BioÜzemanyagok. A MOL-csoport kiadványa

Átírás

1 BioÜzemanyagok A MOL-csoport kiadványa

2 30 Tartalom A megújuló energiák a XXI. század kihívása Az üzemanyagok felhasználásának jelenlegi trendjei Az üzemanyagok története dióhéjban A jövő lehetséges útjai A bioüzemanyagok felhasználásának szabályozása Nemzetközi tendenciák, stratégiák A bioüzemanyagok gyártása Biodízel üzem épül Komáromban A bioüzemanyagok mindennapi használatának gyakorlati kérdései Az 5 százalék bioetanolt tartalmazó (E5) motorbenzin tulajdonságai Az 5 százalék biodízelt tartalmazó (B5) dízel-keverékek tulajdonságai A motorhajtóanyagok osztályozása

3 Bioüzemanyagok 291 Bevezető A fenntartható fejlődés elve és céljai mindennapi életünk szerves részévé váltak, és talán az egyik legnagyobb kihívás mindannyiunk számára a 21. század Európájában és a világon egyaránt. A jövőbeli gazdasági fejlődés biztosításához az erőforrások és a környezeti elemek megóvása szükséges. Fenntartható fejlődés az, amely a jelen generációk szükségleteit oly módon elégíti ki, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. A feladat globális méretűvé vált, amelyben az állam, a gazdaság és az egyének tevékenysége egyaránt igen fontos szerepet játszik. A fenntartható fejlődés egyik legfontosabb eleme a termékfelelősség, mely alapján a termék életciklusában részt vevő valamennyi érintett felelősséggel tartozik termékei környezeti hatásának folyamatos csökkentéséért. A MOL-csoport feladata termékeinek gazdaságossági és környezeti szempontok alapján történő fejlesztése, gyártása és forgalmazása. Azaz annak biztosítása, hogy az ember mobilitás iránti igényét kielégítő üzemanyagok minél kevesebb erőforrás felhasználásával, egyre korszerűbb technológiával és a lehető legkevesebb környezetterheléssel álljanak rendelkezésre. Vállalatunk a fenntartható fejlődés elkötelezett támogatója. Fejlesztési stratégiánkban kiemelkedő szempont a termékfelelősség kérdése. Tudatos és nagy beruházási költségű fejlesztéseinknek köszönhetően az üzemanyagok ólomtartalma az elmúlt években nullára csökkent, aromásvegyület-tartalmuk kisebb lett, és ma már kizárólag kénmentes üzemanyagokat forgalmazunk, jócskán megelőzve evvel az Európai Unió 2009-re kitűzött határidejét. A megújuló energiaforrások tekintetében a legkézenfekvőbb kihívások egyike a bioüzemanyagok piaci részarányának az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban történő növelése. Következésképpen 2005 nyarán megkezdtük a biológiai eredetű alapanyagokból előállított benzinkomponens, a bio-etbe gyártását és felhasználását motorbenzineinkben során több évre biztosítottuk a vállalat biodízel-komponens igényét. Megkezdtük a második generációs biokomponens termékek és technológiák fejlesztését. Mindezek révén vállalatunk minden piacán a bioüzemanyag direktíva előírásainak megfelelő, és kimagaslóan jó minőségű üzemanyagokat fog forgalmazni. A fenntartható fejlődés megvalósítása csupán fokozatos átalakulással, hosszú távú tervezéssel lehetséges. Reméljük, hogy e kiadványban bemutatott törekvéseinkkel és eredményeinkkel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az olvasó betekintést nyerjen mindennapi munkánkba, melyet a bioüzemanyagok elterjesztése és fejlesztése érdekében végzünk. Mosonyi György vezérigazgató, MOL-csoport

4 2 A megújuló energiák a XXI. század kihívása Civilizációnk energiaigénye évről-évre látványosan növekszik. A fosszilis tüzelőanyagok és a bioüzemanyagok együttes alkalmazásával a megújuló energia arányának növelésére környezetkímélő módon nyílik lehetőség. Öt vagy inkább tíz évvel ezelőtt a magyar utakon, de a környező országokban is jóval kevesebb gépjármű közlekedett, a háztartásokban kevesebb energiafaló eszköz működött: nem, vagy alig volt elterjedt a mikrohullámú sütő, a klímaberendezés, a nagy képernyős televízió és millió fajta apróbb elektromos gép. Nem magától értetődő, de pár évvel ezelőtt az árukínálat is szerényebb volt, a tartós fogyasztási cikkeket is hosszabb ideig használtuk. Kevesen gondolnak arra, hogy egy 3-4 évente lecserélt autó vagy egy megunt mosógép helyett vásárolt új géphez is alapanyag kell, azt le kell gyártani, el kell szállítani ami ismét rendkívül energiaigényes. A növekvő jólét így számos tényezőn keresztül dinamikusan növekvő energiafelhasználással jár együtt. (Lásd: A világ energiafelhasználása 1980 és 2030 között a 4. oldalon.) És akkor még nem beszéltünk arról, hogy évtizedről-évtizedre egyre nő a tágasabb, kényelmesebb otthonok iránti igény, ám ez szintén azzal jár, hogy össztársadalmi szinten is nagymértékben nő a fűtés- és energiaszámla összege. Az országhatáron átlépve a nagyságrendek még inkább emelkednek. Elég belegondolnunk, milyen gyorsan nő majd a globális energiaigény a következő években, évtizedekben, ha a várható óriási ütemben fejlődik tovább Kína vagy India gazdasága és társadalma. Újabb két és félmilliárd emberben fog felmerülni az igény nagyobb lakásra, saját autóra vagy éppen klímaberendezésre. Jelen pillanatban a világ összesített energiaszükségletének közel 40 százalékát, ezen belül a közlekedés energiafelhasználásának több mint 70 százalékát a kőolaj fedezi. Minden abba az irányba mutat, hogy a következő egy-két évtizedben a világ energiaszükséglete tovább nő. Ezáltal a kőolaj- és földgázfelhasználás vagy a széndioxid-kibocsátás bizonyosan emelkedni fog, ám hogy mennyivel, az jelentős mértékben tőlünk függ. Miért jelent ez kihívást? Azért mert a világ olajtartalékai ugyan jelenleg még bőségesen elegendőek, és olajhiánnyal még évtizedekig nem

5 Bioüzemanyagok 3 kell számolni, de fel kell készülni arra, hogy az olajkorszak vége elkerülhetetlen. A második ok az, hogy a világ olajtartalékai nem egyenletesen oszlanak el; nagy többségük olyan területen található, ahol geopolitikai kockázattal is számolni kell. Végül, de természetesen nem utolsósorban a fosszilis energiaforrások kitermelése és felhasználása környezeti hatásokkal is jár. Az üzemanyag-minőség javítása révén a lokális kén- és ólomszennyezés a világ jelentős részén nullára csökkent, így a legtöbb gondot jelenleg az éghajlatváltozást okozó túlzott mértékű széndioxid-kibocsátás jelenti. A légkörbe jutó széndioxid felhalmozódása a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának mérséklésével, vagy a felhalmozódás szempontjából semleges megújuló tüzelőanyagok növekvő arányú alkalmazásával csökkenthető. Az energiatakarékossági programok és a kőolaj alapú üzemanyagok egy részének növényi alapú bioüzemanyagokkal történő kiváltása együttesen lassíthatják le a fosszilis energiafelhasználás és az üvegházhatásért felelős széndioxid kibocsátásának növekedését. A biológiai, döntően növényi összetevők felhasználásával előállított üzemanyagok (a biodízel és a bioetanol meghatározását lásd külön) térnyerése éppen ezért kulcsfontosságú. Igaz, nem egyik napról a másikra ható csodaszerről van szó, de az első nagy lépést már ma meg kell tenni. A tudományosfantasztikus regények világa még messze van: az üzemanyagcellás járművek széleskörű elterjedése, vagy a fillérekért villamosenergiát termelő (még csak kísérleti fázisban sem működő) fúziós reaktorok valósága még évtizedekig várat magára, ám addig is tenni kell azért, hogy az emberek mobilitás igényét a környezetet kevésbé terhelő módokon elégítsük ki. Ez a törekvés készteti mind látványosabb cselekvésre az Európai Uniót, a kormányokat és az olajszektor vállalatait, annak érdekében, hogy a kőolaj közlekedési üzemanyagként betöltött szerepét részben megújuló forrásból származó üzemanyagokkal egészítsék ki. A magas kőolajárak mellett az amúgy drága bioüzemanyagok egyre kevésbé tűnnek költségesnek, így azok elterjedése a következő években lendületet kaphat. A KÖZLEKEDÉS MINT A LEGNAGYOBB OLAJFOGYASZTÓ A képlet ugyanakkor nem egyszerű: nem mindegy, mikor, hol és milyen eszközzel fogunk a takarékoskodáshoz. Ma már a közlekedés a világ legjelentősebb olajfelhasználó ágazata. Miközben a hetvenes évek olajválságai idején a közlekedés a világ összes olajfogyasztásának még csak 40 százalékát tette ki (számos erőmű, illetve fűtési rendszer működött olajszármazékokkal), addig ma ez az arány már magasabb: 70 százalék körüli. Ez pedig azt jelenti, hogy a kőolajfogyasztás csökkentésének problémája

6 4 A világ energiafelhasználása 1980 és 2030 között kvadrillió* Btu** Történelem Várható jövő * egymilliószor egymilliárd **1Btu (brit hőegység)=1055 kj Forrás: EIA, Energy Information Administration elsődlegesen a közlekedésmodernizálásának problémája. A szél- és napenergia vagy éppen az atomerőművek mainál is nagyobb mértékű elterjedése önmagában nem fogja érdemben lassítani a kőolaj felhasználás jelentős növekedését, mivel ezek az egyébként fontos alternatívák villamosenergiát vagy melegvizet állítanak elő, amit nem lehet közvetlenül a közúti és vízi közlekedésben felhasználni. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az akkumulátorral vagy tüzelőanyag-cellával hajtott járművek még kísérleti fázisban vannak, a közlekedés széndioxidkibocsátásának mérséklésére az egyetlen technológiailag rendelkezésre álló, ipari méretekben alkalmazható lehetőséget a bioüzemanyagok jelentik. A probléma orvoslását pedig már ma el kell kezdeni, hiszen a gépjárművek száma jelentősen növekszik, így jelenleg már több mint 600 millió darab gépjármű fut a világ útjain. MIÉRT VAN SZÜKSÉG A BIOÜZEMANYAGRA? A bioüzemanyagokkal kapcsolatos már említett megfontolásokat az európai uniós energiapolitika egy irányelvben fogalmazza meg. Ennek teljesítésével a következő években a hagyományos benzin- és gázolaj-forgalmazásban kötelezően megjelenik és egyre növekszik a növényi eredetű alapanyagok szerepe. Mindez úgy valósul meg, hogy a jövőben növényi eredetű komponenseket kevernek a kőolaj alapú (fosszilis eredetű) üzemanyagokhoz. Ezáltal nemcsak a légkörbe jutó széndioxid többletmennyisége csökken, ahogy azt korábban már említettük, hanem az a fontos energiapolitikai következmény, hogy a bekevert, megújuló komponens mennyiségének arányában csökken a közlekedés, és ezen keresztül a gazdaság olajfüggősége is, valamint kevesebb kőolajat kell az Európai Unióba importálni. A döntés másik lényeges eleme, hogy a repcéből, napraforgóból, kukoricából és búzából meglévő agrárpiaci készletek egy részét a bioüzemanyag-gyártó cégek hasznosíthatják, illetve a nem étkezési célú többletigények viszonylag jól tervezhető piacot jelentenek a mezőgazdasági szektor számára. Mindez kiegyensúlyozó hatással van a termékárakra, illetve kedvezően befolyásolja a termelési költségeket. MIT JELENT MA A BIOÜZEMANYAG? Az előző pontban említettek miatt az Európai Unió többlépcsős szabályozást fogadott el, amelynek lényege, hogy a felhasznált üzemanyagok mennyiségében növekvő arányban kell megújuló, alapvetően növényi eredetű üzemanyagokat használni. Ezek a hozzáadott anyagok az úgynevezett biokomponensek. A benzinek

7 Bioüzemanyagok 5 Bioetanol: Növényi alapon gyártott, nagy tisztaságú etanol. Előállítása a növények cukor-, keményítő-, illetve cellulóztartalmának bontásával és erjesztésével történik. A gyártási technológiák előnye a kiterjeszthető alapanyagbázis, jelentős hátránya azonban a fermentáció során keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid, a szétválasztó műveletek igen magas energiaigénye és a magas melléktermékhányad. A vízmentes etanol a benzinnel kismértékben keverhető. Biodízel: Növényi alapú motorhajtó üzemanyag, amelyet Európában főként repceés napraforgóolajból, másutt szója vagy pálmaolajból állítanak elő. A sűrű növényi olaj észterezése nyomán a fosszilis alapú gázolajhoz hasonló termék állítható elő. Nagy előnye, hogy maga az észterezés kevés energiát igényel, így a gyártás során kevesebb az energiafelhasználás és a széndioxid kibocsátás is. Hátránya, hogy a nyersanyagként használt növényolaj előállításához viszonylag magas melléktermékhányad mellett nagy mennyiségű terményt kell feldolgozni, valamint az, hogy az észterezés során nehezen értékesíthető glicerin keletkezik. esetében ez az összetevő növényi eredetű bioalkohol (pontosabban bioetanol) vagy bioetanol felhasználásával gyártott etil-tercier-butil-éter (ETBE), a dízel esetében pedig főként repcéből nyert növényi olajok kémiailag módosított változata (a sűrűn folyós növényi olajokból egy észterezésnek nevezett eljárással a gázolajhoz hasonló tulajdonságú biokomponenst zsírsav-metilésztert vagy FAME-t állítanak elő). A jelenlegi uniós szabályozás azt írja elő, hogy a megújulók arányának 2010 végére el kell érnie az 5,75 százalékot; ez az arány a kész üzemanyag energiatartalmára értendő. A bekeverési hányad várhatóan tovább növekszik, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az üzemanyag biokomponens tartalmára a különböző gépjárművek különböző módon érzékenyek, azaz az egyes gyártmányok eltérő módon reagálnak. Ezért az üzemanyagok biotartalmának növelése csakis a gépjárművek műszaki paramétereinek figyelembevételével, a termékminőségi szabványok körültekintő módosításával lehetséges. A gázolajok biokomponens tartalmának emelése várhatóan megoldható, de egyes alkalmazástechnikai problémák jelenleg gátat szabnak a benzinbe keverhető etanolarány növelésének. A növényi alapanyagok jelentősen drágábbak, ezért napjainkban a bioüzemanyagok előállítása költségesebb, mint a kőolajalapúaké. Elterjedésük érdekében ezért számos uniós ország támogatások nyújtásával ösztönzi használatukat. Magyarországon a jelenlegi jövedéki törvény benzin esetében 2007 közepétől, gázolaj esetében 2008 januárjától biztosít kedvezményt a magasabb biokomponens tartalomra. Összességében tehát a biokomponensek alkalmazása számos kedvező hatással jár, előállításuk azonban új beruházásokat igényel, s gyártásuk, illetve felhasználásuk számos megoldandó problémát vet fel.

8 6 Az üzemanyagok felhasználásának jelenlegi trendjei Bár földrészenként eltérő az üzemanyagok felhasználásának tendenciája, a motorhajtóanyagok fajlagos fogyasztásának csökkenése ellenére, az emberek növekvő mobilitásigénye miatt, a felhasználás növekedése várható. Az üzemanyagok fő felhasználási területe a közlekedés. Ennek fogalmába beletartozik a személyszállítás: a tömegközlekedés és a személygépkocsi-használat, továbbá az áruszállítás, elsősorban a közúti árufuvarozás. Így az üzemanyagok iránti keresletet olyan tényezők határozzák meg, amik az előbb felsorolt tevékenységeket mozgatják. A gazdasági növekedés és az erős beruházási tevékenység a szállítási igények növekedését vonja maga után. A lakossági jövedelmek emelkedése a személygépkocsik iránti keresletet erősíti, továbbá növeli a gépkocsi használatot. Ugyanakkor az autóipar technikai fejlődése nyomán a motorok fajlagos üzemanyag-felhasználása csökken, ami a kereslet növekedését némileg visszafogja. A gépkocsipark struktúrája az egyes üzemanyagfajták keresletének összetételét határozza meg (motorbenzin, gázolaj, autógáz, egyéb hajtóanyagok). Globális és regionális trendek Az egyes hajtóerők hatása a világ különböző régióiban eltérő intenzitással jelentkezik. Az üzemanyagok globális kereslete jelenleg két nagy régiónak köszönhetően növekszik, ezek Észak-Amerika és Ázsia. Amerikai Egyesült Államok A legnagyobb üzemanyag-felhasználó ország az Amerikai Egyesült Államok. A gépkocsipark nagy része benzinüzemű, így a közlekedésben az üzemanyag-felhasználás szinte kizárólag a motorbenzinre korlátozódik, a dízel gázolaj közlekedési célú kereslete jóval alacsonyabb. Az amerikai személygépkocsik fajlagos fogyasztása jellemzően magasabb, mint a világ más régióiban. Ázsia Ázsiában elsősorban a kínai és az indiai gazdasági növekedés hatására emelkedik az üzemanyagok iránti kereslet. Bár az ezer főre jutó személygépkocsi-állomány jelenleg igen alacsony, a lakosság magas száma és általában véve, a gazdaságok hatalmas mérete miatt az üzemanyag-felhasználás növekedése világméretekben mérve is nagy mennyiségeket képvisel. Előrejelzések szerint a világ a következő évtizedben várható üzemanyagfogyasztás-növekedése leginkább erre a térségre koncentrálódik. Európa Az előbbi két régióval összehasonlítva az európai üzemanyag-fogyasztás lényegesen kisebb mértékben növekszik. A gépjármű-hajtóanyagokon belül a motor-

9 Bioüzemanyagok 7 Az egy főre eső GDP és az ezer főre jutó gépjárműszám* közötti összefüggés A gépkocsi-ellátottság összehasonlítása A következő ábra 2004-es adatai néhány kiválasztott ország motorizációs fokát mutatja be, illetve azt, hogy az egy főre eső GDP növekedésével párhuzamosan várhatóan hogyan növekszik majd a gépkocsik száma * gépjárművek: személyautók és tehergépjárművek Gépjárművek száma* ezer lakosra 800 Egyesült Államok 700 Franciaország 600 Kanada Németország Ausztria 500 Nagy-Britannia Lengyelország Törökország Kína Csehország Magyarország Szlovákia elméleti görbe GDP per fő 1000 PPP$ (=vásárlóerőparitáson ezer USD-ben) benzin-felhasználás csökken, míg a gázolaj iránti kereslet nő, ami a dízelüzemű gépkocsik egyre növekvő elterjedtségének következménye. Ennek okai, hogy a dízelmotorok jelentősen hatékonyabbak, és fajlagos fogyasztásuk a benzinmotorokkal szembeni hátrányaik kiküszöbölése után jóval kevesebb. A járművek fajlagos üzemanyag-felhasználása a motorfejlesztések hatására, valamint a motorbenzinről dízelre történő váltás eredményeként csökken. Kelet-Közép-Európa Kelet-Közép-Európa a személygépkocsik számát, használatát tekintve Nyugat-Európához képest feljövőben van. A gazdasági tevékenység, az egy főre eső GDP ugyan elmarad a nyugat-európai szinttől, de a térség felzárkózásával, továbbá a szállítási ágazat és a közúti árufuvarozás fejlődésének hatására ebben a régióban az üzemanyag-kereslet gyorsabban fog növekedni. A személygépkocsi-park még nagyrészt benzinüzemű autókból áll, de a dízelesedési folyamat, azaz a dízelüzemű járművek arányának növekedése már megindult. A szállítási ágazat szinte kizárólag gázolajat használ, így e szektor tevékenységének erősödése tovább növeli a dízelüzemanyag iránti igényt. Magyarország Elsősorban a reáljövedelmek növekedésének hatására Magyarországon 2000 óta 22 százalékkal nőtt a személygépjárműpark, melynek nagysága jelenleg 2,9 millió, családonként tipikusan egy gépkocsi. Az elmúlt tíz évben éves átlagban 3,5 százalékkal növekedett az üzemanyag-fogyasztás. A motorbenzin-felhasználás kisebb ütemben nőtt: évente mintegy 1,5 százalékkal, míg a dízel kereslete 5 százalékkal. Ugyanakkor a növekedés nem volt egyenletes, amiben az üzemanyagárak alakulásának is szerepe volt ben, amikor az árak világszerte nagymértékben növekedtek, még visszaesés is tapasztalható volt a felhasználásban. Ahogy az egész régióban, Magyarországon is elsősorban a közúti árufuvarozás fejlődése váltja ki a gázolaj iránti kereslet nagyobb ütemű növekedését. A dízelüzemű új személygépkocsik eladása csak a legutóbbi néhány évben kezdett el növekedni. A teljes személygépkocsiállományon belül a dízelüzemű gépjárművek aránya jelenleg körülbelül százalék. Várható, hogy mind a forgalomban lévő autók száma, mind pedig a gépkocsihasználat közelíteni fog a nyugat-európai szinthez, aminek eredményeként az elkövetkező időszakban tovább nő a magyarországi üzemanyag-fogyasztás.

10 8 Az üzemanyagok története dióhéjban A kőolaj alapú üzemanyagok a múlt század húszas és harmincas éveiben váltak a belsőégésű motorok legfontosabb hajtóanyagaivá. Az emberiséggel egyidős a mobilitás iránti igény, melynek kielégítésében a XIX. század végén óriási változást hoztak az ipari forradalom legújabb vívmányai. Történelmi léptékkel tekintve nem sokkal azután, hogy megjelent a gőzgépek közlekedésben való használata, a különböző konstrukciójú belsőégésű motorok váltak az emberi mobilitás legfontosabb zálogává. A technikai fejlődés mellett a motorizáció robbanásszerű elterjedésének legfontosabb mozgatója a könnyen hozzáférhető és olcsó üzemanyagok biztosítása. A motorizáció hajnala A modern robbanómotorok története az 1860-as évekig nyúlik vissza. A belga Etienne Lenoir világítóolajjal (petróleummal) működő kétütemű motorja és Alphonse Beau de Rochas szabadalma (benzin-levegő elegy hőenergiájának mechanikus mozgássá alakítása) nyomán Nikolaus August Otto az 1878-as világkiállításon mutatta be a róla elnevezett belsőégésű motor (Ottomotor) első példányát. Az első kísérleti benzinmotorokat és automobilokat azonban a kőolajszármazékokon kívül más üzemanyagok is hajtották. Egészen a múlt század elejéig a kőolaj alapú üzemanyagok a kőolajfeldolgozás kezdetlegessége miatt újdonságnak számítottak, a széles közönség elsősorban csak világításra használt petróleum formájában találkozott a finomított kőolajjal. A mai első generációs bioüzemanyagokhoz hasonló alkoholok, növényolajok, illetve ezek származékai meglétük miatt kézenfekvő megoldásnak bizonyultak az akkor még csak kis mennyiségben kitermelt, nehezebben hozzáférhető kőolajjal szemben. Otto Nicolaus etilalkohollal (etanollal) hajtotta első kísérleti gépeit, a dízelmotor szülőatyja, Rudolf Diesel pedig mogyoróolajat használt első járművéhez 1893-ban, amellyel a párizsi világkiállítás nagydíját is megnyerte. Bár az 1920-as években még szerep jutott a különböző mezőgazdasági termékekből előállított motorhajtóanyagoknak, a motorizáció gyors terjedése egyre nagyobb mennyiségű, olcsó üzemanyagot igényelt. Ezt a megnövekedett keresletet tudták a kőolajból nyert termékekkel kielégíteni. A gyorsan megerősödött olajágazat élén olyan üzletemberekkel, mint John D. Rockefeller az újabb és újabb feltárásoknak köszönhetően az akkori igényekhez mérten korlátlan mennyiségű üzemanyag biztosítására volt képes. Így a motorikus üzemanyagcélú etanolüzemek gazdaságtalanná váltak. Az aranykortól az olajválságig A II. világháború után Amerikában és Európában a motorizáció újabb dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az autó a legszélesebb néptömegek számára is elérhetővé vált, és igen nagy mértékben fejlődött a közúti szállítás. A gyors gazdasági növekedés, az olcsó

11 Bioüzemanyagok Rudolf Diesel 1880 Az első belsőégésű motor Nicolaus August Otto A legendás Ford T-modell Henry Ford 1970-es évek Brazíliában cukornádból készül az etanol 1990-es évek Ausztriában és másutt Európában megjelennek a bioüzemanyagok kőolaj és a viszonylag alacsony üzemanyagárak is elősegítették a fogyasztás bővülését, ezért ezt az időszakot mint az autózás aranykorát tartják számon. Az 1973-as és es olajválságok azonban szemléletmódbeli változást hoztak az üzemanyag-fogyasztás terén. Egyrészt előtérbe kerültek a kis fogyasztású gépjárművek, másrészt, ahogy az energetikai felhasználás esetében, úgy a közlekedésben is szerepet kaptak a kőolaj részarányának csökkentését célzó alternatív megoldások. Így számos kísérlet mellett, ha csak időlegesen is, de ismét a bio- illetve megújuló üzemanyagokra irányult a figyelem. Ezen a téren Brazília érte el a legnagyobb sikereket. Csaknem fél magyarországnyi területet (45 ezer négyzetkilométert) ültettek be cukornáddal, melyből évi 14 millió köbméter etanolt gyártottak. A nyolcvanas évek közepén Brazíliában minden tíz eladott autóból kilenc etanollal is üzemeltethető volt. Azonban kőolaj és alkohol-cukorárak változása, valamint az etanol használatának technikai problémái a 90-es évek elejére gyakorlatilag leállította az etanollal működő gépjárművek terjedését. A brazil kőolajmezők feltárásával az etanol üzemanyagként történő felhasználása alapvetően szociális kérdéssé alakult. Fejlesztések a minőség és a környezetvédelem terén A 80-as- 90-es évek során, ahogy az élet számos területén, az üzemanyagok esetében is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem. E célok szellemében számos fejlesztés történt az autógyártás (pl. katalizátorok) és az üzemanyag-előállítás terén egyaránt. A motorhajtóanyagok alkalmazhatóságát javító fejlesztésekkel párhuzamosan a károsanyag-emisszió csökkentését célzó egyre szigorúbb előírásoknak megfelelően a vezető üzemanyaggyártók előbb ólommentessé tették termékeiket, majd azok aromástartalmát csökkentették le jelentős mértékben. Az ezredfordulót követően pedig az élenjáró minőségű üzemanyagok gyakorlatilag kénmentessé váltak. A már korábban említett tényezők, köztük az éghajlatváltozást okozó túlzott mértékű széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a fejlesztések legújabb lépcsőfoka az üzemanyagok biotartalmának növelése lesz. Az ehhez szükséges kiváló minőségű bioüzemanyagok minél hatékonyabb előállítására már a nyolcvanas évek vége óta folynak kísérletek Európában. Az elmúlt évek során bioetanol felhasználásában elsősorban Svédország, biodízel alkalmazásában pedig Németország és Ausztria jeleskedett leginkább. Mivel napjainkban agrár és környezetvédelmi szempontok miatt, többek között az Európai Unió is kiemelt kérdésként kezeli a bioüzemanyagok elterjesztését, ezért bizonyosak lehetünk abban, hogy a zöld eredetű hajtóanyagok a motorhajtóanyagok palettáján a jövőben megtalálhatóak lesznek.

12 10 A jövő lehetséges útjai A közlekedés fajlagos klímagáz kibocsátásának csökkentése az Európai Közösségben a közeljövőben valósággá válik. Öt-tíz éven belül a növényi alapanyagokból gyártott üzemanyagok használata tovább terjed. Léteznek azonban más lehetőségek is. A biokomponenseket tartalmazó üzemanyagok Széleskörű elterjedésük megkezdődőtt A bioüzemanyagok már említett előnyei közül környezetkímélő hatásuk a legjelentősebb. A növényi alapú hajtóanyagok hagyományos benzinbe és gázolajba keverésével a napjainkban futó járművek nettó szén-dioxid kibocsátása csökken. A szabványos biokomponenst tartalmazó üzemanyagok alkalmazása a felhasználók számára több előnnyel és környezetkímélő hatással jár: a mai járművek átalakítása nélkül tankolhatóak és forgalmazásukhoz nem kell a jelenlegi kúthálózatokat átalakítani (mint például hidrogén tankolására). Ezáltal a biokomponens tartalom gyorsan, mindenki számára és széleskörűen hozzáférhetővé válik, ami a közlekedés által felhasznált biokomponensek mennyiségét ugrásszerűen megnöveli. Tény viszont, hogy a mezőgazdasági termékek megtermeléséhez és feldolgozásához is szükség van üzemanyag-fogyasztó gépekre, ráadásul jelenleg főként élelmezésre alkalmas növényekből készülnek biokomponensek, ami által előállításuk jóval drágább. Ez folyamatosan új előállítási módszerek kidolgozására serkenti a piaci szereplőket. A biokomponensek nagyarányú használata Elterjedésüknek számos technikai feltétele van A mai világban számos törekvés létezik a biokomponensek hányadának növelésére. Mivel jelenleg a legtöbb üzemelő gépjármű nem ezek használatára lett tervezve és gyártva, az ilyen üzemanyagok felhasználásához új, speciális gépjárművek kellenek. Svédországban például egyre népszerűbbek a 85 százaléknyi etanolt és mindössze 15 százaléknyi benzint tartalmazó E85-ös üzemanyaggal működő járművek. Ezek az úgynevezett FFV (flexible-fuel vehicle, azaz többféle üzemanyaggal működtethető jármű) csomaggal felszerelt felszerelt gépjárművek, amelyek képesek a benzinnél alacsonyabb energiatartalmú etanol felismerésére és elégetésére, valamint beépített szerkezeti anyagaik révén tűrik annak erősen korrózív hatását. A módosított befecskendező rendszer és motorvezérlő elektronika érzékeli, hogy milyen az üzemanyag alkoholtartalma. Ennek megfelelően az ilyen autók normál üzemanyaggal, de E85-ös üzemanyaggal is működnek, ami a hagyományos autókról nem mondható el. Az elektronikai vezérlés bonyolultsága és az emelt követelményű anyagok használata miatt az FFV csomagért természetesen felárat kell fizetni. Ez egy költségérzékenyebb környezetben lassabbá teszi a piaci elterjedést és a biokomponensek felhasználásának gyors növekedését.

13 Bioüzemanyagok 11 A Bioüzemanyagok elterjedésének hajtóereje CO 2 emisszió csökkentése megújuló alapanyagbázis Energiaellátás biztonságának növelése csökkenő energiaimport Bioalkohol Cukornád Cukorrépa Kukorica (Gabona) Mezőgazdaság támogatása tervezhető igények termékfeleslegek levezetése Új iparág és munkahelyteremtés bio-üzemek telepítése integrátori rendszerek bővülése Biodízel Repce Napraforgó Pálmamag Szója A dízelüzemanyagokból létezik vagy akár 100 százalékos biokomponens-tartalmú üzemanyag (B10-40, illetve B100). A járműgyártók azonban itt is igen óvatosak, közülük csak néhány vállalja, hogy nagyobb koncentrációjú biodízelt (növényolaj-zsírsavmetilésztert) tartalmazó gázolajat is használhat a gépkocsi-tulajdonos. Távolabbi alternatívák A kísérletezés útjai A hetvenes évek olajválságai óta számos kísérlet folyt, s folyik napjainkban is a kőolaj alapú üzemanyagok szerepének csökkentésére. Ezek közül az egyik legismertebb, de nem az egyetlen a bioüzemanyagok fejlesztése. Léteznek ugyanis teljesen más elven működő, igaz gyakran még csak kísérleti fázisban levő, több megoldandó problémával küzdő alternatív üzemanyagok is. Sokan a földgázból nyert üzemanyagok jövőbeli térnyerésére számítanak. Ezek egyik lehetséges változata a sűrített földgáz (CNG compressed natural gas), melyet a földgáz összenyomásával állítanak elő. A CNG tiszta, kénmentes és minimális széndioxidkibocsátással járó üzemanyag. Terjedésének kritikus tényezője az elosztási hálózat lassú terjedése. Azonban a sűrített földgáz már most fontos szerepet játszhat a környezetszennyezés által leginkább fenyegetett nagyvárosok helyi közlekedésében. A másik, nagy jövő elé néző rendszer a hidrogén felhasználásán alapuló, szén-dioxid közvetlen kibocsásával nem járó meghajtás. Ez az üzemanyagcella, amely egy olyan, mozgóalkatrész nélküli mikroenergetikai berendezés, mely a hidrogén felhasználásával polielektrolit membráncellán keresztül villamosenergiát állít elő. A keletkező villamos energiát a jármű meghajtására lehet fordítani. A módszer alapját adó hidrogént vagy a járművön tárolni kell, vagy ott külön berendezésben, más alapanyagok reformálásával például benzinből a jármű fedélzetén kell előállítani. ELŐNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK Az üzemanyagcella kétségtelen előnye a magas energiahatékonyság. A gépjárműiparban még csak kezdeti stádiumban lévő alkalmazás elterjedésének nagy gátja azonban, hogy a hidrogén biztonságosan, veszteség nélkül vagy csak nagy nyomás alatt, mínusz 250 Celsius-fokra lehűtve, vagy csak speciális fémötvözetekben tárolható. A gépjármű fedélzetén történő előállításához pedig különálló, bonyolult technológiájú berendezés szükséges. Az, hogy a jövőben hidrogént használhatunk-e, nagymértékben attól függ, hogy ezekre a technikai kihívásokra milyen valós válaszok születnek majd.

14 12 A bioüzemanyagok felhasználásának szabályozása Az Európai Unió politikai döntések sorában deklarálta, hogy környezetvédelmi és társadalmi hasznosságuk miatt ösztönözni kell a bioüzemanyagok felhasználását. A bioüzemanyagok széleskörű elterjedésének feltétele, hogy a hagyományos, a szabványok előírásainak megfelelő üzemanyagokhoz keverve, a meglevő elosztóhálózaton keresztül kerüljenek forgalomba. A bioüzemanyagok piaci forgalmazása pusztán gazdasági megfontolásokból nem indokolt. Elterjesztésük érdekében az uniónak olyan jogszabályi környezetet kell teremtenie, amely vonzóvá, piaci szükségszerűséggé teszi a bioüzemanyagok alkalmazását. Mivel az Európai Unió belső piacán az áruk szabad forgalmát és a gazdasági versenyt egységes, harmonizált jogszabályok és ezekhez illeszkedő szabványok biztosítják, a bioüzemanyag-szabályozás is ennek jegyében született meg, és formálódik tovább. Az egységes, harmonizált szabályok szerint ma az üzemanyagok az Európai Unió belső piacán akkor forgalmazhatók, ha minőségük megfelel az üzemanyagok minőségére vonatkozó EU irányelvben (98/70/EK Irányelv) meghatározott specifikációnak. Ezek a minőségi mutatók a gépkocsipark igényeihez illeszkedő műszaki, illetve környezetvédelmi paraméterek. Ilyen például az oktánszám, a gőznyomás, a cetánszám, az aromás szénhidrogén tartalom, vagy az alkohol-, éter- és kéntartalom. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az unióban sehol sem akadályozható azoknak a termékeknek a forgalma, amelyek minősége megfelel ezeknek a követelményeknek. A specifikáció alapján az európai szabványosítási szervezet, a CEN az autógyártók, az üzemanyaggyártók és a fogyasztókat képviselő felek bevonásával készíti az üzemanyagszabványokat, melyeket a tagállamok kötelesek bevezetni. A szabványos minőség garancia a kötelezően előírt mutatók teljesítésére, ugyanakkor a szabványok műszaki tartalma sokkal részletesebb, mint az irányelv előírásai. Az EU-n belüli egységes szabványosítási rendszer a fogyasztó szempontjából azt jelenti, hogy gépkocsijához minden tagországban ugyanazt a műszakilag megfelelő üzemanyagot kapja, bármely szolgáltató termékét is választja. A forgalmazás kereskedelmi szabályait a jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatos irányelv, az energiaadó irányelv és az ezekhez kapcsolódó rendeletek szabályozzák. A bioüzemanyagokkal kapcsolatos szabályok ehhez a szabályrendszerhez illeszkednek. Bioüzemanyag irányelv A Bioüzemanyag irányelv szerint minden tagállam köteles kitűzni, hogy milyen mennyiségű bioüzemanyag kerüljön forgalomba nemzeti piacán. Az európai irányelv referenciaértéket határoz meg, mely 2005-re 2 e% (energiaszázalék) volt, majd ezt évi 0,75 e%-kal növelve 2010-re 5,75 e%, méghozzá a forgalmazott üzemanyag fűtőértéke alapján számított energiaszázalékban. Ettől az értéktől a tagállamok nemzeti sajátosságaikat figyelembe véve eltérhetnek, a teljesítés érdekében szükséges nemzeti szabályokat, eszközrendszert az egyéb uniós szabályok keretein belül maguk alakítják ki.

15 Bioüzemanyagok 13 Az EU irányelve szerint a bioetanol, a bioetanolból előállított ETBE, a növényi olajokból (repce-, napraforgó- vagy egyéb növényi olajok) átészterezéssel előállítható biodízel (FAME) tekinthetők első generációs biokomponenseknek. Európai szabvány ezek közül csak a biodízelre készült, ugyanakkor folyamatban van az üzemanyagként felhasználható bioetanol szabvány kiadása. A biodízel szabvány módosítására is sor kerülhet, mert a most érvényes mutatók alapvetően csak repceolajjal teljesíthetők, ami a potenciális alapanyagok körét erősen leszűkíti. A bioüzemanyagok széleskörű elterjedésének feltétele, hogy a hagyományos, a szabványok előírásainak megfelelő üzemanyagokhoz keverve, a meglevő elosztóhálózaton keresztül kerüljenek forgalomba. Ez a jelenlegi gépkocsipark zavartalan ellátását is garantálja, növeli a fogyasztói bizalmat. A mai üzemanyag szabványok 5 térfogatszázalékban határozzák meg a benzinhez keverhető etanol és a dízelhez keverhető biodízel mennyiségét. Ez azonban korlátozza a 2010-re célul tűzött 5,75 e%-os érték teljesülését. Az európai szabványosítási szervezet jelenleg is dolgozik a mostaninál magasabb biokomponens tartalmú üzemanyag szabványokon. Segítségükkel olyan üzemanyagok készíthetők és forgalmazhatók, melyek a mai járművekben problémamentesen felhasználhatók, környezeti hatásuk pedig kedvezőbb. A nemzeti bioüzemanyag szabályok kialakítása során a tagállamoknak tekintettel kell lenniük a bioüzemanyagok felhasználásának környezetvédelmi és gazdasági hatásaira is. A nemzeti intézkedésekről és a kitűzött célokról, továbbá a célok teljesítéséről tájékoztatni kell az Európai Unió Bizottságát. Évente jelenteni kell a forgalmazott üzemanyagok és bioüzemanyagok mennyiségét, részletesen be kell számolni az adózási és egyéb intézkedésekről. A bioüzemanyagok speciális adóztatására vonatkozó szabályok csak a Bizottság jóváhagyásával alkalmazhatók. Energiaadó irányelv Az adózási szabályok közül a bioüzemanyagok tekintetében az adókedvezmények alkalmazására vonatkozó speciális szabályok a legfontosabbak. Az EU általában tiltja az állami támogatásokat, mivel azonban az adókedvezmények állami támogatásnak minősülhetnek, ezért ezeket a Bizottság megvizsgálja, és csak akkor engedélyezi, ha alkalmazásuk összeegyeztethető a belső piac elveivel. A bioüzemanyagokkal kapcsolatos adókedvezmények megengedhetők, ha nem vezetnek úgynevezett túlkompenzáláshoz, azaz kizárólag a bioüzemanyagok többlet előállítási költségeit fedezik. Másik korlátozás, hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a megfelelő fosszilis üzemanyag nemzeti adószintjét. Így fordulhat elő, hogy azokban az országokban, ahol magas az üzemanyagok jövedéki adószintje, jóval magasabb kedvezmény is biztosítható a bioüzemanyagokra. Az

16 14 EU adózási szabályai ugyanazon termék különböző minőséget képviselő típusaira többszintű adózás, adódifferenciálás alkalmazását is lehetővé teszik. Átfogó változások az uniós szabályokban 2010 előtt nem várhatók, ugyanakkor folyamatban van a bioüzemanyagokra vonatkozó irányelv felülvizsgálata. Az EU tagállamok szabályai, az irányelv teljesítésének eszközei Nehéz pontos képet adni a tagállami szabályokról, mert az optimális megoldás keresésének időszakát éljük. Az előbbiekben ismertetett uniós szabályozási keretek viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a bioüzemanyagokkal kapcsolatos célok teljesítése érdekében szükséges tagországi szabályozásnak, így a nemzeti szabályozások széles skálája alakult ki. Uniós szinten érvényesül az a törekvés, mely a szabályok sokfélesége helyett ezek egymáshoz való közelítését tűzi ki célul. A tagállamok gyártói támogatásokkal, adókedvezménnyel, adódifferenciálással, forgalmazási kötelezettség bevezetésével vagy ezek kombinációjával ösztönzik a bioüzemanyagok elterjedését. Csak korlátozott keretek között alkalmazható a gyártói támogatás, mert az egységes piacon minden olyan támogatás torzíthatja a versenyt, melyhez csak hazai gyártók juthatnak. Az eddig leggyakrabban alkalmazott adókedvezmények helyett vagy mellett több modell is tervezési vagy engedélyezési stádiumban van, és a már működő szabályrendszereken is folyamatos az igazítás. Várhatóan változik a mezőgazdasági támogatások rendje is, mely szintén kihat a bioüzemanyagok gyártására. Tiszta bioüzemanyag B100, biodízel vagy E85 (legalább 70 százalék bioetanol tartalmú üzemanyag) csak azokban a gépjárművekben használható, melyekre a gyártó garantálja, hogy erre alkalmas motorral és üzemanyag-ellátó rendszerrel vannak felszerelve. A hagyományos üzemanyaghoz való keverés feltétele, hogy a bekeveréshez felhasznált bioüzemanyagnak szabványosnak kell lennie, és a kevert üzemanyagnak is teljesítenie kell a dízel és benzin üzemanyag szabványok előírásait, ami garantálja, hogy a gépkocsikban mindenféle probléma nélkül felhasználhatók legyenek. Amennyiben speciális felhasználásra olyan üzemanyagot forgalmaznak, mely a szabványban megengedett értéknél több bioüzemanyagot tartalmaz, az eladóhelyeken speciális jelölést kell alkalmazni. Ez a szabály biztosítja, hogy a vevők csak olyan terméket vásároljanak, mely felhasználható gépkocsijukban. A gépkocsigyártók ugyanis jelzik a gépkönyvekben, ha az ilyen üzemanyag felhasználása mellett is garantálják a megfelelő működést. Az etanolból előállítható ETBE kiváló benzin komponens, mely növeli a benzin oktánszámát, és semmilyen műszaki vagy alkalmazástechnikai problémát nem okoz.

17 Bioüzemanyagok 15 Bioüzemanyagok tisztán, hagyományos üzemanyaghoz keverve vagy vegyületeik formájában kerülhetnek forgalomba Tiszta bioüzemanyag B100, biodízel vagy E85 (legalább 70% bioetanol tartalmú üzemanyag) csak azokban a gépjárművekben használható, melyekre a gyártó garantálja, hogy erre alkalmas motorral és üzemanyag-ellátó rendszerrel vannak felszerelve. A hagyományos üzemanyaghoz való keverés feltétele, hogy a bekeveréshez felhasznált bioüzemanyagnak szabványosnak kell lennie, és a kevert üzemanyagnak is teljesítenie kell a dízel és benzin üzemanyag szabványok előírásait, ami garantálja, hogy a gépkocsikban mindenféle probléma nélkül felhasználhatók legyenek. Amennyiben speciális felhasználásra olyan üzemanyagot forgalmaznak, mely a szabványban megengedett értéknél több bioüzemanyagot tartalmaz, az eladóhelyeken speciális jelölést kell alkalmazni. Ez a szabály biztosítja, hogy a vevők csak olyan terméket vásároljanak, mely felhasználható gépkocsijukban. A gépkocsigyártók ugyanis jelzik a gépkönyvekben, ha az ilyen üzemanyag felhasználása mellett is garantálják a megfelelő működést. Az etanolból előállítható ETBE kiváló benzin komponens, mely növeli a benzin oktánszámát és semmilyen műszaki vagy alkalmazástechnikai problémát nem okoz. A bioüzemanyagok szabályozása Magyarországon Magyarország 2005-re 0,4-0,6 e% bioüzemanyag-részarányt tűzött ki, melynek elérése érdekében a bioüzemanyagok szabványos üzemanyaghoz történő keverését ösztönző jövedékiadó-kedvezményeket vezetett be. Ez az adó-visszatérítéses rendszer motorbenzinek esetében június 30-ig, dízelgázolaj esetében pedig december 31-ig működik, azaz a motorbenzinbe bekevert bio-etbe mennyiségére jutó adó 47 százaléka, illetve a dízelgázolajba bekevert biodízel mennyiségére jutó adó 100 százaléka visszaigényelhető. A biokomponens mennyiségét és bio-eredetét igazolni kell. Magyarországon csak a szabványban megengedett mennyiségű (jelenleg legfeljebb 5 százaléknyi) biokomponens keverhető a hagyományos üzemanyagokhoz, illetve a tisztán forgalmazott bioüzemanyagok minőségének meg kell felelnie a szabvány előírásainak. A kedvezmények és a differenciálás szabályai egyformán vonatkoznak minden forgalmazóra, függetlenül attól, hogy az általuk forgalmazott üzemanyagot hol állították elő. A bioüzemanyagok és általában az üzemanyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat a jövedéki adó törvény, és annak végrehajtási utasítása tartalmazza. Az üzemanyagok minőségével, a bioüzemanyagokkal kapcsolatos uniós szabályokat minisztériumi rendelettel vezette be Magyarország. A lehetőségek és a szükséges erőforrások áttekintése után 2006-ban született döntés arról, hogy 2010-re 5,75 e% legyen a bioüzemanyagok részarányára vonatkozó nemzeti célkitűzés. A 2058/2006. (III. 27.) számú kormányhatározat alapján az ösztönzési rendszer teljes átalakítása várható, így 2007-től változik az üzemanyagok adóztatása. A mezőgazdaságban olyan intézkedéseket terveznek, melyek segítik a bioüzemanyagok alapanyagainak termelését, a bioüzemanyag-gyártó kapacitások létesítését. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal rendszerében kiemelt támogatásban részesülnek a második generációs bioüzemanyag gyártási technológiák kutatás-fejlesztésére és alkalmazástechnikai kérdések megoldására irányuló műszaki, tudományos munkák (részletesen lásd később). Az ösztönzési rendszer átalakítása azt jelenti, hogy a fent ismertetett adó-visszatérítés megszűnik, helyette a most csak a kéntartalomhoz kötött minőségfüggő adódifferenciálás az osztrák rendszerhez hasonlóan kibővül a biotartalomra vonatkozó követelményekkel. Így július 1-től kezdődően benzinre, január 1-től pedig a dízel gázolajra is két adószint lesz: egy alacsonyabb, a gyakorlatilag kénmentes és legalább 4,4 százalék biokomponens tartalmú környezetbarát termékre, és egy magasabb, a 10 ppm-nél magasabb kéntartalmú és/vagy 4,4 százaléknál kevesebb biokomponenst tartalmazó üzemanyagra. Emellett adókedvezmény bevezetése várható az E85-ös (legalább 70 százalék bioetanol tartalmú) üzemanyagra is, amennyiben az Európai Bizottság a tervezett intézkedést a közeljövőben jóváhagyja.

18 16 Nemzetközi tendenciák, stratégiák A legtöbb európai országban egyedi, tagállami szabályok rendelkeznek a bioüzemanyagokról. Szabályozási kérdések néhány uniós tagállamban Ahány európai ország, szinte annyi helyi szabályozás vonatkozik a bioüzemanyagok gyártására. Kiragadtunk néhány európai uniós példát a szabályozások sokféleségének illusztrálására, a kép azonban közel sem teljes. Az uniós tagállamok általában az alábbi eszközök valamelyikét, vagy azok kombinációját alkalmazzák a bioüzemanyagok elterjedésének ösztönzésére. Gyártói támogatás A gyártók ösztönzése lényegében a bioüzemanyagot előállítók beruházási támogatása, vagy a bioüzemanyagok gyártási költségeinek csökkentésére irányuló működési támogatás formájában valósulhat meg. Adókedvezmény A bioüzemanyagok és/vagy az üzemanyagok bioüzemanyag-tartalma részben vagy egészen adómentes. Az adót az üzemanyag forgalmazója visszaigényelheti. Adódifferenciálás Eltérő adószintek alkalmazása attól függően, hogy az üzemanyag tartalmaz, vagy nem tartalmaz bioüzemanyagot. Forgalmazási kötelezettség Az éves bioüzemanyag piaci részarány előírása, melyet minden forgalmazónak teljesítenie kell. A kötelezettség teljesíthető kevert és/vagy tiszta bioüzemanyag formájában. A nem teljesítést adózási és egyéb adminisztratív módszerekkel próbálják büntetni. Nagy-Britannia ben tervezik az úgynevezett közlekedési üzemanyag kötelezettség bevezetését (RTFO Road Transport Fuel Obligation). Ez hasonló a német modellhez, ám annyiban eltér attól, hogy a forgalmazási kötelezettség nemcsak bekeveréssel, átruházással teljesíthető, hanem egy központi hatóságtól ki is vásárolható hasonlóan a széndioxidkvóták kereskedelméhez.

