Pszichoterapia TARTALOM. 30 t, Rendes Kriszta: Hatarok menten. A serdlilokor, mint atmeneti allapot

Átírás

1

2 Pszichoterapia Megjelenik kethavonta 21. evfolyam 1. szam februar,...,;: TARTALOM A szerkeszto eloszava Albert-Lorincz Eniko 3 I l M6dszertani tanulmany 12 TANULMANYOK A gyakorlat kerdesei Kroo Adrienn, Hcmii Lilla: A kinzas elmenye menekiilt noknel t Flaskay Gabor, Gyomlai Eva: Mentalizlici6 a pszichoanalitikusan orientalt terapiaban A gyakorlat kerdesei 21 f Elblinger Csaba, Alfoldi Linda: Karacsony es csaiadi identitas, I avagy ujrateremteni a csaladot f A gyakorlat kerdesei 30 t, Rendes Kriszta: Hatarok menten. A serdlilokor, mint atmeneti allapot f SZAKMAI KOZELET Reflexi6k 37 Level a szerkesztohoz - Szemeredy Reka Vita Hozzasz6hisok Rudas Janos vitaindit6jahoz a nyelvi kerdesekrol 41 Bokor LaszlO Szonyi Gabor Veress Albert A terapias gyakorlat etikai kerdesei Hencsey Rita Ormay Istvan Peter Edit 45 Hirek, beszamol6k 49 Konferenciak - Albert-Lorincz Eniko Tiringer Istvan Konyvismertetesek - Karadi Kazmer Lovas Zsuzsa 53 Pali Eszter Tiringer Aranka Tiringer Istvan Szakkonyv-listak - Animula Medicina MentalPort Oriold es Tsai Ursus libris 60 Palyamiivek 61 A szakmarol maskepp - a miiveszeti palyazat eredmenyhirdetese Szakmaiprogramok

3 Tanulmanyok Pszichoterap ia A GYAKORLAT KERDESEI A KiNiAS ELMENYE MENEKULT NOKNEL Kroo Adrienn, Hardi Lilla A Idnzas altalanos ceija, hogy szandekos szenvedesokozassal rabirja az aldozatot, hogy lemondjon alapveto ertekeirol, hiedelmeirol, identitasarol. KiilonbOzo diagnosztikus kategoriakat dolgoztak ki a szakemberek a kinzast kovet(j atfogo zavar leirasara: tumi(j szindroma, kinzas szindroma, komplex posztfraumas stressz zavar. A Idnzas kovetkezmenyeit osszejoglalo tiinet-egyiittesekben kozos, hogy mindegyik kiemeli a trauma hatasara bekovetkez(j identitasbeli valtoztist, ami kij'!iezett ceija az elkovetoknek A testi traumtik nagyban hozzajarulnak a kinzas psziches kovetkezmenyeihez. A pszichologiai nyomas es a testi Jajdalom egyiittese altirendelt es regressziv pozicioba kenyszeriti az aldozatot, fragmentaija az identitast, es a szegyen, a megalaztatas es a Jelelem hosszantarto erzesehez vezet. A kinzaslumi(jk terapitijaban kitiintetett szerepe van a biza 10m, az intimitas, a kotodes es az identittis ujraepimsenek, valamint a trauma-narrativumokkal valo Joglalkozasnak A cikk mtisodik reszeben htirom eset kernl bemutatasra, amelyek menekiilttaborban vegzett teraptas munkab61 szarmaznak Az esetek kinztist atelt menekiilt n5k elmenyvilagat es a terapitijuksajatossagat reszletezik. Kozos elem mindhtirom esetben az identittis, a test, a kotodes es a szexualitas osszejiiggesei. Ku!csszc:'..;;k: ldnzas identitas - test - kotodb szexualitds A KlNZtis TRAUMA ELMENYE, KOVETKEzMENYEI ES TERA..PIAJA A kinzassal az elkovetok az egyen testi-ielki jolletenek megtoreset probaljak elemi annak erdekeben, hogy az aldozat tehetetien, ketsegbeesett es megahizott pozicioba keriiljon, es feladja ertekeit, hitet, valamint identitasat. A kinzas h~nyegehez tartozik, hogy intruziv tenneszetenel fogva a "szemelyiseg magjat" renditi meg (Rauchfleisch 1996), es az ember legprivatabb, legintimebb es serthetetlennek gondolt reszeibe hatol be pszichesen es fizikailag egyarant (Vifiar 2005). Hat:isara deperszonalizacios es disszociativ elm6nyek alakulhatnak ki, melyek nem csak a kinzas epizodjara korlatozodnak. Megfelelo feldolgozas hianyaban meg hosszan elhu.zodhatnak, hozzajarulnak a kinzast koveto tiinetkepzeshez, es olyan mentalis szeteseshez es osszeomlashoz vezcthetnek, amely meghaladja az ember felfogo- es tiirokepesseget. A kinzas tapasztalatainak felfoghatadansaga szinten osszefiigg a derealizacio es deperszonaliz:icio kialakulasaval. A kfnzas olyan trauma, amit ember okoz az embertirsanak, celzatosan, modszeresen, gyakran elore eltervezett modon. Interperszonalis es szlindekos jellege miatt seriil az alapveto bizalom, a kotodcs cis az intimit:is. Sulyos kovetkezmenyekkel jar az elkoveto attitiidjenek intemalizalasa a tlitelo reszerol; az agresszor altai sulykolt enkep melyen bevesodik a tlilelo pszichejebe es testebe (Hennan 2003). A kinzas az aldozatot slilyos regressziv helyzetbe hozza, aminek hatasara korabbi eretlen elharito mechanizmusokhoz ter vissza a realitashoz val6 alkalmazkodas erdekeben (hasitas, primitiv idealiz:icio, projektiv identifikacio, tagadas). A sziirrealisan megvaltozott valosag helyzeteben azonban a korai elharito mechanizmusok sem feltetleniil segitenek a ruleiesben, illetve jelentos szerepet jatszanak a kesobbi tiinetkepzesben (Hardi 2008). Az alarendelodes, psziches osszeomias, aldozatta valas es a kinzok attitiidjenek intemalizalasa a szemelyiseg es az onbecsq1es serq1esehez vezetnek, amelynek kovetkezteben egy ugynevezett helyettes identitas alakulhat ki (Oravecz 2004). A megvaltozott identit:is jellemz6i a szegyen, a megala.zottsag, es a megbelyegzetts6g erzese, valamint az alacsony onertekeies. 4 Pszichotenipia 2012, MentalPort Kft. 21. evf. 1. Sz8m, 4-11

4 PSZICHOTERA.PlA 21. EVFOLYAM I. SZAM sulyos hatassal van a tcsti identitasra, Az 6ujAt teste onmaga ellen fordul, gyakran elvalik, es hatasara romba dolnek a serthetetgycrmckkori omnipotens fantaziai. A testi fajuz, ami rakenyszeriti az embert arra, hogy fel Clt()sa,~at, tartasat es"fragment<ilja az identitast. megldizdesi m6d a disszociaci6, a test lea pszicherol es idegen objektumk:ent val6. A disszociativ es a deperszonalizaci6s kiilonoses: problematikussa teszik a felszakaszaban a testtel va16 megbekelest es a elmenyek integralasat a psziches rend A kinzas sonin atelt fizikai bantalmazas szereslvagy funkcionalis testi zavarokhoz vezethet,, cgyreszt megterhelove teszi a mindennapi eletet, tul pedig folyamatosan emiekezteti az aldozau szomyiiseges elmenyre: orokre otthagyjak nyo '. auukut a tuielo testeben es lelkeben. Az intenziv faj. diatom elpusztitja a szelfet es a kiilvilagot, a szelf es "kul vijag kozotti hauir osszeomlasa pedig a test terbcli viszonyainak megvaltozasahoz vezet. A sulyos truumatizaci6 hatasara kialakult testi tiinet lehet a lewlllboit hauir reparaci6jara adott kiserlet, a letezes t'~yctlen bizonyiteka, a dezintegraci6 elleni kiizde I,~m (Kristeva 1980, Scarry 1985). Az aldozat lelketwn rogziilhet az elmeny, hogy csak a fizikai fajda 10m reven valnak hitelesse az elbeszelhetetlen es fel 'bghatatlan tapasztalatai. Szelsoseges esetben a kin :dlstulelo onbantalmazashoz folyamodik a letezes bilunyossaganak keresese erdekeben. A kinzas trauma diagnosztikaja komplex es sokat vilatott. A poszttraumas tiinetek mellett kiemelt szercpc van a szemelyiseg/identitas problematikajanak is, A hatvanas evekben a holokauszt aldozatait ke,c1() pszichoanalitikusok pacienseikkel felvett interjllk cs megfigyetesek alapjan megalkott<ik a "tulelo szindr6ma" fogalmat (Cbodoff 1963, Eitinger 1961, Krystal 1968, Niederland 1968); a sajatos pszichopato16giai tunetcsoport kituntetett reszet kepezte a szcmelyiseg megvaltozasa (Chodoff 1963, 1969). A szindr6ma a kesobb bivatalossa valt poszttraumas slrcssz zavar (posttraumatic stress disorder PTSD) pszichiatriai diagn6zis cgyik elso megkozelitese volt. Vitatott kerdes, bogy sziikseges-e elkiiloniteni cgy ona116 "kinzas szindr6mat" (torture syndrome), mcly a PTSD-tol eltero diagnosztikus kateg6riat kepvisclne. A PTSD diagn6zisanak jelentos hianyossaga, hogy nem tartalmazza a "megvaitozott identitas cs szemelyiseg" kateg6riajat. A komplex PTSD vagy mas neven DESNOS (Disorder of Extreme Stress Not Otherwise Specified) diagn6zisa tobbek kozott czt a konceptualis hianyossagot igyekszik p6tolni, es a hosszantart6, kr6nikus es extrem traumak hatasa- ra bekovetkezo psziches seriileseknck hat f6 tet kiiloniti el: erzelemszabalyozas, tudat, oncszlcl6s (ez a dimenzi6 felel meg az identit<isvaitozasnak), az elkoveto eszleiese, emberi kapcsolatok es jelentes rendszerek. Somnier es munkatarsai (1992) alapjim a kinzastulelok jellemzo pszicbes tunetei a kovetke zok: alvaszavar gyakori remalmokkal, affektiv tiine tek (kr6nikus szorongas, depresszi6), kognitiv karo sodas (mem6ria-deficit, figyelemzavar) es az entudat zavara (Somnier, Genetke 1986). Fontos vegtil ki emelni a diagnosztikat ilietoen, hogy milyen probte makat vet fel a kinzas kovetkezmenyeinek kizar6lag medikaus szempontu elemezese, valamint az aldozat patologizalasa. Hiszen a kfnzas az elkoveto Uirsada lorn, a civilizaci6 zavara, egy "lathatatlan patoi6gia", mely az ember tenyeget es a szorosan hozzatartoz6 szocialis rendszereket rombolja szet (Vifiar 2005). Ennek megfeleloen val6jaban nem a tutelo beteg, ha nem az atrocit<isokat elnezo, tamogat6 es kivitelezo szemelyek es kozossegek. A szexualis kinzas egy olyan kiilonleges kateg6 ria, melyet a massziv pszicbes traumakr61 sz616 korabbi beszamol6k kiilon nem tematizaltak. A szexualis kinzas specifikuma, hogy mindig erinti az aldozat nemiseget, reproduktiv kepesseget, valamint test feletti kontrolljat es onrendelkezeset (Lunde, Ortmann 1992). A szexualis er6szak kovetkezmenyei kozott elkiilonithetok a fizikai es lelki zavarok illetve a szexualis problemak (Lunde, Ortmann 1992). A pszichol6giai zavarok koze sorolbat6 a szexulilis eroszak gyakori ujraelese bizonyos ingerck hatasara vagy alomban; a sajat test elutasitasa vagy undora; felelem es szorongas a szexualitassal kapcsolatosan; aszexualit<is es sziiiestollgyermekvaiialast61 val6 retteges (mely gyakran abortuszhoz vagy sterilizaci6 hoz vezet). Szamos tanulmany beszamol arr61, hogy a szexualis eroszakot kovetoen magasabb PTSD arany figyelheto meg, mint az eroszak egyeb formai kovctkezteben (id6zi Arcel 2002). A haboruban clkovetett szexualis eroszak aldozatainal azonban a PTSD nem kepes teljes egeszeben lefedni a hosszantart6 cs massziv traumatizaci6 hatasat, valamint a tarsadalmi-kulturalis komplexitast. A szcxualis eroszak lelki kovetkezmcnyei kozott a PTSD-n tul szamos egyeb pszichcs es magataruisi tiinctrc vonatkoz6an zavart allapitottak meg a szakemberek: major depresszi6, szorongasos zavarok, disszociativ zavarok, ongyilkossagi gondolatok es pr6balkozasok, szerhasznalat (Arecl 2002, Loncar es mtsai 2006), kfilonmz6 pszichoszomatikus tiinetek, hiszteroid reakci6, paranoia, intenzlv retteges (Avigad, Rahimi 2004), sze gyenlosseg, szemkontaktus keruicse, be5;zo(lpl'lobl~ mak es balk beszed (Bower es mtsai 2004).

5 KRO(, HARm' A KiNZAs ELMENYE MENEKULT NOKNEL kutatok (Liebling-Kalifani es mtsai 2008) az "identitas dekonstrukci6ja" fogalmat alkottak meg alternatfv konstrukci6nak, mely szorosan kapcsol6dik a konibban emlitett kfnzas szindroma specifikumahoz (Sommer, Genefke 1986). A szexualis eroszak a test es a Ielek legintimebb reszeit erinti, a szegyen, a megalazottsag es /1. felelem gyakran az elete vegeig kiseri az aldozatot. A szexualis eroszakot kovetoen a leggyakrabban a szexualis aktivitas csokkeneserol szamolnak be a vizsgalatok eredmenyei (idezi Arcel 2002), azonban a szexualis eletben bekovetkezett valtozasok n~m egyformak, vannak kutatasok, amelyek intenzivebb szexmilis aktivitast is talaltak a tiilelo nok egy koreben (Burgess, Holmstrom] 979, Shapiro, Schwarz 1997). A szexualis eroszak termeszetenel fogva magaban hordozza a "biinreszesseg" teves gondolatat, gyakran meg a legeroszakosabb esetekben is hibasnak es felelosnek erzik magukat a megeroszakolt nok, es nehezen szabadulnak a biintudat kinz6 erzesetol (Arcel es mtsai 1995). A traumatizaci6t es a biintudatot felerositi a komyezet elutasit6 es ignora16 attitiidje, mely foleg a patriarcbalis es a szexet tabukent kezelo tarsadalmakra jellemzo. A szexualis eroszak feldolgozasaban es a gy6gyulas folyamataban is meghataroz6 szerepet jatszik a szocialis komyezet. A kinzaslu[elljk terapitija integrativ szemleletet kovetel figyelembe veve a kinzas szeleskorii es komplex kovetkezmenyeit. A hatekony terapias formak ennek megfeleloen tobb teriiletet erintenek: megcelozzak a szerteagaz6 tiinetek csokkenteset, egy koherens traurna-narrativa kidolgozasat (beleertve a test-narrativumokkal va16 foglalkozast), a biztonsag, az ertelem, a bizalom, az intimitas, az identitas es az onbecsiiles helyreallitasat, valamint a biintudat es a szegyen atdolgozasat. Elengedhetetlen a terapeuta tamogat6, elfogad6, empatikus es megfeleloen hangolt hozzaallasa; a bizalomteljes kapcsolat kialakitasa a kinzastiilelok terapiajanak egyik sarokkove (Kinzie 2001). Ennek megfeleloen kittintetett szerepetjatszik az interszubjektivitas (Csabai 2007). MenekiiltJmigrans paciens eseten jelentos renyezo az interkulturalis erzekenyseg es a megertes, valamint a tagabb politikailkulturalislszocialis kontextus figyelembevetele. bertelen banasm6dot elt at a szarmazasi orszagaban, I I HAROM KtNZAsT TlJLltLT MENEKOLT NO ESETE A tovabbiakban harom eset bemutatasa kovetkezik, melyek menekiilt+..aborban vcgzctt terapi<is tevekeny segbol szarmaznak. A szerzok a "Cordelia Alapit vany a Szervezett Eroszak Aldozataiert" terapeutai kent magyarorszagi menekiilttaborokban dolgoznak. Az esetekben kozos, hogy a harom no menekiiltkent erkezett Magyarorszagra, kinzast vagy egyeb em valamint egyeb gyermekkori kapcsolati traumakat. Ennek hatasara mindharom szemely eseteben pszi cms- es szemelyisegzavarok figyelhetok meg: valto zatos es szamtalan pszichoszomatikus tiinettol szen vcdnek, identitas- es kapesolati zavarok jellemzok nijuk. Szupportiv, belatas-orientalt terapiaban reszesiiltek, melynek idotartama h6nap volt. Az esetek leirasanak kozeppontjaban a test, a szexualitas, az identitas es a kotodes all. Az anonimitas mcg 6rzcsc erdekeben megva]toztattuk a neveket. Neema Neema 37 eves etiop n6, egyedui erkezett Magyarorszagra. 12 evesen, a helyi tradici6knak megfeleloen, akarata ellenere csonldtottak a nemi szervet. Elbeszelese alapjan edesanyja lefogta, befogta a szajet, es igy hajtotuik vegre rajta a miiveletet, amely 6 sok fajdalommal jeirt, es hatasara nem kepes szexua:lis izgahnat att~lni. Sziileihez hasonl6an fiatal felnottkent elkezdctt az ellenzcki politikai mozgalomban tevekcnykedni. 26 evesen, az iskoiab61 hazafeie tartva a hclyi rendorok beparancsoltak a rendororsre, abol bczartak es negy rendor megeroszakolta. Az eset elott sziiz volt, es hatasara teherbe esett, fiugyermeket sziilt. Egy evvel kesobb az otthonaban megtamadtak a keriileti rendorok, megvertek es elvittek ot es fiu testvercii, Kisbabajat es hugat otthagytak a hazban. A rcndorsegen val1attak es megfenyegcttek, de nem bantottak fizikailag. Meg aznap kiengedtek, de nem tcrhc!ett vissza az otthonaba, onnant61 kezdve bujdosott es folyamatos fenyegetcttscgbcn elt. Ezt kovetoen elmcnekiilt az orszagb61, az6ta a csabldjar61 es a kisfiar61 nines informaci6ja. A fizikai bantalmazas nyomai fennmaradtak a hatan es mindkct tcrden. A tortentek utan folyamatosan alvaszavarral, depresszi6s tunetegyuttessel kiizdott. Rendszeresen remalmai voltak a bantalmazasr6l illetve a sziileirol, hogy veszelyben vannak. Leggyakoribb testi tunete az intenzfv fejfajas es sz6dules volt. Alkalmazkodasi k6pessege, 61etvezetese erasen beszukiilt, koncentracios es memoriazavart61 szcnvedett. Minden teren meglehet6sen felvilagosulatlannak bizonyult, mentalizacios kepcssegc gyengc volt. Beszamoloi tartalmaztak erzelmekre utal6 ki

6 PSZICHOTERApIA 21. EVFOLYAM 1. SZAM 2012, FEIlIWAlt 'ezeseket, de gyakori volt az erzelemmentes kommunikaci6, hiszen az elettapasztalatai erre tanitottak. A befogad6 allomason tart6zkod6 egyedi.ila1l6 eti6p. fiukkalj6 kapcsolatot apolt, "anyjukkent" gondoskodott r6luk, kotodott hozzajuk. Sziilei es fia irant alkalmankent kifejezte fokq,zott aggodalmat, kotodese azonban eroteljese~ ambivalens volt. Megjelcnese apolt es csinos, es Magyarorszagon tobb ferfival is kapcsolatba kerlilt. A tabori apol6no ertesitett szexualis uton tetjedo betegsegerol (herpesz) es tobb abortuszr61, melyetmagyarorszagon vegeztek; a tabor szemelyzete promiszkuis magatartassal vadolta Neemat. A terapiaban szegyenlosen "bevallotta", hogy volt egy szexualis kapcsolata Magyarorszagon, de bizonygatta, hogy mar vege es semmi oromot nem okoz neki a szexualis egyiittlet. Feltetelezhetoen a szeretet es a gondoskodas iranti vagya vezette a ferfiak katjaba uj otthonaban, akik azonban szexualis egyilttletet vartak el tole, es nem elegitettek ki a lelki megtartas (holding) iranti sziiksegletet. Terapiajaban kiemelt szerepet kapott az erzeseinek megfogalmazasa es az azokra, valaoont az elettortenetere val6 refiektaias; tovabba az onazonossag, az onertekeles es az onbizalom fejlesztese; valarnint az emberekben val6 bizalom megalapozasa, melynek fontos tere volt a terapias kapcsolat. Az iilesekre rendszeresen jart, kepesse valt megnyilni, de az erzebni tavolsagtartas nem sziint meg teljesen. Tizennyolc h6napja folyt a terapiaja, arnikor megelegelte a menekiiltugyi eljaras viszontagsagait es minden elozetes ertesites es bucsuzkodas nelkiil eltiint ket eti6p honfitarsaval egyiitt. Tovabbmenekiiltek Nyugat-Eur6paba egy jobb sors remenyeben. Fatima Fatima 32 eves roma szarmazasu koszov6i no, feijevel es harom iskolaskom gyermekevel erkezett Magyarorszagra. Edesanyja Nemetorszagba menekiilt, amikor Fatima 15 eves volt. Fatima kishligat magaval vitte, Fatimat azonban otthon hagyta, azzal az iiiiiggyel, hogy ugyis feijhez megy az udvarl6jahoz. Az igerete ellenere az edesanyja sosem tert vissza, csak Nemetorszagban talalkoztak ujra evekkel kesobb, arnikor Fatima a feijevel es a gyermekeivel elmenekiilt Koszov6b evesen mar tulelte a delszhlv es koszov6i habom borzalmait. A babomt kl5vetoen alban ferfiak ejszaka megtimadtak ot es a csaladjat otthonukban. A feijet megvertek, es kest szoritottak a nyakahoz. Fatimat a fetje szeme lattara levetkoztettek, megvertek es megeroszakoltak az alarcos ferfiak. Fatima az eroszak alatt disszociativ allapotba kerult, a feije besza- mo16ja szerint "ugy mozgattak es dobaltak a fcrfiak ot, mint egy babut", Kozben azt sulykoltak a ferjenck, hogy Fatima till szep hozza. A gyerekek is jelen voltak a tarnadas alatt, de oket nem bantottak a ferfiak. A legidosebb fill akkor ot eves volt es mar fel tudta fogni az esemenyek jelentoseget; az6ta "poszttraurnas beszedzavarban" szenved, arnely leginkabb klonot6nusos dadogasra hasonlit: nehezen, gorcsosen tudja csak elkezdeni a beszedet, a legzes eroteljesen galolt, es egyszerii motoros tic tarsul az igyekezetehez. A traurnatikus esetet kovetoen par nap mulva ujra visszatertek a korabbi elkovetok es ujra nitarnadtak Fatima feijere kovetelve, hogy hagyja el a feleseget. Ezutan dontottek ugy, hogy elhagyjak az orszagot, es Nemetorszagba menekiiltek. Nemetorszagban a feij munkat vailalt, a gyerekek iskolaba jartak es megtanultak nemerul, Fatima azonban otthon maradt es sok psziches es szomatikus problemaval kuzdott. Orvosr6l orvosra j:irt, ambulans pszichiatriai kezelesben is reszesiilt. Depreszszi6val, PTSD-vel, panik zavarral diagnosztizaltak, pszichofarrnakonokat szedett rendszeresen. Gyakran gyotorte sulyos OOgren, allergias reakci6kr6l es ekcemar61 szamolt be. A ketsegbeeses annyira elhatalmasodott rajta, hogy ongyilkossagot is megkiserelt. Psziches allapota miatt petevezetek-lekoteses muteten ment keresztiil, feijcnek csak ut6lag mondta el, aidt ez nagyon elkeseritett. Ezutan sulyosan megromlott a neoo eletiik, ami a szexualis eroszak 6ta valt labilissa. Muzulman vallasuk miatt soscm beszeltek az esetrol, csak,,rnetaforu" alkalmazasaval erintik a temat. Rettegett, hogy a feije ot hibaztatja a tortentekert, foleg azert, hogy egy bizonyos ponton - disszociativ allapotaban, illetvc azt kl5vetoen - nem volt kepes ellenallast tanusitani. 6 maga is biintudatot erzctt a nemi eroszak OOatt, illctve az infertilizaci6s mutct miatt, es arrol fantlizialt, hogy "visszacsinalja a mutetet". Fantaziaiban az is megjelent, hogy ujabb gyermekvallalassal megoldodnanak a ferjcvcl valo parkapcsolati problemak. Eroteijesen vagyott meleg es intim testi kapcsolatra a ferjevel, aki allitlisa szcrint evek ota nem ert hozza. Gycrmcknevelesi problemakkal kuzdott, foleg a serdiilo lanyaval voltak nehezsegci, aki kozclcdctt ahhoz az clctkorhoz, mint arnennyi Fatima volt, arnikor az anyja clhagyta. Fatima elso talalkozasunkkor rcndkiviil zavart volt, inkoherens modon bcszclt sz8.rnos fizikai es psziches panaszrol: fenyerzekcnyscg, migren, hanyinger, szorongas, ingerlekenyseg gyl5tl5rtc. Miutan bizalmaba fogadta a pszichologusat, es megtapasztalta, hogy.,el tudja visclni a sok tcsti tonctet", be latta, hogy valodi problemaja a ncmi eroszak traumaja. A terapia cls6 idoszakaban rcndkiviillabilis volt, aligjl5tt ki az elaotetitett szobab6l, kl5nnyen feszult es agresszfv lett. Fcj-,.

7 KlUX) ~.. HARDt A KiN7AS fllm(lnye MENEKOLT N()KN(;L flljasokm panaszkodott, cs keptelen volt c1bl.tni anyakent a szcrepct. Fcrje klscrtc ki azokban a ritka esctckben, amikor kimcrcszkedett a szobajilboj. Allando fclelcmbcn cit a befogado allomason lako albanok miau es a gyermckcit scm engedte szabadon jatszani a tabor teiillcten. TerapiajabaI! kiemelt szercpet kapott a bizalom es az onbecs'files helyreallitllsa, a szegyenerzet atdolgozasa, az elettorteneti narrativa kialakitasa, es a traumatikus elmenyek feldolgozasa. Terapias kapcsolatunk gyorsan elmelylilt miutan attortiik a fizikai tiinetek "gatjat";-eloterbe keiilltek a pozitiv atteteli es viszontatteteli erzesek. Folyamatosan tudatositani kellett magamban a rulinvolvalodas veszelyet, es igyekeztem atalakitani F atimanal az idealizalast es a megmento atteteli fantaziakat SikeIillt realis szintre hozni a kapcsolatot, hatllsara autentikus bizalom es kolcsonos tiszteiet alakult ki kozottilnk. Rendszeres pszichoterapia es gyogyszeres kezeies mellett enyhiiltek a psziches tiinetei, szocialis izolacioja csokkent, koherensebben kezdett el beszelni, kifejezetten nagy igenye lett az erzelmek es az elmenyek megosztasara. Kiegyensidyozottabba es magabiztosabba valt a viselkedese, onmekeiese realis szintet ert el. Megjelenesevel is lathatoan elkezdett foglalkozni, kiilsejet atvarazsolta csinos nove. Egy evvel a terapia kezdete utan mar kepesse vajt onfeledten oiiilni es nevetni, szamos szocialis kapcsolata lett a taborban (a koszovoi albanokat azonban tovabbra is keriilte), es szinte atvette a csaladf'6i szerepet azzal, hogy dolgozott es szervezte a csal<id iigyeit. A feijevei kialakult viszonya szeretetteljes volt, de - elmonmsa alapjan - meg mindig hianyzott koztuk az intirnitas es a testiseg. Ket evvel a terapia megkezdese utan megkaptak a vegleges kiutasitas hatarozatat. Magyarorszagrol kenytelenek voltak visszaterni Koszovoba, ahol tovabbra is fenyegetett a romak helyzete. Fatima ketsegbeesett, a szomatikus tiinetei felerosodtek, ugy erezte bekovetkezett a rettegctt sorsuk. A terapiaja folytatooott, par bet utan elfogadta a nebez realitast, es kepesse valt racionalis terveken is gondolkodni. Rendkiviili lelki erorol tett tanubizonysagot az elkovetkezo honapokban, megkiizdesi kepessege - a koriilmenyekhez kepest - kifejezetten magas szintet ert el. Fatima menedzselte a csalad iigyeit, es igyekezett minden tole telbetot megtenni azert, hogy megmentse a csaladjat. A tabori szemelyzet es kiilonbozo segelyszervezetek segitsegevel el6kcszitettek a hazakolwzest, es szomoruan, de meger6sodve es bizakodoan bucsuzott. Koszov6ba visszaterve folytatodtak a szocialis es etnikai probiemak, Fatima' negy h6nap mulva ernlorakkal diagnosztizaltak. Sikercsen megmiitottek, de eletminosege es lelki ereje jelent6sco csokkent. Amara Amara 31 eves palesztin no, Gazab61 menekult Magyarorszagra ket kisfiaval es ferjevel. Masfel eves koraban az edesanyja elbagyta az apjat es a cseesemokoru fiu testveret. Apja par ev mulva ujrahazasodott, es onnantol kezdve az elete atalakult a klaszszikus Hamupipoke tortenet horrorisztikus valtozatava. A mostohaanyja es az edesapja bezarva tartottak egy fires szobaban, ok hataroztak meg, hogy mikor mehet ki we-re, egy res en keresztiil adtak neki enni, dolgoztattak a haztart:isban, es szamos egyeb modon is megalaztak, bantalmaztak. Viselkedesiik teljesen inkonzekvens volt, Amara sosem tudta, hogy mivel erheti el a megemgedettsegiiket, illetve mivel haragitja magara fogvatart6it, es ezert folyton igyekezett megfelelni nekik. A vereseket gyakran az apja es a mostohaanyja altai elmeselt tortenetek el5ztek meg, melyekben a foszerep 15 "rossz kislany" Amara volt. Edesanyja sosem hitogatta Amarat, es ujrahazasodott. 18 eves koraban anyai nagyapja segitsegevel kiszabadult a fogsagb61, a nagyapja hazassagot szervezett meg a szamara, es hozzaadta Amarat egy beduinhoz, Ahmedhez. Ahmeddel harom fiu gyermekfik sziiletett, azonban a legidosebbik bet evesen egy civileket ert bombatamadas soran meghalt. Amara sok zavart elt at az anyasag korai idoszakaban, gyermekeinek a sirasa rettento szorongassal es tehetetlenseggel tolwtte el. Rendszeresen elofordult, hogy a frusztraci6jat nem tudta tovabb kezelni es er5szakkal pr6balta lees endesesiteni a eseesemoket, megr<izta vagy ledobta 5ket. Esetenkent hangokat is hallott, melyek arra buzditottak, hogy olje meg a gyereket. Elso gyermekenek a halala utan a csalad Magyarorszagra menekiilt. Amara kezdetben a fcrjcvel crkezett a terapias iilesekre, a legtobbet Ahmed beszelt, 5 meselte el a felesege helyett Amara traumatikus multjat. Latsz6 lag tamogato es agg6d6 ferj Ahmed, a sors kompenzaei6ja Amara nyomorusagos gyerekkoniert. Azon ban miutan sikeriilt elintezni, hogy Amara egyediil jelenjen meg az iileseken, rogt~n arrol meselt, hogy legnagyobb akut probiemaja a ferjcvel val6 kapcsolata, aki nem tudja megadni neki azt a szeretetct es odaadast, amire vagyik. Elpanaszolta, hogy a fcrje sosem dicseri meg, soha nem ismeri el az igyekezetet, nem viszonozza kedveskedescit es meglehctosen goromba es rideg velc. Szexualis eletfiket esak Ahmed vagya batarozza meg, cs nelkiilozi a koles~nosseget, az intimitast 68 a gyengedseget. Amara a taborban 616 tobbi arab asszonyt61 ertesiilt a szexualis gy6ny61t61. arncl)' korabban szamara ismcretlen volt. Alnaraalayon frusztralt, elkeseredctt I 8

8 It cs tehetetlennek erezte magat a ferjevel szem, Legf6bb vagya, hogy elismerjek es szeressek amit leginkabb a ferjetol var el Fo pszichoszo 'kus runetei a szekrekedes, az alhasi fajdalmak a fejf<ijas, Onertekelese zavart, testet keptelen el "",«Uti.', szoci.ily..an gatolt, bizonytalan, Parterapias KC:iWernl:my'ezlesUlllK (pszichiater kollegaval kozosen iilesek) hamarosan meghiusult, ugyanis Ahmunkat vallalt es nem ert ra tobbe a mi munka UVJIU\.L'""U. Nehany paros iiles soran azonban kide I11lt, hogy kiilo@ls jatszma zajlik a ferj es a feleseg k6zott, amihez hozzatartozik Amara elegedetlenkedcse es Ahmednek a provokahisa (Amara a hiszterjas not jatssza), valamint Ahmed durvasaga es mogorvasaga (Ahmed szerepe a patriarchalis, durva es ont6rvenyii fetj). Elbeszelnek egymas mellett, amikor felsoroljak egymassal szemben a panaszaikat, de mindezt cinkos mosollyal teszik. Nebez elerni az egymas iranti mentalizaci6 megval6sulasat, folyton onrnagukr61 beszelnek. Amara egyeni tcrapiaja tovabb folytat6dott, es elmelyiilt a komplex traumatikus elmenyek, a gyerekkori szenvedesek es a meghataroz6 kapcsolatainak feldolgozasa. Eloterbe kernlt az uj elettorteneti narrativa megalkotasa, kiilonos figyelmet szentelve a szegyennel es az alkalmatlansag-erzettel atitatott poszttraumas identitas atalakftasara. A terapias ""ali'... ~.V".~ tunk viharos volt, Amara atteteli erzeseiben gyllk. ran kifejezte inintam erzett haragjat, amiert nem vagyok kepes "meggy6gyitani" ot, foleg ami a ferjevel val6 kapcsolatat erinti, A terapia egyik to eleme a mentalizalas elosegitese lett, amely a terapias kapcsolat bonyolult atteteli-viszontatteteli mechanizmusain kereszrul zajlott. Tiz h6nappal a terapia megkezdese utan kidernlt, hogy teherbe esett, amelyhez rendkiviil ambivalensen viszonyult. Egyreszt megjelent mar a fantaziaiban, hogy egy ujabb gyermekkel a ferje kedv6ben jarna, esetleg megoldana parkapcsolati probh~maikat, azonban rettegett ami, hogy ujra eluralkodik rajta anyakent a tehetetlenseg es az agresszi6. Elojottek sajat anyjaval kapcsolatos erzesei es mely fajdalma, hogy edesanyja intenziv igyekezete ellenere sem erdeklodott iranta, unokaira sem volt kivancsi. Amara mindig magara maradt anyasagaban, edesanyja vagy ferje tamogatasara nem szamithatott. Egy Mnappal a terhesseg megallapitasat kovetoen a fcrje dontese alapjan kikoltoztek a taborb61, ami a terapia veget jelentette. Az utols6 iitesre magaval hozta a magzatjanak uitrahang kepet, amit felve, de izgatottan megmutatott. Hat Mnap mulva egeszscges kislanyt hozott a vilagra. KONKLUZIO A kinzas traumaja komplex es hosszantart6 kovetkezmenyekkel jar; a tulelok szemelyes identitasa, kapcsolatai es mindennapi miikodesiik is zavart szenved. Az esetismertetesek mindharom alanya gyermekkori kapesolati traumakat elt at, politikai/etnikai hatterii eroszakot, valamint a menekiilt lethez kapcsol6d6 viszontagsagokat es megpr6bajtatasokat. A szerteagaz6 pszicbes tiinetek mellett kozponti jelentosegil a harom no eseteben az identitas, a testi identitas, a szexualitas es a kotodes zavara. Eagle (2007) modelljet aiapul veve megallapithat6 a kotodes- es szexualitas-rendszer integra Jatlansaga, ami visszavezetheto - a fenti esetekben is - korai kapesolati zavarokra, kesobbi traumatikus elmenyekre, valamint a hozzajuk kapcsol6d6 fantaziakra, vagyakra, elharftasokra. Mindharom esetben meghataroz6 szerepet jatszott a tenipias kapcsolat sajatos dinamik<ija, melynek kozos jellemzoje volt a traumas attetel-viszontattetel mechanizmusa. Ennek to jellegzetessege a paciens-elkovet6-terapeuta triad dinamikcija, melyben a terapeuta hoi az ornnipotens megmento, hoi a kegyetlen elkoveto vagy erzeketlen szemtanu szerepebe kernl. A bantalmaz6 kapcsolat tehat jell emzoen ujrajatsz6dik a tenipiaban is. A trauma-tentpia soran kialakul6 viszontatteteli erzesek szinten meghataroz6k, a tcrapeuta a borzalmak tanujakent atelhet szamos megterhelo erzest, ami a trauma "ragalyos" termeszetehez tartozik, es masod lagos (vikariai6) traumatizaci6hoz vezethet. A viszontatteteli erzesek szeles spektrumot fednek Ie. Wilson es Lindy (1994) a trauma-terapiaban elm ordul6 viszontattetelt k6t nagy csoportra osztjak: I. tfpusu elkeiiilo viszontattetelt es II. tipusu tul-involvah viszontattetelt kiilonitenek el a szerzok. A fentiek f6nyeben levonhat6 a kovetkcztetes, hogy a PTSD kateg6riaja onmagaban nem fedi Ie a kinzastulelok elmenyvilaganak osszetettseget, hiszen - ahogy az ismertetett esetekbol is lathattuk - a bizalom, a szelf-idcntitas, a testiseg es a kotodes scriliese jclentos szerepet jatszik a tulclok pszichopatol6giajaban. Ehhez hozzaad6dnak a szexuaiis jcllegil kinzas es eroszak sajatos - intimitast es nemiseget erinto - hatasai. Kovetkczmenykepp olyan atfog6bb diagnosztikus megkozelitesre van sziikseg a kinzastuiclok esetcben, amely nagy hangsiilyt fektet azokra a valtozasokra, melyek a szclf, szclf-test es szclfmasik dimenzi6it is erintik (p61daul komplex PTSD). 9

9 Kl!.o(J- HARm A KfNzAs ELMENYE MENEKULT NOKN.EL tobblet-traumakjelenlete (tobbszoros gyasz, gyoker vesztes, a menekiiltiigyi eljaras viszontagsagai es az integraci6 nehezsegei), melyek a terapi<ikra is ero sen kihatnak, szelsoseges esetben megszakitjak az egyilttmiikodest. Az interperszonalis traumak es a kinzas rombol6 hamsanak megf6kezese es atdolgo zasa ennek megfeleloen nagy erofeszitest, kreativi mst es lelekjelenletet kovete1 a tuleloktol es a segitoktol egyarant. Az ajland6 belso kiizdelem legyozesere a terapeutanak a trauma-tenipia soran fontos ujra tudatositani es foglalkozni sajat traumatikus elmenyeive1, az elethez val6 alapveto viszonyulasaval es a vilagba vetett hitevel, hogy kepes' legyen megbirk6zni a terapia altai kivaltott intenziv erzelmekkel es gondolatokkal. Elengedhetetlen resze akinzastuielokkel valo foglalkozasnak a szupervizio es a terapias szerzodes. A menekiilt tuielokkel va16 tenipias munka szamara tovabbi kihfvast jelent a menekiilt-lethez tartoz6 KITEKINTES THE EXPERIENCE OF TORTURE AMONG REFUGEE WOMEN The aim oftorture is to cause severe pain and suffering in order to undermine the values, beli and selfconcept ofthe victim. The specialists have developed various diagnostic categories to describe the multifaceted sequel oftorture: survival syndrome, torture syndrome, complex posttraumatic stress disorder. A common feature ofthese syndromes is the emphasis ofidentity changes as a result ofdramatisation, which is a particular goal ofthe perpetrators. The experienced physical pain and bodily reactions contribute greatly to the psychological consequences oftorture. The psychological pressure and physicalpain together force the victim into a submissive and regressive position, leading to the fragmentation ofpersonality, and causing long-lasting shame, humiliation andfear among survivors. The therapy oftorture survivors involves the reconstruction oftrust, intimacy, attachment and identity, andthe formation ofa new trauma narrative. The secondpart ofthe article presents the case ofthree tortured women refugees and their therapies. The case studies stem from therapeutic work in Hungarian refugee shelters, andthey present the reality andcommon features offemale torture survivors. The relationship between torture, identity, body identity, attachment and sexuality is a central focus ofall three cases. Key words: torture - identity body - attachment - sexuality Hivatkozott irodalom Arcel T. L. (2002): Sexual torture: StilI a hidden problem. Torture, 12:3-4. Arcel T. L., Folnegovic-Smalc v., Kozaric-Kovacic D., Marusic A. szerk. (1995): Psychosocial help to war victims: Women refugees and their families. Copenhagen, International Rehabilitation Council for Torture Victims (IRCT). Avigad, J., Rahimi, Z. (2004): Impact of rape on the family. In Peel, M. szerk.: Rape as a method oftorture. London, Medical Foundation for the Care of Victims oftorture, Bower, Jr, R. D., Pahl, L., Bernstein, M. A. (2004): Case presentation of a tattoo-mutilated, Bosnia torture survivor: Utilising a community-based multi-disciplinary treatment network model. Journal on Rehabilitation for Torture Victims and Prevention oftorture, 14: Burgess, A. W., Holmstrom, L. L. (1979): Rape: Sexual disruption and recovery. American Journal of Orthopsychiatry,49: Chodoff. P. (1963): Late effects ofthe concentration camp syndrome. Archives of General Psychiatry, 8: CbodotT, P. (1969): Depression and guilt among concentration camp survivors: comments of a survivor, Existential Psychology, 7: Csabai M. (2007): TIlnetvandorhis. A hiszterhit61 a kr6nikus f8radtsagig. Budapest, J6szOveg Mfihely. Eagle, M. N. (2007): Attachment and sexuality. In Diamond, D., Blatt, S. I, Lichtenberg, J. szerk.: Attachmcnt and scxuality. Hillsdale, NJ, Analytic Press, Eitinger, L. (1961): Pathology of the concentration camp syndrome. Archives of General Psychiatry, 5: Hardi L. (2008): Menektllok pszichoterapias es pszichoszocialis segitese. Psychiatria Hungarica, 23: Herman, J. (2003): Trauma es gy6gyulas. Budapest, Hatter Kiad6 Kave Kiad6 NANE EgyesUlet. Kinzie, 1. D. (2001): Cross cultural treatment ofptsd. In: Wilson, J. p" Friedman, M. J., Lindy, J. D. szerk.: Treating psychological trauma and PTSD. New York, Guilford Kristeva, J. (1980): Pouvoirs de I'horreur. Paris, Seuil. Krystal, H. szerk. (1968): Massive psychic trauma, New York, International Universities Press. Liebling-Kalifani, H., Ojiambo-Ochicng, R., Marshall, A., Were-Oguttu, 1., Musisi, S., Kinyanda, E. (2008): Violence against women in Northern Upnda: The neglected health consequences of war. Journal oflnccmational Women's Studies, 9:] 74 ] 92.. Lont!ar, M., Medved, Psychological 1995 war in Croatian Medical Lunde, I., and the treatment of its 10

10 PSZICHOTERAPIA' 21. EVFOLYAM 1. SZAM FIlBRUAR consequences. Current treatments approaches. Cambridge, Cambridge University Press, Niederland, W. G. (1968): Clinical observations on the "survivor syndrome": symposium on psychic traumatization through social catastrophe. International Journal of Psycho Analysis, 49: Oravecz R. (2004): A gyermekjwri szexualis abuzus kezehsse es kovetkezmenyei. Addifd'oI6gia, 4: Rauchfieisch, V. (1996): Allgegenwart der Gewalt. 2. kiadas, Gottingen, Vandenhoek und Ruprecht. Scarry, E. (1985): The body in pain: the making and unmaking ofthe world. New York, Oxford University Press. Shapiro, B. L., SchwarZ';-J. C. (l997): Date rape: Its relationship to trauma symptoms and sexual self-esteem. Journal of Interpersonal Violence, 12: Sornnier, F. E., Genefke, I. K. (1986): Psychotherapy for victims oftorture. British Journal ofpsychiatry, 149: Sornnier, F. E., Vesti, Kastrup, M., Genefke, I. K. (1992): Psychosocial consequences of torture: Current knowledge and evidence. In Basuglu, M., szerk.: Torture and its consequences. Current treatments approaches. Cambridge, Cambridge University Press, Vifiar, M. N. (2005): The specificity oftorture as trauma: The human wilderness when words fail. International Journal of Psychoanalysis, 86: Wilson, J. P., Lindy, J. D. (1994): Countertransference in the treatment of PTSD. New York, Guilford. A szerziik elerhetiisege: Kroo Adrienn adriennkroo@gmau.com Hardi Lilla lilhardi@gmail.com Cordelia Alapitvany a Szervezett EroszakAldozataiert 1136 Budapest, Balzac u. 37. A Pszichoterapia szakfoly6irat evi el6fizetesi dijai: Maganel6fizet6k drja: 8.500,- Ft KozOleti el6fizet6k dija: ,- Ft. Az osszegek tartalmazzak az AFA-t. Afoly6irat el6fizet6i kedvezmenyesen vehetnek reszt a Pszichoterapia foly6iratkonferenciajan Tovabbi informaci6k: EI6fizetesi adatok megujitasa: Az el6fizetesi dljat a MentalPort Kft bankszamlaszaman lehet rendezni, atutali~ssal. A befizetes utan minden esetben koldonk szamlat. Kiss Emese szerkeszt6seg; titkar