Családi Gazdasági Nemzeti Iránymutatása Magyarország

Átírás

1 Családi Gazdasági Nemzeti Iránymutatása Magyarország IYFF + 10 Magyar NemzetiBizottság

2 A családi gazdaságok koncepciója és jellemzése A mai felgyorsult és bonyolult világban különös aktualitása van a családi gazdaságok témájával foglalkozni. A világ mezőgazdasági termék-előállításban betöltött meghatározó szerepük, gazdasági súlyuk és szociális funkciójuk miatt a politika sem közömbös irántuk. A családi gazdaság életképessége, versenyképessége nem csak számukra fontos kérdés, az hatással van a vidékfejlesztésre és az egész agrobusiness -re. Az Európai Unió által megfogalmazott AGENDA 2000 programban különösen hangsúlyos szerepet kapott a családi gazdaság, amely megfogalmazta, hogy a mezőgazdaságnak 3 alapvető funkciója van: termelési, környezetvédelmi és társadalmi ban az önálló formában működő családi gazdaságok az Európai Unió mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságainak 85 %-át tették ki, a teljes a mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) 68 %-át teszi ki, és a standard termelési érték (SO) 71 %-át. De a családi gazdaságok jelentősége azért országonként eltérő: a nem-családi gazdaságok művelik a mezőgazdasági hasznosítású területek csaknem a felét a Szlovák Köztársaságban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Franciaországban és Észtországban, a standard termelési érték négyötödét teszi ki Szlovák Köztársaságban és a Cseh Köztársaságban. Az önálló családi gazdaságok jobbára 5 hektár alatt vannak az EU déli-15-öknél, és az újonnan belépett tagállamokban, de az EU északi 15-öknél sokkal aránytalanabbul oszlik el, ahol néhol a 100 hektárt is eléri. A családi gazdaságok Európában nem szükségszerűen jelentik a paraszti gazdaságot. A családi gazdaságok állapotfelmérése (diagnózis, a családi gazdaságok számszerűsége és helyzetük)) Az 1989 évet követő rendszerváltás alkalmával a termőföldek privatizációja eredményeképpen, azaz a szocialista tervgazdaságot felváltó piac gazdaság (újra) bevezetésével új üzemszerkezet alakult ki Magyarországon. Nagyszámú, ugyanakkor kisméretű egyéni gazdaságok jöttek létre, és emellett kisszámú, de nagy birtokmérettel rendelkező intenzív termelést folytató gazdasági szervezetek is megjelentek, amelynek eredményeképpen elmondható, hogy Magyarországon a duális termelési szerkezet jellemző. Ugyanakkor a termőterület felosztásával arányosan nem történt meg az állat- és eszközállomány felosztása, a kárpótlás és a privatizáció elsődlegesen kapitalista viszonyokat teremtett az agrárágazatban. A rendszerváltás követően nem csak a birtokszerkezetben történtek hatalmas változások, hanem ezt követően a foglalkoztatás szerkezete is megváltozott, megjelent a nyílt munkanélküliség, a korlátolt felelősségű társaságok száma a háromszorosára nőtt, sokan önfoglalkoztatóvá váltak. A családi gazdaságok hazai gyakorlatban alkalmazott meghatározásai részben eltérnek a nemzetközi definícióktól, e megközelítések ugyanis elsősorban a 1

3 felhasznált (családi) munkaerő oldaláról elemzik a különböző üzemtípusokat, kisebb hangsúlyt helyezve a többi termelési eszköz (például termőföld, tőke, egyéb inputok) szervezési problémáira. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat. Az egyéni gazdálkodás fontosabb jellemzői Magyarországon, 2010 Megnevezés Összesen Megoszlás (%) Gazdaságok száma, darab ,0 Kizárólag saját fogyasztásra termel ,2 A gazdálkodás célja Saját fogyasztáson felüli felesleget ,3 értékesíti Elsősorban értékesítésre termel ,5 Állattartó gazdaságok ,0 A termelés típusa Növénytermesztő gazdaságok ,8 Vegyes gazdaságok ,3 Mezőgazdasági terület, hektár ,0 Méretkategória < 1, ,0 3,5 1,00 49, ,0 44,4 50, ,0 52,1 A gazdaságok használatában lévő összes terület, hektár ,0 Szántóterület ,6 Gabonafélék ,3 Búza ,6 Kukorica ,5 Árpa ,4 Gyökérnövények ,7 Burgonya ,5 Cukorrépa ,1 Ipari növények ,0 Napraforgó ,2 Repce ,5 Dohány ,1 Szója ,4 Takarmánynövények ,2 Silókukorica ,3 Lucerna ,1 Zöldségfélék és szamóca ,1 Konyhakert ,6 Gyep ,1 Gyümölcsös ,3 Szőlő ,7 Erdő terület ,0 Nem hasznosított mezőgazdasági terület ,7 Állatállomány, állategység ,0 Méretkategória < ,4 5,00 499, ,0 50, ,0 10,0 Szarvasmarha, darab Juh, darab Kecske, darab Ló, darab Sertés, darab Tyúkféle, darab Házinyúl, darab Méhcsalád Source: Research Institute of Agricultural Institute, 2013 A fentiek alapján megállapítható, hogy egyéni gazdálkodást folytat a gazdálkodók többsége, mintegy 60%-uk kizárólag saját fogyasztásra termel, mindössze 19,5% 2