19 Bioüzemanyagok 17 Ausztria Ausztria a korábbi jövedéki adó-visszatérítési rendszer helyett már differenciált adóztatást alkalmaz a környezetbarát és nem környezetbarát üzemanyagokra. Az üzemanyagok akkor minősülnek környezetbarátnak, ha gyakorlatilag kénmentesek (maximum 10 mg/kg a kéntartalmuk) és 1000 liter üzemanyagkeverék legalább 44 liter bioüzemanyagot tartalmaz. Ausztriában a tiszta bioüzemanyagok fogyasztásiadó-mentességet élveznek. Korábban kizárólag a biodízel és a bioetanol számított adó-visszatérítésre jogosult bioüzemanyagnak, de október 1-től kibővült a bioüzemanyagok köre. Ez ma már tartalmazza a biogázt, a biometanolt, a bio-dimetil-étert, a bio-etbe-t, a bio-mtbe-t, a biomasszából nyert szintetikus bioüzemanyagokat, a biohidrogént és a tiszta növényi olajat is. Ezen kívül október 1-től Ausztria bevezette a fosszilis üzemanyagok bioüzemanyagokkal történő helyettesítésének kötelezettségét. Ettől a dátumtól kezdődően minden üzemanyag-szállító köteles az osztrák piacon forgalomba hozott teljes üzemanyag-mennyiség 2,5 százalékát bioüzemanyagból szállítani október 1-től ez az érték 4,3 százalékra, október 1-től pedig 5,75 százalékra emelkedik. Németország Németország Svédország mellett azon kevés EU tagállamok egyike, amely már 2005-ben elérte az energiatartalomra vetített 2 százalékos bioüzemanyag piaci részarányt, méghozzá a legmagasabb uniós adókedvezmény alkalmazásával től Németországban is változások lesznek, elsősorban a költségvetési kiadások csökkentésétől vezérelve. Ettől az időponttól minden adózásra kötelezett forgalmazónak biztosítania kell a dízel üzemanyagra vetített 4,4 térfogatszázalékos és a benzinre vetített 2 térfogatszázalékos bioüzemanyag-részarányt. Ez a kvóta fedezhető szerződéses úton is. Megmarad a tiszta bioüzemanyag kedvezményes adóztatása azokra a mennyiségekre, melyeket nem a kvóta teljesítése céljából forgalmaznak. A részarányt nem teljesítő üzemanyag forgalmazók előre meghatározott büntetést fizetnek, ami gyakorlatilag egy, éves szinten egy összegben kifizetett büntető adóként működhet majd. Szlovákia Az üzemanyag forgalmazók 2006-tól kötelesek bioüzemanyagot is forgalmazni, a részarány: 2,5 e%, ami 2010-ben 5,75 e%-ra emelkedik, ahogyan Magyarországon is. A szabványos üzemanyagokhoz kevert ETBE és biodízel után a forgalmazó adókedvezményt vehet igénybe.

20 18 A bioüzemanyagok gyártása A bioüzemanyagok gyártása ma még elsősorban élelmiszernövényeken alapszik. A jövő alapanyagai ennél lényegesen olcsóbbak lesznek, és szinte korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Az előállításukhoz alkalmazott technológiák fejlettségét tekintve megkülönböztethetők első- és másodgenerációs bioüzemanyagok. Első generációs bioüzemanyagok Az első generációs bioetanol gyártása lényegében az alkoholerjesztés évezredes technológiáján alapszik, annak ipari méretekben megvalósult változata. A megfelelően előkészített cukor vagy keményítő tartalmú alapanyagokat leggyakrabban kukoricát, búzát, cukornádat vagy cukorrépát feltárási és erjesztési folyamatokon keresztül alkohollá alakítják. Ezt a lepárlás, finomítás, vízmentesítés többlépcsős finomítási folyamata követi, így az eljárás végén a kívánt minőségben nyerhető ki a bioetanol. A biodízel esetében különböző növényi olajok, esetlegesen sütőolaj vagy állati zsiradékok jelenthetik az alapanyagot. Biodízel előállítására az Európában leggyakrabban mintegy 80 százalékban használt repceolaj mellett az Egyesült Államokban e célra leginkább hasznosított napraforgó és szója, vagy éppen a pálmaolaj is alkalmas lehet. A növényi alapú dízelolaj gyártása az olajos magvak rostolásával és sajtolásával kezdődik. Ezután a kis olajtartalmú darától elválasztják a növényi olajat, ami azonban önmagában még nem alkalmas dízelmotorok üzemeltetésére, mivel telítetlen szénhidrogén tartalma miatt gyantásodásra hajlamos, égése tökéletlen és a motorban lerakódást okozhat. Ezért megfelelő előkezelést követően a növényi olajat metanol vagy valamilyen más, kis szénatomszámú alkohol felhasználásával átészterezik. A reakció során két fázisra bontható elegyből kivonható termék a biodízel (leggyakrabban zsírsav-metilészter, angol rövidítéssel: FAME), melynek fizikai és alkalmazástechnikai tulajdonságai nagyon hasonlítanak a kőolaj alapú gázolajéhoz. magas költségek Az első generációs biodízel-komponens gyártásának előnye, hogy relatíve egyszerű technológiát és kisebb beruházási költséget igényel. A környezet védelme szempontjából ugyancsak fontos, hogy a szükséges kémiai reakciók már minimális melegítést követően, Celsius fokon, a légköri nyomás közelében végbemennek, így a folyamat energiaigénye viszonylag alacsony. Ezáltal a gyártás akár 60 százalékkal kevesebb széndioxid-kibocsátással jár, mint a hagyományos dízelolaj esetében. Első generációs technikák alkalmazásával az etanol ipari mére-

21 Bioüzemanyagok 19 tű előállítása az anyagoknak a fermentációhoz szükséges magasfokú hígítottsága, a folyamatok szabályozási igénye és a termék többlépcsős finomításához szükséges berendezések miatt viszonylag magas beruházási költséggel jár. A híg elegyek desztillációval történő finomítása révén a folyamat energiaigénye és széndioxid-kibocsátása igen jelentős, megközelíti a fosszilis benzinek gyártásának ezen értékeit. A jelenlegi biodízel-gyártás tehát drágább alapanyagból, de kisebb energiaigény mellett, míg a jelenlegi bioetanol-gyártás olcsóbb alapanyagból, de magas beruházási és energiaköltséggel valósul meg. Ez mindkét esetben a biokomponensek magas költségéhez vezet. A mennyiségi és gazdaságossági problémákra igazi megoldást a jelenleg még csak kísérleti fázisban lévő, úgynevezett második generációs bioüzemanyag-gyártási technológiák jelenthetnek. Melléktermékek, hulladékok hasznosításának útján Ezek legnagyobb előnye, hogy mind a bioetanol, illetve magasabb szénatomszámú alkoholok, mind pedig a biodízel esetében jelentősen megnövelik a felhasználható alapanyagok körét. Ugyan az elsőgenerációs technológiáknál összetettebb eljárás révén, de etanol nyerhető ki különböző, cellulózt tartalmazó anyagokból, így többek között fahulladékból, biomasszából vagy akár algából is. Ezek egyrészt lényegesen nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre, másrészt gyakran másképp nem hasznosított melléktermékekről, hulladékokról van szó, így a bioüzemanyag-gyártás nem jár értékes, magas költséggel előállított élelmiszerforrások elvonásával. A biodízel komponens esetében növényi olajok hidrogénezésével, vagy magas széntartalmú alapanyagok (szalma, faapríték, hulladékok) szintézisgázzá (hidrogén és szénmonoxid) alakításával és Fischer-Tropsch szintézissel amellett, hogy jobb minőségű, a fosszilis gázolaj fizikai jellemzőivel gyakorlatilag megegyező tulajdonságú terméket kapunk, a gyártás során nem képződik jelentős mennyiségű, nehezen hasznosítható melléktermék, ami hatékonyságnövekedést eredményez. Napjainkban ezek az új technológiák még nem kiforrottak. A számos fejlett országban esztendők óta folyó és a közelmúltban hazánkban is elindult, az eljárás gazdaságossá tételét célzó kutatásokra azonban sokan nagy várakozással tekintenek. Nemcsak az Európai Unió támogatja az ilyen irányú fejlesztéseket, de az olajipar szereplői már most komoly összegeket fordítanak a második generációs technológiák tökéletesítésére.