Bevezetés a. Linux. rendszerek használatába. készítette: Deák János

Átírás

1 Bevezetés a Linux rendszerek használatába készítette: Deák János

2 Bevezetés Nagy élményt jelent napjainkban bármelyik Linux disztribúció használatba vétele. Sokan még idegenkednek ettől az operációs rendszertől,mert egészen közelmúltig telepítése nehézkes, mélyebb szakmai ismereteket követelő feladat volt. A Microsoft nem minden üzleti érdektől mentesen mindig elsőrendű célul tűzte ki, hogy nem mindig maradéktalanul kicsiszolt szoftvereinek használatbavétele könnyű és gyors legyen. A stratégia bevált és manapság sokan a Windows felhasználói felülete nélkül el sem tudják képzelni a számítógéppel való munkát. A mai operációs rendszerek egy tőről fakadnak, még a Windows-nak is ugyanaz az őse: a UNIX. A UNIX rendszer filozófiájához tarozik - a többfelhasználós működés, - az egy időben több feladat elvégezhetősége, - a hálózatban való munka természetessége, - a hozzáférési jogok szabályozása, azaz minden, amely a korszerű munkakörnyezet alapvető követelménye. A UNIX alapból és filozófiából a 90-es évek elején egy finn egyetemista Linus Benedict Torvalds - az Intel os processzorával kísérletezve kifejlesztett egy olyan operációs rendszert, amely PC-n UNIX-os környezetet biztosít. Keresztnevéből és a UNIX szó keresztezéséből származik a LINUX elnevezés. Első önálló rendszerként 1991 december 19-én jelent meg ez az operációs rendszer. Páratlan a Linux abban, hogy forráskódja a kezdetektől fogva nyílt, ami azt jelenti, hogy bárki hozzáférhet, lefordíthatja, módosíthatja és ha hatékonyabbat sikerül produkálnia, azt közzé Bevezetés a Linux rendszerek használatába 2

3 teheti. Az Internet segítségével így a Linux lehetséges fejlesztőinek száma eléri a több milliós nagyságrendet. A Linux szabad szemlélete találkozott az FSF ( Free Software Foundation ) szervezet céljaival, amely a programok szabad használatáért és terjesztéséért szállt síkra a kezdetektől fogva. Az FSF elindított egy projektet, amely a GNU ( Gnu is Not Unix ) nevet viseli és projekt fő célja egy UNIX kompatibilis szabad forráskódú rendszer kidolgozása volt. Ez lett a Linux. Így, ha Linuxról beszélünk, akkor az a Torvalds által kifejlesztett rendszermag és GNU programok gyűjteménye. A Linux az elmúlt közel másfél évtizedben a nyílt forráskódnak és a GNU programoknak köszönhetően nagyon gyors fejlődésen ment keresztül és napjainkra ezek a szoftverek komolyan veszélyeztetik a nagy szoftverházak érdekeit. A GNU programokkal foglalkozók rendszerházakba tömörültek és az egymással jól együttműködő programokat disztribúciókba gyűjtik, ezeket a gyűjteményeket azután forgalmazzák. Mára a disztribúciók olyan szintre értek, hogy felveszik a versenyt a Microsoft, a Novell, vagy más szoftverház méregdrága rendszereivel. A Linux időközben felhasználó barát lett, telepítése és használata könnyű, egyszerű és mind emellett ingyenes a használat. Nincs licensz, korlátozás, aktiválási eljárás, ugyanakkor - rendezettsége - logikussága - fegyelmezettsége - kicsiszoltsága ma már a legjobb helyre teszi az operációs rendszerek között. Bármelyik disztribúció ingyenesen letölthető az Internetről és CD-re írás után kezdődhet az installáció. A telepítés után olyan világ tárul elénk, amely igazolja a fenti gondolatokat és a számítógépünk eddig elrejtett tulajdonságaival is meg tudunk ismerkedni. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 3

4 Tartalom: Bevezetés... 2 Telepítés... 6 minimális rendszerkövetelmények:... 6 Optimális rendszerkövetelmények:... 6 Partícionálás... 6 A telepítő indítása, telepítés... 7 Csatolási pontok... 7 File rendszerek... 8 LILO ( LInux LOader )... 8 ROOT... 8 Hardver beállítások... 9 Grafikus felületek A grafikus felhasználói felület Állományok a Linuxban mc Az állományok, könyvtárak adatai chmod A Linux szabványos könyvtárai: Mountolás Felhasználói adminisztráció Programok telepítése, indítása /configure make A Linux leállítása shutdown/halt A Linux gyakran használt parancsai chgrp chown cd ls mkdir pwd rmdir cp du file more mv rm ln df fdformat mkfs mtools parancsok gpm free lpr lpq Bevezetés a Linux rendszerek használatába 4

