Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? február. A január 1-jével hatályba lépő

Átírás

1 E -T û zvé d elem Gyakorlati útmutató t û zvédelmi szakemberek, munkvédelmi szakemberek, üzemeltetôk, cégvezetôk részére február Szakmai folyóirat V. é v fo l y a m 2. s z á m Tartalom A hónap témája A január 1-jével hatályba lépő fontosabb jogszabályi változások részletezése A 2013-as év beköszöntével számos új jogszabály, illetve jogszabály-módosítás lépett hatályba. A tűzvédelem területén az alábbi lényeges változások történtek. I) A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet új jogszabályként lépett hatályba január 1-jétől. A piacfelügyeleti jogkör eddig kizárólagosan a BM OKF feladatkörébe tartozott, és mindig a tűzmegelőzési szakterület látta el. Az integrált katasztrófavédelmi rendszer megalakulását követően létrejött Katasztrófavédelmi Kirendeltségeken új, kibővített feladatkörrel rendelkező hatósági osztályok látják el ez évtől a piacfelügyelettel kapcsolatos helyszíni ellenőrzéseket, míg az ezzel kapcsolatos hatósági eljárások továbbra is a BM OKF hatáskörében maradtak. A BM OKF és a katasztrófavédelmi kirendeltség ellenőrzi a forgalomba hozatalra, forgalmazásra vagy beépítésre kerülő építési termék, tűzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés, tűzoltótechnikai termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőségét. A piacfelügyeleti bírsággal kapcsolatban a bírság kiszabása során az alábbi szempontokat határozza meg a jogszabály: a) b) c) d) e) f) a jogsértéssel érintett felhasználók, fogyasztók számát; a jogsértéssel érintett felhasználók, fogyasztók érdekei sérelmének körét; a jogsértő állapot időtartamát; a jogsértő magatartás kiterjedtségét és ismételt tanúsítását; a jogsértéssel elért előnyöket; a forgalmazás módját; Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes (osztályvezető OKF, Piacfelügyeleti Főosztály) Laczik Balázs tűzoltó százados (OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség) A kézirat lezárása: január 31. A HÓNAP TÉMÁJA A január 1-jével hatályba lépő fontosabb jogszabályi változások részletezése OLVASÓINK KÉRDEZTÉK Tűzvédelmi szakvizsga szükségessége Tűzriadó terv vásárcsarnokban TANULSÁGOS TŰZESETEK Halálos csók Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a sze- mélyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 789tuzved Kérdését az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu f e b r u á r V. é v f o l y a m 2. s z á m

2 g) a jogsértéssel érintett termékről szóló tájékoztatók, leírások tartalmát; h) a megfelelőségi igazolás vagy a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány tartalmát; i) a jogsértéssel érintett termék árát; j) a jogsértéssel érintett termékből gyártott, forgalomba hozott, forgalmazott, betervezett, beépített vagy felhasznált mennyiséget; k) a jogsértéssel érintett termék műszaki speci kációknak való megfelelőségét; l) a termék potenciális környezetkárosító hatását. A fentiekből látható, hogy a bírság összegének meghatározása a hatóság széleskörű tényfeltárást követő mérlegelésén alapul, amelyet a korábbi gyakorlattól eltérően jelentős mértékben befolyásolnak az egyes szempontok. II) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet A rendeletben az alábbi módosításokat történtek: 1. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely [ ] f) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%- nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, fb) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik 1. (1) [ ] j) eljár a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény (a továbbiakban: Ksktv.) 12. (2) bekezdés b), e) és f) pontjában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban, Visszautalás a Ksktv. fenti pontjaira: 12. (1) A tűzvédelmi hatóság a közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult közszolgáltatókról nyilvántartást vezet, amelyben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl b) eljár a 7. (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén, e) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. (3) bekezdés d) pontjában (megjegyzés: ezek a meghatározott esetben történő üzemeltetés felfüggesztése, közszolgáltatói díj megtérítése és a szabálytalanság megszüntetése) meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén, f) az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. (3) bekezdés d) pontjában (megjegyzés: ezek a meghatározott esetben történő üzemeltetés felfüggesztése, közszolgáltatói díj megtérítése és a szabálytalanság megszüntetése) meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén legalább 5000 forint, legfeljebb forint összegű bírságot szabhat ki. ( 7. (2) Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása során, a szakterületét érintően, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, a) írásban felszólítja a használót az üzemeltetés azonnali leállítására a szabálytalanság megszüntetéséig, b) az ingatlan címének közlésével a veszély jellegétől függően haladéktalanul tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gázelosztói engedélyest.) 2

