Tisztelt Olvasó! együttgondolkodást generálhassunk a balatoni horgászokkal és egyesületeikkel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tisztelt Olvasó! együttgondolkodást generálhassunk a balatoni horgászokkal és egyesületeikkel"

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! Ez a kis munka inkább egy digitális képeskönyv mintsem egy valódi prezentáció. Szándékosan nem is annak készült. Sokkal inkább egyfajta vitaindító digitális szórólap, melyet terveink szerint horgászegyesületeknek juttatnánk el. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy végre kreatív vitát, együttgondolkodást generálhassunk a balatoni horgászokkal és egyesületeikkel de talán az ország bármely horgászegyesületének tagságával is az általunk megálmodott jövőről és az oda vezető lehetséges utakról. Az alábbi majd 40 képkocka messze a teljesség igénye nélkül, szinte csak vázlatosan próbálja áttekinteni a problémákat. Igyekeztünk felvázolni az utóbbi időszak általunk vélt, vagy valós jelentősebb ellentmondásait is. Továbbá szerettük volna megmutatni egy külföldön jól működő rendszer példáját, amely nem csak a Balatonra, de talán akár az ország bármely természetes vízterületére adoptálható lehetne. Kellemes sorok közötti olvasást és kreatív együttgondolkodást kívánunk!

2 Horgászturizmus fejlesztési terv BALATON Legfőbb akadályok: A tó ökoszisztémájának, halállományának megmentésére irányuló koncepció teljesen rossz! Szinte minden teendő meghatározása a fenntartani kívánt halkitermelő halászati tevékenység köré épül! --Halászati jogokat gyakorló BHN Zrt.és BH Rt. --Tóparti önkormányzatok --Horgászegyesületek --Halállomány

3 Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. 40 éve túlhaladott gazdasági stratégia Rosszul meghatározott célok és módszerek Ellenőrizhetetlen gazdálkodás és működés Bizonytalan tudományos teóriák átgondolatlan telepítések, busabomba,stb. Esztelen halgazdálkodás Halőrzés helyett halkitermelés Stb.,stb.,stb.,stb.

4 Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. Elmulasztott feladatok,bűnök, hibák: halőrzés, haltetem begyűjtés, ívóhelyek karbantartása, iszapkotrás, invazív halfajok visszaszorítása, busa hatékony szelektív halászata, ésszerűtlen telepítések, őshonos halfajok védelme, összehangolt szabályozás, táplálék hiány enyhítésére lépések megtétele, horgászegyesületekkel tervegyeztetés, átgondolt telepítések, stratégiája tudományosan megalapozatlan, stb. És ami teljesült: Sikeres kommunikációs stratégia a közvélemény és horgászok félrevezetése, emelkedő engedély és napijegy árak, csökkenő horgászattal tölthető idő, tilalmi idő eltörlése, csökkenő halállomány, iparszerű halászat, invazív fajok bejutása és térnyerése, a parti kis horgászok zaklatása, őshonos fajok eltűnése, a kívánatos halfajok ipari méretű halkitermelése ívóhelyeken és vermeléskor is, tudatosan egyoldalú haltelepítések, ellenőrizhetetlen gazdálkodás, stb. Eredmény:

5 Időugrás 2008 KIVONAT Kerekasztal beszélgetés vitaindító anyaga a balatoni horgászat jövőjéről, a Balaton és vízrendszerén a halászati jog gyakorlásának önkormányzati kezekbe adásáról,a horgászturizmus jelenlegi helyzetéről,és a tó halállományának megmentéséről. ( Keszthely, 2008.július 24.)...A Következő lépésekre van haladéktalanul szükség: 1. Azonnal be kell szüntetni a minden halászati tevékenységet úgy a Balatonon, mint a Kis-Balatonon, ill. a Balaton teljes vízrendszerén, kivéve a természetes a tógazdasági hasznosítású vízterületeket. 2. Jelentős mennyiségű fogható méretű és ivadékhalat kell telepíteni. A méretes halk telepítésére a horgászturizmus fenntarthatósága érdekében van szükség.. 3. Megfelelő számú és méretű ívóhelyet kell létrehozni, vagy visszaállítani, és és azokat megvédeni előremozdítandó a természetes szaporulat növekedése. 4. hatékony védelmet kell kialakítani az orvhalászok és orvhorgászok ellen. 5. Ideiglenesen vissza kell állítani a fajtatilalmi időszakokon túl az általános tavaszi fogási tilalmat. A fentiek magvalósítása olyan méretű összefogást és anyagi erőforrásokat igényel, hogy ezt csak a tóparti önkormányzatok teljes összefogásával, az általuk alapított szövetség keretében, határozott állami és uniós támogatás mellett lehet csak megvalósítani. Ezért létre kell hozni egy olyan szövetséget, amelynek tagjai a tóparti települések, amely megtervezi és koordinálja és a rendelkezésére álló eszközökkel finanszírozza a tómentő munkát. De vajon mit mondanak a szakértők?

6 BLKI 2008 halsűrűség_2008 Balaton Helyzetjelentés a Balaton vízminőségével kapcsolatban, április hónapban (Kiadva április 14.) Ez év április első hetében hidroakusztikus módszerrel mértük a Balaton három, eltérő trofitású medencéjének nyílvizében a halállományok területegységre eső egyedszámát, méreteloszlását, valamint biomasszáját. Megállapítottuk, hogy mind a halak egyedszáma, mind pedig biomasszája medencénként jelentős eltérést mutat. A pillanatnyi átlagos egyedszám a keleti medencében (Siófok térsége) 2452±261 egyed/ha volt. Az állomány döntő többségét (90 %) a 10 cm-nél kisebb testméretű (egy- és kétnyaras) egyedek alkották, az ivarérettek aránya 10 % körül változott. A tó középső medencéjében (Zánka térsége) a halegyedszám 66 %-kal volt magasabb (1622±179 ind/ha), mint Siófoknál. Zánkánál a fiatal korcsoportok részaránya a felére csökkent (45 %), az állomány nagy részét (55 %) az ivarérettek tették ki. A Balaton nyugati medencéjének nyíltvízi élőhelyein a halegyedszám nagymértékben szórt (min-max: ind/ha), átlagos egyedszáma viszont 3-4- szeresen meghaladta a keleti és a középső térségekben mért népesség sűrűséget. A becsült halbiomassza a tó keleti és középső medencéinek nyílt vizében ellentétes tendenciát mutatott. Siófoknál a halbiomassza mindössze negyede (25±2.7 kg/ha) volt a Zánka térségére becsültnek (91.9±8.3 kg/ha). A Balaton nyílt vizében a legmagasabb haltömeget a keszthelyi öbölben mértük. Az itteni halbiomassza (168.2±28.7 kg/ha) több, mint 6-szorosa volt a Siófok térségében mértnek, és csaknem kétszerese a Zánkánál tapasztaltak.

7 Csak néhány adat a teljesség igénye nélkül Néhány idézet A Balaton halállományának felmérése és az eredmények összevetése a hosszú távú adatsorokkal" --című tanulmányból 2012 Limnológiai Kutató Intézet ben a először a Limnológia történelmében a Keszhelyi-öböl térségében kevesebb halat tudtunk detektálni, mint valaha --ami kevesebb még a keleti medence halállomány sűrűségénél is!... "...A vizsgálatok során 20 halfaj és 2 hibrid, összesen egyedét gyűjtöttük (5. táblázat) Az elmúlt 15 évben a Balatonból kimutatott 33 halfajhoz (Specziár 2010, Specziár és Erős 2010) képest jelen felmérés hatásfoka 61% volt mindössze! A 2012ben kimutatott fajszám jelentősen elmarad a 2010 évitől is, is amikor teljesen azonos mintavétel történt, mind a helyszíneket, mind az intenzitást tekintve!... (Az "is" azt jelenti, hogy 1945 óta ilyen rossz adatot nem kaptunk még soha!!) Felmerül a kérdés, hogy mi okozhatta az elmúlt 100 év során az őshonos halfajok harmadának eltűnését a tóból? Nagyon valószínű okok lehetnek az élőhely módosítások,a Sió zsilip üzemeltetési gyakorlata,valamint az elmúlt időszak erősen gazdasági szemléletű halgazdálkodása!.....a teljes balatoni halállomány 7,7%-a volt található a Keszthelyi-, 21,7%-a Szigligeti-, 33,1%-a Szemesi- és 37,6%-a Siófoki- medencében. Ez meglepő, hiszen eddig a medencék szintjén is mindig markáns csökkenő trendet tapasztaltunk a Keszthelyi medencétől a Siófoki medence irányában. A legutóbbi hasonló felmérésünk során, 2010-ben például a Siófoki medencében a halállomány átlagos sűrűsége mindössze 58%-nak adódott a Keszthelyi medencéhez Viszonyítva!..A Balatonba és vízgyüjtő területére a továbbiakban nem őshonos halfaj és egyéb idegenhonos élőlény betelepítését és véletlen bejutását véglegesen meg kell akadályozni!..

8 Rejtélyes fordulatok Edward Snowden A szeptember 1-én életbe lépett halászati törvény alapján szünetelt a busa gyérítésére végzett halászat a Balatonon. A Nébih határozata alapján vasárnap este a halászatot újrakezdjük. A Nébih határozatban kötelezte a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-t kiemelt közfeladatának, a busa gyérítésének ellátására. A határozat október 01-től a busa halfaj nyakzó hálóval történő gyérítését rendeli el azzal a kitétellel, hogy tilos a védett növény- és állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A határozat indoklásában kifejti, hogy a busa, busa mint idegenhonos halfaj a Balaton vízterületén jelentős veszélyeztető hatással bír az őshonos halfajok táplálékkonkurenseként, valamint esetleges tömeges elhullás az ökológiai problémák mellett idegenforgalmi szempontból is komoly károkat okozna. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek, mint halgazdálkodásra jogosultnak kiemelt közfeladata a Balaton busaállományának a gyérítése, amelynek leghatékonyabb módszere a Balatonon a nagy szembőségű, ezáltal megfelelő szelektivitást biztosító nyakzó háló. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló évi CII törvény 10 (3) bekezdése értelmében a halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés különösen az ökológiai célú, szelektív halászat elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat. Bár a Hhvtv 46. (4) bekezdés h.) pontja alapján vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősíti a pontja szerint a nyakzó háló alkalmazását (ami olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet), de a Hhvtv. 47. (3) bekezdése alapján a 46. (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából alkalmazzák. A halászati hatóság kötelezése alapján a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 2013október 6-án ismételten elkezdi kiemelt közfeladatának teljesítését, a busa halászatát."

9 Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Igazgatóság November, Budapest Mélyen alábecsültnek tűnik! Minimum ötszörös érték közelítené! Csak az ár függvénye a kereslet! Ez a bevallott hivatalos adat. Vajon mennyi a valódi mennyiség??? Megbízhatatlan adatokból nehéz jó következtetéseket levonni

10 Egy pillantás a tóparti önkormányzatokra Példa 1 TIHANY Idézetek Tihany településfejlesztési koncepciójából oldalon:.. Gyengeségek:..A horgászok keleti partszakasz terhelése akadályozza a minőségi turizmus fejlesztését - Elégtelen közegészségügyi körülmények; - Közterületek elfoglalása Veszélyek címszó alatt a 61. oldalon: 10. Horgászok a partszakaszon - Hová megy WC-re?, hol alszik? - Nem hoz pénzt, hűtőtáskából étkezik, elfoglalja a sétányt, a padokat... Stb.

11 Egy pillantás a tóparti önkormányzatokra Példa 2 Keszthely Példamutató aktivitás 2007 óta. --Kísérlet az horgász egyesületek átszervezésére, összevonására Önkormányzati feljelentés a BHNZrt. ellen. --Számtalan írás, nyilatkozat és kezdeményezés óta a Keszthelyi Önkormányzat nem foglal állást, nem nyilatkozik e témában.

12 .. és a legérintettebbek: Tóparti HORGÁSZEGYESÜLETEK 41? horgászegyesület legalább fő tagság,plusz évente x Balatonhoz látogató vendég horgász ft-os árbevétel a területi jegyekből, Mely összeg felett egyáltalán nem rendelkezik. Vízhasznosítási joga nincs! A tóparti egyesületek továbbra is átláthatatlan, szétforgácsolt együttműködésre alig képes, rendszere okán képtelen a hatékony szerepvállalásra. Tagsága véleményét sem igazán Ismeri. Ismeri Könnyű prédája a háttérben zajló erősebb lobbiérdekeknek, ellenállni képtelen. Tagsága jellemzően passzív. Saját, területileg illetékes önkormányzatai terveiben nem segíti, törekvéseit nem támogatja. Véleményét, céljait képtelen artikulál ni. stb.

13 Körülnéztünk a világban A RUHR-SZÖVETSÉG Nordrhein-Westfalen WISSEN-WERTE-WASSER A térképen világoskék terület 120km hosszú, legnagyobb szélessége 70km Szövetség hasznosítása alá tartozó 8 óriási víztározók a következők Henne, Möhnesee, Sorpe, Bigge, Lister, Ennepe, Verse és Fürwigge

14 "Seit über zehn Jahren können alle Ruhrverbandstalsperren Víztükör ha Vízmennyiség 135 mil. m³ A 8 völgyzárót egy haltenyésztő kezeli a többi völgyzáró is innen kapja a halat, az ivadéktermelő állományt kizárólag a 8 tóból nyerik, az ivadékot mesterségesen felnevelik a Möhnesee-n, majd elosztva helyezik a 8 tóba, szükség szerint. Fontos, hogy kizárólag "Hegefischen" = állománykezelő halászat folyik, ( Markus Kühlmann) oligotrophe Gewässer eingestuft werden und erfüllen damit die Vorgaben der EG-WRRL." magyarul: 10 év óta a Ruhrverband összes völgyzárója oligotróf besorolású, ezért megfelel az Európai Közösség Vízügyi Keretirányvonalainak. (azaz ivóvíz-tározók!). Nincs kereskedelmi célú halászat!

15 Modellezzük a rendszert! 2. Fischereierlaubnisvertrag (FEV) Möhnetalsperre Tages-FEV 6 Euro 2-Tages-FEV 11 Euro Wochen-FEV 20 Euro Jahres-FEV 60 Euro Jugend-Jahres-FEV 30 Euro Hecht 45 Zentimeter Zander 40 Zentimeter See- und Bachforelle 50 Zentimeter Aal 50 Zentimeter Karpfen 35 Zentimeter Schleie 25 Zentimeter A területen gazdálkodó halászati szervezet kizárólag hidro- ökológiai és biológiai halászatot folytat. A cél létrehozni és fenntartani a változatos és egészséges halállományt amely ideálisan alkalmazkodik a tározók bioszférájához, beleértve nem csak a " kereskedelmi hal ", hanem a legkisebb halak, rákok és kagylók tekintetében is. A terület mérete és jellege miatt a halfogási tevékenységet egyedül a szabadidős tevékenységként folytatott horgászatnak engedélyezett. Kizárólag a megfelelő halpopuláció értékeléséhez, annak kezelésére tartja fenn a hivatásos halászatot a Ruhr-Szövetség a területein. A halászok kopoltyúhálókkal, hal csapdákkal, húzó hálókkal, vonóháló és elektromos halászati módszerekkel nyernek ki további tudományos vizsgálatokhoz halakat. A halászok szorosan együttműködnek a Ruhr-szövetség más részlegeivel, mint például a vízgyűjtő-gazdálkodás és a laboratóriumok. A halállomány közvetlen védelmét szolgáló intézkedések : a patakok helyreállítása, az ívóhelyek létrehozása, a fiatal és kifejlett halak természetes élőhelyeinek optimalizálása. Ezért ezek ez területek híresen jó horgászhelyek a Sauerland területen túl is. Ezért nem megengedett a horgászat védett és ivóhelyeken és közelében, a műszaki létesítmények és a tározó szakaszok más célokra vannak szentelve. Így gondoskodik a Ruhr-szövetség arról, hogy a tározók különböző sportolási és horgászati célokra vonzóak maradjanak a távoli jövőben is.

16 A modern ökológiai szemléletű vízgazdálkodás nem boszorkányság! A Ruhr-Szövetség hasznosításában lévő vízterületen érvényes szabályok: csak horgász módszerekkel lehet a vizeiből halat kifogni! területein nincs kereskedelmi célú halászat! nem kerülhet a vízterületei egyikébe sem idegen vizekből, haltenyészetekből hal, ivadék, kagyló, rák, stb.! a kifogott halakat a területről élve nem lehet elszállítani! élő csalihallal horgászni tilos! a fenti szabályok megszegői ellen lopás, és a természetkárosítás elkövetése címén indul eljárás! halászati módszerekkel kifogott halak és egyéb vízi élőlények kizárólag tudományos vizsgálatok céljából kerülhet kifogásra! ( kivétel sporthorgászat) a kíméleti és ívó területek megközelítése partról és minden nemű járművel egyaránt tilos!

17 Haltenyésztés, telepítés, halőrzés --A 8 nagy tározó ivadék szükségleteit egyetlen telephelyen, a Möhnesee partján egy mindössze 200 négyzetméteres halnevelőben és az udvaron elhelyezett 20db medencében termelik meg! A mintavételi halászatot, halőrzést, telepítést, és a környékbeli erdőterületek vadőrzési feladatait 4 (négy) szakember látja el! A víz- és halbiológiai vizsgálatokat a Ruhr-Szövetség tulajdonában lévő kutató állomáson végzik!

18 Mitől működik? Nem lopnak, nem csalnak, nem dolgoznak saját zsebre mert lehetetlen! Külső profit érdekek nem képesek a rendszert befolyásolni, mert az tejesen önfenntartó minden tekintetben. a halőrzést, a haltenyésztést, a kutatási célú és állomány felmérő halászatot ugyan azok végzik. a tórendszer komplett ökoszisztémájával, halfaunájával kapcsolatos kutatásokat végzők nem érdekeltek hamis eredményeket kreálni a tudományos halbiológia állományfelmérési kutatásokhoz szükséges halmennyiségeket kilókban és nem megatonnákban mérik. Mert tisztességes a rendszer!

19 Halszaporítás, haltelepítés Szigorúan csak a 8 tározóból származó tenyészállatok szolgálhatnak szaporítási célokat. Külsős halgazdálkodási érdekeltségektől nem kerülhet a területre sem ivadék, sem növendék hal. A tényleges éves telepítés a 7 völgyzárón: (1999-es adat) angolna , pisztáng , szaibling 1.300, rák 500, óriás maréna , Folyt.

20 Ivadék előállítás, előnevelés eredmény: Európa egyik leghíresebb horgászvize! ponty 5.600, compó tavi pisztráng , tavi szaibling , süllő db, 4 millió csuka, 10 millió kis takarmányhal,stb

21 Ezzel szemben a Balatonnál: idézetek a Balatoni busa intézkedési terv Azonnali intézkedések évekre: 1...A Balatonon folyó szelektív busahalászat új módszerének tesztelése, hatékonyságának elemzése... ( 20 év intenzív szelektív busa halászat után tesztelés?) 2...a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program forrásaira pályázni tudjon (Halastavi Környezetgazdálkodási Program, beruházási támogatások tórekonstrukció és halfeldolgozó építés)., belső forrásátcsoportosítással a balatoni busaállomány felmérésére, monitoringjára, illetve az ökológiai célú szelektív busahalászatra nagyobb forrásokat tudna fordítani a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., így az intézkedési terv elkövetkező éveiben nagyobb busafogási mennyiségekkel tudna tervezni. ( a halállomány elmúlt években történt eltűnéséért leginkább felelős céget pénzhez és még nagyobb lehetőségekhez juttatná a terv. Jutalmazzuk meg a bűnösöket elv keretében?!) 3... állami tógazdaságok esetében meg kell vizsgáltatni a szerződéseket, hogy bármiféle busát érintő termelési korlátozás egyáltalán kivitelezhető-e a haszonbérleti szerződés határozott időtartama alatt. (ezek az állami tulajdonban lévő halgazdaságok juttatták a Balatonba a busát és a többi nem kívánatos halfajt is felbecsülhetetlen kárt okoztak! Miért kéne haladékot kapniuk?? Miért nem bírságolják őket!?) 4... ivadékcsapda alkalmazására való hatósági kötelez és lehetőségének vizsgálata, illetve az ivadékcsapdák ellenőrzése a hatóságok részéről... ( lehetőség, vizsgálat? Ez valami vicc?) Összegezve:Továbbra is a halászati érdekeltségek kapnak jelentős forrásokat, hogy tovább folytathassák elavult gazdálkodásukat, a busa szelektív halászatának álcája mögé rejtett balatoni halkitermelést, továbbá meggondolatlan és ellenőrizetlen telepítéseiket!

22 Ezzel szemben a Balatonnál: Balatoni busa intézkedési terv idézetek a Középtávú intézkedések a évekre: 8. Busa halászat fokozása új módszerek üzemi szintű rendszerek alkalmazásával.felelős: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. ( Ez a kecskére káposztát elv 20 éve nem működik!! Miért erőltetni tovább?a busát leghatékonyabban a déli part nagyobb vízhozamú befolyóin a tavaszi felúszásukkor lehet kifogni. A Balaton nyílt vizén történő további szelektív halászat kifejezetten kártékony és tovább folytatása elfogadhatatlan a horgászok számára is.) 9. ETHA forrásokból új, önkéntesen választható intézkedés bevezetése. A busatenyésztést beszüntető gazdaságok kieső jövedelmének kompenzálására a Halastavi Környezetgazdálkodási Program mintájára önálló célprogram kidolgozására teszünk javaslatot,... Az eddig is elképesztő mennyiségű pályázati forráshoz jutó halászati ágazat további segítése, pénzel pumpálása ez a terv. Sem az önkormányzatok, sem a valódi érdekeltek --a horgászegyesületek --semmilyen esélyt, lehetőséget, pénzt nem kapnak e terv szerint. A halászati érdekeltségek a Balaton térségében így még erősebb befolyással fognak bírni a jövőben. Felelőtlen gazdálkodásuk, károkozásuk ellenére segíséget, pénzt, támogatást kapnak. Beláthatatlan ideig folytathatják a busa és egyéb szelektív halászat mögé rejtett elavult halkitermelési tevékenységüket. Ez a terv további hosszú évekre megpecsételi a Balaton halfaunájának és álományának sorsát. A jelenleg már fennálló katasztrofális helyzetet fixálja, és tovább ronhatja. Ez a terv a sporthorgászok népes táborának teljes és végső reményvesztését fogja eredmenyezni, ami a választásokkor esetleg sok százezer kormány ellenes szavazatban is megnyilvánulhat! Egy lehetséges megoldási javaslat :

23 Egy lehetséges forgatókönyv 10 pontban A Balaton vízhasznosítási jogának a tóparti önkormányzatokhoz kell kerülnie. ( vagy az összevont horgászegyesületek szervezetéhez ez a szervezet nem lehet a MOHOSZ!!) 2. A tóparti önkormányzatok feladatait koordináló szervezet létrehozása elengedhetetlen.( 41 tóparti települési önkormányzatot kell összefogni és irányítani. Jó lehetne egy Kht.) 3. Az összes tóparti horgászegyesület összevonása egy név alá, de 4-6 térségileg logikus nagy alközpontokkal. ( a leginkább a jutalékokra spekuláló egyesületek bevonása, vagy ellehetetlenítése egy központosított Kht. tagjaként jó lenne) A BHN Zrt. vízhasznosítási, halászati jogát sürgősen meg kell szüntetni, mert nincs rá ebben a formában szükség.(a BH Rt. birtokában lévő halgazdaságok haszonbérleti jogát vagy 4. az önkormányzati koordinációs Kht.-nak, vagy az összevont horgászegyesületek Kht.-jának kellene átadni.) 5. Ki kell nevezni egy tudományos szervezetet, amely képes elfogulatlan, és alapos vizsgálatokra, helyes következtetésekre a tó átfogó ökoszisztémájának áttekintése érdekében. ( a Tihanyi Limnológiai Intézet sajnos a jelenlegi támogatottsági formájában nem elég ütőképes. Az intézmény adatsorai a vizsgálataihoz rendelkezésére álló technológia és anyagi lehetőségeik szerény mértéke okán sajnos nem elég átfogóak. Gyors és megbízható vizsgálatokat kell végezni a tó valódi haleltartó képességének megismeréséhez.)

24 Egy lehetséges forgatókönyv 10 pontban 6. Meg kellene szüntetni a térségben működő halgazdaságok busa tenyésztését. A megújult halkeltetőket kiszolgáló ivadék előnevelő tavakat kellene preferálni.(pl. Buzsák, Irma-puszta) ( minden eddigi beszállítót, a telepítésekben megrendeléseket kapott halgazdaságok technológiai fegyelmét ki kell vizsgálni triploidok(?) és invazív fajok behurcolása!? Ők a kommerciális haltermelésben kell hogy tovább működjenek) 7. A nagy horgász vagy önkormányzati Kht.-k üzemeltetésében létre kellene hozni kb. 10 tóparti ( logikus területi megosztásban) haltenyésztő egységet, amelyek bőséges ivadék utánpótlásról gondoskodnak a tudományos háttér instrukciói alapján. (egyenként közel akkora kapacitással kell rendelkezniük, mint minimum a Möhnesee példájában láthattuk. Ezekben részben őshonos, horgászati szempontból fontos halfajokat, és TAKARMÁNY halakat kellene előállítaniuk) 8. A tervünk szerint már nem létező BHNZrt. flottáját és technikáját az új tudományos szervezet és/vagy a új összevont HE. Kht. rendelkezésére kellene bocsájtani. ( a tó rendszeres hidrobiológiai és halbiológiai célú kutatásaik fontos eszköze lesz ez a flotta.) 9. A meglévő egyesületek csónak kikötőit engedélyeztetni, és modernizálni kell a Nemzeti Park szakmai együttműködésével. ( a horgászok már nem férnek a vízhez. A csónakkikötők fejlesztése a legolcsóbb és vonzó megoldás. A kis horgászoknak azonnali bevételecskét hozhat a csónakbérbeadás. Így mentesülhet némiképp a vízpartpart a parti horgászoktól. A csónakos horgászok ellenőrzése könnyebb.) 10. A tó haltelepítésére legkézenfekvőbb megoldás nem egyoldalúan a ponty, hanem a ragadozó állomány felé való eltolása. ( oligotróf víz? A tápláléklánc csúcs fajai könnyen takarmányozhatók mesterségesen takarmányhal, bőséges ivadék formájában.természetesen lépéseket kell tenni a tó halfajai számára szükséges tápláléklánc helyreállítására) 2.

25 És mitől fog működni itthon is? Vissza a 17. dia Ebben a rendszerben alakulhat ki egyedül a 40 ezer fős balatoni horgásztársadalom tulajdonosi szemlélete. A tó halállományát a sajátjának fogja érezni. Figyel a rendre, a szabályokra és a haltolvajokra. Ennek hiányában a tó halállománya védhetetlen. Az általános halőri technikák mellett ez a kialakuló új szemlélet védelmet jelenthet a modern rapsicok ellen is. Továbbá temérdek munkahelyet is teremt, mely hosszútávon is bevonja a helyi lakosságot a munkálatokba, és a várható sikerek révén segíti a közösség összekovácsolódását is.

26 A Marcali-tározóban ma busát tenyésztenek annak ellenére, hogy a Duna egyezmény kimondja, hogy Duna vízgyűjtő területén idegen halfajokat csak elkülönített vízrendszerekben, halastóban szabad tenyészteni! ( a Marcali tározó a Duna vízgyűjtőjén van, és főképpen szennyvíz tározó, nem elkülönített halastó!) Ha nem halastóként üzemelne a Marcali tározó, tavasszal, amikor megnyitják a tározó zsilipjét, akkor a Balatonból a busa felúszik és ott egyszerűen kifogható! Egyedül ezzel a technikával több busát lehetne kivenni a Balatonból, mint az egész éven át tartó,költséges szelektív busahalászattal! Így több mint forintot lehetne azonnal megspórolni.

27 Táplálékszegény (Oligotróf) vizekben Ivadékhal, nevelés, telepítés SÜLLŐ (Sander lucioperca,stizostedion lucioperca) Az ívóhelyek száma lecsökkent eliszapolódás A régen létező kidolgozott módszereket kell elővenni! A borókára ívatás technológiája használhatatlan! Mesterséges keretes süllőfészkek kihelyezése (a lerakott ikraszám szinte pontosan meghatározható Csapó-féle síkkeretes rendszer) CSAK olyan halnevelő gazdaságok jöhetnek szóba, melyek KIZÁRÓLAG a Balatonba szánt ivadékot és növendékhalat nevelik! (a tó egyedi genetikai állományának fenntartása!)

28 Egy kis halbiológia --oligotróf? vizeken-vizeken SÜLLŐ A ragadozók lárva állapotukban zooplanktonokkal táplálkoznak (zooplankton,kandicsrákok,vízibolha,szúnyoglárvák,majd 1cm-es átlátszó rákfélék) A ragadozóvá válás átmenete a Balaton természetes környezetében nehézkes! (4-5cm-es kor -lassuló növekedés) A tél beálltáig 7-10cm-es mérettel aligha túlélő! VAN MEGOLDÁS! Intenzív etetés és jól megválasztott tápláléksűrűség mellett 9-10hónap alatt 15-20cm-re növeszthető így kihelyezhető!

29 Egy kis halbiológia Oligotróf? Vizeken - HARCSA (Silurus glanis) balatoni harcsapusztulás 2011 június-július Átértékelődött a harcsa megítélése régen ellenség volt ma a vizek házmestere Intenzív nevelése a legjobban kidolgozott --száraz táppal eredményesen nevelhető re-cirkulációs rendszerekben. A 1,5-2 kg-os méret 9-12 hónap alatt elérhető! Oligotróf vizeken is kiválóan növekszik dögevés, invazív fajok pusztítása, szélsőséges időjárás és vízminőség változásokhoz kiválóan alkalmazkodó, Kiváló sporthal, és a nemzetközi horgászturizmus kifejezett célhala! Szaporítása, előnevelése hagyományos tógazdasági rendszerekben is problémamentes.

30 de mégis -- Mennyibe kerülhet egy Möhnesee típusú és méretű halkeltető telep? A rendszer legköltségesebb technológiai eleme a folyamatos oxigén szint analizáló-, adagoló-, és keringetett szűrőrendszerű automatizált egysége. Egy eleve 10 darab 1m3-es, közösített vízterű, modulrendszerű, bővíthető, kül- és beltéri használatra alkalmas, automatizált vezérlésű halivadék keltető és előnevelő rendszerre kértünk árajánlatot a hazai piacon is jelen lévő, legnagyobb német, vízanalitikai és keringési rendszereket forgalmazó cégtől. Átvehető a gyártó magyarországi telephelyen a megrendeléstől számított 4-6héten belül LCD kijelzős érintő képernyős, programozható kivitelben, logó használattal a fenti paraméterekkel: Ft + ÁFA Beszerelés és helyszínre adoptálás: Ft+ ÁFA Gondoljunk a 26. dián látott összegre.

31 Tilalmak, kíméleti területek, halvédelem, Kis-Balaton A Balaton egész területén több jelentős kíméleti területet kellene kijelölni. Kézenfekvő lenne a tó nagy természetes öbleit így védeni. (Ez viszont a helyi lakosság és a horgászok jogos tiltakozását válthatná ki.) Megfontolandó továbbá a tó teljes belső területeinek, azaz a parti sávtól számított 1,5-2 km-nél távolabb eső összes területét egész éven át tartó horgászati tilalom alá vonni legalább 3-4 évre. ( ez a rendelkezés meggátolná a vitorlásokról történő szinte ellenőrizhetetlen horgászatot, és egyben a halrablást is. Nyugalmat biztosítva a tó halfajainak. Nem utolsó sorban a halőri, halőrzési feladatokat is és a Vízrendészet feladatait is nagyban leegyszerűsítené.) A Balaton ökoszisztémájának rehabilitációja elképzelhetetlen a Kis-Balaton bevonása nélkül! (E terület ma élő, talán egyetlen tudós ökológusa Plósz Sándor, Sándor akinek holisztikus ismeretei e témában pótolhatatlanok.)

32 Plósz Sándor tájrendező ökológus 6 pontban A történeti Kis-Balaton területe és a Zala-völgy alsó szakasza valamikor együtt lélegzett a Balaton víztestével, annak öblözete és litorális régiója volt. E területnek együtt kellene lélegeznie a Balaton víztestével. Ennek működését a vízszintváltozással és árhullámokkal összefüggő viselkedését kellett volna megérteni. Ez alapján a vízvédelmi rendszert megtervezni és működtetni, hogy a Balaton vízminőségének és fajvédelmének kulcsát a Kis-Balatont ne pusztítsák el. A Kis-Balaton pusztulása 1982-től napjainkig folyamatos! Egy kis történelem: 1979-től (a Vízügy a szakmaiság, a tudományos eredmények és a tisztesség mellőzésével) a Vízügy zárt körben építi a Kis-Balaton vízvédelmi rendszert. Már az építés, I. ütem-nek nevezett tározót az elárasztás első éveiben pusztítják, az elárasztott területen a nádas-sásosgyékényes területet zölden levágják, befullasztják. Kialakul az évenkénti rendszeres kék alga (kékbaktérium) tömegszaporulat amely toxinja pusztítja az élővilágot.

33 1984 Kialakul a kék alga toxinja okozta pusztítás. (A víz a kazettába csak a tározón át vezethető be, pl. egy olajfolt elkülönítése és kezelése sem oldható meg a kazettában. Kidobott, kilopott pénz az egész.)

34 közel 4-6Km2 terület már elpusztult! A vízvédelmi rendszer Zala völgyére jutó feladatok (szilárd anyag kiülepítése, a vízhozamok ártéri jellegű lassítása) helyett tározót, halastavat és működésképtelen kazettát építettek.

35 re a Balaton vízminősége katasztrofálissá válik. Elárasztják a terelőtöltésekkel átszabdalt Kis-Balaton északi medencéjét,az eredeti Zala medret megszüntetik. A nádasok területe óriási pusztulásnak indult. A Balaton vízminősége ismét labilissá válik.( Dr. Somlyódi és Dr. Herodek felülvizsgálata alapján megkezdődik az un. algás tó kialakítása és 2002 között leleplezett csalás ellenére sem változtat a Vízügy semmit a beavatkozásán, sem a módszerein. A pusztító algatoxin továbbra is bekerül a Balatonba.

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon Bardócz Tamás főosztályvezető Változó szabályozási környezet Új Btk. Új rendészeti tv. EU Közös Halászati Politika Változó társadalmi, gazdasági elvárások

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni fejlesztési lehetőségei Gál Dénes NAIK Halászati Kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több mint 100 éves kutatóintézet HAKI Halászati Kutatóintézet Több

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek Urbányi Béla, Bercsényi Miklós*, Stündl László**, Kucska Balázs***, Gál Dénes****, Kovács Örs*****, Horváth Ákos, Müller

Részletesebben

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. középtávú szakmai koncepciója

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. középtávú szakmai koncepciója Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. 8600 Siófok, Horgony u.1 A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. középtávú szakmai koncepciója Készült: A tulajdonosi joggyakorló Balaton-felvidéki Nemzeti park

Részletesebben

A halgazdálkodást érintő aktuális jogszabály-változások

A halgazdálkodást érintő aktuális jogszabály-változások A halgazdálkodást érintő aktuális jogszabály-változások Csörgits Gábor Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály VI. Gödöllői Halászati- Horgászati Szakember találkozó Szent István Egyetem, Gödöllő 2016.

Részletesebben

Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről.

Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről. MAGYAR ORSZÁGOS HORGÁSZ SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE Melléklet: a MOHOSZ Elnökség 2011.szeptember 09.-i ülésének 6. sz. napirendjéhez E-20110929-6 Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről. A Velencei-tó

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON

VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Útvesztők a vagyongazdálkodásban VAGYONGAZDÁLKODÁS A BALATONON Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 28-30. A Balaton Közép-Európa legnagyobb sekélyvízű természetes tava közel 80 km hosszú

Részletesebben

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában Balázs Kucska Az intenzív és s tavi haltermelés s megoszlása sa 25000 intensive systems ponds ponds and intensive systems 20000 15000 mt 10000 5000 0

Részletesebben

Palotavárosi Alsó-tó horgászrendje 2015. évre

Palotavárosi Alsó-tó horgászrendje 2015. évre Palotavárosi Alsó-tó horgászrendje 2015. évre A tavon oda érvényes Teljes árú / állami jeggyel rendelkező/ és Kedvezményes /HOFESZ tagsággal rendelkező/ felnőtt éves, napi, ifi éves, ifi napi, megyei összevont

Részletesebben

ŐLBŐ-TAVI ARANYHAL HORGÁSZEGYESÜLET. Sporthorgász szabályzat I. Általános magatartási rendszabályok

ŐLBŐ-TAVI ARANYHAL HORGÁSZEGYESÜLET. Sporthorgász szabályzat I. Általános magatartási rendszabályok ŐLBŐ-TAVI ARANYHAL HORGÁSZEGYESÜLET Sporthorgász szabályzat I. Általános magatartási rendszabályok 1. Az Ölbői tóparton a horgászat elől elzárt területjelző táblák közötti szakaszokon és a Csülök Csárda

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Pályázati azonosító szám: GYHO Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Selyem út 124 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Pályázati azonosító szám: GYHO Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Selyem út 124 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI KIÍRÁS Pályázati azonosító szám: GYHO-2015 Gyomaendrőd Város Önkormányzata 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124 HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI KIÍRÁS a Gyomaendrőd Endrőd - Középső (Csókási), a Hantoskerti, a Fűzfás-zugi,

Részletesebben

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Szombathelyi Csónakázótó és Horgásztó Újperinti bányató Önkormányzati tulajdonban lévõ tavak halászati jogának haszonbérletére.

Szombathelyi Csónakázótó és Horgásztó Újperinti bányató Önkormányzati tulajdonban lévõ tavak halászati jogának haszonbérletére. Pályázat kiírója: Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási Osztálya 9700 Szombathely, Bejczy u. 1-3. a Szombathelyi Csónakázótó és Horgásztó Újperinti bányató Önkormányzati tulajdonban

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2011- ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály Magyarországon a tógazdaságokból

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Erősségek - Viszonylagos halbőség - Horgászat népszerűsége - Halászati hagyományok - Erős szakmai háttér

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15

Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15 B A L A T O N I H O R G Á S Z E G Y E S Ü L E T Székhely: 1224. Budapest, Diótörő út 61. Tel., Fax: 207-42-92 Mobil: 20/945-87-15 A BALATON HALAI, BIOLÓGIÁJUK ÉS A HALÁLLOMÁNY KEZELÉSÉNEK KÉRDÉSEI Magyar

Részletesebben

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján

A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján A Balatoni horgászfogások elemzése a fogási naplók adatai alapján Jogszabályi háttér 78/1997. (XI.4.) FM rendelet 13. (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen a területi engedély adásával egyidejűleg

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése ben Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2012- ben Jámborné Dankó Kata, Mihálffy Szilvia, Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály, Halgazdálkodási

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a

Részletesebben

Jásztelek HORGÁSZREND

Jásztelek HORGÁSZREND HORGÁSZREND a jászteleki kezelésében levő Zagyva-holtágakra Kedves Horgásztárs! Önnel együtt azt szeretnénk, hogy a holtág halállománya gyarapodjon, védelme erősödjön, a környezete tisztább és vonzóbb

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

MUNKÁCSY HORGÁSZ EGYESÜLET

MUNKÁCSY HORGÁSZ EGYESÜLET MUNKÁCSY HORGÁSZ EGYESÜLET 5700 Gyula, Vajda János u. 19. Telefon: +36 20/569-9227 TERÜLETI ÉVES HORGÁSZENGEDÉLY Ára:..Ft, sorszám:.. Érvényes: 2012 év 12. hó 31. 25 db békés hal (ponty, amur) maximum

Részletesebben

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET TARJÁN HÁZIREND

SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET TARJÁN HÁZIREND SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET TARJÁN HÁZIREND 3. KIADÁS Kiadó: Sporthorgász Egyesület Tarján A Házirend jelen, 3. kiadását a Sporthorgász Egyesület 2010. január 24-i közgyűlése fogadta el. 2010. április - 2 -

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet) az akvakultúra (beleértve az intenzív iparszerű üzemeket is) termelési kapacitás növelése új halgazdaságok építésével;

Részletesebben

A Hazai Természetes Vizek Horgászati Hasznosítása c. konferencia sajtótájékoztató anyaga, 2010-02 17

A Hazai Természetes Vizek Horgászati Hasznosítása c. konferencia sajtótájékoztató anyaga, 2010-02 17 A Hazai Természetes Vizek Horgászati Hasznosítása c. konferencia sajtótájékoztató anyaga, 2010-02 17 Téma: Környezetvédelem, horgászturizmus Helyszín: Szolnok, Városháza Díszterem Napjaink egyik legfontosabb

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései

A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra

Részletesebben

cskozás HAKI, Szarvas ltatás

cskozás HAKI, Szarvas ltatás XXXII. Halászati Tudományos Tanácskoz cskozás 2008. május m 14-15. 15. HAKI, Szarvas A téli t horgásztat sztatási si szolgáltat ltatás ökonómiai értékelése Békefi E. Gyalog G. Váradi L. Halászati és Öntözési

Részletesebben

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény a végrehajtási rendeletével egységes szerkezetben

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény a végrehajtási rendeletével egységes szerkezetben A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény a végrehajtási rendeletével egységes szerkezetben TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A törvény hatálya...

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A

Részletesebben

EGYSÜLETI HORGÁSZREND 2014

EGYSÜLETI HORGÁSZREND 2014 Bónom-zug Vizéért Egyesület 5502 Gyomaendrőd, Apponyi u. 14. e-mail: bonomzugiegyesület@gmail.com www.bonom.atw.hu EGYSÜLETI HORGÁSZREND 2014 Általános szabályok: 1. A Bónom-zugi holtágon (halgazdálkodási

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

III. FEJEZET HALGAZDÁLKODÁS

III. FEJEZET HALGAZDÁLKODÁS d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt különleges rendeltetésűvé nyilvánítható. 17. Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

Új Balatoni Horgászrend lép életbe 2012-ben

Új Balatoni Horgászrend lép életbe 2012-ben Új Balatoni Horgászrend lép életbe 2012-ben A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megalkotta a 2012-es évre érvényes, új Balatoni Horgászrendjét, amely a korábbiakhoz képest jelentıs változásokat tartalmaz.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 2015.évi 137.szám 19831

MAGYAR KÖZLÖNY 2015.évi 137.szám 19831 MAGYAR KÖZLÖNY 2015.évi 137.szám 19831 b) a megszemélyesítéshez szükséges, digitális aláírás létrehozására alkalmas, valamint a biztonságos kulcstárolást és kulcshasználatot biztosító informatikai eszközökkel;

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodás

Vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodás Hajósy Adrienne Nők a Balatonért Egyesület Lajtmann József Reflex Környezetvédő Egyesület Őriszentpéter, 2016. április 29. Környezet- és természetvédő szervezetek 26. Országos Találkozója

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

A Dunakeszi MÁV Sport Horgász Egyesület tavainak horgász és tórendje

A Dunakeszi MÁV Sport Horgász Egyesület tavainak horgász és tórendje Oldal: 1 / 8 A Dunakeszi MÁV Sport Horgász Egyesület tavainak horgász és tórendje 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 2. TILALMI IDŐK ÉS KORLÁTOZÁSOK 3. NAPIJEGGYEL TÖRTÉNŐ HORGÁSZAT SZABÁLYAI 4. TŐZEGTAVAKON TÖRTÉNŐ

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

ELZETT CERTA HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA. 1.. A fegyelmi szabályzat célja

ELZETT CERTA HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA. 1.. A fegyelmi szabályzat célja ELZETT CERTA HORGÁSZEGYESÜLET FEGYELMI SZABÁLYZATA 1.. A fegyelmi szabályzat célja A szabályzat szankciórendszerén keresztül biztosítani az egyesület tagsága számára az egyesületi élet zavartalan működését,

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 30. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 30. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 30. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0236 (COD) 11309/1/16 REV 1 PECHE 279 CODEC 1072 PARLNAT 264 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy:

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át.

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. (3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek az adott típusból egy naptári évben csak egy adható, kivéve

Részletesebben

Behúzós, (behordós) horgászat szabályai a Balatonon

Behúzós, (behordós) horgászat szabályai a Balatonon Behúzós, (behordós) horgászat szabályai a Balatonon A Balatonra általános éves területi jegyet vagy behúzós időszaki területi jegyet váltott horgász köteles betartani a Balatoni Horgászrend rendelkezéseit,

Részletesebben

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív

Részletesebben

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.

km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. 13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1. A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról szóló 64/2008. (V. 14.) FVM rendelet módosítása

1. A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról szóló 64/2008. (V. 14.) FVM rendelet módosítása M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 54. szám 5431 A vidékfejlesztési miniszter 43/2014. (IV. 14.) VM rendelete a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben