AZ ORSZÁGOS LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 15. ÉVES TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ORSZÁGOS LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 15. ÉVES TÖRTÉNETE 1995-2010"

Átírás

1 1 BUSKÓ ANDRÁS VIRÁGH JÓZSEF AZ ORSZÁGOS LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 15. ÉVES TÖRTÉNETE BUDAPEST, 2010.

2 2 Bevezető Magyarországon évszázadok óta több nemzeti kisebbség él együtt. Az ország nyugati vidékein lakó őshonos szlovén kisebbség kivételével e kisebbségek nagyrészt a török uralmat követően, a 17. és 18. században több hullámban érkeztek az ország területére szervezett betelepítések vagy spontán migráció révén. Közös vonásuk tehát, hogy évszázadok óta a magyar állam keretei között élnek. Földrajzi elhelyezkedésükre a szétszórtság jellemző. Népszámlálási adatok szerint 1850-ben 53 ezer, 1900-ban mintegy 25 ezer lengyel élt Magyarországon. A 60-as és 80-as évekre jellemző "családi emigráció" következtében Magyarországon jelenleg ezerre tehető a lengyelek létszáma. A lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb létszámú lengyel csoportok találhatók Győrött, Tatabányán és Miskolc környékén. A lengyelség magyarhoni története egy évezredes, azaz majdnem olyan messzire nyúlik az időben, mint a történelmi magyar államé. Többnyire a jószomszédi, Lengyelország és Magyarország közötti dinasztikus kapcsolatok következménye mindez, valamint abból ered, hogy a Magyar Királyság területén lengyel tudósok, művészek, iparosok telepedtek meg, ugyanakkor zárt, falusi település is létrejött a kora középkortól kezdve - mégis, mindemellett a magyarországi lengyel jelenlét folytonosságáról a XVIII. század kezdetétől fogva beszélhetünk. Lengyel aranykor alkonyával azonban a formális államközi kapcsolatok is meggyengültek. Lengyelország többszöri felosztása évtizedeken át lehetetlenné a nagy hagyományokkal rendelkező lengyel-magyar politikai kapcsolatok ápolását, helyreállításukra csak az első világháborút követő békeszerződések idején kerülhetett sor. A magyarországi lengyelség - egyúttal a lengyel és magyar nemzet - történetének legjelentősebb és legfényesebb fejezetei közé tartozik a magyar forradalom és szabadságharc időszaka 1848/49-ben, amelyben Bem és Dembiński tábornokkal az élen többezer lengyel tiszt és közkatona vett részt. Az önálló lengyel légiómegszervezésének gondolatával 1848 szeptemberében kereste fel Kossuth Lajost Jerzy Bułharyn alezredes. Októberben már meg is állapodtak egy 1200 fős, egy gyalogzászlóaljat, egy lovasszázadot és egy tüzérüteget magába foglaló egység felállításában novemberében jött létre a lengyel légió Józef Wysocki vezetésével november 26-án meg is történt az első 350 tagú egység zászlószentelése a Nemzeti Múzeum udvarán. Józef Wysocki a légió zászlaját Ruttkai Józsefnétől, Kossuth Lajos nővérétől vette át, és Sámuel lelkipásztor áldotta meg azt. A zászlóalj erejű egység parancsnoka Józef Wysocki lett. December végén Kossuth Bułharynt nevezte ki valamennyi Magyarországon harcoló lengyel egység parancsnokává. Az 1849-es tavaszi hadjárat végén Görgey javaslatára május 6-án Józef Wysockit tábornokká léptették elő, s ekkor az ő főparancsnoksága alatt összevonták a lengyel egységeket egy önálló lengyel légióba. Az orosz betörés kezdetén a légió létszáma mintegy 2500 fő, 11 törzstiszttel és 8 lövegből álló tüzérséggel. Józef Bem tábornok Erdélyben is létrehozott egy fős erdélyi lengyel légiót. Az iparosítás és szénbányászat következtében erős lengyel kolóniák főleg a XIX. század második felében települtek be a következő városok vonzáskörzetébe: Diósgyőr, Dorog, Salgótarján, Tatabánya és Pest környékére, olyan későbbi kerületekbe, mint Angyalföld, Csepel és mindenekelőtt Kőbánya. A magyarországi lengyelség önszerveződésére a XIX. században jött el az idő. A hivatalos kimutatások és népességi nyilvántartások szerint 1850-ben 53 ezer, 1900-ban viszont már mintegy 150 ezer lengyel élt Magyarországon, ebből egyedül Budapesten 15 ezer. A XIX. század utolsó harmadában jelentek meg Kőbányán. A demográfiai adatok is egyértelműen tanúsítják a lengyelek megjelenését s lélekszámuk megnövekedését. A Magyarországon élő lengyelek szervezetei 1859-től jöttek létre. Az első lengyel egyesület már 1867-ben létrehozták a Testvéri Segély Egyletet, amely később a Budapesti Lengyelek Egyesületévé alakult át. Az évi népszámlálás során, Kőbányán már 1400 lengyelt mutattak ki, a németek után a legnagyobb számú nemzetiség voltak. Zömmel a téglagyárban dolgoztak.

3 3 Az első világháború kitörése és a Galíciában zajló háborús események az ottani lakosság elmeneküléséhez vezettek. Egy részük körülbelül 40 ezer fő magyar területre érkezett, növelve az itteni lengyelek számát. A mélyen vallásos lengyel munkások már 1907-ben templomot akartak építtetni maguknak Kőbányán. A templom, a plébánia és a Lengyel Ház céljára a főváros 1917-ben örökös és ingyenes használatra telket adományozott. Az I. világháború után a magyar állam területi megcsonkítása következtében a lengyelek aránya megváltozott annak eredményeként, hogy sokan visszatértek az újra függetlenné vált Lengyelországba. Az első formális diplomáciai képviseletet Jan Szembek gróf vezetésével nyitották meg Budapesten. Szembek, először mint a lengyel misszió vezetője, később mint rendkívüli követ, a Várnegyedben, az előkelő Országház utcában kapott hivatalt, amely ekkoriban a legfontosabb kormányzati hivataloknak adott otthont. Az első konzulátus vezetője, Tadeusz Starimowski konzul pedig Miskolcon állíthatta fel hivatalát. Noha a két ország helyzetéből következően gyakran képviselt ellentétes politikai érdekeket, Szembek, a később fordulatos karriert befutott diplomata és Starimowski közvetítettek például a lengyel-bolsevik háború magyar megsegítésének előkészítésében. De nem csak a politikai kapcsolatok élénkültek fel a két a testvérnép között; egy lengyel-magyar gazdasági csereegyezmény keretében 1921 áprilisában, az Úri utcában megnyílt az első lengyel kereskedelmi képviselet, amely a háború jelentette kényszerszünettől eltekintve immár több mint nyolcvan éve működik Magyarországon, jelenleg a Stefánia út 65. szám alatt. A két világháború között Magyarországon élő lengyelek számát akkoriban mintegy ezerre becsülték. Az első állandó jellegű lengyel vasárnapi iskolákat 1922-ben alapították ban hozták létre a Magyarországi Lengyelek Egyesületét, amely a háború alatt is tevékenykedett augusztus 15.-én, a Visztula menti csoda tízéves évfordulóján, August Hlond az akkori érsekprímás szentelte fel az újonnan épült Lengyel Templomot Kőbányán, a főváros által adományozott telken. Az építés kezdeményezője és a templom első káplánja Wincenty Danek tisztelendő volt. A templom mellett állt a szintén háború előtt, elsősorban a kőbányai lengyelség pénzéből között épített Lengyel Ház, amely szociális és kulturális célokat szolgált. Itt jött létre a lengyel cserkészmozgalom, illetve a templomi kórus. A Kőbányai Lengyel Menhely között működött. A Duna túloldalán, a pesti Dózsa György úton megnyitották a Lengyel Köztársaság Budapesti Konzulátusát. Az egyre erősödő kapcsolatokat jelzi, hogy 1934-ban megállapodtak egy Lengyel Intézet létesítéséről is: ez a terv 1938-ban valósul meg, amikor Zbigniew Załęski vezetésével az Ausztria Kávéház helyén, a Nagymező utca sarkán megnyílt az intézmény. Sajnálatos módon, a frissen alakult intézmények nem sokáig működhettek zavartalanul: a Magyarországra nehezedő egyre erősebb német nyomás hatása, majd pedig Lengyelország megszállásának következtében a Lengyel Intézetet a Lengyel-Magyar Kereskedelmi Kamarával együtt bezárták, Leon Orłowski lengyel követnek pedig a 1940-es év végén távoznia kellett hivatalából. A lengyelbarát magyar szervezetek a harmincas évek elején alapították meg a Magyar-Lengyel Egyesületek Szövetségét, amely nagy érdemeket szerzett különösen a háború alatt folytatott tevékenységével és a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság megszervezésével. Amikor Lengyelországot lerohanták a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió csapatai (1939- ben), ekkor több mint 100 ezer menekült - lengyel katona és civil személy - talált menedéket Magyarországon a háború egész időtartama alatt, vagy legalább átmenetileg. A háború alatt a legjelentősebb szervezetük a magyarországi Lengyelek Egylete volt, amely a menekültek gondozásával foglalkozott. Hasonló feladattal jött létre a Magyar Lengyel Menekültügyi Bizottság. A II. világháború idején Magyarországon 27 lengyel elemi iskola volt, és Balatonbogláron működött Európa egyetlen nyilvános lengyel gimnáziuma és líceuma, amely március 19-ig, Magyarország német megszállásáig működött.

4 4 Az első lengyel képviseleti szervek már 1939 vége felé hozzáláttak az első lengyel iskolák megszervezéséhez. Idővel ezek száma körülbelül 30-ra nőtt. A legnagyobb és legfontosabb közülük a Balaton déli partján fekvő Zamárdiban volt, melyet 1939 decemberében szerveztek meg. Az iskola története hivatalosan december 3-án kezdődött meg. Ekkor érkezett ide dr. Hieronim Urbán, a gimnázium és líceum első igazgatója. A tanítók egy része azonban már a korábban létesített cserkésztábori iskolából utazott oda, amelynek székhelye Somlószőlős, majd Szikszó volt. Június 3-án fejeződött be az iskolaév. Szeptemberben az iskolát áthelyezték Balatonboglárra, ahol Varga Béla volt a plébános. Varga Béla a Független kisgazdapárt parlamenti képviselője, ellenzéki politikus volt. A zöldhatáron Lengyelországból tankönyveket hoztak át a gimnázium számára, melyeket a Budapesten működő Lengyel Könyvtárban sokszorosították. Ezen kívül prof. Wlodzimierz Ahler vegyész, a háború előtt a Jagelló Egyetem asszisztense Szervetlen kémia, dr. Andrzej Czelusniak atya pedig Dogmatika címmel írt új tankönyveket. A magyar nyelv oktatásának bevezetése után kezdetben, még Zamárdiban Boba Imre, akinek apja lengyel, anyja magyar volt, tanította a magyart. Balatonbogláron a helyi iskola igazgatója, Karácson Kornél lett a magyartanár. Az Ő halála után ezt helyettese, Tamás Sándor vette át, majd amikor őt behívták katonának, Szörényi Kálmán atya. Mivel a Német Birodalmi Nagykövetség szerint gimnázium és líceum hivatalosan nem létezhetett volna. Ezért nevezték el Balatonboglári Lengyel Ifjúsági Tábornak (Obóz Mlodziezy Polskiej W Balatonboglár). Az 1941/42-es tanévben dr. Piotr Jedrasik latintanár lett az iskola vezetője. A kulturális tevékenység fénypontja január 6-án volt, amikoris a Kultúrházat bocsátották a lengyel gimnázium és líceum rendelkezésére. Az 1943/44-es tanévben a gimnázium és líceum tanítványainak a száma az elemi iskolai osztályok beszámítása nélkül mintegy 300 leány és fiú volt. A lengyel iskola gyakori vendége volt dr. Antall József is. A vendégek között volt Vajkai Róza, a Nemzeti Gyermekvédelmi Komité magyar részlegének vezetője, Baló Róza ezredes, a Honvédelmi Minisztériumból. Az iskola vendége volt Angelo Rotta bíboros, az Apostoli Szentszék követe is. Nevezetes vendége volt Elsa Bernadotte-Cedergen svéd királyi hercegnő, valamint Nils Ehrenstrom, a Genfi Ökomenikus Egyházak Tanácsa képviselője. Az március 19.-i német megszállás vetett véget a lengyel iskola működésének. Az összes tanárt, akik nem tudtak elrejtőzni, elhurcolták. A nőket Ravensbrückbe, a férfiakat Mauthausenbe, és ide került az idősebb diákok egy része is. A harcok után a boglárczykok közül sokan Afrikában, Olaszországban, vagy Nyugat-Európában maradtak a háború után is. A Németországba hurcoltak egy része sem tért vissza. Sokan maradtak külföldön a Lengyelország keleti, határokon túli részéből származók közül is. A legtöbben Nagy-Britanniában is az USA-ban telepedtek le. [DANUTA JAKUBEC: WIELKA SPUŚCIZNA MAŁEGO BOGLÁRU A KICSINY BALATONBOGLÁR NAGY HAGYATÉKA p. 4-5.; ]

5 5 A Wieści Polskie első száma Budapesten jelent meg november 2-án, az utolsó pedig (a 660- ik) március 22-én, pár nappal Magyarország megszállása után. Hivatalosan, mint a Magyarországon Tartózkodó Lengyel Menekültek Gondozási Ügyeit Intéző Polgári Bizottság lapja jelent meg november 4-én olvasható (az Osservatore Romano nyomán) XII. Pius pápa encikliája, amelyben a pápa kategórikusan elítéli Lengyelország német megszállását és beszámol az aktuáli varsói szituációról, a Neue Zürcher és a pesti Napló alapján. Ez utóbbi leírja a varsói rádió munkatársának hősi halálát, utolsó kiáltását idézve: Ratujcie Polskę (Mentsétek meg Lengyelországot!) február 27-én jelent meg először olyan külföldi tudósítás, amelynek szerzője a Wieści Polskie saját tudósítója volt. A Wieści Polskie eleinte heti 2 alkalommal jelent meg, szerdán és szombaton, 1940-től pedig hetente 3-szor, kedden, csütörtökön és szombaton, vagy szerdán, pénteken és vasárnap. A Wieści Polskie formája a mai napilapokhoz hasonlít, kezdeti, négyoldalnyi terjedelmük 1943-tól megkétszereződött. Első főszerkesztője Józef Winiowicz volt, a régi Dziennik Poznański -tól, később Zbigniew Kościusko (újságíró-történész, a Lengyel távirati iroda budapesti tudósítója) vezette tovább. A felelős szerkesztő Kájtár Jenő lett, a Mickiewicz Társaság vezetőségi tagja. A Wieści Polskie szerkesztőségének székhelye a Budapest, Erzsébet krt szám alatt volt, a New York Kávéház és Étterem felett. Az Atheneum Kiadó nyomdája adta meg a lap végső formáját. Az újság közvetlenül az akkori londoni Lengyel Kormánynak tartozott csak felelősséggel. A magyar lapokra is kötelező cenzúra azonban rá is vonatkozott. Budapesten 14 helyen lehetett megvenni a friss példányokat(csak az első két számot terjesztették ingyen), de minden számból 4-5 példányt ingyenesen elküldtek valamennyi lengyel táborba. Külföldön: Görögországban, Svájcban, Jugoszláviában, Palesztinában, Törökországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svédországban, Romániában, Bulgáriában és Portugáliában terjesztették, sőt még a német megszállás alatt lévő Lengyelországban is hozzá lehetett jutni. A II. világháború idején ez volt a legnagyobb hatókörű lengyel nyelvű újság Európában. [ELŻBIETA S. ZIELIŃSKA: WIEŚCI POLSKIE WYCINEK Z HISTORII POLSKIEJ PRASY NA WĘGRZECH WIEŚCI POLSKIE ÍZELÍTŐ A MAGYARORSZÁGI LENGYEL SAJTÓ TÖRTÉNETÉBŐL; p. 7-8., ] 1942-ben a kőbányai Lengyel Templom orgonájának építésére gyűjtési akciót szerveztek a Wieści Polskie című újság kezdeményezésére, amely december 19-én ünnepélyes felszenteléssel végződött. Az építési bizottság tiszteletbeli elnöke Wincenty Danek atya, plébános kanonok volt. Az ajándékozás első fázisában elnökként Leon Misiula atya, később Władysław Chowaniec atya tevékenykedett. Az orgona építését a budapesti Rieger Ottó cég végezte. Az orgona a második világháború magyarországi hadműveletei során gránátsérülést szenvedett. A magyar-lengyel diplomáciai viszony tehát csak december 18-án állhatott helyre, sőt, február 13-án nagyköveti szintre is emelték. Az 1946-os adatok szerint mintegy 24 ezer lengyel maradt Magyarországon. Később ez a szám néhány ezerre csökkent. A II. világháború befejezését követően Lengyelország képviselete a Benczúr utca 7. szám alá költözött, a konzulátus pedig a jelenlegi épület földszintjén bérelt egy lakást, amely akkoriban a Bajza 15. számú bejárat alatt volt található. A szűk helyiségeket azonban hamarosan kinőtte a hivatal, de a bővítésre csak három évvel később kerülhetett sor: Alfred Federkiewicz megbízott sürgetésére a lengyel állam április 23-án 1,2 millió forintért

6 6 megvette az akkoriban Vilma Királyné útja 16. számú épületet. Az épület ettől kezdve szolgál a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségének székhelyeként. Formáját csaknem változatlanul megőrizte, a kilencvenes évek eleji tatarozáskor a bejárat átkerült a Bajza utca oldalára, valamint liftet építettek ki benne. A II. világháború után a magyarországi kommunista államgépezet feloszlatta a lengyel szervezeteket és államosította vagyonukat ben a kommunista hatóságok szüntették meg a Magyarországi Lengyelek Egyesületét, 1951-ben a magyar hatóságok államosították a plébánia egy részét, a Lengyel Házat, ezáltal a telek visszakerült a főváros tulajdonába. Az ismételt önszerveződésre csak 1958-ban, Władysław Gomułka és Józef Cyrankiewicz látogatásakor nyílt lehetőség. A magyar hatóságok csak 1958-ban engedélyezték a magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület létrehozását, és 1960-ban regisztrálták hivatalosan. A Bem József Lengyel Kulturális Egyesület első elnöke Zygmunt Kaczorowski lett. A hatvanas években székhelyet is juttattak neki. Az 1958-ban alakult Bem József Lengyel Kulturális Egyesület évtizedeken át ellátta a magyarországi lengyelség érdekképviseletét től jelent meg tájékoztató füzete, amely 1982 óta Glos Polonii címmel jelenik meg rendszeresen ban alapította a Dwa Bratanki ifjúsági néptánc együttesét. A Boglárczykok Egyesületének létrehozását Tadeusz Kacz okleveles építészmérnök kezdeményezte, és ő lett az egyesület első elnöke. Ő szervezte meg a boglárczykok találkozóját először Varsóban ben, majd a II. találkozót Krakkóban 1988-ban ben a Lengyel Templomot átvette a Magyar Katolikus Egyház és 1989-ig a szolgálatot magyar papok látták el. A lengyelek 1998-ban visszanyerték a Lengyel Házat, és a Lengyel Templomot, amely 1992 decemberében a Budapesti Római Katolikus Lengyel Perszonális Plébánia rangot kapta. A templom perszonálisan a lengyel egyházhoz tartozik től a budapesti Lengyel Nagykövetség mellett működik a Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium, amely a Lengyelországban érvényes tanterv teljes óraszámú oktatásával foglalkozik, a Magyarországon alkalmazott diplomaták és lengyel dolgozók gyerekein kívül a magyar iskolákban tanuló fiatalok számára is tart kiegészítő foglalkozásokat. A mai magyarországi lengyel kisebbség nem zárt közösségekben él. Természetes magyar közegbe ágyazódva, anyanyelvét főleg az első, esetleg a második generáció őrzi csak meg. Az 1980-as évek időszakában csak egyelten fóruma volt a lengyelségnek. A rendszerváltás idején az egyetlen magyarországi lengyel szervezet a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület volt, amelynek tatai részlege 1985-ben (ez 1987-ben átalakult Komárom-Esztergom megyei részleggé), valamint a székesfehérvári részlege 1988-ban alakult. A kilencvenes években a Bem Egyesület további, négy vidéki tagozata alakult. A Głos Polonii (A Lengyelség Hangja) lengyel nyelvű lap 1987-ben jött létre a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesületben az ott már korábban kiadott értesítőből. A folyóirat stílusát Witold Wieromiej adta meg, aki Jerzy Kochanowski munkáját segítette.

7 ben, a háború kitörésének ötvenedik évfordulóján, a lengyel menekülteknek szentelt történettudományi ülésszakot Budapesten és Balatonbogláron tartották meg. A boglári napon ifjabb Antall József, a későbbi magyar miniszterelnök elnökölt. Emléktáblát helyeztek el Krakkóban a Szent Borbála templomban, a balatonboglári plébániatemplomban és Varsóban, a Katedrálisban. Jelenleg a lengyelek száma ezerre tehető. A valódi, új nemzetiségi mozgalom megszületésére azonban csupán a Magyar Köztársaság teljes függetlenségének időszakában kerülhetett sor, azaz a 90- es években óta ünneplik meg a derenki búcsút. A magyarországi lengyelség ma két országos kiterjedésű szervezetet működtet (a Bem József Egyesületet 1958-tól és a Szent Adalbert Egyesületet 1992 óta). A Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete 1993-ban kezdte meg működését, és az Egyesület első elnöke: Molnár Sogun Mónika volt. A Szent Adalbert Egyesület 1996-ban Istvánmajorban és Andrástanyán alakította meg vidéki szervezeteit ban már 6 lengyel központ működött, 1995-ben 23, 1998-tól már 52 lengyel szerveződés működött az ország 19 megyéjéből 14-ben ben született meg a lengyel-magyar vegyes cserkészcsapat gondolata Michał S. Sulej és Kondor Endre kezdeményezésére. Első parancsnoka Stanisław Gwizdałewicz lett, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesületből, ahol Nagy Alicja volt az ifjúsági felelős tavaszán alakult meg az 513. számú Bem József tábornok legyel-magyar vegyes cserkészcsapat. Az első fogadalomtételre 1992-ben került sor ben Michał S. Sulej vezette a cserkészcsapatot óta Kondor Endre a cserkészcsapat parancsnoka től a Wspólnota Drużyn Grunwaldzkich szervezet tagjai. A légiósok és cserkészek a Fiumei úti sírkertben 1994 eleje óta a magyar állampolgárság felvételére a kettős állampolgárság tilalmának megszüntetését követően, az évi LV. törvény alapján kerülhet sor. Az ös évektől kezdve kisebbségi önkormányzatok jöttek létre, közöttük az Országos és a Fővárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. A magyar alkotmány szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek: államalkotó tényezők. Garantálja a kisebbségek számára a kollektív részvételt a közéletben, helyi és országos önkormányzatok létrehozására, saját kultúrájának ápolására, anyanyelvének használatára, az anyanyelvű oktatásra, a saját nyelven való névhasználatra vonatkozó jogát. Magyarország stabil intézményi háttérrel rendelkező demokrácia, biztosítja a jogállamiságot, az emberi jogokat és ezen belül a kisebbségi jogvédelmet is. Magyarországon egyetlen kisebbség sem szenved el üldöztetést. Az 1993-ban elfogadott Kisebbségi törvény, az e törvény alapján 1994-től kiépült kisebbségi önkormányzati rendszer, a tevékenységét 1995-ben megkezdő kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a magyar országgyűlés, a kormány illetékes szervei és a civil szféra szervezetei együttesen nemzetközi téren is egyedülálló, osztatlan elismerést élvező tagolt kisebbségvédelmi rendszert alkot ben alakult meg a Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. A kisebbségi önkormányzatok létrehozásának célja a kulturális autonómia biztosítása. Ennek értelmében a kisebbségi önkormányzatok törvényben biztosított joga, hogy saját hatáskörükben

8 8 önállóan döntsenek intézmények alapítása és fenntartása kérdésében, különösen a helyi közoktatás, a helyi írott és elektronikus média, hagyományápolás, közművelődés területén. A kisebbségi önkormányzatok többek között meghatározhatják védett műemlékeik és emlékhelyeik körét, helyi és országos ünnepeik időpontját. Önállóan határozzák meg szervezeti és működési rendjüket. A helyi kisebbségi önkormányzatok vétójoggal rendelkeznek, ha a települési önkormányzat az adott kisebbséget érintő kulturális, oktatási vagy nyelvi ügyekben alkot rendeletet. Vétójoguk van a kisebbségi intézmények igazgatói kinevezésének kérdésében is. A művészet és tudomány művelői a Magyarországi Lengyel Alkotók Fórumát hozták létre (1996-ban), az üzletemberek pedig a "Polonia- Hungaria" Magyarországi Lengyelek Érdekvédelmi Szövetsége alapítói (1996). A lengyelség 1998-ban hozta létre intézményeit is, ezek: a Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára, valamint az Országos Lengyel Iskola. Ifjúsági néptáncegyüttest ("Dwa Bratanki" ban, POLONÉZ Néptánc együttes), színpadi együttest ("Za Kurtyna" ban) szervezett. Folyóiratokat (a havonta megjelenő Polonia Wegierska" c. lapot 1995-től, és a negyedévenként jelentkező "Glos Polonii" c. folyóiratot 1987 óta), könyvet, naptárt ad ki. A lengyelségnek hetente adásba kerülő, lengyel nyelvű rádióműsora van (1998 óta), valamint a lengyelség legfontosabb, nemzetközi szervezeteinek tagja. Lengyel Cserkészcsapat és a Wysocki légió színesíti a palettát ban nyílt meg az andrástanyai kiállítóház. Az elmúlt évek alatt a kisebbségi önkormányzati rendszer egyértelműen bizonyította létjogosultságát. A rendszer működőképes, hatékony érdekérvényesítő forma, mely széles körben biztosítja a kisebbségek részvételét az őket érintő helyi és országos ügyekben. A évi népszámlálás adatai szerint 2580 személy vallotta anyanyelvének a lengyel nyelvet, magát lengyel nemzetiségűnek 2962 fő tartotta, a lengyel nemzetiségi hagyományokhoz kötődők száma 3983 volt, a családban, baráti körben a lengyel nyelvet 2659-en használták. A kisebbségi kötődéssel párhuzamosan feldolgozásra került állampolgársági adatok szerint a lengyel nemzetiségűek csak mintegy 51,3 százaléka magyar állampolgár (1519 fő), míg az anyanyelvi csoportból magyar állampolgársággal mindössze 1117 fő (43,3 százalék) rendelkezik. A lengyel kisebbség egyharmada él Budapesten, említésre méltó létszámú lengyel közösségek találhatók Pest megyében, valamint a Miskolc környéki kistelepüléseken. A lengyel kisebbségi közösség civil és önkormányzati képviselete a közösség létszámát 10 ezer főre becsüli. A kisebbség képviseletét szoros együttműködésben látják el a civil szervezetek (országos és helyi egyesületek, klubok), összesen 18, tagjaik összlétszáma 2000 körüli, valamint a lengyel kisebbségi önkormányzatok. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat (a továbbiakban: OLKÖ) értékelése szerint a helyi lengyel önkormányzatok működése az elmúlt 2 évben nem volt mindenhol kielégítő. Az egyes településeken kiválóan, vagy legalább jól teljesítők (pl. Győrött, vagy Békéscsabán) mellett voltak teljesen észrevehetetlenek is. Lengyel kisebbségi választások kitűzésére összesen 47 településen került sor. A sikeres választásokat követően 47 lengyel települési kisebbségi önkormányzat alakult meg (2002-től 50 önkormányzat működött). A megválasztott lengyel kisebbségi képviselők száma 235. Területi szintű önkormányzat alakult Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Országos listát négy jelölő szervezet állított, ami előrevetíti a hazai lengyelség minden irányzatának megjelenését az országos testületben. A négy szervezet erősorrendben: a Pilsudski Történelmi Társaság, a B-A-Z megyei Lengyel Önkormányzatok Szövetsége, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete. Az eredményekből kitűnik, hogy a hazai lengyel kisebbség irányítása a vidéki bázisú szervezetek (a győri központú Pilsudski Történelmi Társaság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lengyel Önkormányzatok Szövetsége) kezébe került.

9 9 Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat szerint a évi lengyel választási tapasztalatok vegyesek. Pozitívan értékelik, hogy a évi törvényi változások után minden képviselőjelöltnek kötelezően valamelyik lengyel kisebbségi civil szervezethez kellett folyamodni támogatásért. Ugyanakkor az OLKÖ vezetése negatív változásnak tartja a módosított kisebbségi választási törvény azon rendelkezését, hogy a kisebbségi választáson csak magyar állampolgárok vehetnek részt. Véleményük szerint ez diszkriminatív rendelkezés, amely ellentétes a nemzetközi kisebbségi normák szellemiségével. Hosszas előkészítést követően, 2004-ben megkezdte működését az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola. Az első tanévében (2005/2006) 17 településen, 26 tanár segítségével összesen 273 lengyel tanuló vett részt kiegészítő oktatásban. Az OLKÖ és a Magyarországi Lengyelek Szent Adalbert Egyesülete közös fenntartásában lévő Lengyel Ház 2003-ban kezdte meg kulturális és szociális tevékenységét. Az intézmény egyben a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesületének székhelye. Mivel a Lengyel Templom szomszédságában található, programjaik döntő részét szorosan együttműködve szervezik. Minden szentmise után ez a hely a hazai lengyelség kedvelt találkozó helye, a kulturális és a hitélettel kapcsolatos egyéb programok helyszíne. A Lengyel Ház részt vesz a lengyel-magyar kulturális hagyományok ápolásában, a lengyel kulturális örökség megóvásában. A Lengyel Házban működik lengyel könyvtár is. A Magyarországi Lengyelek Múzeuma és Levéltára rendszeresen szervez történelmi, néprajzi tárgyú kiállításokat. Az intézmény bővítése, lengyelországi és hazai támogatással ban valósult meg. A megújult intézmény a Múzeum Ezeréves lengyel-magyar kapcsolatok c. állandó kiállítás megrendezésével kezdte meg működését, 2006 szeptemberében. Az OLKÖ mindkét évben megemlékezett a Lengyelség Világnapjáról (május 4.), amelynek keretében több kulturális rendezvényt tartottak. Évenként megrendezik a közösség ünnepét, a Magyarországi Lengyelség Napját. A magyarországi lengyelek havonta megjelenő lapja a Polonia Wegierska - és negyedévi magazinja - a Glos Polonii - mindkét tárgyalt évben a Kisebbségi Közalapítvány támogatásával jelent meg. A Magyar Rádió országosan heti 30 perc lengyel nyelvű kisebbségi adást sugároz. A lengyel kisebbség számára készülő televíziós programok a Magyar Televízió havonta jelentkező Rondó című műsorában kapnak helyet tól érhető el az OLKÖ honlapja, amely működtetéséhez mindkét tárgyalt évben támogatást kapott a Kisebbségi Közalapítványtól. A közösség anyaországi kapcsolatai folyamatosak. Az OLKÖ elnöke rendszeres munkakapcsolatban áll a lengyel Szenátus határon túli lengyelek ügyeivel foglalkozó bizottságával. Ez az intézmény szervezte meg Budapesten 2006-ban a megújult épületében a határon túli lengyel múzeumok éves tudományos konferenciáját. A magyarországi lengyel kisebbségnek két budapesti székhelyű országos civil szervezete, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület és a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete működik. Mindkettő vidéki tagozatokkal is rendelkezik. Dinamikusan működik a győri központú Piłsudski Történelmi Társaság. Ezen kívül két megyei, ill. regionális civil szervezetük, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Lengyel Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége és a Lengyelek Dunántúli Szövetsége tevékenykedik. Több városban működnek még helyi lengyel szervezetek (kör, klub, egyesület elnevezéssel). A lengyel civil szféra mintegy 20 városban szerveződött meg ben készült el az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola felújított épülete. [Forrás: Kisebbségi adatbázis]

10 10 I. Lengyel-magyar kapcsolatok történelmi kronológiája 1 1. Lengyel-magyar kapcsolatok az Árpád-háziak alatt: Lengyelország a 10. század közepén lépett be Európa történelmébe. A Piast család uralkodóházából származó I. Mieszko 966-ban keresztelkedett meg, és ezzel elkezdődött a lengyel síkvidék eddig szétszórt törzseinek egyesítése és a nyugati kereszténységhez és világhoz való orientálódása. Bátor Boleszláw ( ) a birodalmat kelet felé Kievig terjesztette ki, ugyanakkor nyugat felé III. Ottó császárral kereskedelmi kapcsolatot vett fel. A kereszténység terjesztésével, ezen belül a gnieznoi püspökség megalapításával Lengyelország 1024-re az európai közösség aktív tagjává vált. Kázmér idejében ( ) a kül- és belpolitika stabilizálása következett be, Krakkó lett a királyi székhely. A Piast-dinasztia virágkora a 1370-es évekig tart, ekkor alapították meg Krakkóban a világhírű egyetemet, építették fel a Mária templomot és a Wawelen az új várat. Mindezzel a kulturális fejlődés is megindult. Lengyelországban a kereszténység több mint ezeréves múltra tekint vissza. Az első keresztény közösség Cyrill és Method missziói munkája nyomán keletkezett. Szervezett egyházi élet az első uralkodó dinasztia idején indult meg. Amint történelmükből már ismerjük, I. Mieszko herceg 966-ban megkeresztelkedett, és a Visztula környékén, az ország középső vidékének szétszórt szláv törzseit egységbe tömörítette. Gnieznot tartják nemcsak a lengyel nép, de a lengyel keresztyén egyház bölcsőjének is. Gniezno Lengyelország, de a kereszténység ezeréves hitének és nemzeti egységének bölcsője is ben az ezeréves évforduló alkalmával az első vértanú, Adalbert hamvait is ide temették újra. Itt van a lengyel kereszténység fundamentuma, ahogy azt II. János Pál pápa mondta. Géza fejedelem ( ) második felesége Adelheid/Adelaida, Siemomysł lengyel fejedelem lánya, míg a hagyományok szerint Vitéz Boleszláv ( ) Géza fejedelem leányának, Juditnak a férje volt, s ebből a házasságból született Bezprym herceg (a legenda szerint az ő neve őrződött meg Veszprém város nevében), aki a trónért folytatott küzdelmekben vesztette életét 1031-ben. Géza fejedelem, majd I. (Szent) István király idejében ugyanolyan szervezőmunka folyt - a keresztény monarchia megteremtése, a belső rend megszilárdítása, az ország gazdasági fejlesztése -, mint I. Mieszko lengyel fejedelem (963?-992) és Vitéz Boleszláv alatt. Mindkét ország számára nagy jelentőséggel bírt, hogy saját püspökségek megszervezésével sikerült létrehozni az önálló egyházi szervezetet. Ugyancsak rendkívül fontos volt a korona megszerzése, ami az államiság hivatalos elismerését jelentette a külföld részéről. Ez először I. Istvánnak sikerült, éppen Vitéz Boleszláv ellenében, mivel a koronát II. Szilveszter pápától ő kapta meg 1000-ben, míg Boleszlávnak csupán diadém jutott, s ez utóbbi a koronát csak 1025-ben tehette a fejére. Magyarországon az Árpád-ház, Lengyelországban a Piast-uralkodócsalád került hatalomra. A következő évtizedekben a függetlenség megvédésének szándéka tartós érdekközösséget teremtett a két állam között. A legfőbb veszélyt mindkettőjük számára a Német-római Császárság expanziós törekvései jelentették. A feudális pártharcok fellángolása a XI. századtól nem kímélte sem a magyar, sem a lengyel államot. Az 1031-ben megvakított Vazul fiai (András, Béla, Levente) lengyel területre menekültek, közülük Béla ott is maradt egészen 1048-ig. Ő II. Mieszko ( ) lányát, Rychezát vette feleségül. (A házasságkötéséről a Képes Krónikában is olvashatunk). Ebből a házasságból több gyermek is született, a köztük későbbi I. Géza és I. László magyar királyok. Béla 1059-ben ismét Lengyelországba menekült, ezúttal bátyja, I. András elől, s onnan 1060-ban lengyel segítséggel tért vissza, és foglalta el a magyar királyi trónt ( ). Merész, Kegyetlen, de Bőkezű Boleszláv ( ) a pápaság és császárság között kialakult vetélkedés idején a pápaság mellett tett hitet. Császárellenes politikájában támogatta azokat a magyar politikai erőket, amelyek szintén ezt képviselték. 1 Tischler János: Történelem - X. századtól a rendszerváltásig; A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok ezer évének kronológiája a X. századtól a II. világháború befejezéséig (Internet)

11 11 Így avatkozott be a magyar trónharcokba, s a németbarát Salamonnal ( ) szemben Géza (I. Géza, ) és László (I. /Szent/ László ) trónrakerülését segítette elő. Később Bőkezű Boleszlávot - nem teljesen tisztázott körülmények között - elkergették országából, s 1079-ben Magyarországon halt meg, I. László udvarában. (Szent) László (1040 k.-1095), magyar király ( ), I. Béla fia. A nyugati lovagi eszméket megelőző lovagkirály volt ban megverte a Kelet-Magyarországra betörő besenyőket, 1074-bena mogyoródi csatában Salamon csapatait. Pápabarát külpolitikát folytatott. Szembeszállt a német-római császársággal. Törvényeivel a feudális magántulajdon megszilárdítására törekedett, ezért rendkívül szigorúan büntette a lopást és a kóborlást. Megsokszorozta a királyi jövedelmeket, gazdaságilag megerősítette az országot ben meghódította Horvátországot ban megalapította a zágrábi püspökséget, a szentjobbi és a somogyvári apátságot. Nagy birtokokat adományozott az egyháznak ban kezdeményezte I. (Szent) István, Imre herceg, Gellért püspök szentté avatását ben szentté avatták. Krakkó, és a Wawelen emelkedő királyi vár és a katedrális, a koronázó templom az egyház és a világi hatalom egymás mellettiségét jelképezi. Stanislaus püspök 1079-ben halt vértanúhalált a templom oltára előtt, amikor a királlyal szembeszállva védte az egyház jogát. Mind a mai napig jelképe ez annak, hogy az egyház kötelessége szembeszállni a világi hatalommal, amikor az az emberi méltóságot sérti. A később felépült katedrális altemplomában együtt nyugszanak a királyok, a lelki vezetők, de a politikai elit tagjai is. Ezúttal I. László avatkozott be a lengyelországi trónviszályokba. A németellenes politika folytatása jegyében I. Ulászló (Władysław) Hermannal ( ) szemben Boleszláv fiát, Mieszko herceget támogatta - sikertelenül. (Erről is olvashatunk a Képes Krónikában). III. Ferdeszájú Boleszláv ( ) Könyves Kálmán ( ) és testvére, Álmos herceg többszöri viszálya során az utóbbit támogatta, ha kellett fegyveresen is, később azonban egyezségre jutva Kálmán támogatta Boleszlávot testvérével, Zbigniew-vel szemben, illetve katonai támogatást ígért a cseh állam ellen. Boleszláv halála után a trónviszályok és a feudális belharcok következtében a lengyel állam közel 200 évre részfejedelemségekre esett szét. II. András ( ) Kálmán nevű fiával - aki akkor Halics fejedelme volt - eljegyezték Fehér Leszek krakkói fejedelem ( ) Szalome nevű leányát. Kálmán halicsi fejedelemsége három év alatt összeomlott, ezért visszatértek Magyarországra, a királyi udvarba. Kálmán a tatárok elleni harcban 1241-ben meghalt, Szalome visszatért Lengyelországba, ahol kolostorba vonult, maga is több kolostort alapított ben boldoggá avatták ben Szemérmes Boleszláv sandomierzi és krakkói fejedelem IV. Béla ( ) király lányát, Kingát vette feleségül, akinek életéről több legenda is olvasható. Az es lengyelországi tatárjárást követően Kinga több adománnyal is hozzájárult az újjáépítéshez, tetemes nászajándékainak egy részét a tatárok elleni védekezésre használták fel. A legenda szerint 1249-ben a máramarosi sóbányában arra kérte atyját, hogy a lengyelek megsegítésére adjon sótömböket a lengyelek számára. IV. Béla ezt a kérését teljesítette, s Kinga a birtokbavétel jeléül az aknába dobta a gyűrűjét, amelyet két évvel később találtak meg a lengyelországi Wieliczkában, amikor megnyitották az ottani aknát, a híres sóbányát: Abban az időben Lengyelországban még alig ismerték az ételízesítő fűszert, a sót. Ízetlenek is voltak az ételek. Kingát gazdag hozománnyal küldte apja Lengyelországba, de ő új hazája népét is meg akarta ajándékozni valami értékessel. Elutazása előtt egy magyar sóbányába látogatott. Kísérőjének csodálkozására értékes gyűrűjét lehúzta ujjáról és azt egy sóvájatba dobta. Az esküvő után új hazájában férjével Wieliczkába utazott, ahol az ott dolgozó parasztokkal egy gödröt ásatott. Az egyik ásó hirtelen kemény tárgyba ütközött. Kinga elkérte azt, s az ottlévők nagy csodálkozására az nem volt más, mint egy sókristály, amelynek közepén az ő sóval bevont aranygyűrűje csillogott, amit még otthon dobott a sóbányába. Azóta terjedt el a só használata Lengyelországban a legenda szerint ben Kinga és Boleszló kiváltságlevelet adnak Krakkónak. Az ott megépült egyetemen 1364-tõl kezdve a 19. századig körülbelúl hatezer magyar hallgató fordult meg. Kinga alapította többek között a Stary Sącz-i (Ószandec) klarissza kolostort, ahol ma is őrzik ereklyéit (násfa, gyűrű, ereklyetartó, egy tőr nyele és egy achát kanál) ben II. János Pál pápa emelte őt a szentek sorába. IV. Béla másik lányát, Jolántát Ájtatos Boleszláv kaliszi-gnieznói fejedelemhez adta feleségül. Jolánta 1279-ben megözvegyült, ezért visszatért Kinga nővéréhez, akivel, miután testvére is nemsokára megözvegyült, együtt léptek be az ószandeci kolostorba. Kinga halála után Jolánta visszatért Gnieznóba, abba az apácaközösségbe, amely létrejöttét neki és férje adományainak köszönhette. Jolántát a XIX. században boldoggá avatták.

12 12 2. Lengyel-magyar kapcsolatok az Anjou-királyok alatt: A magyar trónharcok idején III. András külső szövetségesi támogatást keresve feleségül vette Fennenát, Łokietek Ulászló unokatestvérét. Łokietek Ulászló (ur ) magyar segítséggel elfoglalta a sandomierzi területet; az ő nevéhez fűződik az egységes lengyel állam helyreállítása. Károly Róbert ( ) és Lokietek Ulászló szövetsége, amelyet házassággal pecsételnek meg. Károly Róbert feleségül vette Łokietek Ulászló lányát, Erzsébetet. Ez a szövetség igen fontos alapja lett a későbbi szoros együttműködésnek április 17-én Záh Felicián nógrádi birtokos sikertelen merényletet követett el Károly Róbert és családja ellen. A király csak könnyebben sérült meg, Erzsébet királyné négy ujját vesztette el. A merénylőt helyben lekaszabolták, családját példátlanul szigorú ítélet alapján kiirtották. Záh így akart elégtételt venni Klára lánya elcsábításáért, aki az udvari pletykákból merítő külföldi források szerint nem volt más, mint Erzsébet öccse, a későbbi III. Kázmér lengyel király. Az évi visegrádi királytalálkozó, amelyen a találkozót szervező Károly Róberten kívül, III. (Nagy) Kázmér lengyel ( ) és Luxemburgi János cseh uralkodó vett részt. E két utóbbi békét kötött egymással, János lemondott lengyel trónigényéről, Kázmér pedig olyan sziléziai és mazóviai területekről, amelyek a cseh király tulajdonát képezték. Ugyanezen a találkozón a lengyel uralkodó a keresztes lovagokkal is megállapodott, ennek jegyében a keresztesek "örök adományként" chełmnói és pomerániai területeket kaptak volna. Kázmér akkor ezt látszólag elfogadta, de később nem hajtotta végre. - Ezen kívül más, például gazdasági jellegű megállapodást is kötöttek, egyfajta kereskedelmi szövetséget hoztak létre Bécs árumegállító jogának kikerüléséért ben III. Kázmér és Károly Róbert visegrádi megállapodása a trónöröklésről. Lényege: ha Kázmér utód nélkül hal meg, akkor leánytestvére, Erzsébet egész családja, férjével Károly Róberttel kezdődően férfiágon örökli a lengyel trónt, azzal a kikötéssel, hogy mindent megtesznek a tengermelléki és más korábban elvesztett területek visszaszerzéséért. Emellett a magyar király elismerte a lengyel igényeket Halicsra és katonai segítségnyújtásra kötelezte magát a lengyelek mellett a német Lovagrend ellen. Kázmér ugyanakkor beleegyezését adta, hogyha fiú utóda születik, akkor Halics a magyar korona fősége alá kerül ban I. (Nagy) Lajos ( ) édesanyjának, Erzsébetnek ajándékozta az Óbuda területén fekvő várat, így került Óbuda (középkori) címerébe az Anjou-jelkép mellé a lengyel koronás sas ban végakarata szerint Erzsébetet ide is temették. Valószínűleg nem véletlen, hogy éppen e városrésznek van "testvérkerületi" kapcsolata Varsó Bemowo kerületével, amelyet pedig Bem Józsefről neveztek el ben a két ország között nagymértékben fellendültek a kereskedelmi kapcsolatok. Lajos lehetővé tette a lengyeleknek, hogy háborítatlanul szállíthassák a sót Felső-Magyarországra, később kibővítette a kereskedelmi kedvezményeket azzal, hogy a Kázmér lengyel királlyal kötött szerződés alapján szabad kereskedelmi útvonalat nyitott a számukra egészen Kassáig. - Az élénk művészeti kapcsolatokra számtalan példa akad ebből a korból, kiváltképp az ötvösművészet területén ben Krakkóban nagyszabású kongresszust rendeztek, amelyen a lengyel uralkodó meghívására több jelentős európai uralkodó vett részt: IV. Károly német-római császár, Nagy Lajos magyar, IV. Valdemár dán, Péter ciprusi király, a brandenburgi őrgróf és az osztrák főherceg. - Egyetemet alapítottak Krakkóban, ahol a sok külföldi diák között egyre növekvő számban tanultak magyarok is. - Ezt az egyetem jó hírneve és Krakkó földrajzi közelsége is indokolta. A XV. században a diákok összlétszámának átlagosan százalékát tették ki a magyarok, a század közepétől a magyar diákoknak saját épület, ún. burza állt a rendelkezésére, önálló alapszabállyal. A XVI. században az ott tanuló magyarok száma lassan fogyatkozni kezdett, majd az 1526-os mohácsi tragédiát követően a magyar jelenlét nagyságrendekkel csökkent, 1558-ban a különálló magyar burzát is bezárták ben - a korábban megkötött örökösödési egyezmény alapján Anjou I. (Nagy) Lajost (lengyelül: Ludwik Węgierski) lengyel királlyá koronázták. A két királyság között perszonálunió jött létre. Lajos a lengyel királyság gyakorlati irányítását helytartóként édesanyjára, egyben az elhunyt Kázmér testvérére, Erzsébetre bízta, ő maga visszatért Magyarországra. Uralkodói székhelyét áttette Diósgyőrbe, hogy közelebb legyen Krakkóhoz, a másik központhoz. - Az egyetlen magyar szerzetesrend, az 1226-ban alapított pálos rend világkora az Anjou-királyok, elsősorban Nagy Lajos nevéhez kötődik ben ő hozta létre a márianosztrai kolostort (lányát, a későbbi Szent Hedviget is nevelték itt), ahonnan a rend 15 tagja ment Częstochowába az ottani híres Csodatévő Madonna-kegykép őrzésére. Egyes történeti leírások szerint maga a kép is Nagy Lajos-udvarán keresztül jutott el a Jasna Górán fekvő pálos kolostorba.

13 13 3. A Jagellók-korában: 1386-tól a Jagelló dinasztia veszi át az uralmat. Nagy Lajos magyar-lengyel király leánya, Hedvig (Jadwiga) házasságot kötött a litván Jagiello Wladiszláw főherceggel. Ezzel a házassággal jön létre a lengyel-litván perszonálunió. Az új birodalom Európa legnagyobb kiterjedésű állama: a Keleti- Tengertől egészen a Fekete Tengerig terjed. A 16. századtól Lengyelország nyugati szomszédja a dinamikusan fejlődő Porosz-Brandenburgi dinasztia, amely később, a 18. században veszélyezteti is Lengyelország függetlenségét. Hosszú tárgyalások eredményeként, a rendi kiváltságok megerősítéséért cserébe Lajos a lengyel rendekkel elismertette a nőági örökösödés elvét. Lajos tervei szerint halála után Mária nevű lánya, illetve annak férje, Luxemburgi Zsigmond örökli a lengyel trónt. De a lengyel rendek radomi konföderációjukon másként döntöttek, mivel a németellenes erők számára egy Luxemburg-házból való király túl nagy veszélyt jelentett volna. Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után elutasították az előbbiek jogát a lengyel trónra, s helyettük Mária húgát, Hedviget (Jadwiga, ) jelölték. Feltételül szabták, hogy bontsa fel korábbi jegyességét Habsburg Vilmos főherceggel, s helyette a pogány litván nagyfejedelemnek, Jagelló Ulászlónak legyen a felesége (1386), mivel az így létrejövő szövetségben láttak reményt a Német Lovagrend elleni hatékony küzdelemhez. Az 1385-ben megkötött krewói unió értelmében Jagelló felvette a kereszténységet, majd sor került megkoronázására ( ), így létrejött lengyel-litván unió. (Hedvig haláláig két koronázott királya volt az országnak.) A lengyel trón ezután majdnem másfélszáz évre a Jagelló-család kezébe került, de adtak királyt a cseh és a magyar trónra is. - Hedvig esküvője után az uralkodást átengedte férjének, s idejét főként jótékonykodással töltötte. Az ő nevéhez fűződik többek között a krakkói egyetem 1397-es újraindítása. Hedviget egész Lengyelország-szerte ma is nagy tisztelet övezi ben avatta szentté II. János Pál pápa. Sírja a krakkói Wawel székesegyházban található ben, a korábbi ellenségeskedés helyett I. Jagelló Ulászló és Luxemburgi Zsigmond magyar király ( ) Lublinban megegyeztek egymás kölcsönös támogatásában. III. Jagelló Ulászló lengyel királyt ( ) 1440-ben I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták, így újból létrejött a lengyel-magyar perszonálunió. Az ifjú uralkodó nagy terve volt, hogy a neves hadvezér, Hunyadi János segítségével nagyszabású hadjárat keretében megállítja, sőt visszaszorítja a török előrenyomulást. Hunyadi János es téli hadjárata utáni újabb hadjárat a várnai vereséggel végződött 1444 novemberében, ahol maga az uralkodó is elesett. Ellentmondásosan alakultak a lengyel-magyar kapcsolatok a XV. század második felében, mivel mind a két uralkodó, Hunyadi Mátyás ( ) és IV. Jagelló Kázmér ( ) is vetélkedett a cseh trónért. A német rón megszerzése ugyanis a német választófejedelemi cím elnyerését is lehetővé tette volna. A harcokat végül az olmützi béke zárta le 1478-ban, amely szerint Mátyás birtokában maradt Szilézia, de a cseh trón a Jagellóké lett. Mátyás egyik ifjúkori nevelője Sanoki Gergely, a lengyel humanista kultúra nagy alakja volt, Mátyás később, uralkodása idején is jó kapcsolatokat ápolt a korszak jelentős lengyel tudósaival, vándorhumanistáival. A Jagelló-dinasztia közép-európai hegemóniájának megerősödéseként II. Ulászló (1471-től cseh király), János Albert lengyel király ( ) bátyja került a magyar trónra. Uralkodásának idejére esett a középkori magyar állam hanyatlásának kezdete: szétesett a Mátyás alatt kiépített centralizált államhatalom, szétszéledt a híres fekete sereg, komoly pénzügyi problémák jelentkeztek. Az uralkodói hatalom gyengülése együtt járt a magyar főurak önállósodási törekvéseinek megerősödésével. Mindezek együttesen okozták, hogy kihasználatlan lehetőség maradt egy Jagellók által vezetett nemzetközi méretű törökellenes fellépés ben I. Zsigmond lengyel király Szapolyai Borbálát veszi feleségül. Borbála emlékére épült Wawelben a Zsigmond-kápolna. (Öreg) Zsigmond ( ) a most már közvetlen török veszély miatt élénk figyelemmel követte Magyarország sorsának alakulását, s az ő felkérésére írta meg Brodarics István magyar kancellár, szerémi püspök az 1526-os mohácsi csata történetét, amely egy évvel később Krakkóban nyomtatásban is megjelent. Habsburgok nagyarányú közép-európai térnyerésének ellensúlyozására jött létre szövetség a lengyel király és Szapolyai János magyar király ( ) között, amelyet szokás szerint házassággal pecsételtek meg ben Szapolyai János feleségül veszi Zsigmond leányát Jagello Izabellát, aki férje halála után Magyarországon maradt, s anyja János Zsigmondnak.

14 ban, a krakkói nyomdában jelent meg az első, teljes egészében magyar nyelvű könyv: "Az szent Pál levelei magyar nyelven" Komjáti Benedek fordításában ban ugyancsak Krakkóban jelent meg Gálszécsi István könyve, amely az elsõ magyar kottáskönyv volt, majd később itt látott napvilágot Székely István féle magyarnyelvű Világkrónika is. Szapolyai fia, János Zsigmond születése után nemsokkal elhunyt. A csecsemő megkoronázásába nem nyugodott bele a magyar királyi címet magáénak valló Habsburg Ferdinánd, fegyveres erővel próbált érvényt szerezni követeléseinek. Ennek ellensúlyozására a kisded érdekeinek védelmére hivatkozva, valójában annak kiszolgáltatottságát ürügyül felhasználva foglalták el a törökök Budát 1541-ben. Ezután hozták létre a teljes függésükben álló Erdélyi Fejedelemséget, amelyet 1551-ig János Zsigmond nevében gyámjai, Fráter György és Jagelló Izabella kormányoztak. János Zsigmond 1556-ban vehette át Erdély irányítását, ahol igazából csak anyja halála (1559) után tudott önállóan uralkodni, egészen 1571-ben bekövetkezett haláláig. II. Zsigmond Ágost ( ) folytatta apja magyarbarát külpolitikáját, nemcsak a rokonság okán, hanem Lengyelország jól felfogott érdekei miatt is ben Balassi Bálint egyetlen, még életében megjelent kötete: "Beteg lelkeknek való füves kertecske" is a krakkói nyomda terméke volt. Ezután a magyar kiadások egész sora jelent meg itt a sor tehát hosszú. 4. További lengyel-magyar kapcsolatok: A reformáció tanai már az 1500-as évek elején elérték Lengyelországot (1520). Különösen a nemesség volt fogékony először a lutheri, később a kálvini tanokra. Az õ támogatásukkal lehetett már a 16. század második felében egyházat is alapítani. Ebben az időben Lengyelország toleráns volt minden felekezettel szemben. Erre példa, hogy az antitrinitarizmus a 16. században csak Erdélyben és Lengyelországban maradhatott meg ban a lengyel nemesség Báthory István erdélyi fejedelmet választotta meg az ország királyává ( ), feleségül vette II. Zsigmond Ágost testvérét, Jagelló Annát. Báthory tízévnyi uralkodása a lengyel történelem egyik legvirágzóbb időszaka, annak ellenére, hogy szinte végig harcban állt. Határozott kézzel irányította az országot, híres mondása jegyében: "Van nekem házam és birtokom hazámban, nem egy akolba szerződtem el pásztornak!" Legfőbb támasza a lengyel köznemesség soraiból származó Jan Zamoyski kancellár volt. Katonai sikerei (különösen Oroszország ellen) külsőleg és belsőleg is megerősítették a lengyel államot. Báthoryt nemcsak mint jelentős államférfit ismerik el, hanem a kultúra, a művelődés nagy támogatójaként is számon tartják ben ő alapította meg a róla elnevezett egyetemet Vilnában (lengyelül: Wilno, ma Litvánia fővárosa). Mivel Báthory nem mondott le az erdélyi fejedelemségről, Krakkóban külön Magyar Kancelláriát hozott létre Erdély ügyeinek intézésére, így nem csoda, hogy sok magyar - köztük diplomáciai feladatokat ellátó olyan kiváló humanisták, mint Forgács Ferenc, Kovacsóczy Farkas, Berzeviczy Márton, Gyulay Pál - tartózkodott ott ezen időszakban. Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet legnagyobb alakja azon magyar nemesek közé tartozott, akik 1576-ban elkísérték Báthoryt Lengyelországba, ő maga négy évet töltött lengyel földön. Ami Báthorynak sikerült az az őt követő erdélyi fejedelmeknek csak puszta ábránd maradt. Bár többször felmerült, tárgyaltak is róla (Bocskai István, Bethlen Gábor), de többé nem valósult meg perszonáluniós kapcsolat Erdély és a lengyel állam között. II. Rákóczi György ( ) volt az egyetlen, aki fegyveresen próbált érvényt szerezni lengyel trónigényének (1657-ben), de csúfos kudarc érte. Meggondolatlan, előkészítetlen hadjárata saját maga, hadserege s egyben egész Erdély vesztét is okozta. Jan Chryzostom Pasek emlékirataiban maró gúnnyal írt II. Rákóczi György lengyelországi vállalkozásáról. A 17. századtól kezdve az ország hatalma gyengülni kezd, az orosz-svéd háború, a törökök előrenyomulása nyomán a nagyhatalmak játékszerévé válik, miközben belső ellentétek is gyengítették. Częstochowa a Fekete Madonna kegyhelye ben a svéd háború idején, amikor az egész ország megszállás alatt volt, egyedül a Jasna Gorán emelkedő kolostor, és környéke népe állt ellen az erőszaknak. A király, a nép, a hősies prior és a papok egységesen könyörögtek és harcoltak, és negyvennapi küzdelem után a svédek feladták az ostromot ban a lembergi katedrálisban a király és a bíboros Máriát Lengyelország királynőjévé nyilvánította örök időkre. Ez az esemény a nép kegyességét és nemzet sorsát döntően meghatározta. Az ország feldarabolása, a függetlenség elvesztése után a Madonna ikonja a nemzeti egység és a függetlenség reménységének szimbólumává vált ban a függetlenség kivívásának idején az első nemzeti zászlón ezért jelent meg együtt a fehér sas és fekete Madonna képe.

15 15 III. Sobieski János (1683-ban felmentette Bécset Kara Musztafa ostromzára alól) egyik fő mozgatója volt egy nagyszabású törökellenes liga létrehozásának ben a Habsburg Birodalom, Velence és a Szentszék mellett részt vett a Szent Liga sikeres hadjárataiban. A Habsburgok ellen szövetkező kurucok többször találtak pártfogókra Lengyelországban, különösen a Rákóczi-szabadságharc időszaka körül. Előbb Bercsényi Miklós, majd II. Rákóczi Ferenc keresett menedéket lengyel földön. Rákóczi előbb Krakkóban, majd Varsóban lakott (1701), s itt igyekezett előkészíteni mozgalmának nemzetközi hátterét. Hazatérése előtt a lengyel határszélen fekvő Brzezańban adta ki híres, fegyverbe szólító kiáltványát. Az ekkor folyó északi háború, majd a spanyol örökösödési háború erősen rányomta bélyegét a magyar-lengyel kapcsolatokra, ami azt jelentette, hogy hol együtt, hol egymás ellenében próbáltak manőverezni a nemzetközi politika szövevényei között. Rákóczi seregében kezdetektől fogva harcoltak lengyelek is, de ez nem jelentette a lengyel királyi udvar hivatalos támogatását. Az 1705-ös szécsényi országgyűlésen a magyar rendek a lengyel példát alapul véve kiáltották ki a rendi konföderációt. Az események sodrában, 1707-ben felmerült II. Rákóczi Ferenc lengyel királlyá koronázása, de ez végül nem valósult meg, mint ahogy a Rákóczi-féle szabadságharc sem érte el célját, Magyarország függetlenségének kivívását. 5. Lengyel-magyar kapcsolatok a lengyel függetlenség megszűnését követően: 1772-ben II. Frigyes császár felosztja Lengyelországot Poroszország, Oroszország és Ausztria között. A függetlenségre vágyó nép reformerőket mozgósít tiltakozásul az erőszak ellen, mégsem akadályozhatja meg a 1793-as, sőt a 1795-ös második és harmadik felosztást. Ennek következtében Lengyelország idegen hatalmak kiszolgáltatottjává válik, és 123 évre szinte lekerül Európa térképéről. Felbomlott a litván-lengyel unió is. Rousseau-nak azonban igaza volt, aki ezt mondta: Igaz, hogy az országot a nagyhatalmak lenyelték, de megemészteni nem tudták! A lengyel nép identitástudata és függetlenség utáni vágya újabb és újabb felkelésekhez vezetett, különösen az oroszok által megszállt területeken lázadtak a cári önkény ellen. A véres megtorlások, szibériai száműzetések, melyek főleg a lengyel értelmiséget érintették, sokakat emigrációba kényszerített. Ugyanígy egyre többen települtek ki a nagyszámú zsidó lakosság köréből is. Ebben az időszakban a régóta belső válsággal küszködő Lengyelország teljes anarchiába süllyedt (a nemesi köztársaság tragédiája), s ezt a szomszédos nagyhatalmak - Poroszország, Ausztria, Oroszország - arra használtak fel, hogy egymás között feldarabolják Lengyelországot (1772, 1793, 1795). Az 1795-ös osztozkodás egyben azt is jelentette, hogy 123 évre megszűnt a független lengyel államiság. A magyarokra, különösen a saját hazájuk sorsáért aggodókra erősen hatottak a lengyel események. A kölcsönös rokonszenv, a barátság most már nemcsak a nagypolitika színterén játszott szerepet, hanem a mindennapokban, a hétköznapi emberek életében is. Ez leginkább a Kościuszko-féle felkelést (1794) követően figyelhető meg. Az önállóságért folytatott küzdelem példaként szolgált a magyar jakobinus mozgalomnak, majd ez utóbbi kegyetlen felszámolása, s az azt követő kegyetlen elnyomatás testvéri sorsközösséget hozott létre a két nemzet között. A lengyel emigránsok szívesen látott vendégek voltak Magyarországon, a felkelés legendás vezérét, Tadeusz Kościuszkót ( ) általános tisztelet övezte. Az egymással való érintkezésnek mindig volt egy kis szabadságharcos felhangja. Ez hosszú évekig megmaradt, sőt tovább öröklődött egészen a XX. század második felére. Ugyanakkor a hivatalos, politikai szintű kapcsolatok az önálló lengyel államiság hiányában sokáig teljesen háttérbe szorultak. A magyar reformpolitikusok élénk érdeklődéssel figyelték, mi történik lengyel földön. Mindenek előtt megértették azt a figyelmeztetést, hogyha nem tudnak önnön érdekeiken felülemelkedni, akkor ők is hasonló sorsra juthatnak, mint lengyel honfitársaik. Az es felkelés idején, az oroszok elleni harcokban tűnt fel Bem József tüzérségi parancsnok, az 1831-es ostrołękai csata "véres csillaga". A lengyelek iránti szimpátia a magyar megyei, majd országgyűlési szintű politika részévé lett, szinte állandósultak a korszak jeles reformereinek (Kölcsey Ferenc, Beöthy Ödön, Deák Ferenc) a lengyelek érdekében tett felszólalásai. A Czartoryski herceg vezette konzervatívmonarchista emigráció követei sokszor tárgyaltak a magyar reformer politikai erőkkel. Magyarországon kézről kézre jártak a lengyel emigráns politikusok felhívásai, a felkelés leverése után barátként fogadták az idemenekült nagyszámú lengyel felkelőt, gyűjtést szerveztek a javukra, s közülük sokan itt leltek menedéket és új hazát.

16 16 Az évi krakkói és galíciai felkelés kudarca nagy tanulságul szolgált a magyar politikai közélet számára. Egyeseket megingatott a reformokért való küzdelemben, azonban sokkal többen voltak azok, akiket megerősített annak folytatásában. Ők a lengyel példa nyomán megértették azt, hogy a reformok csak akkor lehetnek igazán eredményesek, ha azokat szélesebb társadalmi konszenzus támogatja. A jobbágyságot valódi engedményekkel maguk mellé kell állítani, hogy a Habsburg udvar ne tudja ellenük fordítani őket. A magyar reformerek éppen a galíciai példát szem előtt tartva nem engedték megtorpanni a reformok ügyét. Az 1846-os felkelés leverését követően újabb lengyel menekülthullám érkezett Magyarországra, a menekültek nagy része 1848-ig itt maradt. Vörösmarty Mihály Emberek című verse mélyen kifejezi a kortárs magyarok megdöbbenését és együttérzését a tragikus lengyel események miatt. 6. Lengyel-magyar kapcsolatok a magyar forradalom és szabadságharcban: A magyar forradalom és szabadságharcban több nemzet fiai is részt vettek a magyar függetlenségért folytatott küzdelemben, de a legtöbbet a lengyelek tették. Közkatonák, tisztek, főtisztek, sőt a tábornokok kerültek ki közülük (a tábornoki és a törzstisztikar 4,2 %-át tették ki, azaz 35 főt), szerepük sok esetben meghatározó volt. A "Mi és a Ti szabadságotokért" gondolat jegyében harcoló lengyelek álma az volt, hogy a katonai sikerek révén lehetőség nyílik a harcok lengyel területre való kiterjesztésére, s ezáltal a hőn áhított cél, az önálló lengyel állam megteremtésére. A lengyel katonai vezetők közül volt, aki az osztrák hadseregtől (pl. Mieczysław Woroniecki, Władysław Poniński, Piotr Podoski), míg mások az emigrációból érkeztek magyar földre (Henryk Dembiński, Józef Wysocki, Jerzy Bułharyn, Władysław Tchórznicki). Közülük néhányan - mint Mieczysław Woroniecki honvéd alezredes vagy Kazimierz Konrad Rulikowski, az orosz cári hadsereg lengyel zászlósa vagy Karol d Abancourt de Franqueville honvéd huszár százados, Dembiński adjutánsa - a magyar szabadságért életüket is áldozták őszétől szerveződött a Lengyel Légió, amelynek parancsnoka Józef Wysocki tábornok lett. A légió hozzávetőleg négyezer katonát számlált, a szabadságharc számos csatájában vívták ki a magyarok elismerését. A légió Wysocki vezetésével a végsőkig kitartott, ők védték és fedezték a Magyarországot a Török Birodalom felé elhagyó honvéd csapatokat, és a politikai vezetőket, köztük Kossuth Lajos kormányzót is. Az 1848-as magyar szabadságharc idején erős szimpátia alakult ki a lengyel diákság körében. Egy kétszáz fõs egyetemi diákokból álló csapat szõkik át és vesz részt a harcokban. Adam Mickiewicz Párizsból intéz kiáltványt a magyarokhoz. A szabadságharc legismertebb lengyel alakja Bem József tábornok, aki 1848 októberében a forradalmi Bécsben a véderő parancsnoka volt, majd a bukás után Magyarországra menekült. Kossuth decemberben nevezte ki őt az Erdélyből gyakorlatilag kiszorult, és részben szétvert magyar haderő főparancsnokának. Bem már a hónap végén visszafoglalta Kolozsvárt, majd január elejére egész Észak-Erdélyt. Március végére teljes egészében kiszorította Erdélyből a létszámában jóval nagyobb osztrák és orosz erőket. Köztudott, hogy Bem szárnysegédje Petőfi Sándor volt. Az 1849 júniusától az osztrák császár kérésére hatalmas katonai segítséget nyújtó orosz cár Erdélybe beözönlő csapataival kilátástalan küzdelmet folytatott, és a július 31-i segesvári csatában súlyos vereséget szenvedett. Itt vesztette életét Petőfi Sándor is. Bem József a szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, áttért a mohamedán hitre tért, és Murad pasa néven a meghódított Szíria katonai parancsnokaként halt meg 1850-ben. Síremléke szülővárosában, Tarnówban található. 7. Lengyel-magyar kapcsolatok a XIX. század második felében: Az 1800-as évektől kezdve a Porosz területeken is erőszakos németesítés indul meg. Az orosz és porosz megszállt területeken az önálló lengyel kultúra művelése, a nyelvtanítás is tilos volt. Egyre kevesebb esélye volt egy önálló Lengyelországnak. Ugyanakkor a lengyel egyetemeken (Krakkó, Lemberg) szabadabb szellem uralkodott, sőt a többi területektől eltérően itt nők is tanulhattak. A magyar szabadságharc bukása egyben az itt harcoló lengyelek álmainak kudarcát is jelentette. Az államhatárok a legkisebb mértékben sem változtak meg, s egy ideig remény sem mutatkozott, hogy a keserű realitásokon változtatni lehessen. Az emigrációba kényszerült magyar politikusok igen élénk kapcsolatot ápoltak a már nagyobb hagyományú lengyel emigrációval. Az évi felkelés idején magyar katonák önként siettek a cári uralom ellen fellázadtak lengyelek segítségére. Számuk 1500 fő körül mozgott, ami alacsonyabb, mint a magyar szabadságharcban részt vett lengyelek létszáma, hősiességük és bátorságuk azonban legalább akkora volt. Feltétlen meg kell említeni Esterházy Ottó lovaskapitányt, aki Melchów alatt vesztette életét, vagy Nyáry Edvárd őrnagyot, aki 500

17 17 katonája élén vett részt a szeptember 3-i zwierzyniec-panasówkai csatában, ahol hősi halált halt vagy Wallis őrnagyot, aki három nappal később a batori ütközetben esett el. Kossuth a lengyelek támogatására önálló magyar légió felállítását tervezte, azonban a körülmények nem tették lehetővé ennek megszervezését. 8. Lengyel-magyar kapcsolatok Lengyelország újjászületését követően: Először az első világháború után volt lehetőség az ország helyzetének rendezésére, méghozzá német támogatással. Józef Pilsudski függetlenségi harcos átmenetileg átveszi a vezetést, Varsó feletti uralmat, és megkísérlik a fiatal demokrácia legégetőbb (szociális, egészségügyi, agrár) problémáinak megoldását és ugyanakkor a kisebbségek integrálását váltakozó sikerrel. Az első világháború előtti évekre rendkívül felerősödött a Lengyelország függetlenségéért küzdők hangja. Olyannyira, hogy az egymással háborúban álló mindkét oldalnak megvolt a maga több variációs elképzelése a visszaállítás mikéntjéről. A nemzetközi politikai helyzet és a harctéri események állandó alakulása a lengyel politikai és katonai vezetés taktikáját is nagymértékben befolyásolta. A világháború alatt több tízezer lengyel katona harcolt az ellenséges vonalak minkét oldalán. Józef Piłsudski, a lengyel függetlenség egyik vezéralakja az osztrák-magyar hadsereg kötelékében alakította meg első lövészezredét, amely a későbbi önálló lengyel hadsereg alapja lett. Végül az antant hatalmak győzelme az általuk támogatott elképzelések nyomán tette lehetővé Lengyelország újjászületését. A versailles-i békerendszer erősen átalakította a lengyel-magyar kapcsolatokat. Magyarország a háború veszteseként megalázott helyzetbe került, elvesztette területének mintegy kétharmadát, lakosságának több mint a felét, ami azt is jelentette, hogy a 10 millió magyarból minden harmadik a szomszéd országokhoz került. A háború és a területi elcsatolás gazdaságilag tönkretette és nemzetközileg elszigetelte az országot. Lengyelország viszont visszanyerte hőn áhított állami szuverenitását. A versailles-i békerendszer egyben megszüntette a hosszú évszázadok óta fennálló lengyel-magyar közös határt is. Mindezek azt eredményezték, hogy az ellentétes érdekek örvényében az évezredes barátság háttérbe került, Magyarország a meghúzott határok megváltoztatására, míg Lengyelország az új feltételek megerősítésére törekedett. Emiatt az elkövetkezendő években Budapest Németország mellé sodródott, míg Varsó a frissen létrehozott status quo fő szószólója, Franciaország mellett kötelezte el magát. Ugyancsak fokozta a magyar-lengyel különállást ez utóbbiak szorosabb diplomáciai viszonya Romániával, (noha ezzel leginkább a Csehszlovákiával való feszült állapotot kívánta ellensúlyozni.) Az 1920-as lengyel-szovjet háború idején egyedül a magyar állam ajánlott katonai segítséget, ami végül is jelképes maradt, főként lőszer- és fegyverszállítmányokat foglalt magába. 9. Lengyel-magyar kapcsolatok a II. világháború idején: Közben azonban a viharfelhők már gyülekeztek, a második világháború küszöbön állt, sőt ben ki is robbant. Ekkor menekültek lengyelek, mintegy százezren Magyarországra. Hitler megkezdte a német fennhatóság alatt álló lengyel területeken az agresszív, rasszista, nemzeti-szocialista politika érvényesítését. Ez elsősorban a nagyszámú zsidóságot érintette, de nem kímélte az alacsonyrendű szláv lakosságot sem, különösen nem az intelligenciát novemberben Varsóban megkezdte működését a Magyar Intézet, amelynek első igazgatója Divéky Adorján professzor, a neves polonista lett. A második világháború kitörésekor az Intézet kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét, az újraindulásra 1948-ban került sor. A Lengyelországra nehezedő s egyre fokozódó hitleri fenyegetés árnyékában még nagyobb jelentősége lett annak, hogy az es közép-európai területi változások nyomán márciusban egy viszonylag rövid szakaszon helyreállt a lengyel-magyar határ. Józef Beck lengyel külügyminiszter vezetésével Varsó hatalmas erőfeszítéseket tett arra, hogy az országot fenyegető német veszélyt elhárítsák. Ebben Beck maga mellett tudhatta a magyar diplomácia támogatását, még akkor is, amikor májustól óriási német sajtókampány indult Lengyelország ellen. A magyar politikai vezetés nem kívánatos fejleménynek tartott egy esetleges német agressziót, s ehhez semmilyen módon nem óhajtott hozzájárulni. A Varsó és Budapest közötti békés viszony fenntartását célozta az április 29-én kötött kétoldalú kereskedelmi szerződés, több diplomáciai találkozó, sőt a Lengyel Intézet megnyitása is a magyar fővárosban. Hitler és Sztálin negyedszer is felosztják az országot. A cél: megsemmisíteni a zsidó népet, letörni a szláv ellenállást. A második világháború előtt Lengyelországban élt (Oroszország után) a kontinens második legnagyobb közössége. Öntudatosan ápolták hitüket, magukat ugyanakkor tudatosan lengyeleknek vallották. Európa sok országából menekültek ide az üldözések elől, és Lengyelország nyitottan fogadta őket. Teljes vallásszabadságot élveztek, Krakkó vált a zsidó polgárság központjává. A 16. és 17. században Lengyelországot zsidó paradicsomnak nevezték.

18 18 Németország egyre fokozottabban követelte Magyarországtól, hogy háborús konfliktus esetén álljon mellé. A magyar politikai vezetés ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy az ország semmiképp sem hajlandó fegyvert fogni a lengyelekkel szemben, és deklarálta, hogy az évezredes barátság okán német egységeket sem hajlandó átengedni magyar területen Lengyelország irányába, sőt ha német csapatok magyar területre lépnének, akkor a magyar kormány ellenállást fog tanúsítani szeptember elsején a hitleri hadigépezet óriási erővel lerohanta Lengyelországot, majd szeptember 17-én a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján a Szovjetunió keletről támadta hátba a lengyeleket. Teleki Pál miniszterelnök szeptemberben ismét megerősítette, hogy Magyarország a Lengyelország elleni háborúban nem vesz részt, és elutasította azt a berlini kérést, hogy engedélyezze német csapatok szállítását a kassai vasútvonalon a szlovák-lengyel határ felé. Nemsokkal Lengyelország német megtámadása után megindult a lengyel menekültáradat Magyarország felé. Teleki utasítására szeptember 18.-tól teljes hosszában megnyitották a magyar-lengyel határt, amin keresztül ezer lengyel érkezett Magyarországra. A magyar kormány katonai és polgári táborokat állított fel a menekültek számára, akik között nagyon sok volt a nő és a gyermek). Összesen 140 katonai menekülttábor létesült, ugyanakkor Budapesten kívül még 114 olyan települést tartottak számon, ahol lengyel polgári menekültek tartózkodtak. A katonák jórésze, amint lehetőség adódott, Nyugat-Európa felé vette útját, hogy a londoni lengyel emigráns kormány égisze alatt csatlakozzék a németellenes harchoz. A Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozott a katonai menekültek, míg a belügyébe a civil személyek felügyelete. Az előbbi minisztérium illetékes osztályát Baló Zoltán ezredes, majd 1943 nyarától Utassy Lóránd ezredes vezette. A Belügyminisztériumban külön említést érdemel a Külföldieket Ellenőrző Országos Központ és a IX. Szociális és Segélyezési Osztály. Ennek a vezetője volt dr. Antall József miniszteri tanácsos, akit később a menekültügy kormánymegbízottjává is kineveztek. A fenti hivatalok munkáját segítette még a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság, a Magyar-Lengyel Egyesületek Szövetsége, olyan arisztokrata hölgyek közreműködésével, mint gróf Szapáry Erzsébet és Odescalchi- Andrássy Klára hercegnő, és persze a társaság főtitkára, Salamon-Rácz Tamás is kivette a részét a menekültek megsegítéséből. A magyarok részéről a menekültek iránti szívélyesség mértékét talán Leon Orłowski, akkori lengyel követ szavai tükrözik a legjobban: "A magyar társadalomnak a lengyelekhez való viszonya tüntetően barátságos volt." A magyar hatóságok a menekültek szociális ellátásán túl gondoskodtak a megfelelő egészségügyi és orvosi ellátásról, valamint biztosították a művelődési-oktatási feltételeket. Zamárdiban, a Balaton mellett már 1939 novemberétől megindították az alsó és középszintű oktatást. Ez az intézményt a következő tanév elejétől Balatonboglárra helyezték át - a világháború idején Európában egyedül itt működött lengyel anyanyelvű gimnázium. Varga Béla plébánosnak, egyben kisgazdapárti országgyűlési képviselőnek elévületlen érdemei vannak az itteni menekültek életének megszervezésében. Alsófokú oktatási intézmény másutt is működött: Keszthelyen, Nagykanizsán (1940 őszéig), Dunamocson, Csízfürdőn, Jolsván, Egerben, Kiskulacházán, Esztergomban, Tatán, Zalaszentgróton, Vámosmikolán. A magyar egyetemeken mintegy ötszáz fiatal lengyel menekült tanult ezekben az években. Budapesten a háború alatt egészen a német megszállásig (1944. március 19.) működött a röviddel a háború kitörése előtt létrehozott Lengyel Intézet a Múzeum körút 11. szám alatt. Igazgatója a Pázmány Péter Tudományegyetemen is tanító Zbigniew Załęski volt. A Lengyel Intézet működését az 1950-es években kezdhette meg újra. Megépültek a hírhedt lengyelországi munka- és haláltáborok: Auschwitz-Birkenau, Treblinka, Majdanek. Ezekben négy és félmillió zsidó ember pusztult el, de sok lengyel értelmiségi is, és sokféle kisebbségi csoport: romák, sintik, valamint szovjet hadifoglyok is. Döntően megváltozott a lengyel menekültek sorsa Magyarország március 19-i német megszállása után. Az új magyar kormány behódolt a hitleri elvárásoknak, eltávolították vagy egyes esetekben le is tartóztatták a lengyelekkel szimpatizáló tisztviselőket. Üldözni kezdték a még itt élő menekülteket is, elsősorban azokat az emigrációs vezetőket, akik közvetítő szerepet játszottak a londoni lengyel kormány és a földalatti lengyel állam között. Így tartóztatták le Henryk Sławikot, Edmund Fietowiczot és a katonai vezetők többségét. Előbbieket a németek 1944 augusztusában Mauthausenbe hurcolták, majd kivégezték. A Gestapo minden alkalmat megragadott, hogy lengyel menekülteket tartóztasson le, valóságos hadjáratot szerveztek ellenük, az elfogottakat koncetrációs táborokba szállították. A lengyelek többsége bujkált, ebben bizalommal számíthattak a magyar lakosság pártfogására ben közös (szovjet-német) erők verték le a hősies varsói lázadást, és tették a várost a földdel egyenlővé.

19 19 A menekültek helyzete a németek kiűzése után rendkívül vontatottan rendeződött, mivel a szovjet felszabadító-megszálló hadsereg ezt a kérdést nem tekintette szívügyének. Ezért sokuk csak hosszas hányódtatás után jutott haza szülőföldjére. A hivatalos repatriálás 1946 augusztusára fejeződött be. Három millió zsidó pusztult el a munka és internáló táborokban az esztelen fajüldözés nyomán. Körülbelül túlélő volt, akiket részben az országban rejtegettek (Lengyelországban volt az egyik legnagyobb zsidómentő akció), részben a halál-, vagy a szovjet munkatáborokból (gulágokból) hazakerültek A visszatérők nagyrésze otthonuk helyén csak romokat talált, s a kibeszélhetetlen szenvedések emlékével nem tudtak tovább itt élni. Körülbelül hatvanezren vándoroltak ki Izraelbe. Érdekes módon a második, sőt a harmadik generációból is voltak, akik évek multán visszatértek a szülőföldre, és otthon erősítették a zsidó közösséget. 10. Lengyel-magyar kapcsolatok között : A háború befejeződése határátrendezést hozott. Lengyelországhoz került nyugaton Kelet- Poroszország, Kelet-Brandenburg és Szilézia. Keleten viszont négyzetkilométert kellett a szovjeteknek átadni. Az új rend milliókat kényszerített otthonuk elhagyására, menekülésre. Lengyelországnak ez a háború sok millió halottat is jelentett. A zsidó népesség 85 %-a pusztult el től kezdődően a történetírásban és a "népemlékezetben" ezerévesként emlegetett közös történelem és sorsközösség annyi fordulat után megint új szakaszba lépett. Azzal, hogy a Szovjetunió mind Lengyelországot, mind Magyarországot a saját érdekszférájába vonta, és kikényszerítette saját diktatórikus társadalmi berendezkedésének átvételét, több tekintetben is kijelölte a kapcsolatok milyenségét. Ez leginkább az államközi szférát határozta meg, de még itt sem sikerült a kötelező uniformist mindenre ráerőltetni. Hiába is akarták, nem lehetett meg nem történtté tenni a közelmúlt eseményeit - friss emlékként a lengyel menekültek magyarországi befogadását 1939-ben -, és kitörölni mindkét nemzet emlékezetéből a kölcsönös rokonszenvet, ami élesen különbözött a szocializmust építő országok népeinek kötelező internacionalista barátságától. Az 1948-ban uralomra került Lengyel Egyesített Kommunista Párt lépésről lépésre kiirtotta a demokratikus erők minden kezdeményezését. Megkezdődött Lengyelország sztálinista korszaka. Ettől kezdve, mivel a negyven éves időszak egy táborba egyesítette a szocialista országok népeit december 18-án helyreállították a magyar-lengyel diplomáciai viszonyt, amelyet február 13-án nagyköveti szintre emeltek június 18-án írták alá a magyar-lengyel barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. 11. Lengyel-magyar kapcsolatok az 1956-os forradalom idején: A kommunista rendszer iránt a társadalom többsége mindkét országban ellenérzéssel viseltetett, tiltakozásuknak először a lengyelek adtak hangot 1956 júniusában Poznańban. Itt az elégedetlen és becsapott munkástömegek vonultak az utcára. Októberben Lengyelországban az akkori viszonyokhoz képest forradalminak tűnő változások kezdődtek, amelyek célja az volt, hogy enyhítsék a kegyetlen, sztálini típusú kommunista rendszert. A magyar forradalom kitörése előtt néhány nappal és egy szovjet fegyveres beavatkozás fenyegető árnyékában megválasztott új lengyel pártvezetés Władysław Gomułkával az élen határozottan elítélte az első szovjet intervenciót Magyarországon, és nyíltan támogatta a forradalmi Nagy Imre-kormányt. A kétségtelen változások útjára lépett Lengyelország vezetői ugyanis szövetségest kerestek a szovjet tömb országai között, ahol akkor még a "sztálinista vonal" volt a meghatározó, s ezt a szövetségest Magyarországban vélték felfedezni. Gomułkát éppen antisztálinista meggyőződése késztette erre, valamint a hatalomba való visszatérésének körülményei, és az ebből következő kezdeti elszigeteltsége a kommunista táboron belül. Hasonló célok fogalmazódtak meg Magyarországon is. Az október 23-i budapesti felvonulás a "lengyel Október" melletti szolidaritási tüntetésként indult, ezt jelképezte - mint helyszín - a Petőfi- és a Bem-szobor, illetve a sajátos jelszó, amely tömören fejezte ki a magyar emberek követelését: "Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!" Varsóban a két esemény közötti összekapcsolódásra másnap, 24-én került sor azon a többszázezres nagygyűlésen, amely az 1956 októberi lengyelországi változások igazi csúcspontját jelentette. Egyrészt néhány egyetemista csoport, az előző napi budapesti tüntetésekről értesülvén, a térre magyar zászlóval vonult fel, amely az összegyűltek körében nagy tetszést váltott ki, másrészt a gyűlés végeztével több mint kétezer ember - akikhez útközben még néhány ezren csatlakoztak - a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának épülete elé, majd "a tüntetés résztvevői a magyar nagykövetség elé vonultak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a magyar nemzettel".

20 20 Az 1956-os magyar forradalom rendkívül élénk visszhangot váltott ki a lengyel társadalom körében, s a lengyelek magyarok iránti segítőkészsége leginkább a véradásban és az egész országra kiterjedő pénz-, élelmiszer- és gyógyszergyűjtésben mutatkozott meg. A segélyakciók szervezését megkönnyítette a lengyel vezetés október 28-i üzenete a magyar nemzethez - ebben a lengyel párt teljes támogatásáról biztosította a Nagy Imre-kormányt -, amellyel mintegy "felhatalmazták" a lengyeleket erre a tevékenységre. A véradási akcióval párhuzamosan bontakozott ki a szintén az egész országot átfogó pénz-, élelmiszer- és gyógyszergyűjtési akció, amely hosszú hetekig zajlott, és november 4.-e után újabb lendületet vett. A lengyel hatóságok nem akadályozták - nem is tudták volna - a lengyel társadalom eme spontán segélyakcióját. A társadalmi segítség keretében ily módon összegyűlt lengyel vér- és segélyszállítmányok elsőként érkeztek Magyarországra, és a legnagyobb mértékű külföldi segítséget jelentették a magyar forradalom napjaiban. Kollektívák, szakszervezetek, ifjúsági- és cserkészszervezetek, magánszemélyek jelentős pénzadományokat tettek, hogy abból gyógyszert és élelmiszert vásároljanak a "szabadságukért harcoló és sebesült magyaroknak". Az újságok mindennap közölték a felajánlásokat. Különböző üzemek és gyárak faanyagokat, építési anyagokat, minden olyasmit felajánlottak, amelyből akkor Magyarországon hiány volt. Az első lengyel repülőgép, október 26-án érkezett Budapestre, s ezt november 3-ig még 14 másik követte, fedélzetén a már említett 795 liter vérrel, ezenkívül 415 liter vérplazmával, kg vérhelyettesítőszerrel, szérummal, gyógyszerrel és kötözőszerekkel, valamint kg élelmiszerrel január végéig az önkéntes pénzadományokból 31 millió zloty gyűlt össze és 11 millió zlotyra tehető a természetbeni adományok értéke (az átlagfizetés akkoriban zloty körül volt). Mindezek alapján szintén 1957 január végéig a Lengyel Vöröskereszt - a lengyel emberek segítségeként - 42 teherautóval és 104 vasúti kocsival 25,5 tonna vérhelyettesítő-szert, gyógyszert, kötszert és orvosi műszert, valamint 331 tonna élelmiszert, 32 tonna ruhaneműt és 10 tonna szappant és építési anyagot juttatott el Magyarországra. Varsóban és az ország más városaiban magyar zászló lengett, a varsói egyetemisták pedig díszőrséget álltak a Magyar Kulturális Intézet előtt. A lengyel városok forgalmas utcáin és terein ládákat helyeztek el, amelyekbe a járókelők bőségesen szórták adományaikat. Volt olyan lengyel város - például Wrocław, Varsó -, ahol az adományozóknak magyar kokárdát tűztek a mellére. A lengyelek a magyar forradalomban egy igazi antisztálinista forradalmat láttak, amely a "lengyel Októberhez" hasonló célkitűzéseket fogalmazott meg, csakhogy Magyarországon a Rákosi- majd Gerő-féle régi vezetés szűklátókörűsége és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodása vérfürdőt eredményezett. A magyarok megsegítésére indított hatalmas segélymozgalom alkalmas volt arra, hogy félredobva az addigi semmitmondó sablonokat a szocializmust építő két nép barátságáról, visszatérjenek a hagyományos magyar-lengyel barátság eszméjéhez. Lengyelországban élénken élt annak emléke, hogy 1939 őszén Magyarország több tízezer lengyel menekültet fogadott be, mások arra emlékeztek, hogy a világháború idején Lengyelország különböző pontjain - így Varsó környékén - állomásozó magyar csapatok mennyire segítőkészek voltak, s egyáltalán nem viselkedtek megszálló hadseregként. Ehhez járult még a lengyelek körében mindig is erős szovjetellenesség, és az az érzés, hogy Lengyelország elkerülte azt a tragédiát, ami Magyarországot érte. A magyar forradalom idején a magyar eseményekkel kapcsolatos híradások közzététele során a lengyel sajtó csak minimális adminisztratív akadályba ütközött, így a lengyel lapok lehetőségeikhez mérten nagy terjedelemben és objektíven számoltak be a magyar forradalomról - ez nagymértékben a Budapestre küldött több mint tíz lengyel tudósító tevékenységének köszönhető. Emellett a forradalom célkitűzéseivel egyetértő írások, felhívások és táviratok tucatjai láttak napvilágot. Bár a lengyel vezetés már a magyar forradalom időszakában igyekezett visszafogni a cenzúra fogságától rövid időre megszabadult lengyel sajtót és rádiót, ez csekély eredménnyel járt. A magyar forradalom mellett számos gyűlést tartottak üzemekben, egyetemeken s más helyeken, amelyek általában azzal értek véget, hogy a magyar felkelőkkel szolidarizáló nyilatkozatot fogalmaztak meg és küldtek el. November 4-ig mindössze egyetlen utcai tüntetésre került sor a "harcoló magyar testvérek" mellett. Egyszerűbb és biztosabb volt ugyanis zárt helyen megtartani a szolidaritási gyűléseket, mintsem kivinni azokat az utcákra. Az egyetlen tüntetés Olsztyn városában zajlott le, amelyen ember jelent meg, és a résztvevők a helyi Vörös Hadsereg teret átkeresztelték Magyar Felkelők terévé. Olsztyn mellett a magyarok megsegítésére szervezett segélyakciókon túlmenő megmozdulások legfontosabb vidéki központjai Wrocław és Krakkó voltak. Wrocławban a főtéren álló városházára fekete gyász-szalaggal átkötött magyar zászlót függesztettek ki. Ugyanez történt a város legnagyobb gyárában, ahol a "gyár dolgozói letépték a vöröscsillagot és helyére a lengyel és a magyar zászlót akasztották".

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

1/9 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/9 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/9 Ikt.szám.: 186/3/2009. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a Lengyel

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása

A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati támogatása A XVIII. kerületi nemzetiségi önkormányzatok 2015. évi pályázati (program) célú megítélt önkormányzati a Budapest Főváros XVIII. kerületi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat: Szent Cirill és Szent Metód Ünnepe.

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący 1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący Ikt.szám: 18-3/7/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely

Részletesebben

/13. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

/13. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1 Ikt.szám: 18-202/4/2004. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a Lengyel

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága

liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ A Zsigmond-kor és Hunyadi János kormányzósága II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. TOTÓ

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2005. 2005. január 15. Országos Lengyel Polonia Fórum. Az Országos lengyel Kisebbségi önkormányzat POLONIA FÓRUMÁ-t az OLKÖ székházában rendezték. Az 1. napirendben a kisebbségi és a kisebbségi választási

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący 1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący Ikt.szám: 18-202/7/2006. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója I. negyedév 2003. január 29. A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör új tagokat köszönthetett. 2003. február 26. Kiállítás nyílt a Csekovszky

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2010. június. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - Kisebbségi önkormányzati választások 2010 - Kérje felvételét a német névjegyzékbe! 2. OKTATÁS - Továbbképzés óvodapedagógusok számára Deggendorfban

Részletesebben

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása

működési költségek, közgyűlés 6,000,000 35. Regős Tábor 900,000 LAMOSZSZ II. Küldöttgyűlése költségeinek finanszírozása Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek működési költségek, közgyűlés 6,000,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség utazási költség 1,200,000 Külföldi Magyar Cserkészszövetség tetőcsere 3,000,000 dr.

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Tárgy: Javaslat a Hagar országa" című

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A vesztfáliai béke SZKA_210_15

A vesztfáliai béke SZKA_210_15 A vesztfáliai béke SZKA_210_15 TANULÓI A VESZTFÁLIAI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 173 15/1 ORSZÁGKÁRTYÁK Lengyelország Lengyelország Lengyelország Hollandia Portugália Hollandia Erdély Hollandia Csehország Hollandia

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 2. Kaposvár Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata 2015. évi munkatervének felülvizsgálata (szóbeli)

Jegyzőkönyv. 2. Kaposvár Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata 2015. évi munkatervének felülvizsgálata (szóbeli) Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. sz. alatti székhelyén 2015. június 2- án 15.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás

Gabona majorság Ötvösség szabóság Demográfiai és etnikai változás FOGALOM HELYSÉG SZEMÉLY ÉVSZÁM Tizenötéves háború Sziszek, Veszprém Habsburg Rudolf 1593-1608 Szent Szövetség Fülek, Szécsény, Pálffy Miklós 1593-96 Nagy remények ideje Hollókő, Nógrád VII. Kelemen 1596-1604

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben