Turizmusfejlesztési stratégia SZAKMAI VITAIRAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Turizmusfejlesztési stratégia SZAKMAI VITAIRAT"

Átírás

1 Turizmusfejlesztési stratégia SZAKMAI VITAIRAT május

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ DEFINICIÓK, MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ Definíciók A koncepció készítésének módszertana HELYZETELEMZÉS A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításának tapasztalatai Eredmények A stratégiák végrehajtásával kapcsolatos kihívások Az indikátorok alakulása között Hosszú távú nemzetközi turisztikai trendek A turizmus keresleti trendjei A turizmus kínálati trendjei A magyarországi turisztikai kereslet alakulása között A Magyarországra érkező látogatók száma és kiadásai A belföldi utazók számának és kiadásainak alakulása 2004 és 2010 között A turizmus devizaforgalma A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása között A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek alakulása 2004 és 2010 között A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulása között Vendéglátás A turizmus szempontjából kiemelkedően fontos desztinációk Balaton Budapest Gyógyhelyek Világörökségi helyszínek Nemzeti parkok SWOT ANALÍZIS JÖVŐKÉP A TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE Versenyképesség javítása A turizmusra vonatkozó áttekinthető, korszerű és egységes szemléletű jogi szabályozás a törvényi szinttől az alacsonyabb szintű jogi szabályozásig Turizmushoz kapcsolódó adózási jogszabályok révén vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása Turisztikai mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak erősítése Munkahelyteremtés A turisztikai szolgáltatások (vonzerők, szálláshely, vendéglátás, programok, kiegészítő szolgáltatások) foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése Az egészségipari szektorok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése... 35

3 Az önkéntes munka feltételeinek és elismertségének kialakítása Fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás Vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának elismerése (tisztességes üzleti magatartás), turisztikai etikai kódexek betartása Környezettudatos és klímabarát viselkedés (szolgáltatói és turista) erősítése A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek egyenlő esélyű részvétel a turizmusban Hatékony érdekérvényesítés a turizmus szektorban rendelkezésre álló források megszerzésére A helyi-, térségi-, regionális és nemzeti turisztikai desztináció menedzsment hálózat kialakítása Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének turisztikai célú felhasználása Hazai és európai uniós fejlesztési források optimális felhasználása Piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és ennek megfelelő marketing kommunikáció Termék-specifikus célok Szolgáltatások nemzeti védjegy és minőségi díj rendszerének megerősítése Jól beazonosítható turisztikai országmárka megalkotása, termék-specifikus marketing tevékenység és turistabarát szemléletformálás... 49

4 1. BEVEZETŐ Mind a Nemzeti Együttműködés Programja nevet viselő kormányprogramnak, mind az Új Széchenyi Tervnek központi célja 1 millió új, adózó munkahely megteremtése 10 év alatt. E cél elérésében a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak, hiszen ez az ágazat képes a munkanélküliséggel jelenleg leginkább küzdő képzetlen rétegek tömeges felvételére januárjában megkezdődött az Új Széchenyi Terv végrehajtása. A magyar fejlesztéspolitika elkövetkező 10 évre vonatkozó céljait megfogalmazó dokumentum a turizmusra nézve is számos új elemet tartalmaz. A terv Gyógyító Magyarország- Egészségipari Programja a turizmust az egészségipar részeként értelmezi, egy rendszerbe fogva az egészséggel-, illetve a hazai termálvíz-kincs komplex hasznosításával összefüggő termelő és szolgáltató ágazatokkal. A turizmusfejlesztés első számú prioritásaként a korábbiaknál is egyértelműbben és hangsúlyosabban jelöli meg a dokumentum az egészségturizmust, egyenrangúan kezelve annak természetes gyógytényezőkre, illetve orvosi szolgáltatásokra alapozott ágát. A turizmus fejlesztésének céljait is magában foglaló Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program elnevezése, illetve a mögötte meghúzódó koncepció a nemzeti turisztikai marketing, illetve az ország márka alkotás szempontjából is új irány kijelölését sejteti. Mindezek miatt indokoltnak tartjuk a tervezési dokumentumok alsóbb szintjeinek felülvizsgálatát, és hozzáigazítását az új szakmai prioritásokhoz. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz 2013-ig szólt, így annak megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégia elkészítése szükséges. A 2005 óta eltelt időszakban sokat változott a turizmus hazai és nemzetközi környezete elég a világgazdasági válság hatásaira gondolnunk, ami szintén indokolja a célok, prioritások és eszközök újrafogalmazását. Az NTS végrehajtásának egyik legfontosabb tapasztalata, hogy az ágazat jellegéből adódóan szerteágazó, a turizmus minden aspektusát felölelő megközelítés sok hasznos és előremutató megállapítást és javaslatot eredményez, ugyanakkor épp a végrehajthatóságot nehezíti. Ezért az új stratégia megalkotásakor mindenekelőtt a kormányzat által közvetlenül befolyásolható területekre koncentráltunk. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy olyan tervezési dokumentumot alkossunk, amely egyszerűen és világosan megfogalmazza a hazai turizmus legégetőbb problémáit, az ágazat előtt álló legfontosabb kihívásokat, és gyakorlatias megközelítéssel tesz javaslatot az ezek megoldására szolgáló eszközrendszerre. Az új stratégia megalkotásának első lépéseként egy új turizmusfejlesztési koncepciót készítettünk. A koncepció egy adott szakterületről készült átfogó, további stratégiai dokumentumok hiányában is értelmezhető, belső felépítését tekintve részben kötött stratégiai dokumentum, amely az érintett szakterület vonatkozásában azonosítja a jellemző belső és külső adottságokat, problémákat, meghatározza a jövőképet, továbbá rögzíti a jövőkép elérését biztosító felső szintű célokat és prioritásokat.

5 A koncepció kiindulópontja az Új Széchenyi Terv, valamint az EU Versenyképességi program volt. Ezeken kívül alapvetően a Turizmus és Egészségipar Stratégiai Műhely 1 munkacsoport anyagait, a 2007 és 2010 között készült turisztikai termékfejlesztési stratégiák aktualizált változatait, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításáról készült értékelést használtuk fel a munka során. A koncepció összeállítása párhuzamosan folyt a turizmusról szóló törvény készítésével, ami lehetővé tette a két dokumentum szellemiségének és tartalmának összehangolását. A koncepció első változatát a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Főosztálya, valamint a Magyar Turizmus Zrt. munkatársaiból álló stratégiai munkacsoport készítette. 1 A Nemzetgazdasági Minisztériumban 2010 nyarán a minisztérium munkatársainak részvételével a tárca felügyelete alá tartozó legfontosabb szakterületeket lefedő ún. stratégiai műhelyek alakultak, amelyek legfontosabb feladata az adott szakterület problémáinak feltérképezése, és megoldási javaslatok megfogalmazása volt. Ezek egyike a Turizmus- és Egészségipar Stratégiai Műhely. A munka 2010 júliusa és szeptembere között zajlott.

6 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Ahogy a kormányprogram is tartalmazza, a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak fejlesztéspolitikai, foglalkoztatási céljai megvalósításában. Ahhoz, hogy az elképzelések a napi kormányzati munka terén konkrét intézkedésekben öltsenek testet, illetve hogy a turizmus önkormányzati, civil, illetve vállalkozói szereplői lássák, hogy milyen stratégiai célok mentén kíván a kormány a jövőben tevékenykedni, szükség van egy világos, a fő prioritásokat és célokat, illetve az ezek eléréséhez szükséges eszközöket megfogalmazó stratégiára. Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Programja a turizmus számára is új irányt jelöl ki, amely szükségessé teszi az alsóbb szintű tervezési dokumentumok felülvizsgálatát, megújítását. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz 2013-ig szólt, így annak megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégia elkészítése szükséges. A óta eltelt időszakban sokat változott a turizmus hazai és nemzetközi környezete elég a világgazdasági válság hatásaira gondolnunk, ami szintén indokolja a célok, prioritások és eszközök újrafogalmazását. Az új, 2011 és 2020 közötti időszakra szóló turizmusfejlesztési stratégia megalkotásának első lépéseként egy új turizmusfejlesztési koncepció készült, amely a részletesebb stratégia alapvető irányait fekteti le. A koncepció azonosítja az ágazat jellemző belső és külső adottságait, problémáit, meghatározza a jövőképet, továbbá rögzíti a jövőkép elérését biztosító felső szintű célokat és prioritásokat. A koncepció jövőképe szerint 2020-ban Magyarország Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja lesz. A Gyógyító Magyarország program eredményeként az ország területén több magas színvonalú, egymástól jól megkülönböztethető szakmai profilú kínálattal rendelkező gyógyhely várja a vendégeket. Az egészségturizmus döntően termálvíz kincsre épülő ága mellett hasonló ismertségnek és népszerűségnek örvend az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus. A kínálat piacra vitelét hatékony és jól szervezett országmarketing támogatja, az egészségturizmusra épülő országmárka külföldön jól ismert. A magyarok körében népszerű a belföldi üdülés, amely a külföldi nyaralás reális alternatívájaként jelenik meg. Mind a szolgáltatók, mind a lakosság nyitottan, barátságosan viszonyul a turistákhoz. A turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztinációmenedzsment szervezet, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások valamint civil szervezetek együttműködésével tölti be a házigazda szerepét a látogatók felé. A helyi TDM szervezetek térségi összefogásával alakul ki egy-egy területegység kínálati profilja, a regionális szintű TDM szervezetek látják el a belföldi és határmenti marketing tevékenységet. A nemzeti turisztikai desztinációmenedzsement szervezet összehangolja a regionális szervezetek tevékenységét, kutatási szolgáltatásokkal, egységes

7 informatikai rendszer működtetésével nemzetközileg is piacképes kínálatot alakít ki. Az egészségturisztikai attrakciók és szolgáltatások mellett változatos természeti értékeinket, épített és szellemi örökségünket a keresleti trendeket követő minőségű, és kreatívan bemutatott turisztikai termékként kínáljuk az utazóknak. A desztinációk turisztikai kínálatuk elemeiből felépített csomagként jelennek meg a látogatók számára. A turizmus fejlesztése a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás gondolatának és követelményrendszerének gyakorlati alkalmazásával történik. Az ágazat sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozik, a növekvő vendégforgalom kiszolgálása mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget jelent. A turisztikai vállalkozások kiszámítható jogi és közgazdasági környezetben működnek, ami a szektorban korábban jelen lévő fekete- és szürkegazdaság látványos visszaszorulását eredményezte. Összességében nemzetközileg is versenyképes turisztikai szektor várja a vendégeket Magyarországon. A koncepció a fent vázolt jövőkép eléréséhez szükséges célokat az alábbiakban határozta meg: 1. Versenyképesség javítása 1.1 A turizmusra vonatkozó áttekinthető, korszerű és egységes szemléletű jogi szabályozás a törvényi szinttől az alacsonyabb szintű jogi szabályozásig 1.2 Turizmushoz kapcsolódó adózási jogszabályok révén vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása 1.3 Turisztikai mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak erősítése 2. Munkahelyteremtés 2.1 A turisztikai szolgáltatások (vonzerők, szálláshelyek, vendéglátás, programok, kiegészítő szolgáltatások) foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése 2.2 Az egészségipari szektorok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése 2.3 Az önkéntes munka feltételeinek és elismertségének kialakítása 3. Fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás 3.1 A vállalkozások fogyasztóvédelem iránti elkötelezettségének javítása, a lakosság tudatos turisztikai fogyasztói szemléletének erősítése 3.2 Vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának elismerése (tisztességes üzleti magatartás), turisztikai etikai kódexek betartása 3.3 Környezettudatos és klímabarát viselkedés (szolgáltatói és turista) erősítése 3.4 A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek egyenlő esélyű részvétel a turizmusban 4. Hatékony érdekérvényesítés a turizmus szektorban rendelkezésre álló források megszerzésére 4.1 A helyi-, térségi-, regionális és nemzeti turisztikai desztináció menedzsment hálózat kialakítása 4.2 Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének turisztikai célú felhasználása 4.3 Hazai és európai uniós fejlesztési források optimális felhasználása 5. Piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és ennek megfelelő marketing kommunikáció 5.1 Termék-specifikus célok 5.2 Szolgáltatások nemzeti védjegy és minőségi díj rendszerének megerősítése

8 5.3 Jól beazonosítható turisztikai országmárka megalkotása, termék-specifikus marketing tevékenység és turistabarát szemléletformálás

9 3. DEFINICIÓK, MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ A turizmusfejlesztési koncepció meghatározza a kormányzatnak a szektor fejlesztésével kapcsolatos elvárásait és részletezi a célrendszer megvalósítása érdekében alkalmazható eszközrendszert. A dokumentumra épülő stratégia a kormányzat hosszabb távú az Új Széchenyi Tervben körvonalazott - prioritásai alapján a szakmai szervezetekkel egyetértésben kerül véglegesítésre annak érdekében, hogy a köz- és magánszféra partnersége érvényesüljön a megvalósítás során. Annak érdekében, hogy az együttműködés zavartalan legyen, szükséges pontosítani azon fogalmak tartalmát, amelyek a fejlesztési prioritások, feladatok egységes értelmezése érdekében fontos Definíciók A turizmus szektorban az alapvető fogalmak értelmezése a nemzetközi szervezetek (UNWTO, Eurostat) által széleskörűen elfogadott definíciók szerint történik (látogató, turista, kiránduló, szálláshely, utazásszervezés és közvetítés, idegenvezetés, öko-, falusi, konferencia turizmus stb). Vannak azonban a nemzeti jogi szabályozásban, szakmai prioritásrendszerben olyan sajátosságok, amelyekre nincs egységes definíció, vagy többféle értelmezés is lehetséges, illetve az ágazat sajátos fejlődési pályájából adódóan új, egyedi jelenség. A szektor fejlődésének az elmúlt időszakban elkezdődött, illetve a jövőben követendő néhány fő irányával kapcsolatban szükséges ezért az alábbi fontosabb definíciók rögzítése. a) turisztikai desztináció: egyrészt olyan fogadó terület, ahol a turizmus realizálódik, és amely a látogatók számára önálló egységként, azaz meglátogatandó területként jelenik meg, másrészt önálló turisztikai vonzerővel bíró, földrajzilag lehatárolt egység (de nem feltétlenül földrajzi egység), amely a látogató számára vonzerői és az azokra épített turisztikai szolgáltatások alapján komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti; b) turisztikai desztináció menedzsment: szervezett együttműködésen alapuló tevékenységek összessége, amelyek a turisztikai desztinációra látogatókat vonzanak és számukra az ottani tartózkodás során minél teljesebb élményt nyújtanak; c) turisztikai desztináció menedzsment szervezet: önkéntes módon alulról építkező, adott desztináció turisztikai feladatait (különösen kutatás, tervezés, termékfejlesztés, információszolgáltatás, marketing, monitoring) tagjai számára komplexen ellátó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti non-profit korlátolt felelősségű társaságként vagy egyesületként működő szervezet, amely feladatait a vállalkozások, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek közvetlen, vagy képviselt együttműködésében és közös finanszírozásával valósítja meg; d) turisztikai vendéglátó tevékenység: szálláshelyen nyújtott vendéglátó tevékenység, ideértve a reggeliztetést is, valamint a vendéglátó tevékenységgel összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is; e) egészségturizmus: az egészségi állapot megőrzésére, illetve annak javítására irányuló turizmus, amelynek egyik ága a természetes gyógytényezőkön alapuló wellness- és gyógyturizmus, másik fő területe az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmus.

10 A fenti meghatározások célja az, hogy a turizmusban (közvetlenül vagy közvetve) érdekelt állami, önkormányzati és civil szervezetek, valamint vállalkozások közös fogalmi rendszere kialakuljon A koncepció készítésének módszertana A turizmusfejlesztési koncepció készítése során a kormányzati stratégia-alkotási iránymutatás alapján a következő dokumentumok jelentettek igazodási pontot: a Nemzeti Együttműködés Programja (kormányprogram ); Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország egészségipar programja ( ); EU 2020 stratégia; Európa, a világ első számú turisztikai desztinációja az európai turizmuspolitika új keretei (Európa Tanácsi következtetés, június 30.); a Turizmus és Egészségipar Stratégiai Műhely július-szeptember között zajlott munkája során összeállított munkaanyag; az NTS megvalósításáról készült összefoglaló; a turisztikai szakmai szervezetek által a termékfejlesztési stratégiákkal kapcsolatban február 22-március 31. között megfogalmazott vélemények, javaslatok Az Új Széchenyi-terv Gyógyító Magyarország egészségipari programja részletesen tartalmazza a turizmus-egészségipar fejlesztésének fő irányát, teendőit. A koncepció pedig a turizmus fejlesztésének eddigi eredményei alapján részletezi a szakmai célrendszert. Mivel az Új Széchenyi-terv Gyógyító Magyarország egészségipari program termál-egészségipar alprogramja az egészségügyhöz és egyéb ágazatokhoz kapcsolódó iparági és kutatási fejezeteket részletesen kijelöli, a turizmusfejlesztési koncepció e témákra csak utal. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiához között elkészített hat termékfejlesztési stratégia (egészség-, öko-, lovas-, kulturális-, kerékpáros-, ifjúsági) szakmai véleményezésére összesen 23 szervezet kapott felkérést. Körülük 14 élt a javaslatok megfogalmazásának lehetőségével. A beérkezett vélemények között volt olyan, amely új stratégiák írását, mások aktuális keresletfelmérések készítését, illetve a fejlesztési célok aktualizálását, intézkedések pontosítását, a termék-specifikus marketing tevékenység erősítését, egy-egy kínálati szegmens hangsúlyosabb szerepeltetését javasolta. A legtöbb észrevétel az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégiához (2007) érkezett. A javaslatok egyrészt az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus hangsúlyos megjelenítését, a természetgyógyászati eljárások bevezetését, a fürdő létesítmények egyedi profiljának kialakítását tartották fontosnak. A lovas turizmus fejlesztési stratégia (2007) esetében a lovasterápia lehetőségének jobb kihasználása, illetve a gyermekek lovaglás oktatásának intézményesítésének igénye jelent meg. A kerékpáros és kulturális turizmusfejlesztési stratégiákkal (2009) kapcsolatban szakmai pontosító javaslatok érkeztek

