Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 9. osztály NAT 2012

Átírás

1 Keretek Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 9. osztály NAT 2012 A történelem és társadalomismeret tantárgyból tett osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga felöleli az adott évfolyam teljes (fél)évi anyagát. Az írásbeli vizsga egy rövid válaszokat igénylő feladatlap megoldásából áll, melyre 45 perc áll a tanuló rendelkezésére. A feladatlap megoldása során történelem atlasz nem használható. A feladatlapra 50 pont adható. A szóbeli vizsga során az adott év anyagának főbb témaköreihez igazodó számú, de minimum 4, előre elkészített tétel közül húz egyet a tanuló. A tétel kifejtésére 15 perc áll a tanuló rendelkezésére, melyből 5 fordítható a felkészülésre. A felelet során a történelem atlasz használható. A szóbeli feleletre 50 pont adható. A szóbeli felelet értékelése során a szóbeli történelem érettségi értékelési szempontjai az irányadók. A két vizsgarész egyesített pontszáma alapján születik meg a végleges érdemjegy, az alábbiak szerint: 0-50 = elégtelen = elégséges = közepes = jó = jeles Az évfolyamon megkövetelt tudásanyag az alábbi: Az őskor és az ókori Kelet Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték. Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus. régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. termékeny félhold, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.

2 Az ókori Hellász Kr. e körül (az újkőkor kezdete), Kr. e körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora). Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus. polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e (Nagy Sándor uralkodása). Kréta-Mükéniéi kultúra: H. Schliemann, Kréta, Mükéné, agora, Théra, Görög-perzsa háborúk: Kr.e. 490, Kr.e. 480, Marathon, Miltiádász, Dareiosz, Xerxész, Leonídász, déloszi szövetség, Az ókori Róma Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás,

3 vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság. patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása). Kereszténység: katolikus, ortodox, eretnek A középkor Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés. ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg.

4 Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása). Kereszténység: skizma, káplán, plébános, esperes, bíboros, Szerzetesség: Montecassino, 529, Nursiai Szt. Benedek, monostor, A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés. nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina. Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár. 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), (Géza fejedelemsége), 997/ (I. /Szent/ István), (I. /Szent/ László), (Könyves Kálmán), (II. András), 1222 (az

5 Aranybulla kiadása), (IV. Béla), (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), (I. Károly), (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), (I. /Hunyadi/ Mátyás). A világ és Európa a kora újkorban Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus. ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), (a harmincéves háború), (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).

6 Keretek Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 10. osztály NAT 2012 A történelem és társadalomismeret tantárgyból tett osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga felöleli az adott évfolyam teljes (fél)évi anyagát. Az írásbeli vizsga egy rövid válaszokat igénylő feladatlap megoldásából áll, melyre 45 perc áll a tanuló rendelkezésére. A feladatlap megoldása során történelem atlasz nem használható. A feladatlapra 50 pont adható. A szóbeli vizsga során az adott év anyagának főbb témaköreihez igazodó számú, de minimum 4, előre elkészített tétel közül húz egyet a tanuló. A tétel kifejtésére 15 perc áll a tanuló rendelkezésére, melyből 5 fordítható a felkészülésre. A felelet során a történelem atlasz használható. A szóbeli feleletre 50 pont adható. A szóbeli felelet értékelése során a szóbeli történelem érettségi értékelési szempontjai az irányadók. A két vizsgarész egyesített pontszáma alapján születik meg a végleges érdemjegy, az alábbiak szerint: 0-50 = elégtelen = elégséges = közepes = jó = jeles Az évfolyamon megkövetelt tudásanyag az alábbi: A világ és Európa a kora újkorban Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus. ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin,

7 Az ókori Hellász Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), (a harmincéves háború), (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása). Reformáció: Bölcs Frigyes, Worms, Wertburg, Septemberbiebel, Zwingli, confessio, Augsburg, 1555, Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés. örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás. II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke). Magyar reformáció:

8 Vizsoly, 1590, Debrecen-Egervölgy, Kámáncsehi Sánta Márton, peregrinálás, Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság. felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak- Amerikában, Waterloo július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), (a jakobinus diktatúra), /15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában). Az újjáépítés kora Magyarországon Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,

9 pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás. betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Határőrvidék, Bácska, Bánát (Pragmatica Sanctio), (Mária Terézia), (II. József). Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria. reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény. Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.

10 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), március 15. (forradalom Pesten), április 11. (az áprilisi törvények), szeptember 29. (a pákozdi csata), április 6. (az isaszegi csata), április 14. (a függetlenség kimondása), május 21. (Buda felszabadítása), augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

11 Keretek Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 11. osztály A történelem és társadalomismeret tantárgyból tett osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga felöleli az adott évfolyam teljes (fél)évi anyagát. Az írásbeli vizsga egy rövid válaszokat igénylő feladatlap megoldásából áll, melyre 45 perc áll a tanuló rendelkezésére. A feladatlap megoldása során történelem atlasz nem használható. A feladatlapra 50 pont adható. A szóbeli vizsga során az adott év anyagának főbb témaköreihez igazodó számú, de minimum 4, előre elkészített tétel közül húz egyet a tanuló. A tétel kifejtésére 15 perc áll a tanuló rendelkezésére, melyből 5 fordítható a felkészülésre. A felelet során a történelem atlasz használható. A szóbeli feleletre 50 pont adható. A szóbeli felelet értékelése során a szóbeli történelem érettségi értékelési szempontjai az irányadók. A két vizsgarész egyesített pontszáma alapján születik meg a végleges érdemjegy, az alábbiak szerint: 0-50 = elégtelen = elégséges = közepes = jó = jeles Az évfolyamon megkövetelt tudásanyag az alábbi: puritánok, presbiteriánusok, independensek, levellerek, jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, természeti jog, népszuverenitás, társadalmi szerződés, népfelség, deduktív és induktív megismerési módszer, empérizmus, racionalizmus, bostoni teadélután, függetlenségi háború, az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, alkotmány, nemzet, abszolutizmus, rendek, rendiség, harmadik rend, rendi gyűlés, nemzetgyűlés, konvent, girondisták, jakobinusok, hebertisták, terror, diktatúra, nagypolgárság, kispolgárság, emigráció, direktórium, konzulátus, reakció, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, Marseillaise, katonai diktatúra, császárság, Code Napoleon, kontinentális zárlat, Szent Szövetség, vetésforgó, ipari forradalom, gyáripar, iparváros, tőkés, bérmunkás /proletariátus/, parlamentáris demokrácia, liberalizmus, nacionalizmus, romantika, királyi kancellária, helytartótanács, kamara, állandó hadsereg, Pragmatica Sanctio, Carolina Resolutio, vándormozgalom, bevándorlás, betelepítés, határőrvidék, soknemzetiségű ország, vámrendelet, kettős vámhatár, hadiadó, porció, forspont, háziadó, Siculicidium, felvilágosult abszolutizmus, úrbéri rendelet /urbárium/, tanügyi reform /Ratio Educationis/, kalapos király, kerületi igazgatási rendszer, Türelmi Rendelet, reverzális jobbágyrendelet, magyar jakobinusok, Vérmező, nyelvújítás, cenzúra, alsó tábla, felső tábla, Tudományos Akadémia, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, ellenzék, márciusi ifjak, haladók, maradiak, érdekegyesítés, Védegylet, Ellenzéki Párt, forradalmi demokraták, a 12 pont, sajtószabadság, nemzetőrség, Batthyány-kormány /felelős magyar minisztérium/, áprilisi törvények, jobbágyfelszabadítás, választójog, honvédség, Honvédelmi Bizottmány, olmützi alkotmány, tavaszi hadjárat, trónfosztás, Függetlenségi Nyilatkozat, Szemere-kormány,

12 fegyverletétel, polgárháború, rabszolga-felszabadítás, szabad verseny, középosztály, munkásarisztokrácia, anarchista, szocialista munkásmozgalom, szakszervezet, Internacionálé, szociáldemokrácia, kommün, kultúrharc, keresztényszocializmus, monopólium, finánctőke, monopolkapitalizmus, tőkekivitel, egyenlőtlen fejlődés, hármas szövetség, központi hatalmak, antant, realizmus, naturalizmus, impresszionizmus aradi vértanúk, Bach-rendszer, passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, Osztrák- Magyar Monarchia, Szabadelvű Párt, Függetlenségi Párt, torlódott társadalmi modell, cseléd, napszámos, agrárproletár, nagygazda, középbirtokos paraszt, szegényparaszt, dzsentri, nagybirtokos, nagypolgárság, kispolgárság, Általános Munkásegylet, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, népiskolai törvény, nemzetiségi törvény, asszimiláció, Millennium, kivándorlás, csendőrség Cromwell, XIV. Lajos, Mazarin, Colbert, Louvois, Fleury, Locke, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, B. Franklin, G. Washington, Th. Jefferson, XVI. Lajos, Sieyes, La Fayette, Danton, Robespierre, Marat, Saint-Just, Bonaparte Napóleon, Nelson, Kutuzov, Wellington, Metternich, Marx, Engels, Delacroix, Goya, Goethe, Byron,Victor Hugo, Beethoven, Chopin, Liszt Ferenc, Wagner, Watt, Fulton, Stephenson, Morse III. Károly, Mária Terézia, Kaunitz, Hadik András, II. József, Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Széchényi Ferenc, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Eötvös József, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Táncsics Mihály, Csokonai. Vitéz Mihály Fazekas Mihály, Vörösmarty Mihály, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal, Bolyai Farkas, Bolyai János, Barabás Miklós, Markó Károly, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, Mészáros Lázár, Jellasics, Móga János, I.Ferenc József, Windischgraetz, Görgei Artúr, Bem József, Damjanich János, Klapka György, Dembinszki, Haynau, Paszkievics, Rüdiger, III. Napóleon, I. Miklós, Garibaldi, Cavour, II. Viktor Emanuel, Bismarck, I. Vilmos, Lincoln, Marx, Engels, Dickens, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov, Cezanne, Van Gogh, Rodin, Verdi, Csajkovszkij, Debussy, Pasteur, Röntgen, Koch, Siemens, Benz, Diesel, Bell, Edison, Marconi, Wright testvérek, Darwin, Zola, Haynau, Schwartzenberg, I. Ferenc József, Deák Ferenc, Bach, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Semmelweis Ignác, Mocsáry Lajos, Eötvös Loránd, Jedlik Ányos, Bláthy Ottó, Déri Miksa, Bánki Donát, Csonka János, Puskás Tivadar, Kandó Kalmán, Ybl Mliklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Madarász Viktor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Arany János, Vajda János, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Ady Endre, Móricz Zsigmond a Habsburg Birodalom és Magyarország a XVIII. században; Határőrvidék; Erdély, Pest, Buda, Pákozd, Schwechat, Branyiszkói-hágó, Debrecen, Kápolna, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom, Kolozsvár, Vízakna, Nagyszeben, Brassó, Segesvár, Szeged, Arad, Temesvár, Világos, Osztrák-Magyar Monarchia, Viharsarok, Fiume, Galícia : a parlament forradalma Angliában, : polgárháború Angliában, 1649: a

13 köztársaság kikiáltása, : protektorátus Angliában, 1660: Stuart-restauráció, 1689: a jognyilatkozat kiadása, : spanyol örökösödési háború, : az északi háború, az észak-amerikai függetlenségi háború, júl. 14. a Bastille bevétele, a valmy-i ütközet, a jakobinus diktatúra Franciaországban, Napóleon császárrá koronázása, Waterloo /Napóleon bukása/, a bécsi kongresszus: a Szent Szövetség, 1830: a júliusi forradalom. Belgium létrejötte, : forradalmak Európában, évi vámrendelet, II. József /1780-l790/ : Országgyűlés Budán, 1795: a magyar jakobinusok kivégzése, , 1830: országgyűlések Pozsonyban, , , , : reformországgyűlések Pozsonyban, 1844: a magyar nyelv hivatalossá tétele, márc.13.: a bécsi forradalom, márc. 15.: a pesti forradalom, ápr. 11.: az áprilisi törvények, szept. 29: a pákozdi csata, okt. 6.: a második bécsi forradalom, december: Windischgrätz támadása, márc.-máj.: a tavaszi hadjárat, máj. 21.: Budavár bevétele, ápr. l4: a Habsburg-ház trónfosztása, a Függetlenségi Nyilatkozat, júl. 31: a segesvári ütközet, aug. 9: a temesvári vereség, aug.13.: a világosi fegyverletétel 1852-l870: III. Napóleon császársága, : a krími háború, 1856: a párizsi kongresszus, 1859: a francia-olasz-osztrák háború, 1861: jobbágyfelszabadítás Oroszországban, 1861: az Olasz Királyság kikiáltása, : az észak-amerikai polgárháború, 1866: a porosz-osztrák háború, 1870: a teljes olasz egység megvalósulása, : a francia-porosz háború, jan. 18: a Német Császárság kikiáltása, 1878: a berlini kongresszus, XIX. sz. második fele: az ipari forradalom második szakasza: monopolkapitalizmus, 1882: a hármas szövetség megalakulása, 1904: Entente Cordiale, : a balkáni válságok okt. 6: a szabadságharc 13 tábornokának és Batthyány Lajosnak kivégzése, : a Bach-rendszer, 1853: a jobbágyfelszabadítás megerősítése, 1859: a protestáns pátens, 1867: a kiegyezés, jan. 1: Buda, Óbuda, Pest egyesítése, : Tisza Kálmán miniszterelnöksége, 1890: az ipari forradalom kiteljesedése Magyarországon, 1890: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása, 1896: a Millennium, 1900-tól: a dualizmus válsága

14 Keretek Az osztályozóvizsgák követelménye 4 évfolyamos képzés 12. osztály A történelem és társadalomismeret tantárgyból tett osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsga felöleli az adott évfolyam teljes (fél)évi anyagát. Az írásbeli vizsga egy rövid válaszokat igénylő feladatlap megoldásából áll, melyre 45 perc áll a tanuló rendelkezésére. A feladatlap megoldása során történelem atlasz nem használható. A feladatlapra 50 pont adható. A szóbeli vizsga során az adott év anyagának főbb témaköreihez igazodó számú, de minimum 4, előre elkészített tétel közül húz egyet a tanuló. A tétel kifejtésére 15 perc áll a tanuló rendelkezésére, melyből 5 fordítható a felkészülésre. A felelet során a történelem atlasz használható. A szóbeli feleletre 50 pont adható. A szóbeli felelet értékelése során a szóbeli történelem érettségi értékelési szempontjai az irányadók. A két vizsgarész egyesített pontszáma alapján születik meg a végleges érdemjegy, az alábbiak szerint: 0-50 = elégtelen = elégséges = közepes = jó = jeles Az évfolyamon megkövetelt tudásanyag az alábbi: központi hatalmak, antant, militarizmus, pacifizmus, szarajevói merénylet, villámháború, világháború, állóháború, versailles-i békerendszer, Népszövetség, polgári demokratikus forradalom, Ideiglenes kormány, szovjetek, kettős hatalom, bolsevikok, szocializmus, kommunizmus, Népbiztosok Tanácsa, dekrétum, szovjet kongresszus, polgárháború, intervenció, vörösök, fehérek, hadikommunizmus, új gazdaságpolitika (NEP), Szovjet-Oroszország, Szovjetunió, parlamenti demokrácia jobboldal, baloldal, utódállamok, kisantant, infláció, Magyar Nemzeti Tanács, polgári demokratikus forradalom, Károlyi-kormány, demarkációs vonal, Kommunisták Magyarországi Pártja, Vix-jegyzék, Magyarországi Szocialista Párt, államcsíny, Magyarországi Tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, statárium, vörös terror, Vörös Hadsereg, proletárdiktatúra, ellenforradalom, különítményesek, fehér terror, kormányzó, trianoni békediktátum, kisantant, utódállamok, Bethlen-kormány, konszolidáció, pengő, antiszemitizmus, irredentizmus, revizionizmus, Nobel-díj, tervgazdaság, pártállam, személyi kultusz, sztálinizmus, koncepciós per, GULAG, kulák, kolhoz, fasizmus, nemzeti szocializmus, (nácizmus), kancellár, Führer, fajelmélet, Auschwitz, SS, Gestapo, koncentrációs tábor, Holocaust, nagy gazdasági világválság, New Deal, spanyol polgárháború, népfront-politika, be nem avatkozási politika, Berlin- Róma tengely, Antikomintern Paktum, Anschluss, müncheni konferencia, antifasiszta ellenállás, antifasiszta koalíció, szövetségesek, totális háború, gettó, megsemmisítő táborok, teheráni, jaltai, potsdami konferencia, második front, normandiai pnrtraszállás (Overlord hadművelet), atombomba, kapituláció, háborús bűnös, nürnbergi per, népfront,

15 kulák, kolhoz, koncepciós per statárium, nyilas mozgalom, bécsi döntések, revízió, területvisszacsatolás, munkaszolgálat, jegyrendszer, hintapolitika, deportálás, Holocaust, zsidótörvény, második magyar hadsereg, doni (voronyezsi) katasztrófa, Egyesült Nemzetek Szervezete, hidegháború, KGST, NATO, Varsói Szerződés, Marshall-segély, világgazdaság, európai integráció, koalíció, kommunista diktatúra, demokrácia, népi demokrácia, konfliktus, intervenció, csúcstalálkozó, földreform, a mezőgazdaság kollektivizálása, személyi kultusz, Kominform, fanatizmus, el nem kötelezett országok, katonai tömbök, mikroelektronika, információrobbanás, népességrobbanás, műhold, űrhajózás, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány, földosztás, infláció, Független Kisgazdapárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, koalíció, Baloldali Blokk, párizsi békeszerződés, Államvédelmi Hatóság (ÁVH), internálás, Magyar Dolgozók Pártja, egypárti diktatúra, államosítás, termelőszövetkezet, terménybeszolgáltatás rögtönitélő bíráskodás, amnesztia, MSZMP, Munkásőrség, KISZ, Hazafias Népfront, Állami Egyházügyi Hivatal, Magyar Irók Szövetsége, a mezőgazdaság kollektivizálása, háztáji gazdálkodás, magánszektor, lumpenproletariátus, puha diktatura, civil társadalom, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Kisgazdapárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Keresztyéndemokrata Néppárt, Ellenzéki Kerekasztal, Magyar Szocialista Párt Nevek: Clemenceau, Wilson, Lloyd George, Lenin, Trockij, I. Ferenc József, Tisza István, Ferenc Ferdinánd, IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Huszár Károly, Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Szent-Györgyi Albert és a kor kiemelkedő íróinak, költőinek képzőművészeinek, zeneszerzőinek, tudósainak neve Sztalin, Trockij, Mussolini, Hitler, Chamberlain, Roosevelt, Churchill, Montgomery, Eisenhower, Rommel, Paulus, Zsukov, De Gaulle Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szálasi Ferenc Churchill, Truman, Eisenhover, Sztálin, Tito, Gandhi, Nehru, Nasszer, Hruscsov, Kennedy, Brezsnyev, Reagan, Bush, Gorbacsov, Mao Ce-tung, Teng Hsziao-ping, Gagarin, Armstrong Nagy Ferenc, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Rajk László, Nagy Imre, Maléter Pál, Kádár János, Mindszenty József, Ravasz László. Ordass Lajos Pozsgay Imre, Németh Miklós, Antall József, Göncz Árpád Európa háború első világháború előtti és a békeszerződés utáni térképe, az első világháború frontjai, ahol magyar katonák is harcoltak; a fegyverszüneti tárgyalások színhelye: Padova, Belgrád; az antant által meghúzott ideiglenes demarkációs vonalak, az északi hadjárat és a tiszai offenzíva hadmozdulatai, a területi revízió eredményei, a második magyar hadsereg bevetési helye a szovjet fronton, a szovjet hadsereg hadműveletei Magyarországon, Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió, Nyugat-Európa demokratikus államai, Közép-Kelet-Európa kommunista államai, Irael, Egyiptom, Irak, Irán, Líbia, Algír, Afganisztán, India, Pakisztán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Vietnam, Japán, Kuba,

16 Helsinki, afrikai felszabadult gyarmatok budapesti felkelőközpontok neve és helye: Corvin köz, Széna tér, Baross tér, Kilián Laktanya Évszámok: : az első világháború, febr.: az orosz forradalom győzelme, a cárizmus megdöntése, okt.: a bolsevik hatalomátvétel, 1918 ősze: a központi hatalmak kapitulációja, 1919: a versailles-i békerendszer kidolgozása, 1922: a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása, jún. 28.: a szarajevói merénylet, júl. 28. a Monarchia hadüzenete Szerbiának, okt. 24. a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, okt. 31. a polgári demokratikus forradalom győzelme, a Károlyi-kormány megalakulása, márc. 2l.: a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása, márc. l. : Horthy Miklós kormányzóvá választása, jún. 4.: a trianoni békediktátum aláírása, : Bethlen István miniszterelnöksége, 1927: a pengő bevezetése, 1927: olasz-magyar örök barátsági szerződés 1922: Mussolini hatalomra jutása, 1929: az első 5 éves terv a Szovjetunióban, : a nagy gazdasági világválság, : a Roosevelt-korszak az USA-ban, január: Hitler Németország kancellárja, Berlin-Róma tengely, Antikomintern Paktum, 1937: a sztálini terror csúcspontja, 1938: az Anschluss; a müncheni értekezlet, 1939: Csehszlovákia feldarabolása; a szovjet-német megnemtámadási szerződés, szept. 1.: Németország megtámadja Lengyelországot, 1940: Nyugat-Európa lerohanása, a Balkán lerohanása, jún. 22: Németország megtámadja a Szovjetuniót, dec.: a moszkvai csata, dec. 7.: Japán támdás Pearl Harbor ellen, fordulatok a háború menetében: Midway-szigetek, El-Alamein, : Sztálingrád, jún. 6: a második front megnyitása Normandiában, máj. 8.: az európai háború befejezése, szept. 2.: Japán kapitulációja szept. l.: tömegtüntetés Budapesten, 1938: a fegyverkezési program meghirdetése, 1938, 1939, l941: zsidótörvények, : terület-visszacsatolások, jún. 27.: hadüzenet a Szovjetuniónak, 194l. okt. 6.: tüntetés a Batthyány örökmécsesnél, febr.: a Történelmi Emlékbizottság megalakulása, márc. l5.: háborúellenes tüntetés a Petőfi-szobornál, máj.: a Kállay-féle hintapolitika kezdete, márc. l9.: Magyarország német megszállása, jún. a Magyar Front megalakulása, okt. l5. Horthy sikertelen kiugrási kisérlete, nyilas uralom kezdete, okt.: a Magyar Nemzeti Felkelés Bizottsága tagjainak letartóztatása, febr. l3.: Budapest felszabadulása, ápr. közepe: az egész ország felszabadulása 1945: az ENSZ megalakulása, 1947: a párizsi békeszerződések, 1949: a KGST, a NATO, a Kínai Népköztársaság, az NSZK, az NDK megalakulása, : a koreai háború, 1953: Sztalin halála, 1955: a Varsói Szerződés megalakulása, 1956: az SZKP XX.kongresszusa, 1956: a szuezi válság és a forradalom Magyarországon, 1961: a berlini fal felépítése, 1961: az el nem kötelezett országok mozgalmának hivatalos megalakulása, 1962: a kubai rakétaválság, : a vietnami háború, 1968: a prágai tavasz, a Varsói Szerződés öt tagállamának bevonulása Csehszlovákiába, 1975: Helsinki: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányának aláírása, 1979: a Szovjetunió afganisztáni intervenciója, 1985: Gorbacsov az SZKP főtitkára, 1989: Közép-Kelet-Európában megdőlnek a kommunista diktatúrák, 1990: a két Németország egyesítése, 1991: a Szovjetunió megszűnése, a Független Államok Közössége megalakulása dec : az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakuláss (Debrecen), márc.: a földreform-rendelet, : a koalíciós

17 időszak, febr.: a párizsi békeszerződés aláírása, : a nagybankok, nagyüzemek államosítása, 1948: a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása, 1948: az iskolák államosítása, 1949: egyezmény a református egyház és az állam között, : a sztálinista diktatúra, : Nagy Imre reformjai, okt. 23.: a forradalom kezdete, nov. 4. a forradalom leverése, dec. 11. l957. nov. 3.: rögtönitélő bíráskodás, : a mezőgazdaság újrakollektivizálása, jún.: Nagy Imre és társai kivégzése, 1963: széleskörü, de nem mindenkire vonatkozó amnesztia, : Új gazdasági mechanizmus, 1973: az olajválság kezdete, 1987: a Magyar Demokrata Fórum megalakulása, 1988: a demokratikus pártok megalakulása, jun. 16.: Nagy Imre és társainak újratemetése, okt. 23.: a Magyar Köztársaság kikiáltása, 1990: szabad, többpártrendszerű választások, az Antall-kormány megalakulása, június: a szovjet csapatok kivonulása