Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Átírás

1 Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezeti adatok: Élővilág 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Élővilág Élővilág Védett értékek NP, TK, TT, Natura 2000 Ember az ember, mint az élővilág tagja: népesség száma, kora, egészsége stb. az ember az élővilág különleges tagja: oktatás, munka, kultúra stb. az ember közvetlen környezete: az épített környezet, település, ld. Épített környezet adatok 1

2 Élővilág adatbázisok 1. Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) 2. Országos Erdőállomány Adattár 3. Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) 4. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer, NBmR 5. Magyar Madártani Egyesület Monitoring programjai 6. Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA Program) 7. Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) 1. Erdészeti Monitoring: Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer (EMMRE) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) 2

3 3

4 EMMRE: Egyesített erdészeti monitoring (EEM) 2009-től integrálja a korábbi Faállományok növekedésének megfigyelése rendszer, a Vadállomány okozta élőhely változás megfigyelő rendszer, valamint az Erdővédelmi Hálózat egyes vizsgálati szempontjait új paraméterek: holtfaanyag, az újulati szint, a biodiverzitás és az erdők természetessége független a párhuzamosan folyó erdőtervezési és hatósági adatgyűjtéstől az erdőterületek számbavételénél a FAO szerinti erdő definíciót használja, mely szerint leegyszerűsítve erdőnek minősül az olyan m 2 -nél nagyobb, erdei fafajok alkotta faállománnyal borított terület, ahol a koronazáródás a 10%-ot meghaladja 4

5 vizsgálati helyek: 4 mintapontból álló traktorok, az országot lefedő 4x4 km háló rácspontjain több mint 5000 mintapont felmérés: vizsgálati helyek ötöde/év EMMRE: Egyesített erdészeti monitoring (EEM), folyt. A jelenlegi, első szisztematikus erdőleltár terepi munkái a közötti időszakban kerültek elvégzésre. Az öt év alatt több mint 7200 terepi pont került felkeresésre, melyek közül több, mint 5300 mintapont is lett. Ez utóbbiak közül az egyedi mintafával érintett területen közel db mintafa került felvételre. Az ötéves felvétel adatainak feldolgozása jelenleg zajlik, várhatóan 2016-ban kerülnek az eredmények publikálásra. 5

6 EMMRE: Erdőtűzvédelmi Monitoring Országos Erdőtűz Adattár tűzoltóságok és az erdőgazdálkodók által jelzett tűzesetek során leégett erdőterületek adatait tartalmazza működtető: erdészeti hatóság ország összes erdőterülete erdőtűz-veszélyességi kategóriákba van sorolva a besorolást az NÉBIH által üzemeltetett Országos Erdőállomány Adattár erdőrészletenként és gazdálkodónként tartalmazza adatot szolgáltat az EU Európai Erdőtűz-információs Rendszerébe (European Forest Fire Information System EFFIS) is. EMMRE: Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer 2012-ben indult Az erdészeti szakszemélyzet mind az erdőgazdálkodó, mind az erdészeti hatóság felé köteles a tudomására jutott jelentősebb károsításokat jelezni, legalább negyedévente. Erdővédelmi kárbejelentő lap (EKÁR lap) 6