4 termel elsősorban értékesítésre. A gazdaságok 48,8%-a növénytermesztő, állattenyésztést főtevékenységként mindössze 22% végez. Az egyéni gazdaságok mezőgazdasági területének 44,4%-a 1-50 hektár közötti, 52,1%-a 50 hektár feletti gazdaságokban művelt. A használt terület 71,6%-a szántó, 47,3%-on gabonafélét, 13%-án ipari növényeket, 4,2%-on takarmánynövényt termesztenek ban ez a szám úgy módosult, hogy mintegy gazdasági szervezet és közel 483 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet. Méretük alapján a mezőgazdaság szereplőinek három alapvető csoportja különíthető el: 1. a fogyatkozó számú saját fogyasztásra termelő, valamint részben árutermelő háztartások és egyéni gazdaságok (317 ezer); 2. a létszámában és használt területe tekintetében gyarapodó, elsősorban értékesítésre termelő mintegy 165 ezer mikro-, kis- és közepes méretű családi gazdaság, továbbá mintegy társas vállalkozásként működő mikro- és kisvállalkozás; 3. a mezőgazdasági közép- és nagyvállalatok (563, illetve 89 darab). Jelenleg az egyéni gazdálkodók fele már nyugdíjasként, egyharmaduk 65 év felettiként végez termelő tevékenységet. Az egyéni gazdálkodók döntő többsége (86%) csak gyakorlati tapasztalattal, vagy annak teljes hiányában gazdálkodik. A családi gazdaságok elismerésének feltétele eljárásrendje és a nemzeti nyilvántartás Magyarországon a szakirodalom alapvetően két fajta megközelítést alkalmaz. Az egyik, amely a munkaszervezet oldaláról közelíti meg a kérdést, azaz, hogy mekkora mértékben köti le a család munkaerejét, ugyanis sok esetben a háztartás és vállalkozás csak elméletileg választható szét. Itt tehát a családi munkaerőre alapozott gazdálkodás a meghatározás alapja, ahol a családi gazdaság vezetője, illetve tagjai főállásban, illetve mellékfoglalkozásban végzi a munkát, illetve, hogy alkalmaz-e bérmunkát. A másik megközelítés gazdasági alapú, azaz hogy a családi gazdaság célja a jövedelemszerzés. A családi gazdaság lehet önellátó (mellékfoglalkozású, amikor bevételének 50 %-a ered a családi gazdaságból, cél a jövedelem kiegészítése), vagy célja a jövedelemszerzés (szűkebb, helyi piacon jelenik meg), és végül vállalkozási irányultságú (versenyszférában jelenik meg). Összegezve: a családi gazdálkodást akár fő, akár mellékállásban végzik, a gazdálkodás elsősorban a család munkaerejét kívánja lekötni, s habár az piacorientált tevékenységet végez, de nem célja a minél nagyobb profit elérése. A lényeges kritérium, hogy a családi gazdaság hosszútavú gazdálkodásra rendezkedett be, egy gazdaságban a gazdálkodás főképpen a család tagjai körében zajlik, az irányítás a család kezében van, a földtőke és eszközállomány zöme saját tulajdonú és a gazdálkodást több generáción keresztül öröklődik. Tehát a családi gazdálkodást élethivatásnak tekintik, a gazdálkodás, nemcsak egyszerű termelő tevékenység, célja megélhetés vagy életszínvonal emelés. 3

5 A vonatkozó viszonylag nagyszámú és eltérő tartalmú definíciókat csak a szakmai körökben használják, hivatalosan azonban sem a döntéshozó szervek, sem a hivatalok, sem a statisztikai adatgyűjtés nem ismereték a családi gazdaságot, mint termelői csoportot, csak vállalkozásgazdasági kategóriaként létezett, illetve a kisgazdaság fogalmának szinonimájaként alkalmazták egészen 2001-ig. A családi gazdaság jogszabályban meghatározott fogalmát először a termőföldről szóló évi LV. törvény vezette be a évben történő módosításával. Meghatározása szerint a családi gazdaság olyan gazdálkodási forma, amely legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld tulajdonával, vagy haszonbérletével, használatával rendelkezik, az ahhoz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyakat hasznosítja, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és ha árbevételének, illetve jövedelmének 50 %-a ebből a tevékenységből származik évtől a meghatározás egyszerűbb lett 1, ugyanis megszűnt a 300 hektáros határ, amely felett egy gazdaság nem minősült családi gazdaságnak. Megszűnt az a szabály is, amely az alkalmazotti létszámot 3 főben maximalizálta, és a maximumot 10 főre emeltre fel. A jelenlegi szabályozás azonban csak átmeneti, ugyanis a magyar kormány a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó rendelkezéseket kívánja bevezetni, s ennek keretében kívánja átfogóan újraszabályozni a családi gazdaságok fogalmát. A jelenlegi meghatározás szerinti tehát családi gazdaság a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem, amelynek vezetője a családi gazdálkodó természetes személy. A nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat a többször módosított 326/2001 (XII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza. A megyei kormányhivatal olyan családi gazdaságot vesz a családi gazdaságként nyilvántartásába, amelyet a családtagok írásbeli szerződéssel hoznak létre, szabályozzák a vagyoni és elszámolási viszonyukat, rendelkeznek a tulajdonukban és használatukban lévő termőterület, valamint az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyaknak a családi gazdaságnak legalább 5 évre történő átadásáról. Meg kell határozni a megállapodásban, hogy ki végez személyes közreműködést a család tagjai közül, és hogy azt teljes vagy részfoglalkoztatás keretében végzi-e. Meg kell továbbá határozni a folytatni kívánt mezőgazdasági 2 és kiegészítő tevékenységeket 3. A családi gazdaság tagjai házastársi vagy egyenes ági rokonsági viszonyban lévő személyek, és még ide tartozik a testvér (de nem annak családja). 1 A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló évi CCXII. törvény 2 mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás földforg pont 3 kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmányelőállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás,valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése földforg pont 4

6 Ezek a magyar szabályok tehát átmenetet képeznek az önellátó kisgazdaság és a profitorientált nagygazdaság között. A fentiekből ugyan csak közvetetten, de az állapítható meg, hogy családi gazdaság csak egyéni vállalkozási formában, illetve őstermelőként folytatható, azaz nem folytatható társas vállalkozási formában. A családi gazdaságban végzett nem mezőgazdasági tevékenység pl. kecsketej szappan, kosárfonás, agroturisztikai szolgáltatás ugyanakkor nem mezőgazdasági, őstermelői kedvező adózású tevékenység, hanem vállalkozói tevékenység, ami megnehezíti a komplex gazdaságok kialakulását, fejlődését. A családi gazdaságoknak a nemzeti élelmiszerbiztonság területén játszott szerepe A családi gazdaságok szerepe nagyban függ a gazdaságok demográfiai jellemzőitől, a mezőgazdaságon kívüli munkavállalás lehetőségeitől, továbbá a helyi gazdaság szerkezete mellett az árupiacokba történő bekapcsolódás, a vertikális koordináció rendelkezésre álló lehetőségeitől. A családi gazdaságban a gazdaság tagjainak hatékony munka iránti elkötelezettsége magas szintű, ugyanakkor a családi gazdaságok csak kiegészítő (komplementer) jelleggel képesek bérmunkát alkalmazni, ugyanis annak magas költségeit nem tudják kitermelni. A családi gazdaságok elsősorban a növénytermesztésben számíthatnak hatékony megoldásnak, mivel e területen kevés a ciklus, a fázisok hossza rövid, és relatíve kevés feladat van az egyes fázisokon belül. A családi gazdaságok azonban hátrányban vannak a specializációból fakadó előnyök kihasználásában és a jelenlegi szabályozás a nem családi gazdaság jellegű, nagyméretű üzemek számára teremt kedvező környezet. A specializáció hiányában a gazdálkodónak több területhez kell értenie, a termelés minden egyes fázisában. A családi gazdaság növekedésének gátat szab a család mérete és vagyona, a specifikus tudáselemek hiánya (például marketing és menedzsment ismeretek), ami megakadályozhatja, hogy a családi gazdaságok kihasználják a termelés bővítéséből fakadó előnyöket. A mezőgazdasági politikák meghatározásának alapelvei (méltányosság, társadalmi integráció, szociális részvétel, átláthatóság, környezeti fenntarthatóság, következetesség) Iránymutatás az alábbiak támogatására: a gazdák egyenlő hozzáférésének lehetősége a termelési tényezőkhöz (föld, víz, vetőmag), egyénileg és kollektíven a. A földek forgalmáról szóló törvény mellett szükség lenne a talaj védelmére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára, olyan szabályokra, melyek a fenntartható gazdálkodást a mainál jobban szolgálják. 5

7 b. minden eszközzel gátat kell vetni a földzsákmányolásnak (land grabbing-nek). A földzsákmányolás egyik legfőbb hajtóereje a területalapú támogatási rendszerből fakad. A támogatási rendszert és a földhöz jutást úgy kell szabályozni, hogy a helyben, életvitelszerűen élő, családi gyökerekkel rendelkező családi gazdaságok földhöz és mást természeti erőforráshoz, az ehhez kapcsolt támogatásokhoz való hozzájutását, a helyi közösségek élelmiszer önrendelkezését biztosítsa. Az elaprózott birtokok összefüggő területű koncentrációját elő kell segíteni, amelynek egyik formája a földbérlet, de akadálya a gazdaságok tőkeszegénysége. c. Üdvözöljük a Nemzeti Fehérje Programot, de elvárjuk, hogy a megtermelt GMO-mentes takarmány - az exportpiaci igény és várható magas piaci ár ellenére is - elsődlegesen a hazai állattenyésztők, gazdálkodók igényeit elégítse ki, megfizethető áron. A hazai igények kielégítése után lehet csak az exportpiacok felé értékesíteni a felesleget. d. Vetőmag önrendelkezéssel a köztermesztésben való felhasználást biztosítani kell, meg kell őrizni tájfajtánk esetében is. e. Az indusztriális mezőgazdasági módokat a kutatás, innováció segítségével ki tudjuk váltani környezetbarát technológiákkal - ezek ösztönzése kívánatos. f. Üdvözöljük az élővizekből jogszerű horgászattal kifogott hal falusi vendégasztal szolgáltatás keretében történő értékesítésének biztosítását az új halászati törvény által. A hagyományos kisszerszámos halászati eszközök turisztikai alkalmazásának lehetőségét több eszközre és fogási módra is biztosítani kellene. g. A vízhez való hozzáférés alapjog. A természeti erőforrásokhoz való jutás jogához kell a vízgazdálkodást hozzáigazítani. Hosszútávon fenntartható, felelős vízgazdálkodás kell. A vízkormányzás kialakításánál kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók, helyben élők hozzájussanak az önellátáshoz szükséges vízhez. h. Szükséges a civil szervezetek és a lakosok közérdekű információhoz való hozzáférésének biztosítása a föld és más erőforrásaink (pl. a víz) használatának, értékesítésének, állapotának monitoring adatairól, ezek ellenőrzése és az alapjog, a hozzáférés elvesztésének veszélye esetén szükséges a helyi szinten erősebb hatályú ellenintézkedés lehetőségét megteremteni. i. A helyi közösség ellenőrzési és beavatkozási jogát kell megteremteni a termőföld, a vízkincs fölött, tekintettel a fenntarthatósági követelményekre is. A lételemekhez való hozzáférés legyen nemzeti, helyi közösségi hatáskör, nonprofit alapon. A civil kontrollt biztosítani kell az urbanizációs terjeszkedést megalapozó döntések esetén is, a szabályozásba való beavatkozás lehetőségét meg kell adni (pl. bányahatósági ügyek, belterületbe vonás stb.). j. Erősödő közösségi együttműködés kell, a bizalmi tőke megerősítésére van szükség. k. Szabadalmakkal ne lehessen az élelmiszer önrendelkezést korlátozni. 6

8 a piacokhoz különösen a helyi piacokhoz és az élelmiszer közbeszerzésekhez való hozzáférés és támogatás A családi gazdaság egy eszköz, fenntarthatósági modellként is funkcionálnia kell. Nemzeti szinten ez a fenntarthatóság sok kis pillérét jelenti. A családi gazdaságok esetén is legyenek meg kistérségi szinten azok a szerveződések, amelyek ezen a kistérségi szinten biztosítják az önfenntartást, amelyre lehet összefogást szervezni (pl. gépkörök). A családi gazdaságok együttműködve még többet tehetnek a fenntarthatóságért. Közös forrásallokáció szükséges! a. A turisztikai eszközök használhatóak a termelésben is, ez is hatékonyságot javító fejlesztés lehet. b. Nem fogadható el és javasolt a támogatás-, illetve szakpolitikában gyakorta felbukkanó dogmának a felülvizsgálata, hogy közgazdasági szempontból gazdaságilag életképtelen ma kisléptékben (pl. 300 ha alatt) termelni. Elkerülhetetlen ugyanakkor a vidékfejlesztési szempontból negatív hatásokat (pl. munkalehetőségek csökkentését, környezeti degradációt) előidéző nagygazdaságok terjeszkedésének és túlzott támogatásának visszaszorítása. c. Ahhoz jussanak a támogatások akinek arra szüksége van. Ezt kell ösztönözze a pályázati elbírálás, elfogadási rendszer, az adminisztrációs és bürokratikus terhek lebontása, az ingatlanfedezetek és más biztosítékok többszörös kényszervállalásának eltörlése. d. A családi gazdálkodók, a kisléptékű termékelőállítók nem adományt kérnek, hanem azt, hogy adókedvezményekkel, támogatásokkal ismerje el a társadalom multifunkcionális tevékenységeik hasznát, javítsák életkörülményeiket. Biztosítsák a fejlesztési forráshoz jutást számukra. Az önerő (munka és természetbeni önerő) legyen beépíthető a támogatás elszámolás során. A pozitív externáliák elismerését kérjük. e. Kérjük, hogy a támogatási jogcímeknél szüntessék meg azt az életszerűtlenséget, hogy adójogi forma, a működést jellemző jogi forma választás miatt nem jutnak egyes tevékenységet végzők adott támogatásokhoz. A családi gazdaságok komplex, multifunkcionális sajátosságai épüljenek be a támogatás kiírásokba és ezzel összhangban változzon a jogszabályi környezet. f. A nonprofit módon vállalkozást végzők az adott nonprofit vállalkozásra kedvezményesen juthassanak támogatáshoz, könnyített feltételekkel. g. A gazdaboltok, tájboltok életre hívásához elengedhetetlen az átfutó számla rendszer, a gazdasági érdekközösségi együttműködési forma hazai adaptációja. h. Helyi szinten is komplex információhoz való hozzájutás legyen biztosítva. A REL nem egységes kategória számos formája létezik, így nem lehet általános kijelentéseket tenni, mivel az adott terület sajátosságai hatnak azok kialakítására. Nem csak a lánc egyik elemére kell fókuszálni, hanem az egész láncra! 7

9 a. Közétkeztetésbe való beszállítás: nemzetközi veszély a szabadkereskedelmi egyezmény. A REL védelmében tegyen meg mindent a kormányzat. b. Termelői piacok elnepperesedése ellen a hatósági ellenőrzés nem elegendő, a civil szervezők szerepe nagy, támogatandó. c. Örömünket fejezzük ki a REL tematikus alprogram létrejötte, és a hagyomány és rugalmasság elve szerinti kistermelői magánlakóházi jó higiéniai gyakorlat elfogadásának véghajrája miatt. d. A közvetlen értékesítésbe bele kell érteni itthon is a tagi jogviszonyból eredő, vagy a gazda együttműködések által (tájtermékbolt) a termelő tagok termékeinek közös szervezeti, értékesítését a nyomonkövethetőség biztosításával. e. A nyomonkövethetőség megtartásával feldolgozást végző termelő, kis családi vállalkozás, szövetkezet, szövetkezés dolgozhassa fel más kistermelő alaptermékét, s abból saját kézműves terméket előállítva azt sajátjaként is értékesíthesse. ezzel védve az alapanyagtermelőt a nyomott felvásárlói árak ellen, és segítve a piacrajutást, a higiénia betartását, a tőkehiányos termelők termékeinek feldolgozását magasabb hozzáadott érték hozzáadásával.. helyi és regionális termékek marketingje, technikai és management támogatás A jövedelem diverzifikáció egy különösen fontos kérdés a magyar gazdák körében, ugyanis szükség van jövedelempótló és kiegészítő erőforrásokat biztosít. A gazdák önszerveződési szándéka igen alacsony, ennek elősegítéséhez a folyamatos és alapszintű tanácsadásra, az alapinformációk átadására van szükség. Az igények a meglévő falugazdász tanácsadáson is túlmutatnak. A termelés gépesítettsége mellett fontos, hogy a feldolgozásra is hangsúlyt helyezzenek, annak gépesítését is megkezdjék. Ezt tudja elősegíteni a gazdák önszerveződése, a közös géphasználatra vonatkozó kedvező hitelezési, illetve adózási feltételek kialakítása. A Helyi fejlesztések fontosak helyi termelők, kézművesek részvételével helyi tervezés által alulról építkezően. A falusi turizmus komplex tevékenységi forma: Szállásadás, programkínálat, hagyományápolás, étkeztetés helyi, tájjellegű ételekkel szolgáltatások sora. A családi gazdaság feladata gyakorta, hogy termeljen, marketinget építsen, könyveljen, higiéniai ellenőrzést, feldolgozást végezzen, tisztán tartsa a gazdaságot néprajzilag képezze magát, hagyományokat őrizzen, foglalkoztasson. Mellesleg kövesse a jogszabályokat értelmezze, ha lehet, pályázatot figyeljen, készítsen Mindez meghaladja a családi gazdaságok erejét, ezért kiemelt segítség kell a munltifunkcionális gazdaságok fejlesztéséhez. A diverzifikáció egyik eleme lehet a turizmus, de egy új eleme lehet a szolidáris/szociális farm szolgáltatás is. 8

10 a. Szükség van a civil segítő szervezetek segítségére, érdekképviseletére, Ezt támogatni kell, de nem csak központosítva, helyi szinten is. b. A helyi tudás elengedhetetlen a turisztikai szolgáltatásban. Minőség ellenőrzésben is segíthetnek a civil szervezetek kiszűrve a befektetői célokat szolgáló kirakat falusi turizmust. c. A szolidáris szolgáltatás során támogatást (normatív, eszközberuházás, infrastruktúra fejlesztés) kapjon a termelő a vállalt közfeladat átvállalásáért: azért, hogy közreműködik a perifériás helyzetűek társadalomba visszavezetésben szakemberek bevonásával (foglalkoztat, ételt ad, közös programokat szervez); iskola rendszerben vagy felnőtt oktatás keretében, helyi ismeretátadás helyszíneként közreműködik gyakorlati helyszínként ismeretátadással. a nők helyzetének és jogainak megerősítése a családi gazdaságban A nők magyarországi esélyének javítását jelentené, így kérjük, hogy - mezőgazdasági tevékenységhez és a kapcsolódó termelő, szolgáltatótevékenységek mind egy adójogi, számviteli, bizonylatolási jogcímbe sorolható legyen a családi gazdaságok esetében. (Pl. a mezőgazdasági (őstermelői) tevékenységbe bele tartozzon a hagyományok bemutatása, ismeretátadás, kézműves kiegészítő tevékenység, mezőgazdasági szolgáltatás, turisztikai szolgáltatás nyújtás.) a fiatal gazdák bevonása a családi gazdaságba és a generációs gazdaság átadásba Javasoljuk a fiatalok családi gazdaságban maradásának kiemelt támogatását. Nem elég a fiatal gazdákat támogatni a fiatalok családi kötelékben végzett gazdálkodását kiemelten kell kezelni. Javasoljuk az idősek tudásátadását ösztönző intézkedések megteremtését, az iskolarendszeren kívüli generációk közötti tudásátadás lehetőségének támogatását. oktatáshoz, egészségügyi ellátás, lakhatáshoz, társadalombiztosításhoz, rekreációhoz, hitelhez, kommunikációhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés a kutatás érdekében és a vidéki élet kiteljesítéséért a mezőgazdasági szervezetek megerősítése és azok aktív részvétele a vidékkel foglalkozó politikák alakításában a. Kormányzati szinten is támogatni kell, igénybe kell venni a civil szervezetek segítségét, mivel ők tudnak a leghatékonyabban fellépni tudatos fogyasztói 9

11 magatartások formálásában, a fenntartható gazdálkodási formákról szóló ismeretterjesztésében, helyi humán, szellemi erőforrásként! 10