Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(XI. 27.) számú rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Átírás

1 1. számú melléklet Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(XI. 27.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990.évi LXV. törvény alapján, az 1992.évi XXXVIII. törvény IX. fejezete és az 1991.évi XXXIII. Törvényben foglaltakra figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól. I. fejezet Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra. (2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a./ az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, b./ az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzati vagyon csoportosítása 2. (1) Az önkormányzati vagyon áll: a./ törzsvagyonból és b./ egyéb vagyonból. Az önkormányzat ingatlan vagyonát az ingatlan-kataszter tartalmazza, melyet a önkormányzati hivatal vezet. 3. (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a./ forgalomképtelen, b./ korlátozottan forgalomképes, c./ forgalomképes. (2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis. (3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. (4)A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

2 2 4. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet. 5. Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az önkormányzat törzsvagyona 6. Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, melyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják. 7. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik törvények alapján: - helyi közutak és műtárgyaik (gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók), - közterek, (köz)parkok, - vizek és közcélú vízi létesítmények, - levéltári anyag, - temető,ravatalozó és a temetőben lévő egyéb önkormányzati tulajdon. 8. (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik törvények alapján: - közművek kiemelt jelentőséggel a vízközművek, - intézmények (épületei), középületek, - műemlékek, - védett természeti területek, - muzeális emlékek, - szolgálati lakások - (2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: a./ Közművek: Vízközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A vízközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra a létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges önkormányzat tulajdonába adott vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem ha jogszabály másként nem rendelkezik önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezés esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtől. b./ Intézmények, középületek Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem

3 3 idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át. c./ Műemlékek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői jog átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az Oktatási és Kulturális Minisztériumának hozzájárulása is szükséges. d./ Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium engedélye is szükséges. e./ Muzeális emlék A muzeális emlék elidegenítéséhez a Oktatási és Kulturális Minisztérium hozzájárulása szükséges. Az önkormányzat egyéb vagyona 9. Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. 10. Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes. II. fejezet A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök 11. (1) A helyi önkormányzatot a jogszabályban meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik. (2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az egyes tulajdonosi jogok Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás) 12. (1) Vagyont értékesíteni bruttó 2 millió Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. (2) Önálló ingatlant függetlenül az értékétől csak versenytárgyalás útján lehet értékesíteni.

4 4 (3) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. (4) A képviselő-testület a versenytárgyalások részletes szabályait (meghirdetés, lebonyolítás, induló ár kialakítása, stb.) külön határozatban állapítja meg. (5) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (6) Feltételekkel lehet értékesíteni a 8. (2) bekezdésében meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (7) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: a.) A képviselő-testület a bruttó Ft és a bruttó Ft értékhatárok közötti értéket képviselő vagyon értékesítéséről árverés útján gondoskodik,és az árverés során a legjobb ajánlattevő javára dönt, b.) A képviselő-testület bruttó Ft és a bruttó Ft értékhatárok közötti értéket képviselő vagyont a megyei lapban való meghirdetéssel, Ft alatt a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát, és a képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt. (8) Ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy (ingatlan) az első versenytárgyaláson nem kerül értékesítésre, abban az esetben a képviselő-testület az eredménytelen versenytárgyalástól számított egy évig versenytárgyalás nélkül értékesítheti a vagyontárgyat az általa meghatározott áron. 13. (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet. (4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át: A vagyon megterhelése - Ingó és ingatlan vagyon, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átruházásáról a testület dönt. 14. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető. 15. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján terhelhető meg. 16. Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

5 5 A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 17. (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor. (2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatinak ellátását nem veszélyeztetheti (3) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. 18. Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be. 19. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 8. (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba: a./ a közművekben megjelenő önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvény alapján, részesedés formájában. A tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve e rendelet ai alapján kerülhet sor. b./ Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, védett természeti értékek, muzeális emlékek mint vagyon nem vihetők vállalkozásba és nem szolgálhatnak vállalkozási célt. 20. Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető. 21. Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt. 22. (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket működtető gazdasági társaságok tagjává vált. (2) Az önkormányzat vagyona lehet részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét. 23. Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet. 24. A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő- testület hozza meg. A vagyon egyéb más célú hasznosítása 25. Az önkormányzati vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni bruttó Ft érték felett versenytárgyalás útján kell. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie indokolt esetben lehetőség van zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.

6 6 26. A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett. 27. A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult. 28. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet: a./ koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint, b./az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl. közterület-foglalás, parkolás) 29. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát a 8. (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni: a./ koncessziós szerződéssel, b./ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellet a betartásával 30. Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát ideiglenesen át lehet engedni: a./ koncessziós szerződéssel, b./ bérleti szerződéssel, c./ használati díj ellenében 31. (1) A képviselő-testület a bruttó Ft és a bruttó Ft értékhatárok közötti értéket képviselő használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt. (2) bruttó Ft alatti értéket képviselő használat, illetve hasznosítási jog átengedését a helyi hirdetőtáblákon hirdeti ki az önkormányzat. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt. 3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül, értékhatár nélkül a képviselő-testület joga. 33. Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető. (1) Az önkormányzat társulásba intézményfenntartó társulásba, illetve közös képviselő-testületbe bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. Közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (2) A társulás ingatlanvagyona felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

7 7 34. Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be. 35. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: - intézmények épületei, középületek. 36. Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető. 37. (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. (2) Az értékpapír vásárlásakor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra. (3)A meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselőtestület dönt. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 38. (1) Az önkormányzat követeléseiről mint az önkormányzati vagyon részéről lemondani csak akkor lehet, ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását. (2) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga a képviselő-testületé. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 39. (1) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. (2)Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség estén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is. (3)Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. Az intézmények gazdálkodása az önkormányzati vagyonnal 40. Az önkormányzat által feladatainak ellátására alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amelyet az önkormányzat az intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelési jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket. 41. Az intézmény a használatba kapott ingatlanokat és ingókat az alapfeladata sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja.

8 8 42. (1) Az intézmények részben önálló gazdálkodási joggal rendelkeznek. (2) Az intézmény vezetője a bruttó 100 ezer Ft beszerzési érték alatti, feleslegesnek minősített ingóságokat a selejtezési szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén be kell számolni a képviselő-tetületnek. (3) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingóságokat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. (4) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingóságok pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni. (5) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingóságok felújítása tárgyában a képviselő-testület dönt a költségvetési rendeletében. (6) Az intézmény a használatába adott ingatlant nem terhelheti meg. (7) Az intézmény alapító okirata szerint vállalkozhat és vehet részt vállalkozásban. 43. A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és a fenntartók között létrejött megállapodás rendezi. III. fejezet A vagyonkimutatás,, vagyon értékelése 44. Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A vagyonkimutatás adott év december 31-i fordulónappal készül. 45. Az önkormányzat a vagyonát a jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni. 46. A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. 47. A vagyonkimutatás összeállításáért a körjegyző felelős. 48. (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni. (2) Szakértő bevonásáról a képviselő-testület külön határozatban dönt. (3)Apport gazdasági társaságba való bevételekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

9 9 49. A képviselő-testület a vagyontárgyai hasznosítására vonatkozó konkrét bérleti és egyéb díjakat külön határozatban állapítja meg. IV.fejezet Záró rendelkezések 51. Ezen rendelet hatályba lépésével a 3/1997 (I.31.) számú rendeletet hatályon kívül helyezi a képviselőtestület. 50. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a a körjegyző gondoskodik. Molnári, november 27. Vuk István Polgármester Nyakó Melinda Körjegyző Kihirdetve: november 27. Nyakó Melinda körjegyző