5 lprm man passwd top who write tar gzip ping host nslookup netstat traceroute Disztribúciók Slackware Mandrake RedHat Debian SuSE UHU ábra: a Linux KDE grafikus felülete ábra: grafikus felhasználói felület ábra: Konqueror Intéző ábra: Mozilla internet böngésző ábra: Midnight Commander ábra: Terminál ábra: Kcommander, a Windows Commander klónja Bevezetés a Linux rendszerek használatába 5

6 Telepítés A mai gyakorlat általában az, hogy egy meglévő MS Windows rendszer mellé telepítik a Linux operációs rendszert. Az operációs rendszer helyét elő kell készíteni. A telepítéshez minimális rendszerkövetelmények: - 32 bites Intel X86 vagy azzal kompatibilis processzor, - 8 MB memória, MB hely a merevlemezen, - floppy és CD meghajtó. Ha a fenti konfigurációval rendelkezünk, a Linux működőképes lesz. Karakteres üzemmódban jól dolgozhatunk vele. Optimális rendszerkövetelmények: - Intel pentium alapú gép, természetesen minél gyorsabb, annál jobb, - legalább 32 MB RAM, a grafikus felület élvezhető használatához itt 64 MB vagy e feletti ajánlott, - 1,5 GB szabad hely a merevlemezen, - floppy és CD meghajtó - grafikus videokártya ( az alaplaphoz integráltak is jók ) - egér Partícionálás A művelettel a merevlemezt olyan részekre osztjuk, amelyet rendszerünk más-más célokra használ. Első lépésként magának a Linux-nak különítsünk el egy partíciót a merevlemezünkön a fentiek figyelembe vételével. Az ideális megoldás a PowerQuest cég Partiton Magic nevű szoftvere, amellyel tetszésünk szerint oszthatjuk fel a gépünkben található merevlemez(ek)t a megfelelő részekre. A mai telepítő CD-ken található, önmagától induló telepítő programok is hatékony partíciós eszközöket kínálnak. Így, ha nincs kedvünk bajlódni gépünk merevlemezének osztogatásával, akkor a telepítő készlet első lemezét helyezzük abba a meghajtóba, amelyről indítani szeretnénk a rendszert, és indítsuk újra a gépet. A CD-ről való telepítéskor győződjünk meg róla, hogy a gépünk setup ( BIOS ) beállításai megengedik-e CD-ről való boot-olást. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 6

7 A telepítő indítása, telepítés Helyezzük a telepítő készlet erre kijelölt lemezét a meghajtóba és indítsuk újra a rendszerünket. A mai Linux disztribúciók a régiekkel ellentétben már nagyon kényelmes telepítési lehetőségeket kínálnak telepítő programjaikkal. Az első Windows 95-ösök dőljön hátra és pihenjen, amíg a telepítés tart stílusában mehetünk végig a telepítés lépésein. A telepítő a partícionálási lépésekkel kezdi. Felismeri a gépen elhelyezkedő partíciókat, az azokon jelenleg megtalálható file-rendszereket. Nincs más dolgunk, mint kijelölni azt a partíciót, amelyre a Linux kerül. A telepítő ezután a kijelölt partíción belül legalább két újat hoz létre: - Linux partíció, amelyen majd a felhasználói munka folyik; - cserepartíció ( swap ), ( szerepe a Windowsban ismert pagefile.sys szerepéhez hasonló ), amelyen a Linux a saját műveleteit fogja végezni. A Linux partíción az ún ext2 file-rendszer jön létre, amely a Linux saját file-rendszere. A swap partíciót a fizikai memória kétszeresének méretére célszerű állítani. Javasolt az utolsó cilinderhez képest menüpontot választani mindkét partíció méretének megadásánál. Csatolási pontok A Linux file-rendszer helyének kiválasztása mellett meg kell adni azt a csatolási pontot, ahonnan a rendszer eléri saját gyökér bejegyzését. A Linux rendszerben általában az alábbi csatolási pontok találhatók: fd0 első floppy meghajtó fd1 második floppymaghajtó hda első IDE merevlemez hda2 az első IDE merevlemez második partíciója hdb a második IDE merevlemez hdc a harmadik IDE merevlemez hdd a negyedik IDE merevlemez sda az első SCSI merevlemez Így hda5 a merevlemezünk 5. partíciója lesz. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 7

8 File rendszerek A Linux a partíciókat file-rendszerekként csatolja saját rendszeréhez: Linux extended2 file-rendszer ext2 DOS file rendszer Msdos CD-ROM file-rendszer iso9660 Windows 95/98 Vfat Windows NT / 2000 / XP Ntfs Hálózati file-rendszer Nfs Amiga gépek file-rendszere Affs LILO ( LInux LOader ) Ha a gépünkön nem a Linux az egyetlen operációs rendszer, akkor ezt a telepítő érzékeli és megadhatjuk, hogy bekapcsolás után a rendszer a telepített operációs rendszerek felsorolásával milyen menüt tárjon elénk. A LILO segítségével választhatunk majd, hogy Windowsban, vagy Linuxban kívánunk-e dolgozni. A módosított boot-szektor a lilo u/dev/hda paranccsal visszaállítható. ROOT A telepítőben a Linux sajátosságainak megfelelően meg kell adnunk egy root felhasználót és egy egyszerű felhasználót. A root felhasználó lesz a rendszergazdánk, a másik az, amelyik a rendszergazda beállításainak megfelelően használni fogja a rendszert. A ROOT felhasználókat és készíthet, vagy törölhet. A felhasználók száma tetszőleges, a ROOT egyedül van. A jelszavakat és a felhasználói neveket jól jegyezzük meg, mert elfelejtésük esetén a rendszer teljesen kizár minket a munkából. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 8

9 Hardver beállítások A mai telepítők a számítógéphez csatlakoztatott más hardvereket felismerik és telepítik a nekik megfelelő meghajtó programokat. Így csak néhány felhasználói szintű adat megadása után a telepítő gondoskodik - a monitorvezérlésről, - a nyomtatóról, - a hálózati beállításokról, - az internet kapcsolatot beállításáról, - a CD és DVD írókról, - a modemről, - a hangkártya beállításáról, - különböző USB eszközök beállításáról. Fontos, hogy az eszköz telepítéskor legyen a gép számára elérhető, azaz aktív állapotban, egy kikapcsolt nyomtatót egyetlen telepítő sem képes felismerni. Az utóbbi években a Linuxos szoftverházak fő fejlesztési iránya volt az eszközök telepítési felismerése, amelyet siker koronázott. A telepítő programok a tömegtermékként megjelenő perifériákat kivétel nélkül felismerik és csatlakoztatják a rendszerhez, sőt a telepítő a megfelelő helyen segítséget is nyújt az egyes perifériák telepítésének mikéntjéről. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 9

10 Grafikus felületek A Linux használat közbeni megjelenésének beállítása a telepítés utolsó fázisai közé tartozik. Válaszuk a KDE nevű grafikus felületet, amely a GNOME után az elmúlt időszak fejlesztéseinek legkidolgozottabb változata. 1. ábra: a Linux KDE grafikus felülete A grafikus felhasználói felület A Linux grafikus felhasználói felülete céljában és funkcionalitásában teljes mértékben megegyezik a megszokott Windows vagy Macintosh rendszerek grafikus felhasználói felületeinek feladataival. A rendszerrel való munka kényelmesebbé, áttekinthetőbbé tételére készültek ezek a felületek. Olyan esemény-vezérelhető héjak ezek, amelyek mögött a régi karakteresen megadható parancsok ugyanúgy végrehajtódnak. Itt a KDE felületet mutatjuk be Bevezetés a Linux rendszerek használatába 10

11 amellett, hogy egy Linux rendszerhez bejelentkezéskor sokféle grafikus felhasználói felületet választhatunk. Felhasználóként való bejelentkezésünk után a mai Linuxok a grafikus felhasználói felülettel fogadnak. A munka teljes mértékben megegyezik a Windows rendszerek logikájával. Csatlakoztatott eszközök Alkalmazások parancsikonjai Programok "Start" menü Beállítások Terminál Saját könyvtár megnyitása Dokumentumok Munka asztalok Vágólap megjelenítő 2. ábra: grafikus felhasználói felület A programok menüből indítható a Konqueror böngésző, amely az Intéző -höz hasonlóan egyben Internet böngésző is. Segítségével megtekinthetjük, mi is van gépünkön a Linux telepítése után. Ábránkon ( 3. sz. ábra ) a root gyökérkönyvtár tartalomjegyzéke látható. Minden nehézség nélkül jeleníti meg a pdf ( portable document format / Adobe ), ps / postscript ) állományokat. Nem az alaprendszer része az Internet Explorerrel azonos tudású Mozilla internetböngésző, amely Flash pluginjával együtt lehetővé teszi bármilyen weboldal megtekintését ( 4. sz. ábra ). A rendszer utólagos konfigurálására a SAX ill. SAX2 programokat indítsuk el. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 11

12 3. ábra: Konqueror Intéző 4. ábra: Mozilla internet böngésző Bevezetés a Linux rendszerek használatába 12

13 Állományok a Linuxban Ennek a résznek a megértéséhez aktiváljunk egy terminált a grafikus felhasználói felület segítségével és a prompt után írjuk be az mc parancsot, majd üssünk Entert. A paranccsal a Midnight Commander nevű Norton Commander klónt indítottuk el ( 5. sz. ábra ). 5. ábra: Midnight Commander A Norton Commander-hez hasonló módon tudunk dolgozni, itt is a paneleket a <Ctrl>O billentyű kombinációval tudjuk ki-be kapcsolni, attól függően, hogy a terminál ( ld. DOS ablak ) tartalmára vagyunk kíváncsiak, vagy a könyvtárszerkezetben szeretnénk lépkedni. Menjünk be egy olyan könyvtárba, amely egyszerre alkönyvtárakat és állományokat is tartalmaz, majd a parancssorba gépeljük be: ls l A parancs az aktuális könyvtár tartalmát listázza ( ls ). Bevezetés a Linux rendszerek használatába 13

14 Ha minden jól megy, a 6. sz. ábrán láthatóhoz hasonló kiírást kapunk. 6. ábra: Terminál Látható, hogy az állományok neve előtt még elég sok adat van. Itt elérkeztünk a Linux egyik lényegi részéhez. Az állományok, könyvtárak adatai Az állományok adataihoz nem csak - nevük, - létrehozási időpontjuk, - méretük tartoznak a Linuxban, hanem - a hozzájuk való hozzáférési jogok is. Az állományhoz vagy a file-hoz a Linux hozzárendeli még: - a tulajdonos felhasználó nevét és az állománnyal kapcsolatos jogait, - a tulajdonos felhasználó felhasználói csoportját és a csoport állománnyal kapcsolatos jogait, - az állománnyal kapcsolatos tetszőleges felhasználó ( mindenki ) jogait, Bevezetés a Linux rendszerek használatába 14

15 - az állományra vonatkozó hivatkozások számát. Legyen egy állományra vonatkozó bejegyzés az alábbi: -rw-rw-r-x 1 ripley users 35 DEC 24 22:19 level.txt jogok; hivatkozások száma; tulajdonos; csoport; méret; utolsó módosítás ideje; név A 35 byte méretű level.txt nevű állomány a ripley nevű users csoportba tartozó felhasználó tulajdona. A bejegyzés elején található karakter ( esetünkben : - ) az állomány típusát jelöli az alábbi táblázat szerint: Lehetséges bejegyzések Bejegyzések jelentése - Közönséges fájl b Blokkos eszköz ( adattároló ) c Karakteres eszköz ( nyomtató, terminál, stb. ) d könyvtár l Szimbolikus link p Pipe ( csatorna ) s socket Az első bejegyzés után 9 karakter áll, esetünkben: rw-rw-r-x A betűk jelentése: r ( read ): olvasási jog w ( write ): írási jog x ( execute ): végrehajtási, futtatási jog A jogok rendben balról jobbra az alábbi felhasználóknak vannak kiosztva: tulajdonos; a tulajdonos csoportja; többiek rw- rw- r-x A három hozzáférőnek egyenként vannak kiosztva a lehetséges jogok az állománnyal kapcsolatban, így a level.txt állományt a tulajdonosa olvashatja, írhatja; a tulajdonos felahsználói csoportjába tartozó felhasználók Bevezetés a Linux rendszerek használatába 15

16 olvashatják, írhatják ( módosíthatják ) a csoporton kívüliek olvashatják, de nem írhatják és futtathatják is, ha tudják. chmod Az állományhoz tartozó jogosultságokat módosíthatjuk is: chmod xyz állománynév ahol xyz egy háromjegyű szám, amely a kiosztott jogoknak megfelelően áll össze úgy, hogy az x, az y és a z rendre a három jog engedélyezésének vagy tiltásának megfelelő kettes számrendszerbeli alak tízes számrendszerbeli megfelelője: Így a chmod 754 level.txt felhasználó csoport többiek jogok r w x r w x r w x Helyiérték érték össz: érték parancs az állomány tulajdonosának írási, olvasási, futtatási jogot; a tulajdonos csoportjának olvasási és futtatási jogot; a többieknek csak olvasási jogot oszt ki az állománnyal kapcsolatban. A könyvtárakkal kapcsolatban a fentinek megfelelő a helyzet. Az állományok a megszokott módon könyvtárakba rendezhetők a fenti jogosultsági megkötésekkel. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 16

