Szanda Községi Önkormányzat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szanda Községi Önkormányzat"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szanda Községi Önkormányzat december 17.

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Jövőképünk i területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szanda Községi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Földrajzi elhelyezkedés Szanda Nógrád megyében található.. Nógrád megye az ország északi részén fekszik, Pest, Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyék, valamint a Szlovák Köztársaság határolja. Területe 2544 km², ez az ország területének 2,7%-a, amivel Nógrád a második legkisebb területű megye. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportjai töltik ki. Szanda és belterületi településrésze Szandaváralja közigazgatásilag egy községet jelent. A falu a Cserhát belsejében, a Szanda- hegy északi lábánál fekszik. Legkönnyebben a Balassagyarmat és Aszód közötti főútról Becske és Magyarnándor között lekanyarodva érhető el, vagy Balassagyarmattól Cserháthaláp és Terény érintésével. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Történetiség A térségben az ember megtelepedésére utaló jelek a Kr. előtti évből vannak régészeti leletek. A terület Kr. előtt 1500 évvel népesülhetett be a talált késő rézkori péceli leletek, bizonyítékai ennek, (a leleteket a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum és a Nemzeti Múzeum őrzi.)legelőször szkíták, nyugat felől kelták érkeztek, majd germánok vándoroltak be. A IV. század végén hunok, majd a IX. század elején honfoglaló magyarok jönnek, erre az időre a történelmi Nógrád megye területének északi részén zömében már kialakulnak a szláv települések. Az első írásos emléke 1301-ből való, ahol a falut Zonda-ként írták, minden bizonnyal Zonda György földbirtokos után. Az évszázadok során ebből a vezetéknévből magyarult a könnyebb kiejtés miatt, a ma is használt Szanda alakra. Szanda várához igen sok uradalom, birtok és falu tartozott. Fénykorát a XV. században élte, amikor is a község városi ranggal bírt. Zsigmond király a Csetneki családnak adományozza 1387-ben. Borbála királyné tulajdona ben, amelyet Albert király az évben visszavett tőle és feleségének, Erzsébetnek ajándékozott. Mátyás idejében egyházi birtok, az esztergomi érsek tulajdona. A Báthory család 1476-tól 1490-ig uralkodott Szandán. A 16. században a Báthroy főnemesi család csak kismértékben erődítette meg a jelentéktelen várat, amit 1546-ban könnyedén elfoglaltak az Oszmán Birodalom csapatai. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. Tinódi Lantos Sebestyén tollából maradt fenn a párbaj leírása, melyből megtudhatjuk, hogy a szemben álló felek vitézül harcoltak, így végül mindketten a maguk igazát bizonygatva tértek haza saját váraikba. A szandai pogányok gyakori rablóportyáinak megbosszulására végül 1551-ben a balassagyarmati magyar vitézek a legenda szerint egy rejtett üregen keresztül behatoltak a hegyi erősségbe, annak őrségét az utolsó emberig levágva. A győztes keresztény katonaság elvonulása során felrobbantotta falait, hogy többé ne szolgálhasson a pogány búvóhelyéül. Azóta egyre romosabb, régészeti feltárása és megóvása még várat magára. A várhegy keleti részén a várrom mellett geológiai bemutatóhely is található, ahol az oszlopos elválású piroxénandezit a vízszintesen egymásra épülő andezit-teraszokkal együtt különleges képződményt alkot. A középső csúcson Árpád-kori körtemplom alapjait fedezték fel, a nyugati csúcson ősi földvár nyomaira leltek. A. XV. Század közepétől a település városi kiváltságokkal bírt. A központnak számító Szandán népi pincesorok és a Máriácska káponkája, míg Váralján a Tájház és mindkét falurészen hagyományosan épült palóc paraszti porták kínálnak látnivalót. 4

5 Szandának három testvértelepülési kapcsolata van: Leszenye Szlovákiában, Hegyközszentmiklós Romániában és Dabrowa Lengyelországban. A szerbiai Kishegyessel is testvértelepülési szándéknyilatkozat készült. Gazdaság A falu életét sokáig a mezőgazdaság határozta meg. A szocializmus éveiben a helyi termelőszövetkezetben állattenyésztéssel (főként libatartással, juhokkal) és növénytermesztéssel (napraforgó, kalászosok) foglalkoztak. Napjainkban csak egy jelentősebb mezőgazdasági vállalkozás, és néhány kisgazdaság működik. A mezőgazdaságból élők aránya viszonylag alacsony. A méhészet jelent kiegészítő jövedelmi forrást, valamint az erdő- és vadgazdálkodás és a falusi turizmus. A községben nincs jelentős ipari vállalkozás. A szandai Szeszfőzde megléte fontos a környező települések szempontjából is. A hetvenes évek végén bezárt a szandai kőbánya, amelynek újranyitását tervezik. Munkalehetőség hiányában a településen élők más településekre kénytelenek eljárni dolgozni. Közszolgáltatások Szandán a közüzemi szolgáltatások közül elérhető az energiaellátás (villamos energia, gáz), a közműves ivóvíz szolgáltatás, valamint a hírközlés és postai szolgáltatás. A csapadék- és szennyvíz elvezetése nem megoldott. A település nem rendelkezik vasúti hálózattal, a tömegközlekedés autóbuszjáratokkal lehetséges Balassagyarmat irányába. A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőket, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről, valamint a szelektív hulladékgyűjtésről. A közigazgatási feladatokat január 1-től közös önkormányzati hivatal állandó kirendeltsége látja el. A szociális ellátások közül a településen van gyermekjóléti- és családsegítő és tanyagondnoki szolgálat, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés. Házi orvosi, védőnői szolgálattársulásban működik. A fogorvosi szolgáltatás és a gyógyszertár Magyarnándorban érhető el tól önálló intézményként működik a Szandai Pitypang Óvoda, a községben nincs iskola től Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér van a faluban, ahol könyvtár, emagyaroszág pont, MNVH iroda, civil szervezetek terme található, ezen kívül a művelődési ház nyújt teret a nagyobb rendezvényeknek. Egyelőre nincs étterem, de egyéb vendéglátóhelyek (italbolt, fagyizó) és élelmiszerboltok vannak. A Dudások Hagyományőrző Csoport munkája segíti néprajzi értékeink ápolását. Községünkben lehetőség van lovaglásra, vadászatra, egy közeli tavon horgászatra. Itt halad el a kék-túra útvonal. Két polgárőr egyesület működik a településen. 5

6 Demográfia Lakónépesség Fő Változás % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A fenti grafikonból kitűnik, hogy Szandán a lakónépesség száma 2007-tól kismértékű, de folyamatos csökkenést mutat. Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek 0-14 éves % 47% éves % 65% éves % 55% éves % 54% 65 év feletti % 32% 2011-ben a településen a nők száma 329, a férfiak száma 314 fő volt. Életkor szerinti megoszlásban a éves korosztálynál a férfiak aránya, amíg 0-14 éves korig a nők aránya a magasabb. A 65 év felettieknél a nők száma a férfiak számának már több mint kétszerese. 6

7 Az egyes nemeken belül az életkori megoszlás tekintetében látható, hogy a nőkénél az aktív korú (18-59 éves) népesség aránya 48%, míg ugyanez az arány a férfiaknál 63%. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 na. na ,0% ,1% ,6% ,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Szandán az öregedési index radikálisan magas értékeket és növekvő tendenciát mutat. Ugyanezekben az években a magyarországi öregedési indexek a következők voltak: 107,6 % 109,9 % 112,6 % 114,7 % 7

8 Az országos átlagértékeket kétszeresen meghaladó mutató a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. Szanda erősen elöregedő, ezért egyrészt szükséges az idősebb korú lakosságról való gondoskodás, az aktív időskor lehetőségeinek biztosítása, másrészt fontos lenne a település vonzóvá tétele a betelepülők számára. A természetes szaporodás községünkben 2008 és 2011 között csak negatív előjelű volt, mivel az élve születések számát száma minden évben meghaladta a halálozások száma ban és 2009-ben volt magasabb településre vándorlók száma az elvándorlók számánál. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. A Szanda Községi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a település működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. 8

9 Az önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Értékeink: Hagyományőrzés, közösségteremtés, kooperáció Környezetvédelem, környezettudatosság Esélyegyenlőség, szociális érzékenység, szolidaritás, tolerancia A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a a közszolgáltatások elérésében, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, tanulásban, a fizikai környezetben. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szanda Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. 9

10 Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyelőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Idősügyi Nemzeti Stratégia, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a mélyszegénységben élők, romák, fogyatékkal élő személyek, valamint a nők, gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely 10

11 csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Szanda Község Önkormányzatának képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Szanda Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CXLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) pont és az 53. (1) bekezdés felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg önkormányzat által ellátott feladatait és hatásköreit ban a Képviselő-testület elfogadta a 8/2013(IV.27.) számú, a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásokról szóló önkormányzati rendeletét. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy a településen olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célt, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Településünk egyes programjai, koncepciói saját területükre vonatkozólag határozzák meg az esélyegyenlőséget előmozdító célokat, intézkedéseket. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is átalakult évtől. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készült az önkormányzat 2014 évre vonatkozó költségvetési koncepciója, amelyet a képviselő testület 38/2013 (IV.24.) határozatával fogadott el. Településünk évre szóló gazdasági programját a Szanda Községi Önkormányzat Képviselőtestület a 26/2011 (V. 18.) határozatával fogadta el. A program kitér a közbiztonság helyi feladataira, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokra, közösségi színtér és a sport támogatására, az időskorúakra, az egészségügyi ellátásra, az óvodai nevelés biztosítására, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítésére, a közfoglalkoztatásra valamint a nemzeti és etnika kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítására. 11

12 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szanda Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja: Önkormányzati Törvény előírásai alapján február 1-jével alakult meg a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (2694 Magyarnándor, Fő u. 88.) amely Cserháthaláp, Debercsény, Magyarnándor Szanda és Terény igazgatási feladatait látja el. Szandán a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik. Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás, amely új tartalommal, kibővülő feladatokkal működik tovább. A Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ látja el a települési önkormányzatok szociális alapfeladatai közül a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működik a két településen a háziorvosi és a védőnői szolgálat. Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja Intézmény fenntartási társulás óvodai feladat ellátásnál vel megszűnt, azóta önálló intézményként működik Szandán a Pitypang Óvoda. A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőt, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről. Szanda Község Önkormányzatának önálló Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatása van július 1-től. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft., TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni szükséges. 12

13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység fogalma alatt elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és nincs sok esélyük arra, hogy ebből a helyzetből mások segítsége nélkül kitörjenek. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (2011. év) megállapítása szerint: Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermekszáma, illetve a gyermekszegénység a szegények mintegy 30%-a kiskorú), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). A mélyszegények között sok a roma származású, ugyanakkor nem minden roma származású személy él mélyszegénységben, a két fogalom nem fedi egymást. Szandán a évi népszámlálási adatok alapján 27 fő vallotta magát romának. Szandán roma nemzetiségi önkormányzat működik. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan figyel. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Szandán mint ahogyan erre a település bemutatásánál utaltunk erre - nincs jelentősebb ipari létesítmény, és mindössze egyetlen olyan nagyobb mezőgazdasági vállalkozás van, amely a családi mértéken túl mutat. A kereskedelmi és egyéb szolgáltatások mellett a községi önkormányzat jelenik meg még, mint foglalkoztató. A munkaképes korú lakosság jelentős részének el kell hagynia a települést a munkavállaláshoz. Az ingázáson túl a tömegközlekedés hiányosságai is nehezítik a munkába járást, a nógrádi szórványfalvak egymás közötti átjárhatatlansága pedig tovább rontja a munkavállalás lehetőségeit ben a településen az 1-9 fős vállalkozások száma 63, ebből a regisztrált őstermelők száma 48, a betéti társaságok száma 4, az 1-9 fős regisztrált társas vállalkozások száma 11 volt fős vagy ezt meghaladó sem társas sem egyéb regisztrált vállalkozás nem volt Szandán. (Forrás: TeIR) 13

14 számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 24 10,3% 41 9,6% ,7% 23 11,6% 38 9,7% ,4% 31 13,4% 47 11,1% ,4% 24 10,2% 36 8,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva összességében 2010-ig emelkedett, majd visszatért a évi számra, majd a 2011-es évben ez az érték csökkent. A 2010-es év 10% feletti értékénél valószínűleg az előző évek gazdasági válságának a begyűrűzése is szerepet játszhat. A nemek szerinti megoszlást megfigyelve elmondható, hogy Szandán a munkanélküliség mind számában, mind arányában jelentősen magasabb a férfiak, mint a nők körében számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 7,3% 0,0% 4,3% 0,0% év fő % 4,9% 5,3% 0,0% 8,3% év fő % 4,9% 7,9% 14,9% 5,6% év fő % 24,4% 13,2% 12,8% 5,6% év fő % 9,8% 13,2% 10,6% 13,9% év fő % 17,1% 23,7% 17,0% 25,0% év fő % 14,6% 21,1% 21,3% 19,4% év fő % 12,2% 7,9% 12,8% 16,7% év fő % 4,9% 7,9% 6,4% 5,6% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti vizsgálata arra mutat rá, hogy a településünkön a év közötti korosztályt érinti leginkább az munkahely elvesztés, az álláskeresés problémája ban a év közöttiek, 2009-ben és 2011-ben év közöttiek, míg 2009-ben és 2010-ben a év közöttiek aránya emelkedik a 20 %-os érték fölé. 14

15 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,2% 33,3% 36,6% ,7% 52,2% 42,1% ,8% 29,0% 25,5% ,3% 45,8% 41,7% 2012 n.a. n.a 0 n.a n.a 0 ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya az átmeneti és a tartós munkanélküliség viszonyát mutatja meg a településen. Szandán ez az érték 2008 és 2011 között 25 és 42 % között változott. A legkedvezőbb 2010-ben volt, amikor a 47 regisztrált munkanélküliből 35 féléven belül el tudott helyezkedni, a legkedvezőtlenebb 2009-ben, amikor a 38 nyilvántartott munkanélküliből 16 tartósan állás nélkül maradt. Ehhez hasonló értékek köszönnek vissza a 2011-es évben is. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek körében zömében szintén magasabb Szandán a férfiak aránya, mint a nőké számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 3 6,4% 4 5,3% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,3% 1 1,8% 2 2,3% ,0% 2 3,4% 2 2,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az adott korosztályhoz viszonyítva 5 % vagy ez alatti értéket mutat községünkben. 15

16 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,1% 10 31,3% 21 65,6% ,3% 12 31,6% 24 63,2% ,3% 16 34,0% 29 61,7% ,6% 10 27,8% 24 66,7% Az iskolai végzettség szerinti megoszlás szerint az álláskeresők között a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel (szakiskola, szakközépiskola, főiskola) rendelkezők aránya 61,7-66,7 %-os, a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek száma 1 illetve 2 fő, a 8 általánossal rendelkezők aránya azonban közel egyharmados. Ez azt jelenti, hogy a szandai munkaképes korú lakosság szakmai, tanfolyami képzése a munkaerő piaci igények figyelembevételével nagyon fontos. c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest % % n.a. Forrás: az önkormányzat adatai Szandán a közfoglalkoztatásban résztvevők száma és aránya az aktív korú lakossághoz viszonyítva enyhén emelkedő tendenciát mutat az utóbbi években. A községi önkormányzat igyekszik valamennyi olyan foglalkoztatási lehetőséget megragadni, amely a település lakosai számára előnyös. Így 2011 év végétől két lépcsőben a Belügyminisztérium biomassza kazán programjában vesznek részt, amely az intézmények hatékony energiafelhasználását és a foglalkoztatást egyaránt elősegíti ban a Szanda Községi Önkormányzat a képzéssel és oktatással egybekötött téli közfoglalkoztatási programban vesz részt, valamint a kulturális közfoglalkoztatásba is bekapcsolódik. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 16

17 számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés Legközelebbi centrum elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal 25 perc 7 40 perc 0 0 Megye-székhely 90 perc perc 0 0 Főváros 120 perc 5 2 óra 20 perc 5 2 óra 30 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Szanda nem bővelkedik helyi foglalkoztatási lehetőségekben. Tervezett beruházásokról, lehetséges vállalkozásokról nincs tudomásunk. A település viszonylagos elzártsága problémát okoz a közlekedés szempontjából. A legközelebbi város Balassagyarmat, ennél messzebbre eljutni közösségi (tömeg-) közlekedéssel a csak átszállásokkal lehet, ezért ennél távolabbra a helyből kiinduló munkába járás - a órás munkarend kivételével autóbusszal és vonattal nagyon nehezen megvalósítható, nem is jellemző a falu lakosaira. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Kifejezetten a fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nincsenek a településen. A Dekra Akadémie Kft az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők részére az Európai Unió és a MVH által 100 %-ban finanszírozott képzéseket indított Szandán 2011-ben (fakitermelő valamint mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő tanfolyam) ban az idegen nyelvi és az informatika kompetenciák fejlesztésére nyílt lehetőség 2-5 % önrész befizetése mellett a TÁMOP program segítségével. A Cserhát Natúrpark Svájci Alapból megvalósuló több település érintő alapfokú gombafelismerő tanfolyama szintén 2013-ban indult el szandai helyszínen. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Kis település lévén nincsenek kifejezetten a munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ Balassagyarmati Kirendeltsége szervez időszakonként az álláskeresők részére tanfolyamokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat portálján (www.aszf.hu) megjelenő aktuális támogatásokról az IKSZTben működő emagyarország Ponton lehet informálódni, és igény szerint a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás valamint az IKSZT munkatársa a segítik az ehhez kapcsolódó és az egyéb foglalkoztatottságot elősegítő helyzetekben a tájékozódást. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 17

18 Saját fenntartású intézményekben (óvoda, polgármesteri hivatal, IKSZT) a foglalkoztatottak alacsony létszáma és a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségek meglétének hiánya miatt mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása az utóbbi években és jelenleg nem történik, de a közfoglalkoztatás során igen. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns községünkben. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A Szociális törvény a és 47. -a alapján aszociálisan rászoruló személyek részére a következő pénzbeli és természetbeni ellátási formák adhatók: Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély. Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók, így lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Természetbeni ellátás továbbá a köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,adósságkezelési-szolgáltatás január 1-től módosultak a hatáskörök, az ápolási díj, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a járási hivatalok hatáskörébe került. Szanda vonatkozásában a Balassagyarmati Járási Hivatal az eljáró hatóság számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Szandán a közgyógyellátásban részesülők száma 2008 és 2011 között emelkedő majd csökkenő tendenicát mutatott, a lakónépességhez viszonyított arányuk 3,6 és 4,6 % között mozgott. Az ápolási díjban részesítettek száma a évi csökkenést követően a következő két évben emelkedett. Ez a mutató is a falu elöregedését erősíti meg, amelyről az állandó népességnél a magyarországi örgedési indexet kétszeresen meghaladó értékhez kapcsolódva szóltunk. A lakosság elidősödése magával hozza a 18

19 róluk való gondoskodás szükségességének fokozódását, s ha ez családon belül megoldható, akkor az aktív korúak az ápolási díjban részesülnek, ahogyan ezt a grafikon is mutatja a községünkben egyre többen számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Az állam különféle támogatásokkal segíti, ösztönzi az állampolgárokat és a munkáltatókat, hogy minél többen jussanak munkához. Ezek közé tartoznak pl.: az álláskeresési járadék, álláskeresési segély és az álláskeresők költségtérítése, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások, a képzések elősegítése. Az álláskeresési segély a nyugdíj előtti munkanélküli segély, illetve előtt létezett előnyugdíj jogintézménye november 1-től rendeződött szeptember 1-től ismét lényegesen megváltoztak az álláskeresési segélyre vonatkozó szabályok. Korábban álláskeresési segélyt kaphatott az is, aki az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, vagy arra nem volt jogosult, de legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezett. Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt kell megállapítani, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - kereső tevékenység miatt - megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,5% ,8% ,4% ,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szandán az álláskeresési segélyben részesülők száma a vizsgált időszakban változó tendenciát mutat, az aktív korú lakossághoz viszonyított arányuk 0,5 ill. 1,4 % közötti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma a legmagasabb értéket 2010-ben érte el, ekkor 6 fő 19

20 számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,9% ,4% ,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Szandán a vizsgált időszakban az álláskeresési járadékra jogosultak száma 5 és 11 fő között változott, a nyilvántartott álláskeresők számához viszonyított arányuk viszonylag alacsony 13,9 és 28,9% közötti értéket mutatott. Ez azt jelenti, hogy 2009-ben majd minden harmadik, az egyéb években minden 5-dik, 2011-ben a 10%-os értékhez közel csak minden 9-dik, tízedik regisztrált álláskereső volt álláskeresési járadékra jogosult számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési támogatás) év részesülők fő évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,50% n.a. n.a n.a. n.a % 7 18,40% n.a. n.a , 71% 4 8,50% n.a. n.a ,42% 14 38,90% n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az aktív korúak ellátására jogosultak pénzbeli ellátásának két típusa van: a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint rendszeres szociális segély. Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően dönt a települési jegyző arról, hogy a jogosult részére rendszeres szociális segélyt, illetőleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell-e megállapítani. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultságát évente felülvizsgálják. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 7, 4 és 14 fő volt ben megközelítette a munkanélküliek 40 %-át. Figyelemre méltó továbbá, hogy a munkanélküliséghez köthető támogatások (álláskeresési segély, álláskeresési járadék) száma elmarad a nyilvántartott álláskeresők számától. A számadatok alapján jó néhányan ellátatlanok a településen. Tájékoztatásuk a szociális támogatásokról fontos. Az, az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján 20

21 egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult. [Szt. 37. (1)] Ha a rendszeres szociális segélyre jogosultság a jogosultsági feltétel hiányában megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani és a 35. (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni. A rendszeres szociális segély legmagasabb összege január 1-jétől Ft. Abban az esetben, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély legmagasabb összege Ft. [R. 17/B. (2)- (3)] Szandán a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2008-ban volt a legmagasabb: 15 fő, amely az aktív korú lakosság 3,5%-át tette ki, a további években a részesülők száma 10 fő alatt maradt, és az aktív korúakhoz viszonyított arányuk 1% körül mozgott. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága 1991-ben kiadott indoklásában értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, ez minden ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.); biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). 21

22 Szandán a 420 lakóingatlan található. Az itt lakók elenyésző kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. A lakások száma a vizsgált négy év alatt szinte stagnált. Csak 2009-ről 2010-re következett be a számukban változás, ekkor 2-vel lett több a lakások száma. Lakónépesség Fő év összes lakásállomány (db) Forrás: TeIR Ha a lakónépesség számához viszonyítjuk a lakások számát, akkor azt látjuk, hogy Szandán hozzávetőleg 1,5 lakosra jut egy családi ház. A településen az egyedülállóak száma valóban magas, azonban nem elenyésző az üres vagy hétvégi házként használt lakóingatlanok száma sem. A 2001-es KSH népszámlálási adatok szerint Szandán 284 háztartás, 296 lakott lakás, 6 más célra használt, 81 nem lakott és 28 üdülésre használt lakás volt. a) bérlakás-állomány Településünkön nincs bérlakás-állomány. b) szociális lakhatás Nem releváns. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem releváns. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Nem releváns. e) lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Fajtái: 1. normatív lakásfenntartási támogatás (továbbiakban: normatív támogatás) 2. adósságkezelési szolgáltatás részeként megállapított lakásfenntartási támogatás Jogosultsági feltételek: 1.) Normatív támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. 2.) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatást nem igényelhet. 22

23 Támogatás mértéke 2013-ban: a) a lakásfenntartás elismert költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át, b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,-Ft/hó. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. [Szt. 38. (3)] Központi költségvetésről szóló évi CCIV. törvény 56. (5): az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség évben 450 forint. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, ha négy személynél több lakik a háztartásban, a 65 nm felett minden további személy után 5-5 nm,de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. [Szt. 38. (4)] Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani. [Szt. 38. (5)] 23

