerinti feladatok ellátására kapott támogatások 3.4. Civil szervezetek bevételeinek elszámolási sajátosságai cél szerinti/közhasznú bevételei között tartja nyilván A tárgyévi fel nem használt bevételt feltéve, ha az a szerződés szerint a következő időszakra is átvihető, a mérlegforduló napján a kettős könyvvezetés esetén el kell határolni. Egyszeres könyvvitel esetében pénzügyileg rendezett bevételként kell könyvelni. 18

19 Továbbutalási céllal kapott támogatások A továbbutalási céllal kapott támogatásokat a cél szerinti egyéb bevételek között mutatjuk ki, a bankszámlán történő jóváírással egy időben. Év közben a továbbutalási támogatásokról vezetett analitikával összhangban, a mérlegkészítéskor a még tovább nem utalt összegeket kettős könyvvezetés során passzív időbeli elhatárolásként könyveljük Egyszeres könyvvitel esetében, a tovább nem utalt bevételeket kötelezettségként tartjuk nyilván. SzJA 1 % felajánlás elszámolása 1% támogatást a kiutalás időpontjától a kettős könyvvezetés esetében halasztott bevételként tartjuk nyilván. Egyszeres könyvvezetésnél kötelezettségként kell kimutatni január 01-től az 1 %-os felajánlások felhasználása az átutalást követő év december 31. napjáig engedélyezett. A fel nem használt összeget az adóhatóság részére vissza kell utalni. Egyéb támogatások elszámolása Civil szervezetek számviteli sajátosságai A pénzbeli támogatásokat a pénzmozgással egyidejűleg az egyéb bevételek között mutatjuk ki. A felhasználásukat egyéb ráfordításként, vagy költségként számoljuk el. Amennyiben a kapott támogatást tárgyévben a szervezet nem használja fel, év végén az elhatárolása kettős könyvvitel esetében sem szükséges. A természetbeni támogatásokról ha a támogató számlát bocsát ki, melynek ellenértékére vonatkozó rendelkezése a pénzügyi teljesítést nem igényel megjegyzés. Szerződés alapján a dokumentumban a szokásos piaci árat kell rögzíteni, és a nyilvántartásokat ennek alapján kell vezetni Civil szervezetek ráfordításainak elszámolása 19

20 Civil szervezetek ráfordításai A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai): a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek; b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek; c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása; d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. 3.6.Könyvviteli szolgáltatás A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, a közalapítvány könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátásával és a beszámoló elkészítésével köteles megbízni vagy olyan magánszemélyt aki okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel, és e tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. vagy olyan számviteli szolgáltatást végző vállalkozást, melynek a könyveléssel, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előzőekben meghatározott követelményeknek. 342/2011. Korm. rendelet 33.. Civil szervezetek számviteli sajátosságai 3.7. Civil szervezetek beszámolója Beszámoló-készítés szabályai Civil szervezet üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni üzleti év azonos a naptári évvel; a mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december 31. a beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az új beszámolási szabályokat először a évben kezdődő üzleti évről készített beszámolókra kellett alkalmazni. Ectv. 75. (4) bek. 20