Ára: 499 Ft. 21. évf. 2011/3. március. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 21. évf. 2011/3. március Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! Tartósan alacsony felvásárlási árak esetén a termelôk nem képesek intenzív gazdálkodásra, mert ezeket a ráfordításokat nem lehet az értékesítés során érvényesíteni. Középtávon a felhasználás idôszakos visszafogásával lehet számolni, a hullámzások miatt azonban idôszakosan jelentôs terméskiesés is valószínûsíthetô. ( ) Az intenzív kereskedés és az azok miatti nemzetközi szállítási kötelezettségek egy komolyabb keresleti viszonyrendszerben viszont átmeneti hazai hiánnyal járhatnak, s hosszú távon a hazai szükségletet lényegesen meghaladó többlettermelési kapacitás ellenére idôleges és a helyzet sajátosságaiból fakadóan, a belföldinél rendszerint lényegesen drágább importra is szükség lehet, különösen a jobb minôséget folyamatosan megkövetelô humán étkezési felhasználásban, valamint csúcstechnológiás, nagy abrakigényû hizlalási ágazatokban. E váteszi és sajnálatosan hamar beigazolódó állítások abban a tudósok, kutatók, gyakorlati szakemberek mellett Magyar Agrárkamara szakértôinek közremûködésével két éve készült terjedelmes tanulmányból valók, amely a hazai agrárágazat kitörési lehetôségeit boncolgatja, s gabonatermelésünk viszonyaira vonatkoznak. Igen, az idén (hogy már most márciusban, vagy csak késôbb, még nem tudható) bizony az élénk kereslet miatt jelentôs búza- és nyáron esetleg kukoricaimportra lesz szükségünk. Sokan köztük e sorok írója ezt a tény kényelmetlen érzésekkel, a pesszimistábbak pedig egyenesen egyfajta tragédiaként veszik tudomásul, egyesek szerint viszont egyszerû piaci folyamatokról van szó, a realitásokon mindenesetre túllépni nem lehet. A helyzet kialakult tehát, a kérdés most már sokkal inkább az, hogy miként lehet ebbôl okulni, s valamilyen ésszerû irányba elindulni. Úgy tûnik, a szakma egy ponton ért tökéletesen egyet: a szélsôséges idôjárási viszonyokkal is számolva akár új technológiákkal, akár a jelenlegiek megerôsítésével legalább az uniós versenytársainknál érvényes százalékon belül stabilizálni kellene a hozamokat, mert évi ötmillió tonnás ingadozásokra sem a vállalkozások saját gazdálkodását, sem az ország egészének agrárstratégiáját alapozni nem lehet. Hogy ezt erôteljesebb mûtrágyázással, öntözéssel, netán a szélsôségeket jobban tûrô fajták bevezetésével lehet-e elérni, azt döntsék el a szakemberek, az ágazatot irányító politikusok. De nagyon gyorsan, ha lehet, mert ebben az immár állandósuló hintázásban tönkremegy termelô, kereskedô és feldolgozó egyaránt. Tamás Gábor Kamara 4 Értékelik az elôrehaladást Agrárgazdaság 5 Cukorgyári capriccio 6 Forró agrárpénzre várva Növénytermesztés 12 Nôhet-e a szója vetésterülete? Szántóföldi növényvédelmi melléklet 17 Növényvédelem 2011-ben 20 Gyomirtás idén tavasszal 24 Áttelelt növényeink védelme 28 A kukorica és napraforgó növényvédelme Együttmûködô partnereink: Tartalom 35 Szántóföldi permetezés 39 Új dimenziókat nyitottunk! 40 A tavaszi talaj-elôkészítés 42 Baktériumtrágya gombafertôzések ellen? Terményszárítás 53 Gabonaszárítók: költségek és kényszerek 56 A gabonafélék tárolhatósága Baromfi 59 A baromfiszektor 2010-ben 60 Nemzetközi takarmányválság Kaleidoszkóp tartalom

4 4 Kamara Értékelik az elôrehaladást Segít a kamarai tanácsadó! Március 16-áig több mint 38 ezer gazdálkodó elektronikus monitoring adatszolgáltatását várja a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Ez a kötelezettség ugyanis mindazokra vonatkozik, akik az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz köthetô 39 jogcím bármelyikén tavaly jogerôs támogatási határozattal rendelkeztek, avagy még nem jutottak túl a támogatott beruházásuk, illetve tevékenységük kötelezô fenntartási, üzemeltetési idôszakán. A Farkas Szabolcs tanácsadó Petrovics István boldogi termelônek segít benyújtani a monitoring adatszolgáltatást 18/2009. (III. 6.) FVM rendeleten alapuló kötelezô monitoring adatszolgáltatásnak mindenekelôtt az a célja, hogy a támogatást felügyelô szervezetek képet kapjanak az uniós források felhasználásának hatékonyságáról, a támogatott beruházások, tevékenységek elôrehaladásáról. Nagyon fontos, hogy a most benyújtandó adatszolgáltatás minden arra kötelezettnél a évi gazdálkodási, illetve évi pénzügyi adatokra kérdez rá, függetlenül attól, hogy a többnyire hatéves fenntartási, üzemeltetési idôszakuk hányadik évében tartanak a gazdálkodók. A monitoring adatszolgáltatás elektronikus felülete elérhetô az MVH honlapjáról ( ahol útmutató is könnyíti a kitöltését. A felhasználóbarát program pedig a hibátlan kitöltésben segít, például addig nem engedi benyújtani az adatlapot, amíg az hiányzó vagy egymással ellentétes adatokat jelez. A sikeres továbbításról az MVH visszaigazoló levelet küld az ügyfélkapuval rendelkezô postafiókjára, illetve értékesítési tárhelyére. Az összesítések azt mutatják, hogy az utóbbi években kimutathatóan javult az adatszolgáltatás teljesítése. Tavaly a kötelezetteknek már a 89 százaléka tett eleget. Az is kitûnt a benyújtások feldolgozásakor, hogy mind többen használják e célra a saját ügyfélkapujukat. Aki azonban még nincs erre felkészülve, vagy ódzkodik az elektronikus ügyintézéstôl, bátran fordulhat a Magyar Agrárkamara által mûködtetett Gazdálkodói Információs Szolgálat 202 tanácsadójához, akik a szükséges informatikai háttéren kívül kellô felkészültséggel, jártassággal is rendelkeznek. Tavaly is igen nagy volt a forgalom az ügyfélszolgálati irodákban. Ez idôtájt, több mint 12 ezer gazdálkodó kereste fel ôket ez ügyben és 4040 alkalommal a tanácsadók saját ügyfélkapujukon keresztül továbbították az adatokat. Ezekben a meghatalmazásos esetekben az eljárásra vonatkozó meghatalmazást is továbbítani kell az MVH-hoz, ráadásul nem csupán elektronikusan, hanem postai úton, vagy személyesen is. A meghatalmazott útján benyújtott adatszolgáltatást emellett dokumentálni is kell. Ez lehetséges egy gazdálkodó által megtett írásos nyilatkozattal, vagy a benyújtott és kinyomtatott KR dokumentum szignálásával illetve aláírásával. Figyelem! Az adatszolgáltatás csak akkor tekinthetô teljes körûnek, ha annak a gazdálkodó minden olyan támogatási jogcím esetében eleget tesz, amelyre vonatkozóan támogatási határozattal rendelkezik. Az erre szolgáló webes felületen azonban egy adatlapon teljesíthetô minden ilyen irányú kötelezettség. Változás, hogy az idén már a 2010 évben jogerôs támogatási határozattal rendelkezô agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülô termelô közül több mint 10 ezren, illetve a nem termelô mezôgazdasági beruházásokhoz, az erdôszerkezet átalakításához, az agrárerdészeti rendszerek mezôgazdasági földterületen való létrehozásához, az erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez elnyert támogatások kedvezményezettjei is kötelesek benyújtani a monitoring adatszolgáltatást. A támogatásban részesült fiatal mezôgazdasági termelôknek szintén teljesíteniük kell az adatszolgáltatást, attól függetlenül, hogy az uniós forrást a 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet vagy a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet keretében kapták. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.

5 Agrárgazdaság 5 Cukorgyári capriccio Az egész cukorcirkusz apró eseménynek számítana a magyar agrárgazdálkodás és népélelmezés történetében, ha nem világítana rá arra a teszetoszaságra, ami ezt a jobb sorsra érdemes ágazatot, meg amúgy az egész világgazdasági igazodásunkat jellemzi. Most ott tartunk, hogy a cukor mûfajában alapanyaggyártóként sem tudunk ottlenni a piacon. A városi ember meg mire rájön, hogy nálunk az (élelmiszer)árak a földön járnak szlogen a nagy átverés része, késô lesz. K ét hét alatt csaknem a duplájára emelkedett a cukor ára Magyarországon, kilóját már alig lehet kapni 300 forint alatt. Míg idehaza igencsak borsos áron, addig a határon túl, a szomszédban jóval olcsóbban árulja ugyanaz a német-osztrák konszern a cukortermékeit. Egyfajta árkartell? Magyarországon az élelmiszeripar privatizációja után az uniós cukorreformra hivatkozva szinte teljesen leépítették a termelést. Az osztrák kézben lévô kaposvári cukorgyár jelenleg a hazai igények harmadát sem fedezi, és konkurencia híján addig drágítja a termékeit, ameddig akarja. Az osztrák Agrana érdekeltségébe tartozó somogyi üzem régi partnerei igényeit is csak részben tudja kielégíteni. Ugyanakkor a szomszédos Ausztriában akár 100 forinttal is olcsóbban juthatunk hozzá a fontos népélelmezési cikkhez, de Szlovákiában is jelentôs az árkülönbözet. Érdekes körülmény az is, hogy az osztrák cég jelentôs támogatáshoz jutott, jut a magyar államtól a kaposvári biogáz-, illetve a szabadegyházi bioetanolüzem mûködtetése révén. A méregdrága hazai cukor a méhészeket is érzékenyen érinti, nem beszélve a szeszipar veszteségeirôl. Szakértôi feltételezések szerint a gyártók és a kereskedôk egyfajta árkartellben tömörülnek, hiszen érdekük a magas ár, és nem igyekeznek olcsóbb cukor után nézni. Ha 2015-ben lejár az uniós cukorrendtartás, akkor teljes szabadpiac várható, és korlátozás nélkül jöhet be a brazil nádcukor. Ki és hogyan tette tönkre a magyar cukorágazatot? teszik fel mostanában a kérdést. Jogosan. Ha végigtekintjük az elmúlt két évtizedet, a végén ott állunk a szomorú ténnyel szemben, hogy két évvel ezelôtt zárt be az utolsó elôtti üzem, a szerencsi gyár, s maradt nekünk végül Kaposvár a maga 105 ezer tonnás kvótájával. Nem titok, a kilencvenes évek elején fillérekért árusították ki a hazai cukoripart a versenytárs multiknak. A Magyar Cukor Rt ban jutott a tönk szélére, s annak ellenére, hogy a termelôk kérték, hogy átvennék az üzemet, az akkori kormány az Agranának adta el. Az akkor még többségében osztrák tulajdonban lévô vállalkozás néhány éven belül bezárta az ercsi, majd az ácsi és a sárvári gyárat, késôbb pedig a sarkadi és mezôhegyesi telepeket eladta a német Eastern Sugar tulajdonában lévô kabai cukorgyárnak ban bezárt a kabai cukorgyár, majd leállították a termelést a Magyar Cukor Zrt. petôházi, illetve a szintén külföldi kézen lévô Mátra Cukor Zrt. szolnoki és szerencsi gyárában. Egy ágazat elsorvasztása A gazdálkodók 2007 végére visszaadták termelési kvótájuk felét, ez ugyanis jelentôs uniós támogatással járt. A német és osztrák kézben lévô cukorgyárak, amelyek tonnánként 520 és 730 euró közötti pénzeket tehettek zsebre, nyilván nem az anyaországi, hanem az itteni kvóták leadásában jeleskedtek, miközben a termelôk támogatására csupán tíz százalékot kellett fordítaniuk az uniós támogatásokból. Jellemzô, hogy a petôházi cukorgyár a 2007/2008-as szezonban szinte a teljes alapanyag-szükségletét a burgenlandi gazdáktól szerezte be. A legújabb fejlemény, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azonnali vizsgálatot rendelt el cukorügyben. A tárca vezetôje azért utasította a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) a vizsgálat lefolytatására, hogy tisztázódjon, vajon a cukoripar minden piaci szereplôje helyes piaci magatartást tanúsított-e az utóbbi idôben. Uniós lépések A helyzet enyhítése érdekében várhatóan már a jövô héten uniós szinten is döntéseket hoznak. Mintegy tonna cukor importját teszik lehetôvé harmadik országból, várhatóan vámmentesen. Emellett további tonna, az Unió belsô piacán megtalálható cukormennyiséget kvótásítanak. Emellett mintegy tonna folyékony cukor, azaz izoglükóz piacra dobásával is foglalkoznak az EU illetékesei. Mindezek célja, hogy a magas cukorárakat letörjék. Késô bánat, mondhatnánk. A legmodernebb magyar cukorgyárak helyét is szinte sóval hintették be, nehogy feltámadjanak. A hazai cukorrépa-termeléssel és a feldolgozás megszûnésével egy nagyszerû ipari-agrár kultúra veszett oda. Lengyel barátaink, akiknél termelôi kézben maradtak az üzemek, nyilván gond nélkül ellátják magukat az édesítôszerbôl. Pedig ôk is ugyanabba az EU-ba léptek 2004-ben, mint mi persze a lengyel nemzeti érdekekhez igazodva július 1-jétôl ôk lesznek az Unió soros elnöke. Hogy mit tudnak kezdeni az EU rossz szellemével, a WTO-val, amely szervezet talán a legtöbbet tette annak érdekében, hogy Európa mezôgazdaságát elsorvassza, még nem lehet tudni. Valkó Béla