24 Szandán a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma a 2008 és 2011 közötti időszakban folyamatosan és fokozatosan emelkedett ban 6, 2009-ben 14, 2010-ben 17, 2011-ben 22 fő kapott lakásfenntartási támogatást. A lakás fenntartása a faluban egyre többeknek okozott gondot az alacsony jövedelmek mellett. Adósságcsökknetési támogatást a településen a vizsgált időszakban nem vettek igénybe. A központi költségvetés mindkét támogatási forráshoz 10%-kal járul hozzá. f) eladósodottság A lakosságnak mint fogyasztónak nyújtott hitel jelentősége a tartós fogyasztási cikkek térhódításával kapcsolódik össze. Korábban a lakosságnak fogyasztási céllal nyújtott hitel nem tipikus banki művelet, jóval inkább zálogházi tevékenység volt, ahol kézizálog ellenében rövid lejáratra, szükség esetén folyamatosan megismételve a rövid lejáratot, a zálogház a saját pénzkészletéből az időlegesen pénzszűkében lévő ügyfeleit hitelezte. A zálogházak mellett a takarékpénztárak tevékenységi körébe tartozott fedezet ellenében a kis összegű lakossági hitelek nyújtása. A tartós fogyasztási cikkek elterjedésével a termelők, a kereskedők a kapacitások kihasználása és a forgalom növelése, valamint a piacszerzés érdekében a hitelre történő értékesítést ösztönözték. A fogyasztók (háztartások, lakosság) a mielőbbi vásárlásban és fogyasztásban voltak érdekeltek, ezért szívesen fogadták a hitel lehetőségét. A művelet egyszerűen leírható: a kereskedő (termelő) a bankkal megállapodva - adott saját részt kikötve - a terméket a vevőnek átadja. A bank a vásárlóval hitelszerződést köt, ahol rögzítik a kamatot, az egyéb költségeket, a törlesztési időt és a törlesztési periódusonként esedékes összeget. A hitel fedezete a vevő várható jövedelme, esetleg a megvett áru. A tipikus lakossági hitelfelvételi cél a lakásvásárlás vagy a lakás- (ház-) építés finanszírozása. (Pénzügyi Szemle Online, április) Az eladósodottság a bérjövedelem csökkenésével illetve megszűnésével krízis helyzetbe hozza hitelt felvevőket, amelynek kezelése társadalmi szintű méretekben értelmezhető. A megélhetés során keletkező tartozás felhalmozás egyrészt a lakosság elszegényedésével, másrészt a közép és fiatalabb generációnál megjelenő törlesztési morál roncsolódásával lehet valószínűleg összefüggésben. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szandához több külterületi településrész tartozik, ezek közül Szőlőkalja és Cservölgy pusztákon vannak állandó lakosok. Az itt élő néhány család a Szanda belterületén található gáz- és vízhálózathoz nem tud csatlakozni, a vezeték nélküli telefonszolgáltatók általi lefedettség számukra is többnyire megoldott. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Szanda községre nem jellemző. Nem jöttek létre telepek, nincsenek szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, 24

25 e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Szanda községben az egészségügyi alapellátás feltételei a Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében biztosítottak. (Mivel a társulás székhelye Terényben található, ezért statisztikai adatokat Szandára vonatkoztatva a KSH rendszerében nem találhatunk.) A községeket ellátó háziorvos a gyermek- és egyben a felnőtt betegellátást is végzi saját körzetében. A folyamatos betegellátás a napi rendeléssel biztosított: Hétfőn és csütörtökön délelőtt Szandán. Kedden és pénteken Terényben. Szerdán délelőtt a szandaváraljai településrészen. A Terény-Szanda Egészségügyi Társulás keretén belül védőnői szolgálat működik. A védőnő feladatkörébe tartozik: a terhes- és gyermekágyas gondozás, 0-6 éves korig az egyéni és családgondozás, a községekben működő oktatási intézmények óvodák, iskola védőnői ellátása. Ezt a munkát tanácsadás és családlátogatás keretében végzi részben a háziorvossal, részben önállóan. Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja A fogorvosi szolgáltatás és a gyógyszertár Magyarnándorban érhető el. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés a lakosság számára biztosított. Az életkor és neme által meghatározott kockázati faktor lehetőségével bíró célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van mammográfiai szűrővizsgálat, melyet az érintettek igénybe is vesznek a salgótarjáni Rendelőintézetben. A kisgyermekek és óvodás korú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok rendszeresek. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálatát, az óvodáskorú gyermekek kötelező szűrővizsgálatát a védőnő, a háziorvos bevonásával végzi. A fogászati szűrést óvodásaink Magyarnándorban a Fogorvosi Rendelőben veszik igénybe. 25

26 Az IKSZT a működése óta - bár nem tartozik az intézménynek sem kötelező, sem a választott feladatai közé rendszeresen, évente több alkalommal is helyet és lehetőséget biztosít szemészeti, hallás és egyéb egészségügyi szűrővizsgálatok (csontsűrűség mérés stb.) megvalósításra. TÁMOP /1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok - lokális színterek című projekt keretein belül a Egészségesen fejlődő pitypangokért Szandán című pályázat megvalósítása 2012 őszén indult el a Pitypang Óvodában, más célcsoporttal, de ugyanennek a projektnek a keretein belül Egészségmegőrzés palóc módra Szandán címmel valósít meg a Szanda Községi Önkormányzat pályázatot 2013 júniusától. A pályázatok egészségügyi állapotfelméréseket, szűrővizsgálatokat, életmódhoz, életvitelhez, életvezetéshez kapcsolódó szakértői tanácsadásokat, egészségügyi és mentálhigiénés előadásokat foglalnak magukba. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő és rehabilitációs ellátást a Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház látja el, amely a településtől 20 kilométerre található. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat az óvodai és a szociális étkeztetést a Terény Község Önkormányzatának napközi otthonos óvodájából biztosítja megállapodás alapján. A szociálisan rászorultak részére ugyaninnen biztosított a meleg étel. A közétkeztetési konyha által nyújtott szolgáltatás megfelel az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 50. (3) bekezdésének, mely szerint a közétkeztetésben különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. A szolgáltató minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos, szakember bevonásával történik. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Szandán füves labdarúgó pálya biztosítja a sportolási lehetőséget. Az óvodában tornaszoba áll a kisgyermek rendelkezésére, az IKSZT termei igény szerint lehetőséget biztosítanak a felnőtt csoportoknak a benti tornához. A fiatalok kisebb öntevékeny csoportja működteti az eszköz és egyéb felújításra váró konditermet. Magán úton van mód sportlovaglás megvalósítására a településen. g) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A települési önkormányzat az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból fogyatékosságukból -, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a fogyatékos betegekről is, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek. A házi segítségnyújtás kistérségi társulás keretében biztosított. Az ellátottak jelentős többsége időskorú, de fogyatékos személyek is igénylik ezt a szolgáltatást. Jelenleg 8-9 főt lát el egy gondozónő, Szandán 3 gondozónő végzi a szolgáltatást. Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás: 2013 júniusáig önkormányzati társulás keretében működött, jelenleg önállóan működik Szandán. A községben 1 fő dolgozik a törvényi feltételeknek megfelelően, gyermekjóléti és családsegítő feladatok ellátására. A szolgálat jelenleg a IKSZT-ben működik. A fogadóóra kedden délutánonként van, irodai felszereltsége viszonylag megoldott. 26

27 A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás igénybevétele önkéntes. A családsegítés keretében biztosítani kell - többek között- a fogyatékossággal élők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Településünkön nem releváns. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A településen falubusz juttatja el: - az időseket és szociálisan rászorult személyeket a kórházba, a rendelőintézetbe - csütörtökönként a laboratóriumi vizsgálatra beküldött vért a rendelőintézetbe - a szandaváraljai település részen lakó óvodás gyermekeket az óvodába - a Szandavár Nyugdíjas Klub Egyesület tagjait rendezvényekre vagy az önkormányzat képviselő testülete által részben támogatott kirándulásra Szintén a tanyagondnoki szolgálat segítségével történik az idősek számára az orvosi vizsgálatok során felírt gyógyszerek receptjeink Balassagyarmaton történő kiváltása és a faluban történő házhoz szállítása. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Jelentősebb rendezvények Szandán: Községi Farsang január, február A Hagyományőrző Csoport vidám műsora Bor- és süteményverseny február A gazdák és a háziasszonyok versengése Kiszehordás (Szandaváralja) Virágvasárnapi tavaszköszöntő (ha nem hal meg asszony!) Anyák Napja május - Az édesanyák és a nagymamák köszöntése Legyetek jók, ha tudtok! Gyermeknap május - Apraja-falva (18 év alattiak) együtt mulat Aranyvareca Főzőverseny július Bográcsételek készítése Szandaváralján Búcsú a Képecskéhez Mária forrás szeptember Hagyományőrző Kisasszony-napi Mária búcsú Szüreti Mulatság szeptember, október- Toborzó felvonulás és bál (Civilek szervezésében) Idősek Napja október 1. Az önkormányzat köszönti az időseket Örömhírt mondunk! Karácsonyi köszöntő - december - Adventi készülődés és karácsonyvárás a) közösségi élet színterei, fórumai A Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény pont és az 53 (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik, és az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt, rendkívüli és ünnepi ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A bevezetőben felsorolt jelentősebb rendezvények többsége a művelődési házban illetve ennek udvarán, valamint Szandaváralján a szabadtéri színpadon kerül megrendezésre. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT, Kemencésház) ad otthont a kisebb, 70 fő alatti rendezvényeknek. Író-olvasó találkozók, kézműves foglalkozások, ismeretterjesztő előadások, különféle 27

28 tanfolyamok valósulnak meg itt. A Hagyományőrző Csoport és az egyéb non formális csoportok próbáinak, valamint a Szandavár Nyugdíjas Klub üléseinek, közgyűléseinek a helyszíne is ez. Azok, akiknek az otthonában nincs internet hozzáférés szintén az IKSZT-ben igénybe vehetik az emagyarország Pont, valamint a könyvtár szolgáltatásait. A helyi lakosok az önkormányzat honlapjáról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktusok nincsenek, azok kezelésére nincs szükség. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A község lakóira jellemző, hogy szükség esetén egy-egy adott cél elérése érdekében összefognak, ennek megvalósulását anyagi segítséggel is támogatják. Az egyik legutóbbi példa erre az óvoda épületének felújítása volt, ahol a falu lakói adományokkal és önkéntes munkavégzéssel is hozzájárultak az intézmény főként önerőből történő megújulásához. Több mint 3 éve csatlakozott a település a Te szedd országos mozgalomhoz, amelynek keretében szervezett hulladékgyűjtés történik önkéntes munkában. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Szanda Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat több területen együtt működik a települési önkormányzattal. Kisebb programjaik mellett általában augusztus hónapban rendezik meg a Roma Napot, amelyen nemcsak a romák, hanem a település apraja-nagyja részt vesz. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva Folyamatosan nő a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei fejlesztési lehetőségek 1. A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra. 2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeibe. Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával. Pályázati lehetőségek keresése kültéri sporteszközök beszerzéséhez 28

29 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Szandán, mint ahogyan azt az öregedési indexet táblázatából kiollózott oszlop is mutatja, a gyermekek száma évről évre sajnos egyenletesen csökken. A településen önálló intézményként működik a Szandai Pitypang Óvoda (OM azonosítója: ). Az óvoda épületét 2012 őszén újították fel, 2013 januárjától vehették birtokba a gyerekek. Az óvoda kertje, külső játékai megszépülésre várnak még. Egy gyermek csoport van. A férőhely hiány miatt az utóbbi tíztizenöt évben senki sem került elutasításra. 1 óvónő és 2 dajka gondozza a gyermekeket. A hiányzó óvodapedagógusi létszám betöltése folyamatban van számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 29

30 ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 1,5 hónap Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 1 1 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 1 0 Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapotot ért a jogszabály, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetett és a védelembe vett kiskorúak számát a település jegyzője tartja nyilván. A jegyző védelembe veszi a gyermeket, ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátások önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, de segítséggel a gyermek fejlődése, nevelése a családban biztosítható. A jegyző munkáját a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársa segíti. 30

31 számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma na na na na. 5 Forrás: TeIR Szandán a veszélyeztetett kiskorúak száma változó, 2008-ban nem volt ilyen eset, 2009-ben és 2010-ben 2-2 gyermeket érintett, míg 2011-ben a veszélyeztetett kiskorúak száma 5 fő volt. A védelembe vett 18 év alattiak száma a vizsgált négy év alatt 2 fő volt, 2011-ben. b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, természetbeni támogatásnak (július, november hónapban) az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére. A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban ,- Ft) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban ,- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható. 31

32 év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Szandán a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma és aránya az adott korosztály számához viszonyítva magas ben, amikor az előző évhez képest 10 fős csökkenés tapasztalható a kedvezményezettek számában, 45-en részesültek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ez több, mint a fele az adott év 0-17 éves korú lakosságának (82 fő), s bár a gyermekvédelmi kedvezmény 18 éves kor felett is igényelhető és megállapítható, akkor is közel minden második gyermek szociális rászorultságát mutatja a településen. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A település jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll - aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen óvodáztatási támogatást állapíthat meg, amely pénzbeli támogatás. Szandán 2011-ben 2 fő részesült óvodáztatási támogatásban. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányadó szabályok szeptember 1-jei hatálybalépése miatt módosultak az óvodáztatási támogatásra vonatkozó szabályok is. Óvodáztatási támogatásra ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek törvényes képviselői jogosultak. Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránt 2013.szeptember 1-je után benyújtott kérelem esetén a jogosultság akkor állapítható meg, ha a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének fennállását a jegyző megállapította, és a gyermek legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig (tárgyév augusztus 31- ig), amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába. h) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 32

33 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodás és általános iskolás gyermekek étkeztetését 100 %-ban, a három- vagy többgyermekes családok gyermekeinek, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek étkeztetését az intézményi térítési díj 50%-ában finanszírozza. A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat rendeletében a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt állapíthat meg. Az óvodában van ingyenes étkezést és 50 %-os kedvezményt igénybe vevő gyermek is. A 2013/14-es nevelési évben a 9 kisgyermek közül 2 fő 50 %-os térítési kedvezményben, 4 fő ingyenes étkezésben részesül. Nyári étkeztetésre nincs lehetőség számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban résztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma száma évfolyam évfolyam na na na e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem releváns. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Nem releváns. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése 2012.október 3H Település adatok Település Óvodás korú 2H Óvodás korú 3H Alapfokú 2H Alapfokú 3H Középfokú 2H Középfokú 3H Szanda

34 2013. január 3H Település adatok Település Óvodás korú 2H Óvodás korú 3H Alapfokú 2H Alapfokú 3H Középfokú 2H Középfokú 3H Szanda Forrás:www.kir.hu A legfrissebb adatok, helyi adatgyűjtésből származnak: a október 1-i óvodai statisztika szerint Szandán 1 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár az óvodába augusztus 31-éig a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmát a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény tartalmazta. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben azonban e fogalom már nem szerepel szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek (fiatal felnőtt) fogalma és e tény fennállásának megállapítása, mint a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések egyike, a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben került szabályozásra. A szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyermekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A gyermekvédelmi törvény értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: - a szülő, a családba fogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség; - a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; - az elégtelen lakáskörülmények; - a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik) - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély) jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi) - a gyermek szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben, vagy az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek- 34

35 (elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény az integrált településfejlesztési stratégia, illetve ennek hiányában környezettanulmány által megállapítható. ) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll. A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló eljárás soránaz ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását is. Amennyiben a feltételek fennállnak, a jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító határozat meghozatalával egyidejűleg, azzal azonos időtartamra, de külön döntéssel megállapítja, hogy a gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet új szemlélettel történő meghatározása nem érinti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kötődő kedvezményeket. Így a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek- függetlenül attól, hogy hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű- továbbra is jogosult az ingyenes tankönyvre, a bölcsődében, az óvodában és az iskola 1-8. évfolyamán az ingyenes gyermekétkeztetésre, a szociális nyári gyermekétkeztetésben való részvételre és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó minden egyéb juttatás, kedvezmény igénybevételére. A Pitypang Óvodában a 2013/14-es nevelési évben (az október 1-jei állapot szerint) 9 kisgyermek részesül óvodai nevelésben, közülük 5 hátrányos helyzetű, és ebből 1 halmozottan hátrányos helyzetű. Az 1 HHH-s kisgyermek szolgáltatásokhoz való hozzáférése megoldott. (A legfrissebb adatok forrása: helyi adatgyűjtés.) a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) Az önkormányzat a védőnői szolgálatot a Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működteti. A védőnő heti rendszerességgel, az terényi orvosi rendelő épületében kialakított védőnői helyiségben látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat. Szandáról a kisbabák és az anyukák átszállítása többnyire falubusszal történik. Az otthonukban is rendszeresen felkeresi a családokat, figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnői feladatellátás körébe 0-14 éves korosztályig folyik területi gondozás. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Nem releváns. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások biztosítják. A településünkön igénybe vehető főbb ellátások: - Pénzbeli és természetbeni ellátások: a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. - A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a gyermekjóléti szolgáltatás. 35

36 A gyermekjóléti szolgálat igénybevétele is önkéntes, bárki igénybe veheti, aki problémái érdekében segítséget igényel. A szolgálat nem lát el hatósági tevékenységet, de a törvény rendelkezéseiből adódóan jelzési kötelezettséggel bír. A szolgálatnál nyilvántartott gyermekek száma 2012-ben 4 fő volt. Alapellátás keretében jelenleg 20 gyermek részesül családgondozásban, védelembe vétel keretében 9 fő. A veszélyeztetettség okai: a szülők életvitele, alkoholizmus, alacsony jövedelmi viszonyok, fogyatékosság, egészségügyi problémák, családi konfliktus, kapcsolattartási nehézségek, nevelési problémák. Egy-egy családban a problémák halmozottan is jelentkeznek. e) gyermekvédelem A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében - az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, - a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, - a köznevelési intézmények, - a rendőrség, - az ügyészség, - a bíróság, - a pártfogó felügyelői szolgálat, - az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, - a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, - a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, - a munkaügyi hatóság. Az előzőekben felsorolt intézmények és személyek kötelesek - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. Ezek a személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Helyben a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szervezi, a jelzőrendszeren keresztül érkezett vagy önként jelentkezett kliensek részére nyújt szolgáltatást, közreműködik a védelembevétel előkészítésében, folyamatában, felülvizsgálatában. i) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Településünk 20 km-es körzetében egy anyaotthon található Balassagyarmaton. A Reménysugár Otthon befogadja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet és gyermekét. Családok átmeneti otthona a megyeszékhelyen, Salgótarjánban van. Gyermekotthon a megyében, hozzánk legközelebb Szátok településen található. 36

37 g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A településen nincs sportcsarnok, de az óvodának tornaszobája van. Az önkormányzat futballpályája is szükség szerint használható. Játszótér az óvoda udvarában található, a településnek külön nincs. Amikor mód van rá, elsősorban pályázati lehetőségek kihasználásával, a gyermekek egészség- és mozgásfejlesztése. Az egészségfejlesztés most fokozottan előtérbe került az óvodás gyermekek körében a már említett TÁMOP /1 pályázati támogatásnak köszönhetően. Szabadidős programokon a település minden gyermeke érdeklődési körének megfelelően részt vehet a Művelődési Ház IKSZT-ben megszervezésre kerülő szabadidős foglalkozásokon, pl: kézműves foglalkozások, könyvtári foglalkozások, kirándulások, internet elérhetőség stb. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat a terényi óvoda konyhájával kötött szerződés alapján oldja meg. A konyha nyújt ellátást az óvodai, és a szociális étkeztetést igénylők számára is. Hétvégén a konyha nem üzemel, szünidei (nyári) szervezett gyermekétkeztetés nincs. Ingyenes tankönyvet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők kaphatnak. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs tudomásunk ilyen esetről. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A szociálisan rászoruló gyermekek és szüleik évente egy-két alkalommal Európai Uniós élelmiszersegély csomagban részesülnek. Településünk a Magyar Élelmiszerbank Egyesület útján jut élelmiszeradományhoz. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek a többi gyermekkel együtt, integráltan vesznek részt az óvodai, illetve általános iskolai nevelésben-oktatásban. A januári KIR-stat adatok szerint Szandán az óvodáskorú gyermek között 2 fő HH és 3 fő HHH, az alapfokú intézmények tanulói között 15 fő HH, a középfokú intézmények tanulói között 6 fő HH. b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A logopédiai feladatokról társulás keretében gondoskodunk. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Nincs tudomásunk ilyen esetről. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Nem releváns. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása. A program keretében olyan szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatásban résztvevő hallgatóknak folyósítható az ösztöndíj, akik a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkeznek, 37

38 felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos) képzésben vesznek részt. A többszintű támogatási rendszer pénzügyi fedezetéül három forrás szolgál: a települési önkormányzati, a megyei önkormányzati, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma finanszírozásával a felsőoktatási intézményi költségvetésben megjelenő elkülönített forrás. Szandán a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer több mint 10 éve működik. A felső oktatásban résztvevő hallgatók számától függően évente 3-7 pályázat érkezik, a jogosultsági kritériumoknak megfelelő pályázatokat az önkormányzat képviselő-testülete támogatja. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma fejlesztési lehetőségek A tanulást segítő helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára. 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esélyegyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Pl. az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, vagy az, hogy a nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 38

39 Amíg a nyilvántartott álláskeresők számát és arányát tekintve ( számú táblázat) megállapítható volt, hogy Szandán a munkanélküliek körében alacsonyabb a munkanélküli nők száma, mint a férfiaké, addig az táblázatból kitűnik, hogy a foglalkoztatottságot tekintve is alacsonyabb a foglalkoztatott nők száma, mint a férfiak száma a településen. A munkavállalási korú férfiak 53, 55, 56 54%-a volt foglalkoztatott Szandán 2008 és 2011 között, amíg a nőknél ugyanez az arány 43 és 47 % közötti értékeket mutatott az adott években, 2011-ben volt a legkedvezőbb a helyzett, amikor elérte az 50%-ot, így a munkaképes korúak közül a faluban minden második nő foglalkoztatottként szerepelt. Így elmodhatjuk, hogy bár a munkanélküli nők száma évről évre csökken, a foglalkoztatottak száma stagnál illetve enyhén emelkedik, a munkaképes lakosság azonos nemű tagjait összehsonlítva a férfiak foglalkoztatás tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak. (Az éppen Gyeden Gyes-en lévők száma persze árnyalhatja a felvázolt helyzetet.) 39

40 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Szandán 2013 novemberében indult el a téli közfoglalkoztatási program, amely kompetenciafejlesztéssel is párosul. Ebben a programban 8 nő vesz részt, amely a településen élő munkanélküli nők számát tekintve jelentősnek mondható. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Szandán az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 évesnél idősebb nők száma és aránya valamelyest csökkent 2011-ben a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest ( sz. táblázat). Mivel azonban a felnőttoktatásban a 8. évfolyamot sikeresen elvégzők száma nullás értékeket mutat a csökkenés okát valószínűleg a felnövekvő generációnál a 8 általánost iskolai rendszerben elvégzettek magasabb aránya, illetve az időskorú lakónépességnél a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők elhalálozási száma mutatja meg. A nyilvántartott álláskeresők között ( számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció című fejezetnél) 2011-ben a 36 munkanélküli közül 2-en 8 általános iskolai végzettségnél alacsonyabb, 10-en 8 általános iskolai végzettséggel, 24-en 8 általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel rendelkeztek. Arányaiban viszonyítva a fentieket körülhatárolható, hogy az iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya a munkahelyen elhelyezkedés lehetőségeit leszűkíti. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs tudomásunk ilyen jellegű esetekről. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,9% 44 15,8% 46 15,9% ,8% 39 13,2% 24 8,4% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 40

41 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év 3 év alatti gyermekek száma a településen működő bölcsödék száma Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés bölcsődei férőhelyek száma működő családi napközik száma férőhelyek száma családi napközikben férőhelyek összesen önkormányzati egyéb Szandán, ahogyan azt a fenti táblázat is mutatja, sem bölcsőde, sem családi napközi nem működik. Sajnos, a 3 év alatti gyermekek száma is évről évre fokozatosan csökken. Az anyáknak a gyermekük óvodáskor előtti munkába való visszatérésére (jellemzően ilyen az utóbbi években már nem fordul elő) dadák, bébiszitterek segítségével lenne lehetőségük. A településen egy óvoda működik, jelenleg önálló intézményként 20 férőhellyel, így a 3-6 éves korú gyermekek óvodai elhelyezésére minden szandai család számára a lehetőség biztosított. A Pitypang Óvoda azon túl, hogy fogadni tud valamennyi 3-6 éves korú kisgyermeket, a rugalmas nyitvatartási idővel is segíti a munkavállaló édesanyákat. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A család- és nővédelmi gondozást az Eütv a rögzíti, ennek értelmében biztosítani szükséges a gyermekvállalás körülményeinek elősegítését a tanácsadás és gondozás eszközeivel, a családtervezéssel összefüggő ismeretek átadását és a nők egészségvédelmét szolgáló intézkedéseket. A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő. Szandán 1 védőnő látja el a feladatokat. A védőnői szolgálat a Terény- Szanda Egészségügyi Társulás intézményi keretein belül működik. Az egy védőnőre jutó gyermek száma a településen 2008 és 2011 között minden évben 20 fő alatt maradt. A védőnő nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermekorvosi feladatokat is ellátó házi orvossal. 41

42 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A család érték. A család értéket képvisel, amennyiben a bennük élő egyének testi, lelki és szellemi épségét nem veszélyezteti senki a családon belül. A családi szerepek változhatnak. Azok a szerepek, melyeket a család tagjai betöltenek, társadalmilag szocializáltak és nem elsősorban biológiai adottságok. Mindkét nemnek joga van ahhoz, hogy osztozzon a családfenntartás örömeiben, sikerélményeiben és nehézségeiben, akár a fizetett, házon kívüli szakmai, akár a nem fizetett, házon belüli háztartási és gyermeknevelési, beteg- és idősgondozási feladatokat tekintjük annak. (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia ) 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családokat érő erőszakos cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szociális szolgáltatások, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derül fény, egyre többen tudják, hogy problémáikkal hova fordulhatnak segítségért. A kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. Ha valakit ilyen atrocitás ér a Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, illetve rendőrségi feljelentést tehet. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNe), ingyenesen hívható segélyvonalat működtet a bántalmazott nők és gyerekek részére ( ) este 6 és 10 között. Településünkön szerencsére nem jellemző a segélyvonal használata, azonban rendkívül fontos, hogy a nők tudják, hogy ilyen esetben mikor kihez fordulhatnak. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A szolgáltatások közvetítése helyben a családsegítő szolgálat bevonásával történik. Szakmai tapasztalataik alapján az utóbbi évek gazdasági és társadalmi folyamati nem kedveztek az eredmények elérésében. Az anyagi problémák, a tartós munkanélküliség jellemző a klienseikre, az átmeneti ellátás gyakran életformává válik, de szerencsére településünkön nem jellemező a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások igénylése. A gyermekjóléti szolgálat beszámolója alapján az elmúlt években Szandáról nem került senki anyaotthonba. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Világszerte aggasztó jelenség, hogy nagyon alacsony a nők jelenléte a közéletben, a politikai döntéshozatal valamennyi, országos és helyi szintjén egyaránt. Nincs ez másként az EU tagállamaiban és a közösségi intézményekben sem. A nők közéleti szerepének növelésére számos tagállamban a pozitív diszkrimináció eszközét használják. 42

43 A Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai között az előző ciklusban 37 %, a jelenleg 40 % a nők aránya. Az intézmények közül az óvodában minden dolgozó nő, a Polgármesteri Hivatalban két nő és egy férfi köztisztviselő van, valamint az aljegyző és a jegyző is nő. AZ IKSZT feladatait női, a tanyagondnoki szolgálatot férfi közalkalmazott látja el számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Férfi Nő Forrás: Helyi adatgyűjtés 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Magyarországon a 2002-es SES felmérés szerint a nők bére 16 százalék körüli értékkel alacsonyabb a férfiakénál. Ezzel Magyarország a relatíve alacsony bérrésű országok csoportjába került az EU-n belül, s csupán Lengyelország és az éllovas Szlovénia ért el nála jobb helyezést. (Esélyegyenlőség és béresélyek Nők és férfiak - Szerzők: Dr. Vanicsek Mária - Dr. Borbély Szilvia, Budapest, 2007.) Magyarországon még mindig kiaknázatlan a női munkaerő, hiszen az 5 év alatti gyereket nevelő nők 30%- a, a 3-gyermekesek 10%-a dolgozik. 1/3-uk tér vissza korábbi munkahelyére, több mint 50%-uk tartósan inaktív. (JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány: Anyabarát vállalati politikák és gyakorlatok Magyarországon. Kutatás. 2009) A nemekhez kötődő sztereotípiák miszerint a nőket tulajdonságaik és motivációik elsődlegesen az otthoni feladatok ellátására predesztinálják, míg a férfiak rendeltetése és célja a családról való anyagi gondoskodás, leginkább a nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét, képességeiknek megfelelő munkahelyi érvényesülését korlátozzák. Szandán nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna, azonban a településen megrendezésre kerülő programok, rendezvények egyik legfontosabb célcsoportja a család. Igyekszünk figyelni arra, hogy a kisgyermekes anyukák külön programelemet, helyet, teret találjanak arra, hogy a gyermekükkel együtt nyugodt körülmények között vehessenek részt az egész napos rendezvényeinken. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek. fejlesztési lehetőségek Főzőklub létrehozása férfiak részére 43

44 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 2012 volt Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve Köztudott, hogy a ma és az eljövendő kor Európájának égető demográfiai kihívásokkal kell megküzdenie. Miközben a világ népessége nő, Európa népessége egyre idősödik és fogy től az európai munkaképes korú lakosság száma csökken, míg a 60 év feletti népesség száma gyors növekedésnek indul, mintegy kétmillió emberrel évente. Ez a demográfiai eltolódás annak köszönhető, hogy a háború utáni demográfiai robbanás (baby-boom) generációinak nagy csoportja elérte a nyugdíjkorhatárt. Az Európai Unió átlagéletkora jelenleg körülbelül 40 év, azonban 2060-ra 47-re nő. Az EU27-es tagállamokban az 55 évet betöltöttek és az 55 év felettiek népességi aránya az 1990-ben jegyzett 25%-ról 30%-ra nőtt 2010-re, becslések szerint ez a szám 2060-ra eléri a 40%-ot. Ez a tendencia számos problémát vet fel: a szociális ellátórendszer teljes átstrukturálására van szükség, a nyugdíjrendszer, egészségügyi hálózat átszervezésére, segélyek, támogatások jelentkezése többletkiadásként (ezzel együtt a tagállamok költségvetését is újra kell gondolni), emellett a fogyó munkaerő miatt az Unión kívüli országokból érkező migrációs nyomással is számolni kell. Viszont a tények ellenére az idősödés számos lehetőséget is rejt Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve is arra hívja fel a figyelmet, hogy hatvanéves kor felett is sok mindent tartogat az élet, és a társadalom egyre inkább értékeli mindazt, amit az idősebb emberek adni tudnak. Amikor aktív időskorról beszélünk, azon azt értjük, hogy az évek múltával ne kevésbé, hanem még jobban éljünk mindazzal, amit az élet tartogat: a munkahelyen, otthon vagy a társadalomban, közösségekben is. Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének (2012) célja tudatosítani, milyen hasznos szerepet töltenek be a társadalomban az idősebb emberek, és támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek jobb lehetőségeket teremtenek az idősek számára arra, hogy aktívak maradjanak. Forrás: euvonal.hu 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A Szanda Községi Önkormányzat területén lakók demográfiai helyzete 2012-ben (különös tekintettel az idősödésre): Népesség életkora Nő (fő) Férfi (fő) Összesen (fő) Forrás: helyi adatgyűjtés Egyszemélyes Nő Férfi Összesen háztartások száma életkor szerint felett

45 Forrás: helyi adatgyűjtés A Szandán élő idős lakosság 80 %-a mind gazdasági, mind szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű, 10 %-a hátrányos gazdasági helyzetű, 5 % szociális helyzete nem megfelelő. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszeren belül két féle nyugdíjszerű ellátás van: a, saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék b, hozzátartozói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hozzátartozói nyugellátás - özvegyi járadék Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadéka annak a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személynek állapítható meg, akinek a) havi jövedelme, valamint b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 80%-át ( Ft), egyedülálló 75 évesnél fiatalabb személy esetén 95%-át ( Ft), egyedülálló 75 életévet betöltött személy esetén 130%-át ( Ft). A Szt a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg és 2011 között Szandán ilyen ellátás a nem kerül folyósításra (Forrás: TeIR) év 64 év feletti lakosság száma fő év 60-X évesek száma fő Forrás: TeIR, KSH Tstar 45

46 Szandán a 64 év illetve a 60 év feletti lakosság számának változásait 2008 és 2011 között vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az a 2009-ben elért növekedési pontot követően 2010-re csökkenést, majd stagnálást mutat. Az összes lakónépesség viszonyítva (622, 622, 605, 606 fő) azonban ezen utóbbi táblázat a számértékei mindvégig 30 % fölöttiek maradnak a vizsgált időszakban számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma na. na. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma településünkön 2008-ban volt a legmagasabb, és az ezt követő években 2011-ig folyamatosan csökkent. Nemek szerinti megoszlást tekintve a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők aránya a vizsgált időszakban mindig magasabb volt, mint a férfiaké. év öregségi nyugdíjban részesülő férfiak száma öregségi nyugdíjban részesülő nők száma összes öregségi nyugdíjban részesülő na. na. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar Ha külön megnézzük Szandán az öregségi nyugdíjban részesülők számát, akkor már árnyaltabb képet kapunk, és ez a számsor már inkább tükrözi a demográfiai változást, és a 60 és a 64 év felettiek esetében megjelenő 2009-ben elért növekedési pontot. A 2011-ben az öregségi nyugdíjat elérők számában bekövetkezett emelkedést nagy valószínűség szerint a Kormánynak a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásáról szóló intézkedése vonta maga után. (2011. január 01. napjától kezdődően az egyéb feltételek megléte esetén életkorától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik.) év Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülő Korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülő Hozzátartozói részesülő nyugdíjban férfiak nők férfiak nők férfiak nők na. na. na. na

47 A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők száma - a férfiak és a nők tekintetében egyaránt csökkent 2008-tól, és a fenti táblázat adatai még tovább árnyalják a képet. Azonban a településünkre vonatkoztatva el kell ismételni azt a tényt, hogy idősekkel való foglalkozás elengedhetetlen, a szociális ellátás és az aktív időskor lehetőségeinek biztosítása kiemelten fontos, hiszen Szandán az öregedési index 250 % körüli értéket mutat, és a faluban minden harmadik ember 60 év fölötti életkorú. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén év Regisztrált munkanélküliek száma 55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma fő fő % % % % % Forrás: TeIR számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint /RÉSZLET/ év fő % 4,9% 7,9% 6,4% 5,6% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek számához viszonyítva az 55 év felettiek aránya 2008 és 2011 között Szandán 5 és 8 % között mozgott. A sz. táblázat részletből kitűnik, hogy 61 év felettiek között a településen nem volt regisztrált munkanélküli. A faluban élő aktív korúak számához (427, 392, 423, 423 fő) viszonyítva ez az arány 2009-ben volt a legmagasabb: 0,8 %-os. Összességében azonban az általános tendenciák a településünkre is érvényesek, így azoknak a személyeknek, aki 55 év felett munkanélkülivé válnak az elhelyezkedési esélyei, főként a tartós elhelyezkedési esélyei sokkal rosszabbak, mint az egyéb korosztályban lévőknek, és ők jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A faluban élő nyugdíjasoknak, kevés esélye van a munkavállalásra tekintve, hogy az aktívkorúak foglalkoztatása is nehézségekbe ütközik, a nyugdíj melletti foglalkoztatás szabályainak változása sem segíti elő ezt a tevékenységet, de akadály lehet az alulmotiváltság is. Ha a rendszeres jövedelemkiegészítő tevékenység végzése nem is jellemző a faluban élő nyugdíjasokra, főként az öregségi korhatárt betöltöttek között alkalmi munkavégzések előfordulhatnak. Például őszi mezőgazdasági betakarítási munkák végzése (krumpli szedés mezőgazdasági vállalkozónál), bírósági ülnöki tevékenység. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) A tevékeny időskor megélését elősegítendő Szandán formális civil szervezetként működik a Szandavár Nyugdíjas Klub Egyesület, nem formális szervezeti formában, de az eltelt évek, évtizedek során igen aktív tevékenységet folytatott, folytat a főként nyugdíjasokból álló Hagyományőrző Csoport. Az élethosszig tartó tanulás nem jellemző e korosztályra. A nyugdíjasok foglalkozatása közalkalmazottként

48 július 1-tól csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetésével lehetséges, így a továbbfoglalkoztatás lehetősége megszűnt a településen is, mert inkább a biztos nyugdíjat választják az érintettek. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nem releváns. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés A Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete tisztelettel adózik a faluban élő időskorúaknak. Önkormányzatunk fejlesztési koncepciói a képviselő-testület ciklusprogramjában szerepelnek. A terveik megvalósításában gondot okoznak az anyagi nehézségeik. Ennek ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az itt élő idős emberek hátrányos társadalmi és gazdasági helyzetéből eredő nehézségeket csökkentsék. Céljuk, hogy az időskorúak megkapják azon segítő szolgáltatásokat, amelyek révén minél hosszabb ideig otthonukban, megszokott lakókörnyezetükben élhessenek és egészségi állapotuk függvényében - legyen lehetőségük a helyi köz- és kulturális életben, különböző programokban is aktívan részt venni. Az önkormányzat feladatai: - Egészségügyi ellátás biztosítása. - Szociális gondoskodás. - Szabadidős (kulturális, sport) tevékenységek szervezése. - Közbiztonság helyzetének javítás, az idősek biztonságérzetének stabilizálása. Kötelező feladatok ellátása: 2012-ben Kötelező feladat megnevezése Szociális Információs Szolgálat Feladat-ellátási forma megnevezése Alapszolgáltatás. Ellátást nyújtó megnevezése Tanyagondnok, családsegítő (társulásban), körjegyzőség hivatalának dolgozói Étkeztetés Alapszolgáltatás. Társulásban (Pásztói Kistérség Többcélú Társulása) Házi Alapszolgáltatás. Balassagyarmati segítségnyújtás Többcélú Kistérségi Tanyagondnoki szolgáltatás Igénybevevők száma Rendszeresen igénybevevők (ellátottak) száma ben: 123 fő Rendszeresen igénybevevők száma: 72 fő 65 év feletti igénybevevők száma 79 fő 69 fő 27 fő időskorú, 27 fő Társulás Alapszolgáltatás. 1 fő tanyagondnok Rendszeresen igénybevevők száma: 75 fő Rendszeresen: 63 fő Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Alapszolgáltatás. Többcélú Kistérségi Társulás Időszakosan igénybevevők száma: 235 fő Rendszeresen igénybevevő időskorúak száma: 8 fő Családsegítés Alapszolgáltatás. Társulásban Rendszeresen igénybevevők száma: 93 fő Időszakosan: 110 fő 8 fő 45 fő 48

49 Forrás: helyi adatgyűjtés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése szociális étkeztetésben részesülők száma: 2008: 72 fő 2009: 41 fő 2010: 43 fő 2011: 39 fő Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma fő 2009 n.a fő fő Házi segítségnyújtásban részesülők száma fő 2009 n.a fő fő Forrás: TeIR Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szociális szolgáltatásokat saját otthonukban. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A 70 év felettiek köszöntése történik október 1-jén, az Idősek Napján től folyamatosan bővült ez az ünnep. Az utóbbi hat évben vendégül láttuk őket, egy-egy tányér különleges étellel kedveskedtünk nekik, valamint műsorral és ajándékkal is. A legaktívabb nyugdíjasaink a helyi hagyományőrző csoport tagjai, akik nemcsak rendezvények szervezését és lebonyolítását vállalják fel öntevékenyen, mint pl. a Farsangi előadás, Anyák Napi műsor vagy a Szüreti bál, hanem évente több tucat fellépésük van az ország különféle pontjain. Két éve vesznek részt az Országos Nyugdíjas Ki-Mit-Tud megmérettetésein. Az elődöntők, és a középdöntők után tavaly Harkányba, tavalyelőtt Hévízre is eljutottak a döntőre. A Szandavár Nyugíjas Klub tagjai 2011 májusában részt vettek a Szeretet-napon Salgótarjánban, júliusban a szandaváraljai főzőversenyen a Nyugdíjas klub külön díjat kapott. Ugyancsak júliusban Balassagyarmaton az Anna-napi Búcsún voltak, ahol népdalokat adtak elő, valamint a Bíróválasztás című bohózatot. Becskére kaptak meghívást a Nyugdíjasok Ünnepélyére szeptember 10-én Szandaváralján a Mária-napi Búcsúban, szeptember 24-én Szandán a Falunapon vettek részt. Novemberben két ezüst-lakodalom megünneplésére is sor került a szandai Római Katolikus Templomban, és ettől az évtől kezdődően lett hagyomány az is, hogy októberben a Szüreti Felvonulást követően az önkormányzat és a falu lakói köszöntik az adott évben 50. házassági évfordulójukat ünneplő házaspárokat áprilisában családja körében köszöntötte fel az önkormányzat képviselő-testülete a 100. születésnapját ünneplő Koplányi Pálnét. Legértékesebbek talán azok a kezdeményezések, amelyek a helyi népszokások továbbélését hivatottak elősegíteni. A "Szállást keres a Szent-család", az Ostyahordás, a Kisze-hajtás, a Mária napi búcsú. Ezeket a mostani idősek gyermekként élték át, és eredeti formájukban adják tovább a falu fiatalságának. 49

50 2013-ban az IKSZT-ben megvalósuló TÁMOP /B 12/1 Szanda a hagyományok tárhelye című pályázat honismereti szakkörei és helytörténeti előadásai az idősek bevonására építenek és az aktív részvételükkel zajlanak. c) idősek informatikai jártassága Az idősek körében egy szűkebb értelmiségi réteg kivételével nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás. A településen 2013-ban megvalósult TÁMOP Idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című programban sem vettek részt aktívan, mindössze egy nyugdíjas volt az informatikai tanfolyam résztvevői között. Az idősebb korosztály érdeklődésének felkeltése az internet iránt rendkívül nehéz feladat. Mivel az életük jelentős hányadát eltöltötték már úgy, hogy a digitális írás-olvasás tudása nélkül is jól elboldogultak, nehezen barátkoznak meg a számítógép használat gondolatával. Viszont rendkívül fontos számukra a család. A távolban élő unokáról, unokákról a Facebookra felkerült fényképek megtekintése végett egyesével már többen felkeresték a Teleházat. Remélhető, hogy a 2014 első félvére tervezett Unokák az interneten elnevezésű program nem elriasztja, hanem bevonzza a nyugdíjas korosztályt. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Az aktív nyugdíjasok részére a Szanda Község Önkormányzata 2009-ben és 2010-ben is ingyenes kirándulási lehetőséget biztosított. Az igényeket az önkormányzat munkatársa egyeztette a nyugdíjasokkal, majd a falubusz segítségével történt az utaztatás a fürdő- és búcsújáró helyekre. A 2011-es és a 2012-es évben sajnos - az önkormányzat forráshiány miatt nem tudott falubuszt biztosítani a nyugdíjasoknak az előzőévekhez hasonló fürdőhelyre illetve kegyhelyekre történő kirándulásokhoz, azonban 2013-ban a Szandavár Nyugdíjas Klub tagjai részére két kiránduláshoz biztosította térítésmentesen a falubuszt. Fürdőhelyen voltak és kirándulni (Gödöllőre, Vácrátótra) mentek. A Szanda Községi Önkormányzat célkitűzései közül az idősek szociális körülményeinek, életfeltételeinek javulása folyamatosan teljesül a szociális szférában dolgozó munkatársak és az önkormányzat fokozott odafigyelő tevékenységének köszönhetően. Az aktív nyugdíjasok hasznos időtöltésének elősegítése egy önmagát indukáló folyamat. A hagyományőrzés és kulturális programok területén elért szép sikerek további sikerek és eredmények elérésére ösztönzik az ebben szerepet vállaló nyugdíjasainkat egyre bővítve a résztvevők számát és a konkrét tevékenységek körét. Közvetlen partnereik és segítőik a rendezvények szervezésénél a helyi Hagyományőrző csoport, illetve a Szanda-vár Nyugdíjas Klub. A szociális ellátást a Tanyagondnoki szolgálat munkatársa és a házi szociális gondozók, valamint a családsegítő végzik. Zavartalan az együttműködésünk és jó a kapcsolat a Nógrád Megyei Nyugdíjas Szövetséggel, a salgótarjáni Sréter Ferenc Népfőiskolai Egyesülettel, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a helyi egyházi vezetőkkel. Az idősek megbecsülése nemcsak egy-egy napra szól. Ahogyan mi bánunk az idősekkel, gyermekeink ezt a mintát látják, ezt veszik át, és várhatóan így bánnak majd velünk, akkor, ha idősek leszünk. Szanda Község Önkormányzata mindent megtesz azért, hogy ez a megbecsülés egy közösségen, egy falun belül valódi formát találjon. Az évek során a szociális ellátás minősége javult, az időseknek szervezett programok folyamatosan bővültek. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. 50

51 Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás. fejlesztési lehetőségek Az Unokák az interneten elnevezésű program segítségével az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése. 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezője az esélyegyenlőség biztosítása az élet minden területén. A fogyatékkal élő embertársainknak nap, mint nap meg kell küzdeniük a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi és egyéb hátrányukkal, hogy el tudjanak jutni a munkahelyükre, ügyeik intézése során a különböző hivatalokba, szolgáltatásokat biztosító intézményekbe. A Fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló évi XCII. törvény 1. cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %.A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Sajnos a települési statisztikák nem ilyen pontosak, nem ismertek a fogyatékkal élők, és igényeik is rejtve maradnak. Az adatok hiányában nehéz feltérképezni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetét, választ adni problémáikra, éppen ezért legelső lépésként szükséges pontos adatokat szerezni, hogy igényeikre választ adhassunk számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma na. 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 51

52 Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk jogosulttá vált igénybe venni azokat a támogatási formákat, melyeket a közösség a tagok számára nyújt. Egyik ilyen támogatási forrás az Európai Szociális Alap, amelynek többek között fontos célkitűzése, hogy javítsa a tagországok munkaerő-piaci helyzetét. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a TÁMOP /1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt megvalósításával kívánja elősegíteni a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci re-integrációját, sikeres foglalkozási rehabilitációját. A projekt személyre szabott fejlesztésekkel, humánszolgáltatási programmal, képzési lehetőségek biztosításával támogatja a megváltozott munkaképességű ügyfelek felkészítését a munkavállalásra, valamint foglalkoztatásukhoz a munkaadók részére bérköltség-támogatást biztosít. Célja, hogy a programban résztvevők egyéni igényekre szabott szolgáltatások és támogatások révén visszatérhessenek a munka világába, a nyílt munkaerő-piacra július 1-jétől él a program, nincs tudomásunk róla, hogy ez idáig ezt Szandán mely foglalkoztató vagy foglalkoztatott vette igénybe, vagy van-e olyan, aki igénybe vette volna. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem releváns. b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Szandán nem található olyan intézmény, amely kifejezetten a fogyatékkal élők részére jött létre. Fogyatékos személyek számára az önálló életvitelt támogató igénybe vehető alap- és szakosított ellátási formák a településen: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés. Minden évben megrendezésre kerül az Idősek Napja programunk, amely a 70 év feletti fogyatékkal élő személyek számára is jórészt elérhető a tanyagondnoki szolgálat és a házi segítségnyújtás szolgáltatás munkatársainak valamint a művelődési ház akadálymentesítettségének köszönhetően. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei Fogyatékkal élő személyek ellátási formái: - fogyatékossági támogatás - rokkantsági járadék - közlekedési kedvezmény - parkolási igazolvány Fogyatékkal élők számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák: - szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás - szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés 52

53 Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége A településen akadálymentesített intézmények: a szandaváraljai orvosi rendelő, az óvoda, az IKSZT és a művelődési ház. Az akadálymentesítésre váró intézmények még a településen: a szandai háziorvosi rendelő és a polgármesteri hivatal b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Információs és kommunikációs akadálymentesítettséget az emagyaroszág pont (Teleház) szolgáltatásai között tudunk részlegesen biztosítani. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Nem releváns. d)közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Nem releváns. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Településünkön önkormányzati, egyházi, vagy civil fenntartású intézmény a nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára nincs. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A településen a közművelődési, könyvtári szolgáltatások igénybe vehetők a fogyatékos személyek számára is, hiszen a felújított, korszerűsített IKSZT épület akadálymentesített. Ezeket a szolgáltatásokat viszont a fogyatékos személyek kevés számban látogatják. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről. Nem minden közintézmény akadálymentesített. fejlesztési lehetőségek Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával. Pályázás épületek (szandai orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) akadálymentesítésére. 53

54 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Szanda-Váralja Falufejlesztési Egyesület Elnök: Tóthpál Árpád Cím: 2697 Szanda, Arany János út 36. kulturális tevékenység - hagyományőrző tevékenység a falu életképessége, jövője érdekében felmerülő feladatok és Szandavár Nyugdíjas Klub egyesület Elnök: Kollár Istvánné Cím: 2697 Szanda, Kossuth út 1. Szandán, Szandaváralján és környékén, saját otthonukban élő, idős nyugdíjasok részére biztosítsa, hogy egyedi környezetben, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó klubszerűen működő helyen találkozhassanak egymással és vendégeikkel, ezzel is elősegítve a társas kapcsolatok építését, a párbeszédet, a gyümölcsöző együttműködést, valamint a tagok szabadidejének kulturált eltöltését. Javaslatok megfogalmazásával az Önkormányzat segítése, a szociálisan rászoruló idősek ellátásnak egyre szélesedő és tartalmasabb szolgáltatásainak biztosítása érdekében. Idős korosztály tagjainak oktatása, érdekvédelmének ellátása, testi és szellemi aktivitásának megőrzése, sport, szabadidős és hobbitevékenység biztosításával. A teleülés fejlesztésében, környezetvédelmében való részvétel, hagyományainak ápolása és megőrzése kulturális tevékenységek során. Más hazai és külföldi községek hasonló jellegű szervezeteivel kapcsolatok kialakítása. Váraljai Polgárõr Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület Elnök: Lakatos Sándor Szandaváralja Telefon: Az egyesület célja, hogy Szandaváralja településrészen rendszeres figyelő- és járőrszolgálatot működtet, a közrend, a közbiztonság fenntartása és erősítése, a vagyonvédelem és környezetvédelem érdekében, illetve a lakosság széles rétegei körében népszerűsíti a Szomszédok Egymásért Mozgalom célkitűzéseit. Szanda, Terény, Szandaváralja Községek Közhasznú Élet- és Vagyonvédelmi Egyesület Elnök: Podholiczki Sándor Szanda Telefon Az egyesület a fentihez hasonló célokkal működik, önkormányzati és civil rendezvények biztosításában van még fontos szerepük Szandán. Kis Cserhát Sport Egyesület Elnök: Kiss István Cím: 2697 Szanda, Rózsa út 7. 54

55 A tagság versenyzéséhez szükséges esz- közök beszerzése, illetve beszerzésük elősegítése. Koordinálja a sport iránt érdeklődő egyesületi tagságot, hogy megteremtse a jelen és a jövőben megjelenő jogszabályi, sportszakmai ismeretek továbbadását, megismerését b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető. A civil szervezetek függetlenségét elismerjük és tiszteletben tartjuk. Partneri viszonyt alakítottunk ki velük. A civil szektoron belül a nem formális Hagyományőrző Csoport tagjai vesznek részt legaktívabban a település életében (kulturális rendezvények és önkéntes munkák), de valamennyi működő egyesülettel a kapcsolat nagyon jónak mondható. A roma nemzetiségi önkormányzattal az együttműködés zökkenőmentes. A két településrész (Szanda és Szandaváralja) területileg két különböző római katolikus plébánia hivatalhoz tartozik (más egyház nincs jelen a községben), mind a két plébánia hivatallal zavartalan a partnerség, segítjük egymás tevékenységét. b) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Önkormányzati Törvény előírásai alapján február 1-jével alakult meg a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal (2694 Magyarnándor, Fő u. 88.) amely Cserháthaláp, Debercsény, Magyarnándor Szanda és Terény igazgatási feladatait látja el. Szandán a közös hivatalnak állandó kirendeltsége működik. Balassagyarmati Többcélú Kistérségi Társulás, amely új tartalommal, kibővülő feladatokkal működik tovább. A Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ látja el a települési önkormányzatok szociális alapfeladatai közül a házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást. A Terény- Szanda Egészségügyi Társulás keretében működik a két településen a háziorvosi és a védőnői szolgálat. Az orvosi ügyelet ellátása a Berceli Központi Humán Orvosi Ügyeleti Társulásban történik, ahol 15 település a társulás tagja A település önkormányzata fenntartja és üzemelteti a köztemetőt, valamint az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tagjaként gondoskodik a települési hulladék szállításáról és kezeléséről. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Szanda Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a településen lakó romák érdekeit képviseli. Támogatja a roma nemzetiségű gyermekek helyi közösségi programokon való részvételét, a Magyar Vöröskereszt segítségével ruhaosztást szervez, évente megrendezi a Roma Napot, amelyen a roma és nem roma lakosság integrált részvéttelével valósul meg. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége 55

56 A Szandavár Nyugdíjas Klub egyesület: nyugdíjasok érdekvédelme. A Váraljai Polgárõr Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület és a Szanda, Terény, Szandaváralja Községek Közhasznú Élet- és Vagyonvédelmi Egyesület: a falu lakossága, különös tekintettel az idősek közbiztonságának megteremtése, a bűncselekmények megelőzése, a gyermek és ifjúságvédelem. Szanda-Váralja Falufejlesztési Egyesület: nők, gyermekek, idősek szabadidejének tartalmas és kulturált megszervezése. Kis Cserhát Sport Egyesület: sportolási lehetőségek keresése a tagok számára. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Kevés vállalkozás működik a településünkön, a rendezvényeket így az esélyegyenlőségi feladatok ellátáshoz kapcsolódó rendezvényeket is lehetőségeikhez mérten támogatják. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A helyi esélyegyenlőségi program tervezete véleményezésre, javaslattételre meghirdetésre került Szanda honlapján és a helyi hirdetőtáblán. Az érintett szervezeteket adatszolgáltatás és javaslattétel kapcsán kerestük meg, vezetőik a képviselő-testületi ülés érintett napirendi pontjához meghívást kaptak. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatát a képviselő-testület nyilvános ülésen tárgyalja, amelynek időpontjáig a lakosság folyamatos észrevételezési, javaslattételi lehetőségeit az önkormányzat biztosítja, lehetőség szerint intézkedéseibe beépíti. 56

57 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva Folyamatosan nő a lakhatás fenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel 1. A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra. 2. Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatás lehetőségeibe. Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával. A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei Pályázati lehetőségek keresése kültéri sporteszközök beszerzéséhez Gyermekek Idősek Nők Fogyatékkal élők Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről. Nem minden közintézmény akadálymentesített. A tanulást segítő helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az Unokák az interneten elnevezésű program segítségével az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése. Főzőklub létrehozása férfiak részére Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával. Pályázás épületek (szandai orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) akadálymentesítésére. 57

58 Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák azonos jogokkal és kötelezettségekkel élnek. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők száma csökkenjen. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek megfelelő testi és lelki fejlődésének segítését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek igényeire. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenjogú és egyenrangú önrendelkezést. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők hátrányainak minimalizálásár i területek részletes kifejtése MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK, ROMÁK Intézkedés sorszáma: 1. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Munkanélküliek tájékoztatása A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva A munkanélküliek álláshoz jutásának segítése évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra Polgármester/általa megbízott személy november munkanélküliek száma - álláslehetőségek száma - megjelentetések/tájékoztatási formák száma - humán: önkormányzat munkatársa - pénzügyi: - - technikai: honlap, internet, számítógép, nyomtató Folyamatosan közzétett állás- és képzési hirdetésekkel, kapcsolattartással. 58

59 Intézkedés sorszáma: 2. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatásba A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva Foglalkoztatottság elősegítése évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Közfoglalkoztatási terv Közfoglalkoztatás szervezése a településen a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel együttműködve. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási lehetőségekbe. Polgármester/általa megbízott személy november regisztrált munkanélküliek száma napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma - közfoglalkoztatásban részt vevők száma - közfoglalkoztatási programok száma humán: önkormányzat és a munkaügyi központ munkatársa pénzügyi: saját és pályázati forrás technikai: közfoglalkoztatáshoz szükséges technikai felszereltség - A munkahelyi kirendeltség által kiírt közfoglalkoztatási programok révén. - Támogatási forrás rendelkezésre állásával 59

60 Intézkedés sorszáma: 3. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Lakhatási, megélhetési gondok kezelése Folyamatosan nő a lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő Szociálisan hátrányos helyzetű lakosok megélhetési körülményeinek segítése évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról Érintettek tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával. Polgármester/általa megbízott személy november lakásfenntartási támogatást igénybe vevők száma - adósságcsökkentési szolgáltatásba bevontak száma - tájékoztatások száma humán: önkormányzat és a családsegítő szolgálat munkatársa pénzügyi: lakásfenntartási támogatás összege technikai: számítógép, hirdetőtábla, internet megléte Az érintettek folyamatos tájékoztatása révén. 60

61 Intézkedés sorszáma: 4. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: Sportolási lehetőségek bővítése A településen szegényesek a sport programokhoz való hozzáférés lehetőségei Kültéri sporteszközök beszerzésének az elősegítése - Települési sportkoncepció évi CLXXII. törvény a sportról szóló évi I. törvény módosításáról. Pénzügyi forrás keresése sport célú fejlesztéshez felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Polgármester/általa megbízott személy november pályázatok száma benyújtott pályázatok száma egyéb források száma - humán: önkormányzat munkatársa - pénzügyi: önrész - technikai: internet, számítógép Pályázati vagy egyéb források meglétével. 61

62 GYERMEKEK Intézkedés sorszáma: 1. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Szociálisan rászoruló gyermekek támogatása Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma A hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek javítása évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet, költségvetési rendelet - a 2011 évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről tartalma: A tanulást ösztönző helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Polgármester/általa megbízott személy november 30. hátrányos helyzetű gyermekek száma - kiírt helyi pályázatok száma a pályázatokon résztvevő gyermek száma - humán: önkormányzat munkatársai, intézmények munkatársai, családsegítő szolgálat munkatársa - pénzügyi: saját forrás helyi kis pályázatok kiírására - technikai: internet, számítógép, nyomtató A pályázati saját forrás révén. 62

63 NŐK Intézkedés sorszáma: 1. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Főzőklub létrehozása férfiak részére A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek A nemekhez kötődő sztereotípiák mérséklése, családi munkamegosztás arányainak javítása - Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Főzőklub létrehozása férfiak részére Polgármester/általa megbízott személy november elkészült ételféleségek száma - résztvevők száma találkozási alkalmak száma - otthoni főzések, sütések száma - elégedettségi kérdőívek száma - humán: az önkormányzat munkatársa, civilek, önkéntesek, segítők - pénzügyi : - - technikai: receptek, alapanyagok, főzéshez szükséges edények, eszközök, a klub működtetésére alkalmas terem A résztvevőknek folyamatos programszervezéssel, kapcsolattartással 63

64 IDŐSEK Intézkedés sorszáma: 1. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Unokák az interneten Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás Az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése, a számítógép használatától való idegenkedés feloldása - Idősügyi Nemzeti Stratégia évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról -222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről -223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről Az Unokák az interneten elnevezésű program elindítása Polgármester/általa megbízott személy november résztvevő idősek száma találkozási alkalmak száma - számítógépek száma számítógép/internet használatok száma - humán: az önkormányzat munkatársa, etanácsadó - pénzügyi : - - technikai: számítógép, internet megléte, skype, wifi Az igények függvényében. 64

65 FOGYATÉKKAL ÉLŐK Intézkedés sorszáma: 1. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Méltóság és szeretet Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről. Adatgyűjtés, helyi nyilvántartás készítése, a fogyatékkal élők élethelyzetének javítása évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával Polgármester/általa megbízott személy november Fogyatékkal élők száma - Fogyatékosság formája - humán: szakemberek, polgármesteri hivatal munkatársa, orvos, védőnő, családsegítők, egyéb intézmények, civil szervezetek - pénzügyi: - - technikai: számítógép, internet, adathordozók A jelzőrendszer és az érintettek együttműködése révén. 65

66 Intézkedés sorszáma: 2. címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: sel elérni kívánt cél: A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: tartalma: Közintézmények akadálymentesítése Nem minden közintézmény akadálymentesített A szandai településrészen lévő orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal akadálymentesítése évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Településfejlesztési koncepció, évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Az akadálymentesítés megvalósítása pályázatok révén felelőse: megvalósításának határideje: eredményességét mérő indikátor(ok): megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): eredményeinek fenntarthatósága: Polgármester/általa megbízott személy november pályázati kiírások száma, - benyújtott pályázatok száma, - nyertes pályázatok száma, - pályázati összeg - akadálymentesítések száma - humán: szakemberek tervező, pályázatíró, kivitelező - pénzügyi: tervek, kivitelezés költségei - technikai: számítógép, nyomtató, internet Megfelelő tervezés, és kivitelezés finanszírozására pénzügyi fedezet, források rendelkezésre állása révén. 66

67 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Intézkedés sorszáma A B C D E F G H címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 2 Munkanélküliek tájékoztatása Az érintettek bevonása a helyi közfoglalkoztatásba A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva A 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma 2009-ben és 2011-ben 40 % feletti volt a munkanélküliek számához viszonyítva sel elérni kívánt cél A munkanélküliek álláshoz jutásának segítése. Foglalkoztatottság elősegítése A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról Közfoglalkoztatási terv tartalma A munkaügyi kirendeltséggel együttműködve aktuális álláshirdetések kifüggesztése a hirdetőtáblára és a honlapra Közfoglalkoztatás szervezése a településen a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel együttműködve. Az érintettek bevonása a helyi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási lehetőségekbe. felelőse Polgármester/általa megbízott személy Polgármester/általa megbízott személy megvalósításának határideje eredményességét mérő indikátor(ok) - munkanélküliek száma - álláslehetőségek száma - megjelentetések/tájékoztatási formák száma - regisztrált munkanélküliek száma napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma - közfoglalkoztatásban részt vevők száma - közfoglalkoztatási programok száma 3 Lakhatási, Folyamatosan nő a Szociálisan évi IV. törvény Érintettek Polgármester/általa lakásfenntartási támogatást humán: Az in megva szü erő (humán tec - humán önkorm munkatá pénzügy technika internet számítóg nyomtat humán: önkorm munkaü munkatá pénzügy pályázat technika közfogla szüksége felszere 67

68 Intézkedés sorszáma 4 A B C D E F G H címe, megnevezése megélhetési gondok kezelése Sportolási lehetőségek bővítése II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Szociálisan rászoruló gyermekek támogatása A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése lakásfenntartási támogatásban részesülők száma, nincs adósságcsökkentési támogatást igénybevevő sel elérni kívánt cél hátrányos helyzetű lakosok megélhetési körülményeinek segítése. A településen Kültéri szegényesek a sport sporteszközök programokhoz való beszerzésének az hozzáférés elősegítése lehetőségei Magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma A hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeinek javítása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - Települési sportkoncepció évi CLXXII. törvény a sportról szóló évi I. törvény módosításáról évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - a szociális ellátásokról szóló önkormányzati tartalma tájékoztatása az adósságcsökkentési szolgáltatásról a családsegítő szolgálat bevonásával. Pénzügyi forrás keresése sport célú fejlesztéshez felelőse megvalósításának határideje eredményességét mérő indikátor(ok) megbízott személy igénybe vevők száma - adósságcsökkentési szolgáltatásba bevontak száma - tájékoztatások száma Polgármester/általa megbízott személy A tanulást ösztönző helyi kispályázatok, ösztöndíjpályázatok kiírása a 6-18 éves Polgármester/általa szociálisan megbízott személy hátrányos helyzetű gyermekek számára pályázatok száma benyújtott pályázatok száma egyéb források száma hátrányos helyzetű gyermekek száma - kiírt helyi pályázatok száma a pályázatokon résztvevő gyermek száma Az in megva szü erő (humán tec önkorm családse szolgála munkatá pénzügy lakásfen támogat technika számítóg hirdetőt internet - humán önkorm munkatá pénzügy technika számítóg - humán önkorm munkatá intézmé munkatá családse pénzügy forrás he pályázat - technik számítóg 68

69 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H címe, megnevezése III. A nők esélyegyenlősége 1 Főzőklub létrehozása férfiak részére IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Unokák az interneten A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése A nemekhez kötődő sztereotípiák településünkön (is) jellemzőek Az idősek körében nem jellemző a számítógép használata és a digitális írástudás sel elérni kívánt cél A nemekhez kötődő sztereotípiák mérséklése, családi munkamegosztás arányainak javítása Az idősebb korosztály számára a digitális írástudás iránt az érdeklődés felkeltése, a számítógép használatától való idegenkedés feloldása A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal rendelet, költségvetési rendelet - a 2011 évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről - Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - Idősügyi Nemzeti Stratégia évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról - 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről - 223/2009. (X. 14.) tartalma Főzőklub létrehozása férfiak részére Az Unokák az interneten elnevezésű program elindítása felelőse Polgármester/általa megbízott személy Polgármester/általa megbízott személy megvalósításának határideje eredményességét mérő indikátor(ok) - elkészült ételféleségek száma - résztvevők száma találkozási alkalmak száma - otthoni főzések, sütések száma - elégedettségi kérdőívek száma - résztvevő idősek száma találkozási alkalmak száma - számítógépek száma számítógép/internet használatok száma Az in megva szü erő (humán tec nyomtat - humán önkorm munkatá önkénte - pénzüg technika alapany főzéshez edények a klub működt alkalmas - humán önkorm munkatá etanács pénzügy technika számítóg megléte 69

70 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H címe, megnevezése V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 Méltóság és szeretet A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Nincs pontos nyilvántartás a településen fogyatékkal élőkről, igényeikről Nem minden Közintézmények közintézmény akadálymentesítése akadálymentesített sel elérni kívánt cél Adatgyűjtés, helyi nyilvántartás készítése, a fogyatékkal élők élethelyzetének javítása. A szandai településrészen lévő orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal akadálymentesítése A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Településfejlesztési tartalma Anonim adatgyűjtés a különböző szervezetek (gyermekjóléti és családsegítő, háziorvos, óvoda, védőnő) bevonásával Az akadálymentesítés megvalósítása pályázatok révén felelőse Polgármester/általa megbízott személy Polgármester/általa megbízott személy megvalósításának határideje eredményességét mérő indikátor(ok) - Fogyatékkal élők száma - Fogyatékosság formája - pályázati kiírások száma, - benyújtott pályázatok száma, - nyertes pályázatok száma, - pályázati összeg - akadálymentesítések száma Az in megva szü erő (humán tec - humán szakemb polgárm hivatal m orvos, v családse intézmé szerveze pénzügy technika számítóg internet adathor - humán szakemb tervező, kivitelez pénzügy kivitelez 70

71 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése sel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal koncepció, évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról tartalma felelőse megvalósításának határideje eredményességét mérő indikátor(ok) Az in megva szü erő (humán tec - technik számítóg nyomtat 71

72 3. Megvalósítás 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk a HEP kidolgozását és megvalósítását, értékelését, ellenőrzését és az ennek során nyert információk visszacsatolását, valamint a programba történő beépítésének garantálását a program megvalósításában érintett partnerek együttműködése révén biztosítja. Önkormányzatunk kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében önkormányzatunk vállalja: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérését, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követését, dokumentálását, és mindezekről a településen élők, érintettek, partnerek rendszeres tájékoztatását, - annak figyelemmel kísérését, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítettéke a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján szükséges-e esetleges új beavatkozások meghatározása, - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálatát, a HEP IT aktualizálását, - az esetleges változások beépítését a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítését véleményezésre, döntésre, - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatását, - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárását, kommunikálását. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a képviselő-testület a partnerintézmények, érintettek bevonásával ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, megvalósítóinak. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségét a programot napirendre tűző képviselő-testületi ülés révén biztosítjuk. A nyilvánosság folyamatos biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre, melynek révén tájékoztatjuk településen élőket a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

73 Kötelezettségek és felelősség A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. - Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. - Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerjék és kövessék a HEP-ben foglaltakat. - Biztosítja, hogy az önkormányzat, és az intézményvezetők megkapják a HEP végrehajtásához szükséges felkészítést és segítséget. - Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben megtennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt, vagy ennél korábbi időpontban elvégzett felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a beavatkozási terület felelőse bemutatja a képviselő-testületnek az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 73

74 4. Elfogadás módja és dátuma I. Szanda község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Szanda Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Dátum Aláírás A. Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás 74

75 Mellékletek: Lakónépesség Fő Változás % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek 0-14 éves % 47% éves % 65% éves % 55% éves % 54% 65 év feletti % 32% 75

76 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 na. na ,0% ,1% ,6% ,8% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 76

77 számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 24 10,3% 41 9,6% ,7% 23 11,6% 38 9,7% ,4% 31 13,4% 47 11,1% ,4% 24 10,2% 36 8,5% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 77

78 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 7,3% 0,0% 4,3% 0,0% év fő % 4,9% 5,3% 0,0% 8,3% év fő % 4,9% 7,9% 14,9% 5,6% év fő % 24,4% 13,2% 12,8% 5,6% év fő % 9,8% 13,2% 10,6% 13,9% év fő % 17,1% 23,7% 17,0% 25,0% év fő % 14,6% 21,1% 21,3% 19,4% év fő % 12,2% 7,9% 12,8% 16,7% év fő % 4,9% 7,9% 6,4% 5,6% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,2% 33,3% 36,6% ,7% 52,2% 42,1% ,8% 29,0% 25,5% ,3% 45,8% 41,7% 2012 n.a. n.a 0 n.a n.a 0 ######## ######## ######### Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 78

79 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,4% 3 6,4% 4 5,3% ,0% 0 0,0% 0 0,0% ,3% 1 1,8% 2 2,3% ,0% 2 3,4% 2 2,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,1% 10 31,3% 21 65,6% ,3% 12 31,6% 24 63,2% ,3% 16 34,0% 29 61,7% ,6% 10 27,8% 24 66,7% számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest % % n.a. Forrás: az önkormányzat adatai 79

80 számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés Legközelebbi centrum elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal 25 perc 7 40 perc 0 0 Megye-székhely 90 perc perc 0 0 Főváros 120 perc 5 2 óra 20 perc 5 2 óra 30 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 80

81 számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % ,5% ,8% ,4% ,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,0% ,9% ,4% ,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 81

82 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást szociális helyettesítő támogatás segélyben (álláskeresési támogatás) év részesülők fő évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,50% n.a. n.a n.a. n.a % 7 18,40% n.a. n.a , 71% 4 8,50% n.a. n.a ,42% 14 38,90% n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Lakónépesség Fő

83 év összes lakásállomány (db) Forrás: TeIR 83

84 az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma éves korú állandó lakosok száma (fő) számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladatellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 84

85 ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 1,5 hónap Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma 1 1 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 1 0 Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma na na na na. 5 85

86 Forrás: TeIR év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma 50 százalékos Ingyenes Ingyenes mértékű Ingyenes étkezésben Óvodáztatási Nyári étkezésben kedvezményes tankönyvellátásban résztvevők támogatásban étkeztetésben év résztvevők étkezésre száma részesülők részesülők száma jogosultak részesülők iskola 1-8. száma száma óvoda száma száma évfolyam évfolyam na na na

87 számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 87

88 év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,9% 44 15,8% 46 15,9% ,8% 39 13,2% 24 8,4% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év 3 év alatti gyermekek száma a településen működő bölcsödék száma Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés bölcsődei férőhelyek száma működő családi napközik száma férőhelyek száma családi napközikben férőhelyek összesen önkormányzati egyéb

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a 3. függelék tartalmazza. Pusztavám Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete módosításáról

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása

1. A szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben nyújtott ellátásokról szóló 10/2006. (IX.20.) önkormányzati rendelet módosítása Mikebuda Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról Mikebuda Község Önkormányzatának

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal Bicskei Járási Hivatal TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

Fejér Megyei Kormányhivatal Bicskei Járási Hivatal TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1. NAPJÁTÓL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentősen átalakul, a járási

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

Tájékoztató a 2010. évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről

Tájékoztató a 2010. évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről Tájékoztató a. évi szociális igazgatási munkáról, a település szociálpolitikai helyzetéről Tisztelt Képviselő-testület! A. évben Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990 évi LXV. törvény 16.

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Monostorapáti község Önkormányzata

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 6/2009. (III.20.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2008. (XII.11.), 8/2008. (III. 1.), és a 19/2007. (XII. 14.) rendelettel módosított

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének Pölöske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009(IX.15.) számú rendelet a Pölöske Község Önkormányzat a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007(III.27.)

Részletesebben

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul:

A Rendelet II. Fejezet 2. címe az alábbiak szerint módosul: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (III.24.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni ellátásokról és támogatásokról szóló 8/2015. (II.24.)

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete Mátraszele Község Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások rendjéről szóló, 7/2012. (V. 3.) rendelet módosításáról Mátraszele Község Önkormányzat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete a szociális ellátásokról és eljárásról (Egységes szerkezetben a 3/2012.(I.25.) önkormányzati rendelettel, a 11/2012.(IX.13.) önkormányzati rendelettel

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete Bátaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 6/2011. (IV.13.) önkormányzati

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015.(II.26.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Kocs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2014.(III.27.) önkormányzati rendelete a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

Részletesebben

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Majosháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a 2013. évben a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifa vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásból

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati Rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

Az Ör. 1. (2) bekezdése hatályát veszti. Az Ör. 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Ör. 1. (2) bekezdése hatályát veszti. Az Ör. 2. -a helyébe a következő rendelkezés lép: Péteri Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (IX.23.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 13/2008.(X.09.) számú és a 6/2009.(III.19.)

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás

Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás Báránd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2014 (XI.17) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Báránd Község Önkormányzat

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10 /2014. (XI. 11.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás igénylésének helyi szabályairól Kápolnásnyék Község Önkormányzatának

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./... (..) önkormányzati rendelete

CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./... (..) önkormányzati rendelete CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./... (..) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete. a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Boda Község Önkormányzata képviselő-testületének 1./2015. (01.19). önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Boda Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (X.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifára való jogosultságról, és az igénylés feltételeiről Bucsa Község Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól

BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól 6. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat szociális ellátásairól Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a szociális

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben