Száraz holtág malakológiai, mikroklimatológiai vizsgálata a Sarkad-remetei-erdőben (Békés megye), és a Hygromia kovacsi előfordulási körülményei
|
|
- Aurél Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER : A szerzõk Dr. RADÓCZ GYULA professzor úrnak ajánlják õszinte nagyrabecsülésük jeléül Száraz holtág malakológiai, mikroklimatológiai vizsgálata a Sarkad-remetei-erdőben (Békés megye), és a Hygromia kovacsi előfordulási körülményei Domokos Tamás Lennert József Sólymos Péter Abstract: Malacological and Microclimatological Examination of a Dried Out Martlake at the Sarkad- Remete Forest (Békés County, Hungary) and the Circumstances of the Occurrence of Hygromia kovacsi. The authors investigated a transect perpendicular to a dead arm of the River Fekete-Körös. The local geomorphology and microclimate was reflected in the characteristics of the mollusc assemblages. The strictly protected Hygromia kovacsi (Bank et al. 2001) was found to belong to Ložek s W(s) ecological category. This species is characteristic to the transitional forests between forest-steppes and real forests. Co-occurring forest dwelling species made up 35% in the assemblage of the Hygromia kovacsi. The abundance of the Hygromia kovacsi varied due to tree species. It was 550, 240, 130 individuals/m 2 in the poplar plantation, locust and oak-ash forest respectively. Previous investigations found 100 individuals/m 2 abundance in the Mályvád Forest and in the forests near Szanazug. In the transect in the Somos Forest, the relative frequency values of the Hygromia kovacsi varied significantly with season, morphology and tree species. The relative frequency was 30,7% in the Somos, which agrees well with the 26,5% revealed by previous investigations in the Mályvád Forests. Key words: Mollusca, Hygromia kovacsi, ecology, Hungary Bevezetés A Doboz és Sarkad környéki erdőkben több olyan holtmeder található, amely a folyószabályozás során átvágással, illetve új folyószakasz kialakításával jött létre. Ezek a mentett oldalon fekvő morotva és nem morotva típusú holtmedrek (Goda, P. 1994) sok érdekes malakofaunisztikai meglepetést tartogathatnak. Különösen érdekesek lehetnek azok a holtmedrek, amelyek mederfenekét időnkét talajvízből, csapadékból származó pangó víz tölti meg. Domokos 1985-ben a dobozi Egyházi-tábla 36/C-D erdőrészeiben található Holt- Fekete-Körös kiszáradt medrét vizsgálta 5 mintahelyes É D irányú transzekt segítségével. (Gyûjtési napló Dooz, ). A változatos faállományú holtmederből Carychium tridentatum (Kovács (1980) csupán négy helyről említi a megyéből), Cochlicopa sp., Hygromia kovacsi, Punctum pygmaeum, Succinea oblonga, Truncatellina cylindrica, Vitrina pellucida került elő. Az egyeléses gyűjtési módszer, a felvételi helyek viszonylag csekély száma azonban nem tette lehetővé, hogy a vizsgálat komolyabb eredményt hozzon. Később, 1986-ban a XI. Magyar Malakológus Találkozó gyűjtőnapján, Domokos egyeléses vizsgálata ismét jelentéktelen eredménnyel zárult (Domokos, T. 1994). Domokos 1992 tavaszán a Sarkad-Remetei-erdő nagyobbik, Somosban fekvő holtágának a medrét és a meder által körülzárt erdőrészeket (33/A, 34/C-D-G ) is kutatta egyelé- 87
2 ses módszerrel. Innen a következő 13 szárazföldi taxont sikerült kimutatni: Aegopinella minor, Arion sp., Cochlicopa sp., Euomphalia strigella, Hygromia kovacsi, Nesovitrea hammonis (Ez utóbbiról írja Kovács (1980): Eddig területeünktől csak a Fekete-Körös hordalékából kerültek elő frisshéjú példányai, előfordulása a megye keleti részein várható. ), Perforatella rubiginosa ( Csak a Körösök hordalékából került elő. Megtelepedése a megye területén főként a folyók árterében várható. (Kovács, Gy. 1980), Punctum pygmaeum, Succinea oblonga, Truncatellina cylindrica, Vallonia pulchella, Vitrina pellucida, Zonitoides nitidus (Munkácsy Mihály Múzeum Molluszka gyûjteménye). A holtmeder keleti ágában található Perforatella rubiginosa és Lymnaea truncatula a morotva egykoron pangóvizes állapotát jelzi. Domokos a somosi holtmeder Ny-i ágában szintén 1992-ben, további vizsgálatok céljára 6 mintahelyes Ny-K irányú transzektet vett fel, helyenként 0,5 m²-es mintákkal.a mintákból egy a nyárasba (34/D), 4 a gát-meder részre ( 34/G) és egy a vegyes erdőre esett (34/C). A Somosban felvett cm-es kvadrátos minták feldolgozása során nyert szerény eredményeiről 1993-ban az Alföld Kongresszuson (Békéscsaba) számolt be (Domokos, T. 1994). A kongresszus előadásaiból összeállított publikációjából kiderül, hogy a Somosban a csigák összabundanciája a kiszáradt meder fenekén lévő akácosban (34/G) éri el a maximumát (1980 db/m²). 152 db/m² értékkel ugyanitt veszi fel a maximumát a Hygromia kovacsi. A nyárasban (34/D) az összegyed és a Hygromia kovacsi abundanciájának értékpárja , illetve a vegyes erdőben (34/C) db/m². Az élő és holt példányok számának aránya a nagyobb gyakoriságú fajoknál (Cochlicopa sp., Nesovitrea hammonis, Hygromia kovacsi) a meder keleti oldalában éri el maximumát. A Hygromia kovacsi esetében az élő egyedek, (Domokos 1995 apján az E1-E2-ET1 létállapotú egyedek az élő példányok) 6,4 és 30,0% közötti értéket érhetnek el. Módszer Az eddigi tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy a transzektet a koráb-biaknál több elemből kell felépíteni, és mindenképpen kvadrátos mintavételt szükséges alkalmaznunk. Elhatározásunknak megfelelően 10 mintahelyet tűztünk ki, s helyenként 4 db cm-es kvadrátos (összesen 0,25 m²) mintát vettünk fel a Somos immár klasszi-kusnak mondtható területén (1. ábra). A 85 m-es transzekt 3 erdőrészt fog át Ny-K irányban. A középső akácos zárja magába a végleges szabályozás előtti Fekete-Körös külső, jobb oldali partjára emelt 89 mbf koronájú nyúlgátat, a holt meder 85,5 Bfm-es fenekét, és a töltéssel átellenes 87 Bfm-es partját (2. ábra) Dr. Radócz Gyula tanácsát megfogadva: szezonális transzektes vizsgálatokat végeztünk május elején, július és október végén. A transzekt mentén a klímaelemek (léghõmérséklet, relatív páratartalom) összehasonlító mérésére augusztus 16-án és 17-én napos, időnként felhőátvonulásos időben került sor a kiszemelt 1., 3., 5., 6. és 10. mintahelyen, a gyárilag hitelesített HUGER EMR 899 HGH digitális vezetéknélküli termohigrométerrel a talaj felszínén. Az 5. mintahelynek a klímaelemek mérése során azért jutott kitüntetett szerep, mert a 2001-es év malakocönológiai és autökológiai karakterisztikák (abundancia, dominan-cia, élők %-a stb.) lokális maximumot mutattak. A 34/C vegyes tölgyest a transzekt felvétele után letermelték, s így a 9. és 10. mintahely irtásos területre került, s ezért 88
3 1. ábra: A Fehér- és a Fekete-Körös menti erdők térképén fekete nyíl jelzi a mintavételi helyet (Somos, 34-es erdőtag) 2. ábra: A Sarkad-Remetei-erdő (Sarkad) somosi részének transzektje, amely bemutatja az erdő felszínének morfológiáját, és az előforduló Mollusca fajok elterjedését (2001) 89
4 itt a klímaelemek mérését csupán tájékozódó jelleggel végeztük el. Az egynapos, óránként felvett értékek alapján számítottuk ki a klímaelemek napi átlagát. E vizsgálatok érdekességét a következők adták: 1. A 34/D, 34/C és 34/G erdőrészek közül egy kiszáradt holtágra esik (G), kettõ pedig körülöleli azt (D,C). 2. Feltételezhető, hogy a terület egyes fajok refúgiumaként viselkedett kiszáradása során. 3. A különböző fafajták hatását egyszerre lehetett vizsgálni a 85 m hosszú transzekt mentén. 4. A kvadrátos vizsgálati módszer miatt alkalmas a malakofauna szerkezeti karakterisztikáinak a meghatározására is. Eredmények 1. A 2. ábra szemlélteti az év során felvett transzekt legfontosabb tudnivalóit. Látható az Acanthinula aculeata zárt vegyes tölgyeshez, a Carychium minimum és a Zontoides nitidus döntően a holtág medréhez kötődése. Érdekes, hogy a transzekt mentén a különböző fafajtájú erdőrészekben közel megegyező fajszámú (11 12) puhatestű került elő. A tábrából kitűnik, hogy a fajok számának változása eltakarja a biotópok 3,5 m-es szinteltérésébõl is adódó ökológiai különbségeket, bizonyos fajok váltását. A következő fajok konstansak a transzekt mentén: Aegopinella minor, Hygromia kovacsi, Truncatellina cylindrica, Cochlicopa sp., Nesovitrea hammonis, Vitrina pellucida, Punctum pygmaeum, Succinea oblonga. Kisebb-nagyobb foltokban fordul elő: Cepaea vindobonensis,vallonia pulchella, Limacidae sp. Érdekes képet mutat az egyes ökológiai csoportok aránya (3. ábra). A csoportosítás alapját a Ložek-féle rendszer alkotja (Ložek, V ), azzal a módosítással, hogy néhány összevonást alkalmaztunk. Ezek közül a legdrasztikusabb változtatás az, hogy a meztelen csigákat a mezofil kategória helyett a higrofilba helyeztük át. A diagramokból kiderül, hogy a mezofil fajok az uralkodóak. A fajszám alapján számított karakterisztikákon (3A. ábra) az erdei, a higrofil és a sztyepp elemek aránya megközelíti egymást. Az egyedszámok alapján számított karakterisztikáknál (3B. ábra), a dominancia viszonyok bejátszása miatt, az előbbi hármasból a sztyepp elemek visszaszorulnak. Mindkét karakterisztika esetében a kiszáradt meder akácosa tér el legjobban a többitől. A vegyes (tölgy-kőris-nyár) erdő a fajszám, a nyáras pedig egyedszám alapján a leginkább erdő jellegű. Fajszám alapján az erdei fajok %-a fafajtától függően 16,6 és 27,2%, az egyedszám alapján történő kiértékelésnél pedig 21,0 és 29,4 % között ingadozik. Nyugodtan kijelenthetjük a diagramok alapján, hogy a transzekt tipikus sztyepperdõt tár fel. A 4. ábra az összegyedszámok (Élõ és holt példányok összege), a klímaelemek, valamint élő egyek %-ának a változását mutatja be a transzekt mentén. Mivel a klímadiagram felvétele előtt a 9. és a 10. ponthoz tartozó erdőrészt letermelték, a megváltozott klíma miatt megváltozott a 9. és 10. ponthoz tartozó értékek többihez viszonyított tendenciája is. Így generative nem hozhatók kapcsolatba a korábbi pontok értékeivel sem. Ezt az ábrán a szaggatott vonal jelzi. A transzekt ötödik, K-re néző mintavételi helye kiugró értéket produkál. Az összegyedszámnál felfelé, az élők %-ánál pedig lefelé tér el a várt, illetve alakú görbétõl. Az 5. a ponton a klímaelemek is szélsőértéket vesznek fel. (A tájékozódó mérés napján a hőmérséklet napi átlaga 21,6 o C, a relatív páratartalomé pedig 78% volt.) Feltételezésünk szerint, a klímaelemek 5. mintavételi helyen tapasztalt szélső-értékeit, a talajvíz szivárgása okozza. Mivel a meder nyúlgát felöli oldalán jelentkezik az effektus; 90
5 3. ábra: Ökológiai fajcsoportok a Somosban (Sarkad-Remetei-erdő) a 2001-es év mintáinak az összevonásával: A. fajszám alapján, B. egyedszám alapján elképzelhető, hogy a vízzáró réteget a gát építőanyagának a meder oldalából történő kitermelése során megbontották, s ezzel a talajvíz szivárgását idézték elő. Érdekes megfigyelések: 1. Az összegyedszám a relatív páratartalommal megközelítően parallel változik. 2. Az élő egyedek %-ának változása viszont ellentétes az összegyedszám és a relatív páratartalom változásával. A szezonalitás okozta változások, az arányok és a görbék egymást keresztező volta miatt, megtévesztőnek mondhatók. Az összegyedszámnál adódó 100-as különbségek akár a nem ekvális eloszlásból, és a 4 kvadrátos minták elégtelenségéből is adódhatnak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a geomorfológiát végül is egyértelműen tükrözi a Mollusca fauna. Az élők %-ában nyár és ősz között megnyilvánuló különbség, egy kivételtől eltekintve, 5%-kal tér el csak egymástól, sőt van néhány fordított helyzet is ami természetesen statisztikai hibákból is adódhat. 91
6 92 4. ábra: Az összegyedszám változása a különböző évszakokban a somosi transzekt (Sarkad-Remetei-erdő, 2001) 4 kvadrátos mintacsoportjaiban (A). Az ábra tartalmazza még az élő egyedek összegyedszáma alapján számított %-ának nyári és őszi változását (B), valamint a transzekt kritikusabb pontjain felvett klímaelemek (átlaghõmérséklet, relatív páratartalom) 2002 augusztusában regisztrált változását is (C).
7 2. A malakocönózis vizsgálata után Hygromia kovacsi autökológiai jellemzőire térünk rá (4. és 5. ábra). A 4. ábrán fafajtánkénti bontásban láthatók a létállapotok és a szezonalitás mellőzésével számított abundancia átlagértékek: 548,8 (nyár), 240,3 (akác), 131,3 (tölgykőris-nyár) db/m 2. A szintén ezen az ábrán látható dominancia viszonyok igen nagy szezonális szórást mutatnak. Az biztos, hogy minimumukat a holtág medrében érik el, annak 4., 5. vagy 6.mintahelyén. Szélső értékek: 6,4 és 30,7%. A transzekt profiljával közel párhuzamosan változó abundancia karakterisztikusságának és csökkenő ingadozásának sorrendje: nyár tavasz ősz. A 4. ábra összefoglaló abundancia értékeket adott meg. A 6. ábrán viszont a negyed abundancia (A/4) szezonális változása tanulmányozható a somosi transzekt mentén. A tavaszi A/4 értékek szórása miatt nehezen értékelhetõ a görbe menete. A nyári és őszi értékek viszont a 3. ábrán látható összegyedszámhoz hasonló lefutásúak, de annál kevésbé mutatják karakterisztikusan az 5. mintahely tapasztalt alakú lokális maximumot. Az egyes szezonokban tapasztalt jellemző maximum lokális maximum- minimum A/4 értékek tavasz, nyár és ősz sorrendjében: , , db/0,25m 2. Tehát az évi szélsőértékek 22 és 207 között ingadoznak a szezonalitástól és a minta transzektben elfoglalt helyétől függően. Összegzés A Fekete-Körös közelsége csak a refúgiumként funkcionáló Somos holtágában érzékelhető. Ezt bizonyítja a Carychium sp., Perforatella rubiginosa és a Zonitoides nitidus előfordulása. A geomorfológia, és a vele szorosan összefüggő mikroklíma relevánsan tükröződik a malakocönózis jellemzőiben, szerkezeti karakterisztikáinak (összegyedszám, élő egyedek %-a, abundancia, dominancia) változásában Ökológiai fajcsoporton belüli helyzetére már Kovács 1974-ben tett utalást (Kovács, Gy. 1974). Ő ligeti-erdei kategóriába sorolta a Hygromia kovacsi-t. BÁBA dolgozatában felbukkan a higrofil jelző is (Bába, K. 1980). Kerney et al. Flußuferwäldern unter Fallaub megjegyzése galériaerdő avarja alatt -tal fordítható (Kerney, M.P. 1983). Tapasztalatunk szerint, a Ložek-féle kategóriákat használva, a W(s) jelölés a legmegfelelőbb (Ložek, V. 1964). Tehát az erdő és erdőssztyepp közötti átmeneti erdők faja elnevezést ajánlatos használni. Az erdei fajok százaléka, egyedszám és fajszám alapján is, 35%-ig mehet fel a Hygromia kovacsi cönózisában. A Somos nyárasában a Hygromia kovacsi összabundanciája közel 450 db/m 2, akácosában ennek fele, tölgy-kőris- nyárasában pedig csak negyede. Domokos Szanazug környéki erdőkben (Domokos, T. 1989), Deli Domokos a Mályvádi-erdőben közel 100-as értéket mutatott ki (Deli, T. & Domokos, T. 2001). Ezek az értékek jó megegyezést mutatnak a Somos vegyes erdőrészében tapasztalt megközelítően 130-as értékkel. A somosi transzekt tanúsága szerint a dominancia értékek igen változatos képet mutatnak évszaktól, morfológiától, fafajtától függően. A Somosban tapasztalt 30,7%-os felső szélsőérték, jó közelítést mutatat a Mályvádi-erdő több erdőrészének átlagértékeként nyert 26,5%-kal (Deli, T. & Domokos, T. 2001). 93
8 5. ábra: A Hygromia kovacsi abundancia és dominancia viszonyai 2001-ben a somosi (Sarkad-Remetei-erdő) transzekt (vö.1.tábra) mentén. Az abundancia erdőrészenkénti, a dominancia pedig évszakonkénti bontásban látható 6. ábra: A 4 kvadrátos mintacsoportokban található Hygromia kovacsi számának változása 2001-ben a somosi (Sarkad-Remetei-erdő) transzekt ( vö.1. tábra) mentén Köszönetnyílvánítás Köszönettel tartozunk mindenekelőtt a KMNP Igazgatóságának munkánk támogatásáért. Gál Imrének, Spiegel Andrásnak és Szabó Tibor-nak (Dél-alföldi Erdészeti Rt.) pedig; az erdészeti kérdésekben tanúsított önzetlen segítőkészségéért vagyunk hálásak. 94
9 Irodalom Bank, R., Falkner, G. & Proschwitz, T. von (2001): Systematical and Distributional Check- List of Species Group Taxa for northern, north-western and central Europe (CLECOM I.) Heldia, 4(1/2): Bába, K. (1980): A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 6: Deli,T. & Domokos, T. (2001): A Mályvádi-erdő malakológiai kutatásának legújabb eredményei Malakológiai Tájékoztató,19: Domokos, T. (1989): Doboz térségének csigái és kagylói - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 14: Domokos, T. (1994): Néhány zoogeográfiai (malakológiai) megfigyelés a DK-Alföldről In: Az alföldi út kérdőjelei (Alföld Kongresszus, 1993, szerk.: Tímár J.), Békéscsaba, Domokos, T. (1995): A Gastropodák létállapotáról, a létállapotok osztályozása a fenomenológia szintjén Malakológiai Tájékoztató, 14: Goda, P. (1994): A Körösök holtágai. Prezentáció 1994 szeptember 6-án Szegeden a Holtág Konferenciá -n. Kézirat, Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula, Kerney, M. P., Cameron, R. A. D. & Jungbluth, J. H. (1983): Die Landschnecken Nordund Mitteleuropas - P. Parey Verlag, Hamburg und Berlin, Kovács, Gy. (1974): Békéscsaba és környéke puhatestû faunája Állattani Közlemények, LXI. 1 4: Kovács, Gy. (1980): Békés megye Mollusca-faunájának alapvetése A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, 6: Ložek, V. (1964): Quartärmollusken der Tschechoslowakei - Rozpravy Ústredniho Ústavu Geologického 31., Praha, DOMOKOS, Tamás Munkácsy Mihály Museum 5600 Békéscsaba, Széchenyi Street 9 domokos@bmmi.hu LENNERT, József 5600 Békéscsaba, Fő Street 62 hygromia123@fre .hu SÓLYMOS, Péter DEMTA Evolúciógenetikai és Konzervációbiológiai Kutatócsoport 4010 Debrecen, Egyetem Square 1 solymos@tigris.unideb.hu 95
10
A Nesovitrea hammonis Ström, 1765 előfordulása és ökológiai viszonyai a Körösök vidékén (Mollusca)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2005 23: 169 176 A Nesovitrea hammonis Ström, 1765 előfordulása és ökológiai viszonyai a Körösök vidékén (Mollusca) Domokos Tamás Abstract: The Occurance
A Mályvádi-erdõ malakológiai kutatásának legújabb eredményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2001 19: 53 58 A Mályvádi-erdõ malakológiai kutatásának legújabb eredményei Deli Tamás Domokos Tamás Abstarct: New results of malacological examination
Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2009 27: 21 27 Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.) Sölétormos Annamária, Szappanos Bálint & Krolopp Endre Abstract:
A Zirci Arborétum Mollusca-faunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 111 119 A Zirci Arborétum Mollusca-faunája Varga András Tóth Sándor Abstract: Mollusc fauna of Zirc Botanical Garden (Veszprém county, Hungary)
A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 21 27 A Bátaszéki Téglagyár pleisztocén képzôdményei Farkas Szilvia Abstract: The Pleistocene fossils of the Bátaszék brickyard. The loess sediments
Adatok a Hygromia/Kovacsia kovacsi VARGA & PINTÉR csiga házának szélesség és magasság statisztikájához (Mollusca)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 45 52 In memoriam Kovács Gyula [aki a Hygromia kovacsi elsõ, általa Hygromia transylvanicának vélt példányait, több mint negyven évvel ezelõtt,
A FEKETE-KÖRÖS-VÖLGY MAGYAR SZAKASZÁNAK SZÁRAZFÖLDI MALAKOFAUNÁJA II. Domokos Tamás Lennert József Répási Józsefné
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 24 25 (2003) 41 73. A FEKETE-KÖRÖS-VÖLGY MAGYAR SZAKASZÁNAK SZÁRAZFÖLDI MALAKOFAUNÁJA II. (Három füzes malakológiai vizsgálata) Domokos Tamás Lennert József Répási Józsefné
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: dr. Domokos Tamás Borítófotó: dr. Pelbárt Jenő Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál: Schmidt András
Adatok a Bükk-hegység csigafaunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 3. 1975. Adatok a Bükk-hegység csigafaunájához PINTÉR István Keszthely ABSTRACT: (Data to the Molluscan fauna of the Bükk Mountains. ) - The author publishes data of occasional
Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz. - Domokos Tamás -
BMMK 16 (1996) 17-28. Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz - Domokos Tamás - Feledhetetlen édesanyám, BOZÓ AMBRUS PIROSKA (1910-1992) emlékére" A vizsgált terület nagyszerkezetileg a
Adatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2003 21: 83 92 Adatok Nagymágocs (DS 55, 56, 65, 66) és környéke malakofaunájához Nacsa Kálmán Abstract: Contribution to the Knowledge of the Malacofauna
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 59 66 Adalék a hullámtéri Chilostoma banatica (ROSSMÄSSLER) héjmorfológiájához, állatföldrajzi és ökológiai viszonyaihoz a Praecarpathicum magyarországi
A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of
- Lennert József és Répási Józsefné - A Fekete-Körösről és az egykori Körösök menti tájról
BMMK21 (2000) 49-62. A FEKETE-KÖRÖS VÖLGY MAGYAR SZAKASZÁNAK SZÁRAZFÖLDI MALAKOFAUNÁJA I. (KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI BEOSZTÁS) - Lennert József és Répási Józsefné - A Fekete-Körösről és az egykori
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004
Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: dr. Domokos Tamás Borítófotó: Boldog Gusztáv Témafelelős a KvVM Természetvédelmi Hivatalnál: Schmidt András
Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
Updated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 103-107 Updated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain M. Sághy E. Hornung Abstract: From previous studies 26 recent Gastropod
Doboz térségének csigái és kagylói
Doboz térségének csigái és kagylói DOMOKOS TAMÁS /. Bevezetés Doboz és környéke nagyszerkezetiig a Berettyó és a Körösök köze" morfológiai egységbe tartozik (Andó M. 1974). Domborzata, mely régi folyóhálozat
Negyedidõszaki üledékek malakológiai vizsgálata a Dél-Dunántúlon (Nagynyárád, Töttös)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 00 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 9: 7 Negyedidõszaki üledékek malakológiai vizsgálata a Dél-Dunántúlon (Nagynyárád, Töttös) Újvári Gábor Abstract: Malacological Examinations of Quaternary
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30 (2007) A MAROS FOLYÓ BEZDINI-KOLOSTOR KÖRNYÉKI HULLÁM-, ILLETVE ÁRTERÉNEK MALAKOFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 30 (2007) 53-66. A MAROS FOLYÓ BEZDINI-KOLOSTOR KÖRNYÉKI HULLÁM-, ILLETVE ÁRTERÉNEK MALAKOFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA - Váncsa Klára - Bevezető A Maros folyó alsó szakaszának
Dél-Alföldi sárrét Agrosti-Caricetum distantis [Rapaics 1927] Soó 1957 növénytársulat csigafaunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2002 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 20: 63 68 Dél-Alföldi sárrét Agrosti-Caricetum distantis [Rapaics 1927] Soó 1957 növénytársulat csigafaunája Bába Károly Abstract: Mollusc fauna of
Comparative malacological investigations on the Kaszonyi Hill (NE Hungary)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 81 88 Comparative malacological investigations on the Kaszonyi Hill (NE Hungary) K. Gálik T. Deli P. Sólymos Abstract. During the accurate malacological
Adatok a bulgáriai Târgoviste környékének Mollusca faunájához
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. Adatok a bulgáriai Târgoviste környékének Mollusca faunájához VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: [Data to the mollusca fauna of the vicinity of Târgoviste
Adatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2004 22: 65 72 Adatok Ábrahámhegy település (XM 98 Veszprém megye) malakofaunájához Domokos Tamás Abstract: Contribution to the Knowledge of the Malacofauna
A MADARASI TÉGLAGYÁRI LÖSZSZELVÉNY LEGÚJABB MALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI
157 A MADARASI TÉGLAGYÁRI LÖSZSZELVÉNY LEGÚJABB MALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI LATEST MALACOLOGICAL RESULTS OF THE LOESS SECTION AT MADARAS BRICKYARD HUPUCZI JÚLIA 1, SÜMEGI PÁL 2 1 SZTE TTIK Földtani
adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 77-98, 1990 Az Alpokalja malakológiai adatai KROLOPP Endre - VARGA András Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest Mátra Múzeum, Gyöngyös kutatásának ABSTRACT: (Data nf
Faunisztikai [Laciniaria plicata (DRAPARNAUD, 1801)] és faunatörténeti [Pomatias elegans (O. F. MÜLLER, 1774)] érdekesség Battonyáról (Békés megye)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 31 37 Faunisztikai [Laciniaria plicata (DRAPARNAUD, 1801)] és faunatörténeti [Pomatias elegans (O. F. MÜLLER, 1774)] érdekesség Battonyáról (Békés
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2006 24: 53 60 Adatok a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék Mollusca-faunájához Páll-Gergely Barna Abstract. Additional data to the mollusc fauna of the
Adatok a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület ökológiai és malakológiai viszonyaihoz
Crisicum 5. pp.113-135. Adatok a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület ökológiai és malakológiai viszonyaihoz Domokos Tamás Abstract Data to the ecological and malacological conditions of Dénesmajor
A Szarvasi Arborétum malakológiai vizsgálatának eredményei 1989 és 1994 között
Crisicum 2. pp.85-92. A Szarvasi Arborétum malakológiai vizsgálatának eredményei 1989 és 1994 között Domokos Tamás Abstract Malacological investigations in the Arboretum of Szarvas between 1989 and 1994:
Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1999 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 17: 53 58 Adatok nagyrévi Zsidó-halom (Jász-Nagykun-Szolnok megye) felsõ-pleisztocén malakofaunájához Domokos Tamás Abstract: Contribution to the
A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája
Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat 6 41-52 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Mollusca-faunája VARGA András VARGA, András: The mollusc fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Adatok a Mecsek-hegység szárazföldi csigafaunájához (Mollusca: Gastropoda)
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2007 25: 83 94 Adatok a Mecsek-hegység szárazföldi csigafaunájához (Mollusca: Gastropoda) Sólymos Péter, Tutkovics Bernadett, Czentye Ibolya & Páll-Gergely
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Updated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain
MALAKOLOGIAI TA.JEKOZTATO MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2001 19: 103-107 Updated Checklist of Grassland Gastropods in the South-Hungarian Plain M. Saghy-E. Hornung..~,"'- Abstract: From previous studies 26
2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Szabolcs-Szatmár megye puhatestű faunája
Szabolcs-Szatmár megye puhatestű faunája Tanulmányom Szabolcs-Szatmár megye állatvilágának kevéssé ismert részével, a ma élő (recens) puhatestűek (Mollusca) törzsének két osztályával: a csigákkal (Gastropoda)
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Magyarország szárazföldi csigáinak besorolásához felhasznált faj area térképek I.
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8. 1982 83. Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj area térképek I. BABA Károly Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged ABSTRACT: (Area
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
SOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980, SOMOGY MEGYE MALAKOLÓGIAI FELMÉRÉSE PINTÉR István Keszthely ABSTRACT: (Result of Mollusca fauna in Somogy County) Somogy County lies south of the Lake Balaton, its area
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Féléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
Orsócsigák (Clausiliidae) a Tiszántúlon
Crisicum 8: 77 82. (2014) Orsócsigák (Clausiliidae) a Tiszántúlon Deli Tamás Domokos Tamás Abstract Clausiliidae species in Tiszántúl: The members of the Clausillidae family living in the Carpathianbasin
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
- Leimért József és Domokos Tamás -
BMMK 20 (1999) 19-36 A SZABADKÍGYÓSI KÁPOLNAI-ÉR EGY SZAKASZÁNAK MALAKOFAUNÁJA ÉS AZ ERET ÉRT ANTROPOGÉN HATÁSOK VIZSGÁLATA - Leimért József és Domokos Tamás - Bevezetés In memóriám dr. Kovács Gyula (1932-1996)
A dél-tiszántúli sziki magaskórósok szárazföldi csigafaunája (A Vertigo pusilla előfordulása a Dél-Tiszántúlon)
Crisicum 8: 83 98. (2014) A dél-tiszántúli sziki magaskórósok szárazföldi csigafaunája (A Vertigo pusilla előfordulása a Dél-Tiszántúlon) Deli Tamás Domokos Tamás Danyik Tibor Abstract Terrestris Mollusca
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
A madarasi téglagyári szelvény legújabb vizsgálatának eredményei
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 25 29 A madarasi téglagyári szelvény legújabb vizsgálatának eredményei Hupuczi, Júlia & Sümegi, Pál Krolopp Endre emlékére Abstract: Results of
A Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2002 20: 15 24 A Monyoródi Téglagyár pleisztocén rétegsorának malakológiai vizsgálata Újvári Gábor Abstract: Malacological examination of Pleistocene sequences
A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
ÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója
Földtani Közlöny 125/3-4, 309-361 (1995) Budapest Szeged-Öthalom környéki löszképződmények keletkezésének paleoökológiai rekonstrukciója Palaeoecological reconstruction of formation of the Szeged-Öthalom
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Három löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 69 80 Három löszfeltárás malakológiai vizsgálata a Nyárád-Harkányi-sík keleti peremén Újvári Gábor Abstract: Malacological Examination of Three
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI
20 1999 A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI A BEKES MEGYI MUZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 20 Száz éve alakult a Békéscsabai Múzeum-Egyesület Békéscsaba 1999 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. Publications of
1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 25-40 Kvartermalakológiai vizsgálatok a Kis-Balaton II. víztározó területén FÛKÖH LEVENTE ABSTRACT: Quartermalacological researches on the territory
Dél-tiszántúli löszgyepek terresztris Mollusca faunájának jellemzése
Crisicum 7. pp. 91-109. Dél-tiszántúli löszgyepek terresztris Mollusca faunájának jellemzése Deli Tamás Abstract The characteristic Mollusca fauna of loess grasslands in South-Tiszántúl: The main aim of
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
vol.?. GYÖNGYÖS 1990.
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALAKOLÚGICAL NEWSLETTERS vol.?. GYÖNGYÖS 1990. Kiadja a MÁTRA MÚZEUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI OSZTÁLYA Published by THE NATURAL SCIENCE SECTION OF MATRA MUSEUM Szerkesztő (Editor)
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
A Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1994 19: 173-191 A Somogy Megyei Múzeum ( Kaposvár) Mollusca gyűjteménye VARGA ANDRÁS ABSTRACT: (Mollusks-collection of the Somogy County Museum.) Author revised
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2001 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 19: 59 66 Adalék a hullámtéri Chilostoma banatica (ROSSMÄSSLER) héjmorfológiájához, állatföldrajzi és ökológiai viszonyaihoz a Praecarpathicum magyarországi
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza
PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
AZ ESTERHÁZY-KASTÉLY HERCEGI- ÉS HERCEGNŐI KAMARAKERTJÉBEN VÉGZETT ÁSATÁSOK MALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATAINAK EREDMÉNYEI.
AZ ESTERHÁZY-KASTÉLY HERCEGI- ÉS HERCEGNŐI KAMARAKERTJÉBEN VÉGZETT ÁSATÁSOK MALAKOLÓGIAI VIZSGÁLATAINAK EREDMÉNYEI Gulyás-Kis Csaba Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, 1036 Budapest,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya
Elérhetőségek. Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu. Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu
1. Elérhetőségek Dr. Varga Gabriella K.mf.20. varga_gabriella@hotmail.com gvarga@mail.bme.hu Tanszéki honlap: www.gtt.bme.hu 2. Hallgatói feladatok Zárthelyi dolgozat: 30% 1. HF: 40 % (határidő: 8. hét,
A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az
A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6 1980 A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben BÁBA KÁROLY A közelmúltban megindult Békés megye természetvédelmének megszervezésére irányuló tevékenység
Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Javaslat. Mezókovácsháza és környéke élóvilága állandó kiállítás. települési értéktárba történó felvételéhez
l. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Mezókovácsháza és környéke élóvilága állandó kiállítás települési értéktárba történó felvételéhez Készítette: Sarkadi Lászlfr- A JAVASLATTEVÓ
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Globális változások lokális veszélyek
Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket