Talajvédelem XII. Kármentesítés Talajtisztítási módszerek
|
|
- Kinga Júlia Bognárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Talajvédelem XII. Kármentesítés Talajtisztítási módszerek
2
3
4 Új iparág kialakulása: kármentesítés
5
6
7 Kármentesítés szakaszai évi LIII. Törvény 18. -a Kármentesítés szakaszai: a, tényfeltárás b, műszaki beavatkozás c, utóellenőrzés
8 Tisztítási technológia kiválasztását befolyásoló szempontok - szennyező anyag fajtája, kémiai-fizikai tulajdonsága - szennyezés helye, regionális viszonyok - anyagi források - körny. védelmi követelményrendszer - különleges helyi adottságok, terület funkciója - lakossági és szakhatósági akceptálhatóság
9 Környezeti kockázat csökkentésének lehetősége Megoldások: - szennyezett területet nem kezelik, módosítják a területhasználatot - lokalizálják a szennyezett területet - talajcsere
10 Kármentesítési technológia In situ Ex situ On site Off site
11 Tisztítás szerinti módszerek Módszerek Fizikai Termikus Kémiai Egyéb
12 Több szennyezett terület esetén a fontossági sorrend Szempontjai: -emberi környezet veszélyeztetése - vízbázisok védelme - szennyezőanyag terjedése - felszíni befogadó közelsége - természetvédelmi terület, vízgazdálkodási terület közelsége - műemléki védelem
13 In situ: (eredeti helyzetben). Ide tartozik valamennyi olyan technológia amikor a szennyeződött földtani közeget, felszín alatti vizet olyan eljárással tisztítják meg a szennyező anyagtól, hogy tisztítás során nem termelik ki a szennyezett földet és a tisztított felszín alatti vizet visszaszikkasztják a munkaterületen belül.
14 In situ biológiai eljárások - Természetes szennyezőanyag csökkentés - Természetes biodegradáció fokozása - Bioventiláció - Bioremediáció
15 Természetes csökkenés a talajban Alkalmazási korlátok: a terület részletes feltárása és hosszú távú megfigyelése drágább lehet, mint egyéb "aktív" mentesítési technológia; egyes transzformált bomlásközi szennyezők toxikusabbak lehetnek, mint az eredeti anyag; hasadékos közegben (karsztos területek) a szennyezés terjedése kiszámíthatatlan, helyben tartása nehézkes; a felszín alatti vizek szennyezése miatt a vízkészlet használatáról le kell mondani; nem víz fázisú folyadékok vagy szabad fázisban lévő szennyezők eltávolítása a természetes lebomlás előtt szükséges lehet; fémek csak ideiglenesen válnak immobilissá, mert a természetes lebomlás során a talajban újra oxidált környezet jön létre.
16 Bioventiláció Lényege: A szennyezett talajban a biológiai lebontást oxigénbevitellel serkentik. A talajban természetesen jelenlévő mikroorganizmusok számára a bejutatott oxigén segítségével az aerob úton lebontható szennyezők eltávolításának sebessége fokozható.
17 Alkalmazási korlátok: a magas talajvízállás (1-2 m), telített talajlencsék és kis áteresztőképességű közeg; kivételesen alacsony nedvességtartalom; a talajfelszínen eltávozó gázok megfigyelése szükséges lehet; az alacsony hőmérséklet csökkenti a remediáció sebességét.
18 A bioventillációs eljárás vázlatos felépítése
19 Bioremediáció Lényege: A szerves szennyezők mikrobák általi eltávolításának érdekében vizes oldatot cirkuláltatnak a szennyezett közegen keresztül. A vizes oldatban lévő tápanyag és oxigén a talajban jelenlévő mikrobák aktivitását növeli és felgyorsítja a szennyezők lebontási folyamatát.
20 Alkalmazási korlátok: a vizes oldat cirkuláltatása következtében a szennyezők mobilitása növekedhet, amely a mélyebb rétegek vizének tisztítását is szükségessé teheti; számítani lehet a beszivárogtató kutak mikrobák általi eltömődésére; nem alkalmazható agyag, erősen rétegzett vagy heterogén közeg esetén az oxigén átvitel korlátozása miatt; nagy koncentrációjú nehéz fémek, hosszú láncú szénhidrogének, vagy szervetlen sók mérgezőek lehetnek a mikroorganizmusok számára; a lebontás sebessége a hőmérséklet csökkenésével fordítottan arányos; a talaj szerkezete és összetétele megakadályozhatja a szennyezőanyag és a mikroorganizmusok érintkezését.
21 Az in-situ biodegradációs eljárás alkalmazása talaj és talajvíz remediációjára
22 Talajműveléses kezelés Lényege: Felszíni szennyezések esetén a biológiai lebontás elősegítése érdekében a szennyezett felszínt felszántják, ezáltal a szennyezők aerob lebontásához szükséges oxigén bevitelével a lebontási folyamat sebességét gyorsítják.
23 Alkalmazási korlátok: nagy területre van szükség; a biológiai lebontás feltételeinek szabályozása nehézkes, a természetes folyamatok (csapadék, hőmérséklet) a lebontási folyamatot erősen befolyásolják, elnyújthatják; a szervetlen szennyezők nem bomlanak le; a légszennyezés elkerülése érdekében az illékony komponensek előzetes kezelése szükséges lehet; elsősorban szántás idején a porzás elleni védelemről gondoskodni kell; fém ionok toxikusak lehetnek a mikrobák számára és a szennyezett talajból a mélyebb rétegekbe mosódhatnak; a kezelhető réteg maximális vastagságát a szántási mélység határozza meg (kb. 50 cm) a csurgalékvizek összegyűjtéséről megfigyeléséről és/vagy kezeléséről gondoskodni kell; környezeti adottságok (terepesés, erózió) akadályozhatják a módszer alkalmazását.
24 Fitoremediáció Lényege: A szerves vagy szervetlen szennyezések eltávolítása, megkötése a növények segítségével történik. Fitostabilizáció Fitoextrakció Fitovolatizáció során a növény gázneművé alakítja és légtérbe juttatja a szennyezőanyagokat (Hg, As, Se) Fitodegradáció esetében a növény maga, vagy gyökerének morfológiája segítségével elbontja, mineralizálja a biodegradálható vegyi anyagokat. Szerves anyagok átalakítására alkalmazzák elsősorban(szerves oldószerek,olajszennyeződés, robbanóanyagok). A rhizotofiltráció lényege, hogy a növények gyökérzete és a gyökérzónában élő mikroorganizmusok együttműködve kötik meg (adszorbeálják), szűrik ki és bontják le a vízben található szennyezőanyagokat. Így elsősorban szennyvizek, csurgalék vizek kezelésére alkalmas módszer.
25 Fitoextrakció Fitoextrakció során magasabb rendű növényeket alkalmaznak szennyezett talajok megtisztítására. Ezt az eljárást nehézfémek eltávolítására alkalmazzák leginkább(pb,zn,cd ) A növények számára könnyen felvehetővé válnak a fémek, ha kelátképzőt (pl. EDTA) juttatunk a talajba (indukált fitoextrakció). A növények betakarítása és feldolgozása nagy figyelmet igényel,mivel ezek veszélyes hulladéknak minősülnek.
26 Fitostabilizáció Fitostabilizáció során a szennyezőanyagot kémiailag stabilabb, kevésbé oldékony, kevésbé mozgékony és kevésbé mérgező formájúra alakítják át. Elsősorban a kimosódás elleni védelem érdekében lényeges. A technológia során különféle adalékanyagokkal kezelik a szennyezett területet, amit később növénytakaróval fednek le. Cél a szennyező anyagok helyszínen történő immobilizálása.
27 Alkalmazási korlátok: a mentesített közeg mélységét a növényzet gyökérzóna mélysége határozza meg (általában csak sekély mélység esetén alkalmazható); nehézfémek magas koncentrációja toxikus lehet a növényekre nézve; szezonális lehet helytől és növénytől függően; a szennyezést továbbíthatja a talajból a levegőbe (leveleken keresztül); nem hatásos erősen vagy gyengén kötött szennyezőkre (pl. PCB-k); az átalakulás során keletkező anyagok (végtermék) toxicitása vagy biológiai alkalmazhatósága nem mindig ismert; a végtermék mobilizálódhat, bekerülhet a felszín alatti vizekbe, majd felhalmozódhat az állatok szervezetében.
28 Egyszerű fitoremedáció
29 In situ fizikai kémiai eljárások - Pneumatikus fellazítás - Talajlevegő kiszívása és kezelése - Talaj vizes mosása - Vitrifikáció - Hőkezelés
30 Elektrokinetikus szétválasztás Lényege: Eltávolítja a fémeket és szerves szennyezőket a rossz áteresztő képességű talajokból, iszapból, elektrokémiai folyamatok útján deszorbeálja majd eltávolítja a fémeket és poláros szerves szennyeződést
31 Alkalmazási korlátok: a hatékonyság jelentősen lecsökken, ha a szennyezett közeg nedvességtartalma 10% alatt van (a legnagyobb hatékonyság 14-18% nedvességtartalom között érhető el); semleges elektródákat mint pl. szén, grafit, platina kell használni, hogy maradék szennyezés ne kerüljön vissza a talajba. Fémes elektródák oldódhatnak elektrolízis során; a módszer leghatásosabb agyagban, vagy agyagos talajban, az agyagásványok negatív felületi töltése miatt; oxidáció/redukció következtében nem kívánatos melléktermékek is keletkezhetnek (pl. klórgáz) föld alatti fémtárgyak, szigetelőanyagok a vízáteresztő képességet erősen befolyásolják.
32 Az in-situ elektrokinetikus szeparáció folyamata
33 Repesztéses fellazítás Lényege: Alacsony áteresztő képességű vagy tömör rétegekben hatékony módszer, amelynek segítségével a kőzetben mesterséges repedéseket hoznak létre. Ez növeli számos in situ technológia hatásfokát és gyorsítja a gázok kitermelését.
34 Alkalmazási korlátok: földrengésveszélyes területeken nem alkalmazható; nem agyagos talajokban a repedések záródására lehet számítani; a terület részletes feltárása szükséges (közművek, stb.); elképzelhető, hogy az üregek elősegítik egyes szennyezések nemkívánatos mozgását is (pl. a nem víz fázisú folyadékok mozgása a vízadó alján).
35 Talajmosás Lényege: Vizet vagy egyéb adalékot is tartalmazó vizes oldatot juttatnak a szennyezett közegbe a szennyezés kioldásának fokozása érekében. Cél a talajvíztükör olyan mértékű megemelése, hogy a szennyezett talajteret elérje, s lehetővé tegye a szennyezések feloldását.
36 Alkalmazási korlátok: a mosó folyadék és a talaj kölcsönhatása következtében a porozitás, ezáltal a szennyezés mobilitása csökkenhet; alacsony áteresztő képességű vagy heterogén közeg mentesítése nehézkes; csak abban az esetben használható, ha a kimosott szennyezés és a mosó folyadék kinyerése lehetséges; a mentesítés gazdaságosságát erősen befolyásolja az, hogy a kitermelt mosófolyadék milyen mértékű kezelése szükséges.
37 In-situ talajmosatás
38 Átlevegőztetés Lényege: Kitermelő kutakat létesítenek, amelyeket vákuum alá helyeznek. Vákuum hatására kialakuló nyomás eredményeként az illékony gáz fázisú szennyezők eltávolíthatók.
39 Alkalmazási korlátok: finom szemcséjű talajokban és magas nedvességtartalom (telítetthez közeli) esetén nagyobb vákuum alkalmazása szükséges, mely a költségeket növeli és gátolja a módszer alkalmazhatóságát; erősen változó áteresztőképességű és rétegzettségű talajokban a hosszú szűrőzött szakaszok kívánatosak, ennek hiányában sokszor egyenetlen gázkitermelés alakul ki; magas szerves-anyag tartalmú talajok nagy szorpciós képessége miatt csökken a kitermelhető szennyezők mennyisége; szükséges lehet a kitermelt gázok tisztítása; a gázkezelés után a folyadék elhelyezéséről, kezeléséről gondoskodni kell; a használt szénszűrők regenerálása, lerakása is feladat; telített zónában a rendszer nem hatékony, bár talajvízszint süllyesztéssel kiterjeszthető az alkalmazhatóság (ezért meg kell fontolni a felúszó szennyezésekkel való foglalkozást is).
40 In-situ talajpára-kitermelés és kezelés
41 Hőmérséklet növeléssel segített talajpára kitermelés Lényege: A félig illékony szennyezők eltávolításának hatékonysága növelhető a hőmérséklet emelésével. Hőmérséklet növelésére forró levegőt vagy gőzt fuvatnak a talajba, vagy elektromos fűtést alkalmaznak.
42 Vitrifikáció Más néven talajüvegesítés, a szennyezett talaj magas hőmérsékleten (1200 C-on) történő megolvasztása, melynek során a talaj szilikátjaiból üvegszerű, amorf vagy kristályos szerkezetű szilárd anyag keletkezik, a szerves szennyezőanyagok deszorbeálódnak és/vagy pirolízissel elbomlanak, a toxikus fémek pedig immobilizálódnak. Célja: a talajban található szennyező anyagok, mint például nehéz fémek, radioaktív maradványok vagy peszticidek megkötése és ezáltal ártalmatlanítása.
43 A vitrifikáció kivitelezhető in situ vagy ex situ formában is. Ex situ termikus eljárás: a szennyezett talajt magas hőmérsékleten megolvasztják In situ fizikai-kémia eljárás: elektródákat helyeznek a talajba, és elektromos áram segítségével megolvasztják a talaj szilikátjait
44 In situ vitrifikáció Megszilárdult olvadék
45 Ex situ eljárások: ( nem eredeti helyzetben) - ex situ on site - ex situ off site Módszerek Biológiai Fizikai Kémiai
46 Bioágyas remediáció Lényege: Az adalékokkal összekevert szennyezett talajt a talajfelszínen szétterítik. A szénhidrogénnel szennyezett talajok tisztítására alkalmas. A biológiai lebontás fokozható tápanyag, nedvesség tartalom, oxigén, megfelelő hőmérséklet és ph beállításával.
47 Alkalmazási korlátok: a szennyezett talaj kitermelése szükséges; kísérletekkel kell megállapítani az adott szennyezés biológiai lebonthatóságát, az oxigén és tápanyagbevitel mértékét; halogénezett komponensek esetében a kezelés hatásfoka megkérdőjelezhető; a statikus kezelés kevésbé egyenletes tisztításhoz vezet (a rendszeres forgatáshoz viszonyítva).
48 Ellenőrzött, szilárd fázisú bioágyas talajkezelés
49 Talajmosatás Lényege: A talaj finom frakciójához kötött szennyezőket mosás segítségével elválasztják a talaj többi részétől. A talajmosás nagyon ígéretes mentesítési technológia, elsősorban nehézfémek, radioaktív anyagok és szerves szennyezők eltávolítására. Ennek ellenére ipari alkalmazása nem igazán terjedt el
50 Alkalmazási korlátok: - komplex szennyezés esetén a mosó folyadék optimális kiválasztása nehéz; - magas humusztartalom esetén előzetes kezelésre lehet szükség; - az agyagszemcsékhez kötött szerves szennyezők eltávolítása nehézkes lehet; - mosóoldat ill. a kezelt talajban maradó mosóoldat további kezelést igényelhet.
51 A talajmosatásos eljárás folyamata
52 Égetés Lényege: Magas hőmérsékleten, C-on égetik el (oxigén jelenlétében) a halogénezett és egyéb nehezen kezelhető, veszélyes szerves szennyezőket. A megfelelő égés gyakran csak kiegészítő fűtőanyaggal biztosítható. Az eltávolítás hatásfoka megfelelően működtetett égetőben meghaladja a 99,99%-ot. A távozó gázok és a salak kezelése szükséges.
53 Alkalmazási korlátok: szükséges lehet a hamuban felhalmozódó nehézfémek stabilizálása; a betápláló ágban a fémek reakcióba léphetnek egyéb elemekkel, (mint pl. klór, kén) illékonyabb és toxikusabb vegyületeket alkotnak a kiindulási állapotnál; a nátrium és a kálium alacsony olvadáspontú hamut képezhet, mely megtámadhatja a tégla szigetelést, bűzös réteget képezve a kürtőben; a hulladék méretére és anyagkezelésre vonatkozó speciális igények az alkalmazhatóságot adott helyen erősen befolyásolhatják; az illékony nehézfémek miatt füstgáztisztítás szükséges.
54 Pirolízis Lényege: A pirolízis oxigén nélkül a szerves anyagokban hő hatására létrejövő kémiai lebomlás/átalakulás. A szerves anyagok különböző gázokra és szilárd anyagokra (pl. koksz) bomlanak. A pirolízis általában nyomás alatt, 430 o C feletti hőmérsékleten zajlik le. A keletkező gázok további kezelést igényelnek.
55 Alkalmazási korlátok: speciális anyagkezelési és adagoló méreti előírások befolyásolhatják az alkalmazhatóságot és a költségeket is; a szennyezett közeg szárítása szükséges, 1% alatti nedvességtartalom kívánatos; magas nedvességtartalom növeli a mentesítés költségét; a kezelt anyag nehézfém tartalma miatt stabilizálásra is szükség lehet.
56 Kitermelés, elszállítás és deponálás talajcserével Lényege: A szennyezett talajt kitermelik, kezelőtelepre és/vagy lerakóra szállítják. Már a lerakóhely létesítése előtt gondos vizsgálatokkal kell kiválasztani a legalkalmasabb területet. A tervezés során a szigetelés, a csapadékvizek hatékony elvezetése, valamint a hosszú távú megfigyelést lehetővé tevő monitoring rendszer kialakítása a legfontosabb követelmény. Végleges lerakók esetében a lerakó teljes élettartama alatt szükséges a megfigyelés és karbantartás.
57 Talajcsere (Cianid + PAH)
58 Alkalmazási korlátok: a kitermelés során felszabaduló gázok keletkezése problémát okozhat; a legközelebbi alkalmas lerakóhely távolsága a mentesítendő területtől nagymértékben befolyásolja a költségeket; a szennyezett talaj mennyisége, elhelyezkedése; a szennyezett talaj szállítási útvonalán a települések ellenállására is lehet számítani; radioaktív szennyezések, vagy vegyes szennyezések lerakására nagyon kevés alkalmas terület van; a lerakó nem megfelelő kialakítása vagy üzemeltetése szag, bűz vagy egyéb (rovar, szúnyog, légy) problémákat okozhat.
59 Olajszennyezett talaj/talajvíz kármentesítése
60
61
62 LNAPL szennyezés kármentesítése Szennyező forrás LNAPL párolgás olajlencse oldódás Talajcsere (< 6m) Olajlencse eltávolítása A talajvíz kiszivattyúzása és kezelése A telítetlen talajréteg bioszellőztetése Reaktív gátak (bioscreen) Talajvíz áramlás agyagréteg
63 DNAPL szennyezés kármentesítése Szennyező forrás DNAPL Talajvíz áramlás párolgás oldódás elsüllyedt réteg Talajcsere (< 6m) A talajvíz kiszivattyúzása és kezelése A telítetlen talajréteg bioszellőztetése Reaktív gátak (bioscreen) Elsüllyedt réteg eltávolítása? agyag réteg
64 Talajtisztítás a talajgáz és talajvíz kiszivattyúzásával, kezelésével Olaj talajvíz
65 A talajvíz kiszivattyúzása és kezelése a víztisztítóhoz talajvízszint szennyezés Nem túl hatékony: VOC kis oldhatóságú deszorpció szükséges lassú folyamat több víz szükséges csökkenti a talajvízszintet szűrő
66
67
68 (Bio)szellőztetés A VOC elpárologtatása O 2 adagolás Csak a telítetlen rétegben Talajvíz-kivétellel kombinálva Csak homok- és szerkezetes agyagtalajokban
69 a levegőtisztítóhoz levegő levegő a levegőtisztítóhoz levegő Levegőztetés forrás maradék telítettség olajlencse Levegő injektálása a talajvízbe Kigőzölés (sztrippelés) levegőbuborékokkal Párologtatás O 2 -adagolás biodegradáció
70
71
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenTCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ fizikai kármentesítési eljárások I. 62.lecke Termikus technológiák
Részletesebben23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata
23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata Mi a kármentesítési program, célja, szakaszai. A környezetszennyezések teljes körére kiterjedő fellépés tervszerű munkát igényel,
RészletesebbenA BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN
A BIOREMEDIÁCIÓ MIKROBIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE MIKROBIOLÓGIAI KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA KŐOLAJ-SZENNYEZETT TERÜLETEKEN Készítette: Merényi-Németh Angéla Klára Témavezető: Romsics Csaba 2015
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ fizikai kármentesítési eljárások IV. 65.lecke Fáziselválasztás
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenSzabadföldi kísérletek
Szabadföldi kísérletek Természetes remediáció (Natural Attenuation) Fizikai folyamatok Szorpció, párolgás, higulás Kémiai folyamatok Redox reakciók, polimerizáció, degradáció Biológiai folyamatok Biodegradáció,
RészletesebbenCiklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenLCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
RészletesebbenBakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenSZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE. Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet
SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet Környezetszennyezés fogalma: Környezetszennyezés a környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül károsító
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenGondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége
Gondolatok a sikeres kármentesítés egyik gátló tényezőjéről A finomszemcsés képződményekbe diffundált szerves szennyezők jelentősége Halmóczki Szabolcs, Dr. Gondi Ferenc BGT Hungaria Kft. Sikeres és tanulságos
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenElgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenMikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában
Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon
RészletesebbenDiszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében
Diszperzív gázáramlás jelentősége a kis permeabilitású zónákban visszamaradt szennyeződések kezelésében Esetvizsgálat és gondolatébresztő Jeszenői Gábor ELGOSCAR-2000 Kft. Jakab András Jakab és Társai
RészletesebbenFordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:
Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
RészletesebbenA GEOTERMIKUS ENERGIA
A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenSármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése
Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti
RészletesebbenA HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék
HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,
RészletesebbenSpeciális építési, tájrendezési feladatok környezetvédelmi kármentesítési munkák során
Speciális építési, tájrendezési feladatok környezetvédelmi kármentesítési munkák során Kármentesítés (remediation) Általában valamiféle szennyezés (szennyezőanyag pollutant, contaminant) eltávolításának
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
Részletesebben54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenMűködésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ
Működésbiztonsági veszélyelemzés (Hazard and Operability Studies, HAZOP) MSZ-09-960614-87 Célja: a szisztematikus zavar-feltárás, nyomozás. A tervezett működési körülményektől eltérő állapotok azonosítása,
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenTalaj/talajvíz védelem X. Leggyakrabban előforduló talaj/talajvíz szennyezők
Talaj/talajvíz védelem X. Leggyakrabban előforduló talaj/talajvíz szennyezők Szennyezőanyagok csoportosítása Kémiai összetétel alapján: szerves, szervetlen szennyezők Halmazállapot szerint: gáz, folyékony,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ biológiai kármentesítési eljárások I. 68.lecke Intenzifikált
RészletesebbenCurie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam
A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged... Lektorálta: Kovács Lászlóné, Szolnok 2019. május 11. Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam A feladatok megoldásához csak
RészletesebbenTechnológia-verifikáció
Technológia-verifikáció DR. GRUIZ KATALIN Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Biotechnológia Kutatócsoport Modern Mérnöki
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenModern mérnöki eszköztár kockázatalapú. környezetmenedzsment megalapozásához
I Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége A FEAD (Bruxelles) tagja 1024 Budapest Keleti Károly u. 11/A. Tel. / Fax: 350-7271, 350-7274 Tel.: (20) 9465465 E-mail: kszgysz@t-online.hu Modern
Részletesebben54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT
KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Talaj- és talajvíz remediációs technológiák Talajmosás, termikus eljárások, sztrippelés, PRB Molnár Mónika, Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenA foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens
A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenOn site termikus deszorpciós technológia. _site_thermal_desorption.html
On site termikus deszorpciós technológia http://www.rlctechnologies.com/on _site_thermal_desorption.html Technológiai egységek A közvetve főtött forgó deszorber rendszer oxigénhiányos közegben végzi az
RészletesebbenBadari Andrea Cecília
Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai
RészletesebbenKockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés
Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések
RészletesebbenA FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ
III. Előadás A FÖLDTANI KÖZEG ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZ KÁRMENTESÍTÉSE Zákányi Balázs egyetemi tanársegéd Miskolc, 2011. Szennyezett terület kármentesítése Kármentesítés: Az elmúlt évszázadban hátrahagyott
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenBiztonsági Adatlap. Pallos Permetezőszer adalékanyag
Biztonsági Adatlap. 1. A készítmény neve: Pallos Permetezőszer adalékanyag Gyártó cég neve: Forgalmazó (exportáló) cég neve: 2. Összetétel a) Nitrosol 40 % Ammónium nitrát 30 % Karbamid vizes oldata b)
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenA programban együttm KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA
A programban együttm ttmköd partnerek: KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ANYAGGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI IRODA A munka idtartama: 32 hónap Kezdete: 2004. Október 15. Vége: 2007. Június 15. Ma:2007. június 15. MOKKA konferencia
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenA Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány
A Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa és annak környezeti hatásai esettanulmány Horel Ágota Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály TAKI Szeminárium 2017.03.16 A katasztrófa Szénhidrogének evaporációja
RészletesebbenTALAJVÉDELEM. TALAJVÉDELEM 5. - előadás
TALAJVÉDELEM 5. - előadás 5. KÁRMENTESÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK 5.1 A szennyeződés eltávolítási (kármentesítési) technológiák 5.2 A kármentesítési technológiák kiválasztási szempontjai 5.3 A kármentesítés tervezése
RészletesebbenKészítette: Szerényi Júlia Eszter
Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenISZAPKEZELÉS ELJÁRÁS, GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK
Szennyvíziszap Stratégia Feladatok és technikai megoldások 2015. szeptember 15. ISZAPKEZELÉS ELJÁRÁS, GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK BŐHM JÁNOS ÖKOMEDPLUSZ Kft., janos.bohm@okomedplusz.hu + 36 20 424 4824 ISZAPKEZELÉS
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN
ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenMegnevezés. szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő * veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő
1. számú melléklet Lerakással ártalmatlanítható veszélyes hulladékok Azonosító 01 03 04* szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő 01 03 05* veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb
RészletesebbenMH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE
MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Intézményi háttér Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) KEOP Környezet és Energia Operatív Program (Irányító Hatóság
RészletesebbenELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL
ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító
RészletesebbenLERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája
LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely
RészletesebbenDioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária
Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária 1872: Savas eső 1943: Los Angeles szmog 1952: London szmog 1970: Tokio szmog SO 2 leválasztás NO x leválasztás SO 2 leválasztás NO x leválasztás 1976:
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenAlépítményi és felszíni vízelvezetések
Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenSZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS
SZÉLERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS BIOSZENES KEZELÉSSEL TERVEZÉSI FELADAT 1 Takács Enikő BEVEZETÉS Magyarországos ~8 millió ha érintett 2 SZÉLERÓZIÓ=DEFLÁCIÓ Definíció: szél felszínalakító munkája, a földfelszín
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
RészletesebbenIsmeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban
A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
RészletesebbenCiklodextrinek alkalmazása fitoremediációban
Ciklodextrinek alkalmazása fitoremediációban A ciklodextrinek szerkezete Ciklikus oligoszacharidok A ciklodextrin (CD) komplexet képez a talajt szennyezı szerves anyagokkal A komplexképzıdés sémája + gazdamolekula
RészletesebbenÚJ LEHETŐSÉGEK A VASAS ÖNTÖZŐVÍZ GAZDASÁGOS KEZELÉSÉHEZ ÉS FELHASZNÁLÁSÁHOZ
ÚJ LEHETŐSÉGEK A VASAS ÖNTÖZŐVÍZ GAZDASÁGOS KEZELÉSÉHEZ ÉS FELHASZNÁLÁSÁHOZ Víz alkotóelemei H 2 O Oldott anyagok Ionok H +, K +,Ca ++, Mg 2+, Na +, Fe 3+, Fe 2+, Mn 2+, As, Cd, Cl - NO 2, NO 3, PO 4,,
Részletesebben2005. április 14.-ei kiadás 1 oldal 5oldalból. Felvilágosítást adó terület: Minőségbiztosítási és alkalmazástechnikai osztály
2005 április 14-ei kiadás 1 oldal 5oldalból 1) Anyag- /gyártási-és cégmegjelölés Adatok a termékről: Cikkszám: 28342 Termék megnevezés: Szállító: Südsalz GmbH Salzgrund 67 74076 Heilbronn Tel: 0049/ 71316494-0
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenVízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek
Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
RészletesebbenMegnevezés * nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik 20
2. számú melléklet Homogenizálással előkezelhető veszélyes hulladékok 04 02 19* 05 01 09* származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszap 06 03 13* nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik 06 05 02*
Részletesebben