A piros bársonypárna

Átírás

1 ^ IMEMKAI M^CSYAB- VUM KORONA KRÓNIKÁJA: A piros bársonypárna Irta: BALOGH LÁSZLÓ. v, J k J 1 ^ f r j / 1 ;" : - v " in- -/.,-',- /.^ Az Anjouk és Zsigmond uralkodása alatt a korona békében pihen. Visegrádon, Budán, majd Esztergomban, az érseki kincstárban. Aztán ismét visszaköltözik Visegrádra. Az ok:'meghal az esztergomi érsek, és hire terjed, hogy a korona már nincs a kincstárban, eltűnt... A királyi pár Albert király, felesége Zsigmond lánya, Erzsébet hanyatt-homlok rohan Esztergom ba a koronát és a jelvényeket hiánytalanul a helyén találják. Albert mégis ugy dönt, hogy a koronát ezentúl Visegrádon őrizzék. Kinevezi koronaőrnek Szent Györgyi és Bazini grófot, aki a visegrádi várban külön szobát jelöl ki a koronának, és a szoba ajtaját lepecsételi. így kerül a korona Visegrádra, és ezzel kezdődik ujabb kalandsorozata. 1. Amikor Albert 1439-ben meghal, Erzsébet királyné gyereket vár. Ha fiu lesz, övé a trón ezt megígéri a magyar főurak egy csoportja. Mások szivesebben látnák Ulászó lengyel királyt, és erre fontos okuk van. Délen veszedelmesen közeledik a török, nemcsak Magyarországot, hanem r Lengyelországot is fenyegetve. A rendek azt várják Ulásztól, hogy a két ország erejét összefogva megállít ja II. Murád szultánt. Erzsébet mindezzel nem törődik, neki a trón a fontos, és a szóbeli ígéreten tul, hogy fia király lesz, kézzelfoghatóbb biztosítékot akar. A korcriát, Elküldi udvarhölgyét Kottaner Ilonát Visegrádra: nézze meg, sértetlenek a pecsétek az ajtón? Az udvarhölgy jelenti, hogy sértetlenek. Néhány főúr kíséretében, most már a királyné is Visegrádra megy, letöreti az ajtóról, majd a ládáról a pe- )

2 eseteket, kiveteti a koronát, és egy szekrény Keben a hálószobájába viszi; ágya mellé, kék bársonypárnára helyezi. Éjjel arra ébred az egyik urvarhöígy, hogy a szobában valami ég. A párna amelyen a szekrényke van, és benne a korona. Az égve hagyott gyertya ráesett a párnára, jókora lyukat perzselt rajta... A koronát másnap viszszaviszik az őrhelyre, de Erzsébet királyné már tudja, hogy nem sokáig marad ott... Leváltatja a koronaőrt, Bazini grófot, helyébe kinevezi legmegbizhatób emberét Garai Lászlót. Most már Garai őrzi a visegrádi várat és a koronát, mint az események bizonyítják, nem valami éberen. A királyné tudja, hogy Ulászlóval már folynak a tárgyalások, a koronát tehát minden áron meg kell kaparintania. És a két asszony a királyné és udvarhölgye könnyedén kilopja Visegrádról a koronát. Előtte főpróbát tartanak: Erzsébet ráparancsol az udvarhölgyre, hozza ki a várból az ékszereit, de ugy, hogy senki ne vegye észre. Az ékszereket a koronát őrző terem előtti szobában tartják. Kottanerné felmegy a várba, összeszedi az ékszereket, ruhája alá rejti. Az udvaron a koronaőrrel, Garaival találkozik. "Mit viszel"? "emmit. A ruháimat," mondja az udvarhölgy, és kisétál a várból. A királyné már bizonyos a dolgában: ha az ékszereket lehetett, akkor a koronát is ki lehet hozni. Ki is hozzák. 2. A durvább munkára, az ajtó felfeszitésére, a láda lakatjának lefürészelésére segítségre van szükség. Kottanerné előbb egy horvát katonával próbálkozik, a katona vállalja a munkát, aztán jobbnak látja megszökni, de lezuhan lováról, és kitöri a nyakát. Akad azonban két ujabb vállalkozó. Az udvarhölgy a királyné pecsétgyűrűjét viszi magával, a két katona ágynemű közé rejtve fürészt és lakatot. Az a terv, amint kiveszik a koronát, a lefürészet álakat helyére visszateszik a másikat, az ajtót ismét lepecsételik. A terv csak félig sikerül: a ládáról nem tudják lefűrészelni a lakatot, kénytelenek feltörni. A visszapecsételt ajtós szobában ott marad a feltört láda üresen.

3 Kottanerné a koronát bevarrja egy piros bársonypárnába, és a Komáromban várakozó királynénak viszi. Másnap a királyné fiút szül. Megérkezik a nádor, és a mitsem sejtő koronaőr: elismerik a csecsemőt királynak, hajlandók megkoronázni. Erzsébet most már szeretné visszacsinálni a koronalopást, kéri az udvarhölgyet, lopja vissza a koronát. Kottanerné nem vállalja; elég volt egyszer kockáztatni a fejét. A koronát és a csecsemőt titokban Székesfehérvárra viszik: a nádor és Széchy Dénes esztergomi érsek a gyereket királlyá koronázza. (V. László néven ül a trónra, tizenkét évvel később.) A koronázás után a királyné a gyereket Sopronba küldi, maga pedig a koronával Pozsonyba menekül: Ulászló ugyanis már az országban van, az országgyűlés királlyá választotta. Ulászló első ténykedése, hogy elfogatja Garai koronaőrt és Széchy érseket, csak akkor hajlandó szabadon engedni őket, ha Garai kiadja a koronát, Széchy pedig megkoronázza vele. A koronaőr és az érsek természetesen hajlandó teljesíteni a követelést; az érsek mélyen hallgat arról, hogy nemrég már megkoronázott egy királyt... A visegrádi várban aztán kitör a botrány. Ulászló és párthívei jelenlétében Barai ünnepélyesen leveszi az ajtó pecsétéit: ti feltört ládában csak a jelvények vannak, a korona nincs... A kővédermedt koronaőrt Ulászló menti, meg a feldühödött főurak kardjaitól. Ulászlót mégis megkoronázza Széchy érsek. A találékony főurak az István király koponyacsontját őrző ereklyetartóról leveszik a diszkorcnát, ezt teszi az érsek Ulászló fejére. A koronázás érdekessége, hogy a szertartáson a király az eredeti koronázási jelvényeket viseli, ezeket Kottanerné nem merte elvinni. Ismét két király van tehát: az egyiket István koronájával koronázta meg az esztergomi érsek, de a koronázási jelvények nélkül, a másikat ugyanaz az érsek a koronázási jelvényekkel, de a korona nélkül. Két király van, de korona nélkül...

4 if 2 yes*** a A koronát ekkor már Habsburg Frigyes német császár őrzi. Erzsébet királyné a fiával hozzá menekül (egy krónika szerint a határ közelében, egy odvas fűzfa üregébe rejti), és a koronát azon nyomban elzálogosítja augusztus 3-i kelte- 2;éssel fennmarad egy okmány, amely szerint Erzsébet a "királyi koronát" 2500 magyar arany forintért zálogba adja Frigyesnek. A császár igazolja, hogy egy aranykoronát átvette zálogba, "a korona a benne levő selyemsipkával kilenc márkát és hat latot nyomott", és kötelezi magát, hogy az adott összeget két évig nem követeli viszsza. Nem követeli, de a koronát huszolhárom esztendeig nem adja ki. Akkor is csak fantasztikus összegért, amit az uj király, Hunyadi Mátyás fizet. Ulászló 1444-ben, a törökkel vivott harcban elesik Várna alatt, V. László pedig tizennyolc éves korában hirtelen meghal. A rendek Mátyást választják királlyá. Öt esztendei huzavona után sikerül békét kötni Frigyessel, aki nyolcvanezer arany forintért hajlandó visszaadni a koronát. Feljegyzik, hogy a korona visszaváltása nem éppen a kölcsönös bizalom jegyében zajlik le... Hire megy, hogy Frigyes nem az igazi koronát adja majd vissza, hanem egy hamisított mását. (Ezért lesz tagja a magyar küldöttségnek Palóczy országbíró: fivévérel, az esztergomi érseknél többször látta a koronát: neki kell majd felismerni.) Frigyes császár viszont nem hiszi, hogy a magyaroknak van nyolcvanezer arany forintjuk... Kölcsönös gyanakvás és óvintézkedés után 1463 nyarán Wiener Neustadt kapujában a magyarok megkapják a koronát (az országbíró a nagy zafír repedéséről ismeri fel), a császár pedig a nyolcvanezer aranyat. o

5 Széchy Dénes esztergomi érsek 1464 márciusában koronázza meg Mátyást: huszonhat év alatt Albert, V. László és Ulászló után a negyedik királyt... A korona egyik krónikása Decsy Sámuel 1792-ben megjelent könyvében ismerteti "Corvinus Mátyás király 1464, esztendőben hozott közönséges végzését: Jól tudjuk, tudják a papok és az ország bárói is, miként és mimódon idegenitett legyen el a korona országunktól annak helytelen őrizete és gondviselése miatt. Melynek elvesztése miatt visszaszerezhetetlen károkat és nyughatatlanságot szenvedett az ország, és végre is sok bajjal és költséggel váltott -vissza... Mi annak okáért papi és világi uraknak, és az Ország Rendjeinek megegyezésével kötelesek vagyunk és akarunk is a szent koronának illendő megmaradásáról, gondviseléséről, őrizetének szokott helyéről, és alkalmatos koronaőrző személyekről mostan gondot viselni, nehogy a korona ismét elidegenitsen az országtól."' Mátyás valóban vigyáz a koronára. Utódai annál kevésbbé...