VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG. A globális pénzügyi és gazdasági válság társadalmi és biztonságpolitikai aspektusai

Átírás

1 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 1 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG A globális pénzügyi és gazdasági válság társadalmi és biztonságpolitikai aspektusai

2 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 2

3 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 3 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG A globális pénzügyi és gazdasági válság társadalmi és biztonságpolitikai aspektusai TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET BUDAPEST, 2009

4 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 4 A TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ÉS A ZMNE TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZÖS KIADVÁNYA Szerkesztô: DR. VÁMOSI ZOLTÁN ISBN Felelôs kiadó: TIT HABE, 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 16. Készült a a ZMNE nyomdájában

5 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 5 TARTALOM Elôszó PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN Válásg és biztonság PROF. DR. KONDOROSI FERENC A gazdasági válság hatása az államok és polgárai biztonságára DR. JÁSZAY BÉLA A gazdasági biztonság idôszerû kérdései a válság tükrében NÉMETH GERGELY A globális pénzügyi gazdasági válság hatása a fegyverkezésre és a biztonságra BONNYAI TÜNDE A gazdasági és a társadalmi válság hatása a kritikus információs infrastruktúrák biztonsága PROF. DR. BOLGÁR JUDIT A társadalom hátrányosabb helyzetû, alacsonyabb státuszú csoportjainak azonosítása, szokásainak vizsgálata PROF. DR. HARAI DÉNES Válságtudat és tudatválság (a válságtudat zavarai) OSZTI JUDIT A média szerepe a válságkezelésben DR. HAMPÓ NORBERT A globális válság közbiztonságra gyakorolt hatásai

6 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 6

7 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 7 ELÔSZÓ A 2008 ôszén kibontakozó globális pénzügyi és gazdasági válság alaposan megrázta a világgazdaság stabilnak vélt, a piacgazdaság által támogatott bástyáit. Az amerikai pénzügyi és gazdasági gondok lokális kezelési lehetôségeit illetô kezdeti reménykedés, miszerint a válság nem gyûrûzik tovább az európai kontinensre és a világgazdaság más globális szereplôire, rövid idôn belül romba dôltek. Rövid hónapok elteltével rá kellett döbbennie a világnak arra, hogy az amerikai jelzálog-hitel ártalmatlannak tûnô folyamata óhatatlanul eléri a világ szinte minden gazdaságát. És a pénzügyi válság hamarosan áthatotta a gazdasági szféra egészét, sôt egyre inkább eléri a társadalom minden jelentôsebb területét: munkaerôpiac, innováció, oktatás, egészségügy stb. A gazdasági válságok a gazdasági erôviszonyok átrendezôdése mellett mindig jelentôs változásokhoz vezetnek az államok nemzetközi kapcsolatrendszerében is. A jelenlegi válság következményeit sokan úgy értelmezik, hogy azok elvezetnek egyfelôl az Egyesült Államok és a nyugat nemzetközi hanyatlásának felgyorsulásához, másfelôl a feltörekvô országok (Kína, India, Oroszország) térnyeréséhez. A multipoláris világrend, a globális érdekérvényesítés új szereplôinek gazdasági sikerei gazdasági hatalmuk megerôsödéséhez vezethetnek, amely közvetlen hatást gyakorolhat a nemzetközi hatalmi politikai egyensúly megváltoztatásához, az Egyesült Államok azon képességének korlátozásához, hogy döntô befolyását megôrizze a világ sorsának alakításában. A korábbi válságok tapasztalatai alapján az is valószínûsíthetô, hogy felerôsödhetnek az új típusú biztonsági kihívások: megerôsödhetnek az instabil államok azon késztetései, hogy nemzetközi konfliktusokban keressék a belsô válságjelenségek feloldásának lehetôségeit. A globalizáció felerôsödése következtében a nemzetállami funkciók csökkenése ahhoz vezethet, hogy megnövekszik 7

8 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 8 a nemzetközi szervezetek és más államok befolyásolási lehetôsége és késztetése, amelyek regionális konfliktusokhoz vezethetnek. A felerôsödô biztonsági kockázatok között egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a nem katonai jellegû biztonsági kihívások (klímaváltozás, ökológiai problémák, tömeges migráció stb.), amelyek kezelése nem oldható meg nemzetállami alapon, csak a nemzetközi öszszefogás és együttmûködés lehet eredményes. A globális pénzügyi és gazdasági válság térnyerésével, a társadalmi élet különbözô szféráira és annak biztonságára gyakorolt hatásaival foglalkozott a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület és a ZMNE Társadalomtudományi Intézet által szervezett konferencia, amely sokoldalúan vizsgálta a jelen válság összefüggéseit. Budapest, december 21. A Szerkesztô 8

9 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 9 PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG John Lukacs magyar származású amerikai történész a 20. századot rövid század -nak (A XX. század és az újkor vége. Európa Könyvkiadó, 1994.) nevezte, amely véleménye szerint az 1989/91-es évek eseményeivel ért véget, amikor a Szovjetunió összeomlása következtében megszûnt a bipoláris világrend. Az azóta eltelt idôszakot már a 21. századhoz tartozónak véli, amelyben a meghaladott kor intézményeinek, társadalmi struktúráinak, szokásainak, gondolkodásának és hitének fokozatos leépülésével egyidejûleg kialakulnak az új intézmények, az új struktúrák, az új gondolkodás és a hit. A 21. század eddigi rövid története azonban már olyan világtörténelmi jelentôségû eseményekkel jellemezhetô, amelyek önmagukban is lényeges változások elôidézôi: az 1989/90-es kelet-európai rendszerváltások, a Szovjetunió geopolitikai visszavonulása következtében megbénult a világ, légüres tér keletkezett a nemzetközi politikában. A NATO többéves identitásválságát követôen csak 1994-ben rukkolt elô a PfP-programmal. A rendszerváltások belsô feltételeit az érlelôdô társadalmi változások, külsô/nemzetközi feltételét pedig a kétpólusú világrend meggyengülése, majd megszûnése, a szovjet pólus versenyképtelensége okozta; a szeptember 11-i terrortámadás az Egyesült Államok ellen a nemzetközi szembenállás és konfliktus új formáját, az aszimetrikus konfliktus reális veszélyét jelentette, amikor egy infrastruktúra nélküli, hevenyészett, mégis jól mûködô szervezeti struktúrával rendelkezô, az IT-t nélkülözô szervezôdés mért történelmi csapást a világ legerôsebb katonai hatalma ellen; a 2008-as évben kibontakozó globális pénzügyi és gazdasági válság teljes következményei ma még kiszámíthatatlanok, a kilábalás reményei ellenére a végsô mérleg hozadéka semmi jóval nem kecsegtet. A kezdeti stádiumban csupán pénzügyi és gazdasági területeket érintô válság azóta kiteljesedett, 9

10 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 10 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG 10 ma már számtalan társadalom- és szociálpolitikai, munkaerô-piaci, gazdaság-, informatikai és egyéb biztonsági vonatkozásai ismertek. A fentiekben vázolt világpolitikai jelentôségû események okai és okozatai között számos válság húzódik meg: elsô esetben a bipoláris világrend válsága, amelyet a multipoláris világrend ellentmondásossága vált fel, amennyiben a globális érdekérvényesítés új szereplôi egyre markánsabban fogalmazzák meg szándékaikat [G8 G20, SESZ (Sanghaji Együttmûködési Szervezet), az Egyesült Államok és Kína globális versenye ]; a második esetben a szélsôséges irányzatok, a terrorizmus ellen vívott állami szintû küzdelem eredménytelensége és a NATO globális koncepciójának ellentmondásossága (Afganisztán); harmadszor, a mindenhatónak vélt piacgazdaság csôdje és a kilábalás koncepciótlansága, ugyanakkor az autokrácia (Kína) gazdasági fejlôdésének modell-értéke a fejlôdô világ számára (Latin-Amerika). Az eddigiek alapján levonható következtetések: a globális válság világgazdaságra gyakorolt hatásainak újragondolása szükséges; az egyoldalú állami lépések helyett elkerülhetetlen az összehangolt államközi intézkedések kidolgozása a nemzetközi válságkezelésre; a civilizációk összecsapása ideológia feladása, a közös értékek prioritása; a nemzetközi intézményrendszer mûködtetésének újragondolása; a biztonság egyetemes jellegének elfogadása (az USA biztonsága is a világ biztonságának része Obama elnök). Az utóbbi két évtized távlatából már levonhatóak a legfontosabb sajátosságok. párhuzamos folyamatok a nemzetközi viszonyokban: a) egyfelôl az államok elsôdleges szerepének fokozatos csökkenése a nemzetközi érdekérvényesítés különbözô így a biztonság szavatolása területein, ugyanakkor b) másfelôl a biztonsági kihívások polarizálódása és felerôsödése - a nem katonai kihívások vonatkozásában. Ezt a kölcsönhatást felerôsítik a globalizálódó nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok, az új típusú biztonsági kihívások. Sôt, a kihívások komplex módon hatnak az egyes területeken (pl. ökológiai, gazdasági-szociális, információs társadalmi stb.);

11 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 11 PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN: VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG a hagyományos biztonságfelfogás nem ad válaszokat a mai kihívásokra, következésképp paradigmaváltásra, új biztonságtudományra, biztonságfelfogásra és biztonságkultúrára van szükség, amely komplex módon értelmezi a biztonsági tényezôket, megelôzô jellegû és integratív, tehát prioritásként fogadja el a nemzetközi együttmûködést; a mai ellenségkép tartalma megváltozott - a nemzetközi rendszer átalakulása következtében: ki ellen kell biztonságot teremteni (nemzetközi szervezetek, multinacionális korporációk, NGO)? Feltehetôen a számos és egymással összefüggô biztonsági kockázatokat kell megtanulni kezelni - a biztonság érdekében; a globalizáció felgyorsította a nemzetállam-központú gondolkodás alkalmatlanságát: nem képes válaszokat adni a globális kihívásokra (ökológiai veszélyek, gazdasági válság, terrorizmus stb.); a mai globális kockázatok (proliferáció, határok átjárhatósága, információáramlás, migráció stb.) pozitív és negatív következményei. Például negatív hatásai lehetnek a megélhetési migrációnak mind a fogadó, mind a kibocsátó országok szempontjából, ugyanakkor pozitív következményei nyilvánvalóak a fogadó ország munkaerô-piaci helyzete szempontjából, és a hazautalt pénzösszegek vagy a hazavitt szakmai kultúra gazdaságélénkítô hatása vonatkozásában a kibocsátó ország részérôl; a meglévô gazdasági egyenlôtlenségeket a globális pénzügyi és gazdasági válság ( digitális szakadék ) tovább mélyítette, hangsúlyosabbá váltak a különbözôségek a következôk miatt: a kilábalás társadalmi, gazdasági és kulturális feltételei lényegesen eltérôek a fejlett és a fejletlen országok, térségek szempontjából, a gazdasági fejlôdés minôsége és üteme (extenzív-intenzív mód) különbözô, a centrum-országok elônye a jobb infrastruktúra, a tömeges IT-alkalmazás, a magas színvonalú szakképzettség, a periféria-/tehetetlen országok ugyanakkor konfliktusok szításával vélik megoldhatónak a válság problémáit, súlyosbítja a gazdasági egyenlôtlenségeket az a trend, mely szerint a középrétegek migrálása válik tömegessé, akik szakmai és általános mûveltséggel, nyelvismerettel rendelkeznek. A kibocsátó országra nézve a következmények egyértelmûek. A válság hatásai különbözô mélységgel és gazdasági-társadalmi következményekkel érvényesülnek, de az általában tovább mélyítette a globális gazdasági szociális és társadalompolitikai egyenlôtlenségeket, a kilábalás esé- 11

12 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 12 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG lyeinek különbözôségeit. Összességében: a globális válság következtében a világ még egyenlôtlenebb és igazságtalanabb lett... A válság fogalmáról elméleti feltevések A társadalmi fejlôdés hektikussága, a fejlôdés és a visszaesés összefüggései minden társadalomban ha eltérô mértékben és következményekkel is, de érvényesülnek. A ciklikus válságok elméleti megközelítése során az orosz-szovjet közgazdász Kondratyev nevét szokták emlegetni - még ha különbözô értékelésekkel is. A jelenlegi globális válság összefüggéseinek, okainak és várható következményeinek a megértése szempontjából tanulságos lehet a múlt század második felének nagy válságának elméleti megközelítése és hasznosítható tapasztalatai. A közelmúlt rendszer-válsága A válság olyan szó, amit könnyen a szájunkra veszünk írja A válság mint átmenet c. tanulmányában (1982) Immanuel Wallerstein amerikai politológus. Látszólag mindig ilyen vagy olyan válságban vagyunk. A pénz leértékelôdött, ezért a jövô kilátásai homályosak. Amennyiben minden probléma válságot tükröz, úgy egyik sem jelenti azt. Tény azonban, hogy a világ válságban van egy strukturális és ebbôl adódóan alapvetô válságban. Wallerstein a tôkés világgazdaság hatalom-átruházási válságáról beszélt, amely gazdasági politikai és társadalmi rendszer válsága ben kezdôdött...és kétségtelen, hogy a 21. században is folytatódni fog fejezi be a mondatot Wallerstein. (Válság. Fejlôdés-tanulmányok. MTA, 1987., 55. o.) A történelem azonban másként alakult. Az a válság megoldódott 1989/91-ben. Most egy más típusú, nem a korábbi értelemben használt rendszer-válságról van szó, de fogalmazhatunk úgy is, hogy a kapitalista rendszer pénzügyi, gazdasági és társadalmi (világ)válságáról beszélünk, amelynek feloldása felhasználva a korábbi tapasztalatokat új elméleteket és gyakorlati módszereket követel: komplex megközelítést, amely a pénzügyi és gazdasági körülmények mellett figyelembe veszi a társadalmi-szociális és társadalompolitikai-kulturális körülményeket is; a módszereknek fogékonyabbaknak és differenciáltnak kell lenniük az érintett társadalmi rétegek és csoportok igényei iránt, és a helyi specifikus feltételekre rugalmasan reagáló, belsô megismerô mechanizmussal kell rendelkezniük; 12

13 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 13 PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN: VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG menetesnek kell lenniük a kizárólagos felülrôl lefelé szemlélettôl mind nemzetközi, mind társadalmi méretekben, amely a periféria konfliktushelyzeteire rákényszerítheti a felsôk (centrum-országok) akaratát; be kell vonni a válsághelyzet által érintett valamennyi nemzetközi és társadalmi erôt; új értékeknek és intézményeknek kell létjogosultságot kapniuk a változások végrehajtás érdekében. Ezek az elvek egyre gyakrabban olvashatók szakirodalmakban, és felelôs vezetôk nyilatkozataiban. Látható, nem elsôdlegesen gazdasági megközelítésekrôl van szó... Willy Brandt egykori nyugat-német kancellár, a nevezetes Brandt-bizottság jelentésében írta Védôbeszéd a változás érdekében: béke, igazság, munkahelyek (1979. december): Munkatársaimmal úgy hiszem, hogy a világ nemzeteinek békében együtt élniük nemcsak szükségszerûség, de képesek is erre. Úgy gondoljuk, a feladat az, hogy megszabadítsuk az emberiséget a függôségtôl és az elnyomástól, az éhezéstôl és a nélkülözéstôl. Olyan új kapcsolatokat kell kialakítani, amelyek számottevôen növelik a béke, az igazság és a szolidaritás megvalósításának lehetôségeit mindenki számára. Ez a mostani és a következô nemzedékek nagy feladata. (Válság. Fejlôdés-tanulmányok. MTA, 1987., 191.o.) A mai nemzedék annak a bizonyos következô nemzedéknek a része! Konfliktus- és válságkutatások Ebben az új, sokpólusúvá váló világban a katonai tényezô szerepének csökkenése ellenére a társadalomtudományi és biztonságtudományi kutatások között meghatározó szerepet játszanak a globális érdekérvényesítôk új szereplôinek szándékait és tevékenységét tükrözô nemzetközi viszonyok kérdései, hangsúlyozottan a konfliktusok, a válságok és a háborúk, az érdekérvényesítés erôszakos formái. A kutatások társadalompolitikai és tudományos szükségességét az elmúlt évtizedek felgyorsult és dinamikus változásai indokolják. Legutóbb pedig a biztonságot fenyegetô nem katonai tényezôknek (klímaváltozás, demográfiai robbanás, migráció, fenntartható fejlôdés stb.) a felerôsödése. A különféle tudományok együttmûködésén alapuló, tehát interdiszciplináris kutatások forrásai egyes vélemények szerint a pszichológia területén találhatóak. Utóbb a társadalomtudományok egész sora mindenekelôtt a szociológia, a politológia és a nemzetközi viszonyok elmélete, az izmosodó biztonságtudo- 13

14 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 14 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG mány vizsgálta/vizsgálja a szociális és politikai konfliktusok, a válságok okait, tartalmát és következményeit. A konfliktuskutatás a múlt század 40-es éveitôl kezdôdôen a nyugati politológusokat foglalkoztatta, akiknek a figyelmét a konfliktusok nagy elmélete helyett az Egyesült Államok és a Szovjetunió kibontakozó nemzetközi rivalizálása kötötte le. A konfliktusvizsgálatok elsô szakasza az enyhüléssel ért véget. Második szakaszában a konfliktus és a kooperáció fogalompár került elôtérbe, kiegészítve a kutatásokat a globális korra való átmenet új biztonsági követelményeivel. Kulcsfogalom lett a konfliktusmegoldás és a válságszabályozás, megnôtt a regionális és a helyi/lokális válságok kutatásának jelentôsége. Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, a nemzetközi konfliktuskutatás kiemelkedô alakja, a hatalmi politikai realisták irányzatának vezetôje, a két globális hatalom kooperációjának lehetôségeit állította elôtérbe a múlt század as éveiben a kibontakozó globális kor nemzetközi konfliktusainak rendszerében. Minthogy a válságok általában váratlanul alakulnak ki, s nem tudatos politika következményeként, Kissinger szerint állandóan készen kell állni elhárításukra erre napjainkban is van éppen elég példa (Észak-Korea, Irán, Izrael és Palesztina viszonya) ha csak a politikai biztonságpolitikai aspektusokat nézzük. A nemzetközi válság tehát olyan szituáció, amikor a konfliktus résztvevôinek viselkedése gyorsan és gyökeresen megváltozik, felborul, kiélezôdik és polarizálódik az erôviszonyok egész korábbi súlya, felerôsödnek a biztonsági kockázatok. Az eszkalációs elméletekkel szemben a krízis-diplomácia képviselôi azt hangsúlyozzák, hogy a nemzetközi válság kiváltója csak ritkán kívánja a válság létrejöttét, bár igyekezhet a leghasznosabb módon kikerülni belôle. A nemzetközi kutatások alapján a konfliktusokhoz és a válságokhoz, következésképp a biztonsági fenyegetések kialakulásához vezetô tényezôk közül legfontosabbak az alábbiak (Vámosi: Politológia. LSI, 2000, 189. o.): gazdasági érdekek, ideológiai tényezôk, nemzeti-etnikai ellentétek, belsô társadalmi-politikai és gazdasági összefüggések, valamint a katonai-biztonsági jellegû feszültségek. Az utóbbi idôszak nemzetközi változásainak következtében, a katonai erô hanyatló legitimitásának korában amely a haditechnika, és mindenekelôtt a nuk- 14

15 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 15 PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN: VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG leáris technológia hallatlan pusztító képessége, valamint a fejlett ipari társadalmak társadalompolitikai és gazdasági szociális feszültségei nyomán alakul ki a figyelem középpontjába a nemzetközi kapcsolatok társadalmi és a biztonság nem katonai dimenziói kerültek. A legitimáció fogalma és a katonai erô legitimitásának válsága a nemzetközi kapcsolatok szociológiai dimenziójának egyik megfogalmazása. Következésképp a rendszerszerû elemzés a nemzetközi intézmények, a társadalmi struktúrák és az intézményépítés politika- és biztonságtudományi, valamint szociológiai elemzésének helyes ötvözésével gazdagítható. Kooperáció és konfliktus A nemzetközi hatalmi viszonyok és a válságkezelés egyik fontos kérdése a nemzetállamok helye és szerepe ebben az átrendezôdô, válságoktól terhes világban. E témával már a két világháború közötti idôszakban is foglalkoztak, azonban az akkori nemzetközi helyzet nem kedvezett az elméleti kutatásoknak. Hasonló helyzet alakult ki a második világháborút követôen is, amikor a bipoláris világrend kialakulásával, a nemzetivel szemben a nemzetközi és a regionális megközelítést erôsítette a különbözô gazdasági és katonai politikai szövetségi rendszerek létrejötte, illetve az egyes nagyhatalmak világhatalmi érdekeket érvényesítô politikája. Korlátozták a nemzeti törekvések érvényesülését az egyre erôsödô gazdasági politikai és katonai globalizációs folyamatok is, amelyektôl az egyes nemzetállamok egyre kevésbé függetleníthették magukat. A 21. század küszöbére érkezett világ fejlôdésének általános tendenciáját az alábbiak jellemezték: a korábbi bipoláris világrend gazdasági, ideológiai és katonai szembenállása helyett meghatározóvá vált az interdependencia (kölcsönös függôség), az egymásrautaltság, a nemzetközi gazdasági politikai és kulturális kapcsolatok globalizálódása az Egyesült Államok dominanciájának fennmaradás mellett megkezdôdött a multipoláris világrend kialakulása; a múlt század második felére jellemzô fegyverkezési verseny, elsôsorban a felhalmozott nukleáris eszközök potenciális veszélyessége szükségszerûvé tették a nemzetközi viszonyok elméleti tételeinek és gyakorlati megvalósításának újragondolását; a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban elkezdôdött technológiai (IT) forradalom egyrészt globalizálja a világgazdaságot, másrészt kihívást jelent a nemzetgazdaságok számára, s végül átalakítja a nemzetközi viszonyok egész rendszerét. 15

16 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 16 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG A konstruktív nemzetközi politika fontos feladata, hogy a»biztonság«új, átfogó értelmezését alakítsa ki, amely kevésbé korlátozódik tisztán katonai szempontokra. Világméretekben biztonság nem valósítható meg a fegyverek növekvô felhalmozása mellett vagyis szûkebben vett nemzetvédelem alapján, hanem csak a nemzetek közötti békés kapcsolatok alapfeltételeinek biztosításával és az ezeket fenyegetô katonai és nem katonai jellegû problémák megoldásával. (Brandt-jelentés uo., 231. o.). A jelentés intelmei máig érvényesek, sôt, talán a nem katonai biztonsági kockázatok (ökológiai problémák, klímaváltozás, migráció stb.) kezelésének társadalmi felelôssége szemben a korábbi katonai kockázatok szûken vett politikai és katonai szakmai kezelésével társadalmi közmegegyezést és nemzetközi együttmûködést igényel. A nemzetközi viszonyokra és struktúrákra irányuló politológiai kutatásokban az utóbbi idôszakban megjelentek olyan, a politikatudomány egészében kimunkált elemek is, mint pl. a döntéshozatal folyamata. Jelentôsége két szempontból érdemel figyelmet: egyrészt a nemzetközi szervezetekben a különbözô érdekekhez fûzôdô alkuhelyzetekkel együtt a formális döntési procedura és a mögöttes viszonyok problémájaként, másrészt a nemzetállami döntéseknek a nemzetközi érdekeket és viszonyokat (pl. NATO- és EU-tagság) figyelembe vevô folyamataként, azaz az adott belsô strukturális viszonyok és külsô, nemzetközi környezet összefüggéseinek együttes vizsgálataként. Napjaink globális válságának kezelésében sokan ismét a nemzetállamok után kiáltanak, amelynek kötelessége a piac szabályozása, a társadalom tagjainak szociális és mentális segítése, az állam mûködési feltételeinek biztosítása. Itt nem feladatunk a mai nemzetközi viszonyok részletes elemzése, annak hangsúlyozását mégis fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere a világrendszert alkotó heterogén országok együttmûködése és ütközése, a kooperáció és a konfliktus dialektikáján keresztül létezik. Tehát a nemzetközi viszonyokban váltakozó intenzitással egyidejûleg van jelen a kooperáció és a konfliktus, a válság lehetôsége. A második világháború utáni rendezés, a bipoláris világrend nem egyéb volt, mint nagyszabású kísérlet a világméretû konfliktusszabályozásra. Hogy az mennyire volt eredményes, eldöntik a tudományos kutatások, de az tény a felhalmozott tömegpusztító eszközök ellenére nem volt háború Európában, sem globális konfliktusok a két világrendszer között. 16

17 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 17 PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN: VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG A mostani globális válság kezelése a közelmúlt rendszer-válságához hasonlóan kölcsönös megértést, tiszteletet és kreatív együttmûködést igényel, eltérô, a nemzetközi viszonyokban betöltött státusznak megfelelô anyagi, politikai és morális felelôsség vállalásával együtt. A 2008/2009-es válság néhány társadalompolitikai és biztonságtudományi aspektusa A válság okainak elemezése a szakirodalomban többnyire megtörtént: a pénzügyi és gazdaságpolitikai mulasztások és visszaélések mellett csupán utalni kívánunk a növekvô anyagi és szociális egyenlôtlenségre társadalmi és nemzetközi szinten egyaránt, valamint a nemzeti és nemzetközi szintû ellenôrzések hiányosságaira, a pénzügyi szektor és irányítóinak kizárólagos, társadalomfeletti hatalmi státuszhelyzetére. Sokkal fontosabbnak tûnik annak körvonalazása, hogy milyen lehetséges hatásokat indukál a válság a nemzetközi viszonyok, és a globális biztonság tekintetében. Néhány vázlatszerû felvetés: a gazdasági válság a gazdasági erôviszonyok átrendezôdése mellett lényeges nemzetközi politikai változásokkal jár attól függôen, hogy az egyes államok/régiók milyen következményekkel zárják a válságfolyamatot demokratikus és autokratikus (Kína, Oroszország) országok különbözôsége, s az utóbbiak modell-értéke a fejlôdô országok számára; átértékelôdik a centrum és a periféria fogalma és egymáshoz való viszonya, felerôsödik a gazdasági társadalmi szakadék további mélyülése országok/régiók között annak függvényében, kit milyen mértékben és következményekkel sújtott/sújt a gazdasági válság a fejlett és erôs országok gyorsabban és kisebb megrázkódtatásokkal képesek felszámolni a válság következményeit, a gyenge és kiszolgáltatott országokból tömeges megélhetési migráció indulhat meg, amely fegyveres konfliktusokhoz, világjárványokhoz, terrorizmushoz vezethet; a globalizáció felerôsödése következtében a nemzetállami funkciók diszfunkcionálissá válásával megnövekszik a nemzetközi szervezetek és más államok befolyásolási lehetôsége és késztetése; a nemzetközi hatalmi egyensúly-eltolódás következtében a hatalmi viszonyok újrafogalmazása várható annak függvényében, hogy milyen lehetôségekkel rendelkeznek egyes országok más országok/régiók gazdasági, politi- 17

18 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 18 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG 18 kai és katonai befolyásolására az érdekérvényesítés különbözô formáinak (segély, diplomácia, fegyverkereskedelem stb.) alkalmazásával; rövid távon a gazdasági élet serkentése érdekében erôsödhet a klasszikus fegyverkezési verseny, amely növelheti a konfliktusveszélyt a világ különbözô többszörösen hátrányos helyzetû régióiban, ugyanakkor hosszú távon az Egyesült Államok nagymértékû eladósodásával (külföldi adósságállománya meghaladja a többi ország külföldi adósságállományának összegét), gazdasági és katonai gyengülésével hatalmi átrendezôdés képzelhetô el a NATO biztonságpolitikai és katonai hierarchiájában, a NATO és EU viszonyában; a biztonság nem katonai tényezôinek hatásai (klímaváltozás, ökológiai fenyegetések, nemzetközi migráció stb.) mennyire befolyásolják az adott ország/régió fenntartható fejlôdését, azok kezelésében milyen képességekkel és segítségnyújtási lehetôségekkel bír az adott támogatást nyújtó vagy fogadó ország, milyen hatást képes gyakorolni a társadalmi gondolkodás megváltozására; a csökkenô erôforrásokért folytatott küzdelem fegyveres konfliktusokhoz is vezethetnek (Darfu); a globális válság és a biztonság nem katonai elemei felerôsödésének egyidejûsége. A válságidôszakok tapasztalatai igazolják, hogy válság idején új természetû biztonsági kihívásokkal találkozhatunk. Válságidôszakban megerôsödhetnek az instabil államok késztetései, hogy külsô konfliktusokban keressék a belsô válságjelenségek feloldásának lehetôségeit. Éppen ezért a gazdasági válság megoldásával együtt fokozottabb nemzetközi kockázatokra, veszélyekre, akár váratlan fordulatokra is fel kell készülnünk - hangsúlyozta Bajnai Gordon miniszterelnök az elsô C 17-es szállítógép pápai fogadásának ünnepségén (2009. június). Fordulatot jelezhet az amerikai politikai gondolkodásban, hogy katonai körökben az ország biztonságát fenyegetô kockázatnak kezdik tekinteni a klímaváltozást. A The New York Times szerint az éghajlatváltozás a következô évtizedekben várhatóan mélyreható stratégiai kihívások elé állítja az Egyesült Államokat: a heves viharok, aszályok, a miattuk bekövetkezô tömeges migrációk és járványok amerikai katonai beavatkozásokat tehetnek szükségessé a világ különbözô pontjain. Az ilyen éghajlati eredetû válságok miatt kormányok bukhatnak meg, terrorista mozgalmak alakulhatnak ki, és hatalmas térségek destabilizálódhatnak állítják szakértôk (Alternatív energia szeptember). A Pentagon klímafejezetet iktat be a februárra kidolgozandó négyéves védelmi programba, a Külügyminisztérium is hasonló fejezetet készít a saját programjában.

19 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 19 PROF. DR. VÁMOSI ZOLTÁN: VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG A klímaváltozással kapcsolatban a csökkenô élelmiszerforrás és országnyi területek várható elsûlyedése (Maldív-szigetek) mellett egyik legfontosabb probléma a várható vízhiány. ENSZ-jelentések szerint napjainkban 1,1 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, de számuk 2080-ra meghaladhatja a 2,3 milliárdot. Ezért az érintett országok kormányai már ma földterületeket vásárolnak más, biztonságosabb országok (India, Mozambik, Szudán, Ausztrália stb.) területein. Lehet-e nagyobb nemzetbiztonsági kockázat, mint az ország területének eltûnése a világóceánban!? A jelen gazdasági válság által egyik legsúlyosabban érintett terület az informatikai biztonság, amely az IT tömeges alkalmazása következtében egyre több országot, vállalatot és személyes felhasználót érint. Miközben harminc évvel ezelôtt még senkinek nem volt számítógépe, ma már a hálózatok, az internet minden szinten és területen nélkülözhetetlenné vált. A számítógép életünk része lett, amit az internettel együtt védeni kell, különben nagy bajok forrása lehet, s ez alól a válság idôszaka sem kivétel. Sôt! A nehéz anyagi helyzet kedvez az internetes bûnözôknek, ugyanis az életben maradásért küzdô vállalatok létszám- és kiadáscsökkentéssel reagálnak a válságra. Ez azt jelenti, hogy elbocsátják a profitot nem termelô alkalmazottakat, összevonják a területeket, a megmaradt dolgozókat túlterhelik, és olyan feladatokat bíznak rájuk, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Háttérbe szorulnak az ITbiztonsági kérdések, és nem csupán az elbocsátottak bosszúvágya hajtotta támadások jelentenek veszélyt a vállalatok számára, hanem a költséglefaragások is, aminek következtében kevesebbet áldoznak a cégek a biztonságra. Egyértelmû összefüggés van tehát a recesszió és az informatikai biztonság között. Ez év májusában az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának vezetôje, Kevin Chilton tábornok bejelentette, hogy az ellenük irányuló informatikai alapú támadásokat a fegyveres konfliktus kategóriájába sorolják, és eszerint teszik meg a szükséges intézkedéseket. A döntés oka egyszerû az egyre gyarapodó informatikai támadás célja az információszerzés. Informatikai eszközökkel visszavágni szinte lehetetlen, ezért a konvencionális katonai erô alkalmazása látszik a legcélszerûbb válaszlépésnek. Ide tartozó információ az is, hogy szeptember elsejével megkezdte mûködését az Egyesült Államok Cyber Parancsnoksága. Úgy tûnik, sok megválaszolatlan kérdés vetôdik majd fel ezzel összefüggésben a nemzetközi kapcsolatok és jog, valamint a biztonságpolitika alkalmazása területén. 19

20 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 20 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG Összegezve A válság pozitív és negatív hatásainak sokoldalú, tudományos elemzései még sok munkát adnak a kutatóknak. A pozitívumai között szokták emlegetni annak kényszerítô hatását, hogy állami, gazdasági és vállalati vezetôk egyaránt újragondoljanak szabályozási és vezetés-irányítási módszereket, racionalizáljanak befektetési és mûködési eljárásokat, menedzser-módszereket, szervezeti struktúrákat és kultúrákat stb. Nemzetközi mértékkel nézve bizonyította a globalizáció által átrendezett világban az országok, régiók egymásrautaltságát, az összefogás és a nemzetközi viszonyok új humánusabb normái megalkotásának szükségességét. Negatív hatásai között talán legfontosabbak: a piacgazdaság egyes (pl. pénzügyi) szereplôinek, az állami és nemzetközi felügyelet és ellenôrzés mechanizmusainak a súlyosbodó hiányosságai, a politikai cselekvôk elemzô és döntéshozói korlátai, a nemzeti és nemzetközi társadalmi szociális különbségek elmélyülése, az országok nemzetközi életben való részvétele egyenlôtlenségeinek állandósulása, a biztonsági kihívások kezelésének alkalmatlansága sok ország vonatkozásában. A komplex módon érvényesülô globális válság új távlatok elméleti aspektusait is felveti, többek között: talán egy egészen új tôkés társadalmi rendszer kialakulása elôtt áll a világ, amely a 18. századtól mûködô, most rendszer-válságba jutott korszerû tôkés gazdaság új alternatívája lehetne, amelyben több szinten érvényesül az állami és közösségi jelleg, amelyben... A sor még hosszan folytatható. Feltehetô az is, hogy újra kell gondolni a piacgazdaság, a magántulajdon, az állami intézmények segítségével kisszámú polgár számára biztosított tôke tulajdonjog és a tôke által termelt profit indokoltságát, a vagyonok és jövedelmek egyre növekvô ma már felfoghatatlan különbségeinek szükségszerûségét, a biztonsághoz való jog igazságtalanságát... Ezeknek a kérdéseknek a sokoldalú elemzését még számos konferencia tûzi majd napirendjére. Mi a mai konferencián elkezdtük az együttgondolkodást. 20

21 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 21 PROF. DR. KONDOROSI FERENC A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA AZ ÁLLAMOK ÉS POLGÁRAI BIZTONSÁGÁRA A válság lehetséges hatásai: fordulópont vagy a már létezô trendek felerôsödése? A gazdasági válságok mindig a gazdasági erôviszonyok átrendezôdésével járnak, ami tükrözôdik az államok nemzetközi kapcsolatainak változásában is. Az elemzôk a mostani gazdasági válságtól is ilyen átrendezôdéseket várnak, amelyek részben már létezô tendenciák felgyorsulásának következményei lehetnek. Sokan az USA (és a Nyugat) hanyatlásának kezdetét/jelét látják a válságban, mások azonban úgy gondolják, hogy nem annyira a Nyugat hanyatlását, mint inkább mások felemelkedését tapasztalhatjuk a nemzetközi kapcsolatokban. 1 A feltörekvô államok gazdasági hatalmának megerôsödésével megváltozik a nemzetközi hatalmi egyensúly, ami korlátozza majd az Egyesült Államok képességét, hogy egyedüli szuperhatalomként cselekedjen. Mindamellett megtépázott nemzetközi tekintélye ellenére, amelynek az Obama adminisztráció általi helyreállításához sokan nagy reményeket fûznek az USA hyper-hatalmi pozíciója (katonai ereje, versenyképes gazdasága, a jövô húzóágazatait jelentô technológiák terén fennálló dominanciája, kulturális befolyása miatt) várhatóan nem szûnik meg, de ez a szupremácia már nem jelent majd automatikusan mindenhatóságot, azaz a hatalmat a multipoláris világ keretei között konszenzussá kell alakítani a valódi vezetô szerep megtartása érdekében. 2 Az Egyesült Államoknak politikai és katonai akcióihoz szüksége lesz demokratikus legitimitású szövetségeseinek, különösen az Európai Unió tagállamainak politikai támogatására, mert Európának sokkal 1 L. Fareed Zakharia: The Post-American World, W.W. Norton and Company, L. még: Karl- Heinz Kamp: It s not the demise of the West but its rise. Europe's World, Autumn 2008, o. 2 Kamp, i.m. 21

22 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 22 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG kedvezôbb a megítélése a világ egyes részein, és a stabilizáció nem-katonai eszközeinek felhasználása, a békefenntartás és a válságkezelés terén értékes tapasztalatokkal és szakértelemmel rendelkezik. Kamp víziója szerint az euro-atlanti együttmûködést kiterjesztôen kell értelmezni, bele kell vonni a hasonló demokratikus értékeken alapuló államokat a világ más régióiból (Ausztrália, Új-Zéland, még Japán is beleértendô), felélesztve a Nyugat eltûnôben lévô fogalmát a szabadság, demokrácia, piacgazdaság, pluralizmus és jogállamiság egyedülálló kombinációjának leírására. Mások erôteljesen kétségbe vonják, hogy a Nyugat politikai megosztottságára tekintettel egységes szereplôként lenne képes fellépni a nemzetközi kapcsolatok alakításában. 3 Általánosan elterjedt nézet, hogy a válság véget vet az USA hegemóniájának, a hidegháború után tapasztalt szupremáciájának, ehelyett egyfajta primus inter pares pozíciót fog betölteni (amelyért Kína lesz a legfôbb vetélytársa) 4 és az egypólusú világ multipoláris világgá alakul. Kérdéses azonban, hogy milyen mélységû, terjedelmû és tartamú lesz a gazdasági válság: még nem látható biztosan, hogy mely országok milyen mértékben lesznek érintettek, így az sem, hogy az erôviszonyok milyen jellegû és mértékû átrendezôdése várható a nemzetközi színtéren. Sokan az 1929-es nagy gazdasági világválsághoz hasonlítják a jelenlegi válságot, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy akkor még nem létezett a nemzetközi szervezeteknek és a kozmopolita civil szervezeteknek a jelenlegihez hasonló rendszere, amely tompíthatja a válság kedvezôtlen hatásait. Fontos, hogy a nemzetközi szervezetek alkalmazkodjanak a változó erôviszonyokhoz, különben a feltörekvô államok kikerülhetik ezeket a szervezeteket és új együttmûködési kereteket hozhatnak létre (l. G20). 5 Az elôttünk álló kihívás, hogy a Nyugat békés hanyatlásával egyidejûleg a lehetô legtöbb nyugati liberális politikai és gazdasági értéket megmentsük, aminek feltétele, hogy a multipoláris világot realitásként fogadjuk el és az új típusú globális együttmûködés és kormányzás esélyének tekintsük. Ennek a globális kormányzásnak kell kezelnie Kína, India, Oroszország és Brazília felemelkedését, valamint Európa és az Egyesült Államok relatív hanyatlását. Az utóbbi hatalmaknak addig kell az új globális kormányzás kialakítására összpontosítaniuk, amíg még megfelelô hatalommal rendelkeznek, így biztosíthatják haladó értékeik fennmaradását. 6 Egyelôre szá- 3 L. Hans Mouritzen: The West will never be a unified actor. Europe s World, Autumn 2008, o. 4 Mouritzen, i.m. 5 Richard Youngs: How will the financial crisis affect EU foreign policy? FRIDE Policy Brief No. 1, Andre Wilkens. The global financial crisis: opportunities for change. Open Democracy News Analysis, 10 November Forrás: 22

23 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 23 PROF. DR. KONDOROSI FERENC: A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA AZ ÁLLAMOK ÉS POLGÁRAI BIZTONSÁGÁRA mos olyan ország megerôsödését jósolják az elemzôk (pl. Oroszország vagy Kína), amelyekben nem a demokrácia értékrendje uralkodik. 7 Minthogy a válság okát is sokan a szabad piac kudarcában látják, mindenképpen a szabadkereskedelmi modell vonzerejének csökkenése várható. 8 A demokratikus piacgazdaság vonzerejének fennmaradása, a világban a demokrácia értékei elômozdításának sikere attól függ, hogy a demokratikus államok hogyan kezelik a válságot: ha sikeresebbek a válságkezelésben, mint a nem-demokratikus államok, akkor a pluralizmus vonzereje valójában még növekedhet is. 9 Mindez attól is függ, hogy Kína hatalmas gazdaságában és társadalmában milyen folyamatok mennek végbe, elindul-e Kína a demokratizálódás útján? Az uralkodó elmélet szerint a feltörekvô középosztály lassan elkerülhetetlenül nagyobb politikai befolyásra törekszik, a vezetôk elszámoltathatóságát követeli (különösen, ha a központi kormányzat nem tudja fenntartani a gazdasági növekedést, vagy nem válaszol az életminôséget fenyegetô olyan kihívásokra, mint a környezetszennyezés, egészségügyi ellátás és oktatás minôségének javítása), így kikényszeríti a demokratizálódást. Nagyobb nyitottságot követel az is, ha a jövôben a csúcstechnológia alkalmazása irányában akarják fejleszteni a gazdaságot. Oroszországgal és az energiaforrások felett rendelkezô más államokkal kapcsolatban nem fûznek ilyen reményeket a demokratizálódáshoz, amennyiben az energiaárak tartósan magasan maradnak és ezek az országok nem kényszerülnek gazdaságaik diverzifikálására. 10 A gazdasági hatalom átrendezôdése során az államkapitalizmus térnyerése, illetve az államkapitalizmus mûködtetésének módszerei nemzetközi szinten is feszültségek forrásává válhatnak. Látható, hogy az állami tulajdonban lévô vállalatóriások a geopolitikai befolyásszerzés eszközeként használhatók (l. Gazprom), ugyanakkor a külföldi állam tulajdonában lévô vállalatok általi befektetések, felvásárlások a fogadó állam társadalma részérôl ellenérzéseket válthatnak ki, mert az állam szuverenitását veszélyeztetô tényezônek tekinthetôk. A következô évtizedek gazdasági fejlôdése során egyébként is a nemzetközi konfliktusok nagyobb esélyével kell számolnunk a szûkös természeti erôforrások feletti rendelkezési jogért való küzdelem következtében. Az energia-ínséget csak hosszabb távon, lassú átállási 7 Ugyanakkor Oroszországot és más nyersanyagban gazdag országokat (pl. Irán) is erôsen sújtotta a gazdasági válság az olajárak csökkenésével. Kínát is elérte a válság, noha pénzügyi forrásaira tekintettel a Nyugat Kínától várta, hogy tôkét tud injektálni a globális gazdaságba. 8 Youngs, i.m. 9 Youngs, i.m. 10 L.: Global Trends 2025: A Transformed World. US National Intelligence Council, November Forrás: 23

24 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 24 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG folyamat eredményeként enyhítheti a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjedése. Új technológiák kifejlesztésére is szükség lesz, mert a jelenlegiek még nem képesek megfelelô szinten kielégíteni a szükségleteket. A megújuló energiák felhasználására történô átállás a nemzetközi viszonyokban stabilizáló tényezô lehet az energia-függôség csökkentésével, ugyanakkor, ha túl gyorsan sikerülne a fosszilis energiahordozók iránti szükségletet csökkenteni, az gyengíthetné, destabilizálhatná az olajkitermelô államokat. Az energiaigény mellett egyre növekvô igény apasztalható az élelem-elôállítás alapjául szolgáló, mezôgazdasági mûvelésre alkalmas földterületek iránt. Az ezen erôforrásokért való rivalizálást nemcsak a népesség növekvô élelmiszer-igénye erôsíti, hanem a mezôgazdasági mûvelésre alkalmas földterületek részben a klímaváltozás hatásainak köszönhetô csökkenése is. Ez utóbbi jelenség szorosan összefügg a megfelelô mennyiségû és minôségû víz hiányával, amit az elkövetkezô évekre az egyik legsúlyosabb biztonsági kockázatként prognosztizálnak. Az elkövetkezô évek, évtizedek gazdasági társadalmi folyamatai feltehetôen kedveznek majd a nemzetközi terrorizmus veszélye csökkenésének (ahogy a muszlim fiatalok számára új gazdasági lehetôségek nyílnak, a veszélyes méretû fiatalsággal rendelkezô társadalmak öregednek, és növekszik a politikai pluralizmus), ugyanakkor nôhet a nukleáris fenyegetés veszélye akár a terrorista szervezetek, akár a gyenge államok (failing states) részérôl. A nemzetközi színtéren a szereplôk sokfélesége (államok, nemzetközi szervezetek, nem-kormányzati szervezetek) és sokszorozódása várható, ami erôsítheti is a nemzetközi együttmûködést (a mai hézagok kitöltésével), de akár gyengítheti, fragmentálhatja is azt (pl. egy erôsebb ázsiai regionalizmus). Hosszú távon számos olyan bizonytalansági tényezô van, amelyek miatt nem lehet elôre látni a nemzetközi viszonyok alakulását. Ezen tényezôk közé tartozik Kína és Oroszország demokratizálódásának kérdése mellett az esetleges karizmatikus vezetôk hatása, az energiaátállás megvalósulásának üteme, vagy akár az a kérdés, hogy hogyan sikerül Európában, Japánban és Oroszországban kezelni a demográfiai kihívásokat. Jelentôsen befolyásolhatja a nemzeti és nemzetközi szintû gazdasági és politikai folyamatokat a nôk gazdasági társadalmi szerepének, politikai befolyásának alakulása is. A nôk fokozott mértékû munkába állása egyes országokban hozzájárulhat a túlnépesedés csökkentéséhez, másutt viszont éppen a társadalom elöregedésébôl eredô munkaerô-csökkenést ellensúlyozhatja, vagy például Európában a muszlim nôk munkába állása elôsegítheti a muszlim lakosság integrációját (bár ez kétélû fegyver, mert a hagyományos család felbomlása hozzájárul a fiatalok körében a terrorizmust támogató fundamentalista eszmék terjedéséhez). A nôk aktívabb politikai részvétele pedig a tapasztalatok szerint 24

25 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 25 PROF. DR. KONDOROSI FERENC: A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA AZ ÁLLAMOK ÉS POLGÁRAI BIZTONSÁGÁRA ahhoz vezet, hogy az állam nagyobb figyelmet fordít a szociális kérdésekre (l. Svédország), az egészügyre, környezetvédelemre és a fejlesztési együttmûködésre, továbbá a nôk politikai vezetésben való részvételének növekedése rendszerint a korrupció szintjének csökkenésével. 11 Jelenleg még kiszámíthatatlan az is, hogy az államok hogyan reagálnak a mai gazdasági válságra, milyen módszerekkel igyekeznek azt kezelni. Európában a protekcionizmus erôsödése vagy az USA bezárkózása a nemzetközi instabilitást növelheti. Ugyanakkor a válság egyik elsô érzékelhetô hatása a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a protekcionizmus megerôsödése, a munkahelyek megtartása céljából importkorlátozó intézkedések bevezetése. A protekcionizmus növekvô veszélyére figyelmeztettek a davosi Világgazdasági Fórumon is, valamint arra, hogy az ilyen intézkedések tovább mélyítik a válságot. A világgazdasági válság következtében egyebek között visszahúzódóban a globális kereskedelem. Az elmúlt hetekben olyan kereskedelmi nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Németország arról számoltak be, hogy a múlt év végén csökkent az exportjuk, miközben decemberben a nemzetközi légi árufuvarozás mennyisége ötödével esett vissza. 12 Rövid távon a válság felveti annak veszélyét, hogy a szûkös pénzügyi erôforrásokat az államok elvonják a nemzetközi prioritásoktól, például csökkentik a fejlesztési segélyeket. Ugyanakkor a fejlesztési együttmûködésre szánt összegek csak töredékét teszik ki annak az összegnek, amelyet az európai kormányok a különbözô mentôcsomagok számára találtak költségvetéseikben. A fejlesztési segélyek csökkentése alig javíthatna az államháztartások adósságán, ugyanakkor súlyos társadalmi következményekkel járna. Megnövelné a fejlôdô országokban az instabilitást és így újabb migrációs hullámokat indítana el, noha az EU külpolitikájának középpontjában eddig is a fejlôdés és a biztonság közötti kapcsolat állt, így komoly tekintélyvesztéssel járna, ha éppen akkor állna el ettôl a logikától, amikor a gyakorlatban leginkább szükséges annak hatékony végrehajtása a rendszer stabilizálásának részeként. 13 A források csökkentése helyett inkább a hatékonyságot növelô reformokra van szükség, a fejlesztési segélyeket új megközelítés szerint és új, hatékonyabb felhasználást biztosító struktúrák keretében kell elosztani. 14 Ugyanakkor az EU elônyére válhatna, ha a védelmi kiadások esnének 11 L.: Global Trends 2025, i.m. 12 FigyelôNet, január 31. Forrás: 13 Youngs, i.m. 14 Wilkens, i.m. 25

26 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 26 VÁLSÁG ÉS BIZTONSÁG a válságkezelô intézkedések finanszírozásához szükséges költségvetési megszorítások áldozatául. Ez ösztönzést jelenthetne a tagállamoknak, hogy megerôsítsék a közös védelmi politikát és így csökkentsék a védelmi kiadások megkettôzését azok hatékonyabb felhasználásával. 15 A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a válság akár háborúhoz is vezethet. Minden nagy világgazdasági átrendezôdés háborús konfliktus lehetôségét rejti magában. A szûkös gazdasági erôforrásokért való küzdelem felerôsíti a geopolitikai befolyásszerzés jelentôségét, feléledhetnek a hagyományos területi viták az államok között. Ha a recesszió elmélyül és depresszióvá válik, éveken keresztüli magas lesz a munkanélküliség, tovább gyorsul a tôke koncentrációja, akkor teret hódíthatnak a szélsôjobboldali, radikális eszmék, és a gyakorlati terrorizmus is. A fasizmus elterjedését és a második világháborút is a nagy világgazdasági válság elôzte meg. A háborús konfliktus veszélyét erôsíti, ha a válság után a hadiipar válik a gazdaság húzóágazatává. 16 Ezért is fontos, hogy a válságkezelés során az erôforrásokat más ágazatok húzóágazattá fejlesztése irányába tereljék, mint például a megújuló energiák hasznosítására alapuló technológiák fejlesztése, amely egyéb nemzetközi biztonsági kockázatok, mint a globális felmelegedés és az azzal együtt járó migrációs és egészségügyi kockázatok kezelését is elôsegíti. A nemzetközi biztonság megerôsítése érdekében fontos lenne a nemzetközi szervezetek, a globális kormányzás intézményeinek a megerôsítése is, hogy a fegyveres konfliktusok megelôzésében hatékonyabban vehessenek részt, mint tették elôdeik a második világháború elôtt. A globális kormányzás intézményrendszerének átalakítása/kialakítása A válság rámutatott a nemzetgazdaságok összefonódásának mértékére, az államok egymásrautaltságára, megmutatta a nemzeti politikai cselekvés korlátait, az összefogás szükségességét, ezért a nemzetközi közösségben megerôsödött az a meggyôzôdés, hogy a globális kormányzás intézményeit meg kell erôsíteni. A ma mûködô multilaterális intézményeket létrehozásukkor (a második világháborút követôen) nem a mai multipoláris, erôsen összefonódott és sok tekintetben sokkal nyitottabb világ viszonyainak megfelelôen tervezték, azok nem tükrözik az 15 Youngs, i.m. 16 Kis Miklós: Szalai: Fasizmus jöhet a válság után. FN november

27 valsag-es-biztonsag.qxd :49 Page 27 PROF. DR. KONDOROSI FERENC: A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA AZ ÁLLAMOK ÉS POLGÁRAI BIZTONSÁGÁRA államok gazdasági és demográfiai viszonyaiban azóta bekövetkezett változásokat, erôeltolódásokat, sem a köz- és a magánszektor szerepében bekövetkezett változásokat. 17 A Világgazdasági Fórum 2008 novemberében tartott csúcstalálkozóján ajánlások fogalmazódtak meg arról, hogy ezeket az intézményeket, köztük a Biztonsági Tanácsot, át kell alakítani. A globális biztonsági kockázatoknak a globális kormányzás eszközeivel való kezelésének hatékonyságát példázza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) járványügyi és megfigyelô és tájékoztatási hálózatának mûködése. A köz- és magánszektor erôinek egyesítésére is jó példa a HIV/AIDS elleni fellépés területén az a globális pénzügyi alap, amely lehetôvé tette, hogy a veszélyeztetett népesség világszerte könnyebben hozzájuthasson az antiretrovirális gyógyszerekhez. Ezzel szemben a globális kormányzás eszközrendszerének hiányosságai következtében más fontos globális kockázatok, mint például a klímaváltozás kezelése esetében nem sikerült semmilyen elôrelépést tenni. Ezeknek a céloknak az elérését a jövôben különösen veszélybe sodorhatja a globalizációtól elfordulás, amely a gazdasági válság nyomán elsôként a protekcionista intézkedésekben jelentkezik, és könnyen ahhoz vezethet, hogy az államok nem hajlandóak együttmûködni nemcsak a klímaváltozás, hanem egyéb biztonsági kérdések, a geopolitikai feszültségek kezelése kérdésében sem. Fennáll a veszélye továbbá annak is, hogy az államok a rövidtávú gazdasági tûzoltó intézkedések meghozatalakor szem elôl tévesztik az intézkedések (vagy azok elmaradása, pl. az egészségügyi infrastruktúra területén történô beruházások esetén) hosszabb távú hatásait, s ez a rövidlátás a globális biztonsági kockázatok erôsödéséhez, esetleg a késôbbi gazdasági fejlôdés visszafogásához vezethet. 18 Mindezek a tényezôk a globális kormányzás erôsítésének szükségessége irányába mutatnak a pénzügyi szabályozástól kezdve a vízügyi együttmûködésig. Annak ellenére, hogy erôsödik a felismerés, hogy a határokon átnyúló problémákat az egyes államok nem tudják hatékonyan kezelni, és ezért növekszik a hatékony globális kormányzás szükségessége, nem nagy reményeket fûzhetünk ahhoz, hogy a globális kormányzás kérdésében az államok átfogó és egységes megközelítést fogadnak el. Nemcsak az államok érdekei fragmentálódnak, hanem azzal is számolni kell, hogy a nemzetközi színtéren új globális szereplôk jelennek meg (nem-állami szereplôk, beleértve akár a transznacionális bûnözôi csoportokat is), illetve számuk szaporodik, akik befolyásolják az érdekviszonyokat és egyes államok érdekérvényesítésének hatékonyságát. A túl sok intézmény is 17 Global Risks A Global Risk Network Report. World Economic Forum, January Uo. 27