11 Az ökoturizmus és ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiákhoz nem érkezett észrevétel 4. HELYZETELEMZÉS 4.1. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításának tapasztalatai A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) - amelyet a Kormány az 1100/2005 Korm. határozattal fogadott el - készítése 2002-ben kezdődött el, és közötti időszakra határozta meg a turizmusfejlesztés cél és eszközrendszerét. A középtávú célokat megfogalmazó és a beavatkozási területeket átfogóan kijelölő fejlesztési dokumentum sok területen minőségi változást eredményezett a turizmus fejlesztésében. Ugyanakkor 2006-tól az ország romló költségvetési helyzete, a hitelválság illetve a ben kiteljesedett világgazdasági válság miatt a turizmus fejlesztésének kormányzati szintű támogatása nem a tervek szerint valósult meg Eredmények a) a as időszakban rendelkezésre álló 300 milliárd Ft összegű fejlesztési támogatási keret; b) az ÚMFT ROP turisztikai fejlesztési programjainak az NTS-ben foglalt prioritásokkal összehangolt megvalósítása; c) az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programja a vendéglátás területén jelentős összegű eszközberuházások megvalósítását segítette elő; d) a stratégiában nemzeti prioritásként kijelölt termékekre vonatkozó részletes fejlesztési stratégiák elkészítése, és azok megvalósításának elindítása; e) a környezeti, társadalmi, életminőséget befolyásoló hatások vizsgálata a turizmus fejlesztésének új szempontjaként jelent meg; f) a fogyatékossággal élők turizmusban való egyenlő esélyű részvétele és a tudatos fogyasztói magatartás megismertetése érdekében tett intézkedések iránt mutatkozott érdeklődés a turisztikai szektorban, azonban e téren még további akciókra van szükség a jelenlegi szemlélet javítása érdekében; g) az NTS megvalósítását figyelemmel kísérő Monitoring Bizottság tagjai különös tekintettel néhány társtárcára konstruktív javaslatokkal segítették elő a végrehajtást; h) a turisztikai szakterület NTS alapján végzett kormányzati munkája viszonylag rövidtávon is sikeresebb volt, mint annak hiányában. i) Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia alapján a termálvíz alapú egészségturizmus fejlesztése érdekében között történt intézkedések: 66 támogatási pályázat közül 30 projekt, és hat egészségturisztikai kiemelt projekt részesült támogatásban (Hajdúszoboszló, Újszegedi fürdőkomplexum, Hit és egészség-máriapócs-nyírbátor, Bük, Zalakaros, Hévíz, Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztése, Gyulai Várfürdő fejlesztése, Debreceni Aquaticum Strandfürdő minőségorientált fejlesztése). A pályázatos egészségturisztikai projektek részére összesen 13,7

12 milliárd Ft, míg a kiemelt projektek részére összesen 13,4 milliárd Ft-nyi támogatás került megítélésre ben elindult a fürdőkben a kötelező statisztikai adatgyűjtés, aminek az első eredményei májusában várhatóak. Az egészségturisztikai munkaerő-piac helyzetéről 2009-ben készült felmérés szerint a gyógy- és termálfürdőkben, valamint szállodákban a munkaerő-piaci egyensúly kialakítását a turisztikai szakmai gyakorlati képzés meghosszabbítása, az oktatás és képzés szakmai tartalmának a munkaerő kereslethez való igazítása, az egészségturisztikai képzés eredményességének mérhetővé tétele, az intézmények együttműködése a komplexebb szolgáltatói szaktudás érdekében, nyelvoktatás javítása és az informatikai képzés erősítése segítheti elő. j) Az ökoturizmus fejlesztése az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia elfogadása óta lendületet kapott, és a két szakterület (turizmus, természetvédelem) összehangolt intézkedéseinek köszönhetően a kereslet is bővül a védett természeti területek kínálata iránt. A felelős turista viselkedési szabályainak kidolgozása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a turizmusban résztvevők, és a turisztikai vállalkozások is növekvő mértékben járuljanak hozzá a természeti, környezeti értékek megőrzéséhez. A kormányzati szervek által a évi akciótervek alapján végrehajtott fontosabb intézkedések: szakmai útmutatók kidolgozása a védett természeti területek kezelői számára a turisztikai keresletnek megfelelő kínálat kialakításához, a turizmus környezeti hatásait monitorozó rendszer kialakítása, a turisták által látogatott mintaterületek állapotfelmérése (cél: évi két alkalom) a felelős ökoturista viselkedési kódexe kiadványban, honlapon történő közzététele, a klímaváltozás és turizmus egymásra hatását vizsgáló tanulmány és gyakorlati útmutató készítése a turisztikai vállalkozások számára, nemzeti parkok hete rendezvény és egyéb marketing akciók (kiadványok, tanulmányutak), a kereslet mérése (nemzeti parkokban) és vendégelégedettség mérés Az év ökoturisztikai attrakciója országos verseny meghirdetése a látogatóközpont és tanösvény kategóriában k) A lovas turizmus fejlesztési stratégiában foglaltaknak megfelelően a lovas turistákat fogadó létesítmények hatósági szabályozása a 14/2008 (XII.20) ÖM rendelettel történt meg, amely meghatározza a lovas turisztikai vállalkozások működtetésének minimális technikai és személyi feltételeit. A jogszabály módosítása folyamatban van az elfogadható képzési programok körének bővítésével től az ÚMFT ROP turisztikai attrakciófejlesztési pályázatai keretében is lehetőség van a lovas turizmus támogatására, az ÚMVP-nél nagyobb méretű beruházások esetében A stratégiák végrehajtásával kapcsolatos kihívások a) az NTS véglegesítése ugyan kormányzati szintű jóváhagyással történt, azonban az Intézkedési tervről már nem született kötelező hatályú döntés, ezért a turizmus fejlesztésében közvetlenül nem érintett tárcák számára csekély jelentőségűvé váltak az ott rögzített feladatok;

13 b) a turisztikai szakmai és civil szervezetek által a tervezés során megfogalmazott ambiciózus intézkedések végrehajtásában csak akkor mutattak aktivitást, amennyiben tevékenységüket közvetlenül befolyásolták (pl. a szövetség által élért eredményként kommunikálható); c) a stratégia sokrétű eszközrendszeréhez kapcsolódó akciók megvalósítása a 2006-ban 35-ről 17 főre csökkentett turisztikai szakapparátussal lelassult, az eredeti ütemtervet nem lehetett tartani; d) a magyar gazdaság és költségvetés romló helyzete miatt 2006-tól több hullámban is gazdasági megszorító intézkedések bevezetésére volt szükség, ami ellentétes volt a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányokkal; e) a szakmai szövetségek nem tették magukévá a stratégiai szemléleten alapuló érdekérvényesítést, továbbra is döntően rövid távú, taktikai jelentőségű beavatkozások iránti igényeket jeleztek (pl. adózási rendszerre vonatkozó átfogó, hosszabb távú javaslat) f) néhány fordulóján szakmailag jól előkészített akció megvalósítására nem került sor a kormányzati szerkezet átalakítása következtében kialakult átmeneti időszakban (turistabarát szemléletformáló kampány, klímabarát turizmus útmutató közzététele, vendéglátás fejlesztési stratégia) g) a szakmai szervezetek az NTS megvalósítását mérsékelt figyelemmel kísérték (pl. az NTB testületileg nem foglalkozott a témával, jóllehet társadalmi elnöke a Monitoring Bizottság tagja volt, a RIB-ek az NTS alapján készült regionális turizmusfejlesztési stratégiák megvalósítását nem kisérték figyelemmel.) h) A lovas turizmus fejlesztési stratégia hosszadalmas ( között tartó) elfogadása és a fejlesztési források több tárca (vidékfejlesztési, turisztikai, NFÜ) hatáskörét érintő felhasználása miatt a dokumentumban foglalt prioritások megvalósítása lassan halad Az indikátorok alakulása között Az Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) a kitűzött szakmai célok megvalósításának figyelemmel kísérése érdekében indikátorokat határozott meg, amelyek alapján mérhetővé válnak az eredmények. A tervezési (2003) és a megvalósítási időszak (2009) statisztikai adatainak összevetése az elmúlt 7 év eredményeinek elemzésére, illetve a stratégiában kijelölt legfontosabb indikátorok időarányos teljesülésének értékelésére ad lehetőséget. A turizmus teljesítményét jellemző nemzetgazdasági szintű mutatószámok alakulása között: Nemzetgazdasági szinten között a turizmus jelentősége nem növekedett, a foglalkoztatásában betöltött jelentősége is elmaradt a megcélzott mértéktől, a szektorban elért átlagkereset nemzetgazdasági átlaghoz történő felzárkózása helyett a lemaradás erősödött. Az önkormányzatok az eredetileg célként kitűzöttnél nagyobb összegű idegenforgalmi adó bevételt realizáltak, és a kiemelt projektek száma is meghaladta a tervezettet. Ez azt jelzi, hogy az indikátorok célértéke nem megfelelően lett meghatározva. A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás aránya a GDP-ben 0,4%ponttal csökkent 2003 és között, szemben a célként kitűzött növekedéssel. A turizmus

14 multiplikátorhatással együtt mért GDP részesedése 2003 óta a célként megjelölt 1,5%-pontos növekedés helyett valószínűleg csökkent, bár erre vonatkozóan a KSH 2006 óta nem közöl adatokat. A kedvezőtlen trend csak részben vezethető vissza a 2008 óta tartó gazdasági válságra, mivel a csökkenés már azt megelőzően folyamatos volt. A szektorban foglalkoztatottak száma ezzel szemben a 2009-ig tartó 7 éves időszakban összesen 10%-kal emelkedett. Ez az eredmény jelentősen elmarad a 2013-ig célként elérni kívánt 44%-os bővüléstől, azonban kedvezőbb a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 3,6%-os létszámcsökkenésénél. A turizmusban dolgozók átlagkeresetének változása a tervekkel ellentétesen alakult: a 40,7%-os növekedés elmarad a nemzetgazdasági átlagtól (45,6%), így a felzárkózás helyett növekedett a szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók kereseti viszonyainak elmaradása (63,5%-ról 61,4%-ra) az átlagtól. Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevétele több mint kétszeresére emelkedett, és ezzel meghaladta a évi célértéket. A helyi adó ezen típusát 36%- kal több helyi önkormányzat alkalmazta 2009-ben, mint 2003-ban. Több mint kétszer annyi jelentős beruházási értékű, un. kiemelt turisztikai fejlesztés valósult meg, mint amennyit a stratégia 2013-ig előirányzott. A nemzeti turisztikai marketing költségvetés 39%-kal (-1952 MFt) maradt el 2009-ben a legkedvezőbb évnek számító 2003-hoz képest, azonban a keret 2006-ban volt a legszűkebb, amikor 2,1 milliárd Ft-tal kevesebb volt a marketing tevékenységre fordítható támogatás összege. (Célérték nem volt megjelölve) 4.2. Hosszú távú nemzetközi turisztikai trendek A turizmus keresleti trendjei A turizmus alakulására a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok, valamint az általános fogyasztói elvárások gyakorolják a legnagyobb hatást. A turizmus várható alakulásáról akkor tudunk képet alkotni, ha megismerjük az általános tendenciákat, az ún. megatrendeket a European Travel Comission és a UNWTO információi alapján. A legfontosabb általános fogyasztói trendeket az alábbiakban foglaljuk össze: A fejlett országok lakói egyszerre szeretnének karriert építeni, társadalmi életet élni, kikapcsolódni, miközben elkötelezettek a családi élet iránt is vagyis nagyon szoros az időbeosztásuk; változik az idő beosztásának módja és ugyanakkor nő az igény az időoázisok iránt. Mindennek következtében a rövidebb és minden igényt kielégítő utazások mellett egyre nagyobb az igény az időkímélő speciális szolgáltatások, valamint a menekülést, teljes kikapcsolódást biztosító utazások iránt; A modern társadalmakban a potenciális turisták bizonytalan gazdasági helyzettel, természeti katasztrófákkal és politikai bizonytalanságokkal kénytelenek szembesülni, ezért az utazás során is a többség esetében kiemelt helyen szerepel a biztonság kérdése. Az egyik legmeghatározóbb demográfiai trend az idős népesség arányának növekedése a fejlett országokban, a turizmus és az egészségipar a jövő legnagyobb iparágai közé tartoznak majd. A szülők elfoglaltsága miatt és az idősek jobb egészségi állapotának köszönhetően növekedni fog az ún. grand-travellers piaci szegmens aránya: vagyis azon nagyszülőké, akik unokáikkal utaznak együtt.

15 A digitalizáció fejlődése, az új interaktív technológiák megváltoztatják a kommunikáció módját, a turisták ma már saját, egyedi igényeikre szabhatják utazásukat ennek köszönhetően. Mivel azonban a turizmus az élményekről szól, a virtuális világ nem fogja az utazást helyettesíteni. Nő az ún. web2.0, vagyis a felhasználók által generált tartalmak jelentősége az utazási döntések során. A fejlett országok felnőtt lakossága általában véve egyre több időt és pénzt fordít a szabadidős (ezen belül is az otthonukon kívüli szabadidős) termékekre és tevékenységekre; a szabadidő iparága növekvő szerepet játszik a gazdaságban mind a költést, mind a foglalkoztatást tekintve; Az etikát, a fenntarthatóságot, az emberi jogokat, a demokráciát érintő kérdések növekvő szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben. Az éghajlatváltozás hatására változik az utazások iránya és emelkedik a nyári szezonon kívüli utazások száma. Mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban nő az árérzékenység és legalábbis bizonyos szektorokban, lásd diszkont légitársaságok csökkennek az árak. A digitális kommunikáció fejlődésével, a telekonferenciák lehetőségével csökken az üzleti utazások iránti igény, bár a személyes találkozás szerepe továbbra is megmarad. Az azonnaliság kultúrájában élünk, amikor a technológia fejlődése miatt azonnali információt és azonnali szolgáltatást várnak el az emberek; A UNWTO szerint a turizmus fejlődését desztinációs szinten a következők határozzák meg elsősorban: Gazdasági prosperitás és megfizethetőség: az elmúlt húsz évben a növekvő jövedelmek és a csökkenő árak az utazások iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Hasonló folyamat lejátszódása várható az olyan növekvő küldőpiacokon, mint Kína, India és Kelet-Európa. Elérhetőség: a technológia és a légi közlekedés fejlődésének köszönhetően könnyebbé vált az utazás megszervezése és megvalósítása. Az internet lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások gyors összehasonlítását. Események: növekszik a legkülönbözőbb események (a sporteseményektől a természeti katasztrófákig) hatása az utazási döntésekre. Kulturális tőke: a jólét és az iskolázottság növekedésével a kultúra egyre nagyobb szerepet játszik a desztinációk fejlődésében. A kultúra és az örökség egy nemzeti márka legfontosabb elemei közé tartoznak. Globalizáció és verseny: a globalizáció több választási lehetőséget jelent a turisták számára, a verseny pedig nagyobb értéket teremt. A gazdaságok és a kultúrák nyitottabbá válásával párhuzamosan ugyanakkor nő az azonosságtudat, a helyi értékek szerepe. Klímaváltozás: az éghajlat nyilvánvalóan meghatározza a turisztikai desztinációk által kínált termékeket, az éghajlatváltozásnak számos meglévő desztináció áldozatául eshet. A UNWTO 2030-ig előretekintve a légi közlekedés további, ám csökkenő ütemű fejlődésére, a közlekedési költségek növekedésére és az intraregionális forgalom további erősödésére számít A turizmus kínálati trendjei

16 A klasszikus desztinációk mellett új desztinációk lépnek a piacra: India, Kína, Törökország stb. Ian Yeoman turisztikai jövőkutató szerint 2030-ra a turizmus legnagyobb nyertese a nemzetközi érkezések számát tekintve Kína, a nemzetközi turizmusból származó bevételeket tekintve pedig az Amerikai Egyesült Államok lesz. A nyertesek közé tartozik majd rajtuk kívül Törökország, Makaó, Ausztrália és Malajzia, a legnagyobb vesztes pedig Európa lesz, amely a jövőkutató szerint 2005 és 2030 között piaci részesedésének 13%-át veszíti majd el. A verseny egyre jobban erősödik a desztinációk között mind a kínált turisztikai termékek, mint az alkalmazott marketingeszközök terén. Az üzenetekkel telített piacon jól felismerhető, hiteles, etikus és fenntartható desztinációmárkákra van szükség. Az új kommunikációs technológiák (például iphone), illetve a technológia újszerű használata (például web 2.0.) a turisztikai vállalkozások és nemzeti marketingszervezetek részéről is alkalmazkodást igényel. Az éghajlatváltozás számos desztináció számára növekvő fenntartási költségeket és speciális biztonsági fejlesztéseket jelent. Az üvegházhatást okozó kibocsátás korlátozásának érdekében egyre nagyobb a közlekedési és szállítási költségek emelkedését eredményező klimatikus adók bevezetésének valószínűsége. A növekvő mobilitás a turizmus munkaerőpiacán is egyre jobban érvényesül, ami megkérdőjelezheti a nyújtott szolgáltatások autentikusságát A magyarországi turisztikai kereslet alakulása között A Magyarországra érkező látogatók száma és kiadásai A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma 2004 és 2010 között 17,6%-kal nőtt (33,9 millióról 39,9 millióra), kiadásaik ugyanebben az időszakban 44,8%-kal növekedtek (822 milliárd Ft-ról 1190 Mrd Ft-ra). Az egy fő egy napjára jutó költés 8,4 ezer forintról 12,4 ezer forintra emelkedett. A fenti időszakban az egynapos látogatók száma 39,9%-kal nőtt, a többnapos látogatók száma 22,1%-kal csökkent. Ennek következtében a többnapos látogatók aránya 36,0%- ról 23,8%-ra esett vissza. Az egynapos látogatások esetén a fajlagos költés 8,9 ezer forintról 10,8 ezer forintra, a többnapos látogatók esetében 8,3 ezer forintról 13,2 ezer forintra nőtt. Az összes látogatón belül a turisztikai célú látogatók aránya 37,4%-ról 33,5%-ra csökkent, miközben számuk 12,7 millióról 13,4 millióra nőtt A belföldi utazók számának és kiadásainak alakulása 2004 és 2010 között A fenti időszakban a magyar lakosság utazási aktivitása 39,9%-ról 33,9%-ra csökkent. Mind a rövidebb, mind a hosszabb belföldi utazások esetében mérséklődött az utazási aktivitás. Az összes többnapos utazás száma 19,3 millióról 17,9 millióra csökkent (- 7,2%). A többnapos belföldi utazáson eltöltött napok száma 83,6 millió napról 73,3 millió napra esett vissza (-12,3%). A költés (folyó áron számítva) 211,0 milliárd forintról 236,9 milliárd forintra nőtt (+12,3%). A fajlagos költés 28,1%-kal emelkedett, 2524 forintról 3232 forintra.

17 A turisztikai célú belföldi többnapos utazások száma 2004-ben 17,8 millió volt, ben pedig 17,5 millió (-1,4%). Ugyanakkor a turisztikai célú utazások részesedése a 2004-es 91,9%-ról 97,7%-ra nőtt. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásairól készült felmérés eredményei szerint míg 2006-ban a többnapos belföldi utazások három legfontosabb úti célja a Balaton, a Budapest-Közép-Dunavidék és a Dél-Dunántúl volt, addig 2010-ben Észak-Magyarország került a harmadik helyre. Az ún. főutazások legfontosabb úti célja 2006-ban és 2010-ben egyaránt a Balaton, az Észak-Alföld és a Budapest-Közép-Dunavidék volt A turizmus devizaforgalma A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2004 és 2009 között a devizabevételek 29,0%-kal, a devizakiadások 33,3%-kal emelkedtek, így összességében a devizaegyenleg 21,8 %-kal javult. A turizmus devizaforgalmának alakulása, Forrás: MNB Bevétel (millió euró) Kiadás (millió euró) Egyenleg (millió euró) A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása között 2004 és 2010 között a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 10,4%-kal, vendégéjszakáinak száma 0,7%-kal emelkedett, vagyis csökkent az átlagos tartózkodási idő. A belföldi vendégek száma 17,1%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 15,3%-kal bővült. A külföldi vendégek száma szintén növekedett (3,5%-kal), a külföldi vendégéjszakák száma azonban 10,9%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának változása, (ezer vendégéjszaka)

18 Forrás: KSH, 2010: előzetes adatok A fenti folyamatok eredményeképp nőtt a belföldi vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakán belül: 2004-ben 44,4% volt, 2010-ben pedig már 50,8% (4. ábra). A belföldi forgalom aránya azonban még így sem éri el az ideálisnak tekintett 60%-ot. A vizsgált időszakban átrendeződött a vendégéjszakák száma alapján legfontosabb küldőpiacok rangsora is. Németország a jelentős, 40,7%-os csökkenés ellenére megőrizte első helyét, Ausztria pedig továbbra is a második helyen áll, de Olaszország és az Egyesült Királyság helyet cserélt a rangsorban, az Amerikai Egyesült Államok egy, Hollandia öt, Franciaország három, Spanyolország pedig négy helyezéssel hátrébb csúszott. A közeli országok közül határozottan megerősödött Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország szerepe Piac Külföldi Belföldi Összes A tizenöt legfontosabb küldőpiac 2004-ben, illetve 2010-ben Vendégéjszaká k száma 2010 Piac Vendégéjszakák száma 1. Németország Németország Ausztria Ausztria Olaszország Egyesült Királyság Egyesült Királyság Olaszország USA Csehország Hollandia USA Franciaország Lengyelország Spanyolország Románia Dánia Oroszország Izrael Franciaország Lengyelország Hollandia Svájc Spanyolország Japán Szlovákia Románia Svédország Svédország Ukrajna Forrás: KSH, 2010: előzetes adatok

19 A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek alakulása 2004 és 2010 között 2004 és 2010 között a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 28,5%-kal emelkedtek. Ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek 64,4%-kal, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek 13,1%-kal emelkedtek. A szállodák szállásdíjbevételei az átlagosnál kissé jobban, 31,7%-kal emelkedtek a vizsgált időszakban. Ebben a szálláshelytípusban is elsősorban a belföldieknek köszönhető a növekedés: a belföldiektől származó bevételek 81,0%-kal, a külföldiektől származó bevételek 15,2%-kal emelkedtek A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulása között A magánszálláshelyekre vonatkozóan 2009-ig állnak rendelkezésre adatok és 2009 között a magánszálláshelyek vendégeinek száma összességében 41,3%-kal, vendégéjszakáinak száma 21,5%-kal nőtt. Ebben a szálláshelytípusban is csökkent az átlagos tartózkodási idő. A vendégforgalom-növekedés a belföldi érdeklődés növekedésének köszönhető, ami ellensúlyozta a külföldi forgalom csökkenését: a belföldi vendégek száma 87,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 70,5%-kal nőtt, miközben a külföldi vendégek száma 11,7%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 22,3%-kal esett vissza a magánszálláshelyeken (9. ábra). A magánszálláshelyeken belül elsősorban a falusi szállásadás forgalma nőtt: miközben a fizetővendéglátás vendégeinek száma 31,6%-kal, vendégéjszakáinak száma 16,8%-kal, a falusi szállásadás vendégeinek száma 82,3%-kal, vendégéjszakáinak száma 45,6%-kal bővült. A fizetővendéglátásban regisztrált vendégforgalom azonban körülbelül négyszerese a falusi szállásadás vendégforgalmának (a vendégéjszakák számát tekintve) Vendéglátás A gasztronómia és az étkezési kultúra az ország általános kultúrájának fokmérője, a gasztronómiai hagyományok erősítése jelentős hatással lehet az egyedi országimázs kialakítására és versenyelőny kivívására a környező konkurens államokkal szemben. Napjaink időszerű, és turisztikai szempontból igen fontos kérdése a magyar vendéglátás és gasztronómia megújulása, megújítása. A megújulásnak alapvetően kétirányúnak kell lennie. Egyrészt úgy kell követni a világban e téren végbement az egészséges és minőségi táplálkozás irányába eltolódó változásokat, hogy egyben a jó hagyományainkat is megőrizzük, másrészt szemléletváltozást kell elérnünk minden kapcsolódó területen. A vendéglátás 2010-ben 701 milliárd forintot realizált a következők szerint: 591,7 milliárd forint forgalom jutott a kereskedelmi (ún. nyílt értékesítésű) vendéglátásra, 109,3 milliárd forint forgalom jutott a munkahelyi (ún. intézményi) vendéglátásra. Az utóbbi évben mért szerény növekedés ellenére a vendéglátás komoly nehézségekkel küzd.

20 A kereslet egyre kevésbé találkozik a kínálattal, egyre kevesebb klasszikus, nemzeti gasztronómiai értéket képviselő vendéglátó egység üzemel, egyre kevesebb a friss, minőségi hazai alapanyag és a szakképzés is reformra szorul, gyakorlatorientáltabbá kell azt tenni. A nemzetközi trendek begyűrűzése, az ágazatban tapasztalható verseny felerősödése, az egyre növekvő hazai és nemzetközi konkurencia, a korszerű táplálkozás elvárásainak való megfelelés szükségessége alapvető követelménnyé tette a hazai vendéglátóhelyek számára a minőséget, a minőségi szolgáltatások és termékek biztosítását. A jogalkotó február 7-től hatályon kívül helyezte a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998 (VI. 24.) IKIM rendeletet, melynek következményeként fogyasztóvédelmi szempontból is jelentős hiány keletkezett a megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosító követelményrendszer eltűnésével. Ahhoz, hogy a magyar vendéglátás megfeleljen a hazai és nemzetközi elvárásoknak, más országokhoz hasonlóan, jó minőségű, helyben, közvetlen környezetben, illetve Magyarországon termelt nyersanyagok szükségesek. Az élelmiszer-nyersanyagok területén ma nem működik hiteles eredetvédelem, nincs komoly minőséggarancia-rendszer, hiányzik az erőteljes ösztönzés jó minőségű termékek előállítására, pedig természeti adottságaink kimagaslóak kiváló minőségű élelmiszerek termelésére. A magyar borkultúra, a magyar borászat gazdasági jelentőségét is ki kell emelni, és törekedni kell arra, hogy az ország határain belül és túl is újra keresett termékké váljon a valaha méltán híres magyar bor, hasonlóan a magyar pálinkákhoz, amelyekkel jelentős sikereket értünk el nemzetközi versenyeken is. A január végén elkészült, a vendéglátó ágazat egészére vonatkozó komplex, országos helyzetfelmérésből kiderült, hogy a vizsgált vendéglátó vállalkozások esetében az étteremben és a konyhán használt eszközök átlagéletkora több mint 5 év, leírtságuk pedig meghaladja a 66 %-ot. Az intenzív fejlesztések az utóbbi két évben jelentősen csökkentek, alapvetően a saját források beszűkülése miatt. A hagyományok, a kulturális örökség és kézművesség mint turisztikai kínálatunk fontos alapjainak megőrzését minden turisztikai fejlesztésnél előtérbe kell helyezni. Magyarország jó lehetőségekkel rendelkezik ezen a területen, mint például: - a 22 magyar borvidék, évezredes múltra visszatekintő magyar borkultúra, - a jellegzetes magyar termékek, nyersanyagok, ételek, - az ezekre épülő tematikus útvonalak (borút, almaút), - a gasztronómiához kapcsolódó rendezvények: főzőversenyek, fesztiválok (hagymafesztivál, paprikafesztivál), almanap, szilvanap, szüreti mulatságok. A vendéglátó vállalkozások részéről - kiemelve az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét - csak hatékony és korszerű technológiai háttérrel támogatható és szolgálható ki az egészségipari egészségturisztikai koncepció, ezért fontos az ágazat technikai hátterének fejlesztése. Ezzel jó alapot teremthetünk az egészséges, korszerű nyersanyagokból készülő gasztronómiai irányzat elterjedésére. Az intézményi vendéglátás támogatásával lehetőség nyílik a fiatalok táplálkozási kultúrájának fejlesztésére, valamint egészségük megóvására, fejlesztésére is. A gyermekétkeztetésben elinduló menzareform nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészséges gyermekekből egészséges, tudatosan táplálkozó,

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás 1 Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben 2 Gazdasági jelentısége: A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Turizmus rendszere előadás 7.

Turizmus rendszere előadás 7. A turizmus tervezési rendszere a nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014-24 Turizmus rendszere előadás 7. Készítette: Dr. Piskóti István intézetigazgató A tervezés szintjei Országos Regionális KONCEPCIÓ

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft. Érdekek Egyszerűen összegezve: Nemzeti érdek, hogy minél több külföldi turista jöjjön

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4.

GINOP-1.3.5-15 TIMEA. Gyula, 2015. december 4. GINOP-1.3.5-15 TIMEA Gyula, 2015. december 4. TIMEA oturisztikai oinnovációs omarketing oegyüttműködési oalapprogram Stratégiai célok, prioritások Célrendszer: Innovatív külföldi marketing kommunikáció

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes

Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások. elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési si Terv turisztikai vonatkozásai, aktualitások dr. Kovács Miklós elnökhelyettes Veszprém, 2006. április 07. A vendégéjszakák száma először haladta meg a 19 milliót 25 000 20 000 15

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december

BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA január - december Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága BALATONI ÜDÜLŐKÖRZET IDEGENFORGALMA 2007. január - december Veszprém, 2008. február Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság, 2008 Igazgató:

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6.

4.5. Az egy napra külföldre látogatók tartózkodási ideje és ezek megoszlása összevont motivációs célok és határszakaszok szerint, 2008...36 4.6. TÁBLAMELLÉKLET 1.1. A magyar gazdaság és a turizmus főbb mutatói, 2004 2008...3 1.2. Regisztrált vállalkozások száma a vállalkozások mérete szerint, 2008. december 31...4 1.3. Regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület

Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület Turisztikai Egyesület Turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása Ajánlat Xellum Kft. 2015. szeptember 3. 1. Bevezetés A Xellum Kft. (továbbiakban Xellum) jelen ajánlatát (továbbiakban Megbízó) megkeresése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Turisztikai célú fejlesztési lehetőségek Antal Judit. DARFÜ Kht október 8. DARFÜ Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

Turisztikai célú fejlesztési lehetőségek Antal Judit. DARFÜ Kht október 8. DARFÜ Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Turisztikai célú fejlesztési lehetőségek 2008-2009 Antal Judit DARFÜ Kht. 2008. október 8. DARFÜ Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Konstrukció Komponens Beérkezett pályázatok száma Turisztikai célú

Részletesebben