DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS A MECSEKI URÁNBÁNYA REKULTIVÁCIÓJÁNAK ELLENŐRZÉSE BIOINDIKÁCIÓS MÓDSZERREL Szerző: Máté Borbála Témavezető: dr. Kovács Tibor Pannon Egyetem Mérnöki Kar Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola Radiokémiai és Radioökológiai Intézet 2012

2 A MECSEKI URÁNBÁNYA REKULTIVÁCIÓJÁNAK ELLENŐRZÉSE BIOINDIKÁCIÓS MÓDSZERREL Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében *a Pannon Egyetem... Doktori Iskolájához tartozóan*. Írta: Máté Borbála **Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori iskolája/ programja/alprogramja keretében Témavezető: Dr. Kovács Tibor. Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem ***Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el. Veszprém,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke Megjegyzés: a * közötti részt az egyéni felkészülők, a ** közötti részt a képzésben résztvevők használják, *** esetleges

3 Kivonat A mecseki uránbánya rekultivációjának ellenőrzése bioindikációs módszerrel Az ipari hulladékok/melléktermékek keletkezése és elhelyezése után a szennyezés kockázata a rekultivációt követően is fennáll. A hulladékok speciális csoportja a NORM anyagok, melyek az átlaghoz képest nagyobb radionuklid koncentrációval rendelkeznek. A radioizotópok mérése, nyomonkövetése a hagyományos kémiai módszerekkel nehezen megvalósítható, a kémiai tulajdonságokból eredő párhuzamok ezen rendszerekre nem alkalmazhatók. Ilyen NORM terület a rekultivált mecseki uránbánya területe. Az uránérc feldolgozás eredményeképpen keletkező alacsonyabb urán-koncentrációjú hulladék a zagytározókon és meddőhányókon lett elhelyezve. Az objektumok közvetlen közelében két vízbázis, valamint méterre pedig mezőgazdasági területek találhatók, ezzel megnövelve a lakosság sugárterhelésének kockázatát egy esetleges radionuklid migráció esetén. Az elmúlt 10 év monitoring tevékenységeit összefoglalva megállapítható, hogy az U-238, a Ra-226 és a Pb-210 izotópok között a zagy és meddő fedőtakarójában megbomlott az egyensúly, szignifikáns Pb-210 aktivitáskoncentráció többletet mutatva. 240 db, vertikális migrációs vizsgálathoz vett talajminta gamma-spektrometriai eredményei alapján a Pb-210 izotóp aktivitáskoncentrációjának mélységtől való függése miatt kijelenthető, hogy a hosszú távú monitoring vizsgálatokra biomonitoring rendszert célszerű alkalmazni. A Pb-210 izotóp már a frissen vett minták esetén is egyensúlyban van leányelemével, a Po-210-el. Így a Pb-210 izotóp aktivitáskoncentrációjának meghatározása esetén a gamma-spektrometria kiváltható a kisebb kimutatási határral, mintaszükséglettel és bizonytalansággal rendelkező a Po-210-en keresztüli alfa-spektrometriai méréssel. A területen lévő flóra és a talaj Pb-210 izotóp aktivitáskoncentrációja között nincs jól definiálható korreláció, ezért monitoring növényként egy fajt használtam. A szakirodalmi adatok alapján a dohány a vegetációs sajátságainak és felépítésének köszönhetően megköti az ólom és polónium izotópokat. 53 dohány- és talajminta Pb-210 izotóp aktivitásának meghatározása alapján megállapítható, hogy a dohánynövény alsó levele és a talaj izotópkoncentrációja között telítési görbének megfelelő korreláció áll fenn. Kulcsszavak: rekultivált uránbánya, biomonitoring, dohánynövény, Pb-210

4 Abstract The control of the remediation of the Mecsek uranium mine area with the help of bioindicator The risk of the contamination originated by the industrial waste or by-products continues existing even after the origination and remediation. The special type of the waste and by-products is called NORM, which contains radionuclides with elevated concentration. The measurement and the follow-up tracking of certain radionuclides are not viable with traditional chemical methods. In case of these circumstances the parallel chemical properties cannot be applied. The remediated uranium mine in Mecsek Mountains (Hungary) is also a NORM site. The result of the uranium ore processing, the originated rock-refuse had been deposited in waste dumps and tailing ponds. Very near to the objects two water resources and agricultural sites can be found which in case of incidental radionuclide migration would risk the elevation of radiation dose. On the basis of the obtained results of the last ten years it can be stated that the isotopic equilibrium among the U-238, Ra-226 and Pb-210 is broken demonstrating Pb-210 activity concentration surplus. The gamma-spectrometry results of the investigated 240 vertical migration analysis of soil samples show activity concentration dependency in function of depth. According to the results it can be clearly stated that the application of biomonitoring system is recommended for long-term monitoring. In the case of the freshly collected samples the Pb-210 is in equilibrium state with the Po-210 progeny. Therefore the determination of Pb-210 with gamma spectrometry can be substituted with the Po-210 isotope determination via alpha spectrometry (low detection limit, sample necessity and uncertainty). Strong correlation cannot be defined between the Pb-210 activity concentration of the flora and the soil. Owing to this only one plant species was used as a monitoring plant. On the basis of scientific literature tobacco plants accumulate the polonium and lead isotopes. Based on the measured Pb-210 activity concentration of the examined 53 tobacco and soil samples it can be confirmed that saturation curve shape correlation can be observed between the Pb-210 activity concentration of the lower leaves and the soil. Keywords: remediated uranium mine, biomonitoring, tobacco, Pb-210

