2008. Szentendre város víziközmű vagyonának jogi- és műszaki állapotfeltáró, döntés-előkészítő tanulmánya. Munkaszám:

Átírás

1 2008. Szentendre város víziközmű vagyonának jogi- és műszaki állapotfeltáró, döntés-előkészítő tanulmánya Munkaszám:

2 Tartalomjegyzék I. Összefoglaló 4 II. Bevezetés 8 III. A közművagyon tulajdonosi szerkezetének vizsgálata 11 III.1. Szentendre Város közigazgatási területén nyújtott víziközmű szolgáltatást biztosító víziközmű törzsvagyon tulajdonosi szerkezete 11 III.2. Tulajdoni határok (átnézetes szakági közműhelyszínrajzok formájában) 14 III.3. Az önkormányzatnál nyilvántartott vagyon elemek nyilvántartott értékének szakmai alapon történő ellenőrző felülvizsgálata (vagyonkataszter alapján) 14 IV. A közművagyon hasznosítás/gazdálkodás, víziközmű szolgáltatás körébe tartozó jelenleg hatályos szerződéses jogviszonyok vizsgálata 16 IV.1. Állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon 16 IV.2. Önkormányzati vagyon 16 IV.2.1. A jelenleg hatályos bérleti szerződés ismertetése 16 IV.2.2. A jelenleg hatályos bérleti szerződés tárgya 17 IV.2.3. A szerződés fő elemei 17 IV.2.4. A szerződés tartama 17 IV.2.5. Egyéb megállapodások 17 IV.3. Árszabályozási kérdések 17 V. A jelenlegi DMRV Zrt.-vel kötött, hatályos üzemeltetési szerződés felmondásának várható jogi, gazdasági és műszaki következményei 20 V.1. Egy új üzemeltető kiválasztásának (2009. január 1-től), a közszolgáltatás üzembiztonság fenntartásának követelményei (jogszabályi környezet és minimális szakmai akkreditáció bemutatása) 20 V.1.1. Jogszabályi keretek 20 V.1.2. A jogszabályok követelményei és következményei 24 V.2. Szentendre Város tulajdonában lévő és az állami tulajdonú közművek csatlakozási pontjainak meghatározása, mint egymás közötti elszámolási, szennyvíz átadási és mérési pontok rögzítése. 26 V.3. Az Önkormányzatnak az állami tulajdonban lévő vízi közművekre vonatkozó adatszolgáltatási igényének bemutatása, ennek jogi alapja 27 V.3.1. Az Önkormányzat adatszolgáltatási igényének köre 27 V.3.2. Az Önkormányzat adatszolgáltatási igényének jogalapja és az igényérvényesítés lehetőségei 28 VI. A víziközmű-szolgáltatást érintő, azt meghatározó jogi, szakigazgatási és vagyongazdálkodási környezetről 30 VI.1. Az állami vagyon átadást megalapozó törvényi rendelkezések 30 VI.1.1. Tulajdoni igény előterjesztése a jelenlegi jogi szabályozás alapján 30 VI.1.2. Az Önkormányzat tulajdoni igényei és jogosítványai a víziközművekre vonatkozó új szabályozás alapján. 31 VI.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodási és közmű szolgáltatási kötelezettségeket megalapozó rendelkezések 32 VI.3. A szerződéses kapcsolatok körébe tartozó számviteli rendelkezések áttekintése (Áfa visszaigénylés kérdésköre, stb.)35 VI.4. Szentendre Város Önkormányzata adatszolgáltatási igényének meghatározása a Magyar Államtól, és mint tulajdonostól, illetve vagyonkezelőjétől elvárt adatszolgáltatási igényének meghatározása és az adatszolgáltatási kötelezettség jogi alapjainak feltárása 36 VI.5. Az Új Tulajdonosi Program tervezet bevezetésének hatása 38 VI.6. Az új víziközmű törvény tervezett bevezetésének hatása 39 Egyeztetett anyag június /2

3 VII. A várható új víziközmű törvény tervezett normaszövege ismeretében a közművagyon továbbiakban történő üzemeltetési formáinak és alternatíváinak ismertetése 42 VII.1. DMRV Zrt. marad az Üzemeltető a jelenlegi szerződéses viszonyban 42 VII.2. Vagyonkezelési szerződés harmadik féllel (továbbiakban ide értendő szerződésbontást követően a DMRV Zrt. is) 43 VII.3. Koncessziós szerződés harmadik féllel (továbbiakban ide értendő szerződésbontást követően a DMRV Zrt. is) 45 VII.4. Vagyonkezelési szerződés Önkormányzati tulajdonban lévő Társasággal (VSZ Zrt.) 47 VII.5. Koncessziós szerződés Önkormányzati tulajdonban lévő Társasággal (VSZ ZRt.) 47 VIII. Szentendre Város közigazgatási területén lévő víziközmű-hálózat műszaki állapotfeltárása a jelenleg rendelkezésre álló adatok, illetve a jelenlegi Üzemeltető adatszolgáltatása alapján 48 VIII.1.A jelenlegi Üzemeltetőtől megszerezhető üzemeltetési információk alapján a teljes közműhálózatra vonatkozó (víz+szennyvíz, illetve állami+önkormányzati) műszaki tényfeltáró szakvélemény összeállítása potenciális hibahelyek ismertetésével, a jelenlegi Üzemeltető rekonstrukciós koncepciójának és ütemtervének bemutatása 48 VIII.2.A rövid és középtávú működőképesség fenntartásának feltételei, a jelenlegi hálózati elemek várható élettartamának becslése a szakmai gyakorlatban elfogadott elvek, szabványok és ökölszámok alapján. Az önkormányzat tulajdonában lévő egyes vezetékszakaszok várható élettartamának, a lehetséges rekonstrukciós technológiák körének és a rekonstrukció időbeli ütemezésének becslése 50 IX. Javaslat 53 IX döntési alternatíva Az Önkormányzat nem bontja fel a jelenlegi bérleti szerződést 53 IX döntési alternatíva Az Önkormányzat nem bontja fel a jelenlegi bérleti szerződést, és a DMRV Zrt.-vel egyeztetési tárgyalásokba kezd 54 IX döntési alternatíva Az Önkormányzat felbontja a jelenlegi bérleti szerződést, és a DMRV Zrt.-vel egyeztetési tárgyalásokat kezd 54 IX döntési alternatíva Az Önkormányzat felbontja a jelenlegi bérleti szerződést, és január 1.-től új üzemeltető szervezetet választ 55 X. Mellékletek 57 Egyeztetett anyag június /3

4 I. Összefoglaló Szentendre Város Polgármesteri hivatala megbízásából cégünk, a BDL Környezetvédelmi Kft. feladata Szentendre Város Önkormányzata részére olyan feltáró tanulmány készítése, amelynek alapján felelős ármegállapító hatóságként, illetve közszolgáltatás biztosítására kötelezett Önkormányzatként kellő ismeretet szerezzen a közüzemi ellátás jelenlegi helyzetéről, műszaki állapotáról, az üzemeltetés távlati biztonságáról, mind műszaki, mind jogi, mind gazdasági körülményeket tekintve. A vizsgálatunk célja az volt, hogy a Szentendre Város Önkormányzatát döntési helyzetbe hozzuk a városi közművagyon hosszú távú és biztonságos üzemeltetése érdekében meghozandó döntéseihez. Ebben kívántunk szakmailag korrekt, mind műszaki, mind jogi, és gazdasági háttér-információkkal ellátni a Tisztelt Megrendelőt, és valós képet adni Szentendre Városának víziközmű hálózatának tulajdonviszonyairól, jelenlegi műszaki állapotáról, az üzemeltetés jogi feltételeiről, és az esetleges üzemeltető váltás mindennemű következményeiről. Tanulmányunkban részletesen ismertetjük Szentendre Város közigazgatási területén a víziközmű szolgáltatás jelenlegi feltételrendszerét, és azt, hogy az mennyire elégíti ki a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai és jogi kívánalmakat: közellátás megfelelő mértéke, kiterjedése közellátás egységes minőségi színvonala árszínvonal kérdése, lakosság teherviselésének figyelembevételével működtetés optimális szervezeti háttere, a tevékenység kizárólagos jogának biztosításával a közszolgáltatási kötelezettség garantálása a tulajdoni viszonyok tisztázásával Álláspontunk szerint a jelenlegi üzemeltetési, szolgáltatási körülmények, elsősorban a vegyes tulajdonviszonyok nem szolgálják hosszú távon a biztonságos közszolgáltatás fenntartását, amely önkormányzati kötelezettség. A jelenlegi vegyes és részben rendezetlen tulajdonviszonyok: A szennyvízelvezető rendszer esetén 56,5% állami tulajdon, 38,9% önkormányzati tulajdon, 4,6% közös (kisrégiós) tulajdon Az ivóvízhálózat esetén 91,05% állami tulajdon, 8,95% önkormányzati tulajdon és a jelenlegi jogi szabályozás tisztázatlansága mellett (v.ö. normakontroll alatt lévő új víziközmű törvény, előzetes Új Tulajdonosi Program) Szentendre Város Önkormányzata számára előnytelen és hosszú távon bizonytalan érdekérvényesítő pozíciót biztosít az önkormányzati közművagyon értékének szinten tartására, a lakossági szolgáltatási díjakra, és az üzemeltetés megfelelő színvonalára tekintettel. A domináns hatósági befolyást Szentendre Város Önkormányzata számára az alábbiak biztosíthatják megnyugtató módon: a teljes víziközműre vonatkozó tulajdonjog megszerzésének elvi lehetősége és a tulajdonjogra alapuló, megfelelő jogi forma kialakítása a víziközmű vagyon működtetésére, illetve ennek hiányában a közszolgáltatási tevékenység szigorú ellenőrzése, megfelelő adatszolgáltatás megkövetelése mind az állami tulajdonban lévő rész-közműhálózatok tulajdonosától (MNV Zrt.), mind az állami és önkormányzati tulajdonú hálózatot egyaránt és egységesen üzemeltető közüzemi szolgáltatótól (DMRV Zrt.) Egyeztetett anyag június /4

5 A vizsgálatunk során az alábbiakat állapítottuk meg: Az állami tulajdonú közműhálózati és vagyoni elemeket vagyonkezelői szerződés alapján működteti a DMRV Zrt., az önkormányzatnak jogi ráhatása, jogviszonya nincsen (betekintési kérelmünket pedig mindeddig elutasították), noha ezek a közművek önkormányzati tulajdonú közterületeken fekszenek, és az önkormányzati kötelezettségként a közellátást biztosítják. Az önkormányzati tulajdonban lévő ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos közművagyon elemeire nem terjed ki a Használatba adási (bérleti) szerződés - az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos önkormányzati közművagyon működtetése rendezetlen. Hiába rendelkezik az Önkormányzat komoly szennyvízkezelési és elvezetési szolgáltatást biztosító vagyonnal, ezzel kapcsolatos árhatósági jogkörét nem gyakorol(hat)ja, ami nyilvánvalóan és egyértelműen jogellenes. Szentendre Város Önkormányzata, és DMRV Zrt. jobbparti regionális rendszeréhez kapcsolódó egyéb Önkormányzatok számára adott a víziközművek tulajdonjogára való igény érvényesítésének elvi lehetősége. Megjegyezzük, hogy az ennek érvényesítésére irányuló esetleges per kimenetele nem egyértelmű a tulajdoni igény fennállásával és érvényesíthetőségével kapcsolatban. Az Önkormányzatnak az állami tulajdonú közművagyonra vonatkozó adatszolgáltatási igénye az önkormányzatot terhelő kötelező közfeladat-ellátásból vezethető le. Az adatszolgáltatási igény ki kell terjedjen a közművek jelenlegi műszaki állapotára, a hálózati rekonstrukció ütemezésére és annak költség vonzataira, az állam által meghatározott szolgáltatási díj struktúrájára, stb.. Annak érdekében szükséges a fenti adatszolgáltatás, hogy Szentendre Város polgárainak közműves vízellátása és szennyvízelvezetéseés tisztítása kapcsolódjanak akár állami vagy önkormányzati tulajdonú vezetékre hosszú távon megnyugtató módon kerüljön rendezésre. A regionális szennyvíztisztító-telep tulajdonjogi viszonyai hosszú évekre visszamenőleg rendezetlennek, jóllehet a tulajdonos önkormányzatok év óta rendezni kívánják az üzemeltetővel a tulajdoni viszonyokat. Álláspontunk szerint a Szentendre Város Képviselő Testülete az alábbi döntési alternatívák közül választhat (részletes ismertetésüket, előnyökkel, hátrányokkal, kockázatelemzéssel a IX. fejezet tartalmazza): 1. Nem bontja fel a jelenlegi szerződést, marad a jelenlegi állapot. A jelenlegi vegyes tulajdonosi szerkezetből és összehangolatlan vagyongazdálkodásból fakadó kedvezőtlen állapot konzerválása elkerülése érdekében szükséges a jelenleg Szentendre Város közigazgatási területén lévő: a teljes víziközmű hálózat tételes felülvizsgálata az üzemeltető egyöntetű támogatásával és bevonásával, az amortizáció-képzést befolyásoló, közép és hosszú távú rekonstrukciós ütemterv kialakítása, és a rekonstrukciós tevékenység fokozottabb ellenőrzése mind az önkormányzati, mind az állami tulajdonú hálózatrészeken A jogszabályi környezet esetleges változásának hatásával a Képviselő Testületnek tisztában kell lennie: az Új Tulajdonosi Program (továbbiakban ÚTP) tervezettel, valamint a készülő víziközmű törvény kormányzati szándékával. Jelenleg az ÚTP, és a készülő víziközmű törvény nincs összhangban. Tudomásunk szerint a víziközművekkel kapcsolatos szakmai szervezetek és fórumok egyeztetést kezdeményeztek a közelmúltban az illetékes kormányzati szervekkel az ellentmondások feloldására. 2. Nem bontja fel a szerződést, de szerződés-módosítást kezdeményez, illetve betekintést kér az állami vagyonkezelési szerződésbe és az előzőekben részletezett adatszolgáltatási igényt nyújt be. Ebben az esetben is a Képviselő Testületnek ismernie kell az ÚTP, valamint a készülő víziközmű törvény kormányzati szándékát. Azonban ezzel a lépéssel elősegítheti a későbbiek során kialakuló stabil szervezeti struktúrát az állami-önkormányzati tulajdonú szervezeten belül (regionális vállalat), biztosítva a felelős Egyeztetett anyag június /5

6 vagyongazdálkodás rendszerét, az amortizáció elszámolásának módját, és az önkormányzati tulajdonú közművek értékének szinten tartását. 3. Felbontja a szerződést, és új alapokra helyezi a szerződéses jogviszonyt a DMRV Zrt.-vel A víziközmű vagyon működtetésére a jelenlegitől eltérő üzemeltetési forma kialakítása, úgymint vagyonkezelési vagy koncessziós szerződés keretében. Javasoljuk a társ-önkormányzatokkal való együttműködést, így együttműködve nagyobb ráhatással bírnak a DMRV Zrt. felé. 4. Felbontja a szerződést és új üzemeltető szervezetet választanak ki versenyeztetés útján, akivel koncessziós, vagy vagyonkezelési szerződést kötnek. A 4. pontban megfogalmazott döntési alternatíva a legkockázatosabb és egyben a leghatározottabb megoldás az összes között. Az új üzemeltető szervezet kialakítása az önkormányzati tulajdonra, a vezetékek kapcsolódási pontjainak meghatározása az állami tulajdonú művekkel, esetleg peres eljárás az egymás közötti elszámolás problematikája miatt számos nehézséget és nagy kockázatot rejt. Az érintett önkormányzatok együttes fellépésével is bizonytalan a jelenlegi jogszabályi környezetben a műszakilag leválasztható víziközmű vagyon visszaszerzése, nem beszélve az esetleges jogi eljárás hosszúságára. Az elemzésünk során a BDL Környezetvédelmi Kft. Szentendre Város Képviselő Testülete számára a 2. pontban megfogalmazottak szerint javasolja a döntését meghozni. Felhívjuk a Tisztelt Olvasó figyelmét arra, hogy a rendelkezésünkre álló adatok és dokumentációk korlátozott terjedelme miatt a 3. pontban ismertetett alternatíva megfontolás tárgyát képezheti, ugyanakkor fokozott kockázatot rejt, mivel annak megalapozását mélyebb, részletekbe menő és hosszabb előkészítés kell, hogy megelőzze. Az alábbiakban részleteiben mutatjuk be a víziközmű-szolgáltatás biztosító vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó lehetséges döntési alternatívákat. Budapest, június 25. Horváth Csaba közműtervezési igazgató, cégvezető okl. építőmérnök okl. környezetvédelmi szakmérnök Füstös András Közművagyon értékelési igazgató okl. közgazdász okl. ingatlan vagyonértékelő Kovács Károly ügyvezető igazgató okl. építőmérnök okl. ingatlan vagyonértékelő Egyeztetett anyag június /6

7 Döntési alternatívák 1. döntési alternatíva Új Tulajdonosi Programban való részvétel (részvény vásárlás lehetősége üzemeltető cég tőzsdei részvétele, de a közművagyon továbbra is állami tulajdonban marad regionális üzemeltető szervezet jön létre 60% állami tulajdon, 20%önkormányzati tulajdon, 20% lakossági részvények, tőzsdén való részvétel 1/a Továbbra is az állami regionális üzemeltető marad (kormányzati szándék - szervezet változás mindenképpen lesz az országban 2 db. állami regionális üzemeltetőbe olvad be a jelenlegi 5 regionális vízmű) Nem Tervezett új víziközmű törvény alapján, részvényvásárlási lehetőség az üzemeltető gazdasági társaságban, közművagyon önkormányzati tulajdonba kerülhet regionális üzemeltető szervezetben tulajdon részt kap az önkormányzat, és a közművagyon teljes körűen önkormányzati tulajdonba kerül (állami rész átadása az önkormányzat részére) Stabil üzemeltetői struktúra alakulhat ki az önkormányzat és az állam részvételével 1/b Vagyonkezelési pályáztatás, vagy kijelölés Felmondja-e a jelenlegi bérleti szerződést az Önkormányzat a DMRV Zrt.-vel? szerződésmódosítást kezdeményez és betekintést kér az állami vagyon vagyonkezelési szerződésébe, valamint részletes adatszolgáltatási igényét érvényesíteni igyekszik amortizációs képzésre, rekonstrukciós ütemtervre, díjképzésre megállapodást készítenek, valamint teljes körű műszaki állapotértékelés és vagyonértékelés 1/c Koncessziós pályáztatás 2. döntési alternatíva Amennyiben nem születik megállapodás, a szerződés felmondása re 2/a, 3/a jelenlegi bérleti szerződés módosítása DMRV Zrt.-vel Igen 3. döntési alternatíva Felmondja a szerződést, és marad a DMRV Zrt. mint üzemeltető 2/b, 3/b Önkormányzati tulajdonra vonatkozóan vagyonkezelési szerződés kialakítása DMRV Zrt.-vel 4/b Vagyonkezelési szerződés formájában 4/e Vagyonkezelési szerződés formájában Pályáztatás útján jelölik ki az üzemeltető szervezetet 4/c Koncessziós szerződés formájában VSZ Zrt. veszi át kijelöléssel 4. döntési alternatíva 4/d Bérleti szerződés formájában 4/a Bérleti szerződés formájában Felmondja a szerződést, és az állami tulajdonú részekre tulajdonátadási igény ét megpróbálja érvényesíteni A tulajdoni viszonyok rendezése jelenleg csak peres úton lehetséges, től új üzemeltetőt kell kijelölni csak az csak az önkormányzati tulajdonra Egyeztetett anyag június /7

8 II. Bevezetés A jelenleg hatályos jogszabályok alapján mind az egészséges ivóvízellátásról, mind a szennyvízelvezetésről és tisztításról a Szentendre Város önkormányzatának kell gondoskodnia. Az ellátási felelősség az önkormányzatokat terheli, viszont jelenleg a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV Zrt.) többségi állami tulajdonú regionális vállalat látja el a víziközmű szolgáltatói feladatokat. Az ellátási felelősséghez kapcsolódóan felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben, az állami és önkormányzati tulajdon kettősségével, a tulajdonviszony és a szolgáltatás felelősségének elválásával a jelenlegi üzemeltetési konstrukció mellett mennyire biztosítható hosszú távon a biztonságos és magas színvonalú víziközmű szolgáltatás. Az Önkormányzat érdeke, hogy a vagyonmegóvást és vagyongazdálkodást stabil alapokra helyezve, pontos képet kapjon azon meglévő vagyonelemek állapotáról, tulajdoni viszonyairól, amelyek a szolgáltatás biztonságos fenntartásáért felelősek. A jelenlegi víziközművek vagyongazdálkodási és hasznosítási problémáinak gyökere elsődlegesen a térségre jellemző vegyes (állami-önkormányzati, részben szolgáltatói) tulajdonviszonyokban rejlik. Az Önkormányzat kötelező feladatainak felelősségteljes ellátását az alábbi körülmények akadályozzák: a vegyes tulajdonviszonyok, melyek szinte átláthatatlanok és ezzel ellehetetlenítik a víz- és csatornahálózatok, valamint főművek állag- és értékfenntartását árhatósági jogkör gyakorlásának hiánya különös tekintettel: o az eszközhasználattal, értékfenntartással kapcsolatos költségek (amortizáció) be/nem építésére a díjakba o díjkalkuláció egyéb elemeire és a díjstruktúra, díjkalkuláció részleteire való rálátás hiánya Az önkormányzati víziközmű vagyon és annak önkormányzati nyilvántartásának felülvizsgálata, és a tulajdonviszonyok pontos lehatárolása nélkül Szentendre Város a közszolgáltatás hosszú távú biztosítását nem tudja garantálni. A vizsgálati anyagunkat az alábbi adatszolgáltatásból származó dokumentációk elemzése után alakítottuk ki: 1. Használatba adási szerződés a település törzsvagyonát képező szennyvízelvezető és tisztító létesítményekről, aláírva Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, 1994, június 2. Megállapodás a használati díj évenkénti, és mennyiségi megosztásáról, aláírva Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, 2001, július Együttműködési megállapodás az önkormányzati tulajdonú szennyvízrendszeren végzendő beruházásokra, aláírva Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, 2002, október Szentendre szennyvíztisztító telep kapacitás felosztásának üzemeltetői javaslat, A szennyvíztisztító-telepbe befogadott szennyvíz településenkénti megoszlása ( ), i adatszolgáltatás 6. Megállapodás a szennyvíztisztító-telep rekonstrukciója és bővítése érdekében, aláírva Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Pomáz, levél Miakich Gábor szentendrei polgármester részére, az állami és önkormányzati tulajdonú szennyvízelvezető, és tisztító rendszer évi beruházásiról, Digitális átnézeti helyszínrajzok, Szentendre Város 9. Utcajegyzék 10. önkormányzati vagyonkataszter K-adatlap (2007.dec.31.) 11. önkormányzati vagyonkataszter K-adatlap (2007.dec.31.), bővített 12. Pismány I. ütem, állományleltár 13. Szentendrei szennyvíztisztító-telep évben megvalósult beruházások létesítmény jegyzéke Egyeztetett anyag június /8

9 14. Szentendrei szennyvíztisztító-telep önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak értékének változása, i állapot 15. Leányfalu Nagyközség önkormányzati tulajdonú szennyvízelvezető rendszerek vagyonleltára 16. Pomáz Város önkormányzati tulajdonú szennyvízelvezető rendszerek vagyonleltára 17. Szentendre Város önkormányzati tulajdonú szennyvízelvezető rendszerek vagyonleltára 18. Tahitótfalu Község önkormányzati tulajdonú szennyvízelvezető rendszerek vagyonleltára 19. Szennyvíztisztító-telep tulajdoni lap másolata, hrsz: 18 belterület Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének jegyzőkönyveiből: 20. Előterjesztés Izbég szennyvízcsatornázás III. ütem közbeszerzési eljárás eredményének döntéshozataláról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 56/2002. (III. 28.) Kt. sz. határozata 21. Előterjesztés Izbég csatornázása III. üteméhez pénzeszközök biztosításáról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2002. (II.19.) Kt. sz. határozata 22. Előterjesztés Izbég csatornázása III. üteméhez pénzeszközök biztosításáról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2002. (III. 05.) Kt. sz. határozata 23. Szentendre Város önkormányzat Képviselő-testületének 38/2003. (VI.18.) Önk. sz. rendelete az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, ivóvíz, szennyvíz, és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű építésekről, és a kapcsolódó hozzájárulásokról 24. Előterjesztés Szentendre, Pismány városrész szennyvízcsatornázás I. ütemének indításáról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2005. (II.22.) Kt. sz. határozata 25. Előterjesztés a Pannónia telep csapadékvíz elvezetésének megoldására KMOP /B jelű pályázat előkészítéséről és beadásáról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2008. (II. 12.) Kt. sz. határozata 26. Társberuházói szerződés Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendre-Bükköspatak és Környéke Beruházó Víziközmű Társulat Szentendre között, a Pismány városrész szennyvízcsatornázása I. ütem társberuházására 27. Sürgősségi indítvány Izbég szennyvízelvezetés építési munkák III. üteméhez készfizető kezesség vállalására, Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 92/2002. (V. 30.) Kt. sz. határozata 28. Előterjesztés a éves összesített Közbeszerzési Terv elfogadásáról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 129/2005. (IV.12.) Kt. sz. határozata (2005. április 12-i) 29. Előterjesztés a Pismány szennyvízcsatornázás I. ütem tervezéséről, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 163/2003. (IX.09.) Kt. sz. határozata 30. Sürgősségi indítvány a Szentendre Regionális Szennyvízelvezető és tisztító Rendszer üzemképessége megőrzésének és fejlesztésének érdekében végzendő beruházásra vonatkozó Együttműködési megállapodás -ról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 185/2002. (X. 8.) Kt. sz. határozata 31. Előterjesztés Pismány szennyvízcsatornázása I. üteméhez lakossági pénzeszközök bevonásáról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 215/2003. (XI.11.) Kt. sz. határozata: 32. Összegezés az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásáról. A közbeszerzés tárgya: Szentendre Pismány városrész szennyvízcsatorna-hálózat építés I. ütem beruházás teljeskörű műszaki ellenőri feladatainak ellátása. 33. Előterjesztés Szentendre, Pismány városrész szennyvízcsatornázása I. ütem beruházás teljeskörű műszaki ellenőri feladatainak ellátására kiírt egyszerű közbeszerzési eljárás lezáró döntés meghozataláról, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 271/2005. (VII.19.) Kt. sz. határozata 34. Előterjesztés Szentendre, Pismány városrész szennyvízcsatornázás I. ütemének indításáról A tanulmányban megfogalmazott jogvéleményt a fent rendelkezésünkre bocsátott dokumentációk alapján alakítottuk ki. A műszaki vizsgálatok esetében felhasználtuk az általunk vizsgált, szemrevételezett és rögzített hálózati állapotok dokumentációit, az adatszolgáltatásokban fellelhető, illetve azokból előállítható információkat (szakági térkép felülvizsgálata, részleges digitalizálása és elemzése), valamint helyszíni szemrevételezés útján a DMRV Zrt. által elérhetővé tett főműveket, műtárgyakat vizsgáltuk. Egyeztetett anyag június /9

10 A vizsgálatunk során Szentendre Város polgármestere által szignált Megbízó levél birtokában (csatolva Melléklet 1. pontja) személyes konzultációkon és levélben kerestük fel a DMRV Zrt. képviselőit további relevánsnak tűnő adatok beszerzésével kapcsolatban. A Vizsgálatunk kronológiája: Dátum, helyszín Megnevezés Jelenlévők Megjegyzés Június 3., Szentendre Szerződés aláírása Június 9., Szentendre, Adatbeszerzési Kalotai András, DMRV Zrt. szennyvíztisztító-telep konzultáció Kiss Ernő, DMRV Zrt. Nyilvántartási adatok csak a DMRV Váci központjában érhetőek el, üzemeltetési tapasztalatok egyeztetése Június 9., Szentendre Adatszolgáltatás lezárása Dóka Zsolt, jogtanácsos Nem teljes körű az Önkormányzati adatszolgáltatás Június 9. Június 9. Adatbeszerzési konzultáció BDL levél adatszolgáltatási igény érdekében DMRV Zrt-nek faxon megküldve Június 11. DMRV Zrt. adatszolgáltatási igényünkre érkezett válaszlevele, Melléklet 4. pontja Június 16., Vác, DMRV Zrt. központi irodaház Adatbeszerzési konzultáció Schmutz József, DMRV Zrt. Dégi Attiláné, DMRV Zrt. Gruber József, DMRV Zrt. Telefonos egyeztetés a vízellátó hálózattal kapcsolatban Nem tud semmilyen érdemi adattal szolgálni, próbálkozzunk Vácon, a központban. Kért adatszolgáltatás: digitális nyilvántartási alaptérkép a tulajdonosok szerinti lehatároláshoz, hálózati vezetékkimutatások: átmérő és hossz alapon) további adatszolgáltatás: önkormányzati tulajdonú víziközművek kimutatása ivóvízhálózat és csatornahálózat papíralapú közműtérképe Átadott dokumentáció: Szentendre Város szennyvíztisztító-telep vagyonkimutatása Egyeztetett anyag június /10

11 III. A közművagyon tulajdonosi szerkezetének vizsgálata III.1. Szentendre Város közigazgatási területén nyújtott víziközmű szolgáltatást biztosító víziközmű törzsvagyon tulajdonosi szerkezete Az Önkormányzat víziközmű-vagyonának működtetése jelenleg eltérő jogi alapokon történik. Szentendre város víziközmű hálózatainak állami tulajdonú részeit, vagyonelemeit - amelyek az ivóvíz-szolgáltatást biztosító közművagyon szinte teljes egészét (91,05%) és a szennyvízelvezetési szolgáltatást biztosító közművagyonnak mintegy 56,5%-át jelentik - a DMRV Zrt. vagyonkezelői szerződés alapján működteti, míg az önkormányzati tulajdonú hálózatrészekre és vagyonelemekre vonatkozóan használati szerződéssel (bérleti szerződés) rendelkezik a DMRV Zrt.. A víziközmű vagyon, mint önkormányzati törzsvagyon definíciója: víziközmű vagyon: azon építmények (épületek és műtárgyak), berendezések és tartozékok összessége, amelyek a víziközművet alkotják A közművagyon tulajdonosi szerkezetének vizsgálatához a vízellátó hálózat vonatkozásában 1:4000 léptékű áttekintő helyszínrajzot, a csatornahálózat vonatkozásában 1:500 léptékű szakági közműnyilvántartási helyszínrajzokat dolgoztunk fel. Mindkét esetben a feldolgozott helyszínrajzok a papír alapú nyilvántartási rajzok szkennelt változatai voltak. Nincs információnk arról, hogy a megkapott térképszelvények tartalma mikori állapotot tükröz, így nem tudjuk megítélni, hogy a térképekről származó információk mennyire megbízhatóak. Kijelenthetjük viszont, hogy az átadott helyszínrajzok nem fedik le maradéktalanul Szentendre víziközművel ellátott területeit, vannak fehér foltok (pl. a Szarvashegy), és számos hiányosságot és ellentmondást (pl. egy vízvezeték szerepel az egyik helyszínrajzon, míg a szomszédos szelvényen hiányzik, ugyanakkor annak szomszédján ismét szerepel) véltünk felfedezni az egyes csatlakozó helyszínrajzok között. A helyszínrajzok feldolgozásával az alábbi adatokhoz jutottunk. Ivóvíz hálózat Az Önkormányzati tulajdonú ivóvíz vezetékeket tartalmazó vagyonkataszteri lista m vezetéket tartalmaz, ebből m vezetéket sikerült azonosítani úgy, hogy elfogadtuk a Szarvas-hegyi hálózatra hossz adatot, mivel erről nyilvántartási helyszínrajzok nem állnak rendelkezésre, így az adatok ellenőrzését nem állt módunkban elvégezni. A szakmai iránymutatások és tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyaghasználat tekintetében az acél, horganyzott acél anyagú vezetékek műszaki állapota még megfelelő, jóllehet elvárt élettartamuk végéhez közelednek. Hosszuk a teljes hálózatban ,1 m, vagyis 12,93%. Ezen vezetékek cseréje 5-10 éven belül esedékessé válhat a meghibásodások számának sorozatos emelkedése miatt. Az azbesztcement/eternit vezetékek átlagos életkora a jellemzően és tömegesen való beépítés 60-as, 70-es, 80-as évek időszakától számítva elérik, bizonyos esetekben meghaladják a beépítéskor várható élettartamot, ugyanakkor közegészségügyi problémákat vetnek fel. Hosszuk a teljes hálózatban ,0 m, vagyis a hálózat túlnyomó része, 72,07%-a épült azbesztcement vezetékből. Az azbeszt közegészségügyi hatásai mindenki előtt ismertek, ezen vezetékszakaszok műszaki állapota országos szinten erősen leromlott, cseréjük időszerűvé vált. Ezt jelzik már most is a rendszeres és egyre gyakoribb csőtörések előfordulása ezen vezetékeken. Egyeztetett anyag június /11

12 Az ivóvíz hálózat csőanyag szerinti megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be. Csőanyag Hossz [m] Csőanyag Hossz [m] 3/4 hga 831,8 DN250 ac 1 344,1 1 hga 2 190,3 DN250 öv 1 544,3 1 KM-PVC 63,0 3 hga 1 473,8 1 KPE 465,9 DN300 acél 175,2 DN100 acél 306,5 DN300 ac 2 833,4 DN100 azbesztcement (ac) ,2 DN300 eternit 72,6 DN100 eternit 92,3 DN300 KM-PVC 849,2 DN100 KM-PVC ,1 D300 KPE 866,4 DN100 öntöttvas (öv) 222,2 DN300 öv 380,9 DN108 acél 943,3 D32 KPE 60,3 D110 KPE 3 667,6 DN400 ac 2 593,6 DN120 öv 287,2 5/4 _hga 2 169,8 DN125 ac 2 166,0 DN50 acél 205,8 DN150 acél 286,3 DN50 ac 49,2 DN150 ac ,7 DN50 hga 110,0 DN150 KM-PVC 3 216,8 DN500 ac 5 917,7 DN150 öv 422,5 DN57 acél 104,6 D160 KPE 637,6 6/4 hga 192,8 2 hga 1 230,6 6 acél 58,6 DN200 ac 1 461,3 DN60 ac 172,4 DN200 KM-PVC 1 813,6 DN65 KM-PVC 75,5 D200 KPE 551,8 DN80 ac ,5 DN200 öv 1 021,4 DN80 KM-PVC 256,0 DN25 acél 452,7 D90 KPE 1 385,6 DN250 acél 719,6 DN40 hga 246, , ,6 Összesen: ,1 m Szennyvízelvezető rendszer A szennyvízelvezető rendszer vonatkozásában háromféle tulajdon jelenik meg az alábbiak szerint: Hossz [m] Arány [%] Önkormányzati tulajdon % Állami tulajdon % Regionális rendszer % Összesen % A Leányfalu irányából érkező regionális szennyvíz nyomóvezeték kivételével a hálózati helyszínrajzok alapján nem lehetett egyértelműen elválasztani az állami tulajdonú és a regionális rendszer elemeit, így lehetséges, hogy az Egyeztetett anyag június /12

13 állami és a regionális rendszer tulajdoni arányai különböznek a fenti táblázatban megjelenő értékektől, az önkormányzati tulajdoni arány azonos értéke mellett. A hálózat elemzése során becslést készítettünk a tisztítóaknák számára vonatkozóan. Megfigyelhető, hogy az állami tulajdonú hálózaton arányaiban több akna található. Az arányeltolódás oka, hogy az állami tulajdonú hálózatrészek jellemzően régebben épültek olyan területeken, melyek lényegesen tagoltabbak (Belváros), mint a külső területek. A csatornázási anyagok fejlődése és a külső területek lazább beépítési sajátosságai lehetővé teszik a műanyag tisztítónyílások és vasbeton tisztítóaknák ritkább elhelyezését. Tisztítóaknák Mennyisége [db] Arány [%] Önkormányzati tulajdon % Állami tulajdon % Regionális rendszer 33 1% Összesen % Az alábbiakban bemutatjuk a csőanyagok megoszlását. Állami tulajdonú csatornahálózat anyag szerinti megoszlása ACÉL Azbesztcement Beton Ismeretlen KGPVC KPE PVC Önkormányzati tulajdonú csatornahálózat anyag szerinti megoszlása ACÉL Azbesztcement Beton Ismeretlen KG-PVC KPE PVC Egyeztetett anyag június /13

14 A fenti grafikonok is jól tükrözik, hogy az 1990-es vagyonátadás előtt épült és állami tulajdonban maradt szennyvízcsatornák esetében túlnyomó részt azbesztcement és főként beton csöveket használtak az egyéb, jellemzően műanyag csőrendszerek kifejlesztése és piacra való bevezetése ebben az időszakban kezdődött el. A beton és azbesztcement csőanyagok gravitációs szennyvízcsatornaként való felhasználása napjainkban már nem jellemző, mivel azok korrozióérzékenysége és ebből fakadó sérülékenysége és statikai állékonyságvesztése miatt fokozott meghibásodásnak vannak kitéve, ugyanakkor a csőtöréseknél, repedéseknél nagy mennyiségű szennyvíz juthat ki a talajba, talajvízbe (exfiltráció) vagy pedig éppen a talajvíz juthat be a csatornába (infiltráció) és hígítja fel a szennyvizet, valamint okoz többletterhelést a mögöttes csatornahálózaton, illetve a szennyvíztisztító telepen. Az önkormányzati tulajdonú hálózatrészek 1990 után, jellemzően KG-PVC, PVC és KPE csövekből épültek, amelyek mai napig is korszerű és olcsó csőrendszerek. Beépítéskori várható élettartamuk a beépítési minőség függvényében év. A legrégebbi önkormányzati tulajdonú csatornahálózati rész a Pannónia-telepi ( ), majd ezt követően valósult meg Izbég csatornázása 3 ütemben ( ), majd következett Pismány csatornázása ( ). Ezen fiatal rendszerek műszaki állapota koruknak megfelelő, még legalább évig nem szükséges rekonstrukciójuk, megfelelő karbantartási színvonal és gyakoriság mellett (csatornamosatás). III.2. Tulajdoni határok (átnézetes szakági közműhelyszínrajzok formájában) A mellékletek között 1 és 2 rajzszámú helyszínrajzon bemutatjuk a különböző tulajdonú hálózatrészek elhelyezkedését. A vízellátó hálózat vonatkozásában a Szarvas hegyi és Kada-csúcsi összefüggő hálózaton kívül csak elszórtan jelenik meg Önkormányzati tulajdonú vezetékszakasz, így tulajdoni határokról nem beszélhetünk. Megjegyezzük, hogy a kapott adatok és helyszínrajzok alapján nem lehetett egyértelműen beazonosítani az egyes beépítési helyekhez tartozó vezetékszakaszokat, illetve az önkormányzati vagyonkataszterben szereplő hosszakat. A szennyvízelvezető hálózat vonatkozásában tisztábbnak látszik a kép, de különböző műszaki okok miatt egy-egy rész-terület (Pl. Pismány) nem egy ponton csatlakozik az állami tulajdonú hálózathoz. III.3. Az önkormányzatnál nyilvántartott vagyon elemek nyilvántartott értékének szakmai alapon történő ellenőrző felülvizsgálata (vagyonkataszter alapján) A rendelkezésünkre bocsátott közművagyonkataszter és az általunk feldolgozott papír alapú átnézetes térkép alapján sajnálatos módon nem állt rendelkezésre olyan mélységű és feldolgozottságú adatmennyiség, ami lehetővé tette volna a vagyoni érték bármilyen szintű felülvizsgálatát. A vagyoni érték felülvizsgálatához minimális adatmennyiség és a megfelelő adatok egymáshoz viszonyíthatósága szükséges: vagyonelemek lehatárolása, gerinc és bekötés elkülönítése, azonosító hozzárendelés az egyes szakaszokhoz, csőátmérő beazonosítása aknákhoz azonosító és magassági adatok hozzárendelése, akna mélység meghatározása akna mélység alapján vezetékszakaszok fektetési mélységének meghatározása lehatárolt homogén jellemzőkkel bíró vezetékek hossza (azonos csőanyag, építési év, jellemző fektetési mélység) vezetékszakasz (gerinc és bekötés) utcanév hozzárendelés, és létesítés évének meghatározása. aktiválási érték, fektetési mélység Egyeztetett anyag június /14

15 A IX. fejezetben javasolt döntési alternatívák többsége feltételezi a közműhálózatok műszaki állapotfelmérésére alapuló, azzal együtt kezelendő vagyonértékelés elvégzését. Egyeztetett anyag június /15

16 IV. A közművagyon hasznosítás/gazdálkodás, víziközmű szolgáltatás körébe tartozó jelenleg hatályos szerződéses jogviszonyok vizsgálata Az Önkormányzat víziközmű-vagyonának működtetése jelenleg eltérő jogi alapokon történik. Szentendre város víziközmű hálózatainak állami tulajdonú részeit, vagyonelemeit - amelyek az ivóvíz-szolgáltatást biztosító közművagyon szinte teljes egészét (91,05%) és a szennyvízelvezetési szolgáltatást biztosító közművagyonnak mintegy 56,5%-át jelentik - a DMRV Zrt. vagyonkezelői szerződés alapján működteti, míg az önkormányzati tulajdonú hálózatrészekre és vagyonelemekre vonatkozóan használati szerződéssel (bérleti szerződés) rendelkezik a DMRV Zrt., amely alapvetően az érintett közművagyon üzemeltetésére terjed ki. IV.1. Állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon Az állami tulajdonú vagyoni elemeket vagyonkezelői joga alapján működteti a DMRV Zrt, így erre vonatkozóan az Önkormányzattal szerződéses jogviszonya nincsen. A V.2. fejezetben ismertetett jogszabályok alapján ez a jogi helyzet veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, e helyzet fennállása alapvetően a hatályos magyar jogi szabályozás hiányosságaiból ered. A DMRV Zrt. tájékoztatása szerint az MNV Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződése alapján kapta vagyonkezelésbe azt az állami tulajdonú víziközmű vagyont, amelynek részei az Önkormányzat területén az ivóvízszolgáltatási és a szennyvízelvezetési (kezelési) szolgáltatás biztosításához szükséges vagyonelemek. Ezekről a hálózati és vagyonelemekről DMRV Zrt. levelében azt nyilatkozta, hogy semminemű tájékoztatás adására nem jogosult. IV.2. Önkormányzati vagyon A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (Vgt).10. értelmében az önkormányzati törzsvagyonba tartozó közcélú vízilétesítmények működtetését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát az önkormányzat nevében a képviselő-testület adja szerződéssel használatba. Ez a megoldás olyan bérleti szerződéses működtetési formát jelent, amely alapvetően az érintett vagyonelemek üzemeletetésére terjed ki. Ismereteink szerint egyrészről a DMRV Zrt., másrészről Szentendre, Pomáz, Leányfalu és Tahitótfalu önkormányzatai között június 24-n jött létre megállapodás a szentendrei regionális szennyvízelvezetőtől és tisztítótól elkülönítve nem üzemeltető szennyvízelvezető és tisztító-rendszerekre vonatkozóan, valamint az érintett önkormányzatoknak a jövőben létrejövő ilyen jellegű vagyontárgyait érintően. 1 (a továbbiakban Használatba adási Szerződés ). IV.2.1. A jelenleg hatályos bérleti szerződés ismertetése A Használatba adási Szerződés fent meghatározott tárgya tehát szentendrei regionális szennyvízelvezetőtől és tisztítótól elkülönítve nem üzemeltető szennyvízelvezető és tisztító-rendszerek, valamint az érintett önkormányzatoknak a jövőben létrejövő ilyen jellegű vagyontárgyai. E meghatározás álláspontunk szerint pontatlan, hiszen szó szerinti értelmezésben az a szentendrei szennyvíztisztó telepet, illetve elvezetőt nem foglalja magába. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos, a DMRV Zrt. által készített elszámolások a szentendrei telepre vonatkozó adatokat is, illetve nincs tudomásunk a szentendrei telep üzemeltetésére vonatkozó egyéb megállapodásról. A Használatba-adási Szerződés 2. pontja ugyanakkor kiterjed az érintett önkormányzatot törzsvagyonába tartozó valamennyi, szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos vagyonelemre, tehát értelemszerűen a szentendrei szennyvíztisztó telepnek az önkormányzati tulajdonban lévő részére. 1 Megjegyezzük, hogy álláspontunk szerint a szerződés nem pontos (illetve nem teljes) jogszabályi hivatkozást tartalmaz, valamint a megalapozó előterjesztés is az adott szerződésre közvetlenül nem alkalmazandó jogszabályra hivatkozik (a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról szóló 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet). Egyeztetett anyag június /16

17 Elvi éllel jegyezzük meg, hogy a fenti szerződés nem terjed ki az önkormányzati tulajdonban lévő, ivóvízszolgáltatással kapcsolatos közművagyon elemeire (még ha ezek aránya elhanyagolható is). Ezek üzemeltetésének feltételeiről tehát semmiféle információval nem rendelkezünk és vélhetően ilyen szerződéses megállapodás nem is létezik. IV.2.2. A jelenleg hatályos bérleti szerződés tárgya A szerződés tárgya az önkormányzatok szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos vagyonának használatba adása a Használó, a DMRV Zrt. részére a fenti közmű vagyon működtetése céljából. A szerződés kiterjed a fenti közműrendszer bővítése során a szerződés hatálya alatt létrejövő új közművagyonra is. IV.2.3. A szerződés fő elemei A Használatba adási szerződés főbb elemei a következők: a használó általános jogai a vagyon működtetésével kapcsolatban (állagmegóvás, ingatlanok használata, szolgáltatási díjak beszedése) vö. 5., 12., 13. pontok a szolgáltatási díjaknál alkalmazott amortizációs költségnek megfelelő használat díj fizetési kötelezettsége a használó részéről(10.pont), a használati díjak terhére a használó köteles elvégezni a felújítási és rekonstrukciós munkálatokat, amelyről a felek külön állapodnak meg (23., 24.pont) a használó javaslata alapján, a használó beszámolási kötelezettsége vagyon köréről (4. pont), és a használatba adók ellenőrzési joga (27.pont) a használó szolgáltatási kötelezettsége a hálózatra bekötött fogyasztók felé (17.pont). Ismereteink szerint a szerződéssel érintett közművagyon a jelen jogviszonyra egyébként nem alkalmazandó 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet alapján a használó DMRV Zrt. könyveiben kerül kimutatásra. IV.2.4. A szerződés tartama A szerződés határozatlan időtartamra jött létre, felmondásra minden év december 31-ével, legalább hat hónappal korábban közölt felmondási nyilatkozattal van lehetőség. IV.2.5. Egyéb megállapodások júliusában Szentendre, Pomáz, Tahitótfalu és Leányfalu Önkormányzatai megállapodtak, hogy az önkormányzatokra eső használati díjnak a szentendrei szennyvíztisztítóra vonatkozó részét a kapacitás-igények arányában osztják meg és rendelkeztek a fizetés módjáról. A DMRV Zrt áprilisi leveléből kiderül, hogy a használati díjak önkormányzatok közötti megosztásában nem kíván állást foglalni, illetve ellenzi a használatba-adási szerződések önkormányzatok szerinti megbontását. Ennek alapján ismereteink szerint a használati díj fizetése, elszámolása a Szentendrei Önkormányzat gesztori közreműködése alapján történik. Tekintettel arra, hogy a fejlesztéseket a fenti szerződéses rendelkezések nem fedik le, ismereteink szerint ezekre vonatkozóan is jött létre megállapodás. Továbbá, külön megállapodások rendezik a használati díjak felhasználásával és elszámolásával járó kötelezettségeket.. IV.3. Árszabályozási kérdések Felhívjuk a figyelmet, hogy Szentendre Város Önkormányzata által átadott információ alapján Szentendre Város nem él árhatósági jogkörével az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetén. Az önkormányzat számára biztosított annak a jogi lehetősége, hogy a saját tulajdonú víziközműveken megvalósuló közszolgáltatás szolgáltatási díjait megállapítsa. Az általános szabályok szerint a hatósági árakról az árakról szóló évi LVII tv.(ártv) rendelkezik. Az Ártv. szerint az Ártv mellékletében meghatározott termékekre és szolgáltatások legmagasabb (legalacsonyabb) hatósági árát a mellékletben meghatározott szervek rendeletben határozzák meg. Egyeztetett anyag június /17

18 Az Ártv. szerint az önkormányzati tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz díja és az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja hatósági árszabályozás keretei között az illetékes települési önkormányzat rendeleti úton gyakorolt árszabályozási jogkörébe tartozik. Ugyanakkor az állami tulajdonú vízi közműből szolgáltatott ivóvíz díja és az állami tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díjának meghatározása a vízgazdálkodásért felelős miniszter hatásköre. Ezen árhatósági jogkörben eljárva a miniszter kibocsátotta az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 28.) KHVM (többször módosított) rendeletet ( Árrendelet ), amely egyrészt a fogyasztók részére történő szolgáltatás, másrészt a szolgáltató vállalkozások egymás közötti szolgáltatásainak árait határozza meg. Jelenleg - az Önkormányzat tájékoztatása szerint - az Önkormányzatnál is alkalmazandó díjakat az Árrendelet határozza meg. Ennek alapján megállapítható, hogy hiába rendelkezik az Önkormányzat komoly szennyvíz-kezelési és elvezetési szolgáltatást biztosító vagyonnal, ezzel kapcsolatos árhatósági jogkörét nem gyakorol(hat)ja, ami nyilvánvalóan és egyértelműen jogellenes. Az önkormányzatoknak adott tájékoztatás alapján a rekonstrukciós munkák értéke az amortizáció mértékének megfelelő szintet biztosítja, de erről csak csekély információval rendelkezünk a DMRV Zrt áprilisi keltezésű beszámolójából. A használati díjjal nem fedezett rekonstrukciós és felújítási munkálatokról az érintett önkormányzatok és a DMRV Zrt általában külön megállapodásokat köt, ilyen megállapodás azonban nincsen birtokunkban. A DMRV Zrt. honlapján ( a következő információ található az árszabályozással kapcsolatban: Az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében a közműtulajdonos önkormányzat képviselőtestületei döntenek - rendeletben - az éves szolgáltatási díjakról. (2008. évre vonatkozóan Ft/m 3 között változnak a díjak.) Alapszolgáltatás díjösszetevői Társaságunk hatósági áras, korlátozott nyereségű szolgáltatást végez. Magyarországon a viziközmű díjait a közműtulajdonos állapítja meg. A DMRV Zrt. állami és önkormányzati tulajdonú viziközműveket üzemeltet. Az állami tulajdonú közüzemi vízműtől szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért felszámítható díjat az állam nevében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állapítja meg. (2008. évre vonatkozóan a 4/2008. (I.11.) KvVM rendelet alapján) A DMRV Zrt esetében ez az alábbi: Lakossági díjak: Ivóvíz Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m3) Csatorna Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m3) Egyeztetett anyag június /18

19 Nem lakossági díjak: Ivóvíz Bekötési vízmérő átmérője (mm) Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m3) Csatorna Bekötési vízmérő átmérője (mm) Alapdíj, fogyasztási helyenként (Ft/hónap) Fogyasztási díj (Ft/m3) 237 Az önkormányzati tulajdonú viziközművek esetében a közműtulajdonos önkormányzat képviselőtestületei döntenek - rendeletben - az éves szolgáltatási díjakról. (2008. évre vonatkozóan Ft/m3 között változnak a díjak.) Alapszolgáltatások díjösszetevői: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 23/2004. (XII. 16.) számú miniszteri rendelete alapján január 1-től új díjrendszer került bevezetésre az állami tulajdonú viziközmű rendszerekre vonatkozóan. A díjrendszer lényege az, hogy szolgáltatásunkért fogyasztási helyenként (lakásonként és elkülönült fogyasztási helyenként) minden fogyasztó állandó nagyságú havi rendelkezésre állási alapdíjat (állandó díjat) és szolgáltatásunk igénybevételének arányában köbméterenként számított változó díjat fizet. A díjrendszer egyik összetevője a havi alapdíj, amely tartalmazza - a többi közműszolgáltatáshoz hasonlóan - az adott szolgáltatás rendelkezésre állásának díját, és azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztás mértékétől függetlenül felmerülő állandó költségek egy részét (közműrendszer fenntartása, hibaelhárítás, készenléti díjak, stb.) arányosabban ossza szét - a szolgáltatást folyamatosan, vagy csak időszakosan - igénybe vevő fogyasztók között. A díjrendszer másik összetevője a változó díj, melyet az igénybevett szolgáltatás mennyiségétől függően, köbmétereként kell fizetni. Amennyiben az Ön fogyasztási helyén a viziközmű tulajdonviszonyok miatt a víz- és csatornaszolgáltatás díjai közül valamelyik nem a hivatkozott miniszteri rendelet hatálya alá tartozik, úgy az illetékes önkormányzat, mint árhatóság által évre megállapított díj szerepel a számlán. Számláinkon továbbra is szerepel a 2004-ben bevezetett vízterhelési díj, amely nem része a szolgáltatási díjnak, az APEH részére kell befizetnünk. A vízterhelési díj áthárításának módjára a 270/2003.(XII.24.) és az azt módosító 363/2004.(XII.26.) számú Kormányrendelet a következők szerint rendelkezik: a vízterhelési díj áthárításának módját a szolgáltatást igénybevevőkre a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltatást végző az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg". Jelenleg Szentendre Város vonatkozásában az átlagos lakossági vízdíj bruttó 554,4.- Ft/m 3. Ehhez a havi alapdíj csatlakozik, ami összesen 431 Ft/hó/fogyasztó. Szóbeli egyeztetéseken kapott információk alapján is kijelenthetjük, hogy az amortizáció nem térül meg teljesen a díjakban. A jelenleg alkalmazott, Ártv. által meghatározott, állami tulajdonú víziközművekre és ezzel paralel módon a szentendrei önkormányzati tulajdonban lévő hálózatrészekre is kényszerűen alkalmazandó alacsony szolgáltatási díjakban nem érvényesül az elégséges rekonstrukcióra fordítható fedezet. Ez a jövőben komoly kockázati tényező lesz mind az ivóvíz-ellátásban, mind a szennyvízelvezetés, és -tisztítás területén, akár állami, akár önkormányzati tulajdonban lévő hálózati elemek esetében is. Egyeztetett anyag június /19

20 V. A jelenlegi DMRV Zrt.-vel kötött, hatályos üzemeltetési szerződés felmondásának várható jogi, gazdasági és műszaki következményei V.1. Egy új üzemeltető kiválasztásának (2009. január 1-től), a közszolgáltatás üzembiztonság fenntartásának követelményei (jogszabályi környezet és minimális szakmai akkreditáció bemutatása) V.1.1. Jogszabályi keretek Az önkormányzatok közszolgáltatási kötelezettségét megalapozó törvényi rendelkezések elemzését az V.2. fejezetben további részletezettséggel mutatjuk be. A következő jogszabályok, melyek az üzemeltetés jogi, gazdasági, műszaki kereteit határozzák meg, függetlenül attól, hogy azok közvetlenül szakmai követelményeket megfogalmaznak-e, vagy sem. A legfontosabb jogszabályok az alábbiak: évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (Öt) évi XXXIII. tv. egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról (Ávt.) évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (Áht.) évi XVI. tv. a koncesszióról (Kt.) évi LXXXVII. tv. az árak megállapításáról (Árt.) évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról (Vgt.) 7. 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 8. 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet a közműves vízellátásról és a közműves szennyvíz elvezetésről /1997.(VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi-létesítmények védelméről /2001.(X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről /2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól /2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól A felsorolt jogszabályok, esetlegesen a jelenlegi szerződés felmondása, és új üzemeltető kiválasztásának szempontjából, a leglényegesebb részeit ismertetjük: 1. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a csatornázás. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról. 80/A. (2007. január 1-én lépett hatályba.) (1) A képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át jogi személyre, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő). Egyeztetett anyag június /20