KOMPETENCIAALAPÚ. kor zenéje zárja. Az utolsó fejezet a klasszika, amely három kivételes tehetségű zeneszerző: Haydn, Mozart és Beethoven alkotásait

Átírás

1 KOMPETENCIAALAPÚ AP !"#$%##&'()*+,)'-.-/ & Ének-zene a középiskolák számára I. kötet Ének-zene a középiskolák számára I. kötet Megújult középiskolás ének-zene tankönyveink kronológiai sorrendben tárgyalják a zenetörténeti korszakokat. Az átdolgozott I. kötet a magyar népzenét ismertető fejezettel kezdődik, gazdag anyagot kínálva a pedagógusnak a válogatásra a régi stílusú népdaloktól a siratókon keresztül a legszebb népballadákig. Ezután áttekinti az ókor, a középkor és a reneszánsz zenéjét, külön figyelmet szentelve a magyarországi reneszánsz két jeles képviselőjének: Tinódi Sebestyénnek és Bakfark Bálintnak. A barokk zenével foglalkozó fejezet valamennyi jelentős barokk zeneszerző rövid életrajzát ismerteti. A korszak kiemelkedő francia, olasz, német mesterei közül G. F. Händel és J. S. Bach több művét is elemzi, összefoglalva a barokk legjelentősebb hangszeres műfajait. A fejezetet a magyar barokk bemutatása, valamint a kuruc kor zenéje zárja. Az utolsó fejezet a klasszika, amely három kivételes tehetségű zeneszerző: Haydn, Mozart és Beethoven alkotásait vonultatja fel, és méltatja a korszak magyar zenéjét is. Újak a tankönyvben az egyes fejezetek összefoglalását (és az ének-zene érettségire való felkészülést) segítő Még több a... című projektfeladatok, amelyek egy-egy zeneszerző életéhez vagy a korszak művelődéstörténetéhez kapcsolódnak. Németh Endréné Békefi Zsuzsanna &&343&#222&&5##5#62!7

2 AP963_Ének-zene.qxd 10/10/13 10:34 Page A barokk zene Barokk zeneszerzôk a barokk voltaképpen nem is egyéb, mint a zene viharos betódulása az élet minden területére. Az izgalom, a színesség, a felfokozott életigény és mozgásvágy, a szertelen gesztus, a végtelen megújuló szédülete, a folytonos tántorgás örvények és hegycsúcsok, éjféli víziók és harsonás diadalmenetek között, az egész élet átváltozása ragyogó színjátékká (Szabolcsi Bence: A zene története) A zenei barokk a legnagyobb formaalkotó korszak. A században párhuzamosan jöttek létre és fejlôdtek az énekes és hangszeres mûfajok. A reneszánsz és a barokk zenei korszak átmeneti éveiben élt és alkotott Claudio Monteverdi (klaudió; ), a barokk opera megteremtôje. Magyarországon is járt a mantuai herceggel. Az elsô opera megjelenésétôl számítjuk a zenei barokk kor kezdetét (1600). A passió mûfaj elsô nagy mestere Heinrich Schütz (sücc; ), a barokk zene itáliai forradalmának fô közvetítôje német földön. Megvalósította a firenzei Camerata C. Monteverdi (kámerátá) központi gondolatát: a zene alapvetô célja a szöveg szuggesztív kifejezése. A firenzei születésû, de gyermekkorától haláláig Franciaországban élô JeanBaptiste Lully (zsanbátiszt lülli; ) XIV. Lajos uralkodása alatt a királyi udvarban szolgált. Hegedült, tagja volt a tánckarnak, Molière (molier) társszerzôje volt több balettkomédiában és zenés tragédiában ben a francia udvar vezetô muzsikusa lett. Erôszakos módszereivel meghatározó szerepet töltött be a párizsi zenei életben. Vezénylés közben, az akkori szokásnak megfelelôen, hosszú bottal ütötte a padlót. Halálát az okozta, hogy egy ütés a lábát érte, és a seb vérmérgezést idézett elô. Éppen a Te Deumot vezényelte, melyet a király szerencsés felgyógyulására írt. Arcangelo Corelli (árkándzseló korelli; ) kiváló hegedûjátékos, koncertmester és zeneszerzô. Minden mûfajban remekmûveket alkotott, de concertói és concerto grossói nélkül nehéz elképzelni e mûfajok fejlôdését. A barokk kor egyik legsokoldalúbb angol zeneszerzôje Henry Purcell (pörszl; ) mind énekes, mind hangszeres alkotásaival. Az angol barokk opera megteremtôje. Legfôbb mûve a Dido és Aeneas (dídó és éneász) címû operája. Alessandro Scarlatti (álesszándró szkárlátti; ) a velencei opera hagyományaimária-oltár (Eger, ) ra támaszkodott. A 18. században a kiemelke(a passaui Boldogasszony-kegykép másolata) dô nápolyi operaiskola megalapítója volt.

3 A barokk zene 59 François Couperin (franszoá kupren; ) Corellit követve sok triószonátát írt. Franciaországban 240 csembalódarabja jelent meg, melyek a barokk zeneirodalom remekei. Ma is nagy népszerûségnek örvendenek a hangversenypódiumokon. Mûvészete hatással volt J. S. Bach mûveire. Életének nagy részét szülôvárosában, Velencében töltötte Antonio Vivaldi ( ), a Corelli utáni nemzedék vezetô hegedûvirtuóza, a szólóversenymû kiváló komponistája. A hegedûn kívül mindenfajta szólóhangszerre és hangszercsoportra, valamint vonószenekarra írt mûveket. Hosszú idôn át a velencei leánynevelô intézetben mûködött hegedûtanárként, karmesterként és zeneszerzôként. J. S. Bach fiatal korában nagy figyelemmel tanulmányozta A. Vivaldi J. S. Bach az olasz concertóirodalmat, abból is leginkább Vivaldi mûveit. Közülük többet átdolgozott billentyûs hangszerekre. Jean-Philippe Rameau (zsan-filip ramó; ) a zenetörténet egyik legkülönösebb zenészpályáját futotta be. Ötvenéves koráig orgonistaként és zeneszerzéstanárként mûködött, csembalódarabokat komponált, és megírta korszakalkotó összhangzattankönyvét ban kezdett operát írni. A 18. század legizgalmasabb tehetségei között tartjuk ôt számon. Johann Sebastian Bach, a zenetörténet kimagasló egyénisége 1685-ben született a németországi Eisenachban. Korán árvaságra jutott, így bátyjától, Johann Christian Bachtól tanult zenét. Tizenöt éves korában Lüneburgban kórusénekes, három évvel késôbb Weimarban zenekari hegedûs, majd Arnstadtban templomi orgonista lett ben nôül vette unokahúgát, Maria Barbara Bachot, és Mühlhausenbe költözött. A következô évben már ismét Weimarban mûködött, ezúttal kilenc évig maradt ott, majd Köthenben lett udvari muzsikus. Felesége 1720-ban meghalt, egy év múlva másodszor is megnôsült: Anna Magdalena Wilckent vette el tól élete végéig a lipcsei Tamás-templom karnagya és az iskola tanára volt táján szembetegség támadta meg ben sikertelen operáció után teljesen megvakult, és még ugyanabban az évben agyszélhûdés következtében meghalt. Húsz gyermeke közül csupán kilenc élte túl az apját. Közülük négy híres zenész, zeneszerzô lett. Az utókorra hatalmas életmûvet hagyott: János- és Máté-passió, h-moll mise, 3 oratórium, Magnificat, több mint 200 egyházi kantáta, 23 világi kantáta, 250 négyszólamú korálfeldolgozás, 6 zenekari (Brandenburgi) concerto, közel 20 versenymû, kamarazene, orgona- és csembalómûvek (köztük a Das wohltemperierte Klavier és A fúga mûvészete meghatározatlan létszámú együttesre) fûzôdnek a nevéhez. A Bach szó jelentése: patak. Beethoven azt mondta róla: Nem pataknak, tengernek kellene hívni! Neve (B-A-C-H) több zeneszerzôt arra inspirált, hogy zenemûve témájául válassza e négy hangot.

4 76 A barokk zene Händel idejében gyakran sétahajóztak a Temzén a feldíszített bárkákon, kivilágított, zenés hajókon augusztus 22-én I. György király hajóján saját zenekara játszott. Egy másik hajóról áthallatszó zene azonban I. Györgyöt meghatotta. Mikor a király megtudta, hogy a zenekart Händel vezeti, jó hangulatban lévén, a korábban kegyvesztett zeneszerzônek megbocsátott. Händel késôbb (1740-ben) Vízizene címmel tette közzé azt a huszonöt rövidebb mûvet, melyet az évek során a sétahajózási alkalmakra írt. A Temze a Fehér Toronnyal Largo-allegro F-dúr szvit (Vízizene) * G. F. Händel

5 A barokk zene ejts: er

6 122 A klasszikus kor Még több a klasszikus korról Ha elolvastátok a történeteket, alkossatok csoportokat! Kutassatok az interneten vagy a könyvtárban, és válaszoljatok a kérdésekre! Haydn korában egyre többen jártak hangversenyekre. Sokan csak azért mentek el, hogy megmutassák az új ruhájukat. Mivel a zene nem túlzottan érdekelte ôket, el-elszunnyadtak. Haydn állítólag azért írta híres Dobütés szimfóniáját, hogy ôket felébressze. A 2. tétel (Andante) nagyon halkan (pp) kezdôdik, majd hirtelen egy hangos (ff) dobütés hallatszik. Monika és Hans-Günter Hermann Zenetörténet gyerekeknek címû könyve alapján. (Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2007) I. csoport Milyen öltözékben jártak a hölgyek Haydn korában? Milyen fehérnemût, cipôt, kalapot viseltek? Milyen textilekbôl varrták a ruháikat? Tervezzetek divatos korabeli nôi ruhákat! Haydnnak nem volt gondja a parókával, mert egy borbélymester volt az apósa. A felesége azonban sok bosszúságot okozott a zeneszerzônek. Gyakran férje kéziratain próbálta ki a hajsütô vasat, vagy csíkokra tépte ôket, s arra csavarta fel a haját. Gál György Sándor A zene története címû könyve alapján. (Dante Könyvkiadó, Bp., 1937) II. csoport Hogy alakult ki a paróka? Kik hordták elôször? Melyik korban volt a legdivatosabb? Hogy néztek ki a legkülönlegesebb férfi- és nôi parókák? Mozart 7 éves korában megcsókolta Bécsben Mária Teréziát. A kisfiú Párizsban Madame Pompadourhoz közeledett hasonló szándékkal. Az asszony azonban eltolta magától a gyereket, a frizuráját és a sminkjét féltette. Mozart sértôdötten így szólt: Kicsoda maga, hogy nem akar megcsókolni? Engem még a császárnô is megcsókolt! Így aztán Mozart továbbra is császárnôpárti maradt. A Zenélô óra: Történetek zenérôl és zeneszerzôkrôl címû könyv alapján. (Összegyûjtötte és elmond ja: Fodor Gyula, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadása, Bp., é. n.) III. csoport Hogy teltek a gyermek Mozart napjai? Hány éves korában írta elsô mûvét? Miért volt híres Madame Pompadour? Hogy sminkelték magukat a korabeli hölgyek? Milyen flastromokat használtak? IV. csoport Ki találta föl a kalapácszongorát? Miért volt rá szükség? Mely hangszercsoportba tartozik a baryton? Ki írta a legtöbb mûvet erre a hangszerre? Hallhatta-e Haydn Mozart Varázsfuvoláját? Miért rendhagyó Beethoven IX. szimfóniája?

7 128 Elôszó...3 Néked zeng ez a dal (Vecchi)...4 Himnusz (Erkel)...6 A magyar népzene...7 Népdalaink keletkezése...7 A magyar népdalok...9 Megrakják a tüzet*...10 Megkötöm lovamat*...10 Annyi bánat a szívemen*...11 Röpülj, páva, röpülj*...11 Elindultam szép hazámbul*...12 Béreslegény*...12 Hej, rozmaring, rozmaring*...13 Árva madár...12 Beteg asszony*...14 Duna-parton van egy malom*...14 Szivárvány havasán*...15 Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet*...16 Körösfôi kertek alatt*...16 Sirató...17 Katona vagyok én*...18 Aj, sirass, édesanyám...19 A népballada...19 Kômûves Kelemen...21 Gyere velem, Molnár Anna...22 Kádár Kata...23 Görög Ilona...24 A zene története...25 Mi a zene?...25 A primitív zene...25 Az ókor zenéje...27 Óda (Pindarosz)...28 A középkor zenéje...29 Gregorián himnusz...29 Alleluja...30 Ut queant laxis...31 Nyári ének (d Arras)...32 Jube Domine Organum (részlet)...33 Trubadúrének...33 A magyar mûzene a 15. századig...34 Ómagyar Mária-siralom...35 Összefoglaló táblázat...37 Még több a középkorról...38 A reneszánsz zene...39 A reneszánsz legjelentôsebb zeneszerzôi...40 Reneszánsz mûfajok...41 L homme armé...42 Et incarnatus est (de la Rue)...42 Ave vera virginitas (des Prés)...43 Jesu, rex admirabilis (Palestrina)...45 Táncdal (Gervaise)...46 Zsoldos szerenád (Lassus)...47 A reneszánsz Magyarországon...48 Sok királról, császárról (Tinódi)...50 Bocsásd meg, Úristen...52 Reménységem nincs már nékem (Regnart)...52 Összefoglalás...54 Még több a reneszánszról...55 A barokk zene...56 Szól a puska (Caldara)...57 Tartalom Halleluja (Hayes)...57 Barokk zeneszerzôk...58 Barokk zenei mûfajok...60 Echo (Visszhang) kórus (Purcell)...62 Csordul a könnyem (Händel)...63 Messiás (Händel)...64 Máté-passió (Bach)...65 Ragyogva tûz a napsugár (Bach)...67 A barokk hangszeres zene...68 A tavasz (La primavera) (Vivaldi)...69 A tél (L inverno) (Vivaldi)...70 II. (F-dúr) Brandenburgi verseny (Bach)...71 Aratók (Couperin)...72 h-moll szvit (Bach)...74 F-dúr szvit (Vízizene) (Händel)...76 c-moll prelúdium és fúga (Bach)...79 Magyar mûzene a barokk korban...80 Veni Creator Spiritus (Esterházy)...80 Áll elôttem egy virágszál...83 Apor Lázár tánca...84 Magyar tánc...84 A kuruc kor zenéje...86 Arany ideim folyása*...86 Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi!*...87 Összefoglalás...88 Még több a barokkról...89 A klasszikus kor...90 A klasszikus stílus...91 A klasszikus zene stílusjegyei...91 A klasszikus zene formái...92 A szonátaforma...93 Egykedvûség (Haydn)...94 A bécsi klasszikus zeneszerzôk...96 Éliás (Mozart)...97 Gyermekjáték (Mozart)...97 Requiem Lacrymosa (Mozart)...99 Urians Reise um die Welt (Beethoven) Hangszeres mûfajok A-dúr zongoraszonáta No. 9. (Mozart) C-dúr vonósnégyes (Haydn) D-dúr hegedûverseny (Beethoven) V. (c-moll) Sors szimfónia (Beethoven) Örömóda (Beethoven) Klasszikus énekes mûfajok Évszakok (Haydn) Hogyha tán, gróf uram (Mozart) Most pedig vége a szép idôknek (Mozart) Cherubino belépôje (Mozart) Cherubino ariettája (Mozart) A 18. század magyar zenéje Nem nyughatom, csak bujdosom Ej, haj, gyöngyvirág Nem leszek én már szerelmes Pataki diákdal (Farkas) A verbunkos kialakulása V. Magyar tánc (Brahms) Összefoglalás Még több a klasszikus korról Az eddig tanult zeneelméleti ismeretek rendszerezése Zenei kisszótár Forrásjegyzék...127

8 KOMPETENCIAALAPÚ AP !"#$%##&'()*+,)'-.-/ & Ének-zene a középiskolák számára I. kötet Ének-zene a középiskolák számára I. kötet Megújult középiskolás ének-zene tankönyveink kronológiai sorrendben tárgyalják a zenetörténeti korszakokat. Az átdolgozott I. kötet a magyar népzenét ismertető fejezettel kezdődik, gazdag anyagot kínálva a pedagógusnak a válogatásra a régi stílusú népdaloktól a siratókon keresztül a legszebb népballadákig. Ezután áttekinti az ókor, a középkor és a reneszánsz zenéjét, külön figyelmet szentelve a magyarországi reneszánsz két jeles képviselőjének: Tinódi Sebestyénnek és Bakfark Bálintnak. A barokk zenével foglalkozó fejezet valamennyi jelentős barokk zeneszerző rövid életrajzát ismerteti. A korszak kiemelkedő francia, olasz, német mesterei közül G. F. Händel és J. S. Bach több művét is elemzi, összefoglalva a barokk legjelentősebb hangszeres műfajait. A fejezetet a magyar barokk bemutatása, valamint a kuruc kor zenéje zárja. Az utolsó fejezet a klasszika, amely három kivételes tehetségű zeneszerző: Haydn, Mozart és Beethoven alkotásait vonultatja fel, és méltatja a korszak magyar zenéjét is. Újak a tankönyvben az egyes fejezetek összefoglalását (és az ének-zene érettségire való felkészülést) segítő Még több a... című projektfeladatok, amelyek egy-egy zeneszerző életéhez vagy a korszak művelődéstörténetéhez kapcsolódnak. Németh Endréné Békefi Zsuzsanna &&343&#222&&5##5#62!7