HEVES (ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK) VÁRMEGYE TISZTIKARA Országgyűlési képviselők

Átírás

1 HEVES (ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK) VÁRMEGYE TISZTIKARA Országgyűlési képviselők szeptember május 24. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Balközép) nagyfügedi szeptember május 24. Baldácsy Antal, báró (Balközép) poroszlói szeptember május 24. Csávolszky Lajos (Balközép) mezőtúri szeptember május 24. Csiky Sándor, csíkzsögödi (Balközép) egri szeptember május 24. Horánszky Nándor (Balközép) szolnoki 1 Az évi XXXIII. törvénycikk a vármegye jelentős részét elcsatolta, és azt az ekkor alakult Jász-Nagykun- Szolnok vármegye részévé tette. A területi kérdéseket az évi I. törvénycikk rendezte véglegesen. A 16. paragrafus c. pontja értelmében elcsatolták Monostor (Kerekudvar pusztával), Alattyán, Besenszög, Kőtelek, Nagykörü, Tiszasüly, Szentimre, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók, Kenderes, Bura, Tiszabő, Fegyvernek, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol, Csépa, Cibakháza, Földvár, Inoka, Tiszakürt, Nagyrév, Szelevény, Sas, Tiszaug, Várkony, Vezseny, Szolnok, Mezőtúr településeket, valamint Békés vármegyéhez került Dévaványa. A törvénycikk következtében a vármegye újonnan kialakított járásainak száma nyolcra csökkent, de az december 20-i választáson 7 járásba választottak hivatalnokokat, mivel a két mátrai járást összevonták. A rendszer az 1883-as átszervezésig állt fenn, mikor a járások száma ismét négyre csökkent. 2 Az 1870 augusztus 2-án kihirdetett évi XLII. törvénycikk új alapra helyezte a magyar középszintű közigazgatást, szabályozta a köztörvényhatóságok és a központi kormány kapcsolatát. Meghagyta ugyan a hagyományos közigazgatási egységeket, de hatáskörüket megváltoztatta, és a polgári centralizáció szellemében formálta át őket. A korábbi idők széleskörű döntési autonómiája megszűnt, mivel a központi kormányzat jóváhagyási jogot kapott a vármegyei döntésekkel kapcsolatban. A rendi jellegű ellenállási jogot is gyakorlatilag felszámolták, mert a rendeletekkel kapcsolatban biztosította ugyan a jogalkotó a kormányhoz való egyszeri felírás lehetőségét, ha azonban az illetékes minisztérium a végrehajtásra adott utasítást, akkor azt azonnal és feltétlenül meg kellett tenni. A belügyminiszter lett a vitás ügyek fellebbviteli fóruma, ő döntött a megyei szabályrendeletek (statútumok) kérdésében is. Az ő javaslata alapján nevezték ki a főispánokat, és a közgyűlés akarata ellenére is tiszti kereset alá vonhatta bármelyik tisztviselőt. A törvény 90. paragrafusa kimondta, hogy a közigazgatás költségeit a házipénztárból kell fedezni, és ezzel párhuzamosan az egyenes adókat megfelelő mértékben csökkenteni kell. A finanszírozás kérdését azonban nem sikerült megoldani, ezért 1883-ban felfüggesztették ezt a rendelkezést, és a közigazgatási költségeket továbbra is a központi költségvetésből fedezték. A vármegyék pénzügyi autonómiája, melyet az abszolutizmus időszakában szüntettek meg, nem állt helyre. A törvény értelmében új járási beosztást kellett készíteni. A törvény jelentősen kiterjesztette a főispán jogkörét, aki az ellenőrző és felügyelő szerep mellett megkapta a tisztviselőkkel szembeni eljárás jogát, mely kiterjedt az általa vétkesnek tartott hivatalnokok felfüggesztésére is. Kinevezési joga volt a levéltárosi, a csendbiztosi, a várnagyi, a segédi és a kezelői tisztségekre. A főispán gyakorlatilag a központi kormányzat legfontosabb helyi tisztviselője lett, aki jogaival élve aktívan képviselhette a központi hatalom érdekeit a vármegyei akarattal szemben. A törvény új alapra helyezte a törvényhatósági bizottságokat. Meghatározta a testület lehetséges létszámát, és megváltoztatta a választási rendszert. A tagok felét a törvényhatóság legtöbb adót fizetői a virilisek adták, és csak a másik 50% választására volt lehetőség. A rendszer a nemzetiségek mellett hátrányosan érintette az ellenzéket is. Az 1870-es törvény felsorolta a törvényhatóságoknál rendszeresített állások körét is, amitől eltérni csak belügyminiszteri engedéllyel lehetett. A központi tisztviselők az alispán, jegyző, tiszti ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, levéltárnok, főszámvevő, közgyám, állatorvos lett, az ún. külső tisztviselők a szolgabíró, a rendezett tanácsú városok polgármesterei, a járási orvos, járási mérnök, járási számvevő, járási közgyám és a szolgabírósági írnokok voltak. A központi tisztségviselőknek a vármegye székhelyén, a külső tisztviselőknek az adott járásban kellett lakni, bár ettől a szabálytól időlegesen el lehetett térni. A megyei választásokat hatévente kellett megtartani. Fontos eleme volt a törvénynek az is, hogy meghatározta a hivatalok betöltésének előfeltételeit. Ezzel kezdetét vette az a szabályozási folyamat, mely több lépésben képzettségi előfeltételhez kötötte a vármegyei hivatalvállalást, hozzájárulva ezzel a közigazgatási kar szakapparátussá válásához. A törvény által előirt új hivatali rendszer az január i választással kezdte meg működését Heves és Külső-Szolnok vármegyében. Ekkor a meg- és átszervezett hivatalokat betöltötték, a vármegye területét 11 járásra bontották. Ennek megfelelően a tisztségviselők esetében az 1872 eleji választás tekinthető belső időhatárnak.

2 1872. szeptember május 24. Károlyi Gyula, gróf nagykárolyi (Deák Párt) kápolnai szeptember május 24. Keglevich Gábor, gróf buzini (Reform Párt) pétervásárai szeptember május 24. Kovách László, visontai (Deák Párt) gyöngyöspatai szeptember május 24. Pulszky Ferenc (Deák Párt) gyöngyösi szeptember május 24. Szapáry Gyula, gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári (Deák Párt) törökszentmiklósi augusztus június 29. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) nagyfügedi augusztus június 29. Babics István (Szabadelvű Párt) egri augusztus június 29. Ivády Béla, ivádi (Szabadelvű Párt) pétervásárai augusztus június 29. Károlyi Gyula, gróf nagykárolyi (Konzervatív Párt) kápolnai augusztus június 29. Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi augusztus június 29. Majzik Viktor, id. tarcsai (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) poroszlói augusztus június 29. Ráday Ede/Endre (Szabadelvű Párt) gyöngyöspatai augusztus június 29. Szapáry Gyula, gróf muraszombati, széchyszigeti és szapári (Szabadelvű Párt) törökszentmiklósi augusztus június 29. Csávolszky Lajos (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) mezőtúri augusztus június 29. Kövér Károly (Szabadelvű Párt) szolnoki október június 1. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) nagyfügedi október június 1. Babics István (Szabadelvű Párt) kápolnai október június 1. Ivády Béla, ivádi (Egyesült Ellenzék) pétervásárai október június 1. Kaszap Bertalan (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) gyöngyöspatai október június 1. Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi október június 1. Majzik Viktor, id. tarcsai (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) poroszlói október június 1. Szederkényi Nándor (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) egri szeptember május 19. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) nagyfügedi szeptember május 19. Ivády Béla, ivádi (Mérsékelt Ellenzék) pétervásárai szeptember április 29. Kaszap Bertalan (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) gyöngyöspatai szeptember május 19. Papszász György (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) poroszlói szeptember május 19. Ráday Ede/Endre (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) gyöngyösi

3 1881. szeptember május 19. Szathmáry Király László (Mérsékelt Ellenzék) kápolnai szeptember május 19. Szederkényi Nándor (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) egri november május 25. Kürthy Sándor, fájkürthi és koltai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai szeptember december? Batthyány László, gróf németújvári (Szabadelvű Párt) gyöngyösi szeptember május 25. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi szeptember május 25. Ivády Béla, ivádi (Mérsékelt Ellenzék) pétervásárai szeptember május 25. Papszász György (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói szeptember május 25. Szathmáry Király László (Mérsékelt Ellenzék) kápolnai szeptember május 25. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri szeptember november 11. Prónay Gábor, báró tótprónai és blatniczai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai február május 25. Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi szeptember január 4. Almásy Géza, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Szabadelvű Párt) kápolnai szeptember január 4. Almásy Sándor, gróf zsadányi és törökszentmiklósi (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi szeptember január 4. Csávolszky Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói szeptember január 4. Ivády Béla, ivádi (Mérsékelt Ellenzék) pétervásárai szeptember január 4. Kürthy Sándor, fájkürthi és koltai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai szeptember január 4. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri szeptember május 7. ( ) Kovách László, visontai (Szabadelvű Párt) gyöngyösi június január 4. Hentaller Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi február október 3. Csávolszky Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói február október 3. Hentaller Lajos (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi február október 3. Ivády Béla, ivádi (Nemzeti Párt) pétervásárai február október 3. Kürthy Sándor, fájkürthi és koltai (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai február október 3. Nánássy Ödön, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi február október 3. Okolicsányi László, okolicsnói (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai február október 3. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri

4 1896. november november 30. Károlyi Sándor, gróf nagykárolyi (Nemzeti Párt) pétervásárai november szeptember 5. Bíró Lajos, dr. (Nemzeti Párt) gyöngyöspatai november szeptember 5. Dobóczky Ignác, duboveczi (Szabadelvű Párt) nagyfügedi november szeptember 5. Graefl Andor (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói november szeptember 5. Lukács László (Szabadelvű Párt) egri november szeptember 5. Okolicsányi László, okolicsnói (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) kápolnai november szeptember 5. Visontai Soma, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) gyöngyösi január szeptember 5. Károlyi László, gróf nagykárolyi (Nemzeti Párt) pétervásárai október január 3. Bíró Lajos, dr. (Szabadelvű Párt) gyöngyöspatai október január 3. Hellebronth Géza, tiszabeői (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) nagyfügedi október január 3. Keglevich Gyula, gróf buzini (Szabadelvű Párt) pétervásárai október január 3. Malatinszky György, felsőmalatinai (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói október január 3. Samassa János, dr. (Nemzeti Párt) kápolnai október január 3. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) egri október január 3. Visontai Soma, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt, Ugron frakció) gyöngyösi február február 19. Csépán Géza (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai február február 19. Hellebronth Géza, tiszabeői (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi február február 19. Károlyi Mihály, gróf nagykárolyi (Függetlenségi és 48-as Párt) pétervásárai február február 19. Malatinszky György, felsőmalatinai (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói február február 19. Samassa János, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai február február 19. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri február február 19. Visontai Soma, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi július március 21. Babocsay Sándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri május július 3. Szederkényi Nándor (Függetlenségi és 48-as Párt) egri május április 29. Samassa János, dr. (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai május március 21. Beniczky Elemér (Függetlenségi és 48-as Párt) pétervásárai

5 1906. május március 21. Csépán Géza (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyöspatai május március 21. Hellebronth Géza, tiszabeői (Függetlenségi és 48-as Párt) nagyfügedi május március 21. Malatinszky György, felsőmalatinai (Függetlenségi és 48-as Párt) poroszlói május március 21. Török Kálmán (Függetlenségi és 48-as Párt) gyöngyösi május március 21. Maczky Emil (Függetlenségi és 48-as Párt) kápolnai június november? Keglevich Gyula, gróf buzini (Nemzeti Munkapárt) pétervásárai június október 16. Maczky Emil (Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt) nagyfügedi június május 13. Zichy János, gróf zichi és vásonkeői (Nemzeti Munkapárt) egri június november 16. Erdélyi Sándor, ifj. (Nemzeti Munkapárt) gyöngyöspatai június november 16. Malatinszky György, felsőmalatinai (független) poroszlói június november 16. Török Kálmán (Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Párt) gyöngyösi június ? Károlyi Mihály, gróf nagykárolyi (független) kápolnai kerület november november 16. Okolicsányi Lajos, okolicsnói (Nemzeti Munkapárt) pétervásárai november november 16. Mayer János (48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt) kápolnai június november 16. Vass János, dr. vajki (Függetlenségi és 48-as Párt) egri Főispán Kubinyi Rudolf, felsőkubini, nagyolaszi és deménfalvi december május 24. Beöthy Lajos, bessenyői és örvendi április október 4. Keglevich Béla, gróf buzini szeptember december 1. 5 Cziráky Béla, gróf cziráki és dienesfalvi december január 24. Kállay Zoltán, dr. nagykállói február június 19. Szederkényi Nándor június február 8. Kállay Zoltán, dr. nagykállói február július 20. ( ) Keglevich Gyula, gróf buzini október június 14. Vass János, dr. vajki július március 6. Remenyik István, dr. csetneki március november Beiktatása május 24-én volt. 4 Beiktatása október 4-én volt. 5 Ekkor mondott le, de december 10-én mentették fel. 6 Beiktatása március 24-én volt. 7 Beiktatása július 2-án volt. 8 Beiktatása október 26-án volt. 9 Beiktatása augusztus 13-án volt.

6 Teljhatalmú népbiztos 11 Vass János, dr. vajki november november 12. (?) Kormánybiztos főispán Módly László, dr november március 21. Főispáni titkár Simáczius Gusztáv április március 21. Győrffy Kálmán, ifj március augusztus 16. Kertay Sándor augusztus április 25. után Stróbl János, dr. aljegyző 1918.? november 2. Kolacskovszky Lajos aljegyző november március 22. (?) Alispán Isaák László, kisdobronyi december május 8. ( ) Betöltetlen május július 12. Majzik Viktor, id. tarcsai július február 25. ( ) Kaszap Bertalan április június 26. ( ) Zalár József június április 26. Hellebronth Béla, tiszabeői április november 18. ( ) Betöltetlen november március 18. Majzik Viktor, ifj. tarcsai március június 29. Betöltetlen június október 30. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi október március 24. Alispán helyettes Mártonffy László, csíkszentgyörgyi július augusztus 28. ( ) Irodaigazgató Mátékovics Lőrinc november december 18. Nincs adat december ? Bárdos István 1893.? május 1. Szabó Mihály június (?) Közigazgatási irodai segédtiszt Diviaczky Károly augusztus (?) Nagy Antal december ? Szalay Ottó december (?) Gotthard Géza 1915.? (?) Márkus Zoltán 1915.? (?) 10 Beiktatása április 8-án volt. 11 Területi hatásköre Heves, Borsod és Nógrád megyék területére terjedt ki. 12 Hellebront Béla halálától a fenti napon történt megválasztásáig főjegyzőként látta el az alispáni teendőket is.

7 Nagy Gyula 1915.? (?) Boma Gyula 1916.? 1917.? Vojtsek Imre június (?) Szabó Gyula február (?) Közigazgatási iktató Mátékovics Lőrinc január november 22. Nincs adat november ? Bárdos István 1884.? 1890.? Hampl Gusztáv 1891.? február 25. (?) Toronyi Sándor február március 14. Szabó Mihály március október 25. Palócz Géza október (?) Közigazgatási kiadó Hering József január ? Bárdos István Nincs adat Szabó Mihály Közigazgatási lajstromozó Bárdos István január ? Dely Károly 1884.? június 3. Toronyi Sándor június február 25. Szabó Mihály február március 14. Lipthay István március ? ( ) Nincs adat 1898.? 1919.? Közigazgatási irattárnok Dely Zsigmond 1891.? Dallos Rudolf július június 25. Palócz Géza június október 25. Vojtsek Béla október április 19. ( ) Kotrba Gyula május október 22. Nincs adat október ? Nagy Antal (?) Főjegyző Zalár József december június 25. Hám Gyula október október 18. Majzik Viktor, ifj. tarcsai október november18. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi március október 30. Puchlin Lajos 1916 október március Ekkor helyettes főjegyzőnek, majd április 23-án főjegyzőnek választották.

8 Másodfőjegyző Hellebronth Pál, tiszabeői 1913.? szeptember 22. Vass János, dr. vajki 1913.? július 25. Hevesy Gusztáv (?) december 15. Első aljegyző Szederkényi Nándor december december 20. Simáczius Gusztáv december április 26. Földváry Kálmán, bernátfalvi és földvári április február? Klasánszky László február? április 22. Szentkirályi Ödön április március 12. Hellebronth Pál, tiszabeői március ? Vass János, dr. vajki június ? Sikhegyi Károly december október 21. Puchlin Lajos 1908.? október 25. Hevesy Gusztáv 1916.? október 21. Szabó Oszkár 1918.?? Másodaljegyző Simáczius Gusztáv január december 20. Földváry Kálmán december április 26. Klasánszky László április február? Szentkirályi Ödön február? április 22. Simonyi Károly április ? ( ) Hellebronth Pál, tiszabeői január március 26. Vass János, dr. vajki március június 17. Puchlin Lajos június ? Hevesy Gusztáv 1908.? 1915.? Kállay Miklós október január 17. Nincs adat január 18.? Harmadaljegyző Betöltetlen január január 25. Szentkirályi Ödön január február? Simonyi Károly február? április 22. Hellebronth Pál, tiszabeői április január 29. Vass János, dr. vajki január március 26. Puchlin Lajos február június 17. Puky Pál, dr június október 25. Hevesy Gusztáv december ? Betöltetlen október ? Negyedaljegyző Betöltetlen január április 25. Vass János, dr. vajki április január 29. (?) Puchlin Lajos december február 26. Hevesy Gusztáv március december 16.

9 Betöltetlen december ? Főügyész Eisenmann János január december 20. Imre Miklós, dr december április? Mártonffy László, csíkszentgyörgyi április augusztus 28.( ) Mednyánszky Sándor, miglészi és megnei október november 1. Főügyész helyettes Jankovics Adolf, dr december október 22. Főpénztárnok Okolicsányi József, okolicsnói április ?( ) Bozsik János március december 18. Rapaics Dániel december december 16. Székely János április ? 14 Alpénztárnok, pénztári ellenőr, számvizsgáló Bozsik János április március 14. Rapaics Dániel március december 18. Székely János december április 26. Okolicsányi Lajos, okolicsnói április december 16. Kovács József, dr december augusztus 1. Kóti Dezső október január 23. Majzik János, id. tarcsai január február 11. Majzik János, ifj. tarcsai február július 21. Könyvelő 15 Magyary Pál 1897.? október 11. Pálmay József november szeptember 29. Főszámvevő 16 Lenkey Károly március május 18. ( ) Babocsay György június december 18. Horváth Béla december április?( ) 14 Az évi III. törvénycikk a vármegyék központi pénztári teendőit a vármegyék székhelyén lévő m. kir. állampénztárakhoz rendelte. Ennek következtében megszűntek a vármegyei központi számvevői hivatalok és a gyámügyi számvevőségek. A törvény értelmében a járási számvevői teendőket a m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségtől a járási főszolgabírók mellé rendelt járási számvevők látták el, ők a belügy- és a pénzügyminisztérium alá tartoztak. Az új hivatalok kialakítása folyamatosan történt meg. A régi hivatalnokok rendelkezési állományba kerültek. 15 Az évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 16 Az évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség.

10 Mintzér József április szeptember 29. Első alszámvevő 17 Babocsay György március június 15. Horváth Béla június november 10. Simáczius Andor november szeptember 29. Második alszámvevő 18 Hellebronth Mihály, tiszabeői január 25. (?) május 19. Holló Géza december január 9. Levéltárnok Hodermarszky Antal január május 5. ( ) Hellebronth Mihály, tiszabeői május április 6. Orosz Ernő július március 14. Főlevéltárnok 19 Zseltvay János március március 6. előtt Árvaszéki elnök 21 Lipcsey Péter, bilkei január augusztus 1. Kürthy Ferenc, fájkürthi és koltai szeptember december 18. Kaszap Bertalan december április 28. Hám Gyula április október 10. Borhy Ádám október október 22. Nincs adat október október 25. Piller Ede október március 17. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi április január 13. ( ) Árvaszéki alelnök Mártonffy László, csíkszentgyörgyi december április 26. Csernus Kálmán április december Az évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 18 Az évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség. 19 Az évi LVII. törvénycikk létrehozta a vármegyei főlevéltárnoki tisztséget, melynek betöltési feltétele az országos levéltári fogalmazói szakvizsga letétele volt augusztusától április 6-ig katonai szolgálatot teljesített, mely időszak alatt nincs adat helyettes főlevéltárnok kinevezésére. 21 Az árvaszék megszervezését az évi XLII. törvénycikk. 9. paragrafusa írta elő, az állásokat először az január 25-i közgyűlésen töltötték be.

11 Jankovics Dezső december december (?) Radvánszky Lajos (?) december 13. Weichhardt Márton december október 22. Nincs adat október október 25. Puchlin Lajos október április 23. Mikus Antal április (?) Árvaszéki jegyző Kapácsy Dezső január október 13. Sikhegyi Károly október október 21. Kolacskovszky Lajos október 21.? Árvaszéki aljegyző Petrik Jenő október április 27. Eötvös József, legifj. dr ? (?) Árvaszéki számvevő 22 Végess József, ifj. bánóci január július 20. ( ) Kovács József, dr július december 16. Okolicsányi Lajos, okolicsnói december március 2. Árvaszéki ügyész Szabó Sándor január december 18. Viszlovsky/Vizslovszky Mihály december június 10. ( ) Jankovics Adolf, dr június október 22. Erlach Sándor, dr október október 25. Szokolay Lajos október december 29. Közgyám Cserey Ignác január ? Első főmérnök 23 Kubik Endre (Eger) január december 20. Második mérnök Timon Bertalan január 25.? 22 Az évi III. törvénycikk alapján megszűnt hivatali tisztség ben az egri székhelyű mérnöki hivatal az első, a szolnoki pedig a második mérnöki hivatal elnevezést kapta. A megyei mérnöki állásokat az évi XXIV. törvénycikk. megszűntette, s hivatali teendőiket az államépítészeti hivatalokra ruházta.

12 Hám István (Szolnok) szeptember december 20. Segédmérnök König Endre január december 20. Első főorvos Szentkirályi Kázmér, dr január december 20. Második főorvos Schreiber Lőrinc, dr január december 20. Frantz Alajos, dr december ? Danilovics Pál, dr október ? Turcsányi Gyula, dr. turtsányi és terestyinfalvi július január 31. Kassa Endre, dr június január 31.(?) Főállatorvos Ossinger Nándor? augusztus 20. Kovács Béla augusztus március 13. Állatorvos és vágóhídi biztos 27 Pundriss Ferenc (Gyöngyös) január december 20. Szombathelyi György (Eger) január december 20. Weisz József (Szolnok) január december 20. Kronberger/Kronperger Mihály (Eger) december december 16. Kepes József (Heves) december december 16. Közmunka nyilvántartó Fehérpataky Elek 1889.? (?) Bodnár István 1893.? (?) Pálmay József 1897.? november 11. Nagy Gyula november december 3. Tűzkerületi felügyelő Kozmáry Dezső (I. kerület) május 2.? Simonyi Károly, ifj. (II. kerület) május 2.? szeptember 13-tól a beteg Timon Bertalan helyettese. 25 A beteg Turcsányi Gyula, dr. helyettese volt június 21-től. 26 A katonai szolgálatra bevonult Ossinger Nándort helyettesítette. 27 A vármegye járásaiban az 1890-es évben jelentek meg a járási állatorvosok, és ekkor a központi megyei állatorvosi tisztség megszűnt. Az évi XVII. törvénycikk a vármegyei állatorvosi hivatalokat a Földművelésügyi Minisztérium alá rendelte. A zárójelben lévő helynevek a vármegyei állatorvosok működési székhelyeit jelzik.

13 Jászberényi Miklós (III. kerület) május április (?) Maczky Emil (IV. = hevesi kerület) május 2.? Molnár János (V. kerület) május 2.? Polyák Sándor (VI. kerület) május 2.? Perger Ignác (VII. kerület) május 2.? Kolossváry József (VIII. kerület) május 2.? Duch Aladár (IX. kerület) május 2.? Goics Endre (X. kerület) május 2.? Biró László (XI. = tiszafüredi kerület) május 2.? Kandó Jenő (XII. = tiszafüredi kerület) május 2.? Polyák Sándor (XIII. kerület) május 2.? Horváth Béla (XIV. kerület) május 2.? Loór Gyula (XV. kerület) május 2.? Polereczky Kálmán (XVI. kerület) május 2.? Megyei tűzrendészeti felügyelő, vármegyei tűzoltóparancsnok 28 Jászberényi Miklós április október 30. ( ) Mlinkó István 1914.? március 25. ( ) Gyöngyösi felső járás 29 Kaszap Bertalan január december 20. Gyöngyösi felső járás Csendbiztos Szabó Ignác január december 20. Polyák György január december 20. Gyöngyösi felső járás Zsiga Pál, dr január december 20. Gyöngyösi felső járás Szülésznő Kardos Jánosné január december Alispáni kinevezéssel. Heves vármegye volt az országban az első, ahol a vármegyei tűzoltószövetség által javasolt megyei és járási felügyelőket az alispán nevezte ki. 29 Az évi XLII. törvénycikk alapján kialakított új járási rendszerben Heves és Külső-Szolnok vármegyében 11 járást alakítottak ki január 25-én töltötték be az újonnan létrehozott hivatalokat. A rendszer 1877-ig volt érvényben. A Gyöngyösi felső járást a korábbi Gyöngyösi járás északi és nyugati részéből hozták létre. Székhelye Pásztó volt. 12 települése között szerepelt Hatvan is. Gyöngyös rendezett tanácsú várossá alakult, így kikerült a szolgabíró joghatósága alól. A járás 1877-ben átalakult Gyöngyös-pásztói járássá. 30 Egyszersmind csendbiztos.

14 Gyöngyösi felső járás Polyák György január december 20. Gyöngyös-pásztói járás 31 Kaszap Bertalan december november 6. Horváth László november december 18. Gyöngyös-pásztói járás Csendbiztos Szabó Ignác december december 18. Gyöngyös-pásztói járás Koller József, dr december december 18. Gyöngyös-pásztói járás Polyák György december december 18. Gyöngyösi második járás 32 Földváry Sándor, bernátfalvi és földvári január december 20. Gyöngyösi alsó járás Csendbiztos Szabó Ignác január december 20. Gyöngyösi alsó járás Zsiga Pál, dr január december A Gyöngyös-pásztói járás a Gyöngyösi felső járásból jött létre. A két járás területe megegyezett egymással. Az új tisztségeket az december i tisztújítás során töltötték be. A járás 1883-ig állt fenn. 32 A Gyöngyösi alsó járást a korábbi Gyöngyösi járás dél-keleti területéből alakították ki, székhelye Szűcsi község lett. 13 település tartozott hozzá. A járás 1877-ben átalakult Gyöngyös-patai járássá.

15 Gyöngyösi alsó járás Szülésznő Kardos Jánosné január december 20. Gyöngyösi alsó járás Polyák György január december 20. Gyöngyös-patai járás 33 Hám Gyula december december 18. Gyöngyös-patai járás Segédszolgabíró Altorjay Imre december október 24. Borhy Ádám október december 18. Gyöngyös-patai járás Csendbiztos Szabó Ignác december december 18. Gyöngyös-patai járás Koller József, dr december december 18. Gyöngyös-patai járás Polyák György december december 18. Gyöngyösi járás A Gyöngyös-patai járás a Gyöngyösi alsó járás átnevezésével jött létre a vármegye 1876-os területrendezése során. A járás tisztségeit először december én töltötték be. A járás 1883-ig működött. 34 A Gyöngyösi járás az 1883-ban végrehajtott közigazgatási összevonás során jött létre. Erről a vármegye alispánjának az május 13-án kelt 5037/a számú irata rendelkezett. Az új Gyöngyösi járás területének alapját a megszüntetett Gyöngyös-patai járás képezte, emellett még ide csatolták a Tarnai közép járásnak a Tarnától nyugatra fekvő községeit, valamint a Tarnai alsó járásból Nagyfügedet és Viszneket. A járás székhelye

16 Főszolgabíró 35 Majzik Viktor, ifj. tarcsai október október 18. Biró József, id. dr. csíkpálfalvi október (?) Gyöngyösi járás Főszolgabíró-helyettes Borhy Ádám október október 10. Gyöngyösi járás Hám Gyula december április 28. Kövér Bertalan április október 20. (?) Majzik Viktor, ifj. tarcsai december október10. Heringh Kálmán október január 23. Holló Géza január december 18. Bíró Ferenc december november 26. Mintzér József november április 9. Beniczky Elemér április december 20. Mátyás Kálmán december június 1. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi december április 24. Bobory György, dr. szenttornyai szeptember ? Mátyás Kálmán április április 23. Kékessy Dezső, ifj. dr június ? Mátyás Kálmán 1918.? 36? Gyöngyösi járás Segédszolgabíró Borhy Ádám december október 20. Gyöngyösi járás helyettes Mészáros Kálmán október december 16. Gyöngyösi járás a rendezett tanácsú városi jogkörrel rendelkező Gyöngyös lett. A járás területét 1950-ben kissé átalakították, de tovább működött. 35 A járások élén 1872 és 1886 között szolgabírói rangban álló hivatalnokok voltak. Ez az átszervezések következményének tekinthető, hiszen 1872 és 1883 között több kisebb járás működött a vármegyében. A szolgabírói tisztség mellett az évi I. törvénycikk hozta létre a segédszolgabírói beosztást, de ilyen tisztséget már decembere óta betöltöttek a vármegye járási tisztikaraiban. Az évi XXI. törvénycikk 67. paragrafusa nevezte a járási hivatalnokokat főszolgabírónak és szolgabírónak. 36 Ez év valamely szakában is biztosan szolgált, de nem tudhatni, hogy meddig.

17 Számvevő 37 Bedekovics Géza szeptember 29.? Bottlik József? szeptember 7. Gyöngyösi járás Számellenőr Bottlik József szeptember (?) Tirczka Emil (?) Gyöngyösi járás Koller János, dr december június 18. Kohn Antal, dr július február 27. ( ) Bokros Sándor, dr március december vége Gyöngyösi járás Állatorvos Kronberger/Kronperger Mihály december április 7. Guttman Soma 1891.? október 13. ( ) Lintner Kálmán október április 21. Polyák György január december 20. Gyöngyösi járás Tűzrendészeti felügyelő 38 Széplaky György április 1912.? Vargha Tivadar 1912.? 1927.? Gyöngyösi járás Polyák György december december 13. Gecző János 1896.? (?) Hatvani járás 39 Főszolgabíró Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1887.? december 13. Zalesky Imre, zalesici és lubici december február Az évi III. törvénycikk alapján szervezett hivatal. 38 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 39 A Hatvani járás a vármegye közigazgatási rendjének május 13-i átszervezésekor jött létre. Az decemberi tisztújításon töltötték be először hivatalait. Területe teljes mértékben megegyezett az ekkor megszüntetett Gyöngyös-pásztói járáséval. A járás területe 1950-ig változatlan maradt, ekkor északi községeit Nógrád megyéhez csatolták.

18 Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi április április 23. Okolicsányi Imre, dr. okolicsnói április október 24. Hatvani járás Horváth László december ? Isaák Gyula, dr. kisdobronyi április ? Zalesky Imre, zalesici és lubici 1887.? december 13. Remenyik István, dr. csetneki december ? Farkas Dezső, dr ? június 28. Borhy Dániel, ifj. dr július június 1. Mátyás Kálmán június április 24. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi április április 17. Miklóssy Aladár június május 11. Farkas Dezső, dr május (?) Hatvani járás Segédszolgabíró Zalesky Imre, zalesici és lubici december ? Hatvani járás Számvevő Pálmay József szeptember november 12. Brünauer Jenő november szeptember 7. Hatvani járás Számellenőr Brünauer Jenő szeptember (?) Hatvani járás Koller János, dr december június 18. Nincs adat június május 29. Rózsa Elemér, dr május szeptember? ( ) Polereczky Endre, dr szeptember október 25. Hatvani járás Állatorvos Guttman Soma (?) Turcsányi Antal december (?) Nincs adat Hatvani járás

19 Tűzrendészeti felügyelő 40 Liszkay Lajos április 1912.? Hirling Gyula 1912.? (?) Hatvani járás Majzik Miklós, tarcsai december 13. Csomor István október 5. Nincs adat október ? Bazsár István 1918.? ? Mátrai alsó járás 42 Kovách József január december 20. Mátrai alsó járás Csendbiztos Marsó György, verebélyi január november 23. Marsó Lőrinc, verebélyi december december 20. Mátrai alsó járás Marsó Lőrinc, verebélyi január december 3. Szabó György, szentjóbi december december 20. Mátrai alsó járás Vurumpek Károly, dr január december 20. Mátrai alsó járás Szülésznő Madár Terézia január december Lásd a 370. sz. jegyzetet! 41 Ez évben már biztosan. 42 A Mátrai alsó járást a korábbi Mátrai járás dél-keleti területéből alakították ki. Székhelye Lelesz (Tarnalelesz) község volt. A járás 18 községet foglalt magába. A járás 1877-ben megszűnt.

20 Mátrai felső járás 43 Ivády Miklós, ivádi január december 20. Mátrai felső járás Csendbiztos Marsó György, verebélyi január november 23. Marsó Lőrinc, verebélyi december december 20. Mátrai felső járás Marsó Lőrinc, verebélyi január december 3. Szabó György, szentjóbi december december 20. Mátrai felső járás Vurumpek Károly, dr január december 20. Mátrai felső járás Szülésznő Madár Terézia január december 20. Mátrai járás 44 Ivády Miklós, ivádi december december 18. Mátrai járás Segédszolgabíró Holló Géza december december 18. Kovács József, dr december július 20. Drisnyey Béla, marczinfalvi július december 18. Mátrai járás Csendbiztos 43 A Mátrai felső járást az előző Mátrai járás északi és nyugati részén szervezték meg. Székhelye Ivád község volt. A járás 19 községből ált, köztük a járási székhelyi pozíciót elvesztő Pétervásárával. A járás 1877-ben megszűnt. 44 Az 1876-ban végrehajtott átszervezés elméletileg fenntartotta a Mátrai alsó és felső járást, ám az december i tisztújításon csupán Mátrai járásba választottak tisztviselőket, tehát gyakorlatilag újra összevonták az 1871-ben szétválasztott két járást, és ismét létrehozták a Mátrai járást, ami területében megegyezett az 1871 előtt létezett Mátrai járással.

21 Marsó Lőrinc, verebélyi december július 20. Klinkárt Emil július december 18. Mátrai járás Marsó Lőrinc, verebélyi december július 20. Szabó György, szentjóbi december december 18. Almásy László, dr december december 18. Mátrai járás Vurumpek Károly, dr április december 18. Pétervásárai járás 45 Főszolgabíró Ivády Miklós, ivádi 1887.? január 21. Drisnyey Béla, marczinfalvi január (?) Bobory György, dr. szenttornyai augusztus? 1919.? Pétervásárai járás Ivády Miklós, ivádi december ? Drisnyey Béla, marczinfalvi 1887.? január 21. Holló Géza 1887.? január 23. Korponay István, komonkai január április 23. Biró József, id. dr. csíkpálfalvi április október 18. Farkas Dezső április ? Korponay István, komonkai február április 26. Vass János, dr. vajki április április 25. Galambos Fülöp április január ( ) Remenyik István, dr. csetneki 1898.? november 20. Kóti Dezső január április 17. ( ) Kovács Kálmán június július 27. Maczky György december szeptember 29. Dobóczky Dezső, ifj. duboveczi szeptember ? Miklóssy Aladár 1913.? június 24. Majzik Viktor, legifj. dr. tarcsai június szeptember ( ) Miklóssy Aladár május december A Pétervásárai járás májusában jött létre, amikor egyszerűen átnevezték a Mátrai járást. Székhelye Pétervására volt. A járás kis területi változásokkal 1969-ig fennmaradt. 46 A cs. és kir. 6. huszárezred 25 éves zászlósa Kelet-Galíciában súlyos sebesülés után orosz hadifogságba került; 1925-ben a fenti dátummal holttá nyilvánították.

22 Pétervásárai járás Segédszolgabíró Drisnyey Béla, marczinfalvi december ? Holló Géza december ? Pétervásárai járás helyettes Petrik Jenő április május 11. Pétervásárai járás Számvevő Topeczer Rezső szeptember december 16. Nincs adat december május 1. Révész Ábrahám május 1.? Székely Emil május ? Rhédey József 1910.?? Pétervásárai járás Vurumpek Károly, dr december ? Nestlinger Miklós, dr március december 13. Pilissy László, dr január ? Pétervásárai járás Állatorvos Kronberger/Kronperger Mihály április április 30. Virágh Károly 1896.? február 23. Csia Károly február 23. (?) február 22. Magyary András február 22.? Pétervásárai járás Tűzrendészeti felügyelő Vass János, dr. vajki április? 1908.? Papp János 1908.? (?) Pétervásárai járás Csomor István december ? Szabó György, szentjóbi 1884.? július 1. Nincs adat július október 5. Mata László október ?

23 Juhász József (?) ? Tarnai alsó járás 48 Siskovics Lajos január december 20. Horkay Lajos december október? ( ) Hellebronth Béla, tiszabeői október? december 18. Tarnai alsó járás Segédszolgabíró Korponay István, komonkai december október 30. Maczky Emil október december 18. Tarnai alsó járás Csendbiztos Sághy Miklós, dormándházi január december 18. Tarnai alsó járás Paravicziny Jenő január december 18. Tarnai alsó járás Sír Gábor, dr január december 20. Füzessy József, dr december december 18. Tarnai alsó járás Szülésznő Scheffcsik Mária január december 20. Tarnai felső járás 49 Kürthy Ferenc, fájkürthi és koltai január szeptember 13. Betöltetlen szeptember december Akkor már biztosan. 48 A Tarnai alsó járás a Tarnai járásból jött alakult ki, 1872 és 1883 között létezett. Területét a Tarna alsó folyása mentén, a folyó két oldalán a hajdani Tarnai járás dél-keleti része adta. Székhelye Méra (Tarnaméra) volt. 16 község tartozott a járáshoz, köztük a járási székhelyi rangot elvesztett Hevessel. 49 Az 1872 és 1883 között létezett járás területe a jogelőd Tarnai járás észak-keleti részére terjedt ki. Ennek a járásnak csak nevet adott a Tarna, hiszen területe nem érintkezett a folyóval, a Laskó és az Eger patak folytak rajta keresztül. Székhelye Eger volt, bár a város rendezett tanácsú település lévén nem tartozott a szolgabíróság joghatósága alá. Területén 13 község volt található.

24 Bedekovics Vilmos december december 18. Tarnai felső járás Segédszolgabíró Jankovics Dezső december december 18. Tarnai felső járás Csendbiztos Dobóczky János, duboveczi január december 20. Sághy Miklós, dormándházi december december 18. Tarnai felső járás Dobos József január december 20. Reinprecht Ferenc december december 18. Tarnai felső járás Sír Gábor, dr január december 20. Szentkirályi Kázmér, dr december december 18. Tarnai felső járás Szülésznő Scheffcsik Mária január december 20. Tarnai közép járás 50 Szentkirályi Ödön január június 18. Perlaky Zénó június szeptember 25. Almásy Géza április december 18. Tarnai közép járás Segédszolgabíró Kövér Bertalan december december 18. Tarnai közép járás 50 A Tarnai közép járást szintén a Tarnai járásból alakították ki, s 1872-től 1883-ig állt fenn. A Tarnai járás észak-nyugati részén jött létre, a Tarna folyó megyei szakaszának a középső részén. Székhelye Verpelét volt, ami mellett még 15 település tartozott területéhez.

25 Csendbiztos Betöltetlen január december 20. Sághy Miklós, dormándházi december december 18. Tarnai közép járás Betöltetlen január december 20. Reinprecht Ferenc december december 18. Tarnai közép járás Sír Gábor, dr január december 20. Szentkirályi Kázmér, dr december december 2. Tarnai közép járás Szülésznő Scheffcsik Mária január december 20. Egri járás 53 Főszolgabíró Maczky Emil január december 13. Isaák Gyula, dr. kisdobronyi december március 17. Heringh Kálmán március szeptember 13. Egri járás Főszolgabíró-helyettes Kövér Bertalan október 20. (?) január 25. (?) Egri járás 51 A járás csendbiztosi feladatait a Tarnai alsó és felső járás csendbiztosai látták el. 52 A járás útbiztosi feladatait a Tarnai alsó és felső járás útbiztosai látták el. 53 Az Egri járást 1883 májusában alakították ki, tisztségeit a decemberi tisztújítás során töltötték be először. Székhelye a rendezett tanácsi jogú Eger volt, mely település nem tartozott a szolgabírói hivatal joghatósága alá. A járás területének alapja a Tarnai felső járás volt, mely a Hevesi járáshoz került Erdőtelek kivételével az egrinek lett a része. A Tarnai közép járásból ide csatolták a Tarna-menti településeket. A Mátrai járásból került át Felnémet és Szarvaskő község május 20-án belügyminiszteri rendelet ide sorolta Borsod vármegyéből Felsőtárkány községet. A járás az 1950-es átszervezésig gyakorlatilag változatlan formában működött.

26 Almásy Géza december szeptember 29. Gaál Béla október (?) Korponay István, komonkai 1887.? január 23. Heringh Kálmán január március 17. Korponay István, komonkai április február 10. Samassa János, ifj. dr január október 11. Hevesy Gusztáv október március 26. Mártonffy Lajos, csíkszentgyörgyi március december 16. Poncsák György december március 3. ( ) Kovács Kálmán március június 1. Dobóczky Dezső, ifj. duboveczi szeptember szeptember 29. Borhy Dániel, ifj. dr június március 26. Maczky György szeptember április 17. Martinovich László, dr július augusztus 27. ( ) Petrik Jenő május (?) Kovács Kálmán július szeptember 9. ( ) Stróbl János december (?) Egri járás Segédszolgabíró Kövér Bertalan december április 28. Korponay István, komonkai április ? Egri járás Számvevő Simáczius Andor szeptember július 16. Egri járás Számvizsgáló Simáczius Andor július szeptember 7. Palik Frigyes február 11. (?)? Egri járás Számtanácsos Simáczius Andor szeptember (?) Egri járás Dombay Tádé, dr december június 10. ( ) Kassa Endre, dr június 10. (?) február 3. Egri járás Állatorvos Kronberger/ Kronperger Mihály április április 30.

27 Benkóczy Flóris április február 4. Kovács Béla, nagyváradi február augusztus 20. Egri járás Tűzrendészeti felügyelő 54 Mlinkó István április 1914.? Egri járás Reinprecht Ferenc december május 31. Hutter Károly június ? Nemetz Tamás (?) Paravicziny Jenő (?) Halasy Béla 1894.? december 16. Nincs adat december Orosz Tibor, csicseri (?) előtt 56 Hevesi járás 57 Főszolgabíró Hellebronth Béla, tiszabeői 1887.? április 26. Korponay István, komonkai április március 13. Maczky György április június 28. ( ) Hevesi járás Hellebronth Béla, tiszabeői december ? Maczky Emil 1887.? január 25. Farkas Gyula január május 14. ( ) Fülöp Zoltán, barsi július (?) Graefl Andor 1893.? december 13. Poncsák György december december 20. Remenyik István, dr. csetneki december február 28. Bazsó Tivadar február 28. (?) április 25. Hevesi járás Segédszolgabíró 54 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 55 Abban az évben már biztosan ban már Mata János biztosan útbiztos lett. 57 A Hevesi járást májusában hozták létra, székhelye Heves lett. A járás gyakorlatilag a Tarnai alsó járásból jött létre, melynek területe a Gyöngyösi járáshoz csatolt Nagyfüged és Visznek kivételével az új járáshoz került. Ide csatolták még a Tarnai felső járásból Erdőteleket és a megszüntetett Tiszai járásból Kiskörét. A járás az ekkor kialakított keretek között az 1950-es átszervezésig működött.

28 Maczky Emil december ? Hevesi járás Számvevő Tirczka Emil szeptember ? Hevesi járás Füzessy József, dr december szeptember 10. Polereczky Endre, dr szeptember szeptember 29. Wahl Adolf/Andor, dr szeptember október 1. Hevesi járás Állatorvos Heringh János január február 23. Nincs adat február Hevesi járás Tűzrendészeti felügyelő 58 Maczky Emil április? Alföldi Béla dr.? 1916.? 59 Vedlik Béla 1916.?? Hevesi járás Paravicziny Jenő december ? Nincs adat Maczky Béla (?) (?) 61 Tiszai alsó járás 62 Benkó Albert január ? Tiszai alsó járás Csendbiztos 58 Lásd a 370. sz. jegyzetet! 59 Katonai szolgálatra vonult be. 60 Abban az évben már biztosan. 61 Eddig biztosan ott szolgált. 62 A Tiszai alsó járás a hajdani Tiszai járásból jött létre, 1872 és 1876 között működött ban területét az újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez csatolták. A járás a Tiszai járásnak a folyó jobbparti felének a déli részét foglalta magába. Székhelye Szolnok volt, ami mellett 10 település tartozott hozzá.