Turizmusfejlesztési stratégia SZAKMAI VITAIRAT

Átírás

1 Turizmusfejlesztési stratégia SZAKMAI VITAIRAT május

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ DEFINICIÓK, MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ Definíciók A koncepció készítésének módszertana HELYZETELEMZÉS A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításának tapasztalatai Eredmények A stratégiák végrehajtásával kapcsolatos kihívások Az indikátorok alakulása között Hosszú távú nemzetközi turisztikai trendek A turizmus keresleti trendjei A turizmus kínálati trendjei A magyarországi turisztikai kereslet alakulása között A Magyarországra érkező látogatók száma és kiadásai A belföldi utazók számának és kiadásainak alakulása 2004 és 2010 között A turizmus devizaforgalma A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása között A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek alakulása 2004 és 2010 között A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulása között Vendéglátás A turizmus szempontjából kiemelkedően fontos desztinációk Balaton Budapest Gyógyhelyek Világörökségi helyszínek Nemzeti parkok SWOT ANALÍZIS JÖVŐKÉP A TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE Versenyképesség javítása A turizmusra vonatkozó áttekinthető, korszerű és egységes szemléletű jogi szabályozás a törvényi szinttől az alacsonyabb szintű jogi szabályozásig Turizmushoz kapcsolódó adózási jogszabályok révén vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása Turisztikai mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak erősítése Munkahelyteremtés A turisztikai szolgáltatások (vonzerők, szálláshely, vendéglátás, programok, kiegészítő szolgáltatások) foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése Az egészségipari szektorok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése... 35

3 Az önkéntes munka feltételeinek és elismertségének kialakítása Fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás Vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának elismerése (tisztességes üzleti magatartás), turisztikai etikai kódexek betartása Környezettudatos és klímabarát viselkedés (szolgáltatói és turista) erősítése A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek egyenlő esélyű részvétel a turizmusban Hatékony érdekérvényesítés a turizmus szektorban rendelkezésre álló források megszerzésére A helyi-, térségi-, regionális és nemzeti turisztikai desztináció menedzsment hálózat kialakítása Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének turisztikai célú felhasználása Hazai és európai uniós fejlesztési források optimális felhasználása Piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és ennek megfelelő marketing kommunikáció Termék-specifikus célok Szolgáltatások nemzeti védjegy és minőségi díj rendszerének megerősítése Jól beazonosítható turisztikai országmárka megalkotása, termék-specifikus marketing tevékenység és turistabarát szemléletformálás... 49

4 1. BEVEZETŐ Mind a Nemzeti Együttműködés Programja nevet viselő kormányprogramnak, mind az Új Széchenyi Tervnek központi célja 1 millió új, adózó munkahely megteremtése 10 év alatt. E cél elérésében a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak, hiszen ez az ágazat képes a munkanélküliséggel jelenleg leginkább küzdő képzetlen rétegek tömeges felvételére januárjában megkezdődött az Új Széchenyi Terv végrehajtása. A magyar fejlesztéspolitika elkövetkező 10 évre vonatkozó céljait megfogalmazó dokumentum a turizmusra nézve is számos új elemet tartalmaz. A terv Gyógyító Magyarország- Egészségipari Programja a turizmust az egészségipar részeként értelmezi, egy rendszerbe fogva az egészséggel-, illetve a hazai termálvíz-kincs komplex hasznosításával összefüggő termelő és szolgáltató ágazatokkal. A turizmusfejlesztés első számú prioritásaként a korábbiaknál is egyértelműbben és hangsúlyosabban jelöli meg a dokumentum az egészségturizmust, egyenrangúan kezelve annak természetes gyógytényezőkre, illetve orvosi szolgáltatásokra alapozott ágát. A turizmus fejlesztésének céljait is magában foglaló Gyógyító Magyarország - Egészségipari Program elnevezése, illetve a mögötte meghúzódó koncepció a nemzeti turisztikai marketing, illetve az ország márka alkotás szempontjából is új irány kijelölését sejteti. Mindezek miatt indokoltnak tartjuk a tervezési dokumentumok alsóbb szintjeinek felülvizsgálatát, és hozzáigazítását az új szakmai prioritásokhoz. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz 2013-ig szólt, így annak megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégia elkészítése szükséges. A 2005 óta eltelt időszakban sokat változott a turizmus hazai és nemzetközi környezete elég a világgazdasági válság hatásaira gondolnunk, ami szintén indokolja a célok, prioritások és eszközök újrafogalmazását. Az NTS végrehajtásának egyik legfontosabb tapasztalata, hogy az ágazat jellegéből adódóan szerteágazó, a turizmus minden aspektusát felölelő megközelítés sok hasznos és előremutató megállapítást és javaslatot eredményez, ugyanakkor épp a végrehajthatóságot nehezíti. Ezért az új stratégia megalkotásakor mindenekelőtt a kormányzat által közvetlenül befolyásolható területekre koncentráltunk. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy olyan tervezési dokumentumot alkossunk, amely egyszerűen és világosan megfogalmazza a hazai turizmus legégetőbb problémáit, az ágazat előtt álló legfontosabb kihívásokat, és gyakorlatias megközelítéssel tesz javaslatot az ezek megoldására szolgáló eszközrendszerre. Az új stratégia megalkotásának első lépéseként egy új turizmusfejlesztési koncepciót készítettünk. A koncepció egy adott szakterületről készült átfogó, további stratégiai dokumentumok hiányában is értelmezhető, belső felépítését tekintve részben kötött stratégiai dokumentum, amely az érintett szakterület vonatkozásában azonosítja a jellemző belső és külső adottságokat, problémákat, meghatározza a jövőképet, továbbá rögzíti a jövőkép elérését biztosító felső szintű célokat és prioritásokat.

5 A koncepció kiindulópontja az Új Széchenyi Terv, valamint az EU Versenyképességi program volt. Ezeken kívül alapvetően a Turizmus és Egészségipar Stratégiai Műhely 1 munkacsoport anyagait, a 2007 és 2010 között készült turisztikai termékfejlesztési stratégiák aktualizált változatait, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításáról készült értékelést használtuk fel a munka során. A koncepció összeállítása párhuzamosan folyt a turizmusról szóló törvény készítésével, ami lehetővé tette a két dokumentum szellemiségének és tartalmának összehangolását. A koncepció első változatát a Nemzetgazdasági Minisztérium Turisztikai Főosztálya, valamint a Magyar Turizmus Zrt. munkatársaiból álló stratégiai munkacsoport készítette. 1 A Nemzetgazdasági Minisztériumban 2010 nyarán a minisztérium munkatársainak részvételével a tárca felügyelete alá tartozó legfontosabb szakterületeket lefedő ún. stratégiai műhelyek alakultak, amelyek legfontosabb feladata az adott szakterület problémáinak feltérképezése, és megoldási javaslatok megfogalmazása volt. Ezek egyike a Turizmus- és Egészségipar Stratégiai Műhely. A munka 2010 júliusa és szeptembere között zajlott.

6 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Ahogy a kormányprogram is tartalmazza, a kormány kiemelt szerepet szán a turizmusnak fejlesztéspolitikai, foglalkoztatási céljai megvalósításában. Ahhoz, hogy az elképzelések a napi kormányzati munka terén konkrét intézkedésekben öltsenek testet, illetve hogy a turizmus önkormányzati, civil, illetve vállalkozói szereplői lássák, hogy milyen stratégiai célok mentén kíván a kormány a jövőben tevékenykedni, szükség van egy világos, a fő prioritásokat és célokat, illetve az ezek eléréséhez szükséges eszközöket megfogalmazó stratégiára. Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Programja a turizmus számára is új irányt jelöl ki, amely szükségessé teszi az alsóbb szintű tervezési dokumentumok felülvizsgálatát, megújítását. A 2005-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) időtávja illeszkedve az európai uniós költségvetési periódushoz 2013-ig szólt, így annak megújítása mindenképpen aktuális, hiszen az új, 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához új stratégia elkészítése szükséges. A óta eltelt időszakban sokat változott a turizmus hazai és nemzetközi környezete elég a világgazdasági válság hatásaira gondolnunk, ami szintén indokolja a célok, prioritások és eszközök újrafogalmazását. Az új, 2011 és 2020 közötti időszakra szóló turizmusfejlesztési stratégia megalkotásának első lépéseként egy új turizmusfejlesztési koncepció készült, amely a részletesebb stratégia alapvető irányait fekteti le. A koncepció azonosítja az ágazat jellemző belső és külső adottságait, problémáit, meghatározza a jövőképet, továbbá rögzíti a jövőkép elérését biztosító felső szintű célokat és prioritásokat. A koncepció jövőképe szerint 2020-ban Magyarország Európa legnépszerűbb egészségturisztikai desztinációja lesz. A Gyógyító Magyarország program eredményeként az ország területén több magas színvonalú, egymástól jól megkülönböztethető szakmai profilú kínálattal rendelkező gyógyhely várja a vendégeket. Az egészségturizmus döntően termálvíz kincsre épülő ága mellett hasonló ismertségnek és népszerűségnek örvend az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus. A kínálat piacra vitelét hatékony és jól szervezett országmarketing támogatja, az egészségturizmusra épülő országmárka külföldön jól ismert. A magyarok körében népszerű a belföldi üdülés, amely a külföldi nyaralás reális alternatívájaként jelenik meg. Mind a szolgáltatók, mind a lakosság nyitottan, barátságosan viszonyul a turistákhoz. A turizmus intézményrendszerének alapja a helyi és térségi desztinációmenedzsment szervezet, amely az önkormányzatok és turisztikai vállalkozások valamint civil szervezetek együttműködésével tölti be a házigazda szerepét a látogatók felé. A helyi TDM szervezetek térségi összefogásával alakul ki egy-egy területegység kínálati profilja, a regionális szintű TDM szervezetek látják el a belföldi és határmenti marketing tevékenységet. A nemzeti turisztikai desztinációmenedzsement szervezet összehangolja a regionális szervezetek tevékenységét, kutatási szolgáltatásokkal, egységes

7 informatikai rendszer működtetésével nemzetközileg is piacképes kínálatot alakít ki. Az egészségturisztikai attrakciók és szolgáltatások mellett változatos természeti értékeinket, épített és szellemi örökségünket a keresleti trendeket követő minőségű, és kreatívan bemutatott turisztikai termékként kínáljuk az utazóknak. A desztinációk turisztikai kínálatuk elemeiből felépített csomagként jelennek meg a látogatók számára. A turizmus fejlesztése a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás gondolatának és követelményrendszerének gyakorlati alkalmazásával történik. Az ágazat sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozik, a növekvő vendégforgalom kiszolgálása mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget jelent. A turisztikai vállalkozások kiszámítható jogi és közgazdasági környezetben működnek, ami a szektorban korábban jelen lévő fekete- és szürkegazdaság látványos visszaszorulását eredményezte. Összességében nemzetközileg is versenyképes turisztikai szektor várja a vendégeket Magyarországon. A koncepció a fent vázolt jövőkép eléréséhez szükséges célokat az alábbiakban határozta meg: 1. Versenyképesség javítása 1.1 A turizmusra vonatkozó áttekinthető, korszerű és egységes szemléletű jogi szabályozás a törvényi szinttől az alacsonyabb szintű jogi szabályozásig 1.2 Turizmushoz kapcsolódó adózási jogszabályok révén vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása 1.3 Turisztikai mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak erősítése 2. Munkahelyteremtés 2.1 A turisztikai szolgáltatások (vonzerők, szálláshelyek, vendéglátás, programok, kiegészítő szolgáltatások) foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése 2.2 Az egészségipari szektorok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése 2.3 Az önkéntes munka feltételeinek és elismertségének kialakítása 3. Fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás 3.1 A vállalkozások fogyasztóvédelem iránti elkötelezettségének javítása, a lakosság tudatos turisztikai fogyasztói szemléletének erősítése 3.2 Vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának elismerése (tisztességes üzleti magatartás), turisztikai etikai kódexek betartása 3.3 Környezettudatos és klímabarát viselkedés (szolgáltatói és turista) erősítése 3.4 A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek egyenlő esélyű részvétel a turizmusban 4. Hatékony érdekérvényesítés a turizmus szektorban rendelkezésre álló források megszerzésére 4.1 A helyi-, térségi-, regionális és nemzeti turisztikai desztináció menedzsment hálózat kialakítása 4.2 Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének turisztikai célú felhasználása 4.3 Hazai és európai uniós fejlesztési források optimális felhasználása 5. Piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és ennek megfelelő marketing kommunikáció 5.1 Termék-specifikus célok 5.2 Szolgáltatások nemzeti védjegy és minőségi díj rendszerének megerősítése