3 A továbbiakban tehát a tűzvédelmi hatóság mind a közszolgáltatókkal, mind pedig a fogyasztókkal szemben eljárhat. A hatósági jogkörök megoszlanak a helyi és a területi tűzvédelmi hatóság között. A kirendeltségek (helyi szervek) illetékességi területükön eljárnak az ingatlan használóival, tulajdonosaival szemben, ha azok elmulasztották a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségüket. A megyei igazgatóságok (területi szervek) ellátják az illetékességi területükön lévő székhelyű közszolgáltatók hatósági és szolgáltatási felügyeletét. Az ingatlan használója köteles: a közszolgáltatást jogszabályban meghatározott esetekben igénybe venni, ellátását lehetővé tenni, feltételeket biztosítani, élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az üzemeltetést azonnal befejezni, a szabálytalanságot haladéktalanul megszüntetni, egyéb szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni, a közszolgáltatásért járó díjat meg zetni a tulajdonossal történő megállapodás alapján. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan haszná- lójának előírt kötelezettségek teljesítéséről gondoskodni, ha azt az előírt határidőn belül az illető nem teszi meg. A kéményseprő-ipari közszolgáltató eljárása Amennyiben az ingatlan használója a jogszabályban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, a közszolgáltató 3 munkanapon belül felhívja határidő megjelölésével az ingatlan tulajdonosát a kötelezettség teljesítésére, a szabálytalan állapot megszüntetésére. A felhívás eredménytelensége esetén a közszolgáltató írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot. Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése a 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében meghatározott esetek szerint 1. (2) A közszolgáltató A tűzvédelmi hatóság az ingatlan tulajdonosával szemben jár el! tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása, ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg, szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermékelvezetőjénél a szikrafogó hiánya az E F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermék-elvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül, olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság, vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm, olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el, nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy nem zárható tisztítónyílás miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. Eljárás: 1. A közszolgáltató írásban felszólítja a haszná- lót az üzemeltetés azonnali leállítására, és haladéktalanul tájékoztatja a tűzvédelmi hatóságot. 2. Tűzvédelmi hatóság határozatban tiltja meg az üzemeltetést a szabálytalan állapot megszüntetéséig. 3. A tilalom megszegése esetén a tulajdonossal szemben tűzvédelmi bírságot kell kiszabni ( Ft). 4. A szabálytalanság megszüntetésének igazolását követően az ismételt üzembe helyezést határozattal kell engedélyezni. Eljárás egyéb szabálytalanság esetén A közszolgáltató értesítését követően hatósági ellenőrzés, szükség szerint hatósági felhívás kibocsátása a tulajdonos részére határidő megállapításával a jogszabályokban foglalt kötelezettségek betartására; 3

4 Utóellenőrzés; A határidő eredménytelen eltelte esetén tűzvédelmi bírság kiszabása a tulajdonossal szemben ( Ft). A hatósági eljárás megindítása Hivatalból indul a közszolgáltató értesítése alapján. A hatóság értesítését megelőzően a közszolgáltató köteles az ingatlan használóját, tulajdonosát felszólítani a kötelezettség teljesítésére. Az értesítésnek tartalmaznia kell az ingatlanra, a tulajdonosra, a használóra vonatkozó adatokat, az égéstermék-elvezető szabálytalansága esetén a kiadott tanúsítvány, nyilatkozat másolatát. Hiányos értesítés esetén a közszolgáltató felhívása a pótlásra. Helyszíni ellenőrzés Ha a tényállás a rendelkezésre álló iratokból, adatokból nem állapítható meg, és szükséges az égéstermék-elvezető helyszíni megtekintése, vizsgálata; Minden esetben jelen kell lennie a közszolgáltató képviselőjének; A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet kell a helyszínen készíteni. III) 1. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely k) azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, l) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást. A munkavállalók eltiltása külön pontban került meghatározásra a katasztrófavédelmi kirendeltségek hatósági feladatai között. Eredetileg az f) pont alpontjaként (fc) szerepelt, azonban az f) pontban a munkavállaló eltiltása mint lehetőség (feltételes módban) merült fel. Azzal, hogy ez az alpont kikerült, a hatóság számára kötelezővé vált a munkavállaló eltiltása az adott tevékenységtől abban az esetben, ha a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat nem ismeri. Ennek a gyakorlatban történő alkalmazására tökéletes példa, amennyiben a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör betöltése során a munkavállaló nem rendelkezik tűzvédelmi szakvizsgával (még lejárttal sem). Továbbá fontos változás, hogy ezentúl a katasztrófavédelmi kirendeltségek folytatják le a tűzvizsgálati eljárást, mely eddig a katasztrófavédelem területi szervének feladatai közé tartozott. IV) 1. (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely c) eljár a - (3) bekezdés f) pontjában meghatározott kivétellel a tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban eljár a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel a Ttv. 12. (1) bekezdés a) f) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban, d) a polgári repülőterek, tekintetében az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott esetekben eljár, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében az (1) bekezdés a) g) és k) pontjában meghatározott esetekben eljár Megjegyzés A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. tv. 12. (1) bekezdés a f) pontjai az alábbiak: a) tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizs- gálata, b) tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szervei, hivatásos tűzoltóságai, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó, c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, 4

5 d) tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete, e) tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés, f)tűzvédelmi szakvizsgáztatás. V) 1. (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét jelöli ki, amely j) eljár a számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás jóváhagyására indított eljárásban. Az eltérési engedélyezés során, amennyiben az eltérés olyan jogszabályi helyre mutat, hogy azt a hatóság helyi szerve is elbírálhatja, minden esetben a központi szervet kell megkeresni az elbírálás érdekében. VI) Hatályukat vesztő rendelkezések 16. (1) Hatályát veszti az R. a) 1. (2) bekezdés a) és b) pontja: 1. (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely a) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, b) tűzvizsgálati jelentést ad ki, b) 1. (3) bekezdés e) pontjában az a Ttv. 12. (1) bekezdés a) d) pontjában meghatározott tevékenységekkel, valamint szövegrész: (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely [ ] e) eljár a Ttv. 12. (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységekkel, valamint a Ttv. 46/A. -a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban c) 1. (3) bekezdés f) pontja, (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely [ ] f) eljár a pirotechnikai termékekhez, tűzoltó készülékekhez, beépített tűzjelző- és oltó berendezésekhez, beépített hő- és füstelvezető rendszerekhez kötődő tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban d) 3. (2) bekezdés c) pont cg) és ch) alpontja, 3. (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a területi szervet jelöli ki c) az alábbi építmények építésügyi hatósági eljárásaiban: cg) metró és földalatti vasúti létesítmények, ch) Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei e) 6. (1) bekezdés a) pontjában az a Ttv. 12. (1) bekezdés a) d) pontjában meghatározott tevékenységek, valamint szövegrész 6. (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a központi szervet jelöli ki a) a Ttv. 12. (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységek, valamint a Ttv. 46/A. -a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében f) 6. (1) bekezdés b) pontja. 6. (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a központi szervet jelöli ki b) a pirotechnikai termékekhez, tűzoltó készülékekhez, beépített tűzjelző- és oltó berendezésekhez, beépített hő- és füstelvezető rendszerekhez kötődő tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatban A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete táblázatának 16. sora helyébe a következő 5

6 rendelkezés lép, és a táblázat a következő 42. sorral egészül ki: 16. Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével): a) Tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) / készülék b) Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) / készülék 42. A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik A 42. sorban tipikusan a parlagon hagyott területek gaztalanításával kapcsolatosan merült fel, hogy ezen a téren nincs szankcionálási lehetőség. Január 1-jétől hiánypótló jelleggel lehetőség van a tűzvédelmi hatóság számára a gazos, elhagyott területek tulajdonosait a tűzesetek megelőzésére vonatkozó kötelezettségük elmulasztása esetén tűzvédelmi bírsággal szankcionálni. VII) A tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról 44/2011. (XII. 5.) BM rendelet módosult, tűzeset során a hivatásos tűzoltóság a kötelezően gyűjtendő adatokat az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség számára továbbítja. Ez a hatósági bizonyítványok ügyintézésének gyorsabbá tétele, valamint a szervezeti egységek kommunikációjának megerősítése érdekében történt. Az adatközlésnek köszönhetően a hatóság a kapott információkból szükség esetén el tudja dönteni, hogy a tűzesettel kapcsolatban végre kell-e hajtania valamilyen jogi aktust (ellenőrzés, szankció stb.). A jogszabály módosítása során a rendőrség és a katasztrófavédelem együttműködésének szorosabbá tétele érdekében, és az egységes 112-es hívószám bevezetésének előkészítéséhez a rendőrség a tudomására jutó tűzesetekről a katasztrófavédelem ügyeletét haladéktalanul értesíti. Olvasóink kérdezték 1) Tűzvédelmi szakvizsga szükségessége Kérdés: Egy üvegipari cégnél félkész termékek melegíté-séhez oxigén-földgáz üzemű melegítő pisztolyt használnak. A berendezés látszólag hasonló a normál hegesztő berendezéshez, vagyis rendelkezik két darab gázpalackkal, tömlőkkel és égőszárral. Maga a tevékenység nem hegesztés, és nem építőipari nyílt lángú munka. Kérdésem, hogy a munkát végzőnek és a munka irányítójának kell-e tűzvédelmi szakvizsgát tenni, vagy elegendő-e az alkalmi tűzveszélyes munkavégzési engedély? Elvonatkoztatva a fenti tevékenységtől a kérdést úgy is feltehetném, hogy ha a nyílt lángú munka nem hegesztés és nem építőipari tevékenység, akkor szükséges-e tűzvédelmi szakvizsga vagy sem? Válasz A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (Ttv.) 22. (2) bekezdése érelmében jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával össze- 6

7 függő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet melléklete alapján a hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek lehetnek. A hegesztés nem más, mint munkadarabok hővel, nyomással történő egyesítése oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő kohéziós kapcsolat jön létre. Amennyiben a fenti melegítési munkavégzéshez nem hegesztő berendezést használnak, akkor nem kell rendelkezniük a tevékenységet végzőknek tűzvédelmi szakvizsgával, illetve amennyiben a nyílt lánggal járó munkát nem építőipari tevékenység során végzik, szintén nem kell rendelkezniük a tevékenységet végzőknek tűzvédelmi szakvizsgával. Ugyanakkor a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 567. (3) bekezdése értelmében alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Összefoglalva tehát amennyiben a nyílt lángú munka nem minősül hegesztésnek és nem építőipari tevékenység keretei között valósul meg, akkor nem kell tűzvédelmi szakvizsga a nyílt lángú munka végzéséhez. 2) Tűzriadó terv vásárcsarnokban Kérdés Egy csak zöldséget és gyümölcsöt árusító vásárcsarnok D tűzveszélyességi osztályba van sorolva. A maximális befogadóképesség 250 fő. Kell-e tűzriadó tervet készíteni? Válasz A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határozza meg azokat a létesítményeket, épületeket, épületrészeket, amelyek esetében rendeltetéstől, tűzveszélyességi osztálytól és befogadóképességtől függően a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadó tervet kell készíteni. Tűzriadó tervet az alábbi esetekben kell készíteni: 1. Az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; 2. A művelődési, oktatási, kulturális, sport-, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre; 3. Azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat; 4. Kereskedelmi szálláshelyre; 5. Az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. A kérdésben megfogalmazott vásárcsarnok esetében meg kell vizsgálni, hogy besorolható-e a fenti 5 pont valamelyikébe. Mivel a kérdésből nem derül ki minden részletre vonatkozó információ, ezért a pontos válasz kialakításához az alábbi szempontokat kell áttekinteni: 1. Tűzriadó terv kell az A C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre. A kérdés alapján D tűzveszélyességi osztályba van sorolva a vásárcsarnok. Az 1. pont viszont a létesítmény tűzveszélyességi osztályához köti a tűzriadó terv kötelezettséget, ezért nem elegendő a vásárcsarnok tűzveszélyességi osztályát vizsgálni kivéve, ha a vásárcsarnok azonos a létesítménnyel, hanem az épületet is magában foglaló teljes létesítményt. Ugyanis a létesítmény nem más, mint az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége. 2. Tűzriadó terv kell a művelődési, oktatási, kulturális, sport-, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre. A vásárcsarnok funkciója ezen rendeltetések egyikébe sem tartozik. 7

8 Azonban meg kell vizsgálni, hogy a vásárcsarnokon belül van-e olyan épületrész, amely a felsorolt rendeltetések valamelyikébe tartozik, mert akkor arra a részre tűzriadó tervet kell készíteni. 3. Tűzriadó terv kell azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodhat. A kérdés alapján a vásárcsarnok maximális befogadóképessége 250 fő. Amennyiben a vásárcsarnokhoz kapcsolódik olyan épületrész, amelynek befogadóképessége legalább 51 fő, és ugyanazon tűzszakaszba tartoznak, akkor ebben az esetben tűzriadó tervet kell készíteni. Ha a vásárcsarnokhoz ilyen kialakítással más épületrész nem csatlakozik, akkor nem kell tűzriadó tervet készíteni. 4. Tűzriadó terv kell a kereskedelmi szálláshelyre. A vásárcsarnok funkciója nem tartozik ebbe a rendeltetésbe. Ugyanakkor, ha a vásárcsarnokon belül kialakításra került kereskedelmi szálláshely, akkor arra tűzriadó tervet kell készíteni. 5. Tűzriadó terv kell az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat. Önmagában a vásárcsarnok nem tartozik ebbe a rendeltetésbe. Azonban elképzelhető, hogy egy vásárcsarnok állandó vagy időszakos jelleggel otthont ad zenés szórakozóhely funkciónak. Amennyiben ilyen célra alkalmas, és ilyen célra használják is a vásárcsarnokot, akkor tűzriadó tervet kell készíteni. Tanulságos tűzesetek Halálos csók A brazíliai Santa Maria város Kiss nevű szórakozóhelyén bekövetkezett tűzeset következtében 232-en vesztették életüket január 27-én tűz ütött ki a brazíliai Santa Maria település Kiss nevű szórakozóhelyén, ahol főként diákok ünnepeltek. Az eddigi adatok alapján 232-en vesztették életüket a tűzeset következtében. A hivatalos tájékoztatás szerint a tüzet eloltották, a holttesteket azonosításra a városi sportközpontba szállították. Kórházban még 117-en vannak. A helyi hatóságok információi szerint a tüzet a szórakozóhelyen fellépő zenekar által beltérben alkalmazott kültéri tűzijáték termék okozta. A tüzet maga a zenekar próbálta eloltani először vízzel, majd porral oltóval, de mindkét kísérlet kudarcot vallott. Három perc elég volt, hogy minden lángba boruljon. A tűz hajnali 2 óra 30 perckor tört ki, melyet három óra alatt sikerült eloltani. A szórakozóhely szigetelése másodpercek alatt kapott lángra. A tűzoltók és a mentők a tűz oltásával egy időben ajtókat és falakat áttörve igyekeztek felgyorsítani a mentést, valamint kiszabadítani az épületben rekedteket. A klubnak a szemtanúk elmondása alapján csak egy használható kijárata volt, mivel az alsóbb szinten elhelyezett vészkijáratok zárt állapotban voltak. A tüzet a kiérkező tűzoltóság szakembereinek 3 óra alatt sikerült eloltani, de az áldozatok felkutatása, valamint az utómunkálatok végrehajtása több órát vett igénybe. A mentésben részt vettek továbbá a rendőrség, a katonaság és a rendezvényen részt vevő civilek. A szórakozóhelyen közel kétezren tartózkodtak, ebből ötszázan az épületen belül. Egy túlélő szerint a diszkó tele volt, de nem túlzsúfolt a katasztrófa perceiben. Az égés során keletkezett nagy mennyiségű mérgező füst megakadályozta a menekülést, a benntartózkodók nem találták meg a vészkijáratokat. Egy mosdóban legalább ötven holttestet találtak, ami arra utal, hogy összetéveszthették a mellékhelyiség ajtaját a kivezető ajtóval, vagy védelmet reméltek egy különálló helyiségtől. A szórakozóhely alsó szintjén zárva voltak a vészkijáratok, az épület egyetlen bejáratánál pedig a belépésre várakozók sorait szabályozó vasrácsok akadályozták a menekülést. A vizsgálatok szerint az első percekben, amikor a rendezők még nem ismerték fel a helyzet súlyosságát, akadályozták a távozást, mert ki akarták zettetni a vendégekkel a fogyasztásukat. A szórakozóhely működési engedélye tavaly augusztusban lejárt. A szórakozóhelyen nem volt tűzriasztó vagy tűzérzékelő, valamint a tűzoltó készülék sem működött, amellyel a zenekar 8

9 egyik tagja szerette volna megfékezni a lángokat. A tűz keletkezése és gyors továbbterjedése miatt pánik tört ki. Az áldozatok nagyobb része füstmérgezésben megfulladt vagy megégett, másokat agyontapostak. Őrizetbe vette a rendőrség a szórakozóhely tulajdonosait, valamint letartóztatták a diszkóban zenélő együttes egy tagját és menedzserét is, ugyanis a vizsgálatok szerint majdnem bizonyos, hogy a tüzet a zenekar egyik tagja okozta, akinek a kezében lévő pirotechnikai eszközből szikrák pattogtak ki a plafonig, és meggyújtották a mennyezeti hangszigetelő műanyag habot. Ez az eset nem példa nélküli a szórakozóhelyekkel kapcsolatban február 20. EGYESÜLT ÁLLAMOK: Egy rock együttes pirotechnikai effektusai következtében kigyulladt és leégett West Warwick városának egyik szórakozóhelye. A halálos áldozatok száma 96 volt február 15. KÍNA: 51 ember vesztette életét, amikor tűz keletkezett Csilin város egyik bevásárlóés szórakoztató központjában december 30. ARGENTÍNA: Buenos Airesben kigyulladt egy vendégekkel zsúfolt diszkó. A tűzben csaknem kétszázan vesztették életüket, több mint hétszázan megsérültek december 25. KÍNA: 25-en meghaltak és 11-en megsérültek a dél-kínai Csungsan város egyik bárjában kiütött tűzben március 24. OROSZORSZÁG: 10-en meghaltak, négyen megsebesültek Moszkva egyik éjszakai szórakozóhelyén, amikor tűz ütött ki május 13. OROSZORSZÁG: A déloroszországi Orszk egyik kávézójában 10-en haltak meg, amikor tűz ütött ki november 14. KÍNA: Tűz pusztított egy karaoke bárban a Pekingtől 230 km-re északkeletre fekvő Csengtö városában, 11-en meghaltak szeptember 21. KÍNA: Csaknem félszázan vesztették életüket egy diszkó tűzben Sencsen egyik éjszakai klubjában, csaknem százan megsérültek január 31. KÍNA: Legkevesebb 15 ember halálát okozta a kelet-kínai Fucsien tartományban egy bárban kiütött tűzvész december 4. INDONÉZIA: Legalább 20-an életüket vesztették, amikor leégett egy karaoke klub Szumátra Medan nevű városában december 5. OROSZORSZÁG: A permi Sánta ló elnevezésű éjszakai klub fennállásának évfordulóját tűzijátékkal ünnepelték, ez okozott tüzet. A mennyezeti borítás anyagának mérgező füstje miatt és a tűzben a 156 halálos áldozat mellett 81 ember különböző fokú sérülést szenvedett június 26. INDONÉZIA: Az ország második legnagyobb városában, Surabayában egy cigarettából kipattanó szikra tüzet okozott, amelyben legkevesebb tíz ember meghalt. A tűzvész idején egy várandós asszony vélhetően a sokk hatására megszülte gyermekét, de mindketten meghaltak május 6. DÉL-KOREA: Puszan kikötővárosban leégett egy karaoke bár, a tűzvész kilenc vendég életét követelte, 25 ember megsérült augusztus 17. THAIFÖLD: Phuket üdülőszigeten, Patongon egy éjszakai klubban négy ember meghalt, 11-en megsérültek egy villámcsapás miatt keletkezett tűzben április 1. SZERBIA: Újvidéken április 1-jére virradóan leégett egy diszkó, hat atal halt meg a tűzesetben. A három ú és három lány, mind a hatan 18 év körüliek, valószínűleg füstmérgezésben haltak meg a mosdóban, ahol menedéket kerestek. Milyen a hazai szórakozóhelyek tűzvédelmi helyzete? 2011-től (a West Balkán szórakozóhelyen bekövetkezett tragédia nyomán) a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről önálló jogszabály rendelkezik [23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet]. 9

10 A rendelet értelmében zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható tömegtartózkodásra szolgáló épületben, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és az 1000 főt meghaladó szabadtéri rendezvényen. Tehát a 300 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkező szórakozóhelyek esetében az engedélyezésben részt vesz a jegyző, a népegészségügyi intézet, az építésügyi hatóság, a tűzvédelmi hatóság és a rendőrség. A tűzvédelmi hatóság vizsgálja a beépített épületszerkezetek megfelelőségét, menekülési útvonalak kialakítását, menekülési útirányjelző rendszer kialakítását, hő- és füstelvezető rendszer megfelelőségét. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az alábbi speciális szabályokat tartalmazza szórakozóhelyekkel kapcsolatban: 1. Alacsonyan telepített biztonsági jeleket kell létesíteni zenés, táncos szórakozóhelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségeiben és menekülési útvonalain. (Ezáltal a helyszínen kialakuló és a helyiség felső rétegeiben összegyűlő füst a lehető legkésőbb tudja akadályozni a menekülést segítő jelek láthatóságát. Amikor a füsttel annyira telítődik a helyiség, hogy az alacsonyan telepített biztonsági jeleket sem lehet látni, akkor valószínűleg már nincs annyi füstmentes levegőréteg sem, amiben még menekülni lehetne fő feletti befogadóképességű, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltetett, lángmentesített dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő (azaz a tűznek maximális ideig ellenálló anyagú) függönyök alkalmazhatók. Az OTSZ a szórakozóhelyeken alkalmazható építési termékek éghetőségével és a hő- és füstelvezetéssel kapcsolatban nem állapít meg speciális szabályokat, az általános rendelkezéseket kell gyelembe venni burkolatok, hő- és hangszigetelések, valamint hő- és füstelvezetés alkalmazása során. A hatóságok a rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül kötelesek legalább két ellenőrzést végezni, és egy éven belül legalább egyszer olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt. A rendelet értelmében a rendezvények szervezői felelnek a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, illetve az elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetnek kell végeznie. Lehet-e beltérben tűzijátékot működtetni? Természetesen igen, de nem bármilyen terméket és nem bármilyen helyszínen! A pirotechnikai termékeknek három kategóriája van: 1. beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett pirotechnikai termékek (T1 és T2 osztály), 2. kültéri tűzijáték termékek (1., 2., 3. és 4. osztály), vagy 3. műszaki pirotechnikai termékek (P1 és P2 osztály). Ezen termékek közül beltérben kizárólag az használható, amely beltéri termékként került minősítésre, és kizárólag a használati és kezelési útmutatóban feltüntetett célra lehet felhasználni. A beltéri felhasználás alkalmával a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszletek, anyagok helyezhetőek el. A felhasználás megkezdése előtt meg kell győződni a tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltóberendezésekre, záporberendezésekre és fali tűzcsapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi berendezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasználása. Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának végrehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetőjének tájékoztatnia kell a pirotechnikai termék felhaszálóját, míg a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra ki kell, hogy oktassa a közreműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. 10

11 Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell. Nagykorú személy részére nem kell engedély a T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, és a használati és kezelési útmutatóban előírt módon történő tárolásához és felhasználásához. A T2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhető és használható fel. Összegezve Összességében megállapítható, hogy a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó hazai szórakozóhelyek biztonságára a jelenleg hatályos jogszabályok speciális tűzvédelmi szabályokat is tartalmaznak. A tűzvédelmi biztonsági követelmények és a pirotechnikai tevékenység szabályainak célja, hogy a lehető legkisebb mértékűre korlátozzák a tűz kialakulásának lehetőségét, és biztosítsák a benntartózkodók kimenekülésének lehetőségét abban az esetben is, ha esetlegesen tűz keletkezne. A hatóságok az engedélyezés időszakában, majd a működés időszakában évente legalább három alkalommal megkövetelik a létesítési és használati szabályok érvényesülését, az aktív és passzív tűzvédelmi rendszerek és kialakítások, lángmentesített dekoranyagok, függönyök megfelelőségét, ezen túlmenően a rendezvények szervezőinek szakképzett biztonsági személyzettel kell biztosítania a résztvevők biztonságát. Természetesen azon üzemeltetők is növelhetik létesítményeik biztonságát, amely szórakozóhelyek nem tartoznak a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet hatálya alá. Azaz bár nem kötelező esetükben is alkalmazhatóak lángmentesített dekoranyagok, függönyök. Ez elsősorban abban az esetben lehet indokolt, amikor olyan létesítményt üzemeltetnek, amely több, de egyenként legfeljebb 300 fő befogadóképességű helyiségből álló (és összességében akár több ezer fős befogadóképességű) épületet működtetnek. Ezen túlmenően szükséges lehet, hogy a rendezvények előtt minden működési napon az üzemeltető szemlét tartson az előírt jogszabályi követelmények megvalósulása érdekében (vészkijáratok használhatósága, szabadon tartása, tűzoltó készülékek megléte, állapota, karbantartottsága, hő- és füstelvezetők állapota, karbantartottsága), továbbá gondoskodjon a személyzet biztonsági rendszabályokkal kapcsolatos képzéséről. Ugyanakkor óhatatlanul felmerülhetnek kérdések: Szükséges-e a jelenlegi védelmi szinten tovább szigorítani (pl.: engedély nélküli pirotechnikai termékfelhasználás megszüntetése szórakozóhelyeken)? Indokolt volna-e szabályozni a szórakozóhelyeken alkalmazott építési termékek épületszerkezetek égéséből származó toxikus égéstermékek elfogadható mennyiségét? ÉBRESZTŐ! Szén-monoxid veszély! Miért történnek még mindig naponta tragédiák szén-monoxid mérgezés miatt, amikor egyszerű oda gyeléssel és néhány alapvető szabály betartásával ezek mind elkerülhetőek lennének?! Hogyan alakulhat ki a veszély? A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, a tökéletlen égéskor keletkező a levegőnél könnyebb gáz, amelyet az emberi szervezet nem képes érzékelni. A mérgezés kezdeti tünete a hányinger és a fejfájás, amelyeket gyakran nem értelmeznek helyesen, és nem szén-monoxid-mérgezésre gyanakodnak, márpedig a későn felismert CO jelenlét könnyen tragédiához vezethet. Amennyiben a helyiségben tartózkodók közül másokon is jelentkeznek a tünetek, akkor nagy valószínűséggel CO van jelen a lakótérben. A szén-monoxid a lakás légterébe több módon is kerülhet, pl.: kéményen vagy tüzelőberendezésen, gázsütő berendezésen keresztül. A hibásan működő kémény esetében előfordulhat, hogy a szénmonoxid visszaáramlik a lakásba, míg a tömítetlen kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, elszenynyeződött átfolyós vízmelegítőkből közvetlenül juthat szén-monoxid a lakótérbe. A lehetséges hibaforrások 1. A tűzelő-, fűtőberendezés meghibásodása. 2. Nem megfelelő kémény. 3. Épület zárt garázsában működtetett autómotor. 4. Szellőzés, friss levegő utánpótlásának hiánya. 11

12 Hogyan előzhető meg a veszély? 1. Ha lehetséges, a fűtőberendezést és a kéményeket úgy kell elhelyezni, hogy ne legyen közvetlen kapcsolatuk lakótérrel. 2. Ha lehetséges, zárt égésterű ( C típusú) gázkészüléket kell alkalmazni, ugyanis működésük során nem a helyiség levegőjét használják. 3. A nyílt égésterű és kéménybe nem kötött ( A típusú), valamint a nyílt égésterű és kéménybe kötött ( B típusú) gázkészülékek a működésükhöz a helyiség levegőjét használják, működésüket befolyásolja a fokozott légzárású nyílászárók beépítése vagy meglévő nyílászárók tömítése, illetve elszívó/szellőző ventilátorok beépítése. Ezért ezen kialakításokra előzetesen tervet kell készíttetni arra jogosult tervezővel, és azt jóvá kell hagyatni a gázszolgáltatóval. 4. Épületen belül a tüzelő- fűtőberendezések használata során kiemelt gyelmet kell fordítani a friss levegő pótlására és a helyiség szellőztetésére. Ezért a tüzelő- fűtőberendezések helyiségeinek folyamatos légutánpótlásáról, rendszeres szellőztetéséről gondoskodni kell akár mesterséges, akár természetes módon. 5. A kereskedelmi forgalomban kapható szénmonoxid-érzékelők (riasztók) alkalmazásával biztosítható, hogy a CO jelenlétről időben gyelmeztetésben részesülnek a lakásban tartózkodók. 6. Gázzal működő berendezések szakember általi rendszeres fűtési szezon előtti ellenőrzését el kell végeztetni. 7. A kémény és frisslevegő-utánpótlás kéményseprők általi ellenőrzését biztosítani kell. 8. Tilos a jármű motorját lakóépületek zárt garázsában járatni. A mélygarázsokba való behajtásnál, közlekedésnél gyelni kell a levegő minőségét jelző berendezések jelzéseit. Amennyiben azok riasztást adnak, azonnal távozni kell. 9. Zárt térben tilos szenet égetni, hordozható benzines kemping felszereléseket használni. 10. Kémény nélküli fűtőberendezést (pl.: PB-palackos kályha) tilos zárt nyílászárók mellett működtetni, csak jól szellőztetett helyen használható. A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győr Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN Elő zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: M.C. Direct Kft. 12