Munkaerőpiaci tükör 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerőpiaci tükör 2012"

Átírás

1 Munkaerőpiaci tükör 2012

2 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay Jenő ny. tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Köllő János tudományos tanácsadó, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Lakatos Judit szakmai főtanácsadó, Központi Statisztikai Hivatal Lázár György tanácsadó, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nagy Gyula egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Sorozatszerkesztő Fazekas Károly

3 Munkaerőpiaci tükör 2012 Szerkesztette Fazekas Károly Benczúr Péter Telegdy Álmos MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest, 2012

4 A kiadó címe: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet 1112 Budapest, Budaörsi út 45. A kiadvány megrendelhető a kiadó címén telefon: (06-1) telefax: (06-1) Copyright MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., 2012 Borító fotó Choi Jae Ho, 2012 ISSN X Felelős kiadó: Fazekas Károly Olvasószerkesztő: Patkós Anna Műszaki szerkesztő: Kravjánszki Róbert Nyomdai előkészítés: font.hu Typográfia: Garamond, Franklin Gothic Nyomdai munkák: Oliton Kft.

5 Tartalom Előszó... 9 A magyarországi munkapiac ben (Cseres-Gergely Zsombor, Kátay Gábor & Szörfi Béla) A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakínálat Munkakereslet Munkanélküliség A bérek alakulása Közelkép I. Adók, transzferek és a munkapiac Szerkesztői előszó (Benczúr Péter) Bevezetés (Benczúr Péter & Sándor László) Az empirikus kutatások alapjául szolgáló hazai adatállományok (Bálint Mónika) Az adóköteles jövedelem rugalmassága (Benczúr Péter, Kiss Áron & Mosberger Pálma) A munkakínálat extenzív határa (Kátay Gábor & Scharle Ágota) Az adóváltozások hatásainak elemzése mikroszimulációs modellek segítségével (Benedek Dóra, Kátay Gábor & Kiss Áron) Az adók és transzferek munkakeresleti hatásai A munkakeresleti hatások mérésének elméleti kerete (Földessy Árpád & Scharle Ágota) Korábbi bértámogatási programok foglalkoztatási hatása (Galasi Péter & Nagy Gyula) Bértámogatás hatása az idősebb munkavállalókra (Cseres-Gergely Zsombor, Földessy Árpád & Scharle Ágota) A minimálbér differenciálása Magyarországon érvek és ellenérvek (Scharle Ágota & Váradi Balázs) A munkavállalót és a munkaadót terhelő adók és járulékok eltérő hatásának nemzetközi irodalmáról (Földessy Árpád) Adóelkerülés, adócsalás, fekete- és szürkefoglalkoztatás (Benedek Dóra, Elek Péter & Köllő János) A zsebbe fizetés elterjedtsége és a munkanélküliségtől való félelem (Tóth István János & Fazekas Mihály) Minimálbér vagy minimális adókulcs? (Mirco Tonin) Szürkít vagy fehérít? Az alkalmi munkavállalói könyv mint járulékkedvezmény (Földessy Árpád & Scharle Ágota) Függelék. Az MTA KTI-TÁMOP adatbázis

6 Közelkép II. A vállalati jellemzők hatásai a munkapiaci folyamatokra Szerkesztői előszó (Telegdy Álmos) A szakszervezeti bérrés becslése Magyarországon (Rigó Mariann) Függelék. A becsült egyéni béregyenlet A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire (John Sutherland Earle & Telegdy Álmos) Privatizáció, foglalkoztatás és bérek (John Sutherland Earle & Telegdy Álmos) A külkereskedelem hatása a vállalati munkaerőre és a bérek alakulására (Koren Miklós & Tóth Péter) A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2011 szeptembere és 2012 augusztusa között (Busch Irén, Cseres-Gergely Zsombor & Neumann László) Bevezető A munkapiaci szakpolitika eszközei Munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök A foglalkoztatáspolitika finanszírozásának súlypontjai ben Statisztikai adatok Alapvető gazdasági adatok Népesség Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak Munkanélküliek Keresetek Oktatás Munkaerő-kereslet Regionális különbségek Munkaügyi kapcsolatok Jóléti ellátások Munkát terhelő adók Nemzetközi adatok A fontosabb adatok forrásai Munkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

7 A kötet szerzői Bálint Éva MTA KRTK KTI Bálint Mónika MTA KRTK KTI Benczúr Péter MNB Benedek Dóra PhD Busch Irén NFSZ Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK KTI Elek Péter ELTE Fazekas Károly MTA KRTK KTI Fazekas Mihály University of Cambridge Földessy Árpád Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft. Galasi Péter Budapesti Corvinus Egyetem, MTA KTRK KTI John Sutherland Earle George Mason University, CEU, MTA KRTK KTI Kátay Gábor MNB Kiss Áron MNB Koren Miklós CEU, MTA KRTK KTI Köllő János MTA KRTK KTI Lakatos Judit KSH Mirco Tonin University of Southampton, CEU Mosberger Pálma CEU Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem, MTA KRTK KTI Neumann László Európai Munkaügyi Tanulmányok Központja Kft. Rigó Mariann CEU Sándor László Harward University Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft. Szörfi Béla MNB Telegdy Álmos MTA KRTK KTI, CEU Tóth István János MTA KRTK KTI Tóth Péter Northwestern University Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft., ELTE

8 Előszó Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a kérdéskör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Fontos szempont volt, hogy az évkönyvsorozatban publikált elemzések, adatok a felsőfokú oktatásban is jól felhasználható ismereteket adjanak a munkagazdaságtan, az emberi erőforrás gazdálkodás különböző témaköreiben. Az idén is olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehasonlításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy-egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése és a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A kiadvány öt fő részből áll. 1. A magyarországi munkapiac ben 2011 közepén lelassult a válságból való gazdasági kilábalás, sőt 2012 elejére Magyarország gazdasági teljesítménye több európai országhoz hasonlóan ismét visszaesett. A tartósan kedvezőtlen gazdasági kilátások mellett a munkakereslet is huzamosan visszaesett, így a foglalkoztatás szintje elmarad a válság előttitől. Az aktivitás bővítését célzó kormányzati intézkedések hatására az aktivitási ráta a kilencvenes évek eleje óta nem tapasztalt szintre emelkedett. Ez azzal a jelenséggel is együtt jár, hogy a munkanélkülivé válók egyre kisebb arányban hagyják el a 9

9 munkaerőpiaci tükör munkapiacot, ami a kedvezőtlen gazdasági környezetben magasan tartja a munkanélküliségi rátát. Noha ez a jelenség aggasztó, jelentősen kedvezőbb helyzetet teremt, mint például a nyugdíjazási lehetőségek bővítése. A közmunkaprogramok intenzitásának növelése az utóbbi két évben segített ugyan megakadályozni a munkanélküliség további emelkedését, csökkenteni azonban nem volt képes azt. Arról, hogy a programok legújabb változásai, a hosszabb ideig tartó munkalehetőségek, milyen hatással lesznek a nyílt piacra lépés alakulására, még nincs megbízható információnk. A foglalkoztatás alakulásában jelentős regionális különbségeket tapasztalhattunk. A válság kitörésekor a gazdaságilag aktívabb központi és dunántúli régiók helyzete viszonylag gyorsan romlott, és a munkanélküliségi ráta a korábbi évek átlagánál jóval magasabb szinten rögzült. A már a válság előtt is magas munkanélküliséggel küzdő északi és keleti régiók tovább romló helyzetét a közfoglalkoztatás igyekezett enyhíteni. Az utóbbi évek alacsony gazdasági kibocsátásához a vállalatok nemcsak a foglalkoztatáson, hanem a béreken keresztül is alkalmazkodtak. A versenyszféra bruttó átlagkereseteinek dinamikája lassult, a kevésbé merev reálbérek szintje pedig gyakorlatilag stagnált az utóbbi években. A közszféra eközben a bérek és juttatások erőteljes csökkentésére kényszerült. Az elmúlt években a munkát terhelő adók jelentősen átalakultak ben a személyi jövedelemadó gyakorlatilag kétkulcsossá vált, ezzel az átlagbérnél kevesebbet keresők adóterhelése emelkedett, míg az átlagbér felett keresőké mérséklődött; az alacsony keresetűek nettó bérveszteségének kompenzálására a kormány 20 százalékkal emelte a minimálbért. Az adóátrendezés munkakínálatra gyakorolt hatásáról egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ, elsősorban azért, mert 2013-ban a munkát terhelő adók és járulékok további átalakítása várható. 2. Közelkép Az idei Közelkép két részből áll. Az I. rész témája az adók és transzferek munkapiaci hatása. Bár az adók és transzferek elsődleges célja, hogy forrást teremtsen a közkiadások finanszírozásához, illetve újraosszák a megtermelt jövedelmet, a munkapiaci ösztönző hatásuk is központi jelentőségű, mivel befolyásolják, adott esetben veszélyeztethetik a rendszer fenntarthatóságát. Ezért kulcsfontosságú, hogy ezeket a hatásokat a lehető legpontosabban ismerjük. A témával kapcsolatban folyó hazai kutatások a magyarországi munkagazdasági kutatások gazdag hagyományaira támaszkodva a közelmúltban számos új eredményt, nézőpontot hoztak, izgalmas vitákat váltottak ki. Fontos fejlemény, hogy mindez nem korlátozódott az akadémiai szférára, egyre több kísérletet láthattunk az eredmények lefordítására a gazdaságpolitika nyelvére és a hatástanulmányokra építő gazdaságpolitika (evidence-based policymaking) fontosságának a hangsúlyozására. Mindeközben a közösségi gazdaságtan (public economics) nemzetközi irodalma elsősorban Raj Chetty és Emmanuel Saez munkássága által ösztönözve robbanásszerű fejlődésnek indult. Erről a folyamatról átfogó körképet 10

10 előszó ad a Handbook of Public Economics hamarosan megjelenő ötödik kötete. Ez az izgalmas időszak amikor például a munkakínálat adókra vonatkozó rugalmasságának empirikus eredményeiről új konszenzus kezd kibontakozni egyúttal a normativitást, az optimális adókulcsokban és rendszerekben történő gondolkodást is visszahozta. Természetesen ez komoly vitákkal jár elsősorban a jövedelemeloszlás felső néhány százalékát érintő intézkedésekről vagy éppen a tőkejövedelmek adóztatásáról. Szeretnénk, hogy ez a rendkívül szerteágazó, innovatív és aktív irodalom Magyarországon is egyre szélesebb körben váljék ismertté. A Közelkép I. részének fejezetei ehhez nyújtanak számos további fogódzót, kiindulópontot. A bevezető első fejezet szerzői a szerkesztő: Benczúr Péter, valamint Sándor László a Közelkép I. részének közös gondolkodási keretét ismerteti, elsősorban azt, ahogy a munkakínálat és -kereslet statikus kialakításában az adók és transzferek szerephez jutnak. Emellett a magyar nyelven eddig elérhetőhöz képest lényegesen újabb és átfogóbb, helyenként a részletekbe is elmélyedő összefoglalást is nyújt a munkakínálati rugalmasságok tágan vett empirikus irodalmáról. A bevezető második fele a jövedelmek adóztatására vonatkozó nemzetközi akadémiai kutatások főbb eredményeit és nyitott kérdéseit veszi számba, elsősorban a Mirrlees Review és a Handbook of Public Economics készülő ötödik kötetének összefoglalói alapján. A Függelék pedig (Bálint Mónika írása) a munkapiaci kutatások szempontjából eddig kevéssé közismert, elsősorban az adók és transzferek hatáselemzésében használt hazai adatbázisokat tekinti át. A második fejezet a munkakínálat intenzív határát, pontosabban az adóköteles jövedelem rugalmasságát vizsgálja (szerzői: Benczúr Péter, Kiss Áron és Mosberger Pálma). Először bemutatja a terület nemzetközi szakirodalmát az eddig magyar nyelven elérhető ismertetőknél mélyebben, elsősorban a gazdaságpolitika számára fontos szempontok szerint. Ezután két korábbi kutatás eredményeit ismerteti, amelyek magyar adatokon becsülték az adóköteles jövedelem adórugalmasságát. Végül pedig bemutatja, hogyan lehet a becsült rugalmasságokat felhasználni az optimális adórendszert modellező szimulációkban. A harmadik fejezet a munkába állásról, pontosabban az aktivitásról szóló döntést az úgynevezett extenzív határt veszi górcső alá (szerzői: Kátay Gábor és Scharle Ágota). Két fő kérdéskört jár körül: egyrészt egy friss kutatás eredményeire építve arra keresi a választ, hogy az adó- és transzferrendszer hogyan hat az aktivitási döntésre; másrészt összefoglalja, hogy a munkanélküli-ellátórendszer hogyan ösztönzi vagy fogja vissza a hatékony munkakeresést és munkába állást. A negyedik fejezet egy, a háztartások közti különbségek figyelembevételére is alkalmas eszköz, a mikroszimuláció felhasználását mutatja be az adó- és transzferrendszer változásainak hatáselemzésére (szerzői: Benedek Dóra, Kátay Gábor és Kiss Áron). Ehhez először áttekinti a mikroszimulációs módszerek nemzetközi és hazai alkalmazását. Ezután röviden bemutat egy, a Magyar Nemzeti Bankban 11

11 munkaerőpiaci tükör a közelmúltban kidolgozott mikroszimulációs modellt, amelynek segítségével hipotetikus és tényleges adó- és transzferváltozások hosszú távú foglalkoztatási és makrogazdasági hatásait elemzi. Az ötödik fejezet a munkakínálatról, a munkavállalói oldalról a munkáltatói oldalra, a munkakeresletre helyezi át a hangsúlyt. Egy rövid általános keret (szerzői: Földessy Árpád és Scharle Ágota) felvázolása után áttekinti a bértámogatások hatásaira vonatkozó korábbi eredményeket és tapasztalatokat (szerzői: Galasi Péter és Nagy Gyula), majd egy friss kutatás eredményét ismerteti, a START kártya bértámogatásainak hatásáról (szerzői: Cseres-Gergely Zsombor, Földessy Árpád és Scharle Ágota). A negyedik alfejezet az állami beavatkozás egy másik nagy terepét, a minimálbért járja körül (szerzői: Scharle Ágota és Váradi Balázs): összefoglalja, amit a bruttó minimálbér célzott csökkentésétől mint a foglalkoztatást növelő eszköztől várhatunk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. Az utolsó, ötödik alfejezet pedig a munkavállalói és munkaadói elvonások közti hosszú távú ekvivalencia nemzetközi szakirodalmát tekinti át (Földessy Árpád írása). Az adók és transzferek munkapiaci hatásaival foglalkozó Közelkép I. utolsó, hatodik fejezete (szerzői: Benedek Dóra, Elek Péter és Köllő János) a munkapiacokhoz kötődő adócsalás és adóelkerülés kérdéseit járja körül. Egy rövid elméleti bevezető után a fejezet a rejtett gazdaság, majd a rejtett foglalkoztatás elterjedtségére vonatkozó nemzetközi kutatások empirikus megállapításait ismerteti, ezután rátér a hazai fekete- és szürkefoglalkoztatás, illetve a vállalkozók adóeltitkolásának részletes, mikroszintű adatokon alapuló vizsgálatára. Végül, az utolsó alfejezetben az adócsalás jövedelem-újraelosztási hatásait elemzi, továbbra is mikroszintű adatok alapján. A fejezetet három rövid írás egészíti ki. Földessy Árpád és Scharle Ágota az alkalmi munkavállalói könyv fehérítő (vagy éppen szürkítő) hatását taglalja. Tóth István János és Fazekas Mihály a zsebbe történő fizetésekre vonatkozó felmérésük előzetes eredményeit vázolja fel. Végül, Mirco Tonin a minimálbér-szabályozás és a jövedelemeltitkolás közti kapcsolatot vizsgáló korábbi kutatásait foglalja össze. A Közelkép II. része a dolgozók béreit és foglalkoztatási lehetőségeit befolyásoló vállalati jellemzők hatásait tanulmányozó kutatások eredményeit foglalja össze. A bevezető röviden tárgyalja azokat a lehetséges okokat, amelyek miatt a munkahelyi jellemzők befolyásolhatják a dolgozók béreit. Ezután a téma vizsgálatára alkalmas adatbázisok és módszertan legfontosabb jellemzőit mutatja be, majd négy vállalati jellemző a kollektív szerződések, a vállalat részvétele a nemzetközi kereskedelemben, a külföldi tulajdon és a privatizációt követő változások hatásait tanulmányozza. A kollektív szerződésekkel foglalkozó első tanulmány (Rigó Mariann írása) kimutatja, hogy a feltétel nélküli bérkülönbség a kollektív szerződéssekkel rendelkező vagy nem rendelkező vállalatoknál dolgozó alkalmazottak között elég magas (20 százalék feletti), és ez nem csökken számottevően, amikor kiszűrjük 12

12 előszó az egyéni jellemzők hatásait. A megfigyelt vállalati jellemzőkre való kontrollálás azonban nagymértékben lecsökkenti a bérkülönbséget 3 3,5 százalékra. Amikor a nem megfigyelt vállalati jellemzőkre is kontrollálnak, a bérkülönbözet kismértékben tovább csökken 2 2,5 százalékra. A második tanulmány (John Sutherland Earle és Telegdy Álmos írása) azt elemzi, hogyan változik a dolgozók bérezése, amikor egy hazai vállalatot felvásárol egy külföldi vállalat. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok százalékkal magasabb bért fizetnek a dolgozóknak, de a vállalati megfigyelhető és nem megfigyelhető jellemzőkre kontrollálva a hatás a felére csökken. Ez a hatás heterogén: a fiatal, képzett dolgozók magasabb béremelést kapnak, mint kevésbé képzett munkatársaik, azonban minden dolgozói kategóriában emelkednek a bérek a felvásárlást követő időszakban. A harmadik tanulmány (John Sutherland Earle és Telegdy Álmos írása) azt vizsgálja, hogy a privatizáció hogyan hat a dolgozók béreire és a vállalat foglalkoztatási szintjére. Ez a kérdés nagyon fontos, ugyanis mind a közpolitikusok, mind a közvélemény vélekedése az volt, hogy a privatizációnak elbocsátások és alacsonyabb bérek lesznek a következményei. A tanulmány első részében a szerzők a privatizáció foglalkoztatási kimeneteleit vizsgálják, felhasználva öt középkelet-európai ország adatbázisát (Magyarország, Litvánia, Románia, Oroszország és Ukrajna). A félelmekkel ellentétben a privatizáció nem vezetett lényeges vállalati létszámcsökkentéshez, legalábbis nem akkor, amikor az állami tulajdonban maradó vállalatokhoz hasonlítják őket. A fejezet második része csak Magyarországgal foglalkozik, és azt tanulmányozza, hogyan változnak a bérek, amikor a vállalatok állami kézből magántulajdonba kerülnek. Belföldi befektetőknek átadott vállalatok esetében csökkennek a dolgozói bérek, a külföldi privatizáció esetében pedig nőnek; a változás nagysága pedig dolgozói típusonként különbözik. Demográfiai jellemzők szerint a nők és a fiatal alkalmazottak bére csökken a legkevésbé, ha belföldiek veszik meg az állami vállalatot, a külföldi befektetők pedig sokkal inkább emelik a magasan képzett dolgozók bérét. A negyedik tanulmány (Koren Miklós és Tóth Péter írása) a nemzetközi kereskedelem munkapiaci hatásait vizsgálja. A szerzők összehasonlítják az importáló és az exportáló vállalatok által fizetett béreket olyan vállalatok által fizetett bérekkel, amelyek nem kereskednek külföldi vállalatokkal. Mind az exportáló, mind az importáló vállalatok magasabb béreket fizetnek a hazai piacokon működő vállalatokhoz képest, de a hatás erősebb és sokkal nagyobb az importáló vállalatok esetében. Az exportálók által fizetett bérprémium elsősorban szelekcióval magyarázható: az ilyen vállalatok magasabb béreket fizettek már évekkel korábban, hogy exportáltak volna. Ezzel ellentétben, az importálók által fizetett magasabb bér fokozatosan növekedett az első importálás után. A kereskedelem növekedésének azonban nem minden dolgozó nyertese. A magyarországi élelmiszer- és textilipar elemzéséből az derül ki, hogy azon dolgozók esetében, akiknek a termelését importjószágokkal helyettesítették, csökkent a bérük a nem im- 13

13 munkaerőpiaci tükör portáló vállalatok dolgozóihoz képest. A bérnövekedést élvező dolgozók közötti bérnövekmény pedig nem azonos, mivel a vállalat vezetői és a magasan képzett alkalmazottak nyeresége nagyobb. 3. A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2010 szeptembere és 2011 augusztusa között A munkapiac intézményi környezetében talán a legjelentősebb változás az új munkatörvénykönyv hatályba lépése volt, amit külön alfejezetben tárgyalunk. E mellett is történtek azonban lényeges változások. A személyi jövedelemadó rendszere lényegében kétkulcsossá vált, amelyben az alsó kulcs 2012-től a bruttó bér 16 százaléka. Ezzel párhuzamosan teljesen megszűnt az adójóváírás től megszűnt a korai nyugdíjazás minden formájának lehetősége, ezzel lezárult egy hosszú, az 1990-es években kezdődött időszak ezen a csatornán keresztül már nem vezethetők le a munkapiaci feszültségek. A meglevő jogosultságok nem nyugdíjszerű ellátásként élnek tovább. További lendületet vett ugyanakkor a közfoglalkoztatás. A rendszer 2012-től induló új működési módjában a közfoglalkoztatottak számára a korábbinál hosszabb munkanapokat és hosszabb, több hónapig tartó munkalehetőséget kívántak biztosítani. Az új munkaügyi kódexből részletesen a munkaviszony rugalmasabbá tételének főbb dimenziói mentén mutatjuk be a módosulások irányait. Az új törvény elsősorban a felhasznált munkaerő mennyiségének változtatását könnyítette meg, egyrészt a munkaerő-piaci átmenetek felől (felvétel elbocsátás szabályai), másrészt a már alkalmazott munkaerő munkateljesítménye felől (a munkaidő szervezésének lehetőségei). A rugalmasságnak nemcsak a keretfeltételei változtak meg, de olcsóbban elérhető lett a munkaadó számára (alacsonyabb pótlékok, kisebb elbocsátási költségek), sőt a munkaviszonyból származó anyagi kockázatai is csökkentek (kártérítés, biztosíték kikötése). Noha egyszerűsödtek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai, a korszerű munkahelyek funkcionális rugalmasságához nélkülözhetetlen munkahelyi képzés támogatását az új törvény még mostohábban kezeli, mint az előző. Noha a törvény indoklása szerint a törvényhozás nagyobb teret engedne a kollektív szerződéseknek, összességében a vállalati szakszervezetek és kollektív alku újraszabályozása során gyengítette a munkahelyi szakszervezetek alkuerejét, különösen a szakszervezetek erősségének tekintett állami szférában volt az első év, amikor már a megváltozott érdekegyeztetési struktúrában történtek az országos bértárgyalások, azaz a kormány a szociális partnerekkel konzultálva, de saját hatáskörében döntött a minimálbérről és a szakmunkások bérminimumáról. A közfoglalkoztatási béreket is figyelembe véve, fennmaradt a négyelemű, tarifális jellegű minimálbérrendszer. A kormány 2012-ben is előírta az alacsony keresetű munkavállalóknál az úgynevezett elvárt béremelés mértékét, és járulékkedvezménnyel, pályázaton elnyerhető támogatással ösztönözte a bér- 14

14 előszó kompenzációt végrehajtó munkáltatókat. Mindezek hatására várhatóan tovább csökken a vállalati bérmegállapodások száma és lefedettsége. Bár a közszférában fennmaradt a bértábla befagyasztása, a minimálbér-emelés és a bérkompenzáció miatt az alacsonyabb keresetűek nominális bértételei itt is emelkednek. Még nagyobb béremelés történt az egészségügyben: a rezidens orvosok akciója nyomán új szakmai és ágazati bértáblák léptek életbe. Az érdekegyeztetési rendszer átalakulásának újabb fordulata a versenyszférában felállított országos fórum, amely elődjénél kevesebb résztvevővel, s a közjogi támogatás garanciái nélkül kezdte meg működését. 4. Statisztikai adatok Ez a fejezet a korábbi években kialakult szerkezetben részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági folyamatairól, a népesség, a munkapiaci részvétel, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, az inaktivitás, a bérek, az oktatás, a munkaerő-kereslet, a regionális különbségek, a migráció, a munkaügyi kapcsolatok, a jóléti ellátások jellemzőiről és néhány munkapiaci mutató nemzetközi összehasonlításáról. A korábbi évek hagyományának megfelelően a jelen kötetet a Közelkép témájához kapcsolódva, az adórendszerről információt szolgáltató táblázatokkal bővítettük. A fejezetben szereplő táblázatok és az ábrák Excel formátumban letölthetők az azok alatt szereplő linkek segítségével. A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci tükörben publikált munkapiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga elérhető a mtakti.hu/tukor honlapon. 5. Munkapiaci kutatások válogatott bibliográfia, A Munkaerőpiaci tükör évi kötetébe a 2011 októbere és 2012 októbere között megjelent publikációkból válogattunk. A bibliográfia a magyar munkapiac jellemzőivel foglalkozó fontos hazai és külföldi szakirodalomra: könyvekre, folyóiratokra, műhelytanulmányokra, statisztikai kiadványokra, nemzetközi szervezetek munkapiaci témájú kiadványaira terjed ki. A korszerű bibliográfiakészítés elveit követve, igyekeztünk mindenütt megadni az elektronikus elérhetőségeket. Arra törekedtünk, hogy bibliográfiánkban a kötet témaköreihez kapcsolódó releváns publikációkat lehetőség szerint a legteljesebben feltárjuk, a publikációkat könnyen áttekinthető, informatív módon csoportosítsuk. * * * A szerkesztőbizottság tagjai megköszönik az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszéke, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak a szükséges információk összegyűjtésében és el- 15

15 munkaerőpiaci tükör lenőrzésében, a kötet szerkesztésében, az egyes részanyagok elkészítésében végzett munkáját. Köszönetet mondunk az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársainak, az általuk felkért szakértőknek az előző kötetekhez és a jelen kötet szakmai tervezetéhez fűzött észrevételeikért, javaslataikért és nem utolsósorban a kiadvány anyagi támogatásáért. 16

16 A magyarországi munkapiac ben Cseres-Gergely Zsombor Kátay Gábor Szörfi Béla

17 cseres-gergely, Kátay & Szörfi A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakínálat Munkakereslet Munkanélküliség A bérek alakulása Hivatkozások 18

18 A magyarországi munkapiac ben A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása A világgazdaságban 2011-ben folytatódott a 2009 közepén megindult gazdasági kilábalás. A kilátások fokozatosan javultak, és az európai gazdaságok többsége bővült (1. ábra). A válságra adott költségvetési reakciók, illetve a bankrendszernek nyújtott támogatások azonban számos európai országban az adósságállomány jelentős megugrásához vezettek. A bankválság Európában fokozatosan adósságválsággá alakult át, amely elsősorban a perifériális euróövezeti tagállamokat (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország) érintette. Ennek hatására 2010 közepétől az európai országok többsége keresletszűkítő költségvetési politikát folytat, bár a kiinduló költségvetési pozíciók és a kiigazítások mértéke országonként eltérő. A költségvetési megszorítások aggregált keresletre gyakorolt hatása és az adósságválsággal kapcsolatos félelmek 2011 elejétől gyengítették a kilábalásba vetett bizalmat, és a gazdasági kilátások romlásához vezettek második felében a nemzetközi konjunktúra jelentősen lassult, sőt 2012 elejére több gazdaság kibocsátása csökkent. Az euróövezetben az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság, a szigorú hitelezési feltételek és a már említett költségvetési kiigazítások hatására a gazdasági növekedés 2012 elejére megállt, az ipari termelés jelzőszámai pedig visszaesést vetítenek előre. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerének, Németországnak az euróövezet lassulása ellenére fennmaradhat magasabb növekedési üteme. A globális mérlegkiigazítással párhuzamosan azonban a növekedés bázisa az exportról a fogyasztásra tolódhat, ami kedvezőtlenül érintheti a közép-kelet-európai régió exportkeresletét (MNB, 2012a). 1. ábra: A GDP-növekedés alakulása a régióban, éves növekedési ütem (százalék) Százalék EU Csehország Magyarország Lengyelország Románia 6 Szlovákia Forrás: Eurostat

19 cseres-gergely, Kátay & Szörfi A régiós országok növekedése párhuzamosan az európai külkereskedelmi partnereik gazdasági teljesítményével 2011 első felében élénkült, azonban elmaradt a válság előtti ütemtől. A válság előtt jelentős eladósodottsággal jellemezhető Magyarország és Románia az adósságállomány jelentős leépítésére, erőteljesebb mérlegalkalmazkodásra kényszerült, így belső kereslete kisebb és vele együtt gazdasági növekedése lassabb volt, mint a többi régiós országé. Csehország növekedési üteme az elmúlt két évben csökkenő belső kereslete és költségvetési konszolidációja miatt fokozatosan lelassult, és 2012 elején a cseh gazdaság vissza is esett. A legkevésbé nyitott, így a külső kereslet ingadozásaira kevésbé érzékeny Lengyelországban a háztartások alacsonyabb eladósodottsága következtében a belső kereslet is hozzájárul a növekedéshez. Bár a növekedés üteme továbbra is elmarad a válság előtti értékektől, Lengyelország a régió legdinamikusabb országa. Szlovákiában az autóipari termelés szerkezete és mérete segítette a gyors kilábalást, továbbá az eurót 2007-ben bevezető országban devizaadósságból fakadó problémák sem jelentkeztek. Magyarországon a válság kitörése rövid távon a külső piacra termelő szektorokat érintette érzékenyebben, azonban a során élénkülő külső kereslet következtében ugyanezen ágazatok kilábalása gyorsabban kezdődött meg. A korábban magas adósságot felhalmozó háztartások fogyasztása és beruházásai tartósan visszaesett. A vállalati alkalmazkodás során egyre alacsonyabbá váló reálbérek és a növekvő munkanélküliség csökkentette a rendelkezésre álló jövedelmet. A válság előttinél gyengébb forintárfolyam eközben a devizában eladósodott háztartások törlesztőrészleteit is növelte. Mindezek hatására a belső kereslet tartósan visszaesett, a fogyasztás még 2012 elején is csak stagnált, a beruházások pedig továbbra is csökkennek. A hazai piacra termelő vállalatok kibocsátása így még 2012-ben is elmarad a válság előtti trendjétől. A munkakereslet lényegében mindenhol visszafogottan alakul. A válság alatt kisebb-nagyobb mértékben minden országban jellemző volt a munkaerő-tartalékolás gyakorlata: a vállalatok kevesebb munkavállalót bocsátottak el annál, mint amennyi a kibocsátás visszaeséséből következne, és igyekeztek a képzettebb és termelékenyebb dolgozóikat megtartani. Számos esetben ezt célzott kormányzati programok is segítették: a vállalatok támogatást vehettek igénybe, amenynyiben vállalták, hogy dolgozóikat megtartják. A válságból való kilábalás megindulásakor a munkaerőt tartalékoló vállalatok munkakereslete kevésbé bővül, miközben a megtartott munkaerő számára intenzívebb munkát szabnak meg. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, illetve azon belül a közép-kelet-európai régióban is elmarad a válság előtti szintjétől. Kivétel egyedül Lengyelország, ahol a gazdaság nem esett vissza, és jelenleg is viszonylag dinamikusan bővül. Magyarországon a foglalkoztatási ráta annak ellenére sem éri el a körüli szintet, hogy a válság kitörésével párhuzamosan egyre intenzívebbé váló közmunkaprogramok jelentős mértékben ellensúlyozták a versenyszféra létszámának csökkenését (2. ábra). 20

20 2. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a régióban (15 64 éves korosztály, százalék) A magyarországi munkapiac ben Százalék EU27 Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Forrás: Eurostat. A munkakínálatot válságok esetében két ellentétes, ciklikus hatás befolyásolhatja. Egyrészt, tartósan alacsony munkakereslet mellett az állásvesztők egy idő után feladhatják az álláskeresést, és kivonulhatnak a munkapiacról, ami az aktivitási rátát csökkenti. Másrészt viszont, az állásvesztőkkel egy háztartásban élő, korábban inaktívak visszatérhetnek a munkapiacra, hogy a háztartás kieső jövedelmét pótolják. Magyarországon és Lengyelországban az utóbbi években strukturális intézkedések növelték jelentősen az aktivitási rátát: mindkét országban szigorították a korengedményes nyugdíjba vonulást, Magyarország ezenfelül a rokkantnyugdíjassá nyilvánítást is szigorúbb feltételekhez kötötte, valamint felülvizsgálja a korábbi rokkantnyugdíjasok státusát is. Lengyelországban e mellett a nyolcvanas évek baby boomjának következményeként most kerülnek ki a munkapiacra az akkor születettek (OECD, 2012). 3. ábra: Az aktivitási ráta alakulása a régióban (15 64 éves korosztály, százalék) Százalék EU Forrás: Eurostat Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia A nagy, illetve növekvő munkakínálat, valamint a gyenge munkakereslet eredőjeként a munkanélküliségi ráta egész Európában magas szintre emelkedett, és sok országban a gazdasági kilábalás elindulása után is tovább növekedett. A magas 21

Előszó. 1. A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben

Előszó. 1. A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben Előszó Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2004

munkaerőpiaci tükör 2004 munkaerőpiaci tükör 2004 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Intézet FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A magyarországi munkapiac 2012 2013-ban. Bakó Tamás

A magyarországi munkapiac 2012 2013-ban. Bakó Tamás A magyarországi munkapiac 2012 2013-ban Bakó Tamás Bakó Tamás A gazdasági környezet és foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet és bérek Munkakínálat Munkanélküliség Hivatkozások 20 A magyarországi munkapiac

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2007

munkaerőpiaci tükör 2007 munkaerőpiaci tükör 2007 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2011

Munkaerőpiaci tükör 2011 Munkaerőpiaci tükör 2011 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013 KÖZELKÉP: A KÖLTSÉGVETÉSI SZFÉRA MUNKAPIACA MUNKAERŐPIACI TÜKÖR, 2013 x!7hb5i6-egaadi!,l.o.k.k.l MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2013 Szerkesztette FAZEKAS KÁROLY NEUMANN LÁSZLÓ MTA KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése MKT Konferencia 2012. július 16. Tartalom

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság. Meghívó Meghívó az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac című szakmai konferenciára A konferencia támogatója a Közösen a Jövő

Részletesebben

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac?

Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Kovalszky Zsolt: Fordulat előtt a lakáspiac? Bár a válság kitörése előtt hazánkban nem alakult ki - a számos európai országban is megfigyelt - ingatlanpiaci buborék, 2008 óta egészen az elmúlt évig meredeken

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban

Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban Sodródunk, zátonyra futunk vagy elérjük a kikötőt? A munkaerőpiac kihívásai és lehetséges válaszok az Európai Unióban BIERMANN Margit Pannon Egyetem, Veszprém margit.biermann@gtk.uni-pannon.hu A világban

Részletesebben

1. A munkapiaci helyzet alakulása

1. A munkapiaci helyzet alakulása 1. A munkapiaci helyzet alakulása A foglalkoztatottság lassú csökkenése már a nyolcvanas évek elején megindult, ámbár mértéke akkor még elhanyagolható volt. Ez a visszaesés azonban az 1980- as évek végétől

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET TANTÁRGYI PROGRAM ÉS ÜTEMTERV 2014/2015. tanév II. félév Nappali tagozat A TANTÁRGY Kódja: NBG_EE107K4 Megnevezése: Munkaerőpiaci intézmények gazdaságtana Szak: Emberi erőforrások szak (BA, FOSZ) Heti

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN

A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN A HR SZEREPE A GAZDASÁGI VÁLSÁG SZERVEZETI HATÁSAINAK TOMPÍTÁSÁBAN Kedves Kollégám! Mivel sem a hazai, sem a nemzetközi HR tevékenység nem élt még meg hasonló gazdasági válságot, annak kezelési módozatait,

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején

Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején Tóth István János: A legnagyobb exportáló vállalatok üzleti várakozásai 2004 elején (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Tóth István János (2004) A legnagyobb

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2009

munkaerőpiaci tükör 2009 munkaerőpiaci tükör 2009 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2005

munkaerőpiaci tükör 2005 munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország

Vasas Szakszervezeti Szövetség. Magyarország Vasas Szakszervezeti Szövetség Magyarország Ideiglenes foglalkoztatás Az atipikus foglalkoztatás térnyerése folyamatos Európa szerte. Egyre több munkavállaló dolgozik a tipikustól a szerződéses jogviszony

Részletesebben

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is

Nőtt a felvételi kedv az előző negyedévhez, és a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva is December 10-ig embargós! Kapcsolat: Szekeres Katalin +36 30 297 4445 katalin.szekeres@manpowergroup.hu Soha nem voltak ennyire optimisták a magyar munkaadók A Manpower Munkaerő-piaci mutató 6%-on áll,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A magyarországi munkapiac 2009 2010-ben. Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota

A magyarországi munkapiac 2009 2010-ben. Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota A magyarországi munkapiac 2009 2010-ben Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor & Scharle Ágota bálint, cseres-gergely & scharle A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakereslet A munkakeresletet

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2008

munkaerőpiaci tükör 2008 munkaerőpiaci tükör 2008 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra

A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra A válság hatása a vállalatokra és a be nem jelentett foglalkoztatásra Tóth István János Semjén András (MTA KTI) Válság a munkapiacon és azután Szakmai konferencia, Szirák, 2010. november 5-6. Tartalom

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter. 2010. június ÖKONOMETRIA ÖKONOMETRIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA

Részletesebben

Közelkép I. Adók, transzferek és a munkapiac. Szerkesztette Benczúr Péter

Közelkép I. Adók, transzferek és a munkapiac. Szerkesztette Benczúr Péter Közelkép I. Adók, transzferek és a munkapiac Szerkesztette Benczúr Péter Közelkép I. Adók, transzferek és a munkapiac Szerkesztői előszó 1. Bevezetés 1.1 Az empirikus kutatások alapjául szolgáló hazai

Részletesebben

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon

Villamos energia ipar munkaerőpiaca Magyarországon 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatás 4 2. Munkabérek 7 3. Kollektív szerződések 9 4. Munkaerő-utánpótlás 10 5. Regionális trendek 11 3 Vezetői összefoglaló Csökkenő foglalkoztatás

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER

Rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés és konjunktúra kutatás 2007. SZEPTEMBER - OKTÓBER SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma Rövid távú

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV?

1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? 1. tájékoztató MIÉRT KELL AZ EURÓPAI UNIÓNAK BERUHÁZÁSI TERV? A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban visszaesett a beruházások szintje. Együttes és koordinált, európai szintű fellépésre

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika alapfogalmai 2014/15 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Statisztikai sokszínűség (álláskereső) ILO

Részletesebben

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária

Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék. Lakatos Mária Dr BME Pénzügyek Tanszék Általában az adó- illetve társadalombiztosítási elvonási rendszer két külön, egymástól független rendszerként jelenik meg, kettőjük kölcsönhatását alig, vagy nem elemezték eddig

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz

Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. Szöveges Indoklás. 2004. évi Beszámolóhoz Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Szöveges Indoklás 2004. évi Beszámolóhoz 1. Szervezeti változások bemutatása Az Intézet 10 tudományos-, és 6 nem tudományos feladatokat

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben