Munkaerőpiaci tükör 2012

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Munkaerőpiaci tükör 2012"

Átírás

1 Munkaerőpiaci tükör 2012

2 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay Jenő ny. tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Köllő János tudományos tanácsadó, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Lakatos Judit szakmai főtanácsadó, Központi Statisztikai Hivatal Lázár György tanácsadó, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nagy Gyula egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék Sorozatszerkesztő Fazekas Károly

3 Munkaerőpiaci tükör 2012 Szerkesztette Fazekas Károly Benczúr Péter Telegdy Álmos MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest, 2012

4 A kiadó címe: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet 1112 Budapest, Budaörsi út 45. A kiadvány megrendelhető a kiadó címén telefon: (06-1) telefax: (06-1) Copyright MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet, Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., 2012 Borító fotó Choi Jae Ho, 2012 ISSN X Felelős kiadó: Fazekas Károly Olvasószerkesztő: Patkós Anna Műszaki szerkesztő: Kravjánszki Róbert Nyomdai előkészítés: font.hu Typográfia: Garamond, Franklin Gothic Nyomdai munkák: Oliton Kft.

5 Tartalom Előszó... 9 A magyarországi munkapiac ben (Cseres-Gergely Zsombor, Kátay Gábor & Szörfi Béla) A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakínálat Munkakereslet Munkanélküliség A bérek alakulása Közelkép I. Adók, transzferek és a munkapiac Szerkesztői előszó (Benczúr Péter) Bevezetés (Benczúr Péter & Sándor László) Az empirikus kutatások alapjául szolgáló hazai adatállományok (Bálint Mónika) Az adóköteles jövedelem rugalmassága (Benczúr Péter, Kiss Áron & Mosberger Pálma) A munkakínálat extenzív határa (Kátay Gábor & Scharle Ágota) Az adóváltozások hatásainak elemzése mikroszimulációs modellek segítségével (Benedek Dóra, Kátay Gábor & Kiss Áron) Az adók és transzferek munkakeresleti hatásai A munkakeresleti hatások mérésének elméleti kerete (Földessy Árpád & Scharle Ágota) Korábbi bértámogatási programok foglalkoztatási hatása (Galasi Péter & Nagy Gyula) Bértámogatás hatása az idősebb munkavállalókra (Cseres-Gergely Zsombor, Földessy Árpád & Scharle Ágota) A minimálbér differenciálása Magyarországon érvek és ellenérvek (Scharle Ágota & Váradi Balázs) A munkavállalót és a munkaadót terhelő adók és járulékok eltérő hatásának nemzetközi irodalmáról (Földessy Árpád) Adóelkerülés, adócsalás, fekete- és szürkefoglalkoztatás (Benedek Dóra, Elek Péter & Köllő János) A zsebbe fizetés elterjedtsége és a munkanélküliségtől való félelem (Tóth István János & Fazekas Mihály) Minimálbér vagy minimális adókulcs? (Mirco Tonin) Szürkít vagy fehérít? Az alkalmi munkavállalói könyv mint járulékkedvezmény (Földessy Árpád & Scharle Ágota) Függelék. Az MTA KTI-TÁMOP adatbázis

6 Közelkép II. A vállalati jellemzők hatásai a munkapiaci folyamatokra Szerkesztői előszó (Telegdy Álmos) A szakszervezeti bérrés becslése Magyarországon (Rigó Mariann) Függelék. A becsült egyéni béregyenlet A külföldi beruházások hatásai a munkavállalók béreire (John Sutherland Earle & Telegdy Álmos) Privatizáció, foglalkoztatás és bérek (John Sutherland Earle & Telegdy Álmos) A külkereskedelem hatása a vállalati munkaerőre és a bérek alakulására (Koren Miklós & Tóth Péter) A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2011 szeptembere és 2012 augusztusa között (Busch Irén, Cseres-Gergely Zsombor & Neumann László) Bevezető A munkapiaci szakpolitika eszközei Munkapiaci hatású szakpolitikai eszközök A foglalkoztatáspolitika finanszírozásának súlypontjai ben Statisztikai adatok Alapvető gazdasági adatok Népesség Gazdasági aktivitás Foglalkoztatottak Munkanélküliek Keresetek Oktatás Munkaerő-kereslet Regionális különbségek Munkaügyi kapcsolatok Jóléti ellátások Munkát terhelő adók Nemzetközi adatok A fontosabb adatok forrásai Munkapiaci kutatások. Válogatott bibliográfia (Bálint Éva) Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

7 A kötet szerzői Bálint Éva MTA KRTK KTI Bálint Mónika MTA KRTK KTI Benczúr Péter MNB Benedek Dóra PhD Busch Irén NFSZ Cseres-Gergely Zsombor MTA KRTK KTI Elek Péter ELTE Fazekas Károly MTA KRTK KTI Fazekas Mihály University of Cambridge Földessy Árpád Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft. Galasi Péter Budapesti Corvinus Egyetem, MTA KTRK KTI John Sutherland Earle George Mason University, CEU, MTA KRTK KTI Kátay Gábor MNB Kiss Áron MNB Koren Miklós CEU, MTA KRTK KTI Köllő János MTA KRTK KTI Lakatos Judit KSH Mirco Tonin University of Southampton, CEU Mosberger Pálma CEU Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem, MTA KRTK KTI Neumann László Európai Munkaügyi Tanulmányok Központja Kft. Rigó Mariann CEU Sándor László Harward University Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft. Szörfi Béla MNB Telegdy Álmos MTA KRTK KTI, CEU Tóth István János MTA KRTK KTI Tóth Péter Northwestern University Váradi Balázs Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft., ELTE

8 Előszó Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a kérdéskör egy-egy területét részletesen elemző Munkaerőpiaci tükör című évkönyvsorozatot. Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy az államigazgatásban dolgozó szakemberek, a foglalkoztatási szolgálat szervezeteiben, az önkormányzatokban, a civil szervezetekben, az oktatási intézményekben és a kutatóintézetekben dolgozó kollégák, az írott és elektronikus sajtó munkatársai napi munkájukban jól hasznosítható információkat kapjanak a magyarországi munkapiaci folyamatokról, a foglalkoztatáspolitika jogszabályi és intézményi környezetéről, a magyarországi munkapiaccal foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások friss eredményeiről. Fontos szempont volt, hogy az évkönyvsorozatban publikált elemzések, adatok a felsőfokú oktatásban is jól felhasználható ismereteket adjanak a munkagazdaságtan, az emberi erőforrás gazdálkodás különböző témaköreiben. Az idén is olyan kiadványt állítottunk össze, amely a rendelkezésünkre álló statisztikák, elméleti kutatások és empirikus elemzések alapján, közérthető formában, jól áttekinthető szerkezetben, nemzetközi összehasonlításban mutatja be a magyarországi munkapiaci folyamatok jellemzőit és belső összefüggéseit. Megőrizve a sorozat szerkesztőinek korábbi gyakorlatát, idén is kiválasztottunk egy-egy területet, amelyet különösen fontosnak tartottunk a magyarországi munkapiaci folyamatok megértése és a tényeken alapuló foglalkoztatáspolitika eredményessége szempontjából. A kiadvány öt fő részből áll. 1. A magyarországi munkapiac ben 2011 közepén lelassult a válságból való gazdasági kilábalás, sőt 2012 elejére Magyarország gazdasági teljesítménye több európai országhoz hasonlóan ismét visszaesett. A tartósan kedvezőtlen gazdasági kilátások mellett a munkakereslet is huzamosan visszaesett, így a foglalkoztatás szintje elmarad a válság előttitől. Az aktivitás bővítését célzó kormányzati intézkedések hatására az aktivitási ráta a kilencvenes évek eleje óta nem tapasztalt szintre emelkedett. Ez azzal a jelenséggel is együtt jár, hogy a munkanélkülivé válók egyre kisebb arányban hagyják el a 9

9 munkaerőpiaci tükör munkapiacot, ami a kedvezőtlen gazdasági környezetben magasan tartja a munkanélküliségi rátát. Noha ez a jelenség aggasztó, jelentősen kedvezőbb helyzetet teremt, mint például a nyugdíjazási lehetőségek bővítése. A közmunkaprogramok intenzitásának növelése az utóbbi két évben segített ugyan megakadályozni a munkanélküliség további emelkedését, csökkenteni azonban nem volt képes azt. Arról, hogy a programok legújabb változásai, a hosszabb ideig tartó munkalehetőségek, milyen hatással lesznek a nyílt piacra lépés alakulására, még nincs megbízható információnk. A foglalkoztatás alakulásában jelentős regionális különbségeket tapasztalhattunk. A válság kitörésekor a gazdaságilag aktívabb központi és dunántúli régiók helyzete viszonylag gyorsan romlott, és a munkanélküliségi ráta a korábbi évek átlagánál jóval magasabb szinten rögzült. A már a válság előtt is magas munkanélküliséggel küzdő északi és keleti régiók tovább romló helyzetét a közfoglalkoztatás igyekezett enyhíteni. Az utóbbi évek alacsony gazdasági kibocsátásához a vállalatok nemcsak a foglalkoztatáson, hanem a béreken keresztül is alkalmazkodtak. A versenyszféra bruttó átlagkereseteinek dinamikája lassult, a kevésbé merev reálbérek szintje pedig gyakorlatilag stagnált az utóbbi években. A közszféra eközben a bérek és juttatások erőteljes csökkentésére kényszerült. Az elmúlt években a munkát terhelő adók jelentősen átalakultak ben a személyi jövedelemadó gyakorlatilag kétkulcsossá vált, ezzel az átlagbérnél kevesebbet keresők adóterhelése emelkedett, míg az átlagbér felett keresőké mérséklődött; az alacsony keresetűek nettó bérveszteségének kompenzálására a kormány 20 százalékkal emelte a minimálbért. Az adóátrendezés munkakínálatra gyakorolt hatásáról egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ, elsősorban azért, mert 2013-ban a munkát terhelő adók és járulékok további átalakítása várható. 2. Közelkép Az idei Közelkép két részből áll. Az I. rész témája az adók és transzferek munkapiaci hatása. Bár az adók és transzferek elsődleges célja, hogy forrást teremtsen a közkiadások finanszírozásához, illetve újraosszák a megtermelt jövedelmet, a munkapiaci ösztönző hatásuk is központi jelentőségű, mivel befolyásolják, adott esetben veszélyeztethetik a rendszer fenntarthatóságát. Ezért kulcsfontosságú, hogy ezeket a hatásokat a lehető legpontosabban ismerjük. A témával kapcsolatban folyó hazai kutatások a magyarországi munkagazdasági kutatások gazdag hagyományaira támaszkodva a közelmúltban számos új eredményt, nézőpontot hoztak, izgalmas vitákat váltottak ki. Fontos fejlemény, hogy mindez nem korlátozódott az akadémiai szférára, egyre több kísérletet láthattunk az eredmények lefordítására a gazdaságpolitika nyelvére és a hatástanulmányokra építő gazdaságpolitika (evidence-based policymaking) fontosságának a hangsúlyozására. Mindeközben a közösségi gazdaságtan (public economics) nemzetközi irodalma elsősorban Raj Chetty és Emmanuel Saez munkássága által ösztönözve robbanásszerű fejlődésnek indult. Erről a folyamatról átfogó körképet 10

10 előszó ad a Handbook of Public Economics hamarosan megjelenő ötödik kötete. Ez az izgalmas időszak amikor például a munkakínálat adókra vonatkozó rugalmasságának empirikus eredményeiről új konszenzus kezd kibontakozni egyúttal a normativitást, az optimális adókulcsokban és rendszerekben történő gondolkodást is visszahozta. Természetesen ez komoly vitákkal jár elsősorban a jövedelemeloszlás felső néhány százalékát érintő intézkedésekről vagy éppen a tőkejövedelmek adóztatásáról. Szeretnénk, hogy ez a rendkívül szerteágazó, innovatív és aktív irodalom Magyarországon is egyre szélesebb körben váljék ismertté. A Közelkép I. részének fejezetei ehhez nyújtanak számos további fogódzót, kiindulópontot. A bevezető első fejezet szerzői a szerkesztő: Benczúr Péter, valamint Sándor László a Közelkép I. részének közös gondolkodási keretét ismerteti, elsősorban azt, ahogy a munkakínálat és -kereslet statikus kialakításában az adók és transzferek szerephez jutnak. Emellett a magyar nyelven eddig elérhetőhöz képest lényegesen újabb és átfogóbb, helyenként a részletekbe is elmélyedő összefoglalást is nyújt a munkakínálati rugalmasságok tágan vett empirikus irodalmáról. A bevezető második fele a jövedelmek adóztatására vonatkozó nemzetközi akadémiai kutatások főbb eredményeit és nyitott kérdéseit veszi számba, elsősorban a Mirrlees Review és a Handbook of Public Economics készülő ötödik kötetének összefoglalói alapján. A Függelék pedig (Bálint Mónika írása) a munkapiaci kutatások szempontjából eddig kevéssé közismert, elsősorban az adók és transzferek hatáselemzésében használt hazai adatbázisokat tekinti át. A második fejezet a munkakínálat intenzív határát, pontosabban az adóköteles jövedelem rugalmasságát vizsgálja (szerzői: Benczúr Péter, Kiss Áron és Mosberger Pálma). Először bemutatja a terület nemzetközi szakirodalmát az eddig magyar nyelven elérhető ismertetőknél mélyebben, elsősorban a gazdaságpolitika számára fontos szempontok szerint. Ezután két korábbi kutatás eredményeit ismerteti, amelyek magyar adatokon becsülték az adóköteles jövedelem adórugalmasságát. Végül pedig bemutatja, hogyan lehet a becsült rugalmasságokat felhasználni az optimális adórendszert modellező szimulációkban. A harmadik fejezet a munkába állásról, pontosabban az aktivitásról szóló döntést az úgynevezett extenzív határt veszi górcső alá (szerzői: Kátay Gábor és Scharle Ágota). Két fő kérdéskört jár körül: egyrészt egy friss kutatás eredményeire építve arra keresi a választ, hogy az adó- és transzferrendszer hogyan hat az aktivitási döntésre; másrészt összefoglalja, hogy a munkanélküli-ellátórendszer hogyan ösztönzi vagy fogja vissza a hatékony munkakeresést és munkába állást. A negyedik fejezet egy, a háztartások közti különbségek figyelembevételére is alkalmas eszköz, a mikroszimuláció felhasználását mutatja be az adó- és transzferrendszer változásainak hatáselemzésére (szerzői: Benedek Dóra, Kátay Gábor és Kiss Áron). Ehhez először áttekinti a mikroszimulációs módszerek nemzetközi és hazai alkalmazását. Ezután röviden bemutat egy, a Magyar Nemzeti Bankban 11

11 munkaerőpiaci tükör a közelmúltban kidolgozott mikroszimulációs modellt, amelynek segítségével hipotetikus és tényleges adó- és transzferváltozások hosszú távú foglalkoztatási és makrogazdasági hatásait elemzi. Az ötödik fejezet a munkakínálatról, a munkavállalói oldalról a munkáltatói oldalra, a munkakeresletre helyezi át a hangsúlyt. Egy rövid általános keret (szerzői: Földessy Árpád és Scharle Ágota) felvázolása után áttekinti a bértámogatások hatásaira vonatkozó korábbi eredményeket és tapasztalatokat (szerzői: Galasi Péter és Nagy Gyula), majd egy friss kutatás eredményét ismerteti, a START kártya bértámogatásainak hatásáról (szerzői: Cseres-Gergely Zsombor, Földessy Árpád és Scharle Ágota). A negyedik alfejezet az állami beavatkozás egy másik nagy terepét, a minimálbért járja körül (szerzői: Scharle Ágota és Váradi Balázs): összefoglalja, amit a bruttó minimálbér célzott csökkentésétől mint a foglalkoztatást növelő eszköztől várhatunk a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján. Az utolsó, ötödik alfejezet pedig a munkavállalói és munkaadói elvonások közti hosszú távú ekvivalencia nemzetközi szakirodalmát tekinti át (Földessy Árpád írása). Az adók és transzferek munkapiaci hatásaival foglalkozó Közelkép I. utolsó, hatodik fejezete (szerzői: Benedek Dóra, Elek Péter és Köllő János) a munkapiacokhoz kötődő adócsalás és adóelkerülés kérdéseit járja körül. Egy rövid elméleti bevezető után a fejezet a rejtett gazdaság, majd a rejtett foglalkoztatás elterjedtségére vonatkozó nemzetközi kutatások empirikus megállapításait ismerteti, ezután rátér a hazai fekete- és szürkefoglalkoztatás, illetve a vállalkozók adóeltitkolásának részletes, mikroszintű adatokon alapuló vizsgálatára. Végül, az utolsó alfejezetben az adócsalás jövedelem-újraelosztási hatásait elemzi, továbbra is mikroszintű adatok alapján. A fejezetet három rövid írás egészíti ki. Földessy Árpád és Scharle Ágota az alkalmi munkavállalói könyv fehérítő (vagy éppen szürkítő) hatását taglalja. Tóth István János és Fazekas Mihály a zsebbe történő fizetésekre vonatkozó felmérésük előzetes eredményeit vázolja fel. Végül, Mirco Tonin a minimálbér-szabályozás és a jövedelemeltitkolás közti kapcsolatot vizsgáló korábbi kutatásait foglalja össze. A Közelkép II. része a dolgozók béreit és foglalkoztatási lehetőségeit befolyásoló vállalati jellemzők hatásait tanulmányozó kutatások eredményeit foglalja össze. A bevezető röviden tárgyalja azokat a lehetséges okokat, amelyek miatt a munkahelyi jellemzők befolyásolhatják a dolgozók béreit. Ezután a téma vizsgálatára alkalmas adatbázisok és módszertan legfontosabb jellemzőit mutatja be, majd négy vállalati jellemző a kollektív szerződések, a vállalat részvétele a nemzetközi kereskedelemben, a külföldi tulajdon és a privatizációt követő változások hatásait tanulmányozza. A kollektív szerződésekkel foglalkozó első tanulmány (Rigó Mariann írása) kimutatja, hogy a feltétel nélküli bérkülönbség a kollektív szerződéssekkel rendelkező vagy nem rendelkező vállalatoknál dolgozó alkalmazottak között elég magas (20 százalék feletti), és ez nem csökken számottevően, amikor kiszűrjük 12

12 előszó az egyéni jellemzők hatásait. A megfigyelt vállalati jellemzőkre való kontrollálás azonban nagymértékben lecsökkenti a bérkülönbséget 3 3,5 százalékra. Amikor a nem megfigyelt vállalati jellemzőkre is kontrollálnak, a bérkülönbözet kismértékben tovább csökken 2 2,5 százalékra. A második tanulmány (John Sutherland Earle és Telegdy Álmos írása) azt elemzi, hogyan változik a dolgozók bérezése, amikor egy hazai vállalatot felvásárol egy külföldi vállalat. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok százalékkal magasabb bért fizetnek a dolgozóknak, de a vállalati megfigyelhető és nem megfigyelhető jellemzőkre kontrollálva a hatás a felére csökken. Ez a hatás heterogén: a fiatal, képzett dolgozók magasabb béremelést kapnak, mint kevésbé képzett munkatársaik, azonban minden dolgozói kategóriában emelkednek a bérek a felvásárlást követő időszakban. A harmadik tanulmány (John Sutherland Earle és Telegdy Álmos írása) azt vizsgálja, hogy a privatizáció hogyan hat a dolgozók béreire és a vállalat foglalkoztatási szintjére. Ez a kérdés nagyon fontos, ugyanis mind a közpolitikusok, mind a közvélemény vélekedése az volt, hogy a privatizációnak elbocsátások és alacsonyabb bérek lesznek a következményei. A tanulmány első részében a szerzők a privatizáció foglalkoztatási kimeneteleit vizsgálják, felhasználva öt középkelet-európai ország adatbázisát (Magyarország, Litvánia, Románia, Oroszország és Ukrajna). A félelmekkel ellentétben a privatizáció nem vezetett lényeges vállalati létszámcsökkentéshez, legalábbis nem akkor, amikor az állami tulajdonban maradó vállalatokhoz hasonlítják őket. A fejezet második része csak Magyarországgal foglalkozik, és azt tanulmányozza, hogyan változnak a bérek, amikor a vállalatok állami kézből magántulajdonba kerülnek. Belföldi befektetőknek átadott vállalatok esetében csökkennek a dolgozói bérek, a külföldi privatizáció esetében pedig nőnek; a változás nagysága pedig dolgozói típusonként különbözik. Demográfiai jellemzők szerint a nők és a fiatal alkalmazottak bére csökken a legkevésbé, ha belföldiek veszik meg az állami vállalatot, a külföldi befektetők pedig sokkal inkább emelik a magasan képzett dolgozók bérét. A negyedik tanulmány (Koren Miklós és Tóth Péter írása) a nemzetközi kereskedelem munkapiaci hatásait vizsgálja. A szerzők összehasonlítják az importáló és az exportáló vállalatok által fizetett béreket olyan vállalatok által fizetett bérekkel, amelyek nem kereskednek külföldi vállalatokkal. Mind az exportáló, mind az importáló vállalatok magasabb béreket fizetnek a hazai piacokon működő vállalatokhoz képest, de a hatás erősebb és sokkal nagyobb az importáló vállalatok esetében. Az exportálók által fizetett bérprémium elsősorban szelekcióval magyarázható: az ilyen vállalatok magasabb béreket fizettek már évekkel korábban, hogy exportáltak volna. Ezzel ellentétben, az importálók által fizetett magasabb bér fokozatosan növekedett az első importálás után. A kereskedelem növekedésének azonban nem minden dolgozó nyertese. A magyarországi élelmiszer- és textilipar elemzéséből az derül ki, hogy azon dolgozók esetében, akiknek a termelését importjószágokkal helyettesítették, csökkent a bérük a nem im- 13

13 munkaerőpiaci tükör portáló vállalatok dolgozóihoz képest. A bérnövekedést élvező dolgozók közötti bérnövekmény pedig nem azonos, mivel a vállalat vezetői és a magasan képzett alkalmazottak nyeresége nagyobb. 3. A munkapiac intézményi környezetének alakulása 2010 szeptembere és 2011 augusztusa között A munkapiac intézményi környezetében talán a legjelentősebb változás az új munkatörvénykönyv hatályba lépése volt, amit külön alfejezetben tárgyalunk. E mellett is történtek azonban lényeges változások. A személyi jövedelemadó rendszere lényegében kétkulcsossá vált, amelyben az alsó kulcs 2012-től a bruttó bér 16 százaléka. Ezzel párhuzamosan teljesen megszűnt az adójóváírás től megszűnt a korai nyugdíjazás minden formájának lehetősége, ezzel lezárult egy hosszú, az 1990-es években kezdődött időszak ezen a csatornán keresztül már nem vezethetők le a munkapiaci feszültségek. A meglevő jogosultságok nem nyugdíjszerű ellátásként élnek tovább. További lendületet vett ugyanakkor a közfoglalkoztatás. A rendszer 2012-től induló új működési módjában a közfoglalkoztatottak számára a korábbinál hosszabb munkanapokat és hosszabb, több hónapig tartó munkalehetőséget kívántak biztosítani. Az új munkaügyi kódexből részletesen a munkaviszony rugalmasabbá tételének főbb dimenziói mentén mutatjuk be a módosulások irányait. Az új törvény elsősorban a felhasznált munkaerő mennyiségének változtatását könnyítette meg, egyrészt a munkaerő-piaci átmenetek felől (felvétel elbocsátás szabályai), másrészt a már alkalmazott munkaerő munkateljesítménye felől (a munkaidő szervezésének lehetőségei). A rugalmasságnak nemcsak a keretfeltételei változtak meg, de olcsóbban elérhető lett a munkaadó számára (alacsonyabb pótlékok, kisebb elbocsátási költségek), sőt a munkaviszonyból származó anyagi kockázatai is csökkentek (kártérítés, biztosíték kikötése). Noha egyszerűsödtek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai, a korszerű munkahelyek funkcionális rugalmasságához nélkülözhetetlen munkahelyi képzés támogatását az új törvény még mostohábban kezeli, mint az előző. Noha a törvény indoklása szerint a törvényhozás nagyobb teret engedne a kollektív szerződéseknek, összességében a vállalati szakszervezetek és kollektív alku újraszabályozása során gyengítette a munkahelyi szakszervezetek alkuerejét, különösen a szakszervezetek erősségének tekintett állami szférában volt az első év, amikor már a megváltozott érdekegyeztetési struktúrában történtek az országos bértárgyalások, azaz a kormány a szociális partnerekkel konzultálva, de saját hatáskörében döntött a minimálbérről és a szakmunkások bérminimumáról. A közfoglalkoztatási béreket is figyelembe véve, fennmaradt a négyelemű, tarifális jellegű minimálbérrendszer. A kormány 2012-ben is előírta az alacsony keresetű munkavállalóknál az úgynevezett elvárt béremelés mértékét, és járulékkedvezménnyel, pályázaton elnyerhető támogatással ösztönözte a bér- 14

14 előszó kompenzációt végrehajtó munkáltatókat. Mindezek hatására várhatóan tovább csökken a vállalati bérmegállapodások száma és lefedettsége. Bár a közszférában fennmaradt a bértábla befagyasztása, a minimálbér-emelés és a bérkompenzáció miatt az alacsonyabb keresetűek nominális bértételei itt is emelkednek. Még nagyobb béremelés történt az egészségügyben: a rezidens orvosok akciója nyomán új szakmai és ágazati bértáblák léptek életbe. Az érdekegyeztetési rendszer átalakulásának újabb fordulata a versenyszférában felállított országos fórum, amely elődjénél kevesebb résztvevővel, s a közjogi támogatás garanciái nélkül kezdte meg működését. 4. Statisztikai adatok Ez a fejezet a korábbi években kialakult szerkezetben részletes információt ad a rendszerváltozás óta eltelt időszak alapvető gazdasági folyamatairól, a népesség, a munkapiaci részvétel, a foglalkoztatás, a munkanélküliség, az inaktivitás, a bérek, az oktatás, a munkaerő-kereslet, a regionális különbségek, a migráció, a munkaügyi kapcsolatok, a jóléti ellátások jellemzőiről és néhány munkapiaci mutató nemzetközi összehasonlításáról. A korábbi évek hagyományának megfelelően a jelen kötetet a Közelkép témájához kapcsolódva, az adórendszerről információt szolgáltató táblázatokkal bővítettük. A fejezetben szereplő táblázatok és az ábrák Excel formátumban letölthetők az azok alatt szereplő linkek segítségével. A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci tükörben publikált munkapiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga elérhető a mtakti.hu/tukor honlapon. 5. Munkapiaci kutatások válogatott bibliográfia, A Munkaerőpiaci tükör évi kötetébe a 2011 októbere és 2012 októbere között megjelent publikációkból válogattunk. A bibliográfia a magyar munkapiac jellemzőivel foglalkozó fontos hazai és külföldi szakirodalomra: könyvekre, folyóiratokra, műhelytanulmányokra, statisztikai kiadványokra, nemzetközi szervezetek munkapiaci témájú kiadványaira terjed ki. A korszerű bibliográfiakészítés elveit követve, igyekeztünk mindenütt megadni az elektronikus elérhetőségeket. Arra törekedtünk, hogy bibliográfiánkban a kötet témaköreihez kapcsolódó releváns publikációkat lehetőség szerint a legteljesebben feltárjuk, a publikációkat könnyen áttekinthető, informatív módon csoportosítsuk. * * * A szerkesztőbizottság tagjai megköszönik az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, a Központi Statisztikai Hivatal, a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszéke, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak a szükséges információk összegyűjtésében és el- 15

15 munkaerőpiaci tükör lenőrzésében, a kötet szerkesztésében, az egyes részanyagok elkészítésében végzett munkáját. Köszönetet mondunk az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársainak, az általuk felkért szakértőknek az előző kötetekhez és a jelen kötet szakmai tervezetéhez fűzött észrevételeikért, javaslataikért és nem utolsósorban a kiadvány anyagi támogatásáért. 16

16 A magyarországi munkapiac ben Cseres-Gergely Zsombor Kátay Gábor Szörfi Béla

17 cseres-gergely, Kátay & Szörfi A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakínálat Munkakereslet Munkanélküliség A bérek alakulása Hivatkozások 18

18 A magyarországi munkapiac ben A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása A világgazdaságban 2011-ben folytatódott a 2009 közepén megindult gazdasági kilábalás. A kilátások fokozatosan javultak, és az európai gazdaságok többsége bővült (1. ábra). A válságra adott költségvetési reakciók, illetve a bankrendszernek nyújtott támogatások azonban számos európai országban az adósságállomány jelentős megugrásához vezettek. A bankválság Európában fokozatosan adósságválsággá alakult át, amely elsősorban a perifériális euróövezeti tagállamokat (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország) érintette. Ennek hatására 2010 közepétől az európai országok többsége keresletszűkítő költségvetési politikát folytat, bár a kiinduló költségvetési pozíciók és a kiigazítások mértéke országonként eltérő. A költségvetési megszorítások aggregált keresletre gyakorolt hatása és az adósságválsággal kapcsolatos félelmek 2011 elejétől gyengítették a kilábalásba vetett bizalmat, és a gazdasági kilátások romlásához vezettek második felében a nemzetközi konjunktúra jelentősen lassult, sőt 2012 elejére több gazdaság kibocsátása csökkent. Az euróövezetben az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanság, a szigorú hitelezési feltételek és a már említett költségvetési kiigazítások hatására a gazdasági növekedés 2012 elejére megállt, az ipari termelés jelzőszámai pedig visszaesést vetítenek előre. Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerének, Németországnak az euróövezet lassulása ellenére fennmaradhat magasabb növekedési üteme. A globális mérlegkiigazítással párhuzamosan azonban a növekedés bázisa az exportról a fogyasztásra tolódhat, ami kedvezőtlenül érintheti a közép-kelet-európai régió exportkeresletét (MNB, 2012a). 1. ábra: A GDP-növekedés alakulása a régióban, éves növekedési ütem (százalék) Százalék EU Csehország Magyarország Lengyelország Románia 6 Szlovákia Forrás: Eurostat

19 cseres-gergely, Kátay & Szörfi A régiós országok növekedése párhuzamosan az európai külkereskedelmi partnereik gazdasági teljesítményével 2011 első felében élénkült, azonban elmaradt a válság előtti ütemtől. A válság előtt jelentős eladósodottsággal jellemezhető Magyarország és Románia az adósságállomány jelentős leépítésére, erőteljesebb mérlegalkalmazkodásra kényszerült, így belső kereslete kisebb és vele együtt gazdasági növekedése lassabb volt, mint a többi régiós országé. Csehország növekedési üteme az elmúlt két évben csökkenő belső kereslete és költségvetési konszolidációja miatt fokozatosan lelassult, és 2012 elején a cseh gazdaság vissza is esett. A legkevésbé nyitott, így a külső kereslet ingadozásaira kevésbé érzékeny Lengyelországban a háztartások alacsonyabb eladósodottsága következtében a belső kereslet is hozzájárul a növekedéshez. Bár a növekedés üteme továbbra is elmarad a válság előtti értékektől, Lengyelország a régió legdinamikusabb országa. Szlovákiában az autóipari termelés szerkezete és mérete segítette a gyors kilábalást, továbbá az eurót 2007-ben bevezető országban devizaadósságból fakadó problémák sem jelentkeztek. Magyarországon a válság kitörése rövid távon a külső piacra termelő szektorokat érintette érzékenyebben, azonban a során élénkülő külső kereslet következtében ugyanezen ágazatok kilábalása gyorsabban kezdődött meg. A korábban magas adósságot felhalmozó háztartások fogyasztása és beruházásai tartósan visszaesett. A vállalati alkalmazkodás során egyre alacsonyabbá váló reálbérek és a növekvő munkanélküliség csökkentette a rendelkezésre álló jövedelmet. A válság előttinél gyengébb forintárfolyam eközben a devizában eladósodott háztartások törlesztőrészleteit is növelte. Mindezek hatására a belső kereslet tartósan visszaesett, a fogyasztás még 2012 elején is csak stagnált, a beruházások pedig továbbra is csökkennek. A hazai piacra termelő vállalatok kibocsátása így még 2012-ben is elmarad a válság előtti trendjétől. A munkakereslet lényegében mindenhol visszafogottan alakul. A válság alatt kisebb-nagyobb mértékben minden országban jellemző volt a munkaerő-tartalékolás gyakorlata: a vállalatok kevesebb munkavállalót bocsátottak el annál, mint amennyi a kibocsátás visszaeséséből következne, és igyekeztek a képzettebb és termelékenyebb dolgozóikat megtartani. Számos esetben ezt célzott kormányzati programok is segítették: a vállalatok támogatást vehettek igénybe, amenynyiben vállalták, hogy dolgozóikat megtartják. A válságból való kilábalás megindulásakor a munkaerőt tartalékoló vállalatok munkakereslete kevésbé bővül, miközben a megtartott munkaerő számára intenzívebb munkát szabnak meg. Ezzel összefüggésben a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, illetve azon belül a közép-kelet-európai régióban is elmarad a válság előtti szintjétől. Kivétel egyedül Lengyelország, ahol a gazdaság nem esett vissza, és jelenleg is viszonylag dinamikusan bővül. Magyarországon a foglalkoztatási ráta annak ellenére sem éri el a körüli szintet, hogy a válság kitörésével párhuzamosan egyre intenzívebbé váló közmunkaprogramok jelentős mértékben ellensúlyozták a versenyszféra létszámának csökkenését (2. ábra). 20

20 2. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a régióban (15 64 éves korosztály, százalék) A magyarországi munkapiac ben Százalék EU27 Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia Forrás: Eurostat. A munkakínálatot válságok esetében két ellentétes, ciklikus hatás befolyásolhatja. Egyrészt, tartósan alacsony munkakereslet mellett az állásvesztők egy idő után feladhatják az álláskeresést, és kivonulhatnak a munkapiacról, ami az aktivitási rátát csökkenti. Másrészt viszont, az állásvesztőkkel egy háztartásban élő, korábban inaktívak visszatérhetnek a munkapiacra, hogy a háztartás kieső jövedelmét pótolják. Magyarországon és Lengyelországban az utóbbi években strukturális intézkedések növelték jelentősen az aktivitási rátát: mindkét országban szigorították a korengedményes nyugdíjba vonulást, Magyarország ezenfelül a rokkantnyugdíjassá nyilvánítást is szigorúbb feltételekhez kötötte, valamint felülvizsgálja a korábbi rokkantnyugdíjasok státusát is. Lengyelországban e mellett a nyolcvanas évek baby boomjának következményeként most kerülnek ki a munkapiacra az akkor születettek (OECD, 2012). 3. ábra: Az aktivitási ráta alakulása a régióban (15 64 éves korosztály, százalék) Százalék EU Forrás: Eurostat Csehország Magyarország Lengyelország Románia Szlovákia A nagy, illetve növekvő munkakínálat, valamint a gyenge munkakereslet eredőjeként a munkanélküliségi ráta egész Európában magas szintre emelkedett, és sok országban a gazdasági kilábalás elindulása után is tovább növekedett. A magas 21

Munkaerőpiaci tükör 2012

Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör 2012 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly főigazgató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Koltay

Részletesebben

Előszó. 1. A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben

Előszó. 1. A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben Előszó Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Munkaerőpiaci tükör 2014

Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör 2014 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Busch Irén főosztályvezető, Belügyminisztérium, Közfoglalkoztatási Statisztikai, Elemzési és Monitoring Főosztály Fazekas

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2006

munkaerőpiaci tükör 2006 munkaerőpiaci tükör 2006 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2002 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztõbizottsága Fazekas Károly igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási

Részletesebben

A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben. Cseres-Gergely Zsombor Kátay Gábor Szörfi Béla

A magyarországi munkapiac 2011 2012-ben. Cseres-Gergely Zsombor Kátay Gábor Szörfi Béla A magyarországi munkapiac -ben Cseres-Gergely Zsombor Kátay Gábor Szörfi Béla cseres-gergely, Kátay & Szörfi A gazdasági környezet és a foglalkoztatottság alakulása Munkakínálat Munkakereslet Munkanélküliség

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2005

munkaerőpiaci tükör 2005 munkaerőpiaci tükör 2005 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal, Kutatási

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Közelkép I 1.1. táblázat: Az egyéni szja-alapba tartozó jövedelmek eloszlása, 2000 2010 (éves jövedelem, ezer forint)... 63 2.1. táblázat: BBB-eredmények

Részletesebben

ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával tizenöt éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2007

munkaerőpiaci tükör 2007 munkaerőpiaci tükör 2007 Munkaerőpiaci tükör Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága Fazekas Károly igazgató, MTA Közgazdaságtudományi Intézet Frey Mária tudományos főmunkatárs, Szociálpolitikai és Munkaügyi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Nemzeti felmérés Magyarországon MUME 2013.

Nemzeti felmérés Magyarországon MUME 2013. Nemzeti felmérés Magyarországon MUME 2013. 1 / 65 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 1. CÉLCSOPORT BEMUTATÁSA ÉS STATISZTIKÁK... 7 1.1. CÉLCSOPORT ERŐSSÉGEI ÉS GYENGESÉGEI... 21 2. ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa 2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út

Köllő János. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út Köllő János Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete 1012 Budapest, Budaörsi út 45. E-mail: kollo@econ.core.hu 1 Kényszerek Fiskális sebezhetőség - 2006 óta folyamatosan szükség volt megszorító

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok Közelkép 3.1. táblázat: A regisztrált munkanélküliek nyílt munkapiacra lépési esélyének változása a HE- FOP-program résztevői és a kontrollcsoport körében...

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre

Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Munkapiaci előrejelzés 2017-re és a közfoglalkoztatás hatása a munkapiaci helyzetre Bakó Tamás Hermann Zoltán Molnár György Varga Júlia MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet A Költségvetési Tanács számára

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

munkaerőpiaci tükör 2003

munkaerőpiaci tükör 2003 munkaerőpiaci tükör 2003 Az évkönyvsorozat szerkesztőbizottsága FAZEKAS KÁROLY igazgatóhelyettes, MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont FREY MÁRIA tudományos tanácsadó, Foglalkoztatási Hivatal KÖLLő JÁNOS

Részletesebben

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI

A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv. Vincze János MTA KRTK KTI A makrogazdaság és a költségvetés : rövid, hosszú és közép táv Vincze János MTA KRTK KTI A válság és az előrejelzés A válság speciális, nem csak azért mert nagy változás. A sejtésünk az, hogy alapvető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN ERDŐGAZDÁLKODÁS 2013-ban tovább emelkedett a regisztrált szervezetek száma az erdőgazdálkodás területén (+4,8%). Folytatódott

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2014

MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2014 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR, 2014. KÖZELKÉP: KÖZMUNKA x!7hb5i6-egaaef!,l.p.k.k.l 2014h-bor.indd 1 MUNKAERŐPIACI TÜKÖR 2014 SZERKESZTETTE FAZEKAS KÁROLY VARGA JÚLIA MTA KÖZGAZDASÁG- ÉS REGIONÁLIS TUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT

Részletesebben

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON

BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON BÓDIS LAJOS GALASI PÉTER JOHN MICKLEWRIGHT NAGY GYULA MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁS ÉS HATÁSVIZSGÁLATAI MAGYARORSZÁGON KTI IE KTI Könyvek 3. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Bódis Lajos Galasi Péter John Micklewright

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A foglalkoztatási ráták különbsége 2009 és 2008 első negyedéve között (százalékpont)... 22 2. táblázat: Csoportos létszámleépítések

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság

Magyar Tudományos Akadémia Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság MEGHÍVÓ az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet és az MTA a által rendezett Kompetenciák, munkakínálat és foglalkoztatás c. szakmai konferenciára A konferencia

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006

MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, 2006 MUNKAPIACI TRENDEK MAGYARORSZÁGON, Varga Júlia varga júlia Bevezető 1. Munkapiaci aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség 2. A munkapiaci aktivitás különböző dimenziói Korcsoportok szerinti különbségek

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei február. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Álláskeresők száma 2 Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Jelentés a beruházások évi alakulásáról

Jelentés a beruházások évi alakulásáról Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a beruházások 2011. évi alakulásáról 2012. április Tartalom Összefoglalás...2 Gazdasági környezet...2 Nemzetközi kitekintés...2 Beruházások, 2001 2011...2 Beruházások

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben