A biológiai sokféleség monitoringja

Átírás

1 A biológiai sokféleség monitoringja

2 A monitoring és céljai Hosszabb időtávon rendszeres időközönként ismételt, szabványos módszerekkel történő megfigyelés Céljai: Az élővilág egységei (populációk, társulások, társulás-komplexek) sajátságainak, viselkedésének természetes viszonyok között történő nyomon követése A természetes fluktuációk, illetve változási trendek rögzítése Valamilyen ismert vagy előrebecsült környezeti változás élővilágra gyakorolt várható hatásának vizsgálata A hazai monitorozó tevékenység kijelölését a következő fő szempontok befolyásolják: Védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése Valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen vagy közvetett hatásának vizsgálata

3 Kihívások Helyszínek kiválasztása (kis és nagyléptékben is!) Mérési módszertan meghatározása (óriási viták!) Esetleges utólagos módosítások (összehasonlíthatóság vs jobbító szándék) Adatok kezelése és felhasználása Adatok megőrzése Adatok megosztása (Kivel? Kivel ne?)

4 A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer 1992 Rio a biológiai sokféleség fontossága, és fenyegetettsége Jogszabályi kényszerek: A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (1995. évi LXXXI. Tv.) A természet védelméről szóló évi LIII. Törvény

5 Szervezeti felépítés

6 A monitorozandó objektumok Ritka, védett élőlények/társulások Gyakori, jellemző élőlények, társulások, invazív fajok Valamilyen tevékenység, vagy környezeti változás által közvetlenül veszélyeztetett élőlények és együtteseik A választott csoportok: élőhelyek, növénytársulások, védett és inváziós növényfajok, mohák, nagygombák, emlősök, kétéltűek, hüllők, halak, vízi makroszkopikus gerinctelenek, szitakötők, nappali lepkék, éjszakai nagylepkék, talajfelszíni ízeltlábúak, egyenesszárnyúak Eltérő monitorozási stratégiákat igényelnek! 1997: tíz kötetes könyvsorozat (1999: +1 kötet)

7 NBMR Élőhely-térképezés Á-NÉR (Általanos Nemzeti Élőhelyosztályozási Rendszer, 1997) Nagyobb kategóriákba vonja össze a társulásokat A teljes táj térképezéséhez készült, 1: :25000 lépték A jellegtelenedés, nem leírt társulások nem jelentenek problémát Nagyon elterjedt a használata, afféle lingua franca Folyamatosan fejlődött, jelenleg használt verzió: A Kőszegi-hegység Á-NÉR alapú élőhelytérképe Forrás: Keszei Balázs Balogh Lajos

8 Adatok, felhasználás Óriási mennyiségű, különböző formátumú és felbontású adat Egységes informatikai rendszert igényel DE decentralizált, önállóan fejlődő információs gócok együttműködésével Részrendszerek közti adatkompatibilitás és konvertálhatóság Metaadatok-az adatoknak kereshetőnek, lekérdezhetőnek, elemzésekben felhasználhatónak kell lennie Fejleszthetőség és karbantarthatóság A TIR Biotikamoduljába kerülnek az infók (nagyközönség számára NEM hozzáférhető )

9 Néhány tanulság 2005-ből Jóval nagyobb falat lett, mint várták szakemberhiány A beérkezett adatok, jelentések rendezésére, minőségük azonnali ellenőrzésére nem volt idő és kapacitás Át kellett térni a regionális koordinációról a központira Rétegzett mintavételi stratégia a leghatékonyabb Az intenzív munkavégzés szervezésének, egyeztetésének hatékony módja az egyes komponensekre vonatkozó, szűkebb szakmai munkaértekezletek összehívása

10 Mire használták a NPI-kaNBMR adatokat? Natura 2000 területek kijelölése szakhatósági feladatok ellátása védetté nyilvánítás (TK bővítés, TT kijelölés, ex lege lápok kijelölése) természetvédelmi, élőhely-regenerációs beavatkozások tervezése fajvédelmi programok lelőhely pontosítás, új lelőhelyek Víz Keretirányelv víztest kijelölés vízügyi beavatkozások tervezése invazív fajok elleni védekezés kezelési tervek

11 Natura 2000

12 Mi a Natura 2000? Az EU-ban konkrét jogszabályok szintjén a természetvédelem két irányelvre épül: A madárvédelmi irányelv (1979) általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme Az élőhelyvédelmi irányelv (1992) fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása A Natura 2000 hálózat részei: különleges madárvédelmi területek (SPA) és különleges természetmegőrzési területek (SAC) Jelölőfajok, ill. jelölő élőhelyek alapján lettek kijelölve területek (Mo. 21%-a)

13 Mi a Natura 2000? A Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden tevékenység tiltott!! Inkább a támogatás/ösztönzés oldalról közelít (bár a tagállamokra van bízva a konkrét megvalósítás) Ésszerű korlátozások az adott jelölő faj/élőhely érdekében A helyi sajátságokra szabott kezelési tervek készítése előírás Az eredmények felméréséhez, esetleges módosításokhoz szükséges a bevezetett korlátozások/kezelési előírások hatásának rendszeres felmérése

14 Az Élőhely-védelmi irányelv előírásai a monitoring kapcsán (17. cikkely) (01/02/03): az irányelvnek megfelelő jogszabályok létrehozása, a Natura 2000 területek rendszerének kialakítása (07/08/09): a meglévő adatok alapján a védeni kívánt élőlények helyzetének felmérése (13/14/15) ismételt felmérés, a már megalapozott protokoll szerint, a Natura2000 kapcsán hozott intézkedések helyességének felmérése Nem határoz meg konkrét módszertant!!! Itthon többnyire az NBMR alapján

15 A jelentés tartalma (a struktúrára és működésre vonatkozóan)

16 Nemzetközi jellemzők A kezelések értékeléséhez nem vonnak be kontroll területeket, de a Natura2000 területeken kívül is gyűjtenek adatokat az élőhelyekről és fajokról Cél, hogy a monitorozás eredményeit felhasználják a cselekvési tervek hatékonyabbá tételéhez (adaptív menedzsment) Országos(biogeográfiai) léptékbena kiterjedésijellemzők monitorozásához főként a trendeket monitorozzák Az élőhelyek strukturális és funkcionális sajátságainak lokális felmérése már a hatás-monitorozás felé mozdul el A monitorozandó változók kijelöléséhez általánosan és élőhelyenként is definiálják a kedvezőtermészetvédelmi helyzetet, mint elérendő (fenntartandó) állapotot (ez nincs pontosan definiálva!)

17 Kedvező természetvédelmi állapot Ezt valahogy meg kell fogni indikátorváltozók Főleg olyan indikátorokra van szükség, amelyek a kezelésekre érzékenyen reagálnak Adott élőhely alapvető működését, jellemzőit, regenerációs potenciálját, stb. is figyelembe kell venni (ld. helyi kezelési tervek) A kontrollt az adott élőhelynek a Natura2000 területen kívül eső foltjai képviselik

18 Az indikátorváltozók kiválasztása Az alábbi tulajdonságokat kell rögzíteni: az élőhely lényegi sajátosságainak (kedveztermészetvédelmi állapot) a megléte, a zavarásokra adott válaszok, a leromlottság foka, a regenerációra és a hosszú távú fennmaradásra való képesség; Küszöbértékek kijelölése az egyes élőhelyekre megfogalmazott kedvező természetvédelmi állapot alapján Standardizálás: élőhelycsoportokraegységesített monitorozási adatlapok Robosztus változók, mérésük vagy becslésük terepen történik A tipikus fajok monitorozása részben extenzív, részben intenzív monitorozás keretei között zajlik a tipikus fajokon kívül (a negatív indikáció koncepciója szerint) az élőhelyre nézve kedvezőtlen hatású fajok is bekerülnek, különös tekintettel az inváziós növényekre

19 A 2006-os jelentések Megtalálhatóak a termeszetvedelem.hu oldalon (fajonként/élőhelyenként) Vonatkozó jogszabályok Felmérések Élőhely-kezelések (hol, mekkora területen) Veszélyeztető tényezők Akciótervek Sok esetben based on expert opinion ( ) A madárvédelemmel kapcsolatos jelentések elkészítésében oroszlánrészt vállal a magyar Madártani Egyesület

20 Őrségi Nemzeti Park monitoring programjai 26 védett növényfaj, az ürge, kétéltűek és hüllők, kisemlősök, nappali lepkék, a magyar tarsza, egyenesszárnyú közösségek, vízi gerinctelenek, halak növénytársulások, élőhelyek Magyar tarsza (Isophya costata)

21 Erdészeti monitoring Üzemtervek Erdőrezervátumok Erdővédelmi Hálózat

22 Miért van szükség hosszú távú erdőmonitoringra? Egy ember tudományos karrierje Egy ember élete Erdészettudomány a kezdetektől

23 Erdészeti üzemtervek Archív üzemtervek: a legkorábbiak az 1700-as évek végén (pl. Bükk-hg) 1800-as évek végétől minden állami tulajdonú erdőre 1930-as évektől MINDEN erdőre 1970-es évektől egységes tartalommal, tízévente Modern üzemtervek: Az erdészeti üzemtervek kezdettől fogva térinformatikai rendszerként, térképpel készültek! Számítógépes állományokban Térinformatikai rendszerben (ált. DigiTerrában)

24 Az erdészeti üzemtervek tartalma A faállomány fajösszetétele (az egyes fajok borítással, vagy fatömeggel súlyozott arányát), jellemzőit (fatérfogat, magasság, növedék, stb.) A termőhely 6 fő jellemzőjét: vízellátottság, talajmélység, genetikai talajtípus, fizikai talajféleség, lejtőszög és kitettség Az elvégzett munkálatok leírását (kitermelt faanyag faja, térfogata, kitermelés módja stb.) Üzemtervi részletlapok 1980-as évek Fajösszetétel 1934 Aggteleki-karszt

25 Jelenleg: körzeti erdőtervek Ugyanúgy 10 évre szólnak Erdőrészlet szintű információ az aktuális viszonyokról A következő 10 év teendői, korlátozások Egyeztetni kell pl. a természetvédelmi hatósággal A területekre vonatkozó általános leírások és statisztikák ingyenesen letölthetőek: t_szakteruletek/erdotervezes/korz_erd Aktuális üzemtervi térkép (Google műholdkép alapon):

26 Erdőrezervátum monitoring az erdőrezervátum olyan törvényi oltalom alatt álló erdőterület, amelynek egy jól meghatározott részén az ún. magterületen engedélyezett kutatás kivételével minden emberi tevékenységet beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes fejlődési folyamatai hosszú távon szabadon érvényre juthassanak és tanulmányozhatóvá váljanak Kettős cél! Természeti folyamatok érvényesülése Ezek megfigyelése Magyarországon a kijelölés: 1993 (63 db rezervátum) Vizsgálatok kezdete (néhány kivétellel) Koordinátor: MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet

27

28 Hierarchikus szervezet Nem minden rezervátumban van lehetőség ugyanolyan mélységben vizsgálódni Ezért három szint: Eseménykövetés Célirányos kutatás Hosszútávú vizsgálatok

29 Eseménykövetés Célja a faállomány, a talaj, a növényzet nagy léptékű természetes változásainak nyomon követése, jelentősebb természetes bolygatások hatásának dokumentálása (Standovár 2002). Továbbá: - helyi szintű kapcsolattartás évenkénti néhány napos ellenőrző jelenlét ("ránézés") - erdőtörténet/napló írás - az észlelhető fontosabb erdődinamikai folyamatok jelzése - megóvás, természetvédelmi kezelési előírások betartásának ellenőrzése. Állandó bejárási útvonal és megállók (térképen, vagy GPS-koordinátákkal rögzítva) Minden ponton fotósorozat (lehetőleg körpanoráma) Állomány- és rezervátum szintű adatlapon jellemzik A terület történetét eleve rögzítik, követik a történéseket (rendkívüli veszélyeztető tényezők, bolygatási események) 2-5 évente ismételt bejárás

30

31 Hosszú távú vizsgálatok, Rácshálóban Állandósított mintakörökben (középen betonvas karó + fákon festékjelzés) Felmért adatok Talaj Újulati és cserjeszint Lágyszárú szint erdő+h+á+l+ó Vár-hegy erőrezervátum pontháló és fajösszetétel

32 Faállományszerkezet Álló fák (élő és holt) A mintavételi pont 10 m-es sugarába eső, 5 m-nél magasabb, VAGY5 cm-nél nagyobb mellmagassági átmérőjű fák + (beleértve az álló holt faegyedeket is) Fafaj Mintaponttól mért távolság Polárkoordináta Kerület (K 1,3 ) (cm) -> Átmérő Magasság (m) néhány pontban Eredet (mag/sarj) Szociális helyzet Holtfa-minősítés (lábonszáradt/csonk; becsült magasság) + holtfa jellemzői

33 Célirányos vizsgálatok Kiegészítő jellegű Csak adott hely(ek)en A hosszú távú vizsgálatok során felmerült, illetve egyéb kérdésekre Példák: faállomány-szerkezet és különféle fajok kapcsolata A fényviszonyok hatása a lágyszárú szintre Lékfejlődés, lékdinamika

34 Jelenlegi állás 8-10 rezervátum felmérése van készen, vagy folyamatban Az ismétlést el kellene kezdeni 2014-ben A kutatás támogatása évente változó, de főleg egyre kevesebb nem igazán megfelelő/biztosított a finanszírozás Túl sok rezervátum, túl részletes felmérések Viszont sok kutató és egyetem kapcsolódott be kívülről

35 Erdővédelmi Háló Fák egészségi állapota országosan, nemzetközi módszertan szerint 1996-tól 1 alkalom/év, augusztus első fele Mintaterületenként változó számú minimum 50, maximum 200 mintafa egészségi állapotát rögzítik Adatok (123 paraméter minden növényi testtájról ): az elszíneződés és lombvesztés jellege, kiterjedése az ágelhalások és törzskárok, valamint a gyökfőben előforduló károsodások mértéke és jellegzetességei Fotódokumentáció: tipikus egészséges + egy beteg fa Minden évben összesítés készül

36 Néhány eredmény Nincsenek összefüggő, országos kiterjedésű erdőpusztulások DE valamennyi állománytípusban rendszeresen előfordulnak kisebbnagyobb, abiotikus és biotikus eredetű károsodások Legjelentősebb károsítások: a gyapjaslepkeországos gradációja Az északi-középhegységi bükkösök állapota jelentősen jobb, mint a nyugati illetve délnyugati országrészben lévőké (aszály!) A fenyőkön országszerte különféle kórokozók jelentkeznek a tűleveleken, hajtásokon A lucfenyő állományokban a szú-és a viharkárok okoztak nagyobb veszteséget

37 Madár-monitoring Megfigyelés Gyűrűzés Jeladó-rendszerek

38 Történet Magyarországon a madarak előfordulására vonatkozó rendszeres adatgyűjtés a 19. század első felében kezdődött (Petényi János Salamon ) 19. sz. második fele: Herman Ottó (önkéntesekkel országos megfigyelőhálózat) Hatására 1894-ben Magyar Ornithológiai Központ létesült (I. világháborút követően Magyar Madártani Intézet) Elsősorban vonulás-kutatás (gyűrűzési eredmények) és ritkaságok A 2. világháborúban a legtöbb adat megsemmisült, csak az nem, ami megjelent nyomtatásban 2002-ben végleg megszűnt a Madártani Intézet, ma feladatait az MME látja el Utóbbi években pályázatokból számos internetes-alapú oldal, részben a szakmai, részben a laikus közönségnek

39 Megfigyelés Egyéni és NP akciók is (ősszel és télen egyidőben végzett ún. sas-szinkron, daruszinkron) MME Monitoring Központ fogja össze Különböző programok: Ritka és telepesen fészkelő madárfajok (RTM) Vízimadár Online adatbázis Fehér gólya fészek adatbázis ODÚ adatbázis Fecskefigyelő adatbázis Mindennapi Madaraink Monitoringja Télen SAS-szinkron, ősszel daru-szinkron

40 Mindennapi Madaraink Monitoringja Önkéntesek 2,5 km 2 -es területen, évente 3 alkalommal, 25 kijelöltből kiválasztott 15 db megfigyelési ponton figyelik meg a látott és hallott madárfajokat Véletlenszerűen sorsolt területek Évente kétszer, fészkelési időszakban (ápr. 15 -máj. 10; máj jún.10), kettő között, min. két hét 5 perces időtartam alatt kell a hallott, vagy látott madarak faját és mennyiségét feljegyezni a megfigyelési pont 100 méteres sugarú körzetében Külön kell feljegyezni a 100 m sugarú területen belül feltehetően fészkelő fajok egyedeit a terület felett átrepült egyedeket (leszállás nélkül átrepült) a 100 m-en kívül észlelt fajok egyedeit

41 Mindennapi Madaraink Monitoringja Szeles, esős időben nincs értelme Előre meg kell adni, milyen fajokat ismer fel biztosan az illető csak ezeket veszik figyelembe Élőhely-térképezést is végeznek a pontok környezetében A trendek a honlapon nyilvánosak (mmm.mme.hu)

42 Gyűrűzés A vonuláskutatás alapja Magyarországon 1908 óta A madár megfogása után a lábára számmal ellátott gyűrű kerül Tulajdonságok és gyűrűszám rögzítése (nem, kor, állapot, méretek) Központi adatbázis (ma már nemzetközi szinten) Visszafogásokból lehet a mozgásra következtetni Amit nem lehet könnyen hálóval megfogni, általában fiókakorban gyűrűzik Legújabb gyűrűk színesek, messziről is leolvashatóak 312 madárgyűrűző, évi kb. 200 ezer gyűrűzés Eredmények: Magyar Madárvonulási Atlasz (2009) Forrás: (Galéria)

43 Műholdas jeladó A vonuláskutatás modern eszközei Általában napelemmel működnek Kis tömegűek (20-22 g) GPS elven működnek, a műholdról lehet letölteni az adatokat Nem marad örökre a madáron, ha nem pusztul el, néhány év után leveszik Előnye: nagyon pontos és részletes adatok Hátrányai: kicsi mintaszám, drága (üzemeltetés is) Nem csak madarakon, emlősökön, sőt, viperákon is használnak hasonlót

44 Geolokátor A nappali világosságnak a Föld eltérő helyein mutatkozó időbeli különbségeiből számítják ki a madár helyzetét Fényintenzitás-érzékelőt, beépített órát, hosszú élettartamú gombelemet, valamint az adatok tárolására alkalmas memóriát tartalmaznak A geolokátorok tömege mindössze 0,6 gramm Kistestű madarakra! Pl. fecskére Nem küld jeleket, vissza kell fogni a madarat Forrás: greenfo.hu Forrás: Magyar Szó Online

45 Közösségi kezdeményezések Vadonleső: Madárfészek-webkamerák (viselkedéskutatás, népszerűsítés Sas Big Brother )

46 A biodiverzitás monitoringgal kapcsolatos főbb gondok Óriási a jelentősége, DE Folyamatosság finanszírozás kérdése! Eredményeket csak hosszú távon hoz Országos / európai szintű programokra van szükség, amelyeknek hosszú távon biztosított a finanszírozása Megismételhetőség sok esetben nincs objektív rendszer (madaraknál, növényeknél fajfelismerés, élőhelyek besorolása, stb ) Modellek látszólagos helyettesítő szerepe