6 6 Agrárgazdaság Forró agrárpénzre várva Beigazolódtak az ôszi agrárkamarai elôrejelzések, de ennek aligha örülnek a köztestület szakemberei (a termelôk meg pláne): A világméretû, rendkívüli gabonakereslet miatt ismét rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a takarmányfogyasztó ágazatok. Sertés- és baromfitartók emiatt a kormányhoz fordultak, segítsen átvészelni a remélhetôleg csak idôleges válságot. Ellehetetlenülés fenyegeti a magyar baromfiágazati szereplôket, mivel a hazai piacon kedvezôtlen viszonyok alakultak ki, fôként a drasztikus takarmánydrágulás miatt. A helyzet azért is súlyos, mert az ágazat ma már egyedülálló módon 95 százalékban magyar gazdák és vállalkozások tulajdonában van, illetve csaknem 60 ezer embernek ad munkát és megélhetést. A baromfipiaci válság a fogyasztókat is veszélyezteti, hiszen a termelés várható csökkenése és a gabonaárak növekedése jelentôs emelkedést vonhat maga után a baromfitermékek kiskereskedelmi áraiban is. ( ) A takarmányárak elképesztôen gyors emelkedése még egy átlagos országban is bajba sodorná (sodorta) az állattenyésztôket. Magyarország és a magyar baromfi szektor önállóan, magára hagyva nem lesz képes megôrizni termelési alapjait és munkahelyeit. ( ) Minél hamarabb kamattámogatásos forgóeszközhitelhez kell juttatni az állattartókat, a baromfiágazati integrátorokat, illetve a tulajdonukban lévô takarmánykeverô üzemeket. Ehhez fel kell gyorsítani a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálásával folyó elôkészítô egyeztetéseket. További intézkedésként kérjük, hogy a minisztérium soron kívül fizesse ki a tavalyi baromfiágazati állatjóléti támogatásokat az Európai Unió által engedélyezett maximális mértékig. Az idei állatjóléti támogatásokat pedig a tárca hasonlóan a korábbi madárinfluenza pánik idôszakához negyedévenként, ütemesen utalja ki. Azonnali pénzügyi segítséget A fenti sorok abból a nyílt levélbôl származnak, amelyet a Baromfi Termék Tanács küldött március elején Orbán Viktor kormányfônek. A közleményben hangsúlyozzák, hogy a baromfiágazat az elmúlt tíz évben a sorozatos csôdök (Bábolna, Hajdú-Bét, Carnex) után megtisztulva, súlyának megfelelôen megtalálta helyét mind az európai uniós, mind a hazai piacon. A szakma ereje abból is táplálkozik, hogy a feldolgozóüzemek maguk is érdekeltek a termelési alapok megôrzésében és fejlesztésében, hiszen az évente levágott élôbaromfi több mint kétharmada saját baromfitelepekrôl, illetve integrált termelésbôl származik. Összefogó és összetartó ágazatról van tehát szó, de a szélsôséges kilengések kezeléséhez szükségük van arra, hogy a mindenkori kormánynyal egyeztessenek és együttmûködjenek. A terméktanácsi álláspont szerint a termelési (állattartási) alapokat ma fenyegetô, százalékos csökkenés még megállítható lenne. Ehhez azonban több gyors intézkedésre, egyebek mellett a húsok és a tojás általános forgalmi adójának 10 százalékra csökkentésére, valamint az uniós elôírások engedékenyebb hatósági kezelésére is szükség van, de a túlélés legfontosabb eszköze csakis valamiféle azonnali pénzügyi segítség lehet. Elkülönített milliárdok E ponton azonban a kormányzat súlyos dilemmával kerül szembe, ha valóban segíteni akar. Az intenzív abrakfogyasztó ágazatoknak, tehát elsôsorban és fôként a baromfiés sertéstartóknak az uniós szabályok szerint közvetlen pénzügyi támogatás és bizony a hivatalos besorolás szerint ide tartozik még a kereskedelmi banki finanszírozás támogatása is nem adható, tulajdonképpen még a nyílt levélben emlegetett, most kifizetni sürgetett állatjóléti támogatások 2007-es elfogadtatása a brüsszeli Európai Bizottság illetékeseivel is komoly engedménynek számít. Lényegében ezt erôsítette meg Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára is, aki egyrészt közölte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium figyelembe veszi a szakmai javaslatokat, de hozzátette azt is, hogy a korábbi egyeztetéseken nem merültek fel kivitelezhetô elképzelések. Ezért a lapzártánkat közvetlenül megelôzô, legfrissebb hírek szerint a VM újabb, várhatóan többfordulós egyeztetést tart a BTT és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) képviselôivel a kialakult hús- és takarmánypiaci helyzetrôl. Emlékeztetett rá: a VM már korábban közölte, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közremûködésével 15 milliárd forintos új forgóeszközhitel-programot indít el, amelybôl legalább 10 milliárdot az állattenyésztôk takarmányvásárlására különít el. Alulértékelve Úgy tudjuk, pénzügyi szempontból lényegében a vis maioros károkat szenvedett termelôk számára korábban kiírt, összesen hatmilliárd forintos program alapfeltételeihez (kivéve abból természetesen a károk igazolására vonatkozó részt) hasonló módon lehet majd ebbôl a forrásból hitelhez jutni. Az MFB által már mûködtetett, de kereskedelmi bankokon keresztül igénybe vehetô kölcsön kamatának mértéke 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5 százalék RKF1 + legfeljebb 2,5 százalék a hitelintézetek részérôl alkalmazható kamatfelár. A hitel futamideje legfeljebb 5 év lehet, és összege nem lehet kevesebb, mint 1 millió forint, és nem haladhatja meg az 50 millió forintot, saját erô nem szükséges hozzá. Devizanem: a hitel forintban igényelhetô.

7 Agrárgazdaság 7 Csakhogy ez a hitelforma a hústermelô vállalkozások számára ebben a formában mégsem lehet majd hozzáférhetô, ha csak nem sikerül áthidalni a fedezetet illetô rendkívül súlyos dilemmát. A cégek többségének ugyanis már eleve el van zálogosítva az ingatlanvagyona, ezért a bankoknál eleve kiesnek a hitelezhetôségi körbôl. Mindezzel természetesen tökéletesen tisztában vannak az ágazati vállalkozásokat finanszírozó pénzintézetek is. Úgy tudjuk, több bank az elmúlt hetekben felméréseket készített az esetlegesen fizetésképtelenné váló gazdaságok fedezetként nyilvántartott vagyontárgyainak tényleges piaci értékérôl, potenciális vételáráról az összegzésekbôl az ágazati eszközök jelentôs alulértékeltsége tükrözôdik. Ezért legalábbis egyelôre szakértôi szinten felmerült egy újfajta kölcsönrendszer lehetôsége, amely a megfelelô szakmai és szerzôdéses háttérrel rendelkezô vállalkozások számára kiutat jelenthet. Bár ennek lehetséges futamideje aligha haladhatja meg az egy évet, ám fedezete egy kellôen körülbiztosított szerzôdéses háttér is lehetne. Az elképzelés szerint az a vállalkozás, amely legalább két évre szóló, árgaranciákat és mennyiségeket rögzítô szállítási szerzôdésekkel rendelkezik, kormánygaranciát kaphatna az elôbbiekben vázolt kölcsönfeltételekkel felvehetô forgóeszközhöz jutáshoz. Ha az elképzelés konkrét formát öltene, azt természetesen még el is kell fogadtatni az Európai Unió illetékeseivel, mivel ez épp olyan rendkívüli támogatási formának minôsülne, mint az állatjóléti juttatások. Aggasztó trendek Márpedig az agrárágazatnak most mindenképpen friss forráshoz kell jutnia. Ez ügyben más európai országok gyakorlatához képest bôven van mit behozni: a nemzet teljes hitelállományából a mezôgazdaság társas vállalkozásainak részesedése 2009-ben átlagosan ugyanis csak 4,18 százalék volt, és már ez is elmaradt a 2008-as 4,5 százalékos átlagtól. A mezôgazdaság hiteleinek a négy negyedév átlagában 24,5 százaléka deviza alapú, ami jóval alacsonyabb a nemzetgazdaságra jellemzô 58,7 százalékos értéknél. Az ágazat teljes hitelállománya az elmúlt három év során jelentôsen nem változott, viszont a legutolsó hivatalosan elérhetô összegzés szerint december 31-re az elôzô évhez képest közel 10 százalékkal visszaesett, köszönhetôen a kamattámogatott hitelek konstrukciós sajátosságaiból adódódó hitelkifutásnak és a gazdasági válság miatti banki hitelkínálat szûkülésének. Ebben az idôszakban jelentôsen nôtt a devizahitelek aránya (a 2007-es 15 százalékról év végére 22,6 százalékra). A lejárat szerinti megoszlás (35 40 százalék éven belüli hitelállománnyal) a három év távlatában csak jelentéktelen mértékben módosult és ez a tendencia az elôzetes adatok szerint 2010-ben is folytatódott. A támogatott agrárhitelek állományának csökkenése viszont hasonlóan aggasztó trendet mutat: 2009-ben 68,5 milliárd forint volt, ami 44,8 százalékkal alacsonyabb az elôzô évi állománynál, és ha csökkenô mértékû ütemben is, de hasonló trend érvényesült tavaly is. T. G.

8

9 Pr 9 Agrár Vis Maior Hitelprogram Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány március 14-tôl könnyített fedezeti feltételekkel nyújtja az MFB Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramhoz készfizetô kezességét. Az Alapítvány küldetését azaz a vidéki és agrár kkv-k támogatását szem elôtt tartva úgy döntött, hogy a finanszírozás terén nehézségekbe ütközô, károk miatt mûködésképtelenné vált vagy létfenntartásért küzdô vállalkozások megsegítésére siet, és a Vis maior hitel mögötti kezesség esetében a fedezeti követelmények enyhítésérôl hozott határozatot. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetve november 26-án indította el az Agár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramját. A hitelt elemi és katasztrófa kárt szenvedett, mezôgazdasági termékek elsôdleges elôállításával foglalkozó vállalkozások vehetik igénybe. További feltétel, hogy a vállalkozásnak rendelkeznie kell vis maior igazolással vagy részesülni kellett agrár-kárenyhítési juttatásban, illetve az igénylôk nem lehetnek az uniós szabályozásban meghatározott nehéz helyzetben. A Vis Maior hitelek futamideje 5 év, a vállalkozásonként folyósítható összeg 1 50 millió forint közötti, ezen belül hektáronként 200 ezer, ültetvényeknél pedig legfeljebb 500 ezer forint lehet. A hitelkeret 6 milliárd forint. A hitelprogramhoz 10 kereskedelmi bank és 23 takarékszövetkezet csatlakozott. A termékhez lehetôség van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizetô kezességét is igénybe venni. Az Alapítvány döntése értelmében a fedezeti követelmények az alábbiak szerint változnak: Az 1 25 millió Ft közötti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett az Alapítvány a kezességgel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 10 százalékának megfelelô alapítványi fedezeti értéket ír elô. A millió Ft közötti hiteleknél a 30 százalékos fedezeti követelmény helyett az Alapítvány a kezességgel biztosított kamat nélküli hitelösszeg 20 százalékának megfelelô alapítványi fedezeti értéket ír elô. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány bízik abban, hogy intézkedésével minél több vállalkozás számára elôsegíti a talpra állást és újrakezdést az Agrár Vis Maior Hitelprogramon keresztül. EREDETI NÉMET MINÔSÉG! A jól ismert HW-80-as és HW-180-as pótkocsik megújult külsôvel, erôsített kivitelben ismét kaphatók különbözô felépítményekkel, melyek külön is megvásárolhatók. Teljes eredeti alkatrészellátás. Érdeklôdni lehet: Gyuris Gyula magyarországi képviselônél CONOW-HW Pótkocsi Kft. Szeged Tel./Fax: Mobil:

10

11

12 12 Növénytermesztés Nôhet-e a szója vetésterülete? A szója vetésterülete az utóbbi tíz évben 20 és 36 ezer hektár között mozgott Magyarországon. A legnagyobb területen, 66 ezer hektáron, 1988-ban termesztették. Ez a ezer hektár az a nagyságrend, amelyet a mai korszerû fajtákkal indokolt lenne ismét elérni. A termelôk döntését legjobban a termeszthetôség, az elérhetô hozam és a piac befolyásolja. Az ezekrôl terjengô információk a szóját nem termesztôk körében sokszor hiányosak. H ol termeszthetô a szója? A szója a talajtípus iránt ha a kultúrállapot megfelelô kevésbé igényes. Még a talaj kémhatása iránt sem túlzottan érzékeny. Mivel vízés tápanyagigényes növény, ezért terméketlen vagy gyenge vízgazdálkodású talajokra nem való. A klimatikus adottságok már jobban korlátozzák a szója termeszthetôségét, ugyanis egyaránt szereti a meleget, a napsütést és a vizet, a magkötéshez azonban elsôsorban párára van szüksége. A szója azokban a régiókban termelhetô a legbiztonságosabban, ahol nyáron a virágzás ideje alatt a páratartalom megfelelô. Ilyen terület pedig lényegesen több van, mint ahol jelenleg szóját termesztenek. A kihasználatlan területek közül elsô osztályú termôterületek vannak a Rába, a Sajó, a Hernád és a Bodrog folyók völgyében, a Kisalföldön, a Komárom- Esztergomi síkságon. A kevésbé párás területek közül jó szárazságtûrésû fajtákkal kimondottan jó eredményeket lehet elérni az Alföld több területén, például a Gyomaendrôd Orosháza Gyula háromszögben, Szeghalom Püspökladány Kunhegyes régióban, a Keleti fôcsatorna mentén, valamint Debrecen térségében. Ezen túl is számos olyan terület van, ahol megfelelô a helyi mikroklíma a szója termesztéséhez. A magkötéshez a párára, de a nagy terméshez vízre van szükség. A jó vízgazdálkodású talajokon a 3 t/ha tervezhetô, de kedvezô évben 4 t/ha feletti eredményeket is nagy területeken érnek el a tapasztalt gazdák. Magyarországon igen korai, korai és középérésû fajtákat termesztenek. Mindhárom éréscsoportban vannak igen jó fajták. A termés nagyjából a tenyészidôvel arányos. Sokan használják az igen korai fajtákat, mert az van a köztudatban, hogy Magyarországra ezek valók, ezekkel lehet elkerülni a nyári nagy melegeket. Ez nem igaz, az igen korai fajtákkal jövedelmezô termesztést folytatni nagyon nehéz. Persze még így is lehet értelme termeszteni, mert a vetésforgóba az ôszi vetésû növények elé is beilleszthetôk, remek elôvetemények. A legnagyobb termést hazánkban a középérésû fajtákkal érhetjük el úgy, hogy azok még idejében betakaríthatók. Az évjárattól nagyon függ a betakarítási idôpont. Például a középérésû, a különbözô évjáratokban is stabilan termô Ika fajtát ugyanazon termelô 2009-ben szeptember 23-án, 2010-ben október 11-én vágta le, de a tavalyi egy szélsôségesen csapadékos év volt. A középérésû fajtáknál az ország déli részén a szeptember végi idôszak a legtipikusabb betakarítási idôpont, északra és hûvösebb tájak felé haladva ez öt-tíz nappal késôbbre tolódhat. A termesztéstechnológiának van néhány fontos eleme, melyekre oda kell figyelni. Ezekrôl a vetômag vagy a növényvédô szer forgalmazóktól tájékozódhatunk. A termelôk félnek a szója piacától is, pedig erre semmi ok. Egyre több helyi feldolgozó vagy kereskedô vásárolja fel a jó minôségû, magyar, GMO-mentes szóját. Sajnos az árat nem a hazai termés, hanem a világpiac befolyásolja, de az utóbbi években folyamatosan és egyenletesen növekedett az ára, a szója kiszámítható piacú növénnyé vált. A gazdaságosság számításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szója kevés nitrogént igényel, viszont sokat hagy a talajban. Oltópor használata és megfelelô termés esetén a szója növény hektáronként kg nitrogént köt meg a légkörbôl, melybôl 50%-ot saját maga használ fel, a többit a talajban hagyja az utónövénynek. A kukoricabogár sajnálatos elterjedésével a szóját megfelelôen alkalmazhatjuk a kukorica monokultúra megtörésére, de búza-kukorica forgóba is jól beilleszthetô. Mátrai Tibor, termékfejlesztô Agromag Kft.

13 Növénytermesztés 13 Kukoricától a szójáig Gabonakutató a jövedelmezô termesztésért A 2010-es év ismét szinte megoldhatatlan kihívások elé állította a hazai termelôket. Évtizedek óta nem látott csapadékmenynyiség hullott a Kárpát-medencére, sok helyen még a tavaszi vetéseket is lehetetlenné téve. Ahol sikerült a vetés, az ismétlôdô felhôszakadás (sokszor jéggel párosulva) nehezítette meg a sikeres termesztést. Vannak olyan körülmények, melyekkel szemben védtelenek vagyunk, viszont a nemesítôk mindent elkövetnek, hogy a gyorsan változó körülményekhez minél jobban igazodó hibrideket biztosítsanak partnereink számára. A kukorica hibridjeink közül a Kenéz eltérô évjáratokban bizonyított már. Éréscsoportjának (FAO 400) meghatározó, legkorábban érô hibridje. Kimagasló terméspotenciálja a középérésû csoport legkedvezôbb vízleadásával párosul. A megtakarított szárítási költségnek és a magas terméseredményeknek köszönhetôen termesztésével tavaly komoly nyereséget lehetett realizálni. A Kenézzel egy idôben került elismerésre a Csanád kukoricánk. A múlt év jelentette az igazi kiugrást, hiszen kiemelkedô termését az intenzív viszonyok között mutatja meg. Korán vethetô, gyors vízleadásának köszönhetôen idôben betakarítható. A legújabb, 2010-ben minôsítést nyert Szegedi 386-os hibridünk is kiváló alkalmazkodó képességével emelkedik ki a sorból. Az elmúlt években az egyre korábbi vetés mellett döntenek a gazdák, erre is megoldás lehet ez a gyors kezdeti fejlôdésû kukorica. A termésszintje korai vetésnél is kimagasló. A talaj tápanyagkészletét az átlagosnál jobban hasznosítja, ezért a kevésbé intenzív termôhelyeken is sikerrel termeszthetô. Az ilyen csapadékos év után újra elôtérbe kerülnek az igen korai hibridek, melyek a hazai vetésterület 5 10%-át foglalják el. Jelentôségük tovább nôhet, hiszen a genetikai termôképességük sokszor eléri a korai hibridekét, a vízleadásuk pedig lényegesen jobb. Kínálatunkból a Sarolta és a GK 288 (fajtajelölt) kukoricák emelhetôk ki. Mindkettô jól tûri a korai vetést, erôs szárú, kiváló egészséges szemtermést adó hibridek. A betakarításuk után ôszi kalászos idôben vethetô. A Gabonakutató kínálata kielégíti a legkülönfélébb igényeket. A kukorica mellett napraforgó és cirok hibridjeink is elérhetôk a termelôk számára. A ciroknemesítôink kidolgozták a hatékony gyomirtás technológiáját, mellyel még sikeresebbé válik a termesztés. A napraforgóink hagyományos kínálata bôvült egy új középérésû hibriddel, a Mandalával. Évek óta növekszik az érdeklôdés a szója termesztése iránt. A termelési költsége alacsonyabb, mint a kukoricáé, és az értékesítési ára stabilan magas. Biztos, kiszámítható jövedelmet ad legismertebb, méltán közkedvelt fajtánk a Pannónia Kincse tôl oltóporos és gombaölô szeres csávázással is kínáljuk. Reményeink szerint kínálatunkból megtalálja az elképzeléseihez illeszkedô, gazdálkodási körülményeinek leginkább megfelelô növényfajokat, fajtákat és hibrideket. Virágné Pintér Gabriella

14 14 Pr Érintés nélküli fizetés a TakarékBanktól Csatlakozott az Integráció a világszerte már sikeresen mûködô PayPass érintésnélküli fizetési rendszerhez, a TakarékPont hálózatban pedig a magyar piacon elsôként egyedi karórát is használhatnak fizetésre. A PayPass bankkártya kibocsátása piaci elônyt jelent az Integráció számára, hiszen a hazai piacon másodikként vezette be az új technológiát, az úgynevezett érintés nélküli fizetésre alkalmas PayPass bankkártyát. A PayPass kártyatechnológia felfutását jól mutatja, hogy a MasterCard kártyatársasággal együttmûködô hitelintézetek kevesebb, mint nyolc év alatt 78 millió PayPass bankkártyát bocsátottak ki, az elfogadóhelyek száma pedig mára világszerte eléri a 245 ezret. Európában elsôként Törökországban fizethettek az ügyfelek másodpercek alatt, ma már a brit, francia, lengyel, német, norvég, olasz, román, spanyol, svájci, szerb, szlovák, szlovén és magyar ügyfelek is használhatják a PayPass rendszert. Magyarországon a TakarékPont hálózat az elsôk között vezette be az érintésnélküli fizetést, ám abban elsô és egyedülálló a piacon, hogy ügyfelei nem csak egy hagyományos plasztik, hanem egy egyedi karóra segítségével is élvezhetik a gyors fizetés elônyeit. A évesek között például már 60 százalék azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik legszívesebben az interneten keresztül bonyolítják le banki ügyleteiket, és ott informálódnak aktuális egyenlegükrôl. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben az internetbankot és a bankkártyát tervezik igénybe venni azok közül a szolgáltatások közül, amelyeket még nem használnak. Kritikusan kíváncsiak az adott hitelintézet tevékenységére, az általuk kínált termékekre, és szolgáltatásokra. Arra a kérdésre, hogy mi alapján választanak bankot, a válaszadók többsége azt felelte, hogy minél több ismeretre van szükségük az adott hitelintézetrôl. Miközben a TakarékPont hálózat eddig is a közvetlen ügyfélkapcsolatról és a pontos, közérthetô tájékoztatásról volt ismert a hazai ügyfelek körében, egy másik kiemelt fontosságú aspektus mentén is új banki fejlesztésekbe kezdett. A TakarékBank egy kifejezetten a kis öszszegû költéseket vizsgáló felmérése szerint a évesek körében 3000 forint alatt jellemzôen nagy gyakorisággal vásárolnak a megkérdezettek, és arra a kérdésre, hogy hol bonyolítják le ezeket a tranzakciókat, elsôsorban a szupermarketek, benzinkutak, gyorséttermek, mozik és bevásárlóközpontok szerepelnek a válaszokban. A felmérés szerint a fiatal bankhasználók döntései mögött három kiemelt fontosságú kérdés bújik meg: mennyire könnyen és kényelmesen tudnak azért a bankfiókba menni, hogy számlát nyissanak; van-e kifejezetten nekik szóló szolgáltatás-csomag; és milyen termékekkel rendelkezik a bank, amelyek azonnal segítenek nekik szociális vágyaik kiteljesítésében, amelyekkel életkori társaik körében tiszteletet, elismerést, figyelmet vívhatnak ki. A folyamatos kutatások megállapításai alapján a TakarékPont hálózat az elmúlt idôszakban fejlesztéseinek jelentôs részét a fiatalokat hatásosan megszólító termékek kidolgozására fordította. A tavaly piacra dobott villantós bankkártyát az értékesítés szûk 1 éve alatt több mint 5500 fiatal igényelte, míg csak a TakarékPont hálózatban annak indulása óta összesen csaknem 9000 kifejezetten a fiataloknak szóló számlacsomagot értékesített a hálózat. A TakarékPont hálózatokban november elejétôl igényelhetôk a MasterCard PayPass érintésnélküli fizetési technológiáját alkalmazó bankkártyák és karórák, melyek Magyarországon tranzakciónként maximum 5000 forintos értékhatárig biztosítják a gyors és egyszerû fizetést (PIN kód és aláírás nélkül) az erre alkalmas PayPass elfogadóhelyeken. PayPass kártyát és karórát a TakarékPont meglévô és új ügyfelei is igényelhetik az összes TakarékPont számlacsomag mellé második fizetési eszközként, illetve PayPass kártyát a TakarékBank alapszámlájához is, mint fôkártya vagy társkártya. A PayPass karóra bevezetése a TakarékBank és a TakarékPont hálózat egyedi és innovatív válasza a fiatal generáció dinamikus életformájából adódó igényeire. A karóra bevezetésével azonban világszerte is élvonalban jár a hazai hálózat, hiszen míg a PayPass rendszer már 36 országban elérhetô, karórás fizetési módszert eddig mindössze öt országban (az Egyesült Arab Emirátusokban, Lengyelországban, Szlovákiában, Tajvanon és Törökországban) vezettek be a pénzintézetek a MasterCard adatai szerint. A PayPass karóra egyszerre tetszetôs divattárgy és technikai újdonság, így minden megvan benne ahhoz, hogy vonzó legyen a fiatal, újdonságokra fogékony közönség számára is, akik jó eséllyel felismerik, hogy órával fizetni nem csupán praktikus módja személyes pénzügyeik kezelésének, de egyszerre izgalmas és újfajta élmény. Az óra kapcsolódhat az öszszes TakarékPont számlacsomaghoz, és a már meglévô ügyfelek is igényelhetik. A PayPass kártya és a trendi fizetési formákra vágyók igény szerint választhatnak, hogy csak kártyát, csak karórát (más bankkártya mellett), vagy mindkettôt megrendelik. Mint minden fizetési rendszernek, ennek elterjedése is a fizetôhelyek számán múlik. A TakarékPont hálózat éppen ezért a jelenlegi helyzethez képest robbanásszerû változást kíván elérni azzal, hogy közel ezer elfogadóhelyet szeretne létesíteni a kereskedôknél. Mivel a TakarékPont hálózat tagjainak elsôsorban Budapesten kívül meghatározó a jelenléte, így ez a fejlesztés elsôsorban a vidéki területekre koncentrál. facebook.com/takarékpont

15 Szántóföldi növényvédelmi melléklet

16

17 Szántóföldi növényvédelem 17 Növényvédelem 2011-ben 2011 sok szempontból változást hoz a növényvédô szerek felhasználásának szabályozása terén. A 2010-es év rendkívüli idôjárása a növényvédelemben is új következtetések levonására kényszeríti a termelôket és a kereskedelmet egyaránt. A felhasználás szabályozását illetôen a legfontosabb esemény az Európai Unió által kibocsátott 1107/2009/EK rendelet életbelépése, amely intézkedik a növényvédô szerek forgalomba hozataláról, és korábbi EU-s irányelveket hatályon kívül helyez. Új engedélyezési rendszer A június 14-én életbelépô rendelet deklarált célja, hogy biztosítsa mind az emberek és a állatok egészségének, mind a környezetnek a magas szintû védelmét, és ezzel egyidejûleg megôrizze a közösségi mezôgazdaság versenyképességét. A növényvédô szerek engedélyezését új alapokra helyezô rendelet Európát három zónára osztja Magyarország a középsô zónához tartozik, és a zónákon belüli tagországoknak egy másik tagországban engedélyezett növényvédô szerek engedélyeit el kell fogadniuk. Mindezek elôfeltétele a mezôgazdasági, a növény-egészségügyi és a környezeti (ezen belül éghajlati) feltételek azonos vagy közel azonos volta. A zonális engedélyezési rendszer bevezetésével rövidülhet és egyszerûbbé válhat a növényvédô szerek engedélyezése. Az EU politikája a növényvédô szerek kérdésében kettôs arculatú. Hivatkozva a lakosság egészségének védelmére nagyon szigorú engedélyezési politikát követ, aminek eredményeként a felhasználható növényvédôszer-hatóanyagok száma olyan mértékben lecsökkent, ami már a hatékony termelést veszélyezteti, különösen a speciális kultúrák zöldségfélék, szôlô, gyümölcsök tehát az úgynevezett kis kultúrák esetében. Másfelôl az EU politikája arra irányul, hogy fenntartsák a tagországok világpiaci versenyképességét, amit az egyre inkább megvalósuló szabályozás akadályoz. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb élelmiszer-importôrévé változott, és úgy tûnik, hogy ez a pozíciója nem változik meg egyhamar. Nemzeti cselekvési terv Fontos lépés az EU által elvárt, a tagországok által kidolgozandó nemzeti cselekvési tervek létrehozása a növényvédô szerek fenntartható használatáról. A nemzeti cselekvési tervekben a tagállamok mennyiségi célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a növényvédô szerek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, az integrált növényvédelemre és az alternatív technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére, annak érdekében, hogy a növényvédô szerek használata mellett ne csupán kémiai védekezési eljárásokat alkalmazzanak. A Magyarországon kidolgozott nemzeti cselekvési terv bevezetôje megállapítja, hogy az elmúlt 20 évben 60%- kal csökkent Magyarországon a felhasznált növényvédô szerek mennyisége. Az uniós csatlakozás (2004) óta több száz készítmény engedélyét vonták vissza, jelentôs részüket ezért, mert az európai uniós felülvizsgálat során a készítmények hatóanyagairól nem bizonyosodott be, hogy használatuk megfelel a legszigorúbb biztonsági körülményeknek. A növényvédô szerek számának további csökkenése azonban már nem feltétlenül esik egybe a környezeti és egészségügyi kockázatok csökkenésével, ezért a magyar nemzeti cselekvési terv célja már nem a szerhasználat általános mennyiségi csökkentése, hanem a kockázatok mérséklése, az okszerû, szakszerû használat általánossá tétele, a fölösleges, vagy helytelen felhasználás visszaszorítása. Fontos célkitûzés ennek megvalósítására az integrált védekezés elterjesztése, amelyben az AKG-támogatási rendszer korrekt mûködtetése, ellenôrzése, a kifizetések gördülékeny bonyolítása mellett növényspecifikus IPM-útmutatók és új IPM-technológiák kidolgozása és bemutatása egyaránt szerepet játszanak. A klasszikus jó mezôgazdasági gyakorlat alkalmazása ismét cél lesz a sokéves, csak a mennyiségi termelésre törekvô idôszak után. Eszerint a hagyományos termesztési eljárások (pl. talajmûvelés, tápanyagellátás, vetésforgó) alkalmazásával kell elérni, hogy az egészséges növényállomány fenntartásához kevesebb növényvédô szer is elegendô legyen. Ebbe a körbe tartozik az ökológiai, agrotechnikai, biotechnológiai módszerek alkalmazása, amelyek kiegészítik a kémiai védelmet. A felhasználás biztonságának növelése A célok közé tartozik a növényvédô szerek értékesítési követelményeinek fejlesztése: veszélyes növényvédô szereket csak megfelelôen képzett és folyamatos továbbképzésben résztvevô személyeket alkalmazó kereskedelmi egységek árusíthatnak. A rendszeres oktatás a jövôben is fontos szerepet játszik a növényvédelmi szakemberek számára. Fontosnak tarja a cselekvési terv a növényvédô gépek rendszeres felülvizsgálatát és ezáltal a permetlé elsodródás megakadályozását, ezen keresztül pedig a vizek védelmének biztosítását. A vízvédelem tervei között szerepel a koncentrált vízszennyezôdés veszélyének csökkentése. A permetezôgépek feltöltése, kimosása, a fel nem használt permetlé megsemmisítése során tömény szer vagy permetlé szennyezheti a természetes vizeket. A vízek védelmének része a diffúz szennyezés elleni védelem, amelynek során a

18 18 Szántóföldi növényvédelem nagy területre kijuttatott növényvédô szerek heves esôzés, vagy éppenséggel árvíz vagy belvizek kialakulása során kimosódnak és a természetes vizekbe jutnak. Ezt szándékoznak megelôzni természetes akadályokkal: fasorok, bokorsorok, a termesztett területek és a vizek közötti pufferzónák kialakításával, ahol a szennyezôdött víz lehetôség szerint a talajban felszívódhat, így nem kerül a természetes vizekbe. Komoly gondot jelent a méhállomány pusztulása az EU-ban, így hazánkban is. A méhpopulációk és kolóniák pusztulását már régóta tapasztalják. A pusztulást kiváltó okokat mind ez ideig nem sikerült egyértelmûen megállapítani. Kétségtelen tény, hogy a növényvédelmi gyakorlat károkat okozhat a méhállományban, és ezt gyakran mint a méhpusztulás fô okát említik. Az EU engedélyezési gyakorlatában az engedélyezésre javasolt termékeket nagyon alapos vizsgálatnak vetik alá méhkárosító hatásuk szempontjából is. Az elôírások be nem tartása esetén a rovarölô szerek károsíthatják a méheket, és az elôírt technológia figyelmen kívül hagyása esetén jelentôs méhpusztulást okozhatnak. Ezt megelôzendô a felhasználók képzésének fontos része a méhek védelme. A gyártók a termékek címkéjén minden esetben pontosan feltüntetik a méhkárosodás elkerülésére javasolt óvórendszabályokat. Várható növényvédôszer-forgalom 2011-ben Magyarországon évek óta csökken a felhasznált növényvédô szerek mennyisége, mivel egyre hatékonyabb, területegységre számítva egyre kisebb mennyiségben alkalmazandó termékek jelennek meg. Az innovatív növényvédôszergyártó cégek 2011-re vonatkozó elôrejelzései optimisták: várhatóan a 2011-es növényvédôszer-felhasználás meghaladja az elôzô évit. Ezt azzal indokolják, hogy a megemelkedett terményárak miatt megéri a termelôknek a növényvédô szeres kezelések alkalmazása, hiszen tisztában vannak azzal, hogy az intenzív termesztés nem lehetséges agrokemikáliák nélkül. Sajnos az eredeti termékekkel együtt növekszik a hamisított növényvédô szerek felhasználása és illegális kereskedelme. Kínából és Indiából elfogadható minôségû hamisítvány kerülhet az EU-tagországokba, például hazánkba is, ahol az eredeti áruhoz képest olcsóbban árusíthatják, amire pedig mindig akad vevô. A hamisítványok gyakran megtévesztésig azonosnak tûnnek az eredeti termékhez képest, de ez gyakran megtévesztô: A haszon növelése érdekében a hamisító nem a szabadalmaztatott összetételt gyártja. Olcsó segédanyagokat alkalmaznak a kész növényvédô szerben, a hatóanyag mennyiségét hígítással, illetve egyéb módon csökkentik, más esetben egyszerûen egy látszatra teljesen hasonló, de szerencsés esetben hatástalan anyaggal helyettesítik. Elôfordulhatnak teljesen primitív hamisítványok, amelyek legfeljebb a csomagolásukban emlékeztetnek a növényvédô szerekre. Sajnos ezeknek is akadnak vevôik, az emberi hiszékenység és a megtévesztés eredményeként. A hamisított növényvédô szerek ártalmasak. Károsíthatják a kultúrnövényeket, a kijuttatók és a fogyasztók egészségét, nem beszélve a környezeti károsodásról. A növényvédô szerek fenntartható használata Korunk közkedvelt témája a fenntarthatóság. Fenntarthatóan akarnak a fejlett és a fejlôdô országok termelni. A fenntarthatóság célja, hogy a jelen intenzív vagy kevésbé intenzív növénytermesztési technológiáival ne tegyük tönkre gyermekeink és unokáink életét, az által, hogy a környezetünkben visszavonhatatlanul, vagy csak nagy nehézségek árán helyreállítható károsodást okozunk. A növényvédelem és a mûtrágyahasználat csak egy a mezôgazdasági termelés eszköztárában, szükség van a komplex védekezési technológiákra. A növényvédô szerek alkalmazása önmagában természetesen nem képes kompenzálni az idôjárási szélsôségeket, fôleg a szárazságot és az emelkedô áltaghômérsékletet. A felmelegedéssel évente újabb és újabb kártevôk jelennek meg Európában, így Magyarországon is, amelyek ellen a rezisztencia nemesítés hasznos része lehet a védekezési technológiának. A fentiekben felsoroltakon kívül sok fel nem sorolt tényezô biztosíthatja, hogy a kártevôk, gyomok, kórokozók ellen hatékonyan, a környezet és a társadalom igényét igényeit figyelembe vevô eljárásokat alkalmazzunk a növényvédô szerek mellett. A növényvédôszer-gyártó ipar terveivel mindez egybeesik, az ipar minden támogatást megad ahhoz, hogy a fenti elképzelések valóra váljanak. Kádár András, titkár Növényvédôszer-gyártók és Importôrök Szövetsége Egyesület

19 Szántóföldi növényvédelem 19

20 20 Szántóföldi növényvédelem Gyomirtás idén tavasszal Jóllehet, az elmúlt év rendkívüli idôjárása és ennek növényvédelmi, növénytermesztési hatásai minden növénykultúrát érintettek, s ezekrôl több írás, tudósítás jelent már meg, de az elkövetkezendô hetek (hónapok) mezôgazdasági munkálataihoz, a tervezéshez minden esetben figyelemmel kell lenni ezen elmúlt egy évre, amely biztosan negatív hatással lesz a évre is. A év Magyarország tekintetében az elmúlt évszázad legcsapadékosabb éve volt. A sok csapadék (belvíz) több helyen már problémákat okozott a tavaszi mezôgazdasági munkálatoknál, ezt követték a nyári viharok, amelyek soha nem látott jégesôkkel, orkán erejû szelekkel érkeztek. Majd jött az aratás, és a csapadék miatt, soha nem tapasztalt körülmények alakultak ki az Az ôszi vetésû növények állapota 2010 ôszén nemcsak a szükséges ôszi vegyszeres gyomirtások maradtak el nagy területeken, de még a megszokott területnagyságokat sem sikerült elvetni! Az elvetett növények tavaszi általános fejlettségi állapota biztosan kedvezôtlenebb lesz, mint amit megszokhattunk az elôzô években. Az ôsz és a tél viszontagságai biztosan megritkították, meggyengítették az ôszi vetésû növényeinket, sôt nagy valószínûséggel az átlagosnál gyomosabb, a fejlettség tekintetében heterogénebb kultúrnövény- és gyomnövényállományunk lesz a vegetáció beindulásával. Több olyan gyomnövény is megjelenik majd a kultúrnövényeinkben, amelyek eddig nem voltak számottevôek, illetve nem okoztak problémát. Erre pedig fel kell készülnie a termelôknek. A repce is meghálálja a törôdést Gyommentes kukorica állomány országban. A betakarítások után a felázott területeken szinte lehetetlenné váltak az aktuális mezôgazdasági munkálatok, így csúszott, vagy egyszerûen végrehajthatatlan lett az ôszi vetés, a megfelelô színvonalú talaj-elôkészítés. Ezen ismeretek birtokában kijelenthetô, hogy a csapadékmennyiség nemcsak a évre volt hatással, de biztosan negatív hatással lesz a évre is. Az ôszi vetésû kalászosok és az ôszi káposztarepce tekintetében kijelenthetô, hogy az állományok heterogének, több helyen a téli idôjárás nagy károkat okozott. Egy hirtelen felmelegedéssel beköszönô tavasz tovább fogja súlyosbítani a jelenlegi állapotokat. A gyomirtó szerek megválasztásánál még nagyobb figyelemmel kell lenni a fenológiai korlátokra, a gyomnövényspektrumra. Minden esetben segíteni kell majd a kultúrnövényeinket abban, hogy ezen negatív hatásokat, amelyek eddig érték az állományokat, minél elôbb ki tudják nôni, illetve a zavartalan fejlôdés érdekében minden olyan kártevôt, kórokozót sokkal hatékonyabban távol kell majd tartani a kultúrnövényektôl annak érdekében, hogy a lehetô legoptimálisabb körülmények között menjen végbe a fejlôdés és az érés. A tavaszi vetésû növények védelme A tavaszi vetésû kultúrnövényeink tekintetében is elmondható, hogy a sikeres herbicides gyomirtásban az elsô és legfontosabb lépés a vetésforgó tervezése, a tábla kiválasztása. Sajnos ezen szabály már ôsszel több esetben kárt szenvedett, mivel ôsszel több esetben oda vetettünk, ahová tudtunk! Tavasszal pedig oda fogunk vetni, ahol maradt hely, illetve ahová majd sikerülni fog, mivel a cikk írásakor is lehet látni, hogy 2011-ben is maradnak majd ki területek a mûvelésbôl, mivel képtelenség lesz mindenhová elvetni a kultúrnövényeinket. A napraforgó tekintetében a vegyszeres gyomirtás elsôsorban a magról kelô egy- és kétszikû gyomnövények ellen irányul, mivel az évelô gyomnövények ellen az elôveteményben, vagy annak tarlóján kell védekezni! A hagyományos napraforgó vetômagot vetett termelôknek a vetés utáni-kelés elôtti (Preemergens) technológia nyújt egyedüli lehetôséget, mivel ezen termelôk csak korlátozottan tudnak védekezni a kikelt napraforgó állományban (tehát posztemergensen) a kétszikû gyomnövények ellen. Megfelelô géppark megléte esetén, illetve tökéletesen elvégzett