5 Abstrakt Die Kontrolle der Rekultierung des Bergwerkes in Mecsek mit Bioindikationsmethode Die wegen der Entstehung und wegen der Lagerung der Industriemüll/der Nebenprodukte bestehende Gefahr der Verschmutzung existiert auch nach der Rekultivierung. Die NORM Materialien eine der spezialen Gruppen der Abfälle haben größere radionukleide Konzentration im Vergleich zum Durchschnitt. Es ist schwer, die Messung und die Verfolgung der Radioisotope mit traditionellen chemischen Methoden zu verwirklichen. Die Paralelle, die sich auf die chemischen Eigenschaften zurückzuführen lassen, können nicht verwendet werden. Solches NORM Gebiet ist das Gebiet des Uranbergwerkes in Mecsek ebenso. Die als Ergebnis der Uranerzbearbeitung entstandenen Abälle mit niedrigeren Urankonzentration sind in den Trübebehälter und in den Abraumhalden gelagert worden. In der direkten Nähe des Objektes befinden sich zwei Wasserressourcen und Meter weit davon gibt es Landwirtschaftsgebiete. Damit kann das Risiko der Strahlbelastung im Kreis der Bevölkerung falls einer eventuellen Radionukleid-Migration verstärkt werden. Zusammenfassend die Monitoringtätigkeiten der vorigen zehn Jahre lässt es sich festzustellen, dass sich das Gleichgewicht zwischen den U-238, Ra-226 und Pb-210 Isotopen in der Decke des Trübebehälters und der Abraumhalde aufgelöst hat und signifikant erhöhte Pb-210 Aktivitätskonzentartion hat sich gezeigt. 240 Stücke Bodenprobe für vertikale Migrationsuntersuchungen sind durch gamma-spektrometrische Messungen untersucht worden. Aufgrund der Ergebnissen kann man die Konsequenz ziehen, dass die Aktivitätskonzentration des Pb-210 Isotopes hängt von der Tiefe ab. Das hat zur Folge, dass das Biomonitoring-System am besten für die langfristigen Monitoring- Untersuchungen geeignet ist. Das Pb-210 Isotop ist schon falls frischer Proben im Gleichgewicht mit seinem Tochterelement, mit dem Po-210. Die Bestimmung der Aktivitätskonzentration kann im Fall des Pb-210 Isotopes statt der Gammasprektometrie mit der alfaspektrometrischen Messung von Po-210 durchgeführt werden, die über kleinere dargestellte Grenze, wenigeren Probenbedarf und wenigere Unsicherheiten verfügt. Es gibt zwischen dem Flora des Gebietes und der Aktivitätskonzentration des Pb-210 Isotopes keine definierbare Korrelation, infolgedessen habe ich eine Art als Monitoringspflanze verwendet. Die Fachliteraturen beweisen, dass die Tabakpflanze dank ihrer Vegetationseigenarten und dank ihrer Aufbau die Po and Pb isotopen bindet. Die Untersuchung der Pb-210 Akivität in 53 Tabak- und Bodenproben lässt sich die Folgerung ziehen, dass solche Korrelation zwischen dem unteren Blatt der Tabakpflanze und der Isotopkonzentration des Boden besteht, die der Sättigungskurve entspricht. Schlagwärter: rekultiviertes Uranbergwerk, Biomonitoring, Tabakpflanze, Pb-210

6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, célkitűzés... 1 I. Szakirodalmi összefoglaló NORM területek A mecseki uránbánya rekultivációja Rekultiváció ellenőrzésének lehetőségei Biomonitoring A komponensek kiválasztásának metódusa Gyakorlatban alkalmazott biomonitoring eljárások Radioizotópok bioindikációs nyomonkövetése A bioindikátor kiválasztása a szakirodalmi adatok alapján A dohánynövény, mint bioindikátor II. Kísérleti rész Dohánytermesztés Termesztési helyek Mintavétel Po-210 meghatározás Mintaelőkészítés Forráskészítés Alfa-spektrometria Po-210 koncentráció számítása Felhasznált anyagok és készülékek III. Eredmények és értékelésük Indikátor radionuklid kiválasztása Indikátor közeg kiválasztása A Pb-210 méréstechnikájának kiválasztása Az indikátor növény kiválasztása A bányaterületeken és a környező településeken ültetett dohánynövények vizsgálatának eredményei Összefoglalás Irodalomjegyzék... 67

7 Tézispontok Thesis Függelék 1 Dohánytermesztési helyek Függelék 2 Éves monitoring vizsgálat mintavételi helyei Függelék 3 Éves monitoring vizsgálatok eredményei Függelék 4 Vertikális migrációs vizsgálatok, 2009, II. zagytározó Függelék 5 Dohányrész és talaj Pb-210 koncentrációja Függelék 6 Dohánytermesztési helyek dohány és talajmintáinak Pb-210 aktivitáskoncentrációja Köszönetnyilvánítás... 91

8 1. Bevezetés, célkitűzés Az ipari hulladékok/melléktermékek keletkezése és elhelyezése után a rekultivációt követően a szennyezés kockázata továbbra is fennáll, így ezen területek monitorozása elengedhetetlen. Az ipar hulladékok speciális csoportja a NORM anyagok, melyek az átlaghoz képest nagyobb radionuklid koncentrációval rendelkeznek. Mivel ez a koncentráció a ng/kg és pg/kg tartományba esik, így a radioizotópok mérése, nyomonkövetése a hagyományos kémiai módszerekkel nehezen megvalósítható, a kémiai tulajdonságokból eredő párhuzamok ezen rendszerekre nem alkalmazhatók. A megoldást a területek monitorozására a biomonitoring jelentheti. Ilyen NORM terület a rekultivált mecseki uránbánya területe. Az uránérc feldolgozás eredményeképpen keletkező, alacsonyabb urán-koncentrációjú hulladék urántartalma gazdaságosan nem kinyerhető, emiatt zagytározón, illetve meddőhányón lett elhelyezve. A lerakók területén és környezetében monitoring rendszerekkel kell nyomon követni az esetleges radionuklid migrációt, mert az objektumok közvetlen közelében két vízbázis, valamint méterre mezőgazdasági területek találhatók. A kibányászott uránérc feldolgozása következtében az U-238 leányelemeire lehet számítani a legmagasabb koncentrációban a területen. A lefedett zagytározók, meddőhányók területén a bomlási sorban megtalálható Rn-222 exhalációjának következtében a felszínen megjelennek a radon leányelemek. Munkám célja a NORM anyag, mint sugárforrás radionuklid migrációjának, a forrásból való kijutásának ellenőrzése. Ennek során a már meglévő monitoring eljárásokat vizsgálom, majd egy új, nagyobb érzékenységű, reprezentatív módszer kidolgozását tűztem ki célul. Ez kettős célkitűzést takar, egyrészt meg kell határozni azt a hatékony elemi paramétert (izotópot), amely a területi sajátosságoknak megfelelően leírja a migrációs folyamatok jellemzőit. Másrészt az eljárás megvalósításához optimális indikátor közeget kell választani. 1

9 I. Szakirodalmi összefoglaló 1. NORM területek A természetes eredetű radionuklidok számos természetes, nem megújuló erőforrásban jelen vannak. Magas koncentrációban különösen gyakran találhatóak bizonyos földtani képződményekben, mint például a magmás kőzetekben és ércekben [1]. Az emberi tevékenység során, amikor is az adott kőzet feldolgozásra, hasznosításra kerül, a keletkező termékben, melléktermékben, hulladékban koncentráltan megjelenhetnek a természetes eredetű radioizotópok. A szakirodalomban ezen anyagok NORM/TENORM mozaikszóként találhatók meg, mely rövidítések az angol elnevezésből erednek. NORM: Naturally Occuring Radioactive Materials (természetes előfordulású radioaktív anyagok) TENORM: Technologically-Enhanced NORM (technológiailag megnövelt koncentrációjú NORM) A TENORM csoportba általában azokat az anyagokat sorolja a szakirodalom, melyek megnövekedett dózistöbbletet okozhatnak az emberi tevékenységek következtében a dolgozók és a lakosság számára. [2]. Ezekre jó példa az eleve magas radionuklid tartalmú foszfát-érc (NORM) feldolgozása során keletkező foszfát tartalmú műtrágya (TENORM) [3]. Más kutatók viszont nem kezelik külön a két fogalmat, nem tartják különbözőnek a két megnevezést [4]. A dolgozatomban a NORM összefoglaló megnevezést használom. Mivel a NORM/TENORM anyagokban a természetes bomlási sorok elemei eleve nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint más kőzetben, talajtípusokban, a feldolgozást követően keletkező termékek, melléktermékek, hulladékok is tartalmazni fogják ezeket a radioizotópokat, akár többszörösen feldúsulva is [5]. A kitermeléssel, kinyeréssel és feldolgozással járó tevékenységek során is keletkezhet NORM anyag. Ilyen folyamatok lehetnek az urán és egyéb fémércek 2

10 bányászata és feldolgozása [2], a fosszilis tüzelőanyagok égetése [6], a kőolaj és földgáz kinyerése [7] és a foszfát-ipari tevékenységek [3]. Sok esetben a radionuklidokat nem radioaktív, hanem fizikai és kémiai tulajdonságaik miatt használják fel, például speciális ötvözeteknél, így ugyan nem a természetes eredetű közegéből közvetlenül származik a megnövekedett aktivitású termék, de a tágabb értelemben vett NORM anyagok közé sorolható [8]. Mivel az eljárások során a NORM anyagokat tartalmazó hulladékokból szinte minden esetben viszonylag nagy mennyiség keletkezik (például a mecseki uránbánya működése során 20 millió tonna zagy keletkezett [9]), ezért a megfelelő kezelés hiányában nagy területek kontaminációját okozhatják [10]. A nem nukleáris fűtőanyagciklusból származó NORM tartalmú hulladékok is egyre nagyobb figyelmet kapnak napjainkban, hiszen nem csak a keletkező mennyiség elhelyezése a probléma, hanem a potenciális hosszú távú veszélyek is, melyeket a NORM anyagokban lévő, hosszú felezési idejű radionuklidok nagy radiotoxicitása okoz [10]. A NORM területek környékén megjelenő radionuklidok beépülhetnek a táplálékláncba [11] közvetlenül a talaj-növény-állat felvételi úton, vagy közvetetten a szennyezett talajvízzel, felszíni vízzel történő öntözés, vízfogyasztás során [12]. A táplálékláncba, az élő szervezetekbe történő bejutás nyomon követésével az emberi expozíció előre jelezhető, de mindehhez a környezeti paraméterek radionuklidok mobilitására gyakorolt hatásának és a felvételi útvonalaknak a pontos ismerete elengedhetetlen [1]. A napjaink fontos feladata a NORM tárolók, különösen a bányák (uránbányák) lerakóinak a lehetséges rekultiválási módszereit tökéletesíteni, a megvalósított tervek hosszú és rövidtávú monitoring rendszerét kidolgozni. A megvalósult módszerekről J. Li és Y. Zhang [13] által készített, 2012-ben megjelent összefoglaló számol be részletesen. Külön tárgyalják a fizikai, a kémiai és a biológiai (fito-) remediáció lehetőségeit, valamint ezek kombinációit. 3

11 Magyarországon a legjelentősebb NORM lerakók [14]: a mecseki uránbánya és lerakói (meddőhányók, zagytározók), a szénbányák és környezetük, a széntüzelésű hőerőművek salak- és permehányói, a bauxitbányászat környezete és a vörösiszaptározók A mecseki uránbánya rekultivációja A gamma-sugárzás mérése következtében 1953-ban fedezték fel Kővágószőlős község keleti határában, a Mecsek hegységi Jakabhegy déli előterében az első nagyobb urántelepet, ahol az aknák kiépítését a földalatti kutatásokhoz ben kezdték ben megkezdődött a területen az uránérc bányászati feltárása. A munkák kereteit a Szovjetunióval 1958-ban kötött, 1979-ben 15 évre meghosszabbított szerződés biztosította, melyet az atomerőmű létesítéséről szóló egyezmény is megerősített. Miután 1993-ra a világpiaci ár csökkenése miatt a gazdaságos termelés lehetetlenné vált, a Kormány 2161/1994. (XII.30.) sz. határozatában döntött a termelés leállításáról és a bányák bezárásról [15]. A környezeti károk felszámolásáról a Kormány 2085/1997. (IV.3.) sz. határozata szól. Ezt követően egy komplex környezetellenőrzési hálózatot hoztak létre, mely a rekultivációs munkákra vonatkozó környezetvédelmi engedély előírásai alapján ellátja a felügyeletet. A monitoringrendszer működtetésének felelőse jelenleg a MECSEK-ÖKO Zrt. a vizsgálatokat pedig közbeszerzési pályázat alapján a MECSEKÉRC Zrt végzi. [16]. A bányaművelés során közel 1,5 millió m 3 földalatti üreg képződött [17]. A bányaüzemek és kiszolgáló üzemek külszíni létesítményein kívül meghatározó jelentőségű a volt ércfeldolgozó üzem területe, valamint a szennyezettség foka. A vágathajtásból származó és egyéb alacsony urántartalmú kőzetek (általában 100 g/t urántartalom alatt) a meddőhányók valamelyikére kerültek (I. számú meddőhányó: I. MH, II. számú meddőhányó: II. MH, III. számú meddőhányó: III. MH, Frici-meddőhányó: Fr. MH), mint bányameddő. A meddő túlnyomó többségben nem volt kémiailag kezelve, fizikai-kémiai tulajdonságai nem változtak az eredeti kőzetéhez képest, urántartalma alacsony. 4

12 A nagyobb urántartalommal rendelkező bányaterméket ércként kezelték, amelynek egy részét exportálták, az alacsonyabb urántartalmú kőzeteket pedig szabad területen ideiglenesen tárolták. A gyenge minőségű (300 g/t urántartalom alatti) érc, valamint a g/t urántartalmú, radiometrikus osztályozásból származó meddő urántartalmát szódás perkolációs eljárással vonták ki. Az eljárást az I. és II. perkoláció területén valósították meg. A területeken maradt perkolációs meddő anyagát a rekultivációkor a III. MH területére szállították át [9]. Az érc nedves őrlésével kapott zagyból kénsavas feltárással nyerték ki az uránt. A helyben való feldolgozáskor keletkező nagy mennyiségű feldolgozási maradékot, a meddőzagyot, az ércdúsító üzemhez közel eső lerakókba kellett elhelyezni. Ennek megfelelően 1962-ben az I. számú, majd 1979-ben a II. számú zagytározó kialakítására került sor [18]. Rekultiváció során a területen zajlott munkálatok főbb lépései a következők voltak: 1. földalatti létesítmények felhagyása, 2. külszíni létesítmények és területek rekultivációja, 3. meddőhányók és környezetük rekultivációja, 4. perkolációs dombok és környezetük rekultivációja, 5. zagytározók és környezetük rekultivációja, 6. bányavizek kezelése, 7. az infrastruktúra rekonstrukciója és átalakítása. A legnagyobb veszélyt a területen a zagy jelenti, mivel ez egyrészt kémiailag feltárt anyag, másrészt ez tartalmaz a legnagyobb mennyiségben radioaktív izotópokat. A feltárási és uránextrakciós folyamatok következtében a zagytározókban az urán leányelemeinek magas koncentrációjával kell számolni. A zagytározók rekultivációjához használt fedőrétegek láthatók az 1. és 2. ábrán [19]. 5

13 Réteg Storage : 0,45 m lösz Storage : 0,45 m lösz Protection : 0,3 m (rézsűn) vagy 0,4 m lösz Sealing : 0,3 m agyag k szivárgási tényező (m/s) Porozitás (%) 7x x x x x x10-8 > 92 < 1x10-9 > 90 Össz: 1,5 m (rézsű) vagy 1,6 m 1. ábra: Az I. számú zagytározó fedőrétegének felépítése Réteg Storage : 0,3 m lösz Storage : 0,3 m lösz Drainage : 0,3 m homok Protection : 0,3 m lösz Sealing : 0,3 m agyag k szivárgási tényező (m/s) Porozitás (%) 85 5x < 1x10-6 > 95 < 1x10-9 > 90 Össz: 1,5 m 2. ábra: A II. számú zagytározó fedőrétegének felépítése A rekultivációs lépések során kialakított egységes vízelvezető és kezelő rendszeren keresztül történik a különböző szennyezett vizek egységes és ellenőrzött rendszeren belüli kezelése [20]. A kialakítás oka, hogy a Pécsi vízbe, mint felszíni befogadóba szennyezőanyagot csak a határérték alatti 6

14 koncentrációban tartalmazó víz kerülhessen, így a környezetre, illetve a tortyogói és pellérdi ivóvízbázisra közvetlen veszélyt ne jelentsen. A rendszer két fő elemből áll. Egyik a bányavízkezelő üzem, mely a volt I. bányaüzem területén található. Feladata a rekultivációs és az azt követő időszakban összegyűjtött, nagy oldott-urán tartalmú vizek tisztítása. A kezelt víz jelenleg két területről származik, egyrészt a bányaüregeket kitöltő vizek, másrészt a meddőhányók szivárgó árkaiból összegyűjtött vizek. Másik fő objektum a kémiai vízkezelő. Mivel a zagytározók környezetéből kitermelésre kerülő vizek összes oldott-anyag tartalma lényegesen meghaladja a 2 g/l értéket az uránkinyerési technológiáknak megfelelően, így a víztisztítás fő lépéseit ebben az esetben a mésztej felhasználásával történő részleges sótalanítás, a leválasztott csapadék ülepítése valamint a szűrés jelentik. Az egységes vízkezelési és vízelvezetési rendszer vázlata a 3. ábrán látható. 7

15 3. ábra: A vizsgált terület egységes vízelvezetési és vízkezelési terve [21] A bányaterülethez tartozó főbb objektumok a 4. ábrán láthatók. 8

16 4. ábra: A vizsgált terület objektumai [22] 9

17 Az uránbánya rekultivációja 2008-ban befejeződött. A rekultiváció hatásosságát a rendszeres vizsgálati protokollban kidolgozott radon, talajgáz, külső gamma-dózis, talaj és a növényminták gamma-spektrometriai elemzése felügyeli. A évtől a különböző szakterületek vizsgálati módszereit, illetve ellenőrző tevékenységeit annak a célnak megfelelően hangolták össze, hogy egy komplexebb értelmezési tevékenységet is lehetővé tevő, költséghatékonyan működő Egységes Környezetellenőrzési Monitoring Rendszer (EKMR) alakuljon ki. A monitoringrendszer részei: Hidrogeológiai monitoring Radiológiai monitoring Környezetföldtani (talajtani) monitoring Felszínmozgási monitoring Sugárvédelmi monitoring Radiológiai monitoring: A zagytározók és a meddőhányók anyaga az uránkitermelési folyamatok következtében viszonylag alacsony U-238 koncentrációval rendelkezik, így a hosszú felezési idejű leányelemek koncentrációja az egyensúlyi érték fölötti. Az U-238 bomlási sorát mutatja az 5. ábra. 10

18 U 238 T=4, év Th 234 Pa 234 U 234 Th 230 T=24,1 nap T=6,75 óra T=2, év Ra 226 T=8, év T=1620 év alfa-bomlás béta-bomlás Rn 222 Po 218 T=3,8 nap T=3,05 perc Pb 214 Bi 214 Po 214 T=1, másodperc T=26,8 perc T=19,8 perc Pb 210 Bi 210 T=138,4 nap Po 210 T=22 év T=5 nap Pb 206 stabil 5. ábra: Az U-238 bomlási sora [23] A Ra-226 leányeleme a Rn-222 nemesgáz, mely a szilárd közegből emanálódva ki tud jutni a felszínre vagy a felszín közeli rétegekbe (a letakart zagy és meddő esetén), ezáltal a felszínen a leányelemek magasabb koncentrációjára lehet számítani. Ezeket a feltevéseket a 9 és 10. fejezetben igazolom. Ugyanitt mutatom be az indikátor izotóp és indikátor közeg választásának metódusát is. 11

19 2. Rekultiváció ellenőrzésének lehetőségei Az időzített kémiai bombák egy részét mint a mikroszennyezők egyik csoportját a nehézfémek és a radionuklidok jelentik. Az új technológiai igények és a mennyiségileg megnövekedett termelés eredményeképpen ezek, a sokszor nyomnyi elemek, koncentráltan kerülnek a melléktermékekbe, hulladékokba. Mivel az élő szervezetekbe felszívódhatnak, így hatásuk sokszor csak hosszú távon fedezhető fel. A radioizotópok potenciális veszélyessége többszöröse a hagyományos kémiai szennyezéseknek [24], ezért az egyik legnagyobb monitoring feladat a veszélyes anyagok tárolására szolgáló lerakók környezetének ellenőrzése, az esetleges szennyezések lokalizálása. A környezeti elemek vizsgálata nyomon követi a nagymértékű változásokat. Azonban számos radioaktív izotópot nagyobb koncentrációban tartalmazó lerakó esetén kismértékű szivárgásokat nem, vagy rendkívül nehezen, drágán tudnak csak kimutatni. Talaj/víz/levegő radioizotóp-koncentrációjának nukleáris spektrometriai vizsgálata az élő környezetre gyakorolt hatásról, biomigrációkról nem ad pontos képet, az inhomogenitások erősen befolyásolhatják az eredményt. Az érzékeny biomonitoring rendszerek, megfelelő bioindikátorokkal költséghatékonyak, releváns adatokat biztosítanak, valamint helyi és regionális szinten is megnyugtató módon kezelik a lakosság és zöld szervezetek averzióját [25]. A kutatások alapja, hogy az élő szervezetek indikátorként szolgálhatnak egy potenciális veszélyforrás esetén, így időben történő reagálással a káros tényező megszűntethető, a kár mérsékelhető. Mind a kutatók, természetvédők, mind pedig a vezetők, politikusok és a lakosság részéről egyre nagyobb igény mutatkozik az ökoszisztémák, közösségek, populációk és fajok teljes körű felmérésére és folyamatos monitorozására. Ez a nagyfokú érdeklődés az elérhető eszközök fejlesztéséhez, a biomonitoring rendszerek kidolgozásához vezetett, mivel ezen módszerek segítségével kaphatjuk a legpontosabb képet az ökoszisztéma állapotáról, az emberi egészségre való esetleges közvetlen és közvetett hatásáról [25]. 12

20 2.1. Biomonitoring A biológiai megközelítés [26] a szennyezés élő szervezetekre gyakorolt hatását helyezi a figyelem központjába; az additív, a szinergista és antagonista hatásokat, valamint az anyagcsere közbülső reakcióinak termékeit, illetve azok toxikus hatását is magába foglalja. A biomonitoring eszközeivel kiegészíthetők a fizikai és kémiai módszerek, hiszen az élő szervezetek segítségével könnyebb a szennyezés időbeli és térbeli lokalizációja, míg a koncentráció- és terhelésvizsgálatok az utóbbi módszerek segítségével hivatottak meghatározni [24]. A bioindikátorban végbemenő folyamatok alapján a forrástól eredő hatás szolgáltatja az információt a kívánt folyamatok nyomon követéséhez. A források lehetséges hatásmechanizmusát a 6. ábra mutatja [27]. Forrás Kockázat menedzsment víz, levegő, táplálék, talaj, építőanyagok, kozmetikumok Expozíció Epidemiológiai tanulmányok Anyagcsere Tisztulás Belső sugárterhelés Célszerv dózis Felszívódás Eloszlás Tisztulás Kockázatbecslés Biológiai effektív dózis Hatás Farmakodinámiás folyamatok 6. ábra: A forrás-hatás mechanizmus Passzív biomonitoring [28] során a lokális populációk vizsgálatával lehet a szennyezést nyomon követni, viszont ez esetben az egyedi variabilitás és egyéb 13

21 környezeti tényezők (például évszakos változások) is megnehezítik az eredmények kiértékelését [24]. Ezen variabilitás hatása lényegesen csökkenthető az aktív biomonitorozással [29, 30], melynek során az indikátor élőlény a monitorozott területre és kontroll területekre is mesterségesen telepített. A telepítési technikák során az indikátort lehet az őshonos populáció előfordulási helyétől és eloszlásától függetlenül vizsgálni, vagy az expozíciós idő meghatározásával lehet a szennyezést jelezni, esetleg az azonos genetikai populációk indikátorként való használatával lehetséges a különböző területek vizsgálatát elvégezni [24] A komponensek kiválasztásának metódusa A biomonitoring eljárásoknál a megfelelő módszer és komponensek kiválasztása a legfontosabb lépés, mivel a bioindikátornak időben kell jeleznie a veszélyhelyzetet, előbb kell megkötnie a kiválasztott szennyezőt/radionuklidot, mint a környezetében lévő organizmusoknak. A következő szempontokat kell figyelembe venni: Érzékenység: a biomonitor rendszer érzékelje, ha szennyezés történik. Folytonosság: a háttér szint is folyamatosan monitorozható legyen, ne csak esetleges szennyezés esetén lehessen alkalmazni. Előrejelző adatok: az érzékelhető legkisebb változásokat is rövid időn belül jelezze, hogy megelőzhető, vagy csökkenthető legyen a migráció (gyors indikációt adjon). Ezek mellett a rendszer legyen képes egy magas szintű szennyezés szintjének meghatározására is (a bioindikátor viselje el a magasabb koncentrációjú szennyező indikátort). Gazdasági szempontból az előbb felsoroltak mellett a következő 4 fő elvet kell figyelembe venni hosszútávú biomonitorozás esetén: fenntarthatóság; 14

22 az érdekelt felek folytonos tájékoztatása, bevonása, és közös együttműködések; tudományos megalapozottság folyamatos fejlesztése; folytonosság. A fenntarthatóság megköveteli a folyamatos rendszerfelügyeletet, ugyanakkor elvárt, hogy hosszú távon is finanszírozható legyen a projekt, és biztosítani lehessen az érdemi és tudományos eredményeket alacsony költséggel, időben. A mérési módszerekkel szemben támasztott kritérium a reprodukálhatóság. Valamint nem utolsó sorban biztosítani kell a döntéshozók és a különböző tudományos, hatósági szervek kommunikációját [25]. A nyomon követni kívánt elem/radionuklid kiválasztásának két fő szempontja van: környezeti, ökológiai és egészségvédelmi szempontból fontos izotóp; a választott területen mérhető mennyiségben legyen jelen, és jelezze a vizsgálni kívánt folyamatokat. Az izotóp/izotópok kiválasztása után a kockázati tényezők vizsgálatával meg kell keresni azt a szintet, riasztási küszöböt, ami felett az emberek egészségének kritikus veszélyeztetése áll fenn. A bioindikátor faj (elemzett szövetének, részének) kiválasztása több lépcsőből álló folyamat. Elsőként a lehetséges listát kell összeállítani a korábbi szakirodalmi, gyakorlati eredmények alapján, összevetve a hatósági, jogi engedélyekkel, lehetőségekkel. Második lépés egy, a listából kiválasztott, legjobbnak minősített bioindikátor próbatermesztése, begyűjtése. Harmadik fázis a begyűjtött minta indikátorelemének elemzése, az így kapott eredmények értékelése. Ez alapján a bioindikátor megfelelőnek minősíthető, vagy elvethető, utóbbi esetben egy újabb, a listán következőként szereplő indikátor vizsgálata következhet [25]. Az indikátor elem és a bioindikátor kiválasztásának főbb lépéseit foglalja össze a 7. ábra [25]. 15

PhD Theses. MÁTÉ BORBÁLA Doctoral School in Chemical Engineering and Materials Sciences. Supervisor: DR. KOVÁCS TIBOR Associate professor

PhD Theses. MÁTÉ BORBÁLA Doctoral School in Chemical Engineering and Materials Sciences. Supervisor: DR. KOVÁCS TIBOR Associate professor CONTROL OF THE REMEDIATION STATE OF THE REMEDIATED MECSEK URANIUM MINE WITH BIOMONITORING PhD Theses MÁTÉ BORBÁLA Doctoral School in Chemical Engineering and Materials Sciences Supervisor: DR. KOVÁCS TIBOR

Részletesebben

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat

Részletesebben

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A hazai vízművek NORM-os felmérése A hazai vízművek NORM-os felmérése Juhász László, Motoc Anna Mária, Ugron Ágota OSSKI Boguslaw Michalik GIG, Katowice Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Értelmezés NORM: Naturally Occurring Radioactive

Részletesebben

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól

Részletesebben

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam Budapest, Témavezető: Dr. Konzulensek: Dr. Dr. Dr. Homonnay Zoltán Varga Beáta Süvegh Károly Marek Tamás A csernobili baleset és következményei Mérési módszerek:

Részletesebben

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció

Részletesebben

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály A Paksi Atomerőmű primerkörében oldott 14 C nyomonkövetése a C30- as konténerig I.: szervetlen frakció Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály 14 C és a nukleáris

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É. RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska

Részletesebben

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk

A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék

Részletesebben

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével Völgyesi Péter 1 *, Jordán Győző 2 & Szabó Csaba 1 *petervolgyesi11@gmail.com, http://lrg.elte.hu 1 Litoszféra Fluidum Kutató

Részletesebben

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Molnár M. 1, Mogyorósi M. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Veres

Részletesebben

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok

Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Radionuklidok meghatározása környezeti mintákban induktív csatolású plazma tömegspektrometria segítségével lehetőségek és korlátok Stefánka Zsolt, Varga Zsolt, Széles Éva MTA Izotópkutató Intézet 1121

Részletesebben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek

Részletesebben

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán

A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer

Részletesebben

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ Nagy Gábor 1, Zsille Ottó 1, Csurgai József 1, Pintér István 1, Bujtás Tibor 2, Bacskó Gábor 3, Nős Bálint 3, Kerekes Andor 4, Solymosi József 1 1 SOMOS Kft., Budapest 2 Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály,

Részletesebben

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus

A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE. Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus A CSEPEL MŰVEK TALAJAINAK NEHÉZFÉM SZENNYEZETTSÉGE Készítette: Szabó Tímea, Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Óvári Mihály, egyetemi adjunktus Bevezetés a talaj hazánk egyik legfontosabb erőforrása

Részletesebben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02.

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. 2015. 06. 02. Programjaink RHFT Püspökszilágy Paks KKÁT NRHT MKKB Kutatási helyszín Boda Kővágószőlős

Részletesebben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN

CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN CS ELOSZLÁSA A KFKI TELEPHELYEN VETT TALAJMINTÁKBAN Beleznai Péter ELFT XXXVIII. Sugárvédelmi Tanfolyam Hajdúszoboszló 2013.04.23-25 Bevezetés: Környezeti minták gyűjtése az EK Telephelyen (talaj, gomba,

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) 137 Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya) Szűcs László, Rózsa Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A lakosság teljes sugárterhelése természetes mesterséges

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

KÖRNYEZETI MINTÁK 90. Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA. XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam. Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta KÖRNYEZETI MINTÁK 90 Sr AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXIX. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Kristóf Krisztina Horváth Márk Varga Beáta

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan

Részletesebben

Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó

Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Az ökológia sohasem egyes kiragadott élőlényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszintű attribútumokkal

Részletesebben

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz

Részletesebben

A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András

A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András A környezeti sugárzás anomáliái Várhegyi, András Szerzői jog Dr. Várhegyi András Tartalom 1. 1. A környezeti sugárzás anomáliái... 1 1. 1.1 A természetes

Részletesebben

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő

Részletesebben

GOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN

GOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN GOMBÁK TOXIKUS ELEMTARTALMA SZENNYEZETT TÉRSÉGEKBEN Készítette: Kazinczi Krisztián ELTE TTK Környezettan BSc Témavezető: Dr. Tatár Enikő Egyetemi docens 2014 Bevezetés Mesterséges nehézfém szennyező források

Részletesebben

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód

Részletesebben

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA XXXVI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2011. május 3-5. A munka résztvevői

Részletesebben

TERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA

TERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA Bevezetés, célkitûzések TERMÉSZETES EREDETÛ VÍZMINTÁK 226 RA KONCENTRÁCIÓ MÉRÉSI MÓDSZEREINEK FEJLESZTÉSE Doktori (PhD) értekezés tézisei Készítette: Bodrogi Edit Anyagtudományok és technológiák Doktori

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

50 év a sugárvédelem szolgálatában

50 év a sugárvédelem szolgálatában Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április

Részletesebben

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15. Készítette: Témavezető: Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék 2013. Január 15. 1. Bevezetés, célkitűzés 2. Atomerőművek 3. Csernobil A katasztrófa

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása Eleso Denis Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Kiss Ádám Egyetemi tanár A radioaktív anyag a természetben előforduló

Részletesebben

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi

Részletesebben

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának

Részletesebben

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum

Részletesebben

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) I. Elméleti alapok: A vizek savasságát a savasan hidrolizáló sók és savak okozzák. A savasságot a semlegesítéshez szükséges erős bázis mennyiségével

Részletesebben

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN

ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Őszi Radiokémiai Napok 2014 Balatonszárszó, 2014. október 13 15. ÜLEDÉKESEDÉSI FOLYAMATOK A DUNA-DELTAI TÓ-RENDSZERBEN Begy R-Cs., Simon H., Kelemen Sz., Reizer E., Steopoaie I. Környezettudomány és Környezetmernöki

Részletesebben

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma Salik Á., Lajos M., Ballay L.,

Részletesebben

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C MÓDSZERFEJLESZTÉS ÉS ALKALMAZÁSA A PIHENTETŐ MEDENECÉK VIZÉBEN OLDOTT SZERVETLEN C- MÉRÉSÉRE Molnár M. 1, Bihari Á. 1, Mogyorósi M. 1, Veres M. 1, Pintér T. 2 1 HEKAL, MTA ATOMKI Isotoptech Zrt, H-4026

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft

Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Nívódíj pályázat - a pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN Deme Sándor 1, C. Szabó István 2, Pázmándi

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

A Kémiai Laboratórium feladata

A Kémiai Laboratórium feladata A Kémiai Laboratórium feladata Az új mérőeszközök felhasználási lehetőségei a gyakorlatban 2. Előadó: Csiki Tímea osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság Munkahigiénés

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Sugárvédelmi Nívódíj pályázat A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE Manga László 1, Nagy Gábor 2 1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks 2 SOMOS Környezetvédelmi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Mecseki Környezetvédelmi Bázis

Mecseki Környezetvédelmi Bázis Mecseki Környezetvédelmi Bázis A Mecseki Környezetvédelmi Bázis (MKB) telephelye a volt I. sz. bányaüzem területén helyezkedik el. A telephely Baranya megyében, Budapesttől mintegy 220 km távolságra, Pécs

Részletesebben

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22 Fő feladat: radionuklidok aktivitáskoncentrációjának és az ebből származó dózisok számítása vízi terjedés

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel

Részletesebben

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez Bevezető Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez A Függelékben két eredeti angol nyelvű szemelvényt olvashatunk néhány elválasztási módszer

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)

Részletesebben

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens detektorokkal Petrányi János Fejlesztési igazgató / Nukleáris Divízió vezető Gamma ZRt. Tartalom Felületi szennyezettség

Részletesebben

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Földi Anikó, Mészáros Mihály Szennyeződés Magyarországon 1986.04.29 Csernobil Észak Fehéroroszország Kárpát medence Dunántúl

Részletesebben

Szellőző tisztítás TvMI

Szellőző tisztítás TvMI 1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin

SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin SOILUTIL Hulladékok talajra hasznosítása: menedzsment-koncepció és eredmények Gruiz Katalin Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem HULLADÉKOK TALAJRA HASZNOSÍTÁSÁNAK MENEDZSMENTJE GAZDASÁG TALAJ

Részletesebben

Vízminta radioaktivitásának meghatározása.

Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1 Vízminta radioaktivitásának meghatározása. 1. Bevezetés A természetes vizekben, így a Dunában is jelenlévő radioaktivitás oka a vízzel érintkező anyagokból kioldott természetes eredetű radioaktív izotópok

Részletesebben

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében Molnár M., Rinyu L., Palcsu L., Mogyorósi M., Veres M. MTA ATOMKI - Isotoptech Zrt. Hertelendi Ede Környezetanalitikai

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB)

Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis (MKKB) Tisztelt Olvasó! Ön Társaságunk legújabb telephelyének, a Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázisnak a bemutatkozó kiadványát tartja a kezében. A MKKB Baranya

Részletesebben

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés

Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Kockázatalapú Környezetmenedzsment : igényfelmérés Czibók Ágnes Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége www.kszgysz.hu E-mail: kszgysz@t-online.hu Felmérések 2006-2007 2007 Különböz* felmérések

Részletesebben