Talajremediáció Tananyag szennyezett talaj remediációjának tervezéséhez

Átírás

1 Talajremediáció Tananyag szennyezett talaj remediációjának tervezéséhez Gruiz Katalin

2 A környezetirányítás eszköztára GAZDASÁG KÖRNYEZETPOLITIKA POLITIKA JOG KOCKÁZATMENDZSMENT MONITORING KOCKÁZAT FELMÉRÉSE KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE 1. VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 2. KOCKÁZAT FELMÉRÉSE Általános / helyspecifikus Kvalitatív/ kvantitatív Ökológiai / humán egészségi 1. MEGELŐZÉS 2. KORLÁTOZÁSOK 3. REMEDIÁCIÓ Fizikai-kémiai technológiák Bioremediáció Ökológiai technológiák

3 A szennyezett területek kockázatának felmérése A szennyezett területek kockázatának felméréséhez szükség van a szennyezőforrás és a terület integrált kockázati modelljére, integrált felmérési illetve monitoring módszerre és területspecifikus kvantitatív kockázatfelmérési módszerre A kockázat csökkentésének tervezéséhez ismernünk kell a kockázatcsökkentési lehetőségeket: intézkedés, megelőzés, remediáció. Ezek közül költség-haszon felmérés alapján kell kiválasztani a legmegfelelőbbet vagy a legmegfelelőbb kombinációt.

4 A kockázatcsökkentést megelőző feladatok 1. A terület állapotfelmérése vagy monitoringja 2. A mérési adatok megfelelő interpretációja, a kockázat felmérése, 3. A kockázatváltozás spontán trendjének megállapításaé rövid- és hosszútávú kockázatok 4. A kockázatcsökkentési intézkedések (megelőzés, korlátozás, remediáció) költség haszon felmérése 5. A megfelelő intézkedés vagy intézkedés-kombináció kiválasztása

5 Remediációval kapcsolatos kérdések és feladatok 1. Mióta szennyezett a terület? 2. Mekkora a szennyezettség kiterjedése? 3. Milyen környezeti elemeket érint? 4. A szennyezett környezeti elemek és fázisok azonosítása 5. A szennyezőanyagok fizikai, kémiai és biológiai jellemzői 6. A szennyezőanyagok azonosítása 7. A terület jelenlegi használata 8. A terület hidrogeológiai jellemzői 9. A terület érzékenysége 10. A terület ökoszisztémájának állapota 11. A terület talajának mikrobilógiai állapota

6 Remediációval kapcsolatos kérdések és feladatok 12. A terület jelenlegi kockázata 13. Milyen helyet foglal ez a kockázati érték a kockázati profilban? 14. A beavatkozás sürgőssége 15. A jövőbeni területhasználat megadása 16. A jövőbeni használathoz tartozó célérték 17. A választott célértéket teljesíteni képes remediációs módszerek áttekintése: a teljesség igényével készült felsorolás 18. Az elvileg megfelelő remediációs technológiák összehasonlító vizsgálata elérhetőség, költség és haszon szempontjából: a reálisak megtartása 19. A reális technológiai alternatívák összehasonlító értékelés, kipróbálása 20. A kiválasztott technológia alk almazása 21. Technológiamonitoring 22. Utómonitoring

7 A talajremediálási módszereket több szempontból csoportosíthatjuk 1. A remediáció alapulhat a szennyezőanyag immobilizálásán vagy mobilizálásán. 2. Remediálási módszerek környezeti elemek szerint: levegő, víz, talajvíz, talaj vagy üledékremediálási módszer lehetnek 3. A talajremediálási módszer a talaj fázisai szerint jelentheti a talajlevegő, talajnedvesség, a talajvíz, a talaj szilárd fázisa, a különálló szennyezőanyag fázis vagy több fázis együttes kezelését, pl. talajvíz és szilárd fázis, vagy háromfázisú (telítetlen) talaj kezelését. 4. A remediáció alapulhat a talajban spontán lejátszódó folyamaton. 5. A remediáció lehet in situ vagy ex situ módszer vagy ezek kombinációja. 6. A talajremediáció alkalmazhat fizikai-kémiai, termikus vagy biológiai módszert. 7. A szükséges technológiamonitoring típusa szerint 8. A remediálás során megengedhető területhasználat szerint 9. A remediációs technológia környezeti kockázata szerint

8 A természetes folyamatok mérnm rnöki alkalmazásának fokozatai szennyezett talaj remediálásában NA: Natural Attenuation: természetes szennyezőanyag csökkenés MNA: Monitored Natural Attenuation: monitorozott természetes szennyezőanyag-csökkenés ENA: Enhanced Natural Attenuation: gyorsított természetes szennyezőanyag-csökkenés In situ bioremediáció Ex situ bioremediáció

9 Szerves szennyezőanyagok sorsa a talajban A szerves szennyezőanyagok nagy része a talajban a holt szerves anyagokhoz hasonlóan viselkedik, ezért kötődésükre, terjedésükre, sorsukra, hatásaikra az alábbiak jellemzőek: 1. Formáik: gáz- vagy gőzforma, vízben oldott vagy emulgeált és szilárd forma. A gáz és gőzformájú szennyezőanyag lehet a talajgázban, a talajvízben oldva vagy szorpcióval a szilárd felülethez kötődve. A folyékony halmazállapotú szennyezőanyagok is előfordulhatnak gőzformában vagy a talajnedvességben illetve a talajvízben oldva, folyadékfilm formájában, a szilárd fázishoz kötődve, vagy különálló fázisként, a talajvíz felületén. A szilárd fázisú szennyezőanyag szemcseméretétől és fizikai-kémiai tulajdonságaitól függően lehet: a.) talajszemcsékhez keveredve, b.) szilárd szemcsék felületéhez kötve szorpcióval, c.) mátrixba kötődve különféle erőkkel, akár kovalens kötésekkel is, például a humuszba épülve. A talajszemcsék felületén tehát gázok, gőzök, folyadékok és szilárd szennyezőanyagok egyaránt megkötődhetnek. 2. A szerves szennyezőanyagok a talajban mineralizálódhatnak, belőlük energia termelődik, C, N és P tartalmuk pedig ismét felhasználhatóvá válik.

10 Kometabolizmus: talajmikroorganizmusok enzimrendszerei úgy bontják el a xenobiotikumot, hogy közben nem termelnek belőle energiát. A perzisztens szennyezőanyagok nem bomlanak egyáltalán, vagy csak részlegesen bomlanak le. Egyes szerves szennyezőanyagok vagy metabolitjaik beépülnek a biomasszába, a talajmikroorganizmusok sejtjeibe vagy a növények szöveteibe. Beépülhetnek a táphumuszba, ahonnan bizonyos feltételek között könnyen mobilizálódhatnak. Beépülhetnek a szerkezeti humuszba, ahonnan csak kis valószínűséggel mobilizálódhatnak. Fosszilizálódhatnak, ezzel véglegesen kikerülhetnek az anyagkörforgalomból. Szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során az alábbi kémiai folyamatok ismeretesek: Hidrolízis során a szerves anyag reakcióba lép a vízzel és alkohol képződik. Szubsztitúció során nukleofil ágenssel (anionnal) lép reakcióba a szerves anyag. Elimináció során a szerves vegyület funkciós csoportjai leszakadnak, majd kettős kötés alakul ki. Oxidáció/redukció során elektron transzport valósul meg a reakcióban résztvevő komponensek között.

11 Biodegradálható szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során a mikrobiológiai folyamatok kerülnek előtérbe - A mikroorganizmusok degradáló képessége és hatékonysága függ a vegyi anyag szerkezetétől, összetételétől, illetve a hozzáférhetőségétől. - A jelenlévő mikrobaközösség minősége nagyban befolyásolja a degradáció hatékonyságát. - A szerves vegyületnek fizikailag, kémiailag diszpergáltnak kell lennie vízben azért, hogy a mikrobák számára hozzáférhetőek legyenek. Ezt biotenzidek biztosítják. - Számos környezeti tényező van hatással a bontás intenzitására, például a hőmérséklet, a tápanyagok a ph, és a redoxviszonyok. - - Az oxigén mennyisége és forrása (levegő, NO 3, SO 4, stb.) meghatározza a légzésformákat. A vas is szolgálhat elektronakceptorként. A szerves szennyezőanyagok természetes koncentrációcsökkenése során szabad vagy oldott oxigénből 3-4 mg szükséges 1 mg telített szénhidrogén teljes oxidációjához, vagyis a teljes mennyiség CO 2 -dá és vízzé alakításához. Az oxigén bevitele a molekulába oxigenáz enzimek segítségével történik.

12 A szervetlen szennyezőanyagok sorsa a talajban A szervetlen szennyezőanyagok sorsa a növényi tápsók ionjainak sorsával analóg a talajban, ezért kötődésükre, mobilizálódásukra, biológiai felvételükre az alábbiak jellemzőek: 1. Előfordulhatnak atomrácsba, molekularácsba épülve, oxidok és hidroxidok alakjában, ionos formában vagy komplexben. 2. Az atomrácsba (molekularácsba) épült fémforma általában korpuszkuláris szennyezőanyagokban vagy még el nem mállott kőzetekben fordul elő, leggyakrabban a Si, a Fe vagy az Al, esetleg a Ca, Mg vagy a K helyettesítőiként. Innen a mállás során szabadulnak fel, kerülnek ionos formába, és mosódnak be (pl. mélyebb rétegekbe) vagy ki (pl. más környezeti elembe). 3. Az oxidokban és hidroxidokban a Fe és az Al helyettesítőiként fordulnak elő és kőzetek mállásakor, a talaj savanyodásakor mobilizálódnak. 4. Az ionos fémforma lehet a talajvízben vagy a talajnedvességben oldva, vagy a talajkolloidok (agyagásványok, humusz) felületére ionosan kötve, az ionerősségtől függő mértékben kicserélhető formában.

13 A szerves fémkomplexek főleg a humuszanyagokhoz kötve fordulnak elő, mobilisak. Az ionos és komplex kötésben lévők mozgékonyak, vízoldhatóak, kicserélhetőek, biológiailag felvehetőek. Az oxidok és hidroxidokban kötött fémek közepesen, a molekula és atomrácsban lévők nehezen hozzáférhetőek. Az egyes fémformák egymásba átalakulhatnak. Az egyes fémformák a ph, a redoxpotenciál és a nedvességtartalom függvényében megoszlanak a talaj egyes fázisai között. A szilárd formák kialakulásában fontos szerepe van az adszorpciónak és a kemiszorpciónak. Az akkumulációval együtt járó rezisztencia mechanizmusa lehet: - a sejtfal komponenseihez való kötődés bioszorpcióval - extracelluláris komplexképzés (pl. a Rhizobium sp.ö - intracelluláris megkötés, - plazmidfüggő akkumuláció - periplazmás peptidoglikánhoz kötés. Tovább bonyolítja a helyzetet a talajban, hogy gyakorlatilag soha sincs egyensúlyi helyzet, részben mert egyes egyensúlyok beállásához évekre sőt évtizedekre van szükség, részint mert állandóan változnak a klimatikus, az éghajlati és a szűkebb környezeti paraméterek.

14 Mikroorganizmusok a talaj mikroszemcséin

15 Szennyező anyagok kvantitatív kockázatfelm érése Jellem ző k: lép cső zetes eljárás (költséghatékony), iteratív p esszim ista m o d ell (k o n zervatív) adathiány esetén is használható (kizárás) PEC PNEC PEC/PNEC > 1 ig e n Csökkentheti az újabb tesztelés vagy adatbeszerzés a P E C /P N E C -et? ig e n nem nem Nincs szükség további tesztelésre KOCKÁZAT CSÖKKENTÉS! PEC/PNEC > 1 nem Nincs további teendő ige n Gruiz K.: Szennyezett területeken lejátszódó term észetes folyam atok és a környezeti kockázat

16 A kockázati tényező értéke és a megfelelő veszélyeztetési szintek RQ = PEC/PNEC Veszély < 0,001 elhanyagolható 0,001 0,1 kicsi 0,1-1 enyhe 1-10 nagy >= 10 igen nagy

17 Integrált K ockázati o c k á z a M o d e lll E lvi felépítés (lehet általános vagy helyszín specifikus) T r a n sz p o r t m o d e l l Forrás Szennyező anyag Talaj Felszín alatti víz Ü ledék Felszíni víz Levegő Környezeti elem Ember Ö koszisztém a E x p o z ic i ó s m o d e l l Fogyasztók Termelő k Bontók T erülethasználat G ru iz K.: Szen n ye zett terü letek en lejátszó d ó term ész ete s foly am atok é s a k örn y ezeti ko ck áza t

18 Talajlégzés könnyen bontható szubsztrát ( glükóz) adagolása előtt és után ( Torstensson, 1994)

19 Talajlégzés könnyen bontható szubsztrát adagolása előtt és után szennyezetlen és fémekkel szennyezett talaj esetén ( Torstensson, 1994)

20 A talajlégzés mérésére szolgáló rendszer ábrája

21 A levegőztetés mértékének hatása a dízelolaj biodegradációjára

22 24.ábra: Tipikus talaj-mikrokozmosz sematikus ábrája Tipikus talaj-mikrokozmosz sematikus ábrája A rendszeren levegőt áramoltatunk keresztül. A termelődött CO 2 -ot infravörös gázanalizátorral mérjük

23 Szennyező-anyag kémiai tulajdonsága Talaj szilárd fázisf szennyezett Talajvíz szennyezett Talaj levegő szennyezett Illékony Biodegradáción alapuló Talajgőz kiszívása és felszíni kezelése Termikus deszorpció Biodegradáci ción alapuló remediáci ció Sztrippelés Biodegradáci ción n alapuló remediáci ció Talajgáz z kiszívása sa és felszíni kezelése Vízoldható Biodegradáci ción n alapuló remediáci ció Fitoremediáci ció Talajmosás Elektrokinetikai eljárások Biodegradáci ción alapuló remediáci ció Fitoremediáci ció Talajvíz z kiszívás & felszíni kezelés Insitu kémiai ox/red Aktív v résfalakr Biodegradáci ción n alapuló remediáci ció Talajgőz z kiszívása sa és felszíni kezelése Szorbeálódó Biodegradáci ción n alapuló remediáci ció Biológiai kioldás Fitoremediáci ció Extrakció Szemcseméret szerinti frakcionálás Termikus deszorpció Talajéget getés/pirolízis Vitrifikáci ció Elektrokinetikai eljárás Biodegradáci ción alapuló remediáci ció Talajvíz z kiszívás és felszíni kezelés Biodegradáci ción n alapuló remediáci ció Talajgáz z kiszívása sa és felszíni kezelése

24 Szennyező- anyag kémiai k tulajdonsága Talaj szilárd fázisf szennyezett Talajvíz szennyezett Talaj levegő szennyezett Illékony Gázadszorpció szilárd fázison Kémiai immobilizáci ció Biológiai immobilizáci ció Kémiai immobilizáci ció Izoláci ció Kémiai immobilizáci ció Vízoldható Biológiai immobilizáci ció Fitostabilizáci ció Szorpció növelése Kémiai oxidáci ció/redukció Fizikai-kémiai stabilizáci ció Biológiai mmobilizáci ció Rhizofiltráci ció Szorpció növelése Kicsapás, s, oldhatóság csökkent kkentése Kémiai ox./redukci /redukció Izoláci ció Fizikai-kémiai immobilizáci ció (kicsapás, s, szorpció növelése) Szorbeálódó Biológiai immobilizáci ció Fitostabilizáci ció Szorpció növelése Kémiai oxidáci ció/redukción Fizikai-kémiai stabilizáci ció Vitrifikáci ció, kerámi miába ágyazás Biológiai immobilizáci ció Rhizofiltráci ció Szorpció növelése Kicsapás, s, oldhatóság csökkent kkentés Kémiai oxidáci ció/redukció

25 Bioremediáció Biodegradáción alapuló A baktériumok végtelen genetikai és biokémiai potenciálja biztosítja a szerves szennyezőanyagok lebontását a talajban illetve a talajvízben. A holt szerves anyagokhoz hasonló útvonalon kerül a szennyezőanyag az elemek körforgalmába. Biodegradáció fajtái: Energiatermeléssel összekötve Kometabolizmussal (energia nem termelődik) Redoxpotenciáltól függően: aerob / fakultatív anaerob / anaerob Teljes mineralizáció vagy részleges bontást követő átalakulás, pl. humuszképződésben való részvétel. Ez már átvezet a mikrobiológiai stabilizációs módszerekhez. Mikrobiológiai stabilizáción alapuló Szerves szennyezőanyagok irreverzibilis beépülése humuszanyagokba vagy szervetlenek irreverzibilis megkötése vagy átalakulása (pl. fémszulfidokká).

26 Természetes tenzidek

27 Fitoremediáció Fitoextrakció Fitostabilizáció Talajból: hiperakkumuláló, felszín feletti részekben, nagy biomassza, égetés, hamu veszélyes hulladék, visszanyerés Talajvízből: gyökérzónás kezelés: fűzfa, nád, sás Felszíni vízből: rhizofiltráció: élőgépek Rezosztens fajok: növény általi fizikai talajmegkötés, kémiai+biológiai stabilizáció Kombinált kémiai és fitostabilizáció

28 Növényi bioakkumuláció mechanizmusai A toxikus fém a táplálékláncba elsősorban a növényeken keresztül kerül. Az adaptációs mechanizmus lehet: - a rhizoszférában csapja ki, így sem a gyökérben, sem pedig a szárban nem mérhető nagy fém koncentráció (pl. Epilobium sp.) - a gyökérben raktározza, nem szállítja el a szárba (pl. Elytrigia repens, Poa annula, Scirpus holoschenus) - csak a szárban és a levelekben raktározza el (pl. Inula viscosa, Euphorbia dendroides, Arundo dorax - a vakuolumokban immobilizálja - a sejtfalban immobilizálja - mind a gyökérben, mind a szárban raktározza a fémeket az anyagcseréjéből kiiktatva (pl. Cistus salviifolius, Helichrysum italicus).

29 Passzív módszerekre

30 In situ bioventillációs talajtisztítási technológia vázlata levegő ventillátor C6 C5 C4 0 B3 B2 B1 szívócsövek (B) 1 Talajgáz tisztító berendezés 2 3 Levegő kiszívó csövek (B) 4 5 Talajlevegő Áramlási iránya C3 C2 C1 Levegő bevezető csövek (C)

31 Eltávozó gáz Forró sűrített levegő ( 250 o o F) Gázkifúvó / égő Légkörbe 1500 o F Incinerátor Eltávozó gáz gyűjtőcső T= 72 o F psig = 0 Felső talajvízszint övezet Szennyezett zóna Forró levegőt injektáló kutak T = 250 o o F psig= 5-22 Talajvízszint

32 páraelszívás szennyezőanyag gőzbefúvás I it l íté é á l í á

33 Kezelt talaj Talajgáz- vagy gőzelszívó Talajfelszín Izolálóréteggel bélelt reaktor Biológiai kezelés szilárd fázisban, reaktorban

34 Két zónás in situ bioremediáció

35 Tetraklóretilén csóva Talajvíz áramlási irány Szennyezőanyag forrás Tápanyagok glükóz adagolás Tápanyagok oxigén metán adagolás Aerob metanotrof zóna Anaerob metanogén zóna Telítetlen talajzóna Telített talajzóna Természetes izoláló réteg

36 víz szénforrás és anaerob mikroorganizmusok beadagolása oxigén elnyelő réteg szigetelt tartály Dinoseb-bel szennyezett talaj Anaerob biológiai talajkezelés iszapfázisban

37

38 Elszívott talajlevegő biofilterbe tsiztításra Permetező öntözés Csurgalékvíz öntözéshez Szennyezett talaj Levegő Csurgalékvíz összegyűjtése Csurgalékvíz el Szivattyú

39 Szennyezett zagy be Keverés, homogenizálás Levegőelvezetés Levegőbevezetés Talajszuszpenzió + tápanyag + levegő + mikroorganizmusok Kezelt zagy ki

40 TALAJPÁRA KITERMELÉS Folyékony szénhidrogén Olaj/víz Szeparátor Víz Tároló tartály Recirkulálás Szénhidrogén pára Víztisztítás Tisztított víz Gőzleválasztó Párakezelés Tisztított levegő Légsűrítő Szénhidrogén pára & normál nyomású gőz Gőzkazán Víz betáplálás Földgáz Folyadék/pára Kitermelő kút Mélyszivattyú Pára Szénhidrogén Folyadék Víz Gőz Gőz Gőz injektáló kút Szénhidrogénnel szennyezett talaj

41

42 Tápanyag Oxigénforrás BIOREAKTOR Töltéssel emelt talajvízszint Nyugalmi talajvízszint X X X X X X X X X X X X X Tápláló kút Termelőkút IN SITU BIOLÓGIAI KEZELÉS

43 FOLYADÉK LEVEGŐZTETÉS ( AIR STRIPPING) Páramentesítő Porlasztófej Tisztítónyílás Vízbevezetés Toronyszivattyú szintszabályozóval Zsomp Levegőztető torony Tisztítónyílás Szelep Kompresszor

44 Talajpára sztrippelése injektáló-kitermelő kúttal Levegő betáplálás Talajfelszín Vákuumszivattyú Illékony szénhidrogén gőzök kezelése Szennyezetlen talajvíz Levegő bejuttató cső Felső visszaforgató szűrő Vákuumtér Eltávozó illékony szénhidrogének Illékony CH-val szennyezett talajvíz Illó szénhidrogénnel szennyezett talajlevegő Talajvízszint Talajvízszint Beáramló folyadék szűrő Átlevegőztetett talajvíz Szennyezett talajvíz Talajvíz-áramoltatási zóna

45 Talajpára sztrippelése injektáló-kitermelő kúttal Levegő betáplálás Talajfelszín Vákuumszivattyú Illékony szénhidrogén gázok kezelése Levegő bejuttató cső Felső visszaforgató szűrő Talajvízszint Kezelő vegyianyagok bejuttatása Eltávozó illékony szénhidrogének Kezelő vegyianyagok bejuttatása Áramlás: Szennyezetlen közeg Illékony CH-val Szennyezett közeg Talajvízszint Beáramló folyadék szűrő Átlevegőztetett talajvíz Szennyezett talajvíz Talajvíz-áramoltatási zóna

46 In situ remediációs technológiák összefoglalása Keverő tartály, Tápanyag adagolás Vízkezelés Levegő befúvás Levegőáram Árkok Víz áramlás Levegő eltávolítás Szennyezett talaj telítetlen zónában Szennyezett telített talaj Levegő Talajvíz áramlási irány

47 Injektáló kút Elszikkasztás Kitermelő kút tartály Monitoring kút Talajvíztartó Talajvízszint Szennyezett talaj Alacsony vízáteresztőképességű réteg In situ biodegradációs eljárás talajra ex situ talajvízkezeléssel kombinálva

48 Radiofrekvenciás in situ talajmelegítés On site gőzkezelés Izoláló réteg Szennyezett talaj Vezérlő elektród Gerjesztő elektród Telített talaj

49 Szennyezett talaj Olaj Olaj Kezelt talaj 35 tonna/óra Tisztítómű Olajos víz Olaj/ víz szeparátor Olajos víz Szűrők és bioreaktor Kezelt víz Recirkulálás a következő adaghoz Levegő Degradáló Levegő Tisztító Víz Talajmosási folyamat

50 Szennyezett talaj kikotrása Szita Szuszpenzió Többlépcsős tisztítási körfolyamat Tisztított homok Szitán fennmaradó frakció Szennyezett víz Szennyezett iszap/agyag Víztisztító rendszer (ATS) Bioszuszpenziós reaktor Recirkulálás Tisztított víz Víztelenítés Kezelt Iszap/agyag Egyszerű talajmosás

51 +10 mesh részecskék Üledék Nedves szitálás kezelés vagy elvezetés -10 mesh részecskék Üledék betáplálás Tisztító Folyékony anyag Elvezetés/ Gőzfejlesztő Keverő kamra keverő Hidrociklon/ Centrifuga Városi vezetékes víz Üledékkezelés frakcionálással Szilárd Anyag tárolás

52 Tiszta durva fr. Tiszta durva fr. mosó Válogató Szennyezett talaj spirál osztályozó dörzsölő mosó ártalmatlanított termék flotációs cella ciklon vizes osztályozó mágneses szeparátor szennyezőanyag szennyezőanyag szennyezőanyag G szennyezőanyag mágneses szeparátor ártalmatlanított termék spirális koncentrátor ártalmatlanított termék szennyezőanyag ártalmatlanított termék Talaj komplex fizikai-kémiai kezelése

53 SZILÁRDÍTÓ KEVERÉK KÉMIAI KEZELŐSZER VÍZ HULLADÉK HELYSZÍNI KEVERŐ TARTÁLY VÉGTERMÉK HULLADÉKKEZELÉS KLÓRTALANÍTÁSSAL ÉS IMMOBILIZÁCIÓVAL (tömbösítés)

54 In situ szilárdítás

55 Oldószeres visszanyerés Szerves anyag visszanyerés Visszanyert szerves anyag Feladott anyag előkészítése Extrakciós rendszer Levegő visszanyerés Visszanyert víz Szűrőrendszer Kezelt szűrési maradék elvezetés Oldószeres extrakció

56 kezelt talaj Termikus deszorpció

57

58 Szennyezett talaj beadagolás Levegőbevezetés Tápanyagadagolás Levegőelvezetés Kezelt talaj

59

60

61

62

63 tartály szennyezett talaj Elekrokinetikus remediáció

64 A döntés meghozatalakor figyelembe veendő szempontok: 1. A szennyezőanyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, veszélyessége 2. A szennyezett környezeti elem és fázis tulajdonságai, vagyis a matrix 3. A területhasználat, beleértve a jelenlegi és a jövőbeni területhasználatot, esetleg a remediáció alatti, ezektől eltérő területhasználatot és a területhasználathoz tartozó remediációs célérték. A terület pénzben kifejezhető értéke is döntő lehet. 4. A technológia hatékonysága (anyagmérleg) 5. A technológia bonyolultsága, rendelkezésre állása 6. A kezelés várható (szükséges) időtartama 7. A technológia saját kockázatai (lokális, regionális, globális) 8. A technológia beruházási és üzemeltetési költsége 9. A remediáció hasznai

65 Szennyezőanyagtól függő döntési szempontok: Milyen módon mobilizálható: Illékony: elpárologtatás Szorbeálódó: deszorpció felé eltolás Vízoldékony: vizes extrakció Biodegradálható: bioremediáció Fényérzékeny: fotodegradáció, stb. Milyen módon immobilizálható: Ez elsősorban a szennyezőanyag fizikai állapotától függ Részecske: fizikai stabilizálás, tömbösítés Szorbeált: ad/abszorpció felé eltolás külső körülmények, pl. ph, redoxpotenciál segítségével Reaktív: kémiai reakcióval az immobilis forma felé Biológialag immobilizálható: bioakkumuláción vagy bioszorpción alapuló technológiák, pl. bioszűrés, rhizofiltráció, stb.

66 Mátrixtól és fázistól is függő döntési szempontok 1. Mely környezeti elem, mely fázisai szennyezettek, melyeket kell kezelni 2. Az egyes szennyezett fázisok milyen módon kötik a szennyezőanyagot 3. Milyen kölcsönhatások vannak az egyes fázisok, a biota és a szennyezőanyag között 4. A kezelendő környezeti elemek és fázisok hozzáférhetősége, elhelyezkedése, hidrogeológiai viszonyok 5. A kezelendő környezeti elemek és fázisok érzékenysége 6. A fizikai, kémiai vagy biológiai módszer választásáról szóló döntés attól is függ, hogy in situ vagy ex situ kezelés lesz-e. Ex situ vízkezelésnél például a fizikai, kémiai vagy biológia eljárások azonos jogú alternatívák lesznek. 7. In situ talajkezelésnél biológiai eljárás preferált, a környezetei kockázat és a talaj jövőbeni használata miatt, az ökoszisztéma megóvása érdekében.

67 In situ vagy ex situ 1. Nagyság, kiterjedés: nagy kiterjedés az in situ felé tolja a döntés mérlegének nyelvét 2. Terjedés, toxicitás, veszélyesség: ennek nagy volta az ex situ felé tolja a döntésünket 3. Szennyezett elemek és fázisok: víz, levegő: ex situ, talaj: in situ 4. Terület jövőbeni használata: pl. lesz-e építkezés, megbolygatják-e a terület felszínét. Ha igen, ex situ. Természetvédelmi terület és nem várható területhasználat változás: in situ. A kettő között folyamatos átmenet szerinti döntés. 5. A beavatkozás sürgőssége: sürgős: ex situ felé, nem sürgős: in situ felé tolja. 6. Kapcsolható és kapcsolandó technológiák: pl. megelőzésre: résfal: aktív résfal: kezelés + megelőzés, szivattyúzás: ex situ vízkezelés + vízzel tovaterjedése

68 Költségek és hasznok Miből tevődik össze a remediáció költsége? Előkészítés, felmérés, tervezés költségei. A berendezés létrehozásának, telepítésének vagy bérlésének ára. Az alkalmazandó technológia paraméterei és a rendelkezésre álló idő egyértelműen megszabják a technológia működtetési költségeit. Az alkalmazandó technológia saját kockázatának csökkentése A költségek nagyrészét képezheti a technológia monitoring és az utómonitoring. Miből adódnak a hasznok? A szennyezettség megszűnéséből adódó értéknövekedés. A remediáció során megengedett területhasználat. A remediáció utáni értékesebb területhasználat. A szennyezőanyag hasznosítása. Pénzben kifejezhető szociális, egészségügyi és életminőségbeli hasznok. Pénzben ki nem fejezhető szociális, egészségügyi és életminőségbeli hasznok.

69 1. Régi-e a szennyezettség? Igen 2 Nem 16/17 2. Monitorozott-e a terület Igen 2a Nem 14 2a. Azonosított(ak)-e a szennyezőanyag(ok) Igen 2b Nem 13 2b. Azonosítottak-e a szennyezett környezeti elemek Igen 2c Nem 13 2c. Azonosítottak-e a szennyezett fázisok Igen 3 Nem Azonosítható-e természetes szennyezőanyagcsökkenési folyamat a területen? Igen 4 Nem Kockázatot csökkentő folyamat-e? Igen 4a Nem 5 4a. Mobilizációs folyamat zajlik-e a területen? Igen 4b Nem 4c 4b. Biodegradáció folyik-e a területen? Igen 6 Nem 6/4c 4c. Immobilizációs folyamat zajlik-e a területen? Igen 6 Nem Kockázatot növelő-e? Igen 17 Nem 16 5a. Mobilizációs folyamat zajlik-e a területen? Igen 5b Nem 5c 5b. Biodegradáció folyik-e a területen? Igen 6 Nem 6/5c 5c. Immobilizációs folyamat zajlik-e a területen? Igen 6 Nem Technológia alapját képezheti-e a folyamat? Igen 7 Nem 16/17 7. A talaj kitermelése nélkül alkalmazható-e a technológia? Igen 10/11 Nem 8 8. Talaj kitermelése és ex situ kezelése Igen 9 Nem 7 9. A talaj szemcseméreteloszlása indokolja-e az előzetes frakcionálást? Igen 9a Nem 10/11 9a. Szemcseméret szerinti frakcionálás után kapott frakció szennyezett-e Igen 10/11 Nem 18

70 10. Mobilizáción alapuló módszer alkalmazása 10a. Mobilizáció a gáz/gőz vagy vízfázissal együtt Gáz/gőzfázis eltávolítása és kezelése 12a Folyadékfázis eltávolítása és kezelése 12b 10b. Mobilizáció más fázisba átvitellel Gáz/gőzfázis eltávolítása talajvízből sztrippelés Gáz/gőzfázis eltávolítása szilárd fázisból deszorpció Szorbeált fázis átvitele folyadékfázisba mosás, extrakció Szorbeált fázis átvitele gőzfázisba termikus deszorpció 10c. Biológiai folyamatokon alapuló mobilizációs módszer alkalmazása Bármilyen fázis eltávolítása bármely fázisból biodegradációval Szorbeált fázis átvitele folyadékfázisba biológiai kioldás Szorbeált fázis átvitele biológiai fázisba fitoextrakció

71 11. Immobilizáción alapuló módszer alkalmazása 11a. Fizikai-kémiai immobilizáció Fizikai stabilizáció tömbösítés, diszperz stabilizálás Kémiai stabilizáció meszezés, oxidáció/redukció 11b. Biológiai immobilizáció Oldott fázisból szilárd fázisba rizofiltráció, bioakkumuláció Fizikai stabilizálás fitostabilizáció 12. Gőz/gázfázis és folyadékfázis ex situ kezelése 12a. Gőz/gázfázis ex situ kezelése gáz/gőzadszorpció / katalitikus égetés / biológiai szűrés, stb. 12b. Vízfázis ex situ kezelése fázisszétválasztás: ülepítés lefölözés / adszorpció / kémiai kezelés (oxidáció, redukció, dehalogénezés, stb.) biológiai kezelés / UV-oxidáció, stb. 13. Állapotelmérés 14. Monitorozás 15. Kockázatfelmérés 16. Intézkedés Megelőzés / Korlátozás / Remediáció 17. Gyorsintézkedés 18. Kezelt talaj (más környezeti elem vagy fázis) hasznosítása