TÉMÁINKBÓL. Fejér Megyei Népművelők Egyesülete. Fókuszban január 2. évfolyam

Átírás

1 Fejér Megyei Népművelők Egyesülete január 2. évfolyam Fókuszban TÉMÁINKBÓL Szakmai tanulmányút szeptember oldal Vidékfejlesztés, közösségek, közösségi terek tanácskozás Kőszárhegyen november 19-én. 4. oldal 2010 A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 5. oldal A Magyar Népművelők Egyesülete XXVI. Vándorgyűlése Szolnok, november oldal Művelődési házak, könyvtárak az Európai Unió országaiban Székesfehérvár, KÖFÉM Oktatási Központ április oldal A Fejér Megyei Népművelők Egyesületének évi közhasznúsági jelentése 12. oldal Fejér Megyei Népművelők Egyesülete Kiadja a Fejér Megyei Népművelők Egyesülete 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. Telefon: bokamari@gmail.com Felelős kiadó és szerkesztő: Bóka Mária elnök Tördelés: Takács Péter Nyomdai munkák: Apolló Nyomda, Székesfehérvár Hírlevelünk kiadását támogatták: Székesfehérvár MJV Önkormányzata Szakmai tanulmányút szeptember 3 5. Miskolc Encs Abaúj, Hernád völgye Kassa 1 4. oldal Egyesületünk Miskolcra és az Abaúj térségbe szervezett szakmai útja több szempontból is hasznosnak bizonyult és maradandó élményt nyújtott. A szakmai út elsősorban az NCA CIV pályázati támogatásával a csereháti településeken indult programok megismerésére szerveződött. A tanulmányutat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Pályázati Önrész Alap terhére hirdetett pályázata is jelentős összeggel támogatta. A háromnapos út során megismerhettük egy megyei jogú nagyváros, Miskolc kulturális életének főbb törekvéseit, a város kulturális intézményrendszerének struktúráját, a különböző kulturális projektek kialakításának, kialakulásának előzményeit, az intézményi és civil szféra együttműködésének módját, az intézmény- és programfinanszírozás kérdését. A megyeszékhely kulturális életének megismerésén túl megtapasztaltuk egy kisváros, Encs közművelődési, kulturális közéleti munkáját, Encs város Abaúj térségben betöltött vonzásközponti, térség-központi szerepkörét. Megismertünk több olyan kezdeményezést a Cserehát program keretében, amely a térség kulturális és szociális hátrányokkal küzdő településeinek megsegítésére, a hátrányok, különbségek csökkentésére irányult. Megtekintettük a Zemplén és a Hernád völgye épített és természeti örökségének egy részét és az Encstől 40 km távolságra lévő Kassa város műemlékeit. Folytatás a 2. oldalon.

2 FÓKUSZBAN Részletesen a szakmai útról: A kirándulás első napján Miskolcon, a Művészetek Házában Ádám Ibolya, Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kulturális és Vendégforgalmi Osztályának vezetője fogadott bennünket. A találkozón részt vettek a város közművelődési intézményeinek munkatársai, eljött a találkozóra Sárospatakról Stumpf Gábor, a B.A.Z Megyei Népművelők Egyesületének elnöke és Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesületének országos elnöke is. Több civil szervezet vezetője is meghívást kapott. Szimbolikus jelentése is volt annak, hogy a régi Béke Moziból átalakított Művészetek Házában találkoztunk a város kulturális szakembereivel. Ez az intézmény 2006-ban kezdte meg működését. A 600 fős hangverseny teremmel, a 140 és 70 fős art mozival, képzőművészeti galériával, kávézóval és több előadóteremmel rendelkező régi moziból átalakított épület ma az egyik legkorszerűbb kulturális intézmény a városban. Az elhangzott ismertetők, tájékoztatók is arról szóltak, hogy hogyan sikerült a városnak az elmúlt 20 évben megküzdeni azzal az előítélettel, amely a város korábbi nehéziparához, a beton szürkeségéhez társult. A hallottak alapján kiderült, hogy az imázs-váltásra, a kulturális marketingre legalább annyi figyelmet fordítottak, mint a különböző belvárosi rehabilitációkra, kulturális projektekre. Szerencsés módon kapcsolódott össze a kultúra, az idegenforgalom és a marketing. Meghallgat- tunk néhány csak Miskolc városára és a különböző fesztiválokra jellemző a zenei élethez, a képzőművészethez, a színházhoz, a közművelődéshez kapcsolódó történetet (Nemzetközi Operafesztivál, Egyházi Kórusok Fesztiválja, Fiatal Filmesek Fesztiválja, Diósgyőri Várfesztivál, Miskolci Kocsonyafesztivál, Grafikai Biennálé stb). A helyszínen is megtapasztaltunk több programot, a Diósgyőri Vár rendezvényeit, a vidéken egyedülállónak mondható Színész Múzeum ritkaságait, az utcák, terek, a Belváros különleges és nagy gonddal készült rehabilitációját, új és régi épületeit, a Szinva parti sétány hangulatos tereit, szobrait. Az elmondottak alapján a Miskolcról kialakított pozitív kép titkát vendéglátóink azzal magyarázták, hogy egy-egy nagy projektnél sikerült a különböző területeknek, szakmáknak összefogni: a városépítészetnek a gazdasági- és a kulturális terület szakembereivel, és a civil szervezetekkel is. Minden program, tervezet kialakításánál ügyeltek arra, hogy ne önmagában, hanem a város többi fontos, más önkormányzati területével együttműködve jöhessen létre egy-egy új kezdeményezés. Folytatva szakmai utunkat még aznap este Encsre utaztunk, ahol a Városi Művelődési Központ és Könyvtár épületében Kércsi Tibor, az intézmény vezetője fogadta az egyesület tagjait. A másnap délelőtti programban egy rövid szakmai tanácskozáson vettünk részt az Abaúj térség vidék- és településfejlesztési szakembereivel együtt. A meghívott előadók között szerepeltek néhányan azok közül, akik részt vettek az un. Cserehát programban: A szakmai út résztvevői Hernádszentandráson

3 FÓKUSZBAN Megérkezés az encsi Városi Művelődési Központba Hernádszentandrás polgármestere, Pere polgármestere, a Hernád-Medence Térségi Közalapítvány elnöke, Varga Péter, a Leader program munkacsoport vezetője, az Abaúj Területfejlesztési Önkormányzat képviselője, és több, a konkrét programokban, kísérletekben résztvevő közösségfejlesztő és civil szervezeti képviselő. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekvő Cserehát köztudottan az ország legszegényebb, infrastrukturálisan legelmaradottabb térsége. A területi elszigeteltség és a társadalmi kirekesztődés egymást erősítő folyamatának köszönhetően ebben a térségben halmozott formában jelentkeznek a területi, szociális és etnikai típusú hátrányok. Az itt élők többsége kizárólag önerőből már nem tud magán segíteni, nem tud kikerülni ebből a helyzetből. Ezt Szakmai tanácskozás Encsen felismerve, a halmozottan megjelenő hátrányok kezelésére 2005-ben a kormányzattal együttműködve az ENSZ egyik szervezete (az UNDP) modellprogramot indított az itt élők megsegítésére, társadalmi környezetük jobbítására. Így született meg az un. Cserehát program. A 128 településből álló, mintegy 110 ezer lakosságot számláló csereháti régióban a program keretében közel 200 mikro program pályázatot adtak be, közülük 103 nyert támogatást. A tanácskozás és a helyszíni látogatás során találkoztunk a programban résztvevőkkel is, tájékozódtunk a program hatásáról, arról, mennyire sikerült aktivizálni a helyi közösségeket a pályázatok hatására. A harmadik nap délelőttjén Kassára utaztunk, ahol megtekintettük a belváros gazdag műemlékeit, múzeumait. Tájékozódtunk a határ menti települések kulturális kapcsolatairól, s megtudtuk, hogy Encsről több száz bérletes látogató jön rendszeresen a Kassai Teatrum színházi előadásaira. A szakmai tanulmányutat Telkibánya nevezetességének megtekintésével zártuk. A szakmai úton elsősorban Székesfehérvár város és környékének közművelődési szakemberei, a művelődési házakban, könyvtárakban dolgozó kollégák, civil szervezetek vezetői vettek részt. Voltak köztünk település- és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, önkormányzati tisztségviselők is. Az úthoz kapcsolódva november 19-én szerveztünk egy tapasztalatcserét Kőszárhegyen a településfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek részére. Bóka Mária

4 AZ ELMÚLT IDŐSZAK ESEMÉNYEI Vidékfejlesztés, közösségek, közösségi terek tanácskozás Kőszárhegyen november 19-én. Bóka Mária A Fejér Megyei Népművelők Egyesülete, az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány, az Érted, Veled Egyesület és a kőszárhegyi önkormányzat közös rendezvényének konkrét előzménye a népművelők egyesületének szeptember 3 5 között szervezett szakmai tanulmányútja volt, amely a csereháti településeken indult programok megismerésére szerveződött. A Cserehát program megismerése számos tapasztalattal gazdagította a szakmai úton résztvevők munkáját. A hasznosítható ötletek, gondolatok átadására szerveztük meg a kőszárhegyi tanácskozást. A tanácskozásra meghívtuk a Cserehát és az Abaúj térség fejlesztésében közreműködők néhány aktív szakemberét: Juhász Zsoltot, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás irodavezetőjét, Kércsi Tibort, az encsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatóját, Üveges Gábort, Hernádszentandrás polgármesterét és Dr. Takács Lajost, a Hernád Medence Térségi Közalapítvány elnökét. Előadásukban bemutatták a térség gazdasági, szociális helyzetét, beszámoltak a különböző projektek, kulturális és szociális programok eredményességéről, tanulságairól. Megtudtuk azt is, hogy a programok hogyan hatottak a helyi közösségekre, mennyire aktivizálták az ott élőket, milyen szociális innovációt, közösségi, helyi kezdeményezést indítottak el, kikkel lehetett együttműködni, kiket lehetett bevonni és motiválni a különböző programok során. Azt is megtudtuk, hogy sok projekt a nagymértékű bürokrácia miatt nem tudott megvalósulni. Tapasztalható volt az is, hogy a projektek végrehajtása során elfogyott a kitartó együttműködés, volt rá példa, hogy a harmadik év végére kiürült a kommunikáció. Képet kaptunk továbbá a közel 7000 fős Encs város kulturális vonzásközponti szerepéről, a Városi Művelődési Központ Abaúj térségben végzett közművelődési szakmai, tanácsadási szolgáltatásairól, a határt átívelő, Kassával és a Felvidéki városokkal kialakított kulturális kapcsolatairól. Megismertük az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás térségszervező munkáját, amely a pályázati támogatásokkal sokat segít az oktatási, szociális, kulturális egyenlőtlenségek leküzdéséért. Példaértékű, hogy a kistérségi társulások között az országban elsőként vette fel feladatai közé a mozgókönyvtári ellátást, a bibliobusz és a mozgókönyvtári hálózat működtetését. Üveges Gábor polgármester meggyőződése, hogy helyi szinten dől el minden. Ha nincs hozzá akarat, elszántság, összefogás, akkor hiábavalók a jó projektek, pályázatok, ötletek. A Csereháti program adott lendületet egy komplex turisztikai tervezet kidolgozásához, benne a térség földvárainak feltárásához. Tanulságos volt végighallgatni, hogy az először csak mézes madzagnak látszó, fenntartással, kételyekkel fogadott projektekből, pályázati pénzekből hogyan lett adott helyen hosszabb távra is szóló kulturális, idegenforgalmi beruházás, új munkahelyet teremtő program a Hernád menti települések némelyikén. A kőszárhegyi tanácskozás létrejöttét egy másik alapmotiváció is mozgatta, amit az a felismerés, kényszerítő érzés szült, miszerint a hazai településeken egyre nagyobb szükség lenne olyan közösség-és szervezetfejlesztési módszerek megismerésére, alkalmazására, amelyek a helyi konfliktusok békés rendezését, az együttműködés segítését szolgálják. Kőszárhegyen az ország két különböző, adottságában, gazdasági infrastruktúrájában is egymástól jelentős mértékben eltérő térség, a B.A.Z megyei és a Fejér megyei térség résztvevői találkoztak egymással. Az eltérő sajátosságok ellenére mindkét térségben ugyanazok a kérdések foglalkoztatták a résztvevőket polgármestereket, művelődésszervezőket, kistérségi menedzsereket, civil referenseket, pedagógusokat, nevezetesen, hogy hogyan lehet elősegíteni a távolmaradók, a közömbösek bevonását, mit lehet tenni, hogy a közösségi ügyek megoldásában minél többen érezzenek felelősséget. Péterfi Ferenc, a Magyar Művelődési Intézet közösségfejlesztési osztályának vezetője is a közösségi ügyekben való részvétel fontosságát hangsúlyozta, benne a kölcsönösség és a bizalom kérdését. Beszélt a civil társadalom mozgásterének lehetőségeiről, a civil mentalitás, a felelős állampolgári attitűd hiányosságairól. Példaértékű kezdeményezést ismerhettünk meg a települési konfliktusok megoldására a kőszárhegyiek programjában. A közösségfejlesztő projektben résztvevő Borján Péter polgármester, Domokos Tamás szociológus és Séllei Györgyi mediátor munkája rávilágított arra, hogy hosszabb távon a konfliktusok békés rendezéséhez a leghatékonyabb megoldás a konfliktusokban rejtő kommunikációs helyzetek megbeszélése, közös feldolgozása. Ha felkészülten, hozzáértő módon, a település gondjait, a lakosság szociális, kulturális helyzetét ismerve keressük a megoldást, akkor nem is olyan nehéz megtalálni azt az érintkezési felületet, amelyben meg lehet szólítani a másikat, amelyben elindulhat a párbeszéd. Klecska Ernő újságíró több konkrét, helyi, települési eset ismertetésével mutatott rá annak fontosságára, hogy mennyi minden múlik a helyi viszonyokon, a közös érdekek felismerésének képességén, hogy milyen fontos lenne előítéletmentesen, sztereotípiák nélkül viszonyulni

5 AZ ELMÚLT IDŐSZAK ESEMÉNYEI környezetünkhöz, megismerni és elfogadni a másik ember, a másik közösség szokásait, értékrendjét. Tapasztalata szerint a vidéki közművelődésben dolgozóknak is újra kellene gondolni magukat, szakmájukat. Még mindig nem ismerik fel eléggé a településfejlesztés, közösségfejlesztés és a pályázatok adta lehetőségeket, gondolkodásukban a rendezvényközpontú szemlélet gátja lehet a közösség -és településfejlesztési munkának. Több előadó, hozzászóló is kiegészítette, gazdagította a beszélgetés menetét. A vidékfejlesztés, a LEADER program településfejlesztést segítő pályázati lehetőségeiről beszélt Szendrői Júlia vidékfejlesztési menedzser, Székely Gabriella, a Közép dunántúli Regionális Iroda vezetője, és Vajda Viktória abai kistérségi referens a Közkincs program helyi közösségeket, intézményeket segítő pályázatait ismertette, Boros László a Csóri Alkotó Kör létrejöttéről, a helyi demokrácia küzdelmes, sok konfliktussal járó, de azér t mégsem remény telen és eredmény telen működéséről szólt. Mölmann Günterné Erzsébet, a móri Közművelődési Alapítvány elnöke és Tóth Andrásné, a Martonvásári Nyár Kulturális Egyesület elnöke is megerősítette a résztvevőket abban a meggyőződésükben, hogy a településeken mennyire fontos szerepe, mekkora ereje van a civil összefogásnak, a kooperációnak. Ahol mindezt még az önkormányzat is támogatja és elismeri, az a település szerencsésnek mondhatja magát. A tanácskozás bőven adott gondolatokat, további feladatokat a résztvevőknek. A házigazda, Borján Péter polgármesternek is köszönhető, hogy barátságos környezetet teremtett a tartalmas beszélgetéshez. Bebizonyosodott újból, hogy a lassú polgárosodás és demokratizálódás ismét kívánatossá és szükségessé teszi a civil szervezetek, a közjóért tenni akarók társadalmi szerepvállalását, a közösségi részvétel fontosságát. Hírek, információk Kulturális közkincsek címmel megjelent a Velenceitó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás tájékoztató füzete. A kistérséghez tartozó kilenc településen gazdag a kulturális kínálat: művészeti csoportok, népművészek, festők, zenészek produkciói, alkotásai, különböző közösségek, klubok társas- és közösségi élete teszi tartalmassá, változatossá a tókörnyéken élők és az idelátogatók mindennapjait. A kiadvány az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közkincs Kerekasztal pályázati támogatásával készült. Szerkesztő: Kissné Vörösmarty Mária, a Közkincs Kerekasztal vezetője A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve Forrás: január 4. Az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb térsége, de ennek ellenére lakóinak 17%-a nem rendelkezik az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges forrásokkal. A szegénységet gyakran társítják a fejlődő országokkal, ahol az alultápláltság, az éhezés és az ivóvíz hiánya gyakran mindennapi problémát jelent. A szegénység és a társadalmi kirekesztés azonban Európát is érinti. Bár a probléma nem annyira súlyos, mint a fejlődő országokban, a helyzet ettől függetlenül elfogadhatatlan. Bárkit is érintsen a szegénység és a kirekesztés, az a társadalom egészére is kihatással van. Európa csak akkor lehet erős, ha teljes mértékben sikerül kihasználnia az emberekben rejlő potenciált. A szegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolására nincs csodafegyver. Egyvalami azonban biztos: a probléma megoldásához mindenkire szükség van. Itt az idő, hogy megerősítsük a szolidaritás, a társadalmi igazságosság és a befogadóbb társadalom iránti elkötelezettségünket. Ezért lesz 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Az Európai Unió egyik legfontosabb értéke a szolidaritás, amely válság idején különösen fontos. Az unió mindent kifejez: együtt kell megküzdenünk a gazdasági válsággal, a szolidaritás azonban mindannyiunkat megvéd. Többek között a következő célokat kell közösen elérni: Bátorítani kell a társadalom minden szegmensét, hogy részt vegyenek és politikailag elkötelezettek legyenek a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben európai és helyi szinten, a köz- és magánszférában egyaránt; Ösztönözni kell az európai polgárokat arra, hogy részt vegyenek a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben; Hallhatóvá kell tenni a szegénységben és kirekesztésben élők véleményét; Együtt kell működni a szegénység és társadalmi kirekesztés ellen küzdő civil és nemkormányzati szervezetekkel; Segíteni kell a szegénységhez és a társadalmi kirekesztéshez kapcsolódó sztereotípiák lebontásában; Elő kell segíteni egy olyan társadalom megteremtését, amely lehetőséget nyújt a minőségi életre, jólétet és esélyegyenlőséget biztosít; Erősíteni kell a generációk közti szolidaritást, és biztosítani kell a fenntartható fejlődést.

6 AZ ELMÚLT IDŐSZAK ESEMÉNYEI A Magyar Népművelők Egyesülete XXVI. Vándorgyűlése Szolnok, november 5 7. Sajó Attila elnök (Magyar Népművelők Egyesülete ) A Magyar Népművelők Egyesülete az ország legnagyobb és legreprezentatívabb népművelőket, a közművelődési szakma résztvevőit tömörítő civil szervezete. Az a szervezet, mely Magyarország leglátogatottabb kulturális tereinek, a művelődési házaknak és központoknak, a faluházaknak, közösségi házaknak és közösségi színtereknek a szakmai képviselője. A leglátogatottabbak, mert megtalálhatóak a legkisebb településtől a kisvárosokon át a megyeszékhelyekig, fővárosi kerületekig. Az egyesület legjelentősebb évente megrendezésre kerülő eseménye a Vándorgyűlés. A 2009-ben Szolnokon megrendezésre kerülő vándorgyűlés apropóját az adta, hogy 25 évvel ezelőtt ugyanitt volt a második vándorgyűlés. A vándorgyűlésen mintegy 300-an vettek részt az ország minden részéből. A szakmai programot a Magyar Népművelők Egyesülete Elnöksége állította össze, s a legaktuálisabb, a szakma legszélesebb rétegét érintő témák kerültek részletes feldolgozásra. A Vándorgyűlésen mindhárom napon képviseltette magát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közművelődési Főosztálya és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus is. Az értekezlet első napja plenáris ülés keretében zajlott. Ekkor nyílt lehetőség a fogadó megye és város vezetői részéről a bemutatkozásra, valamint az elméleti és ágazati szintű előadások megtartására és az eg yesület elismeréseinek átadására. A vándorgyűlés résztvevőit a házigazdák nevében Szalay Ferenc polgármester köszöntötte, aki 2009-ben elnyerte az Év polgármestere díjat. A megyei közgyűlés alelnökének, majd a házigazda intézmény ügyvezető igazgatójának köszöntője után az első előadást Dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára tartotta az utóbbi évek közművelődési szakmai és infrastrukturális fejlesztéseit kiemelve (Közkincs pályázatok, Tengertánc, PANKKK, Agóra, Pólus Agóra, IKSZT stb ). Jó volt látni a valóban jelentős szakmai és infrastrukturális előrelépést generáló projekteket, és kevésbé volt szívderítő szembesülni a normatíva folyamatos csökkenésével majd mint mára már kiderült önállóságának megszűnésével. Az előadás után kerültek átadásra az egyesület elismerései. Idén egy új kategóriát is alapítottunk a kistérségek számára elsősorban azért, hogy ezzel is jelezzük azt, hogy nagyon fontosnak tekintjük a kistérségekben folyó munkát. Az idei díjazottjaink a következők voltak: Az MNE plakettjét vehette át: Garai Katalin, a Jász Nagykun Szolnok megyei egyesületben, Torma Istvánné, a Bács-Kiskun megyei szervezetben, Galambos Pé ter, a B ud a p e s t i Né pművelők Egyesületében végzett munkájáért. Az Önkormányzatok a közművelődésért díjban részesült: Váckisújfalu Község Önkormányzata, Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás. Szívbemarkoló hagyománya a vándorgyűléseknek az eltávozottakról való megemlékezés. Fájó szívvel kellett tudomásul vennünk, hogy ez a lista ebben az évben nagyon hosszú volt. Fokozta szomorúságunkat az is, hogy a vándorgyűlés kezdete előtt néhány órával hunyt el a Magyar Népművelők Egyesületének alapító alelnöke, Beke Pál is. A szünetet követően Dr. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány elnöke tartotta meg szokásosan lehengerlő és elgondolkodtató előadását a válság és a kultúra összefüggéseiről, a kultúraközvetítő szerepéről e helyzetben. Az első napi plenáris üléseket Szolnok város alpolgármesterének rendkívül összefogott, a város tudatos fejlesztését, valamint a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt immár egyenesbe kerülni látszó infrastrukturális beruházásait és majdani fesztiváljait, programjait bemutató prezentáció zárta, az utóbbi a projekt pécsi kulturális igazgatójának előadásában. A kicsit hosszúra sikeredett előadások között igen kellemes és ízletes ötlet volt a házigazdák gasztronómiai meglepetése, a szolnoki gulyáskóstoló. Az első nap estéjénéjszakáján egy műsoros vacsoraestre voltak hivatalosak a vándorgyűlés résztvevői, ahol megtörtént a vándorhordó átadása is a tavalyi házigazdák, a kecskemétiek, és a mostaniak között. A kötetlen este kiváló alkalmat adott a kikapcsolódás mellett a szakmai beszélgetésekre, új szakmai kapcsolatok kialakítására. A második nap délelőttjén szekcióülések keretében vitatták meg a résztvevők a közművelődés legaktuálisabb szakmai, módszertani kérdéseit. Különösen népszerű volt a Közművelődés az élethosszig tartó tanulás rendszerében, az Üzlet? Kultúra? és A közművelődési feladatellátás új szintje: a kistérség szekció. A népszerűség valószínűleg mindhárom szekció esetében az aktu-

7 AZ ELMÚLT IDŐSZAK ESEMÉNYEI alitásnak, és nem utolsó sorban az egyéb pénzforrások bevonásának lehetőségében rejlett. A másik három szekcióban: A fesztiválok minősítése, A közművelődési szakfelügyelet elmúlt 10 éve és az Érdekérvényesítés és érdekképviselet az érdeklődés szerényebb volt, de a téma szintén izgalmas és aktuális. Délután lehetőség nyílt a térség kulturális és idegenforgalmi lehetőségeinek és közművelődési szakmai tevékenységének megismerésére. A szakmai tapasztalatcsere programjait a vendéglátók által szervezett vacsorák és baráti találkozók zárták, majd még a késő este folyamán - azok akik ezt igényelték - a szolnoki Aba Novák Kulturális Központban folytathatták zene mellett a beszélgetéseket. A harmadik nap plenáris ülésén izgalmas kerekasztal beszélgetés zajlott a partner kulturális szervezetek és az ágazati szakmai intézmények részvételével a feladatellátás komplexitásáról, felelősségéről, a várható nehézségekről. Egy asztalnál ültek az országos hatókörű közművelődési szakmai civil szervezetek (Kulturális Központok Országos Szövetsége, a MIOSZ, az Általános Művelődési Központok Országos Egyesülete, a Magyar Népművelők Országos Egyesülete), a könyvtári szakmai civil szervezetek (Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Informatikai és Könyvtári Kamara) képviselői, Dr. Szurmainé Silkó Mária, az OKM Közművelődési Főosztályának vezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója, Halmai Zsuzsa, a parlament Kulturális és Sajtó Bizottságának tagja mint a IKSZT ügyek miniszterelnöki megbízottja -, valamint Földiák András KKDSZ elnök. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban különlegesen nehéz teher rakódik a kulturális ágazatban dolgozók vállára, mivel az önállóságában megszűnő és értékében jelentősen csökkenő normatív finanszírozás a szakma legutolsó, talán még meglévő kreatív tartalékait is kell, hogy mozgósítsa. A talpon maradáshoz minden tudásunkra szükségünk lesz. Abban viszont a szakmai szervezetek egyetértettek, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, a csökkenő támogatás miatt azonban fennáll annak a veszélye, hogy a közművelődés és a könyvtárak rendszerszerű működése alapjaiban fog megrázkódni. Ennek elkerülése mindkét szakma számára a legnagyobb kihívás és feladat, s nem szeretnék, ha az ágazati minisztérium ebben nem lenne partner. A tanulságos beszélgetést követően a szekciók és a Vándorgyűlés tapasztalatainak összegzésére került sor. A vándorgyűlés utolsó eseménye a Magyar Népművelők Egyesületének közgyűlése volt, melynek során az elnökség kezdeményezte, a jelenlévők pedig elfogadták az Alapszabály módosítását, a közhasznú szervezetté válást. Örömünkre szolgált, hogy programunkat az eredeti terveknek megfelelően tudtuk lebonyolítani, az előadók személyében és a programokban nem történtek változások. Ettől az évtől kezdve változik a további vándorgyűlések megrendezési jogának elnyerése. Még a nyár folyamán pályázatot írtunk ki a évi rendezésre, melyet két beérkezett pályázat közül Szombathely nyert el. A vándorgyűlés végeztével, amikor ki-ki elindult haza az ország különböző szegletébe úgy búcsúztunk, jó volt újra találkozni, jó volt egymást látni, örülni a sikereknek, ha pedig kellett, lelket önteni egymásba. Jómagam nemcsak az elnökség, hanem sok tagtársunk véleménye szerint is végezetül azt mondhatom, hog y továbbra is szükség van a vándorgyűlésre, továbbra is kell e szakmai fórum, de újítsunk egy kicsit, nyissunk a szakmai partnerek és az önkormányzatok felé is, adjunk új lendületet és formát a találkozásnak. Köszönjük a évi vándorgyűlést Szolnoknak, és 2010-ben bátorítjuk az újításokra velünk együtt Szombathelyt. Művelődési házak, könyvtárak az Európai Unió országaiban Székesfehérvár, KÖFÉM Oktatási Központ április 22. Ne műsorgyár legyünk, hanem «kulturális kapaszkodót» nyújtsunk A Közművelődési Szakmai Napon az Európai Unió országainak művelődési házi és könyvtári intézményrendszer működésének sajátosságáról, a Művelődési Központok Európai Hálózatáról, a Kodolányi János Főiskola könyvtárának Európai Dokumentációs Központjáról beszélgettünk meghívott vendégeinkkel: C. Szalai Ágnes közművelődési főtanácsossal (Veszprém), Beniczky Péterné könyvtárvezetővel, (Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár,) Juhász Zsófia igazgatóval, (Megyei Művelődési Központ és Művészetek Háza, Székesfehérvár). Szakmai tanulmányútjuk során mindhármuknak volt alkalmuk megismerni az unió országainak kulturális intézményrendszerét, azok működését. Előadóinktól az alábbiakat kérdeztük meg: 1. Mit kell tudni a Művelődési Központok Európai Hálózatáról, van- e közvetítő, összekötő szerepe, elősegíti-e a kultúrák közti párbeszéd kialakulását? 2. Miben hasonlít, miben tér el egymástól egy magyarországi Művelődési Központ és egy európai,

8 AZ ELMÚLT IDŐSZAK ESEMÉNYEI hasonló funkciójú intézmény? Van-e a magyar modell -nek megfelelője? 3. Mennyire jellemző az intézmények közötti munkamegosztás, specializálódás, létrejön-e területi-regionális kooperáció adott esetben az intézmények között? 4. Miben különböznek és miben hasonlóak az európai uniós és a hazai könyvtári szolgáltatások? 5. Mik a sajátosságai az európai uniós könyvtári rendszernek? 6. Mit tartalmaz, milyen szolgáltatásokat nyújt a Kodolányi János Főiskola Könyvtárának Európai Dokumentációs Központja? A találkozás, beszélgetés jó alkalom volt mindannyiunk számára, akik a kulturális területen dolgozunk, hogy kitekintést kapjunk az európai kulturális intézményrendszer működéséről. Megtudtuk, hogy a Kulturális Központok Európai Hálózatának ötlete 1994-ben Belgiumban merült fel, majd 1998-ban jött létre óta a koordinációs és adminisztrációs feladatokat a német Szociokulturális Központok Nemzeti Egyesülete látja el, székhelye Berlin. Az alapító atyák és anyák így vallanak magukról: Európa a kultúrák varázslatos mozaikja. A művészet legyen alkotó, előadó vagy tárgyakban megmutatkozó, vagy a nevelésben felhasználható alkalmasint a történelemnél jobb tanító, ami a mindennapi életünket, illetve a régiót átfogó kultúrát illeti.... átjárhatóvá lettek a határok az infokommunikációs és egyéb technikák révén az együttműködés lehetősége is megnőtt. Mindez és a hálózati munka lehetővé teszi a helyi kulturális intézmények munkatársainak, hogy erős közvetítő szerepet lássanak el a művészetek, a művészek és a közönség között nem pusztán helyi, hanem európai szinten. Az elmondottakból megtudtuk, hogy funkcióját, működési formáját tekintve az európai országok intézményei és a hazai intézmények között sok a közös cél, és hasonlóak a problémák is. De markáns különbségek is vannak. Különösen az intézmények szociokulturális funkciójának megítélésében nagyok a különbségek. Hazai intézményeinkben még nem nagyon adnak teret annak a tevékenységnek, ami a skandináv államok intézményeire jellemző: a segítő, felszabadító, szolgáló és szolgáltató tevékenységnek. El kellene gondolkodni azon, hogy ne műsorgyárak legyenek intézményeink, helyette inkább kulturális kapaszkodót adjanak az embereknek, segítsenek abban, hogy könnyebbé tegyék életüket, megtanítsák őket a konfliktuskezeléstől kezdve a kreatív hajlamuk kiélésén át sokféle dologra, amitől hasznosnak érezhetik magukat. A művelődésszervezőknek egyre inkább az animátor, segítő, szociokulturális szerepe kellene, hogy megerősödjön. Jelen társadalmi, gazdasági helyzetünkben ennek a funkciónak még inkább hangsúlyt kellene adni. Hallottunk még arról is, mennyire általános és elfogadott az EU országaiban az önkéntesek munkája. Több megszívlelendő és jó példát kaptunk arra is, hogy hogyan lehetne bevonni diákokat, nyugdíjasokat, munkanélkülieket, hogy kölcsönösen, mindkét fél megelégedésére hasznosnak érezzék magukat. A MÁSIK évezredes hiedelmek, végzetes téveszmék, kulturális sokszínűség Néprajzi Múzeum Bóka Mária Egyesületünk éves programjai között szerepelt Budapesten, a Néprajzi Múzeumban megrendezett A MÁSIK c. kiállítás megtekintése, és a kiállításhoz kapcsolódó előadássorozatból Fejős Zoltán néprajzkutató, múzeumi főigazgató Az elvándoroltak a mi és a másik határai című előadásának meghallgatása. Az előadást, sajnos, a főigazgató úr külföldi útja miatt nem tudta megtartani. A kiállítás viszont még látható volt, sőt, az utolsó napokban a kiállítás tematikájához illeszkedve, különleges színházi produkciókkal is kiegészült. Akiknek nem volt alkalmuk megtekinteni e páratlanul gazdag, különleges kiállítást, azok számára az alábbi kis összefoglalóval, idézet-részletekkel próbáljuk megidézni a kiállítás fontos üzenetét. A MÁSIK c. kiállítás, tematikus és gazdag etnográfiai gyűjteményekből, korhű dokumentumokból és kortárs művészeti alkotásokból válogatott anyaga mellett azért volt aktuális, mert a tolerancia, a sokféleség, az együttélés témakörén belül elsősorban a szemléletmód-váltást és a sztereotípiák felülbírálásának fontosságát emelte ki, ami mai világunkban különösen fontos. A kiállítás egyik fontos üzenete volt, hogy elgondolkodjunk azon, mit is jelent a Másik ember, egyáltalán a Másik meghatározása, a Másik eltéréseinek, azonosságainak elismerése, az emberi kapcsolatok összetettsége. Nyilvánvalóan mindannyian mindig egy bizonyos, meghatározott földrajzi és kulturális perspektívából szemléljük magunkat és a Másikat. A Másik ezért gyakran ellenségképként működik, ami egy beszűkült látásmódot hoz magával: ez vezet aztán az előítélethez, a kiközösítés legkülönbözőbb formáihoz. Ezekre a gondolatokra hívta fel figyelmünket a kiállítás főoldalán olvasható bevezető szöveg is: a Másikkal való találkozás gyakran feszültségekkel, félreértésekkel terhelt, ez egyetemes jelenségként tapasztalható. A kiállítás sajátosan európai szempontból mutatja meg, mi történt/történhet egy-egy ilyen találkozás során, milyen