Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás -

Átírás

1 Fenntartható mederkotrás és iszapkezelés lehetősége a Balatonnál - többrétűen kapcsolt fenntarthatósági eljárás - Homonnay Zsombor PE-GK Környezetgazdálkodási agrármérnök szak hallgató 2013

2 Kvassay Jenő Terv Egyszerű dolgunk van: -Lehatárolt térmértékű iszaptömeget kell megvizsgáljunk és kezeljünk - előző 30 év tapasztalataira és kutatási eredményeire alapozva tájékozódhatunk - Cél az előző évtizedek vízminőség javító beavatkozásainak (mg., állattartás folyékony és szilárd hulladék kezelés, csapadékelvezetés, monitoring, stb.) folytatása a tómederben, különös tekintettel a strandok és kikötők vízminőségének megőrzése céljából A BALATON ÖNTISZTULÓ KÉPESSÉGE ÓRIÁSI! CaCO3, ph,, nagy pufferkapacitás, oxidatív közeg, kiváló mikrobiológiai élet (szerves anyag lebontás, patogenitás megszüntetése)

3 Fenntarthatóság Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás méltányos életkörülmények, szociális jólét elérése - megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A fenntartható fejlődés céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását. /www. unesco.hu/ A fenntartható fejlődés (sustainable developement) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké, stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. (Wikipédia: Egyesült Nemzetek Szervezete, 1987, Brundtland- jelentés)

4 A Balaton térségében megvalósítható, kapcsolt fenntarthatósági eljárás Három nemzetgazdasági terület érdekei szerinti kapcsolat megteremtésével biztosítható a következő generációk igényeit is szem előtt tartó fenntarthatóság, a fentiek szerinti fejlődés - Turizmus - Hulladékgazdálkodás Bányászat -Rekultiváció - Mezőgazdaság - Talajjavítás

5 Képek kiválasztásának indokai: - Sekély vizű tó, teljes beépítettség, rendkívül érzékeny rendszer (a klímaváltozás mellett jelentős mértékben antropogén hatásnak kitett természeti képződmény) év - Római kor

6 Miért indokolt az ismertetésre kerülő elgondolás 1. Balaton vonatkozásában? Megfelelő turisztikai célok biztosítása (strandok, kikötők üzemeltetése) érdekében folyamatos iszap kitermelési kényszer. 2003, 2011 csapadékszegény évek E tevékenységet ma gazdasági (drága), de törvényi okok (tévedésen alapuló, hibás rendelkezések) is gátolják.

7 6m 5m 4m Forrás:(Cserny Tibor: A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei, Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.) A Balaton medrében felhalmozott iszap mennyisége 1,5-szerese (kb. 2,5-3,0 km 3 ) a víz mennyi-ségének (kb. 2 km 3 ), A tó természetes elöregedés fázisába lépett, A feliszapolódás sebessége: a teljes szelvényre 0,38-0,48 mm/év között van (max: 10 mm/év, Keszthely).

8 A balatoni üledékek képződése jelenleg is zajlik. Kémiai úton kivált mésziszap, jellemzően agyagos mésziszap dominál törmelékes alkotók aránya mára visszaszorult (korábbi fejlődéstörténeti korok jellemzője volt). Üledék felső rétege homogén összetételű karbonátos, agyagos kőzetliszt iszap, melynek karbonát tartalma 50-70% > Valójában mésziszap!!! Egy neuralgikus pont: Szigligeti öböl 14 mm/év, badacsonylábdi strand használhatatlan 0,5-1 m lágyiszap ben új stradmedret alakítottak ki, a tómeder rovására

9 Rejtett probléma A sekély víz hullámzása által nagyobb iszapmozgás és lerakódás a partok és strandok irányában.

10 Kotrási eljárások

11 Extrém megoldások? a cél érdekében Mederfeltöltés Balatonkenesénél Kitermelési kényszer

12 Miért indokolt az ismertetésre kerülő elgondolás 2. Hulladéklerakók vonatkozásában? Mai társadalmunk szeméttermelő kényszere (különösen üdülőövezetekben) szelektív gyűjtés??? A szeméttermelés megszűntetése lenne a valódi és helyes cél. Folyamatos rekultiváció temetési kényszer

13 Balaton térségére vonatkozó környezetvédelmi szabályok - Balaton Törvény, Natura miatt (helyesen) bányászati tilalom. Következmény: Földdepók, Bányanyitás távoli helyeken, szállítási költségek!

14 Talajdegradáció Talaj fontossága a klímaváltozásban m illiá rd to n n a Szél erózió I. és VI. tényezők jelentősen függnek az V. től Gleccserek Hegyképződés Óceáni vulkáni tevékenység Emberi tevékenység Víz C forgalom, CO2 megkötő képesség - e tényezőkről egyelőre nem sok szó esik! Évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte (2009)! Mára a világ termőtalajainak 80 %- a mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Esőerdők kivágása - talajpusztulás Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57x-ese (az intenzív mezőgazdasági földhasználat miatt), Európában 17x-es, Amerikában 10x-es, Ausztráliában 5x-ös a mutató.

15 Miért indokolt az ismertetésre kerülő elgondolás 3. A termőtalajok vonatkozásában? Simon Barbara: Talajsavanyúság, savanyú talajok javítása Magyarországon (Stefanovits, 1963, Várallyay et al., 1980) a talajok 43%-a gyengén savanyú, 13%-a erősen savanyú

16 Gyakorlat szerint elfogadott meszező anyagok: Mészkőpor (90-95% CaCO3) Mésztufa (min. 70% CaCO3) Lápi mésziszap (átl. 50% CaCO3) Meszes lápföld (hatóanyag: 20-30%) Égetett mész (hatóanyag /CaO/: min. 80%) Cukorgyári mésziszap (50% CaCO3) Egyéb ipari mésztartalmú anyagok (bőrgyári mésziszap, cementgyári hulló por,kohósalakok)

17 Savanyú talajok javításának hatása - Javul a talajszerkezet, csökken a cserepesedés, - Vízháztartás javul, - Erózió ellenállóság javul, - Csökken az aktív és potenciális savanyúság, - Nő a N- és P szolgáltató képesség, - Nő a kicserélhető Ca és Mg mennyisége, - Csökken az oldható Fe, Al, Mn és nehézfém mennyisége és ezek toxikus hatása (oldhatósága), - Kedvezőbb a Mo felvétel, - Csökken a B, Cu, Zn és Co mozgékonysága, - Mikroorganizmusok: nitrifikálók, clostrídium-fajok, cellulózbontók aránya nő, - Termékenység nő, - Baktériumok aránya nő,

18 Zagytározók Keszthely mellett

19 Szintén egy téves megközelítés

20 A Balaton partján, számos helyen, sok ezer köbméter, ma már földnedves állapotú tómederből származó iszappal feltöltött zagytározó található, melyek kiüríthetőek és újbóli üzembe állíthatóak. Megfelelő előkészítést (műszaki előkészítés mennyiségi felmérés, költségkalkulációk, minőség-ellenőrzés) követően műszakilag kielégítő állapotba hozott, földrajzilag megfelelő helyen elhelyezkedő zagytározókba kitermelt iszap hulladéklerakók, régi bányák rekultivációjára továbbhasznosítható, savanyú talajok javítására felhasználható.

21 Problémák a jelenlegi pályáztatások során: Külön pályázatok a kikötők, strandok kotrására Ft/m3 iszap áron, hulladéklerakóba, hulladékként való elhelyezésre, veszélyes hulladék mítosz, Külön pályázat a hulladéktelepek rekultivációjára, távoli bányák nyitása és termőtalaj deponálás mellett, Támogatások, pályázatok talajjavításra, talajmeszezésre, Mindezek külön-külön történő projektmenedzselése, stb. Költségek felpuffasztása, okszerűtlenség, többlet műveletek. Valódi jövőbe tekintés nélkül. Holott a megoldás kézenfekvő lenne!

22 Javaslat lényege: - Nagyon sok kutatási eredménnyel rendelkezünk, - Feladat ezek célirányos rendezése, - Mindezek alapján állami feladatot jelentő (sok szereplős) kutatási stratégia megfogalmazása (hidrológiai, limnológiai, hulladékgazdálkodási, környezetgazdálkodási, mezőgazdasági) - Konzorcium létrehozása, források biztosítása, - Az elvégzett kutatási eredmények alapján lehet költséghatékonyságot vizsgálni FIGYELEM! MÁRA JELENTŐSEN ELŐTÉRBE KERÜLTEK A TÁMOGATÁST IS ÉLVEZŐ KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK! VÍZVÉDELEM - TALAJVÉDELEM

23 Köszönöm a figyelmet!