7 EMMRE: Éghajlatváltozási Monitoring Az ÉVM a évi XXXVII. törvényben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról illetve a vonatkozó végrehajtási rendeletben az EMMRE részeként kerül feltüntetésre, mint az első, a klímaváltozás hatásainak vizsgálatát közvetlenül nevesítő országos monitoring rendszer ban kezdődött meg a mintaterületek kijelölése és a mintavételezés a zalai régióban erdőállomány jellemzői (faállomány-, lágyszárú vegetáció-, egészségi állapot, genetikai mintázat) meteorológiai adatok talajfauna vizsgálatok A közeljövő feladata a mintaterületek bővítése a cseres-kocsánytalan tölgyes illetve az erdősztyepp klímában. EMMRE: Országos Fénycsapda Hálózat 1961-től 1968-tól különvált: Erdészeti Fénycsapda Hálózat, Növényvédelmi Fénycsapda Hálózat Erdészeti Fénycsapda Hálózat erdők rovarkártevőinek és rovarfaunájának vizsgálata Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztálya az Erdészeti Állomásokon végzett hosszú távú vizsgálatok a repülő rovarok szezonális egyedszám változásának mérésére állandó mintahelyeken az ország 23 pontján, naponta márciustól decemberig begyűjtött időszakban repülő rovarok számának vizsgálatával a populációk előretörését, stagnálását, illetve visszaszorulását követi nyomon erdővédelmi előrejelzések (pl. a gyapjaslepke ázsiai rasszának felbukkanását valószínűleg majd ez jelzi elsőként) erdővédelmi, rovartani, ökológiai, faunisztikai, állatföldrajzi, etológiai kutatások 7

8 Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat csapdái 2. Országos Erdőállomány Adattár digitális, régebbi adatai zömmel papíron az ország erdeinek sokféle szempontot figyelembe vevő, gazdálkodási célú aktuális leltára adatgazda: ÁESZ (Állami Erdészeti Szolgálat) kb tól eleinte 15-20, majd 10 évente, erdőrészletenként szintenkénti bontásban fafajok elegyaránya, eredete, átlagos magassága, kora, fatermési osztálya, az erdőrészletre: területe, tengerszint feletti magassága, fekvése, talajtípusa, hidrológiai viszonyai, az állomány záródása Az adatok igénylése iránti kérelem a gazgatosag/nyomtatvanyok_erd oldalról letölthető formanyomtatványon nyújtható be 8

9 Korlátozott adattartalommal a oldalon ingyenesen hozzáférhetők a fenti adatok 9

10 3) Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) kialakítása: Szent Vadvilág Megőrzési Intézetben, 1993 óta a vadászterületek és vadgazdálkodók azonosítására szolgáló legfontosabb adatokat tartalmazza: vadászatra jogosultak címtára vadfajonként a vadállomány mennyiségében bekövetkezett változások adatai (vadállománybecslés és vadgazdálkodási jelentés) trófeabírálati adatok a fenntartandó legkisebb és fenntartható legnagyobb vadállomány létszámok vadgazdálkodási körzetenként. vadvédelmi és vadgazdálkodási bírságokat kirovó határozatok vadgazdálkodási egységek (több mint 1200) határainak digitális térképi adatbázisa és a szöveges határleírások (M = 1 : vagy 1 : ) 10

11 11

12 4) Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, NBmR Biológiai Sokféleség Egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítése feltárják a hazai élővilág sokfélesége csökkenésének okait a rendszer kiépítése 1987-ben kezdődött a monitorozó munka 11 projekt köré szerveződik projekteken belül a meghatározott célok elérésére különböző, alkalmas objektumokat választottak ki (komponensek: élőhelyek, életközösségek, fajok) a monitorozó munka szabványosítása érdekében az egyes komponensekre vonatkozóan részletes útmutatók, ún. protokollok készültek mintavételi helyszínek kiválasztása vizsgált változók mintavételi módszerek mintavételi gyakoriságra 12

13 NBmR folytatás 11 projekt I. Védett és veszélyeztetett fajok monitorozása II. Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása III. Magyarország élőhelyeinek felmérése, térképezése és monitorozása IV. Inváziós fajok monitorozása V. Erdőrezervátumok kezelt lombos erdők monitorozása VI. Kis-Balaton élővilágának monitorozása VII. Dráva életközösségeinek monitorozása VIII. Szikes élőhelyek monitorozása IX. Száraz gyepek monitorozása X. Hegyi rétek monitorozása XI. Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek monitorozása (Natura 2000) NBmR folytatás A NBmR által jelenleg monitorozott komponensek a következők: élőhelyek növénytársulások, védett növényfajok, inváziós növényfajok, mohák, nagygombák emlősök (kisemlősök, északi pocok, denevérek, ürge, güzüegér, pelék) kétéltűek hüllők halak vízi makroszkopikus gerinctelenek szitakötők, nappali lepkék, éjszakai nagylepkék, talajfelszíni ízeltlábúak, egyenesszárnyúak A kapcsolódó regionális monitorozó programok keretein belül további élőlénycsoportokat is vizsgálnak a területek sajátosságainak megfelelően (pl. madarak, puhatestűek, pókok, tegzesek, algák, zooplankton). 13

14 NBmR folytatás Élőhelyek monitorozása: 125 db 5x5 km-es négyzet került kijelölésre a természetvédelem, a regionális problémák és az általános táji reprezentáció szempontjainak figyelembe vételével térképek 1: léptékben készülnek Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á- NÉR): az élőhely-típusok meghatározása, besorolása és térképezése az élőhelyek térképezését 10 évente kell megismételni Élőhelyek monitorozása 14

15 5. Magyar Madártani Egyesület Monitoring Programjai Legjelentősebb állományfelmérő és monitoring programjai: Mindennapi Madaraink Monitoring (MMM) Ritka és Telepesen Fészkelő Madarak Monitoring (RTM) Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) A terepi- és adatközlő munkákban évente sok száz önkéntes vállal aktív szerepet, akiknek munkáját a területi koordinátorok és a Monitoring Központ irányítja 15

16 16

17 6. Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA Program) A magyarországi természetes növényzeti örökség és a táj tájökológiai aktuális térképe és adatbázisa cél: a hazai természet-közeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése az ország nagy léptékű, aktuális élőhely-térképének és élőhelyadatbázisának elkészítése és gondozása a felmérésben 199 térképező vett részt (botanikus kutatók, oktatók, tanárok, természetvédelmi szakemberek, diákok) között összesen több mint hatszögben dokumentálták 86-féle növényzeti típus előfordulását és a táj 17-féle tulajdonságát Ilyen nagyságrendű, egyszerre ennyi embert foglalkoztató vállalkozásra a botanikus-természetvédő szakmában Magyarországon még nem került sor A Magyarországot lefedő dbból álló MÉTA-kvadrát hálózat 1 kvadrát: 35 km 2 A piros hatszögek a MÉTA 35 hektáros felmérési egységei, db 17

18 MÉTA (folyt.) 35 km 2 -es kvadrátok, benne 35 ha-os hatszögek Élőhelyenként: a természetessége, kiterjedése a hatszögön belül, foltmintázat, a környezet hatása, az elszigeteltsége, veszélyeztető tényezők. 35 ha-os hatszögenként: ökorégiós besorolás, parlagok aránya, inváziósokkal borított terület aránya, van-e legeltetés, kaszálás, potenciális vegetáció. 35 km 2 -es kvadrátonként: az egyes élőhelyek altípusai, változatai, az élőhelyeket veszélyeztető inváziós fajok és a veszélyeztetés mértéke, átjárhatóság, az élőhelyek regenerációja három különböző szituációban. MÉTA (folyt.) a térképezés során az ország teljes területéről, aktuális terepi felmérés alapján készült dokumentáció a MÉTA adatbázis és térkép maradéktalanul lefedi a mai ország területét, így minden táj, minden egyes község határának növényzeti értékei reprezentálva vannak részletesen felmérték a természetes és természetközeli gyepeket, mocsarakat, vizes élőhelyeket, őshonos fafajú erdőket, cserjéseket csak vázlatosan dokumentálták a szántókat, mezőgazdasági területeket, településeket, faültetvényeket, ipari területeket 18

19 7) Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) térinformatikai adatbázis a hazai természetvédelem alapvető adatbázisa fejlesztés alatt áll adatait az NBmR szolgáltatja biotikai adat: élő szervezetekre és életközösségekre (növény-, állattársulások) vonatkozó előfordulási és egyéb termvéd. jelentőségű tulajdonságukra jellemző adatok: pl. faj előfordulási térkép vegetációtérkép cönológiai felvétel 19

20 TIR folyt. 20

21 21

22 Védett értékek védett természeti területek országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek országos jelentőségű, ex lege védett természeti területek helyi jelentőségű védett természeti területek védett természeti értékek barlangok egyéb élettelen természeti értékek védett és fokozottan védett növény és állatfajok adatok, térképek a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján: 22

23 23

24 Országos jelentőségű védett területek Helyi jelentőségű védett területek 24

25 25 i á l l a p o t s z e r i n t F o r r á s : V i d é k f e j l e s z t é s i M i n i s z t é r i Helyi jelentőségű védett területek

26 26

27 Ember adatok Népesedés, demográfia Oktatás, képzettség, képességek, készségek Aktivitás, foglalkoztatás Kultúra, rekreáció, művészet Hozzáférés alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz, kisebbségek helyzete Közösségi tudat, identitás, társadalmi beágyazottság, bizalom, kötődés a lakóhelyhez, a természethez fűződő viszony Politikai/közösségi részvétel, közösségi munka, civil aktivitás Devianciák 27

28 Ember: tény adatok tény adatok: objektív módon mérhetőek: KSH adatbázisok évi népszámlálás T-STAR adatbázis KSH tematikus évkönyvek lakosság egészségi állapotával kapcsolatos adatok stb. TeIR stb. KSH adatbázisok: évi népszámlálás A évi népszámlálás adatai kiinduló adatként használhatók a következő tematikáknál: demográfiai adatok háztartások, családok adatai a társadalom rétegződése munkát keresők, munkanélküliek foglalkoztatás, napi ingázás fogyatékosok helyzete területi adatok: településsorosan tartalmazza a legfontosabb demográfiai, foglalkoztatási, háztartási és települési adatokat 28

29 KSH adatbázisok 29

30 KSH T-STAR adatbázis KSH T-STAR adatbázis: 30

31 KSH adatbázisok: tematikus évkönyvek, adatbázisok A KSH tematikus évkönyvek, adatbázisok jórészt a T-STAR adatbázis adatainak további részleteit tartalmazzák. A főbb témacsoportok is ennek megfelelően alakulnak: Népesség, népmozgalom Életszínvonal Társadalomstatisztika Lakás, kommunális ellátás, környezetvédelem Egészségügy Foglalkoztatottság Makrogazdasági statisztika Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) létrehozó: VÁTI (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság) az ország népessége, gazdasága, épített, táji és természeti környezete állapota, területi jellemzői a területfejlesztési, területrendezési, településfejlesztési és településrendezési tervek, szöveges és térképi dokumentumok bemutatása 31

32 32

33 Ember vélemény típusú adatok vélemény-típusú adatok: empirikus adatfelvétel, pl. kérdőívek Eurobarometer Európai Parlament az Európai Unió tagállamaiban rendszeresen rendel közvélemény-kutatásokat. pl. hogyan látják az európaiak az éghajlatváltozást vagy a jelenlegi gazdasági helyzetet, mit gondolnak az európai választásokról Magyar Gallup Intézet: (politikai közvélemény kutatás) TÁRKI 33

34 TÁRKI Társadalomtudományi Adatbank a TÁRKI Adatbank Magyarországon az egyetlen nyilvános társadalomkutatási adatarchívum, amely empirikus társadalomkutatási adatbázisokat, gyűjt, tárol és terjeszt digitálisan adatgyűjtemények többsége felmérésből származó ún. survey adatbázis, de az állományban szerepelnek más típusú adatgyűjtemények is (pl. történelmi statisztikák, népszámlálási adatok, stb.) az állomány gyarapodásának egyik fő forrása a TÁRKI Zrt. adatfelvételei, felmérései A TÁRKI Zrt. Adatfelvételi Osztály: országos kérdezőbiztosi hálózat működtetése rendszeresen vizsgálják a lakosság, a háztartások, önkormányzatok és a vállalatok körülményeit, döntéseit, fogyasztói magatartását. TÁRKI Társadalomtudományi Adatbank 34

35 35