17 A Linux szabványos könyvtárai: / A könyvtárrendszer gyökere, az összes könyvtár innen nyílik /bin A rendszer indulásához, működéséhez szükséges legfontosabb futtatható programok, amelyeket a felhasználók is igénybe vehetnek. /boot A rendszer indításához szükséges fájlok helye, a kernel image fájljai is itt találhatók /dev Eszközfájlok könyvtára. Minden eszközhöz tartozik egy eszközállomány, pl. a rendszer a /dev/modem fájlon keresztül kezeli a modemet. /etc A rendszer beállításához szükséges állományok. /home Itt az érvényes felhasználók alkönyvtárai találhatók. /lib A dinamikus programkönyvtárak helye. /mnt Ide csatolhatók az ideiglenes fájlrendszerek eszközök ( floppy, CD-ROM stb.). /proc Információkat tárol rendszerünkről, az éppen aktuálisan futó folyamatokról Bevezetés a Linux rendszerek használatába 17

18 /root /sbin /tmp /usr /var A rendszergazda könyvtára A rendszer adminisztrációjához szükséges futtatható fájlok tárolódnak itt. Ezeket csak a rendszergazda használhatja. Ideiglenes adatok tárolására szolgál. Általános alkalmazások és azok adatai. /usr/x11r6 /usr/bin /usr/local /usr/sbin /usr/src A rendszer működése során létrejövő rendszeradatokat tároljuk itt. Az itteni adatok a rendszergazdának ill. a programoknak szolgáltatnak információkat. /var/adm Az X-Window rendszerhez tartozó állományok gyűjtőhelye A felhasználói parancsok nagy részének helye Azokat a programokat kell ebbe a könyvtárba telepíteni, amelyek nem részei az alaprendszernek ( pl. Mozilla, Adobe Acrobat ) A rendszer adminisztrációs feladatok elvégzéséhez szükséges parancsok helye A rendszerprogramok forráskódjainak helye. Itt van a kernel forráskódja is. Rendszer események Bevezetés a Linux rendszerek használatába 18

19 /var/lock /var/log /var/run /var/spool naplófájljai. Bizonyos programok induláskor egy fájlt hoznak létre, amelyben közlik a többi programmal, hogy milyen fájlokat és eszközöket használnak Naplófájlok Az aktuálisan futó rendszerről tartalmaz adatokat A levelező és a nyomtatókezelő ideiglenes fájljainak helye. Mountolás Eszközöket, fájlrendszereket a rendszergazda vehet fel a rendszer erőforrásai közé. Ahhoz, hogy az eszköz adataihoz hozzáférjünk az eszközt mount -olni kell. A grafikus felületről ez egyszerűbben megy a kívánt eszköz ikonján keresztül. mount t típus eszköz könyvtár t típus: meghatározza a csatolandó fájlrendszer típusát eszköz: a /dev könyvtárban lévő eszközfájl könyvtár: ebbe a könyvtárba illeszti be a parancs az eszköz fájljait pl.a : mount t msdos /dev/fd0 /floppy parancs egy DOS fájlrendszerű hajlékonylemezt csatol a /floppy könyvtárba. A leválasztás: umount /dev/fd0 Bevezetés a Linux rendszerek használatába 19

20 7. ábra: Kcommander, a Windows Commander klónja Felhasználói adminisztráció A rendszergazda az állományok és könyvtárakhoz való jogosultságok beállítása és felhasználóhoz való hozzárendelése alapján a felhasználókból csoportokat hozhat létre, egy felhasználó pedig több csoportnak is tagja lehet. A felhasználók ( users ) tagjai között jogosultságokat lehet kiosztani az erőforrások használatára is ( pl. nyomtató, merevlemez bizonyos partíciói stb. ). A Linux alapvetően több-felhasználós, hálózati operációs rendszer, amely azt jelenti, hogy egy időben több felhasználó dolgozhat ugyanazon a rendszeren. Külön engedély nélkül egy felhasználó sem láthat bele a másik munkájába, állományaiba, azokat nem módosíthatja. Programok telepítése, indítása A Linux telepítése során az alapértelmezett programok kerülnek fel rendszerünkre. A disztribúciók ma már különböző csomagokban kínálják a telepítendő programokat. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 20

21 A csomagok olyan tömörített állományok, amelyek az adott alkalmazáson kívül tartalmazzák annak leírását, verziószámát valamint a program működéséhez szükséges állományok listáját, azaz a függőségeket. A mai disztribúciók tartalmaznak csomagkezelő programokat, pl. a Suse-nál YAST névre hallgat, de a többinél is mindig elérhető a grafikus felhasználói felületről ez a funkció. A leggyakoribb csomagtípus az RPM ( RedHat Package Maneger ) kiterjesztéssel érhető el. Ha a szoftver nem csomag formában érhető el, akkor általában a hagyományos *.tar.gz kiterjesztéssel tölthető le. A gzip help és a tar help parancsok a tömörítések és kitömörítések egész arzenálját tárják fel előttünk. A kicsomagolt állományok között mindig van olyan állomány, amely a telepítés mikéntjét írja le. Számos olyan program létezik, amely forráskód formában érhető el. Ez elsősorban azokra a programokra vonatkozik, amelyek több platformon is képesek működni. Ahhoz, hogy ezekez az alkalmazásokat használni tudjuk, le kell őket fordítani. A forráskódok általában.tar.gz formátumban érhetők el, így először ki kell őket csomagolni: tar xvzf program.tar.gz Miután kicsomagoltuk a fájlokat, nézzünk bele az INSTALL vagy a README állományokba, ahol a fordításra találhatunk hasznos tanácsokat. Ha itt nincs különösebb információ ide vonatkozóan, akkor a fordítás három lépésben végezhető el:./configure Végrehajtja a konfigurációs ellenőrzést és ez alapján elkészíti a make fájlt, egy olyan script fájlt, amely irányítja a fordítást. make v. make f makefile A make végzi a tényleges fordítást az előző lépésben létrejött makefile segítségével. make install Telepíti a futtatható fájlokat és a konfigurációs állományokat a szükséges könyvtárakba. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 21

22 Gyakran elősfordul, hogy az RPM csomagot shell szkriptekkel kiegészítve önkicsomagoló formában (.bin ) érhetjük el. Ekkor az RPM csomag telepítése előtt az alábbi lépésekre is szükség van: A letöltött állomány futtathatóvá tétele és futtatása: chmod a+x fájl.bin./fájl.bin A rendszergazdai jogok megszerzése után ( su ), a csomagot a parancssorból ( rpm ) illetve a csomagkezelővel ( kpackage ) telepíthetjük: rpm iv fájl.rpm A programokat a terminál-ablakban nevük begépelésével és az ENTER leütésével indítjuk, a grafikus felületen az ikonra való egyszeri kattintás is elegendő. A Linux leállítása A Linux különösen érzékeny műveleteinek lezárása előtti kikapcolásra. A reset funkció alkalmazása károsíthatja a fájlrendszert, ezért a rendszer leállításakor kellő türelemmel meg kell várni, míg a shutdown/halt parancs kiadása után a rendszer leállítja összes folyamatát és jelzi, hogy a gép áramtalanítható. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 22

23 A Linux gyakran használt parancsai chgrp chgrp [opciók] új_csoportnév fájlnév A fájlok csoporttagságát lehet megváltoztatni. A fájlok csoportjogát nem csak a rendszergazda, hanem a fájl tulajdonosa is megváltoztathatja. c: azon fájlokat jeleníti meg, melyek csoporttagsága megváltozott f: tiltja a hibaüzenetek megjelenítését R: a fájlok tulajdonosát az alkönyvtárakban is módosítja v: a módosításokat részletes listában közli chown chown [opciók] új_tulajdonosnév fájlnév A megadott fájlok tulajdonosát lehet megváltoztatni. A fájlok tulajdonjogát csak a rendszergazda változtathatja meg. c: azon fájlok nevét jeleníti meg, amelyek tulajdonjoga megváltozott f: tiltja a hibaüzenetek megjelenítését R: a fájlok tulajdonosát az alkönyvtárakban is módosítja v: a módosításokat részletes listában közli cd cd [könyvtár] Könyvtárváltást végző parancs, ha nem adunk meg könyvtárnevet, akkor a felhasználó /home könyvtárába lép. cd /usr/games A games alkönyvtárba lépünk. cd.. Egy szinttel feljebb lépünk a könyvtárrendszerben. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 23

24 ls ls [opciók] [fájlok] A könyvtár tartalmát listázza vagy a megadott fájlokat. Ha nem adunk meg fájlokat, akkor az aktuális könyvtár tartalmát írja ki. A fájlok megadásánál helyettesítő karaktereket is használhatunk ( *;? ). a: az összes fájlt kilistázza c: a fájlokat a legutóbbi módosítás dátuma szerint rendezi f: a lemezen lévő sorrend alapján listáz k: a fájlméretet is kiírja KB-ban l: a fájlokról minden információt kiír L: szimbolikus link esetén azt a fájlt jeleníti meg, amelyre a csatolás mutat S: a fájlokat méret szerint listázza Pl.: ls l s* A könyvtárban lévő összes s-el kezdődő állományt kilistázza és róluk minden adatot megjelenít. mkdir mkdir [opciók] könyvtár Létrehozza a megadott könyvtárat. m: a könyvtár jogait adhatjuk meg úgy, mint a chmod parancsnál p: ha olyan könyvtár elérési útvonala kerül megadásra, amelyben nincsenek alkönyvtárak, akkor létrejönnek a parancs hatására pwd Megadja az aktuális könyvtár teljes elérési útvonalát. rmdir rmdir könyvtárak A megadott könyvtárat lehet törölni, a könyvtárnak üresnek kell lennie. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 24

25 cp cp [opciók] forrásfájl cél A forrásfájlt a célként megadott helyre, könyvtárba másolja. Ha már létezik ilyen nevű állomány, akkor azt felülírja. b: felülírás esetén biztonsági másolatot készít i: felülírás esetén megerősítést kér p: a fájl jogosultságait és az utolsó módosítás dátumát is átmásolja r: az alkönyvtárakat és azok tartalmát is átmásolja u: csak akkor történik meg a felülírás, ha a forrásfájl újabb a célfájlnál v: másoláskor egyenként kiírja a fájlok nevét du du [opciók] [fájlok könyvtárak] A megadott fájlok vagy könyvtárak méretét adja vissza. b: a fájlméretet bájtban adja meg k: a fájlméretet KB-ban adja meg s: az összes fájl és alkönyvtár méretét adja vissza file file [opciók] fájlok A megadott fájlok típusát adja vissza. Az ismert fájltípusok az etc/magic állományban találhatók meg, amely bővíthető. L: a szimbolikus hivatkozásokat vizsgálja z: a tömörített fájlokat vizsgálja more more [opciók] [fájlok] A megadott fájlokat jeleníti meg képernyő oldalanként. d: minden oldal alján megjeleníti a Press space to continue, q to quit feliratot Bevezetés a Linux rendszerek használatába 25

26 mv mv [opciók] forrásfájl célfájl Fájlok vagy könyvtárak mozgatása, illetve átnevezése. b: felülírás esetén biztonsági másolatot készít i: felülírás esetén megerősítést kér u: csak akkor történik meg a felülírás, ha forrás újabb a célnál. rm rm [opciók] fájlok Törli a megadott fájlokat. A törléshez írási jog kell a fájlokat tartalmazó könyvtárhoz. Ha az állomány írásvédett, akkor a törléshez megerősítés szükséges. f: az írásvédett fájlokat megerősítés nélkül is törli i: minden állomány esetén megerősítést kér r: az alkönyvtárakat és azok tartalmát is törli v: a törléskor egyenként megjeleníti a fájlneveket ln ln [opciók] amire_hivatkozunk hivatkozás_neve Hivatkozás létesítése. s: szimbolikus hivatkozás létesítése opció nélkül: fizikai hivatkozás létesítése pl.: ln s date dátum parancs hatására ugyanazt a hatást érjük el, ha kiadjuk a dátum parancsot, mintha a date parancsot adnánk ki. A szimbolikus hivatkozást az rm paranccsal törölhetjük, ettől az eredeti fájl sértetlen marad. ln date dátum parancs hatására fizikai hivatkozás készül és a date és dátum fájlok között különbséget sem látunk. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 26

27 df df [opciók] [útnevek] Összegzi a szabad lemezterületet. Ha nincs megadva útnév, akkor az aktuális fájlrendszer listáját adja. A parancs segítségével azt is megtudhatjuk, hogy az adott könyvtár a fájlrendszer melyik csatolási pontjához tartozik. a: az összes csatolt fájlrendszert megjeleníti. fdformat fdformat [-n] eszköz Floppy lemez formázása Eszköz: fd KB fd0d KB fd0h KB fd0e KB mkfs mkfs t típus [opció] eszköz A típusban meghatározott fájlrendszer létrehozása az eszközben megadott partíción, eszközön. Csak a rendszergazda használhatja. c: ellenőrzi a fájlrendszer számára használt blokkokat pl.: mkfs t ext2 c /dev/fd0h1440 mtools parancsok A DOS rendszer parancsainak megfelelően is lehet állományokat kezelni. mattrib: fájlattribútumok beállítása mcd: könyvtárváltás mcopy: állományok másolása mdel: állományok törlése Bevezetés a Linux rendszerek használatába 27

28 mformat: lemez formázása és a DOS fájlrendszer létrehozása mmd: alkönyvtár létrehozása mrd: alkönyvtár törlése mtype: fájl tartalmának kiírása gpm A parancs segítségével a karakteres képernyőn is használhatjuk az egeret. A bal egérgombbal jelölhetjük ki a szöveget és a jobbal egy szövegszerkesztőbe megfelelő helyére illeszthetjük. Így nagyon könnyű karakteres felületről szövegszerkesztőbe másolni a szöveget. free A memória nagyságát mutatja. lpr lpr [opciók] fájlok A megadott állományok nyomtatása. #n: a megadott dokumentumból n példányt készít m: a felhasználónak levelet küld a nyomtatás befejezése után r: a kinyomtatás után törli a fájlt lpq lpq [opciók] [munka#] [felhasználó] A nyomtatási sor aktuális állapotáról szolgáltat információt. l: részletes információt ad minden munkáról lprm lprm [opciók] [munka#] [felhasználó] Dokumentumokat töröl a nyomtatási sorból. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 28

29 man man [opciók] parancsnév A linux rendkívül hasznos tulajdonsága, hogy a parancsok használatát részletes dokumentáció segíti. a: a megadott névnek megfelelő összes dokumentációt megjeleníti w: nem a dokumentációt, hanem annak elérési útját adja meg passwd passwd [felhasználó] Felhasználói jelszó megváltoztatása. Minden felhasználó csak a saját jelszavát változtathatja meg. A rendszergazda mindent megváltoztathat. top A rendszerünk terheltségéről szerezhetünk információkat, hány folyamat fut, ezek mennyire kötik le a rendszer erőforrásait. who who [kapcsolók] Az aktuálisan bejelentkezett felhasználók adatait jeleníti meg. who am i: saját adatainkat jelenítjük meg i: megadja, hogy a felhasználó mennyi ideig volt inaktív write write felhasználó [terminal] A megadott felhasználónak a megadott terminálra üzenetet küld. Az üzenet befejezéséhez a <Ctrl>d billentyűkombinációt kell használni. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 29

30 tar tar [opciók] [archívumnév] [fájlok] c: archívum létrehozása r: fájlok hozzáfűzése az archívumhoz t: a megadott archívum tartalmát kilistázza u: fájlokat fűz az archívumhoz, ha azokat még nem tartalmazta, vagy ha azok módosultak x: fájlokat bont ki az archívumból f=archív: megadhatjuk, hogy az archívum normál állomány, vagy mágneslemezen elhelyezkedő állomány k: a létező fájlokat nem írja felül v: archiválásnál vagy kibontásnál megjeleníti a fájlneveket z: archiváláskor tömörítést, kibontáskor pedig kicsomagolást is végez pl.: tar cf proba.tar /bin tar xvf proba.tar gzip gzip [opciók] [fájl] d: a tömörített fájlokat kibontja f: a már létező fájlokat kibontja q: letiltja a figyelmeztető üzenete megjelenítését v: minden fájlnál megjeleníti a nevet és a tömörítési arányt #: a tömörítési arányt lehet vele beállítani: 1: rossz 9: legjobb pl.: gzip z proba.tar A proba.tar állomány tömöríti, eredmény: proba.tar.gz gzip d proba.tar.gz kicsomagolja az előbbit, eredmény: proba.tar Bevezetés a Linux rendszerek használatába 30

31 ping ping IP A ping parancs segítségével ellenőrizhetjük, hogy el tudjuk-e érni a megadott számítógépet a hálózaton. ping A ping parancs folyamatosan csomagokat küld a célszámítógépnek, amelyben arra kéri, hogy válaszoljon. A csomagküldést a <Ctrl>C billentyűkombinációval állíthatjuk le, ekkor a program megjeleníti a csomagok átviteli sebességének átlagát és az elvesztett csomagok számát. Ha a ping után nem IP címet, hanem doménnevet adunk meg, akkor annak IP címéhez is hozzájuthatunk. host A parancs alkalmazásával az IP címhez tartozó doménnevet kapjuk meg, illetve fordítva. nslookup A host parancsnál több információval lát el minket. netstat Listát kapunk azokról a gépekről, amelyek csatlakoznak számítógépünkhöz. traceroute Végig tudjuk követni adataink útvonalát egészen addig, amíg el nem érik a céljukat. Disztribúciók A disztribúció egy olyan programcsomag, amely tartalmazza a redszermagot, továbbá egy olyan szoftvergyűjteményt, amelyben szinte minden probléma megoldására találunk programot. Slackware A legelső Linux disztribúció, amley 1993 ban látott napvilágot. A telepítés és a konfigurálás karakteres felületen történik. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 31

32 Mandrake A RedHat-en alapuló disztribúció, amely grafikus telepítővel rendelkezik. RedHat A világ legnépszerűbb disztribúciója. Nagy találmánya az RPM csomagkezelés. Debian Teljesen ingyenes rendszer, kicsit nehéz a konfiguráció SuSE Élen jár a grafikus telepítésben, a felhasználók körében a könnyű kezelhetőség miatt nagyon népszerű. UHU Egyre jobban fejlődő magyar disztribúció, amely a Linux mindennapi használatának népszerűsítését tűzte ki célul. Bevezetés a Linux rendszerek használatába 32