INC URAK IGAZ. Irta: BALOGH LÁSZLÓ VIII.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INC URAK IGAZ. Irta: BALOGH LÁSZLÓ VIII."

Tivadar Nándor Halász
7 évvel ezelőtt
Látták:

MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA: INC URAK IGAZ Irta: BALOGH LÁSZLÓ VIII. A korona feltalálásárnak történetét először a tartományi lap, a X^jJlggöyö^ közli.

1 MAGYAR SZENT KORONA KRÓNIKÁJA: INC URAK IGAZ Irta: BALOGH LÁSZLÓ VIII. A korona feltalálásárnak történetét először a tartományi lap, a X^jJlggöyö^ közli. A tudósítás szerint a Kormán a világosi fegyverletétel után a korona nem hagyta el az országot, a nyomozással megbízott Karger Titusz hadbíró őrnagy pedig azt is: a menekülők a koronát és a jelvényeket Orsovára hozták, majd továbbmentek a mehádiai fürdők felé, és amikor itt sem találtak rejteknek alkalmas helyet, viszszatértek Ó-Orsovára. Innen éjjel, a Cserna-patakon át tovább utaztak. Ha ennyi mindent tud Karger őrnagy, miért nem találja meg hamarább a koronát? "Mert az aldunai vidéken korán beáll a tél, a tavaszi áradás pedig eltüntette a nyomokat.. Máshol is keresgélnek. Szászka és Oravica, majd Debrecen és Nagyvárad között, aztán 1853 tavaszán az őrnagy megintcsak visszajön Orsovára. Kiokoskodj a, hogy a menekülők csak az Allion-hegy alá szorulhattak "itt kutat hát éjjel-nappal a vizsgáló szem minden göröngyöt, minden földet, minden bokrot, ágat, követ és sást..." Aztán egy napon Karger őrnagy észreveszi, hogy az Allion-liget egy eldugott részén a fatörzseken "szeszélyes jelek" vannak, a bokrok alatt pedig levagdosott gallyak, majd talál egy "elegáns órakulcsot" és egy baltanyelet. Mindebből arra következtet, hogy itt egy "jobbmódu ember dolgozott baltával". Szeptember 6-án ásatni kezd husz négyszögöles területen, hét egymáshoz közeli párhuzamos árkot. "Szeptember #aföl^^ és alatta egy jól lezárt vasláda lett láthatóvá, amely biztonságba helyeztetvén, feltöretett. A lába belül és kivül egészen el volt lepve rozsdával,.." Hogy milyen állapotban találták a koronát, erről majd később.

2 A cikket természetesen átveszik a bécsi, a budapesti és a külföldi lapok. Szemere, aki ekkor Parisban él, megdöbbenve olvassa a hirt. Naplója szerint bizonyos abban, hogy az osztrákok nem blöffölnek, valóban megtalálták a koronát. Csak éppen a körülmények nerri stimmelnek. Ingerülten irja, ők semmiféle szeszélyes jeleket nem karcoltak a fákra, nem vesztettek el sem órakulcsot, sem baltanyelet. Ha pedig ezek a "nyomravezető nyomok" nem voltak, akkor nem is ezek után találtak a koronára. Következésképpen: a korona rejtekhelyét elárulták. De kicsodák? Szem erének a válaszra nem kellett sokáig várnia. Egy osztrák katonalap, az Oesterreichscher Soldatenfreund közji a temesvári lap cikkét kommentárral: Karger őrnagy csak eszköze volt egy felsőbb vezetésnek, a korona "Allicn-hegyi sírjához Bécsből kapta a kulcsot". Két nap múlva a Soldatenfreund ujabb cikket közöl: azt írja, a korona rejtekhelyét.szemere árulta el az osztrák kormány rendőrfőnökének, Kempen altábornagynak. Mégpedig azért, mert Kossuth 1853 tavaszán Londonból felbérelt egy ügynököt ("Uj- Orsova sziget személyt"), hogy a korojiát, amelynek rejtekhelyéről Kossuth tudott, a kezére játszsza. Ezt az ügynököt Kempen elfogatta. Amikor Szemere értesült az esetről, kijelentette: az elrabolt kincset inkább a hazának, mint ama gyávának juttatja a kezébe, ki a nemzetet az enyészet örvényébe taszította. (Mármint Kossuth.) Ezek után Kempen altábornagy augusztus 28-án egy papirt kapott Parisból, "amely a koronajelvények kulcsát képezte". így találta meg Karger a korona rejtekhelyét.

Ezt a cikket is átveszik a magyar és a külföldi lapok, közöttük a Pesti Napló és a Kölnische Zeitung. Szemere e két újságból értesül, hogy ő a korona árulója.

3 Ezt a cikket is átveszik a magyar és a külföldi lapok, közöttük a Pesti Napló és a Kölnische Zeitung. Szemere e két újságból értesül, hogy ő a korona árulója. Mindkét lapnak megküldi "feleletét": méltósággal és hűvös megvetéssel ir az "aljas gyanúról". Naplója viszont azt tanúsítja, képtelen az üggyel nem foglalkozni. "Minden esetre keserves esemény rám nézve..." "Ez már több volt, mint amitől tarték...ilyen ármányt nem is képzeltem." Megindokolja, miért hozta magával, és miért rejtette el a koronát. Előrelátásból. "Volt idő, amikor a korona birtokáért a magyar királyok sokai, igen sokat készek valának tenni..." Szemere ezért arra gondolt, hogy a korona "egy ujabb alku alapja lehet majd a nemzet és a király között/' Ha nem, "egykor, ha győzünk, jó lesz a Nemzeti Múzeum számára." Majd kitör belőle a tehetetlen düh: "Mi személyemet illeti, szomorú dolog, midőn az embernek magát mindig védeni és igazolni kell. Nem fatalitás az, midőn érdemeim látszanak bűnökké válni? Minden tettnek csak ártalmait érezni, dicsőségét, ó, azt nem, de elismerést sem...?" Újra és újra felteszi a kérdést: ki lehetett az áruló? Előbb Batthyányra gyanakszik ("amnesztiát kért, aki erre képes, talán egyébre is képes, husz milliónyi vagyon megér egy koronát"), aztán Füleppre, ("aki ugyan nyomorog mióta kint él, de ő képes szerepet évekig játszani"), majd Duschekra, végül mindenkire... A Soldatenfreund cikke eléri a célját: a korona ürügyén egyszerre rágalmazza Kossuthot és Szemerét, viszályt, gyanakvást, vádaskodást keltve a szabadságharc vezetői közt. Az áruló személye soha nem derült ki; Szemere hét évvel később emberroncsként, elborult elmével tér haza...

mikor a koronát Orsován kiemelik a földből, Karger érdemeiért a Szent István rendet kapja nyomban értesiti gróf Coronini szerb vajdasági és bánsági kormányzót, a kormányzó Kempen rendőrfőnököt, a

4 mikor a koronát Orsován kiemelik a földből, Karger érdemeiért a Szent István rendet kapja nyomban értesiti gróf Coronini szerb vajdasági és bánsági kormányzót, a kormányzó Kempen rendőrfőnököt, a rendőrfőnök Ferenc Józsefet. Az egykorú laptudósitás szerint "gróf Coronini maga is Orsovára sietvén minden intézkedést megtett az újra feltalált clenodiumok ünnepélyes átvételére. Az Erzherzog Albrecht hadigőzös távírda által Orsovára rendeltetett. Egy század a román határezredből, egy osztag szerezsánnal együtt kocsin oda szállíttatott." A koronát és a jelvényeket "ünnepélyes pompával, ágyuk dübörgése és az egész környékről összegyűltek örömkiáltásai között" a hadihajó fedélzetére viszik, és az "uszó kolossz a császári város felé elindult, a jogszerű uralkodónak jogszerű koronáját, amely L Ferdinánd óta mindig ősei fején ragyogott, megvinni". Az Erzherzog Albrecht azonban még nem a jogszerű uralkodóhoz viszi a jogszerű koronáját. A császár ugy rendelkezik, hogy a hadihajó Budára jöjjön, előbb azonban kössön ki Promontoraál. Itt aztán Albrecht főherceg, "Őfelsége magyarhoni helytartója" egy másik gőzösről kíséretével átszáll a hadihajóra, hogy megállapítsák a korona és a koronázási jelvények valódiságát. 3 A jegyzőkönyv szerint "kilenc urakkal, kikről az országban tudva vagyon, hogy a koronát és-a koronázási jelvényeket tökéletesen ismerik", bizottság alakul. A kilenc urak (Scitovszky János hercegprímás, Esterházy Pál herceg, gróf Pállfy. Fidél, gróf Gábor, gróf Keglevich János, gróf Batthány János, herceg Pálffy Antal, Ranolder János és Fabry Ignác püspökök) eskü alatt "igazolják", hogya korona "valósággal a magyar szent korona. Belőle három rubin ki van törve, kettő megtaláltatott, egy nem találtatott meg". Hitelesnek mondják a jelvényeket is. A palástot: "igen keveset szenvedett, csak bélése van erősen megviselve." A kardot: "igen erősen megrozsdázva, bársonyhüvelye félig elrothadt."

5 Az aranyalmát: "a magyar cimer, mely azon volt, le van törve, de megtaláltatott". A király jogart: "valósággal a magyar királyi pálca". A prímás ezután imát mond, a katonazenekar pedig eljátssza a Gotterhaltét. A hajó másnap Pestre érkezik, a parton Albrecht főherceg várja a bizottsággal. A vasládát nyolc arisztokrata hozza le a fedélzetről, és emeli az udvari diszhintóba. Ágyuk dörögnek, harangok zugnak. A korona' három napig a Szent István kápolnában van.' Szeptember 19-én a koronát és a jelvényeket visszarakják a ládába, és egy vasúti szalonkocsiban elindul Bécsbe. Szeptember 20-án kihozzák az udvari kincstárból, és az "igazoló urak" (a koronát Esterházy Pál, a jogart Pállfy Fidel, a kardot Keglevich József) a Burg szertartási termébe viszik. A trónszék mellé helyezett koronát és jelvényeket Albrecht főherceg átadja Ferenc Józsefnek. A császár "bizonyságát adja jóindulatának", ugy dönt,.hogy a koronát Budán őrizzék. A koronát, a jelvényeket másnap visszahozzák Budára: elhelyezik a királyi palotában. Ugy ahogyan a földből kivették... Ezt azonban nem tudja a közvélemény. Ezt csak gróf Károlyi György és báró Nyáry Antal koronaőr urak tudták, és ők is csak 1867 márciusában amikor kinyitják a ládát, hogy az ékszereket még időben Ferenc József júniusi koronázása előtt szemügyre vegyék. Jegyzőkönyvük szerint "a szent korona nagyon elhanyagolt állapotban létezett... a koronaőrök jelenlétében Müller Lajos pesti aranyműves által megfoltoztatott". Nem különben rossz állapotban volt Szent István palástja ("annak kijavításával Klein divatárusnő, illetőleg himzőnő ötödmagával tizennégy napig működött"), a kard bársony tokja ("Szikrai kardmüves által hozatott rendbe"), és az országalma ("Melyről a régi aranyozás már tökéletesen le lévén kopva, újólag valánk kénytelenek Müller aranyműves által bearanyozni"). Kifogástalan viszont a láda zárja. Ezt az osztrák kormány szerelteti fel, még 1853-ban, közvetlenül a korona megtalálása után...

Hasonló dokumentumok

A Szentkorona Promontoron

Bartos Mihály A Szentkorona Promontoron A magyar Szentkorona történelme során számos településünkön megfordult hosszabb-rövidebb ideig. Vannak olyan helyek Nagy- Magyarországon, amelyek állandó vendéglátói