8 5.3 Jól beazonosítható turisztikai országmárka megalkotása, termék-specifikus marketing tevékenység és turistabarát szemléletformálás

9 3. DEFINICIÓK, MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ A turizmusfejlesztési koncepció meghatározza a kormányzatnak a szektor fejlesztésével kapcsolatos elvárásait és részletezi a célrendszer megvalósítása érdekében alkalmazható eszközrendszert. A dokumentumra épülő stratégia a kormányzat hosszabb távú az Új Széchenyi Tervben körvonalazott - prioritásai alapján a szakmai szervezetekkel egyetértésben kerül véglegesítésre annak érdekében, hogy a köz- és magánszféra partnersége érvényesüljön a megvalósítás során. Annak érdekében, hogy az együttműködés zavartalan legyen, szükséges pontosítani azon fogalmak tartalmát, amelyek a fejlesztési prioritások, feladatok egységes értelmezése érdekében fontos Definíciók A turizmus szektorban az alapvető fogalmak értelmezése a nemzetközi szervezetek (UNWTO, Eurostat) által széleskörűen elfogadott definíciók szerint történik (látogató, turista, kiránduló, szálláshely, utazásszervezés és közvetítés, idegenvezetés, öko-, falusi, konferencia turizmus stb). Vannak azonban a nemzeti jogi szabályozásban, szakmai prioritásrendszerben olyan sajátosságok, amelyekre nincs egységes definíció, vagy többféle értelmezés is lehetséges, illetve az ágazat sajátos fejlődési pályájából adódóan új, egyedi jelenség. A szektor fejlődésének az elmúlt időszakban elkezdődött, illetve a jövőben követendő néhány fő irányával kapcsolatban szükséges ezért az alábbi fontosabb definíciók rögzítése. a) turisztikai desztináció: egyrészt olyan fogadó terület, ahol a turizmus realizálódik, és amely a látogatók számára önálló egységként, azaz meglátogatandó területként jelenik meg, másrészt önálló turisztikai vonzerővel bíró, földrajzilag lehatárolt egység (de nem feltétlenül földrajzi egység), amely a látogató számára vonzerői és az azokra épített turisztikai szolgáltatások alapján komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti; b) turisztikai desztináció menedzsment: szervezett együttműködésen alapuló tevékenységek összessége, amelyek a turisztikai desztinációra látogatókat vonzanak és számukra az ottani tartózkodás során minél teljesebb élményt nyújtanak; c) turisztikai desztináció menedzsment szervezet: önkéntes módon alulról építkező, adott desztináció turisztikai feladatait (különösen kutatás, tervezés, termékfejlesztés, információszolgáltatás, marketing, monitoring) tagjai számára komplexen ellátó a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti non-profit korlátolt felelősségű társaságként vagy egyesületként működő szervezet, amely feladatait a vállalkozások, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek közvetlen, vagy képviselt együttműködésében és közös finanszírozásával valósítja meg; d) turisztikai vendéglátó tevékenység: szálláshelyen nyújtott vendéglátó tevékenység, ideértve a reggeliztetést is, valamint a vendéglátó tevékenységgel összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is; e) egészségturizmus: az egészségi állapot megőrzésére, illetve annak javítására irányuló turizmus, amelynek egyik ága a természetes gyógytényezőkön alapuló wellness- és gyógyturizmus, másik fő területe az orvosi szolgáltatásokra alapozott egészségügyi turizmus.

10 A fenti meghatározások célja az, hogy a turizmusban (közvetlenül vagy közvetve) érdekelt állami, önkormányzati és civil szervezetek, valamint vállalkozások közös fogalmi rendszere kialakuljon A koncepció készítésének módszertana A turizmusfejlesztési koncepció készítése során a kormányzati stratégia-alkotási iránymutatás alapján a következő dokumentumok jelentettek igazodási pontot: a Nemzeti Együttműködés Programja (kormányprogram ); Az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország egészségipar programja ( ); EU 2020 stratégia; Európa, a világ első számú turisztikai desztinációja az európai turizmuspolitika új keretei (Európa Tanácsi következtetés, június 30.); a Turizmus és Egészségipar Stratégiai Műhely július-szeptember között zajlott munkája során összeállított munkaanyag; az NTS megvalósításáról készült összefoglaló; a turisztikai szakmai szervezetek által a termékfejlesztési stratégiákkal kapcsolatban február 22-március 31. között megfogalmazott vélemények, javaslatok Az Új Széchenyi-terv Gyógyító Magyarország egészségipari programja részletesen tartalmazza a turizmus-egészségipar fejlesztésének fő irányát, teendőit. A koncepció pedig a turizmus fejlesztésének eddigi eredményei alapján részletezi a szakmai célrendszert. Mivel az Új Széchenyi-terv Gyógyító Magyarország egészségipari program termál-egészségipar alprogramja az egészségügyhöz és egyéb ágazatokhoz kapcsolódó iparági és kutatási fejezeteket részletesen kijelöli, a turizmusfejlesztési koncepció e témákra csak utal. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiához között elkészített hat termékfejlesztési stratégia (egészség-, öko-, lovas-, kulturális-, kerékpáros-, ifjúsági) szakmai véleményezésére összesen 23 szervezet kapott felkérést. Körülük 14 élt a javaslatok megfogalmazásának lehetőségével. A beérkezett vélemények között volt olyan, amely új stratégiák írását, mások aktuális keresletfelmérések készítését, illetve a fejlesztési célok aktualizálását, intézkedések pontosítását, a termék-specifikus marketing tevékenység erősítését, egy-egy kínálati szegmens hangsúlyosabb szerepeltetését javasolta. A legtöbb észrevétel az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégiához (2007) érkezett. A javaslatok egyrészt az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus hangsúlyos megjelenítését, a természetgyógyászati eljárások bevezetését, a fürdő létesítmények egyedi profiljának kialakítását tartották fontosnak. A lovas turizmus fejlesztési stratégia (2007) esetében a lovasterápia lehetőségének jobb kihasználása, illetve a gyermekek lovaglás oktatásának intézményesítésének igénye jelent meg. A kerékpáros és kulturális turizmusfejlesztési stratégiákkal (2009) kapcsolatban szakmai pontosító javaslatok érkeztek

11 Az ökoturizmus és ifjúsági turizmus fejlesztési stratégiákhoz nem érkezett észrevétel 4. HELYZETELEMZÉS 4.1. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításának tapasztalatai A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) - amelyet a Kormány az 1100/2005 Korm. határozattal fogadott el - készítése 2002-ben kezdődött el, és közötti időszakra határozta meg a turizmusfejlesztés cél és eszközrendszerét. A középtávú célokat megfogalmazó és a beavatkozási területeket átfogóan kijelölő fejlesztési dokumentum sok területen minőségi változást eredményezett a turizmus fejlesztésében. Ugyanakkor 2006-tól az ország romló költségvetési helyzete, a hitelválság illetve a ben kiteljesedett világgazdasági válság miatt a turizmus fejlesztésének kormányzati szintű támogatása nem a tervek szerint valósult meg Eredmények a) a as időszakban rendelkezésre álló 300 milliárd Ft összegű fejlesztési támogatási keret; b) az ÚMFT ROP turisztikai fejlesztési programjainak az NTS-ben foglalt prioritásokkal összehangolt megvalósítása; c) az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programja a vendéglátás területén jelentős összegű eszközberuházások megvalósítását segítette elő; d) a stratégiában nemzeti prioritásként kijelölt termékekre vonatkozó részletes fejlesztési stratégiák elkészítése, és azok megvalósításának elindítása; e) a környezeti, társadalmi, életminőséget befolyásoló hatások vizsgálata a turizmus fejlesztésének új szempontjaként jelent meg; f) a fogyatékossággal élők turizmusban való egyenlő esélyű részvétele és a tudatos fogyasztói magatartás megismertetése érdekében tett intézkedések iránt mutatkozott érdeklődés a turisztikai szektorban, azonban e téren még további akciókra van szükség a jelenlegi szemlélet javítása érdekében; g) az NTS megvalósítását figyelemmel kísérő Monitoring Bizottság tagjai különös tekintettel néhány társtárcára konstruktív javaslatokkal segítették elő a végrehajtást; h) a turisztikai szakterület NTS alapján végzett kormányzati munkája viszonylag rövidtávon is sikeresebb volt, mint annak hiányában. i) Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia alapján a termálvíz alapú egészségturizmus fejlesztése érdekében között történt intézkedések: 66 támogatási pályázat közül 30 projekt, és hat egészségturisztikai kiemelt projekt részesült támogatásban (Hajdúszoboszló, Újszegedi fürdőkomplexum, Hit és egészség-máriapócs-nyírbátor, Bük, Zalakaros, Hévíz, Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztése, Gyulai Várfürdő fejlesztése, Debreceni Aquaticum Strandfürdő minőségorientált fejlesztése). A pályázatos egészségturisztikai projektek részére összesen 13,7

12 milliárd Ft, míg a kiemelt projektek részére összesen 13,4 milliárd Ft-nyi támogatás került megítélésre ben elindult a fürdőkben a kötelező statisztikai adatgyűjtés, aminek az első eredményei májusában várhatóak. Az egészségturisztikai munkaerő-piac helyzetéről 2009-ben készült felmérés szerint a gyógy- és termálfürdőkben, valamint szállodákban a munkaerő-piaci egyensúly kialakítását a turisztikai szakmai gyakorlati képzés meghosszabbítása, az oktatás és képzés szakmai tartalmának a munkaerő kereslethez való igazítása, az egészségturisztikai képzés eredményességének mérhetővé tétele, az intézmények együttműködése a komplexebb szolgáltatói szaktudás érdekében, nyelvoktatás javítása és az informatikai képzés erősítése segítheti elő. j) Az ökoturizmus fejlesztése az Országos ökoturizmus fejlesztési stratégia elfogadása óta lendületet kapott, és a két szakterület (turizmus, természetvédelem) összehangolt intézkedéseinek köszönhetően a kereslet is bővül a védett természeti területek kínálata iránt. A felelős turista viselkedési szabályainak kidolgozása pedig hozzájárul ahhoz, hogy a turizmusban résztvevők, és a turisztikai vállalkozások is növekvő mértékben járuljanak hozzá a természeti, környezeti értékek megőrzéséhez. A kormányzati szervek által a évi akciótervek alapján végrehajtott fontosabb intézkedések: szakmai útmutatók kidolgozása a védett természeti területek kezelői számára a turisztikai keresletnek megfelelő kínálat kialakításához, a turizmus környezeti hatásait monitorozó rendszer kialakítása, a turisták által látogatott mintaterületek állapotfelmérése (cél: évi két alkalom) a felelős ökoturista viselkedési kódexe kiadványban, honlapon történő közzététele, a klímaváltozás és turizmus egymásra hatását vizsgáló tanulmány és gyakorlati útmutató készítése a turisztikai vállalkozások számára, nemzeti parkok hete rendezvény és egyéb marketing akciók (kiadványok, tanulmányutak), a kereslet mérése (nemzeti parkokban) és vendégelégedettség mérés Az év ökoturisztikai attrakciója országos verseny meghirdetése a látogatóközpont és tanösvény kategóriában k) A lovas turizmus fejlesztési stratégiában foglaltaknak megfelelően a lovas turistákat fogadó létesítmények hatósági szabályozása a 14/2008 (XII.20) ÖM rendelettel történt meg, amely meghatározza a lovas turisztikai vállalkozások működtetésének minimális technikai és személyi feltételeit. A jogszabály módosítása folyamatban van az elfogadható képzési programok körének bővítésével től az ÚMFT ROP turisztikai attrakciófejlesztési pályázatai keretében is lehetőség van a lovas turizmus támogatására, az ÚMVP-nél nagyobb méretű beruházások esetében A stratégiák végrehajtásával kapcsolatos kihívások a) az NTS véglegesítése ugyan kormányzati szintű jóváhagyással történt, azonban az Intézkedési tervről már nem született kötelező hatályú döntés, ezért a turizmus fejlesztésében közvetlenül nem érintett tárcák számára csekély jelentőségűvé váltak az ott rögzített feladatok;

13 b) a turisztikai szakmai és civil szervezetek által a tervezés során megfogalmazott ambiciózus intézkedések végrehajtásában csak akkor mutattak aktivitást, amennyiben tevékenységüket közvetlenül befolyásolták (pl. a szövetség által élért eredményként kommunikálható); c) a stratégia sokrétű eszközrendszeréhez kapcsolódó akciók megvalósítása a 2006-ban 35-ről 17 főre csökkentett turisztikai szakapparátussal lelassult, az eredeti ütemtervet nem lehetett tartani; d) a magyar gazdaság és költségvetés romló helyzete miatt 2006-tól több hullámban is gazdasági megszorító intézkedések bevezetésére volt szükség, ami ellentétes volt a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányokkal; e) a szakmai szövetségek nem tették magukévá a stratégiai szemléleten alapuló érdekérvényesítést, továbbra is döntően rövid távú, taktikai jelentőségű beavatkozások iránti igényeket jeleztek (pl. adózási rendszerre vonatkozó átfogó, hosszabb távú javaslat) f) néhány fordulóján szakmailag jól előkészített akció megvalósítására nem került sor a kormányzati szerkezet átalakítása következtében kialakult átmeneti időszakban (turistabarát szemléletformáló kampány, klímabarát turizmus útmutató közzététele, vendéglátás fejlesztési stratégia) g) a szakmai szervezetek az NTS megvalósítását mérsékelt figyelemmel kísérték (pl. az NTB testületileg nem foglalkozott a témával, jóllehet társadalmi elnöke a Monitoring Bizottság tagja volt, a RIB-ek az NTS alapján készült regionális turizmusfejlesztési stratégiák megvalósítását nem kisérték figyelemmel.) h) A lovas turizmus fejlesztési stratégia hosszadalmas ( között tartó) elfogadása és a fejlesztési források több tárca (vidékfejlesztési, turisztikai, NFÜ) hatáskörét érintő felhasználása miatt a dokumentumban foglalt prioritások megvalósítása lassan halad Az indikátorok alakulása között Az Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) a kitűzött szakmai célok megvalósításának figyelemmel kísérése érdekében indikátorokat határozott meg, amelyek alapján mérhetővé válnak az eredmények. A tervezési (2003) és a megvalósítási időszak (2009) statisztikai adatainak összevetése az elmúlt 7 év eredményeinek elemzésére, illetve a stratégiában kijelölt legfontosabb indikátorok időarányos teljesülésének értékelésére ad lehetőséget. A turizmus teljesítményét jellemző nemzetgazdasági szintű mutatószámok alakulása között: Nemzetgazdasági szinten között a turizmus jelentősége nem növekedett, a foglalkoztatásában betöltött jelentősége is elmaradt a megcélzott mértéktől, a szektorban elért átlagkereset nemzetgazdasági átlaghoz történő felzárkózása helyett a lemaradás erősödött. Az önkormányzatok az eredetileg célként kitűzöttnél nagyobb összegű idegenforgalmi adó bevételt realizáltak, és a kiemelt projektek száma is meghaladta a tervezettet. Ez azt jelzi, hogy az indikátorok célértéke nem megfelelően lett meghatározva. A szálláshely szolgáltatás és vendéglátás aránya a GDP-ben 0,4%ponttal csökkent 2003 és között, szemben a célként kitűzött növekedéssel. A turizmus

14 multiplikátorhatással együtt mért GDP részesedése 2003 óta a célként megjelölt 1,5%-pontos növekedés helyett valószínűleg csökkent, bár erre vonatkozóan a KSH 2006 óta nem közöl adatokat. A kedvezőtlen trend csak részben vezethető vissza a 2008 óta tartó gazdasági válságra, mivel a csökkenés már azt megelőzően folyamatos volt. A szektorban foglalkoztatottak száma ezzel szemben a 2009-ig tartó 7 éves időszakban összesen 10%-kal emelkedett. Ez az eredmény jelentősen elmarad a 2013-ig célként elérni kívánt 44%-os bővüléstől, azonban kedvezőbb a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 3,6%-os létszámcsökkenésénél. A turizmusban dolgozók átlagkeresetének változása a tervekkel ellentétesen alakult: a 40,7%-os növekedés elmarad a nemzetgazdasági átlagtól (45,6%), így a felzárkózás helyett növekedett a szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozók kereseti viszonyainak elmaradása (63,5%-ról 61,4%-ra) az átlagtól. Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevétele több mint kétszeresére emelkedett, és ezzel meghaladta a évi célértéket. A helyi adó ezen típusát 36%- kal több helyi önkormányzat alkalmazta 2009-ben, mint 2003-ban. Több mint kétszer annyi jelentős beruházási értékű, un. kiemelt turisztikai fejlesztés valósult meg, mint amennyit a stratégia 2013-ig előirányzott. A nemzeti turisztikai marketing költségvetés 39%-kal (-1952 MFt) maradt el 2009-ben a legkedvezőbb évnek számító 2003-hoz képest, azonban a keret 2006-ban volt a legszűkebb, amikor 2,1 milliárd Ft-tal kevesebb volt a marketing tevékenységre fordítható támogatás összege. (Célérték nem volt megjelölve) 4.2. Hosszú távú nemzetközi turisztikai trendek A turizmus keresleti trendjei A turizmus alakulására a gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok, valamint az általános fogyasztói elvárások gyakorolják a legnagyobb hatást. A turizmus várható alakulásáról akkor tudunk képet alkotni, ha megismerjük az általános tendenciákat, az ún. megatrendeket a European Travel Comission és a UNWTO információi alapján. A legfontosabb általános fogyasztói trendeket az alábbiakban foglaljuk össze: A fejlett országok lakói egyszerre szeretnének karriert építeni, társadalmi életet élni, kikapcsolódni, miközben elkötelezettek a családi élet iránt is vagyis nagyon szoros az időbeosztásuk; változik az idő beosztásának módja és ugyanakkor nő az igény az időoázisok iránt. Mindennek következtében a rövidebb és minden igényt kielégítő utazások mellett egyre nagyobb az igény az időkímélő speciális szolgáltatások, valamint a menekülést, teljes kikapcsolódást biztosító utazások iránt; A modern társadalmakban a potenciális turisták bizonytalan gazdasági helyzettel, természeti katasztrófákkal és politikai bizonytalanságokkal kénytelenek szembesülni, ezért az utazás során is a többség esetében kiemelt helyen szerepel a biztonság kérdése. Az egyik legmeghatározóbb demográfiai trend az idős népesség arányának növekedése a fejlett országokban, a turizmus és az egészségipar a jövő legnagyobb iparágai közé tartoznak majd. A szülők elfoglaltsága miatt és az idősek jobb egészségi állapotának köszönhetően növekedni fog az ún. grand-travellers piaci szegmens aránya: vagyis azon nagyszülőké, akik unokáikkal utaznak együtt.

15 A digitalizáció fejlődése, az új interaktív technológiák megváltoztatják a kommunikáció módját, a turisták ma már saját, egyedi igényeikre szabhatják utazásukat ennek köszönhetően. Mivel azonban a turizmus az élményekről szól, a virtuális világ nem fogja az utazást helyettesíteni. Nő az ún. web2.0, vagyis a felhasználók által generált tartalmak jelentősége az utazási döntések során. A fejlett országok felnőtt lakossága általában véve egyre több időt és pénzt fordít a szabadidős (ezen belül is az otthonukon kívüli szabadidős) termékekre és tevékenységekre; a szabadidő iparága növekvő szerepet játszik a gazdaságban mind a költést, mind a foglalkoztatást tekintve; Az etikát, a fenntarthatóságot, az emberi jogokat, a demokráciát érintő kérdések növekvő szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben. Az éghajlatváltozás hatására változik az utazások iránya és emelkedik a nyári szezonon kívüli utazások száma. Mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban nő az árérzékenység és legalábbis bizonyos szektorokban, lásd diszkont légitársaságok csökkennek az árak. A digitális kommunikáció fejlődésével, a telekonferenciák lehetőségével csökken az üzleti utazások iránti igény, bár a személyes találkozás szerepe továbbra is megmarad. Az azonnaliság kultúrájában élünk, amikor a technológia fejlődése miatt azonnali információt és azonnali szolgáltatást várnak el az emberek; A UNWTO szerint a turizmus fejlődését desztinációs szinten a következők határozzák meg elsősorban: Gazdasági prosperitás és megfizethetőség: az elmúlt húsz évben a növekvő jövedelmek és a csökkenő árak az utazások iránti kereslet növekedéséhez vezettek. Hasonló folyamat lejátszódása várható az olyan növekvő küldőpiacokon, mint Kína, India és Kelet-Európa. Elérhetőség: a technológia és a légi közlekedés fejlődésének köszönhetően könnyebbé vált az utazás megszervezése és megvalósítása. Az internet lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások gyors összehasonlítását. Események: növekszik a legkülönbözőbb események (a sporteseményektől a természeti katasztrófákig) hatása az utazási döntésekre. Kulturális tőke: a jólét és az iskolázottság növekedésével a kultúra egyre nagyobb szerepet játszik a desztinációk fejlődésében. A kultúra és az örökség egy nemzeti márka legfontosabb elemei közé tartoznak. Globalizáció és verseny: a globalizáció több választási lehetőséget jelent a turisták számára, a verseny pedig nagyobb értéket teremt. A gazdaságok és a kultúrák nyitottabbá válásával párhuzamosan ugyanakkor nő az azonosságtudat, a helyi értékek szerepe. Klímaváltozás: az éghajlat nyilvánvalóan meghatározza a turisztikai desztinációk által kínált termékeket, az éghajlatváltozásnak számos meglévő desztináció áldozatául eshet. A UNWTO 2030-ig előretekintve a légi közlekedés további, ám csökkenő ütemű fejlődésére, a közlekedési költségek növekedésére és az intraregionális forgalom további erősödésére számít A turizmus kínálati trendjei

16 A klasszikus desztinációk mellett új desztinációk lépnek a piacra: India, Kína, Törökország stb. Ian Yeoman turisztikai jövőkutató szerint 2030-ra a turizmus legnagyobb nyertese a nemzetközi érkezések számát tekintve Kína, a nemzetközi turizmusból származó bevételeket tekintve pedig az Amerikai Egyesült Államok lesz. A nyertesek közé tartozik majd rajtuk kívül Törökország, Makaó, Ausztrália és Malajzia, a legnagyobb vesztes pedig Európa lesz, amely a jövőkutató szerint 2005 és 2030 között piaci részesedésének 13%-át veszíti majd el. A verseny egyre jobban erősödik a desztinációk között mind a kínált turisztikai termékek, mint az alkalmazott marketingeszközök terén. Az üzenetekkel telített piacon jól felismerhető, hiteles, etikus és fenntartható desztinációmárkákra van szükség. Az új kommunikációs technológiák (például iphone), illetve a technológia újszerű használata (például web 2.0.) a turisztikai vállalkozások és nemzeti marketingszervezetek részéről is alkalmazkodást igényel. Az éghajlatváltozás számos desztináció számára növekvő fenntartási költségeket és speciális biztonsági fejlesztéseket jelent. Az üvegházhatást okozó kibocsátás korlátozásának érdekében egyre nagyobb a közlekedési és szállítási költségek emelkedését eredményező klimatikus adók bevezetésének valószínűsége. A növekvő mobilitás a turizmus munkaerőpiacán is egyre jobban érvényesül, ami megkérdőjelezheti a nyújtott szolgáltatások autentikusságát A magyarországi turisztikai kereslet alakulása között A Magyarországra érkező látogatók száma és kiadásai A Magyarországra érkező külföldi látogatók száma 2004 és 2010 között 17,6%-kal nőtt (33,9 millióról 39,9 millióra), kiadásaik ugyanebben az időszakban 44,8%-kal növekedtek (822 milliárd Ft-ról 1190 Mrd Ft-ra). Az egy fő egy napjára jutó költés 8,4 ezer forintról 12,4 ezer forintra emelkedett. A fenti időszakban az egynapos látogatók száma 39,9%-kal nőtt, a többnapos látogatók száma 22,1%-kal csökkent. Ennek következtében a többnapos látogatók aránya 36,0%- ról 23,8%-ra esett vissza. Az egynapos látogatások esetén a fajlagos költés 8,9 ezer forintról 10,8 ezer forintra, a többnapos látogatók esetében 8,3 ezer forintról 13,2 ezer forintra nőtt. Az összes látogatón belül a turisztikai célú látogatók aránya 37,4%-ról 33,5%-ra csökkent, miközben számuk 12,7 millióról 13,4 millióra nőtt A belföldi utazók számának és kiadásainak alakulása 2004 és 2010 között A fenti időszakban a magyar lakosság utazási aktivitása 39,9%-ról 33,9%-ra csökkent. Mind a rövidebb, mind a hosszabb belföldi utazások esetében mérséklődött az utazási aktivitás. Az összes többnapos utazás száma 19,3 millióról 17,9 millióra csökkent (- 7,2%). A többnapos belföldi utazáson eltöltött napok száma 83,6 millió napról 73,3 millió napra esett vissza (-12,3%). A költés (folyó áron számítva) 211,0 milliárd forintról 236,9 milliárd forintra nőtt (+12,3%). A fajlagos költés 28,1%-kal emelkedett, 2524 forintról 3232 forintra.

17 A turisztikai célú belföldi többnapos utazások száma 2004-ben 17,8 millió volt, ben pedig 17,5 millió (-1,4%). Ugyanakkor a turisztikai célú utazások részesedése a 2004-es 91,9%-ról 97,7%-ra nőtt. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a magyar lakosság utazási szokásairól készült felmérés eredményei szerint míg 2006-ban a többnapos belföldi utazások három legfontosabb úti célja a Balaton, a Budapest-Közép-Dunavidék és a Dél-Dunántúl volt, addig 2010-ben Észak-Magyarország került a harmadik helyre. Az ún. főutazások legfontosabb úti célja 2006-ban és 2010-ben egyaránt a Balaton, az Észak-Alföld és a Budapest-Közép-Dunavidék volt A turizmus devizaforgalma A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2004 és 2009 között a devizabevételek 29,0%-kal, a devizakiadások 33,3%-kal emelkedtek, így összességében a devizaegyenleg 21,8 %-kal javult. A turizmus devizaforgalmának alakulása, Forrás: MNB Bevétel (millió euró) Kiadás (millió euró) Egyenleg (millió euró) A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása között 2004 és 2010 között a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 10,4%-kal, vendégéjszakáinak száma 0,7%-kal emelkedett, vagyis csökkent az átlagos tartózkodási idő. A belföldi vendégek száma 17,1%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 15,3%-kal bővült. A külföldi vendégek száma szintén növekedett (3,5%-kal), a külföldi vendégéjszakák száma azonban 10,9%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának változása, (ezer vendégéjszaka)

18 Forrás: KSH, 2010: előzetes adatok A fenti folyamatok eredményeképp nőtt a belföldi vendégéjszakák aránya az összes vendégéjszakán belül: 2004-ben 44,4% volt, 2010-ben pedig már 50,8% (4. ábra). A belföldi forgalom aránya azonban még így sem éri el az ideálisnak tekintett 60%-ot. A vizsgált időszakban átrendeződött a vendégéjszakák száma alapján legfontosabb küldőpiacok rangsora is. Németország a jelentős, 40,7%-os csökkenés ellenére megőrizte első helyét, Ausztria pedig továbbra is a második helyen áll, de Olaszország és az Egyesült Királyság helyet cserélt a rangsorban, az Amerikai Egyesült Államok egy, Hollandia öt, Franciaország három, Spanyolország pedig négy helyezéssel hátrébb csúszott. A közeli országok közül határozottan megerősödött Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország szerepe Piac Külföldi Belföldi Összes A tizenöt legfontosabb küldőpiac 2004-ben, illetve 2010-ben Vendégéjszaká k száma 2010 Piac Vendégéjszakák száma 1. Németország Németország Ausztria Ausztria Olaszország Egyesült Királyság Egyesült Királyság Olaszország USA Csehország Hollandia USA Franciaország Lengyelország Spanyolország Románia Dánia Oroszország Izrael Franciaország Lengyelország Hollandia Svájc Spanyolország Japán Szlovákia Románia Svédország Svédország Ukrajna Forrás: KSH, 2010: előzetes adatok

19 A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételeinek alakulása 2004 és 2010 között 2004 és 2010 között a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíjbevételei 28,5%-kal emelkedtek. Ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek 64,4%-kal, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek 13,1%-kal emelkedtek. A szállodák szállásdíjbevételei az átlagosnál kissé jobban, 31,7%-kal emelkedtek a vizsgált időszakban. Ebben a szálláshelytípusban is elsősorban a belföldieknek köszönhető a növekedés: a belföldiektől származó bevételek 81,0%-kal, a külföldiektől származó bevételek 15,2%-kal emelkedtek A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalmának alakulása között A magánszálláshelyekre vonatkozóan 2009-ig állnak rendelkezésre adatok és 2009 között a magánszálláshelyek vendégeinek száma összességében 41,3%-kal, vendégéjszakáinak száma 21,5%-kal nőtt. Ebben a szálláshelytípusban is csökkent az átlagos tartózkodási idő. A vendégforgalom-növekedés a belföldi érdeklődés növekedésének köszönhető, ami ellensúlyozta a külföldi forgalom csökkenését: a belföldi vendégek száma 87,9%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma 70,5%-kal nőtt, miközben a külföldi vendégek száma 11,7%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 22,3%-kal esett vissza a magánszálláshelyeken (9. ábra). A magánszálláshelyeken belül elsősorban a falusi szállásadás forgalma nőtt: miközben a fizetővendéglátás vendégeinek száma 31,6%-kal, vendégéjszakáinak száma 16,8%-kal, a falusi szállásadás vendégeinek száma 82,3%-kal, vendégéjszakáinak száma 45,6%-kal bővült. A fizetővendéglátásban regisztrált vendégforgalom azonban körülbelül négyszerese a falusi szállásadás vendégforgalmának (a vendégéjszakák számát tekintve) Vendéglátás A gasztronómia és az étkezési kultúra az ország általános kultúrájának fokmérője, a gasztronómiai hagyományok erősítése jelentős hatással lehet az egyedi országimázs kialakítására és versenyelőny kivívására a környező konkurens államokkal szemben. Napjaink időszerű, és turisztikai szempontból igen fontos kérdése a magyar vendéglátás és gasztronómia megújulása, megújítása. A megújulásnak alapvetően kétirányúnak kell lennie. Egyrészt úgy kell követni a világban e téren végbement az egészséges és minőségi táplálkozás irányába eltolódó változásokat, hogy egyben a jó hagyományainkat is megőrizzük, másrészt szemléletváltozást kell elérnünk minden kapcsolódó területen. A vendéglátás 2010-ben 701 milliárd forintot realizált a következők szerint: 591,7 milliárd forint forgalom jutott a kereskedelmi (ún. nyílt értékesítésű) vendéglátásra, 109,3 milliárd forint forgalom jutott a munkahelyi (ún. intézményi) vendéglátásra. Az utóbbi évben mért szerény növekedés ellenére a vendéglátás komoly nehézségekkel küzd.

20 A kereslet egyre kevésbé találkozik a kínálattal, egyre kevesebb klasszikus, nemzeti gasztronómiai értéket képviselő vendéglátó egység üzemel, egyre kevesebb a friss, minőségi hazai alapanyag és a szakképzés is reformra szorul, gyakorlatorientáltabbá kell azt tenni. A nemzetközi trendek begyűrűzése, az ágazatban tapasztalható verseny felerősödése, az egyre növekvő hazai és nemzetközi konkurencia, a korszerű táplálkozás elvárásainak való megfelelés szükségessége alapvető követelménnyé tette a hazai vendéglátóhelyek számára a minőséget, a minőségi szolgáltatások és termékek biztosítását. A jogalkotó február 7-től hatályon kívül helyezte a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998 (VI. 24.) IKIM rendeletet, melynek következményeként fogyasztóvédelmi szempontból is jelentős hiány keletkezett a megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosító követelményrendszer eltűnésével. Ahhoz, hogy a magyar vendéglátás megfeleljen a hazai és nemzetközi elvárásoknak, más országokhoz hasonlóan, jó minőségű, helyben, közvetlen környezetben, illetve Magyarországon termelt nyersanyagok szükségesek. Az élelmiszer-nyersanyagok területén ma nem működik hiteles eredetvédelem, nincs komoly minőséggarancia-rendszer, hiányzik az erőteljes ösztönzés jó minőségű termékek előállítására, pedig természeti adottságaink kimagaslóak kiváló minőségű élelmiszerek termelésére. A magyar borkultúra, a magyar borászat gazdasági jelentőségét is ki kell emelni, és törekedni kell arra, hogy az ország határain belül és túl is újra keresett termékké váljon a valaha méltán híres magyar bor, hasonlóan a magyar pálinkákhoz, amelyekkel jelentős sikereket értünk el nemzetközi versenyeken is. A január végén elkészült, a vendéglátó ágazat egészére vonatkozó komplex, országos helyzetfelmérésből kiderült, hogy a vizsgált vendéglátó vállalkozások esetében az étteremben és a konyhán használt eszközök átlagéletkora több mint 5 év, leírtságuk pedig meghaladja a 66 %-ot. Az intenzív fejlesztések az utóbbi két évben jelentősen csökkentek, alapvetően a saját források beszűkülése miatt. A hagyományok, a kulturális örökség és kézművesség mint turisztikai kínálatunk fontos alapjainak megőrzését minden turisztikai fejlesztésnél előtérbe kell helyezni. Magyarország jó lehetőségekkel rendelkezik ezen a területen, mint például: - a 22 magyar borvidék, évezredes múltra visszatekintő magyar borkultúra, - a jellegzetes magyar termékek, nyersanyagok, ételek, - az ezekre épülő tematikus útvonalak (borút, almaút), - a gasztronómiához kapcsolódó rendezvények: főzőversenyek, fesztiválok (hagymafesztivál, paprikafesztivál), almanap, szilvanap, szüreti mulatságok. A vendéglátó vállalkozások részéről - kiemelve az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét - csak hatékony és korszerű technológiai háttérrel támogatható és szolgálható ki az egészségipari egészségturisztikai koncepció, ezért fontos az ágazat technikai hátterének fejlesztése. Ezzel jó alapot teremthetünk az egészséges, korszerű nyersanyagokból készülő gasztronómiai irányzat elterjedésére. Az intézményi vendéglátás támogatásával lehetőség nyílik a fiatalok táplálkozási kultúrájának fejlesztésére, valamint egészségük megóvására, fejlesztésére is. A gyermekétkeztetésben elinduló menzareform nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészséges gyermekekből egészséges, tudatosan táplálkozó,