!"#$"%&'(%$)*$+,-'./01&'23)4-5,31$6+4)' %$,5,-6' '

Átírás

1 !!!!!!!!!!!!!"#$"%&'(%$)*$+,-'./01&'23)4-5,31$6+4)' %$,5,-6' '!! "#!$%%&'()%*$+),!-.*/01-1+.!1-!&!%&,234*&0%&4),!.4.+*3&5&01,)46! 7.%89/0$-$4&,!.%:-.*/01-1+.!!!!!!!!!! A1%.'14610D!I.'!&#!G"JK!-.'!&#!G<+2(&3!L3#)00-$*!4.'!7.%.%!&!,3&;A$46?&4!-#.+.(%:!347)+'$M32!7.%5&-#4$%$-$1+0D!!!!!

2 Tartalomjegyzék Bevezető Modul: Jogszabályi háttér A jogalkotás mozgatórugói (Történeti áttekintés) Vonatkozó Európai Uniós Iráelvek, nemzeti szintű szabályozások Épületek Energiahatékoságáról szóló Iráelv és annak átdolgozása (EPBD+Recast) Az energia-végfelhasználás hatékoságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló iráelv (ESD) Nemzeti Energiahatékosági Cselekvési Tervek (NEEAP) A megújuló energiából előállított energia támogatásáról szóló iráelv (RED) Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP-ok) Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó iráelv (CHP) Energiahatékosági Iráelv (előkészületben) Magyarország épületenergetikai célkitűzései Új Széchei Terv Magyarország Nemzeti Reform Programja (NERP) Nemzeti Energiastratégia Magyarország II Nemzeti Energiahatékosági Cselekvési Terve a időszakra Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása Bevezetés Történeti háttér és általános áttekintés Európai áttekintés és néhá releváns EU támogatási forma A fejlesztési bankok, a nemzeti kormáok és a kereskedelmi bankok szerepei A hagyomáos és alternatív finanszírozási módok, helyi finanszírozási rendszerek kidolgozása Hagyomáos modellek Modul: Technológiák és projektmegvalósítás Költséghatéko technológiák felújításokhoz Kis tőkeigéű, azonnal végrehajtható intézkedések Tőkeigées, gazdaságossági elemzést igélő intézkedések Fal, tető és padló hőszigetelések Nyílászárók tömítése (légzárás) és cseréje Fűtés, hűtés, világítás és vízhasználat optimalizációja Szellőztetés/ Légtechnika Megújuló energiaforrások felhasználása Költséghatékoság és a különböző technológiák optimális kombinációja Projektelőkészítés, kivitelezés Épület energetikai értékelés

3 3.2.2 Projekt tendereztetés és beszerzés Szerződéskötés A projekt megvalósítása, üzembe helyezés, a karbantartás és ellenőrzés Modul: Lakossági szemléletváltozás Hogyan tervezzünk lakossági kampáokat a tudatformálás érdekében? Kivel működjünk együtt a kampá megvalósítása során? Milyen üzeneteket és eszközöket szabad alkalmazni? Hogyan készítsünk hosszú távú lakossági kommunikációs tervet? Modul: Jó gyakorlati példák Jó gyakorlati példák Magyarországon Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása Modul: Technológiák és projektmegvalósítás Modul: Lakossági szemléletváltozás Releváns jó gyakorlati példák más országokból Modul: Lakossági szemléletváltozás EU szintű jó gyakorlati példák Melléklet: Prezentációk Modul: Jogszabályi háttér Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása Modul: Technológiák és projektmegvalósítás Modul: Lakossági szemléletváltozás Melléklet: Kiegészitő információ Lista a vonatkozó nemzeti jogszabályokról Lista a vonatkozó nemzeti hatóságokról és Energiaügyi ügynökségekről, az energiahatékosággal foglalkozó szervekről..169 Finanszírozási-pályázati lehetőségek a lakosság számára: Minősített vállalkozók és kivitelezők listája Energetikai szakértők elérhetősége Energiahatékosággal foglalkozó Nonprofit Szervezetek

4 Bevezető A Trainrebuild projekt az első Intelligens Energia Európa (Intelligent Energy Europe) projekt, amelynek a célja, hogy mind az ingatlantulajdonosoknak, mind a helyi önkormázatoknak képzést újtson lakóépületek energiahatéko felújításában, annak érdekében, hogy áttörést újtó stratégiákat és gyakorlatokat promotáljanak a meglévő épületek energiafogyasztásának forradalmasítása érdekében. Számos energiahatéko felújitási sikertörténet lehetőséget mutat be az innovációra, jobb életre, pénz megtakarításra. Az innováció magában foglalja az ingatlantulajdonosok szerveződését, partnerség kialakítását a helyi önkormázatokkal, valamint a belső építészeti kivitelezést, technológiákat, pénzügyi eszközöket, okos monitoringot. A Trainrebuild képzési szakaszai 11 EU Tagállamban kerülnek megszervezésre, lehetőséget újtanak a következő generációs elképzelések interaktív megbeszélésére, valamint hogy hogyan fogjanak össze a gondolati vezetők a gyakorlati szakemberekkel az európai energiahatéko lakás mozgalom felgyorsítása érdekében. Ez magában foglal képzési szakaszokat az ingatlantulajdonosoknak és a helyi önkormázatoknak. A helyi önkormázatok számára újtott képzések öt országban kerülnek megrendezésre: Bulgáriában, Franciaországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában. Ez a helyi önkormázatok részére kidolgozott képzési eszköztár a következő 4 modult tartalmazza a következő fejezetek szerint: Szakmapolitikai és jogszabályi háttér (1. Modul), az energiahatéko felújítások finanszírozása (2. Modul), technológiák és projektek végrehajtása (3. Modul), és állampolgárok bevonása (4. Modul). A dokumentum szintén tartalmaz jó gyakorlati példákat az egyes modulokhoz kapcsolódóan. Ez a helyi önkormázatok számára kidolgozott eszköztár az önkormázatok képviselőinek készült, akik részt vesznek a nemzeti képzésben. Azonban egy egyedülálló referenciadokumentumként is használható más önkormázatok képviselőinek is, akiket érdekel a lakóingatlanok energiahatéko felújítása és az ebben a témában újtott segítség az állampolgárok részére, illetve használható minden egyéb további mellékes képzés során. Ez a képzési eszköztár el kívánja érni EU szerte a helyi önkormázatok képviselőit. Ezért az általános angol elvű változaton kívül 5 tagállami elvi verzió készül, azokban az országokban, ahol a helyi önkormázatok részére képzés kerül megrendezésre. Az adaptált változat ország specifikus információkat és jó gyakorlati példákat is tartalmaz. Az ingatlantulajdonosoknak és a helyi önkormázatoknak készült képzési eszközöket egy online képzési közösség (Build-Up Training Community) is támogatja. A Trainrebuild szintén kezdeméezte az Európai Képzési Fórumot (European Training Forum) az Európai Bizottság és a privát szektor társ-elnöklésével. Ez minden energiahatéko felújítások stratégiájának tanításával foglalkozó szakembereknek újt lehetőséget, hogy tapasztalatot cseréljenek és segítsenek az EU-nak az ambiciózus energia megtakarítási és megújuló energia célkitűzések elérésében. 4

5 1. Modul: Jogszabályi háttér 1.1 A jogalkotás mozgatórugói (Történeti áttekintés) Az emberi hatásra bekövetkező klímaváltozás napjainkra bizoossá vált. A jég- és hófelületek felgyorsult olvadása, az átlaghőmérséklet és a tengerszint emelkedése, a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint a hőhullámok, viharok, áradások növekvő gyakorisága illetve a megnövekedett csapadékmeniség, mind a klímaváltozás jelenségei. Kevés időnk maradt arra, hogy visszafordítsuk a megváltoztathatatlant. A jelenlegi klíma- és energiapolitikák, valamint gazdasági fejlődés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátása világszerte tovább fog növekedni. Szigorú és hatéko megelőzési intézkedésekkel, új és már elérhető technológiákkal, az akadályokat megszüntető ösztönzőkkel azonban még megvan az esélyünk arra, hogy 2030-ra a jelenlegi szint alá csökkentsük a globális kibocsátásokat. A kibocsátás meniségének ban tetőznie kell, és 2050-re le kell csökkennie az 1990-es szint 50%-ára. Ameniben ezt nem sikerül elérnünk, nagy valószínűséggel elvétjük a lehetőségét annak, hogy a természet és az emberiség nagyobb megrázkódtatás nélkül alkalmazkodhasson a megváltózó klímához. Az Európai Unió élen jár a cselekvésben. Az Európai Bizottság 2000-ben indította el az Európai Éghajlatváltozási Programot (European Climate Change Programme - ECCP), annak érdekében, hogy beazonosítsa az üvegházgázok kibocsátásának költséghatéko módszereit. Ennek egyik első fontos lépéseként 2005-ben elindult az Európai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS), amelynek keretében az erőművek és a nagyobb ipari kibocsátók (összesen an) CO2 kibocsátási kvótát kaptak. Az ETS egy piaci mechanizmus, ahol a fel nem használt kvótameniséget a cégek eladhatják azon cégeknek, akik többet bocsátottak ki, mint ami a Nemzeti Kiosztási Tervben számukra kiosztásra került. A rendszer hatékoságának további növelése érdekében a légiközlekedés és a közúti közlekedés is beemelésre került a rendszerbe. A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák (Carbon capture and storage - CCS) támogatása, a kutatás-fejlesztés és az adaptációs támogatások szintén az ECCP részét képezik. További rendelkezések vonatkoznak: Az autók energiahatékoságának növelésére; Az épületek energiahatékoságának növelésére; A megújuló energiahordozók aráának növelésére; A szemétlerakók metánkibocsátásának csökkentésére. Az Európai Unió eziráú lépései közül kiemelkedik a Klíma- és Energia csomag, amelyet 2008-ban fogadtak el, és amelyben 2020-ra a következő célokban állapodtak meg: Az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 20%-kal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest (ameniben más fejlett országok is csatlakoznak a vállaláshoz, abban az esetben 30%- kal); 5

6 Az energiahatékoságot fokozni kell, 20%-os energiamegtakarítást kell elérni; A megújuló energiahordozók aráát 20%-ra kell növelni; A közlekedés üzemaag felhasználásának 10%-a bioüzemaagból kell, hogy származzon. 1.2 Vonatkozó Európai Uniós Iráelvek, nemzeti szintű szabályozások A klímaváltozás elleni küzdelem az Európai Unió kiemelt prioritása. A Bizottság stratégiákat, iráelveket és egyéb jogszabályokat kezdeméez az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére és az energiabiztonság növelésére, valamint az energiahatékoságra és a megújuló energiahordozók használatára vonatkozóan is. Ilyenek a következők: Iráelv az energiafelhasználó termékek körezetbarát tervezésére vonatkozó követelméek megállapításának kereteiről (Eco-design Directive 2005/32/EK); Rendelet a háztartási és irodai berendezések készenléti üzemmódban mért energiafogyasztásának csökkentéséről (2008/1275/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi iráelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó körezetbarát tervezési követelméek tekintetében történő végrehajtásáról (2009/107/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi iráelvnek a beépített előtét nélküli fécsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek körezetbarát tervezési követelméei tekintetében történő végrehajtásáról (2009/245/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi iráelvnek a nem iráított féű háztartási lámpákra vonatkozó körezetbarát tervezési követelméek tekintetében történő végrehajtásáról (2009/244/EK); Rendelet a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi iráelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékoságára vonatkozó körezetbarát tervezési követelméek tekintetében történő végrehajtásáról (2009/278/EK); Iráelv a 92/75/EGK tanácsi iráelvnek a háztartási hűtőszekréek, fagyasztók és ezek kombinációi energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 94/2/EK iráelv módosításáról (Labelling Directive 2003/66/EK); Iráelv a hasznos hőigéen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról (Cogeneration Directive /8/EK); Az energia-végfelhasználás hatékoságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló iráelv (ESD /32/EK); Épületek Energiahatékoságáról szóló Iráelv (EPBD 2002/91/EK) és annak átdolgozása (EPBD Recast 2010/31/EK); Iráelv a megújuló energiából előállított energia támogatásáról (RED 2009/28/EK). 6

7 1.2.1 Épületek Energiahatékoságáról szóló Iráelv és annak átdolgozása (EPBD+Recast) A megiévő épületek többsége energiapazarló, az Európai Unióban ezen épületek felelősek az energiafelhasználás 40 és a szén-dioxid kibocsátás 36%-áért. Éppen ezért az EPBD és annak megfelelő végrehajtása kulcsfontosságú a 20%-os üvegházgáz kibocsátás csökkentési és 20%-os energiahatékoság növelési célok elérésében. Emellett az EPBD fontos az energiabiztonság növelése és az építőipari munkahelyek teremtése céljából is. Az EPBD négy legfontosabb pontja: Az épületek energiahatékoságának mérését segítő módszertan kidolgozása és bevezetése; Energiahatékoságra vonatkozó minimumkövetelméek kidolgozása és alkalmazása új épületek és 1000m 2 -nél nagyobb alapterületű épületek felújítása esetén és ezen követelméek időszakos felülvizsgálata; Energetikai tanúsítási rendszer bevezetése meglévő és új épületek számára, középületek esetében pedig a tanúsítvá jól látható helyen történő kihelyezési kötelezettsége; A fűtő- és légkondícionáló berendezések rendszeres felülvizsgálata. Az EPBD rendelkezései közül több is jelentős hatással van a helyi szintre. Az alábbiakban a fontosabbakat soroljuk fel ezek közül, de hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzeti sajátosságok miatt ezen helyi feladatok és szerepkörök eltérhetnek. A nemzeti szabályozásnak megfelelően előmozdítani az EPBD rendelkezésinek megvalósulását helyi szinten; az adminisztratív keretek megteremtése helyi szinten ameniben a nemzeti szabályozás azt előírja; ameniben szükséges, helyi szabályozás kialakítása az EPBD elemeinek téleges megvalósításának elérése érdekében; tulajdonjog változása esetén az energetikai tanúsítvá meglétének ellenőrzése; energiastratégia és cselekvési terv kidolgozása, amely energiahatékosági célokat, határidőket és a célok elérését támogató kereteket ad meg; a lakosság tájékoztatása és tudatosságának növelése energiahatékosági kérdésekben; kezdeméezni a köz-és magánszféra együttműködését (PPP); az energiaauditok és szigetelési beruházások támogatása (nem feltétlenül csak pénzügyi eszközökkel); az energiatanúsítváok kihelyezése a középületekre, jól látható helyre; a jól bevált gyakorlatok megosztása nemzeti és nemzetközi szinten is. Az EPBD átvétele és megvalósítása során az Európai Bizottság felismerte, hogy az iráelv egyes rendelkezései pontosításra szorulnak valamint az energiahatékosági elvárásoknak szigorodniuk kell. Ennek megfelelően 2010 májusában elfogadásra került az EPBD átdolgozott változata. Az új iráelv főbb pontjai és a különbségek az EPBD-hez képest a következők: A tagállamoknak terveket kell kidolgozniuk a közel nulla energiaigéű épületek számának növelésére közepére össze kell, hogy állítsanak egy listát az ezen épületek felé történő 7

8 átmenetet segítő pénzügyi és egyéb ösztönzőkről úgymint technikai, pénzügyi támogatás, kölcsönök, kamattámogatások stb; A tagállamoknak az energetikai tanúsítváok kibocsátásának részletesebb és szigorúbb szabályozását és ennek működését és a tanúsítváok korrektségét ellenőrző rendszert kell kidolgozniuk; A tagállamoknak lehetőségük van olyan energiahatékosági célokat meghatározni, amelyek a meglévő épületállomá közel nulla energiaigéű épületek iráába történő átalakítását célozzák; Az Iráelv szabályainak való nem megfelelést a tagállamok büntethetik Az energia-végfelhasználás hatékoságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló iráelv (ESD) Mivel a helyi önkormázatok a piac jelentős szereplői az ESD iráelv ezt a szintet azonosítja be az energiahatékosági tevékeségek legfontosabbikának és úgy véli, hogy egyfajta követendő példaként a helyi önkormázatoknak kell a folyamat élére állniuk, tájékoztatniuk, alakítaniuk és befolyásolniuk kell az érdekelt feleket, hogy növekedjen az épületek energiahatékosága. Az iráelv alapvető célja az energiafelhasználás gazdaságosabbá és hatékoabbá tétele a következők szerint: Célok, ösztönzők meghatározása, és azon intézméi, pénzügyi és jogi háttér megteremtése, amelyek hozzájárulnak az energiahatéko megoldások elterjedését gátló piaci téezők felszámolásához.; Az energetikai szolgáltatások fejlődését és elterjedését, az energiatakarékossági programok és egyéb energiahatékoságot növelő programok sikeres működését segítő körülméek megteremtése. A közszférának jó példával kell elől járnia, az energiahatékoságot javító intézkedéseket kell elfogadnia, tájékoztatnia kell az állampolgárokat és az üzleti szektort is ezen intézkedésekről és segíteniük kell a meglévő jó gyakorlatok elterjesztését. A helyi önkormázatoknak kezdeméezniük kell az olyan pénzügyi megoldások használatát, mint a harmadik feles finanszírozás vagy az energiateljesítmé alapú szerződések, közbeszerzéseikbe pedig be kell építeniük energiahatékosági szempontokat az elektromos berendezések és felszerelések valamint a járművek esetében Nemzeti Energiahatékosági Cselekvési Tervek (NEEAP) Az ESD 14. cikkelyének megfelelően elsőként 2007-ben, majd 2011-ben és 2014-ben minden tagállamnak el kellett készítenie Energiahatékosági Cselekvési Tervét és be kellett újtania az Európai Bizottságnak. Az első Cselekvési Tervben 2007-re minden tagállamnak meg kellett állapítania egy minimum 9%-os nemzeti energiatakarékossági célt 2016-ra vonatkozóan és egy 2010-re vonatkozó köztes célt. Az ESD-vel összhangban ezeket a célokat az iráelvben meghatározott végső energiafelhasználók összes felhasználása alapján szükséges számítani. 8

9 Az iráelvnek megfelelően a közszféra példamutatása, a tudatosság növelése, a felhasználók fogyasztási szokásainak megváltoztatása és az energetikai szolgáltatások piacának előmozdítása hangsúlyos szereppel kell, hogy bírjanak a tervekben. A szektoronkénti célok esetében az épületek és az energiahatékosági felújítások kérdésköre minden tagállamnál kiemelt szerepet kapott A megújuló energiából előállított energia támogatásáról szóló iráelv (RED) Ezen iráelv egy általános keretet ad a megújuló energiahordozók felhasználásához, ezáltal hozzájárul az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséhez illetve a fenntartható közlekedési módok elterjedéséhez. Annak érdekében, hogy az Európai Unió 2020-ra tett két vállalása, azaz hogy a megújuló energiahordozók részesedése a végső energiafelhasználásból 20%, a közlekedés energiafelhasználásából pedig 10% legyen, az iráelv tagállamonként kötelezően elérendő célokat határozott meg. Az iráelv a tagállamok számára az épületek terén is tartalmaz kötelezettségeket. Ezek a következők: december 31-ig, ahol releváns, elő kell írni a megújuló energiahordozók (távfűtést és - hűtést is beleértve) minimális aráát új épületek és a nagyobb felújítás alá kerülő meglévő épületek esetében; A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy 2012 januárja után az újonnan épülő középületek (és a meglévő nagyobb felújítás alá kerülő épületek is) jó példával járjanak elől a megújuló energiahordozók alkalmazásában; A tagállamoknak építési szabályozásukkal is népszerűsíteniük kell a megújuló energiákat használó, valamint a jelentős energiafelhasználás-csökkenést jelentő fűtő- és hűtőrendszereket; A tagállamoknak elsősorban a legalább 85%-os hatásfokú biomassza átalakítási technológiákat kell támogatniuk a háztartási és közületi fogyasztóknál és a legalább 70%-os hatásfokúakat az ipari felhasználóknál; A tagállamoknak bátorítaniuk kell a hőszivattyúk (elsősorban az ökocímkével rendelkező berendezések) alkalmazását Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP-ok) A megújuló energiahordozókra vonatkozó iráelv értelmében június 30-áig minden tagállamnak be kellett újtania az Európai Bizottsághoz a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét, amelynek léege, annak bemutatása, hogy az adott ország hogyan tervezi elérni a 2020-ra számára meghatározott százalékos célkitűzést. A tagállamok a három fő szektor, a közlekedés, az áramtermelés és a fűtés-hűtés területén mutathatják be, hogy hogyan tervezik felszámolni a meglévő adminisztratív és technológiai (pl. hálózat rugalmassága) akadályokat. 9

10 1.2.6 Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó iráelv (CHP) A kapcsolt energiatermelés fontos része az Európai Unió energiahatékosági koncepciójának és jelentősen hozzájárul a szén-dioxid csökkentési tervek eléréséhez is. Az elektromos áram és a hőenergia együttes előállítása energiatakarékos és az energiaellátás biztonságát is javítja. A kapcsolt energiatermelésre vonatkozó iráelv fő célja az ilyen létesítméek építésének és üzemeltetésének népszerűsítése. Az iráelv rövidtávon konszolidálja a már meglévő létesítméek működését és hozzájárul új létesítméek létrehozásához. Hosszú távon megteremti a nagy hatékoságú kapcsolt energiatermelés keretét, ezáltal is előmozdítva a szén-dioxid kibocsátás csökkentését Energiahatékosági Iráelv (előkészületben) 2001 júniusában az Európai Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Unió tartani tudja a 2020-ra vállalt 20%-os energiahatékosági célkitűzését. Az új Iráelv tervezete arra kéri a tagállamokat, hogy az egész energiaszektorra kiterjedően határozzák meg energiahatékosági rendelkezéseiket. A főbb pontok az alábbiak: A közszféra jó példával kell, hogy elől járjon, új épületek építése illetve régi épületek felújítása esetén, valamint termékek és szolgáltatások beszerzésénél magas energiahatékosági előírásokat kell alkalmazzon; A tagállamoknak fel kell számolniuk az energetikai szolgáltatások piacán meglévő akadályokat, népszerűsíteniük kell az ilyen szolgáltatásokat, javítaniuk kell az energetikai tanúsítás helyzetén és tudatosságnövelő akciókat kell végrehajtaniuk stb. 1.3 Magyarország épületenergetikai célkitűzései A magyarországi energetikával összefüggő célkitűzések és stratégiák számos helyen megfogalmazzák az energiahatékoság fontosságát, mint az energiafüggőség csökkentésének eszköze, a gazdaság élénkítésének lehetősége, és ez által munkahely teremtési lehetőség. A legfontosabb célokat a következő dokumentumok tartalmazzák: Új Széchei Terv Az ÚSZT Zöldgazdaság fejlesztési programja energiahatékoság terén a legnagyobb megtakarítási lehetőséget a lakóépületek, háztartások, önkormázatok, és közintézméek terén kívánja elérni 1. Az energiahatékosági intézkedések a beruházások által munkahelyet teremtenek, fellendítik a gazdaságot és csökkentik az energiafüggőséget. A program szerint elengedhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosítása a lehető legtöbb területen. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia megközelítően 40%-át az épületeinkben használjuk el, ennek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2-1 ÚSZT

11 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földhasználatot. Az energiaszámlák a családok és a közintézméek költségvetésének egyre nagyobb háadát teszik ki. A magyar fűtési energiafelhasználás, és a velejáró CO2-kibocsátás akár 85%-a is megtakarítható egy komplex és alaposan kidolgozott felújítási program révén. Az energiahatékoság javításával reális költségen, nagyfokú primer energiafogyasztás takarítható meg, ezért a terület jelentős potenciállal bír. Az energiahatékosági fejlesztések céljai: Az Energiahatékosági (energiatakarékossági) Program célkitűzései egységes keretbe foglalják a lakóépületeket, a középületeket, és az ipari létesítméeket, az energiahatékoságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatéko új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. A program célja egy, a korábbiaknál léegesen nagyobb áteresztő képességű energiahatékosági beruházásokat ösztönző rendszer koncepciójának kidolgozása Magyarország Nemzeti Reform Programja 3 (NERP) Magyarország 2020-ra a megújuló energiaforrások részaráának 14,6 százalékra növelését, 10 százalékos teljes energiamegtakarítást, valamint az EU emissziókereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 százalékos növekedését tűzi ki célul. A célok elérése érdekében a kormá a kormáprogramban és az Új Széchei Tervben meghirdetett módon energiahatékosági programokat indít, támogatja a zöld gazdaságfejlesztést és törekszik a körezeti biztonság megteremtésére, a hatéko természeti erőforrás-gazdálkodás elősegítésére. Támogatási intézkedések: Az energiafogyasztás csökkentése érdekében több szektorra kiterjedő épületenergetikai intézkedésekre kerül sor, beleértve az állami és önkormázati tulajdonban lévő épületek energetikai felmérését, továbbá, iparosított technológiával épült lakóépületek, a későbbiekben az állami és önkormázati, lakóépületek energiahatéko felújítását. A programban felvázolt intézkedések: a) Az Épületenergetikai Stratégia kijelöli a Komplex Épületenergetikai Program céljait, és meghatározza a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket b) Állami és önkormázati tulajdonban lévő épületek energiafogyasztásának és energetikai állapotának mérésére iráuló adatszolgáltatási és adatfeldolgozási rendszer létrehozása c) Iparosított technológiával épült lakóépületek komplex energia-hatéko felújítása és új energiahatéko építés ösztönzése d) Ipari szereplők (kiemelten KKV-k), valamint közfeladatot ellátó, de nem közintézméi épületek komplex energia-hatéko felújítási tevékeségének támogatása e) Az épületek hőigéének mérséklésére iráuló intézkedések kiegészítéseként- az energiafogyasztás csökkentése, a következő beavatkozási területeken: Önkormázatok 2 ÚSZT Magyarország Nemzeti Reform Programja 11

12 Lakossági felhasználás Szolgáltatás Ipar Közlekedés, szállítás Mezőgazdaság Nemzeti Energiastratégia 4 Az ellátásbiztonság növelésének leghatékoabb és legeredméesebb, rövid távon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékoság javításán keresztül. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primerenergia-felhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Az energiahatékoság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomá 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelméeknek, az ará a középületek esetében is hasonló. Ezért a meglévő épületállomá különös tekintettel a középületekre felújítása prioritás. Energiastratégia célja az épületállomá fűtési energiaigéének 30%-kal való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós célokkal összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. Ezáltal a hazai primerenergia-igé több mint 10%-kal lesz csökkenthető. A magyar energetika jellegéből adódóan az energiatakarékosság és az energiahatékoság javítását prioritásként kell kezelni, hiszen ebben rejlik a legnagyobb potenciál a primerenergia-igé szinten tartására és az importfüggőség csökkentésére. A legnagyobb energiahatékosági potenciál az épületek felújításában és a fűtés-hűtési rendszerek modernizálásában rejlik. A felhasználás stabilizációja a lakossági fogyasztás esetében legalább 30%-os energiahatékoság javulást igéel. Ez főképp épületenergetikai programok sikeres teljesítése esetén érhető el, illeszkedve ezzel az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU Iráelvéhez, amely az épületenergetika területén határoz meg energiahatékosági követelméeket a tagállamok számára. Az energia-végfelhasználás hatékoságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/32/EK Iráelvnek való megfelelés érdekében is szükséges energiahatékoság javítást célzó intézkedések foganatosítása. Az épületenergetikai programoknak azonban nem csak a hőtechnikai szempontokra kell kitérniük, hanem komplex projektek formájában magukba kell foglalniuk a megújuló energiaforrások integrálását, a fűtési rendszerek és a világítás korszerűsítését, illetve olyan infokommunikációs technológia alapú szolgáltatások fejlesztését és bevezetését, amelyek kimutathatóan hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez és az energiahatékoság növekedéséhez. 4 Nemzeti Energiastratégia 12

13 1.3.4 Magyarország II Nemzeti Energiahatékosági Cselekvési Terve a időszakra A októberben elfogadott terv a ig terjedő időszakra fogalmaz meg intézkedéseket, melyekhez eszközöket is rendel. Energiamegtakarítási intézkedések a lakossági ágazatban: a) Élhető Panel Felújítási Alprogram: távhőigé mérséklése az iparosított technológiájú lakóépületekben: Komplex beruházások a távhővel ellátott (elsősorban iparosított technológiával épült) meglévő épületekben: hőszigetelés, ílászáró csere, mérés szerinti elszámolás, hőközpontok korszerűsítése, hőszivattyú, napkollektor alkalmazások. - ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram folytatása; - Egyedi mérések, mini hőközpontok alkalmazása a távhőszolgáltatásban; - Épületenergetikai követelméek alkalmazása és szigorítása; - Épületek energetikai tanúsítváának elterjesztése; - Energiahatékosági szaktanácsadói hálózat működtetése. b) Mi Otthonunk felújítási Alprogram: Egyedi és központi fűtésű lakóépületek (családi és társasházak) hőigéének mérséklése: Komplex beruházások az egyedi és központi fűtéssel ellátott (elsősorban hagyomáos technológiával épült) meglévő épületekben: hőszigetelés, ílászáró csere, hőtermelés (kazánok) korszerűsítése, megújuló energiatermelés alkalmazása: hőszivattyú, napkollektor alkalmazások. - A évi NEP program, majd az épületek egyéb energiahatékoság növelő programjának folytatása, beleértve a Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Alprogramja keretében biztosítható támogatásokat. - Új energiahatéko lakóépületek építése; - Hagyomáos technológiával épült lakóépületek komplex energetikai felújítása; - Háztartási kazánok energiahatékosági követelméeinek a meghatározása, és időszakos felülvizsgálata; - Energiahatékosági szaktanácsadói hálózat működtetése; - Energiahatékosági oktatási-képzési aagok; - Háztartási kazánok, gázbojlerek és klímák eco címkézése. c) Áramtakarékos Háztartások Program: Háztartási villamosenergia-igé mérséklése. Világítás, háztartási gépek, stand-by fogyasztás, smart metering - smart grid rendszerek - Támogatások újtása a kiemelt energiahatékoságú A címkéjű háztartási hűtőgépek, háztartási fagyasztógépek és egyéb háztartási gépek vásárlásához, a régi készülékek cseréjéve; - Energiatakarékos világító berendezések (kompakt fécsövek) elterjesztése; - Egyéb nem nevesített energiatakarékossági programok folytatása, beleértve a ZBR rendszer alprogramjait. 13

14 d) Megújuló Közintézmé Alprogram: Középületek hőigéének mérséklése komplex energiahatéko beruházásokkal, Komplex beruházások a távhővel ellátott (elsősorban iparosított technológiával épült) meglévő épületekben: hőszigetelés, ílászáró csere, mérés szerinti elszámolás, hőközpontok korszerűsítése, hőszivattyú, napkollektor alkalmazások. - Közintézméek energiatakarékos felújítása (ÚSZT pályázati mechanizmus); - Az energia-felhasználás mérséklésének ösztönzése a Regionális Operatív Programokban. e) Közintézméek villamosenergia-igé mérséklése: Világítás, irodatechnikai berendezések, stand-by fogyasztás, smart metering - smart grid rendszerek; - Közintézméek energiatakarékos felújítása (ÚSZT pályázati mechanizmus). Energiahatékoságra vonatkozó rendeletek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékoságáról (lásd fentebb) 2. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Amely meghatározza, hogy milyen épületekre terjed ki a energetikai jellemzők meghatározásának kötelezősége. Megadja a jellemzők kiszámításának módszerét, tervezési adatokat ad a számításkor használható értékekre. Meghatározza a betartandó követelmé értékeket. Bemutatja az épületek alternatív energiaellátásának megvalósíthatósági elemzésének módszerét /2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról január 1-től kötelező alkalmazni, azaz az épületek energetikai jellemzőit tanúsítani a következő esetekben: a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. A rendeletben leírják a tanúsítás részletes szabályait, tartalmát, a tanúsítást végzők személyét. A tanúsítást kötelezően új építésű ingatlanoknál az építéskor kell elkészíttetni az építtetőnek legkésőbb a használatbavételi engedélyig. Az építtető lehet magánszemély, vagy vállalkozás is. Ellenérték fejében történő tulajdon átruházáskor az eladónak a szerződés megkötéséig, a vevőnek át kell adnia. Az egy éven túli bérbeadás esetén a tulajdonosnak kötelező bemutatnia a bérlőnek. A rendelet bemutat egy tanúsítvá mintát. A tanúsítvá tíz évig érvées. 14

15 2 Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása 2.1 Bevezetés A teljes meglévő európai épületállomá fejújítása hatalmas kihívást jelent. Különösen, ha megpróbáljuk hasznosítani az ezen a területen meglévő teljes tudásaagot. Leginkább a finanszírozási kérdések tűnnek egy megmászhatatlan hegynek, amellyel meg kell küzdenünk. Először is, hogy komplexitásában megértsük, másodszor pedig, hogy a meglévő tudásunk segítségével megvalósítsuk. A rengeteg bevont résztvevő közül a helyi hatóságoknak különleges szerepe van. Nagy számukból és helyzetükből adódóan összekötő szerepük van a lehetséges támogatók (állam, bankok, üzleti szféra) és azok között, akiknek szükségük lenne az ingatlanjaik felújítására (tulajdonosok, főbérlők). A Közép- és Kelet-Európai régióban van erre a legnagyobb szükség, mivel itt az épületek túlomó többsége magántulajdont képez (Magyarországon például a lakóépületek 96%-a van a magántulajdonosok kezébe). A tréningaagnak ezen modulja lépésről lépésre mutatja be, hogyan tudják használni a helyi hatóságoknak dolgozó szakemberek a meglévő tudásaagot újfajta finanszírozási módszerek kialakításához. Ezáltal a helyi hatóságok betölthetik a szükséges katalizátor szerepet a finanszírozók és a végfelhasználók között. Ebben a szerepben fenntarthatóbb és megfizethetőbb finanszírozási módokat tudnak ajánlani a közép és/vagy alacso jövedelmű háztartások számára. A helyi hatóságok könebben felmérik a helyi igéeket, így a finanszírozási modelleket is jobban tudják adaptálni. Megérteni, megtervezni, kivitelezni Történeti háttér és általános áttekintés Az UNEP 2009-ben a koppenhágai klímacsúcs (UNFCCC CoP 15) előtt jelentette meg az Energiahatékoság és a Pénzügyi Szektor című jelentését 5, amely szerint az energiahatékosági beruházások pénzügyi konstrukcióinak kidolgozása mögötti legnagyobb hajtóerő még mindig a közszféra. A szerepvállalás mértéke ugyanakkor szerte a világon változó és nem korlátozódik a fejlődő országokra. Ugyanebben a jelentésben szerepel, hogy a magánszektor pénzügyi intézetei (kereskedelmi bankok) ugyan szintén nagy érdeklődést mutatnak ez irába, egyesek a kölcsönzés következő arabáája névvel is illetik a területet, egyelőre azonban nem sikerült elérni azt a szintet, hogy az energiahatékosági beruházások pénzügyi-befektetési szempontból vonzóak legyenek. A jelentés készítői ezért ki is jelentik, hogy a lehetőségekhez mérten a magán pénzügyi szektor igen kis mértékben vesz részt ilyen iráú beruházások támogatásában

16 Az IPCC jelentése szerint 6 az építőipari ágazat által kibocsátott szén-dioxid menisége nőni fog, a es 9 milliárd tonnáról 2030-ra milliárd tonnára (az alkalmazott növekedési szcenárió függvéében). A Közép-Európai Egyetemen (CEU) (3CSEP) végzett kutatás szerint a legnagyobb CO2 kibocsátási és energiafogyasztás-csökkentési potenciállal az építőipari szektor rendelkezik 7. Ezt az IPCC 2007-es vizsgálata is megerősíti, amely szerint 2030-ra a jelenlegi szinthez képest 30%-os energiafogyasztás-csökkentés érhető el, gyakorlatilag negatív költséggel, amely minden szektor közül a legnagyobb potenciált jelenti. Az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmée (UNFCCC) és a Kyotoi Egyezmé alapján, több úgynevezett rugalmas megvalósítási, gyakorlatilag pénzügyi módszert alakított ki. 8 Ilyenek a következők: Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism -(CDM) Együttes Végrehajtás (Joint Implementation(JI) A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR): A nemzetközi kibocsátás kereskedelem keretein belül. A ZBR t Magyarország és a Cseh Köztársaság is sikerrel alkalmazta, a bevételeket a lakóingatlanok felújítására használták. A ZBR két alapvető szabálya a következő: ha a Kyotoi Egyezmében részes fél gazdasága fejlesztése során nem meríti ki az üvegház hatású gázok számára megszabott kibocsátási kvótáját, a megmaradt egységeket (AAU-k) eladhatja egy másik Részes félnek. Az ebből származó jövedelmet azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére iráuló projektekre és/vagy beruházásokra kell felhasználnia. Magyarország és a Cseh Köztársaság példája jól mutatja, hogy menire szoros a kapcsolat a globális és helyi befektetések között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésének érdekében Európai áttekintés és néhá releváns EU támogatási forma Európa mindig is és most is vezető szerepet vállal az energiahatékosági és megújuló energiaforrások használatára iráuló törekvésekben Az Európai Körezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint 1990 és 2010 között a teljes üvegházhatású gáz kibocsátás 15.5%-kal csökkent. Ez a csökkenés azonban elsősorban a Közép- és Kelet-Európai régió gazdasági szerkezetátalakításának köszönhető, melyre a 90- es évek elején került sor. Annak érdekében, hogy ez a trend ne forduljon meg az Európai Uniónak, tagállamainak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak is meg kell erősíteniük részvételüket az ezt előmozdító ügyek támogatásában

17 Ezen célok megvalósulásának elősegítésére létrejött számos Uniós szintű támogatási program és mechanizmus. A helyi hatóságok számára relevánsak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), a Fenntartható Városfejlesztési Beruházásokat Támogató Közös Európai Kezdeméezés (JESSICA), az Intelligens Energia Európa (IEE) és az Európai Helyi Energiahatékosági Támogatás (ELENA) technikai segítségújtó kezdeméezés óta az EU12 tagállamok a számukra megítélt ERDF támogatások 2%-át költhetik energiahatékosági és épület-felújítási célokra. Sajnálatos módon ennek a 2%-nak átlagosan mindössze egyharmadát fordították épületekre. Az ERDF által adott támogatási összegek a nemzeti és regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül kerülnek folyósításra, így sok múlik egyrészt az ügynökségek által meghatározott prioritásokon, másfelől pedig a kormázati prioritásokon is. A helyi hatóságok folyamatosan kommunikálnak az ügynökségekkel és a kormázattal is, így pozitívan befolyásolhatják a források felújításokra fordításának aráát óta az ERDF költségvetésének már 4%-a költhető el a tagországokban erre a célra. (az EU12 vonatkozásában ez 6%-ot jelent). A fő prioritások a következők: szociális lakhatási vállalatok és társasházak támogatása, alacso jövedelmű és marginalizált közösségek támogatása. A Közép- és Kelet-Európai régióban ezek a szociális lakhatási vállalatok gyakorlatilag nincsenek jelen (aráuk minimális), ezért ezek kialakítása is célja lehet a támogatásoknak, másrészt az alacso jövedelmű háztartás is támogathatók, ellentétben azokkal a támogatásokkal, amelyek kizárólag technikai fejlesztésekre adhatók. Az ERDF támogatások felhasználhatóak közvetlenül a felújítások költségeinek kifizetésére. Az Egyesül Királyságban például szociális lakásépítő vállalatok kifizetésére használták a támogatást, mely társaságok kijelölt épületeket újítottak fel. Ezek az épületek az óta egyfajta bemutató lakásokként is funkcionálnak, felhívva a közösség figyelmét a lehetőségre. Ezekben a bemutatólakásokban sokszor az építő cégek alkalmazottai laknak, vagy bérlik azokat. A vállalatok szerveznek úgynevezett ílt napokat is, melyek során bárki közelebbről is megnézheti a felújított lakásokat, illetve beszélgethet a lakókkal a tapasztalataikról. Minden egyes projektvezetőnek (adott esetben egy helyi hatóság) rendelkeznie kell társfinanszírozással, amely projektenként eltérő mértékű. Az épület felújításokra költhető ERDF keret a következő pénzügyi tervezési időszakban ( ) várhatóan növekedni fog (egyesek szerint 20%). Bővebb információért forduljon a területileg illetékes fejlesztési ügynökséghez 11. Az Európai Bizottság az Európai Befektetési Bankkal és az Európai Tanács Fejlesztési Bankkal közösen bevezette a JESSICA támogatási rendszert, amely lehetővé teszi a tagországok számára a rendelkezésre álló strukturális alapjuk átcsoportosítását egy visszaforgatható alapba, segítve ezzel a városi területeken eszközölt befektetéseket. Bármely tagország vagy régió hozzájárulhat az úgynevezett Urban Development Fund Városi Fejlesztési Alaphoz, amelyhez a nemzetközi pénzintézetek hozzájárulásukat adhatják. Más befektetők is csatlakozhatnak, ide értve a helyi hatóságokat is, amelyek területet és épületeket is apportálhatnak, nem csak direkt pénzügyi támogatást. Az így kialakult Városi Fejlesztési Alap befektetési tőkét képez, illetve hitelt és hitelgaranciát újt többek között energiahatékosági projektekhez, amelyek részei az úgynevezett Integrált Városfejlesztési Tervnek. Az Európai Befektetési Bank technikai segítséget is újt a helyi hatóságoknak m

18 Az Intelligens Energia - Európa program nagy hasznára válhat a helyi önkormázatoknak, mind a szellemi mind pedig a gyakorlati tudás és jó példák átadásának terén (mint a TRAINREBUILD projekt is). A program a projektek elszámolható költségeinek 75%-át fedezi, de a projektekben legalább 3 ország, 3 egymástól független szervezetének kell részt vennie. Kutatási és beruházási projektek nem támogathatók, és kiemelkedő fontosságú, hogy az összegyűjtött tudásaag alkalmazható legyen más országokban és régiókban is. A projekteknek innovációs elemet is tartalmazniuk kell, valamint hozzáadott tudást, értéket kell létrehozzanak. Kiemelkedő fontosságú az innovativitás azon módszerek megtalálásában, amelyekkel elérhető, hogy az energiahatékoság és megújuló energiaforrások használata között fő fejlődési irávonallá váljon. Egy sikeres IEE projekt számára a változatos és a viszolag nagyszámú és változatos partnerből álló konzorcium szinte már alapfeltétel, valamint szükség van egy proaktív, ugyanakkor a többi partnerrel együttműködő koordinátorra is, többek között az esetleg fennálló kulturális és szakmai különbségek kezelésére is. Mivel a támogatott IEE projektek több száz pályázatból kerülnek kiválasztásra, annak a helyi önkormázatnak, amely részt akar venni a programban, jó felkészültségű szakemberekkel s megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie (szakértők, pályázatírási szakértelem, elvtudás, hálózatépítés, konzorciumi munka, projekt menedzsment ismeretek stb.). Mindemellett jó kapcsolatokat kell, hogy ápoljanak a körezetvédelmi, akadémiai szervezetekkel és szakmai tanácsadó szervekkel is. A pályázati ötletet emellett érdemes összevetni az IEE adatbázisával, mivel már megvalósult ötleteket nem támogat a program. 13 Ezen kívül helyi önkormázatok segítségére lehet még az ELENA technikai segítségújtó program is, amelyet az Európai Bizottság támogat aagilag az IEE-n keresztül. A programot az EIB és a KfW Csoport (német kormázati tulajdonban lévő fejlesztési bank) menedzseli; célja, hogy a helyi önkormázatok technikai kapacitását fejlessze, hogy azok sikeresen dolgozzák ki energiahatékosági és megújuló energiafejlesztési programjaikat. Ez a lehetőség elsősorban azon önkormázatok számára hasznos, amelyek kis- és közepes méretűek, illetve hiát szenvednek belső erőforrásokban, melyekre szükségük volna nagyobb és átfogóbb programok megvalósításához ig 14 projekt kapott támogatást. Az önkormázatok az ELENA programot használhatják még olyan programok megvalósításához is, amelyekben épület felújítási célok valósulnak meg, vagy a távfűtés korszerűsítését segítik elő A fejlesztési bankok, a nemzeti kormáok és a kereskedelmi bankok szerepei Ahogyan az előző fejezetből világossá vált, az önkormázatoknak sok és sokféle partnerrel kell együtt dolgozniuk, ha az épületek felújítását kívánják népszerűsíteni, és ennek megvalósításához aagi és/vagy technikai segítséget is igébe kívánnak venni, vagy ha meg akarják ismerni a mások által már bevezetett finanszírozási módszereket. Ezen résztvevők közül a nemzetközi és európai fejlesztési bankok szerepe kevésbé ismert, ezért most ezen szervezetek bemutatásával folytatnánk. A nemzetközi fejlesztési bankok aktívan részt vesznek az energiahatékoság és a megújuló energia felhasználás népszerűsítésében, mind nemzeti mind európai szinten, sokszor együttműködve egymással is. Általában nem közvetlenül a célcsoportokkal dolgoznak együtt, sokkal inkább a kereskedelmi

19 bankokon keresztül érvéesítik a támogatásokat. Például kedvező hitel/finanszírozási feltételeket biztosítanak a helyi kereskedelmi bankoknak, így azok közvetlenül tudnak projekteket finanszírozni. A fejlesztési bankok által újtott támogatások, eszközök intézméenként és programonként is nagymértékben különbözőek lehetnek. Még ezzel a támogatással együtt is a kereskedelmi bankok zöld portfóliója sokkal kisebb sajnos, mint egyéb portfólióik. A nemzeti fejlesztési bankok gyakran játszanak hasonló szerepet, mint a fent említett nemzetközi intézméek, egyedül vagy több bank konzorciumban. Az előzőekben már említett intézméek mellett (EIB, CEB, KfW) két másik bank is előtérbe kerül még nemzeti szinten, az International Finance Corporation (IFC), a Világ Bank csoport tagja, valamint az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) Az IFC koordinálta 2008-ig az igen sikeres Magyar Energiahatékosági Társfinanszírozási Programot (HEECP), amely kereskedelmi bankoknak újtott kedvező feltételű hiteleket, amelyek így hasonlóan kedvező feltételekkel tudtak hitelezni az ingatlantulajdonosok szövetségeinek (a társasházakban lakó tulajdonosokat tömörítő szervezet). A beruházási program 2005-ben például 23 millió USD befektetést eszközölt. 15 Az EBRD jelenleg futó projektje például a Bulgáriában működő Lakossági Energiahatékosági Hitelprogramot (Residential Energy Efficiency Credit Line - REECL), amelyet az Európai Bizottsággal és a Bulgáriai Energiahatékosági Ügynökséggel közösen hoztak létre. A rendszer a helyi bankokon keresztül biztosít lehetőséget a tulajdonosoknak, vagy tulajdonosi szövetségeknek kedvező hitelek felvételére és támogatások igélésére. A tulajdonosok akkor igéelhetik a támogatásokat, ha sikerrel hajtották végre az energiahatékosági projektet, amelyet a REECL finanszírozott a helyi bankokon keresztül. A programban meghatározzák a lehetséges beszállítókat, kivitelezőket és technológiákat is. A REECL támogatások azután kerülnek folyósításra, hogy egy független szakértő megvizsgálta az energiahatékosági projektek megvalósulását. A program várhatóan 2014-ig tart. 16 A fejlesztési bankok programjaihoz képest, a nemzeti támogatási programok megbízhatósága és következetessége elég gyenge, még akkor is, ha a legtöbb nemzeti kormá elkötelezett az energiahatékosági és megújuló energiafejlesztési programok mellett. A nemzeti támogatási rendszerek gyakran átpolitizáltak, kötelező és önkéntes elemeket tartalmaznak, évről évre nagymértékben változnak vagy helyettesítődnek más programokkal és nagyban függnek a költségvetési helyzettől.. Habár a főbb támogatási iráok nem szoktak drasztikusan megváltozni a támogatási rendszerek nagyon változékoak. Ez állandó omás alatt tartja az energiahatékosági felújítások piacát. Mindezek miatt, figyelembe véve, hogy ezen támogatások igen fontosak az alacso jövedelmű háztartások számára (ezt a későbbi fejezetekben részletezzük a támogatási modellek fejezetnél), a helyi önkormázatoknak lehetőségük van a saját kormáuk által bevezetett rendszereken túllépni, és olyan rendszereket kiépíteni, amelyek támogatják az energiahatékoságot, együttműködve más önkormázatokkal és egyéb érintettekkel. Az önkormázatok nagymértékben

20 segíthetik/befolyásolhatják a döntéshozókat is a támogatási rendszerek működéséről adott pozitív vagy negatív visszajelzéseikkel. A felújítási piac finanszírozása új kihívások elé állítja annak szereplőit, de leginkább a kereskedelmi bankokat. A kockázatbecslés egy adott felújítási projekttel kapcsolatban igen költséges lehet a bank számára. A dokumentumok, melyeket a bank bekér a hitelfeltételek megállapításához, sokszor nem indokoltak. Gyakran nem bíznak az energia auditokban és a mögöttük rejlő szakértelemben. Az energiahatékosági és megújuló technológiák nagyon speciálisak, hatékoságuk függ a geográfiai, klimatikus, építészeti, felhasználói stb. körülméektől. Ezért a technológia által kínált minőségi garancia erősen csökkenhet a gyakorlatban. A kockázat mértéke a társasházak illetve egyedi lakások esetében jelentős mértékben eltérhet. A társasházak a helyi törvéi szabályozás függvéében jogi személyként is szerepelhetnek, így a kockázatelemzés az épület egészére vonatkozik nem pedig háztartásokra, ami csökkenti a kockázatelemzés során felmerülő egy háztartásra eső járulékos költségeket. Másrészről viszont a társasházak/lakóparkok esetében, ahol több tulajdonos, tulajdonosi egyesület van jelen, mivel a döntést nem egy ember hozza meg, a félreinformálás és a nehéz döntéshozás lehetősége igen nagy. Az egyedi házak és lakások ügyében ez a helyzet még komplikáltabb, hiszen itt minden projekthez egyenként kell kockázatelemzést készíteni. A pénzügyi válság idején, amikor az állami források szűkösek, a bankok pedig nem szívesen finanszíroznak új projekteket, a helyi önkormázatokon van a sor, hogy ezt a kérdést megoldják. Ők ismerik a helyi épületállomát és a lakosság szociális és aagi helyzetét, ők kezdeméezhetnek befektetéseket a saját területükön. Többféle finanszírozási modellt létezik, ezeket igé szerint lehet kombinálni is és mindenképpen adaptálni a helyi szükségletek függvéében. 2.2 A hagyomáos és alternatív finanszírozási módok, helyi finanszírozási rendszerek kidolgozása A helyi önkormázatok kidolgozhatnak, vagy segíthetnek kidolgozni helyi finanszírozási módokat, elősegítve ezzel a meglévő épületállomá felújítását. Jó példák a közép- és kelet-európai régióban és Nyugat-Európában is egyaránt fellelhetőek. A különböző finanszírozási formáknak megvannak az előei és hátráai is, ezért alaposan meg kell vizsgálni a helyi igéeket, mielőtt valamelyik rendszert bevezetnék. Az egyik legfontosabb értékelendő szempont a tőkebevonás mértéke, azaz meni tőkét mozgósít a módszer kereskedelmi/privát szektorból. A második szempont a kölcsönök/kamattámogatások esetén azok kifizethetősége. Figyelembe kell venni mekkora összeget képesek a háztulajdonosok kifizetni. Visszanemtérítendő Támogatások esetében pedig az önkormázat költségeit és a hozzáadott értékeket kell figyelembe venni. Meg kell vizsgálni hol adhat hozzá a projekthez a támogatás még több értéket, és hol van értelme a visszanemtérintendő támogatásnak a háztartás szociális és gazdasági hátterének tükrében. A megtérülési időt is értékelni kell. 20

21 2.2.1 Hagyomáos modellek A hagyomáos módszerek széles körben elterjedtek és használatosak Európában. Az egyetlen különbség a hagyomáos és az innovatív finanszírozási módok között az, hogy a hagyomáos rendszer már rendelkezik a szükséges, kiépített infrastruktúrával, ami vonzóvá teszi mind az önkormázatok, mind a kereskedelmi bankok számára. A bankok és önkormázatok már rendelkeznek a hagyomáos módok felhasználásához szükséges belső erőforrásokkal. Az eddigiek alapján a hagyomáos módszerek a piac egy jelentős szegmensét nem képesek lefedni. Ennek több oka is van, melyeket az alábbiakban részletezünk Állami vissza nem térítendő támogatás Az állami támogatással eddig megvalósult felújítási projektek csak a jéghegy csúcsát jelentik ahhoz a célhoz képest, hogy 2050-re teljes épületállomá felújításra kerüljön. A sikertelenség oka az, hogy a közpénzek nem elegendőek az óriási költségek fedezésére, valamint a programok intenzitásának és rendszerességének változása sem járul hozzá a sikerhez. Az e célra elkülönített összegkeret évente változó nagyságú, válság idején akár nulla is lehet. Sok esetben a program elkezdődik, sikeres pár évig, majd pár év szünet következik és így tovább Helyi vissza nem térítendő támogatás A helyi önkormázatok is támogathatnak magánépületekre iráuló felújítási projekteket. A nemzeti szintű programok megbízhatatlansága nagyobb mértékű önállóságra sarkallhatja a helyi önkormázatokat a saját területeiken belül. A beruházás egy részének támogatása az egyik ilyen lehetőség. A helyi támogatási formák kidolgozása során figyelembe vehetik a helyi igéeket, sajátosságokat. Az ilyen fajta támogatási módok alkalmazása a helyi közösségeket is erősíti, nem csak a háztartásokat, hanem a helyi beszállítókat, KKV-ket, civil szervezeteket is. Ezen helyi támogatási programban helyet kaphatnak azok a felújítási projektek is, amelyek az állami kiírásnak nem feleltek meg (ha volt ilyen). Különleges figyelmet szentelhetnek azoknak a háztartásoknak, melyeknek nem áll rendelkezésre a felújításhoz szükséges összeg, és hitelt sem tudnak felvenni. A támogatás azoknál a háztartásoknál a leghasznosabb, ahol egyáltalán semmiféle hitelfelvételi lehetőség nem adott, még a legcsekélyebb mértékben sem. Az önkormázatoknak ugyanakkor különbséget kell tudniuk tenni a háztartások között azok gazdasági helyzetét illetően, hiszen a legtöbb szociális és gazdasági kihívással küzdő háztartás része valamilyen helyi szociális/ilvántartási adatbázisnak Jelzálog/ingatlan alapú kereskedelmi hitelek Ez a finanszírozási forma széles körben elterjedt egész Európában, a kereskedelmi bankok gyakran alkalmazzák. Használatos adás-vételkor, új épület és felújítás esetében, épület bővítésekor is. Az érdeklődés országonként és bankonként is változó. Ezt a finanszírozási formát bárki igébe veheti, aki ingatlantulajdonos, a bank értékbecslése után, valamint hajlandó átadni a tulajdonjog egy részét a banknak fedezetként a kölcsön törlesztésének lejáratáig. A legtöbb bank jelzálog alapú hitellel támogatja az energiahatékosági és megújuló energiafejlesztési beruházásokat. Nyugat-Európában ani korlátja van mindössze ennek a módszernek, hogy az ingatlanok egy jó része nem a benne lakók tulajdonában van, ezért az értékbecslés máshogy történik. Ez a hitelforma ettől függetlenül elterjedt ugaton is, igaz a hitelválság, és az azt követő recesszió óta jelentős mértékben csökkent alkalmazásának gyakorisága. 21

22 A közép-és kelet-európai régióban a ugatitól eltérően ez a típusú finanszírozási forma sokkal kevésbé használatos. Ennek fő oka, hogy senki nem akarja veszélyeztetni a saját ingatlanja tulajdonjogát. A másik ok az önerő hiáa, amelyet a bankok szabnak meg biztosítékként. Zöld jelzálog: Jó példa erre egy holland gyakorlat. Ameniben az épület/lakás megfelel a fenntarthatósági követelméeknek, legyen az új építésű vagy felújított, 10% a jelzáloghitel kamatjából 1% kedvezmét kap a beruházó, a hitelperiódus 10 éves és a maximum felvehető hitelösszeg euró Kombinált hagyomáos modell A románinai Nemzeti többéves program a lakótelepi épületek energiahatékosági korszerűsítésére egy jó példa erre a modellre. A modell 50%-os állami támogatással, 30%-os (különleges esetekben 50%- os) helyi támogatással dolgozik, a fennmaradó 20%-ot pedig megtakarításból vagy kereskedelemi banki hitelből is fedezhetik a lakosok vagy lakóközösségek. A program gyengesége ugyanaz, mint az előzőekben említetteknél, nagyban függ az állam gazdasági helyzetétől. És mint a legtöbb támogatás, ez is akkor igazán hasznos, ha a szóban forgó háztartások a valóban alacso jövedelemmel rendelkezők közül kerülnek ki Alternatív modellek A zöld modellek kevésbé elterjedtek, mint az előzőekben említett üzleti finanszírozásúak. Több speciális szereplőt és pénzügyi alapot is magukban foglalhatnak. Az igé az alternatív vagy innovatív finanszírozási módszerek kidolgozására főként azért jelentkezett, mert az előzőek nem tudták kiszolgálni a piac igéeit, vagy, mert az előző modellek a piacnak csak egy véko szegmensét voltak képesek lefedni. Ez a finanszírozási mód gyakran nemzetközi szinten valósul meg a fejlesztési bankok által, bevonva a helyi kereskedelmi bankokat is. Ebben az esetben a finanszírozás a program teljes időtartama alatt megvalósítható (mint a magyarországi HEECP esetében is). A helyi önkormázatok is kidolgozhatnak hasonló rendszereket a saját helyi szükségleteikre. Fejlesztő és megvalósító szerepet is vállalhatnak. Ezzel elősegíthetik a tőke áramlását a kereskedelmi bankok felől a végfelhasználók felé, gyorsítva ezzel a felújítást. Mobilizálhatnak még tőkét közszolgálati és/vagy energetikai szolgáltatást újtó szervezetektől is Közszolgáltatókon keresztül megvalósuló támogatás A közszolgáltatók érdekeltek és egyben ellen-érdekeltek is a lakosság tehát felhasználóik energiahatékoságában. Érdekeltek, mivel egyre több alacso jövedelmű háztartás képtelen befizetni a számlákat az egyre növekvő energia árak miatt. A befizetési késedelem negatívan hat a kérdéses intézmé pénzügyi helyzetére. Ameniben egy részben általuk szabályozott folyamat indul el, a kockázatot is pontosabban tudják megbecsülni. Érdekeltek továbbá azért, mert a felújítás költségeinek a havi számlákba történő beépítése egy biztos fogyasztói bázis kialakítását is jelentheti számukra. Másfelől ellenérdekeltek is, mivel az energiahatékosági fejlesztéseknek köszönhetően az épületek kevesebb energiát fogyasztanak, tehát közvetlen bevételük csökken. Érdekesebb lehet számukra újabb ügyfeleket keresni/találni a meglévők mellé, mint a régebbiekbe többet befektetni. Az önkormázat kedvező irába is befolyásolhatja döntéseiket, pl. támogathatja a befektetést, vagy

23 adókedvezméeket adhat. Az önkormázat és a kérdéses közszolgáltató együtt is kidolgozhatják a technológiai és egyéb feltételeket. A közszolgáltató saját forrásainak felhasználásával hozzájuthat kedvezőbb kereskedelmi hitelekhez, amelyekkel támogatni tudja a háztartásokat. Ez a típusú finanszírozási forma csak a megtakarításból azonnal fizet elv betartásával működik, mivel bármely befektetés, amelynél a várható megtakarítások nem haladják meg a beruházási költségeket és egyéb díjakat, csak tovább növeli a adósságot a kérdéses háztartásban. Mivel a közszolgáltatók a legnagyobb üvegházgáz kibocsátók között vannak, az állam illetve az önkormázat felelőssége, hogy támogassa ezen vállaltokat ilyen programjaikban. Különböző nemzeti és helyi szabályozások bevezetése garantálhatja a megfelelőséget. A helyi önkormázat további támogatásokkal segítheti az alacso jövedelmű háztartásokat. Mint minden energiahatékosági projektnél, itt is a kivitelező cégek számára is nagyon fontos, hogy garantálni tudják, hogy a projekt keretében eszközölt befektetés meg is térül. A költségek visszaerhetőek a közüzemi számlákon keresztül. A finanszírozáson kívül a közüzemi szolgáltató cégek részt vehetnek a figyelemfelkeltő és szemléletformáló kampáokban is az önkormázatokkal és helyi civil szervezetekkel együttműködve. Vannak persze hátráai is ennek a támogatási formának: szükséges hozzá a progresszív nemzeti jogkörezet (itt segítséget újthatnak az önkormázatok), a vállalat megfelelő pénzügyi helyzete, önerő megléte és a hitelfelvétel mértékének lehetősége, valamint a kamatok megfelelő szintje. Ha a beruházás nem felel meg a megtakarításból azonnal fizet elvnek, akkor a megnövekedett energia és üzemaagárak mellett az emelkedő összegű havi számlák csak további gondot jelentenek a közepes és alacso jövedelmű háztartásoknak. További hátrá származhat még a kivitelező vállalat magatartásából, ahol pl. a helyi bedolgozó KKV-k nem kerülnek kifizetésre, valamint a lakók/bérlők viselkedéséből is, akik alááshatják a megtakarításból azonnal fizet elvet. Ezen kívül bár ez nem valószínű a csökkenő energia és üzemaagárak is hátráltathatják a projektet, vagy legalábbis a megtérülési időt meghosszabbítják Harmadik fél támogatásával megvalósuló beruházás, ESCO-k Az ESCO finanszírozási forma nagyban hasonlít az előzőekben leírtakhoz, mivel itt is egy szolgáltató cég biztosítja a beruházások pénzügyi hátterét. A fő különbség az ESCO modell kockázatelemzésében rejlik. Egy energiatakarékossági vállalat általában egy piaci cég, máskor pedig a köz-és magánszféra partnerségében működő vállalat (PPP). Feladata, hogy széles körben újtson támogatást és információt, energiatakarékos megoldások terén, ide értve a tervezést és a kivitelezést egyaránt. Segítséget újt az energiatakarékossági pályázatokhoz, energia megtakarításhoz, energia-infrastruktúra kiszervezéséhez, energiatermeléshez és ellátáshoz valamint kockázatkezeléshez. Egy ESCO legfontosabb feladata, hogy az energia audit után az energiahatékosági fejlesztés megvalósítása után fenn is tartsa a rendszert, tehát a projekt teljes ideje alatt (ami általában a megtérülési idő) figyelemmel kísérje azt. Ameniben az energia-megtakarítás nem megfelelő, a költségeket az ESCO fizeti. Rengeteg előe van ennek a modellnek, főleg a középületek esetében. A kockázatviselésen és a garancián kívül, melyeket fentebb említettünk, elő még hogy a szerződés lejárta után a hozzáadott érték az ingatlan értékét emeli. 23

24 Legfőbb hátráa viszont éppen az, ami a modell alapját képezi. A kivitelező vállalatnak ugyanis vállalnia kell a garanciát, hogy ha a beruházás eredmée nem éri el a kívánt szintet, akkor az összes költség a vállalatot terheli. Ez egy kettős hátrá: először is leszűkíti a beruházó cégek körét, valamint leszűkíti a felújítható épületek körét is, leredukálva azokat a könen elérhető eredméek szintjére (low hanging fruits). Magántulajdonban lévő épületek bevonhatók ugyan ilyen projektbe, de csak bizoos feltételekkel, mivel ilyen esetben számolni kell a lakók viselkedéséből adódó kockázattal is. A bankok is gyakran extra garanciákat kérnek az ESCO-któl ahhoz, hogy kedvezőbb kamatokkal tudjanak hitelt biztosítani, ami szintén hátrá lehet. A helyi önkormázatok segíthetnek ESCO-k létrehozásában, azzal, hogy az arra alkalmas vállalatokat ösztönzik erre, vagy PPP konstrukción keresztül maguk is alapítói lehetnek egy ESCO-nak. (Mindehhez persze szükséges a megfelelő nemzeti szintű szabályozás is.). A másik lehetőség, hogy az önkormázat közvetíti a hitelfolyósítást egy kereskedelmi banktól az ESCO-hoz, egy garanciaalapon keresztül (részletesen ld. még lentebb). Az ESCO általában hiteleket használ, a hitel mögötti garancia megköníti számára a hitelhez jutást, csökkenti a kockázatot. A harmadik feles finanszírozási modell számos előnel rendelkezik, főleg az ingatlantulajdonos számára (legyen szó középületről vagy magántulajdonról). A legnagyobb előe, hogy a projekt elkezdéséhez nem szükséges kezdőtőke. A helyi gazdaság számára is előös, mivel a tőke az energiahatékosági projektekre a magánszektorból érkezik, valamint kedvező a kereskedelmi bankok számára is mivel biztonságos portfóliót finanszírozhatnak Önkormázati zöld kötvéek Az önkormázatnak kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a befektetők kedvezőnek találják kockázataik finanszírozását. A kötvékibocsátások magas pénzügyi ismereteket követelnek, mivel az előkészítő munkálat hosszas folyamat, amelybe bele tartozik az önkormázatok jövőbeni pénzügyi helyzetének előrejelzése és elemzése is. A legfontosabb szempont a hitelbírálatnál a földrajzi elhelyezkedés. Erős hitelminősítés hiáában a befektetőknek nem kínál vonzó célpontot az önkormázat, éppen ez az egyik hátráa ennek a modellnek. Az önkormázatnak rendelkeznie kell kellő meniségű saját erőforrással, vagy biztosítékkal ennek pótlására, a projekt kivitelezéséhez. Ameniben a projekt nem kellően vonzó a befektetőknek, a költségek a helyi hatóságot terhelik Támogatott kereskedelmi hitelek A KfW kiváló példa arra, hogy támogatott hitelekkel hogyan lehet segíteni az energiahatékosági és megújuló energiafejlesztési beruházásokat. A KfW adatai szerint a tőkeáttétel a 1:16 arát is elérheti. Más innovatív eszközökkel összehasonlítva, ez a rendszer széles körben használható lenne az európai országok körében, az adott önkormázat költségvetésétől függően. Jó példák hozhatók Magyarországról is. 18 Magyarországi és német példák igazolják, hogy a lakásfelújítások területén ez a modell az egyik legsikeresebb. A rendszert többen is kifejleszthetik és támogathatják, kezdve a nemzetközi fejlesztési bankoktól, a kormáokon át egészen a helyi önkormázatokig vagy akár jótékosági szervezetekig, alapítváokig is

25 A nagy tőkeáramlási háadosnak köszönhetően ez a modell vonzóbb és fenntarthatóbb, mint más támogatási formák egymagukban, különösen igaz ez a jelenlegi gazdaságilag szűkösebb időszakban. A módszer fenntartható és vonzó megoldás a háztartások számára is, főként mivel kedvező a végfelhasználóra nézve. Amikor az alacso jövedelmű háztartásokról beszélünk, akiknek nehézséget jelent a legkisebb törlesztő részletek visszafizetése is, a legkisebb támogatás is nagyon fontos. Ameniben a helyi hatóság úgy dönt, hogy támogat egy kiemelt kölcsönprogramot, meg kell győződnie róla, hogy a hitel valóban energiahatékosági pályázatokra fordítódik és a szigorú feltételeknek megfelelően hasznosul. Ez a megoldás a bankok számára is megfelelő, mivel garantálja a hitel visszafizetését. Ezzel egy időben a tulajdonos is profitál az energiahatékosági és megújuló energiaforrás felhasználását segítő befektetésekből. Drágább technológiák alkalmazását is lehetővé teszi, amely kevesebb üvegházgáz kibocsátásával jár, mint a megtakarításból azonnal fizet modellben. És mivel a cél az, hogy a jelenleg általános 30-60% kibocsátás csökkentést is meghaladja a technológia, ebben a módszerben nagy lehetőségek rejlenek Forgó hitelgarancia alap Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a kereskedelmi bankoknak szembe kell nézniük, az a félelem, hogy az emberek nem fogják tudni fizetni a havi hiteltörlesztést a banknak. Ez a félelem általában nem valós problémából táplálkozik. Az IFC által működtetett Magyar Energiahatékosági Társfinanszírozási Program bebizoította az elmúlt 14 évben, hogy a bankok ezt a piacot irreálisan kockázatosnak tartják, ezért általában nem hajlandóak finanszírozni ezeket a projekteket, vagy ha igen, akkor egyéb garanciát, főleg jelzálog vagy tőke alapú biztosítékot kérnek. A helyi önkormázatok elsődleges veszteség garanciával bátoríthatják a kereskedelmi bankokat arra, hogy kölcsönt újtsanak a lakossági szektornak. Ez a fajta kölcsön párhuzamosan használható más rendelkezésre álló finanszírozási formákkal és támogatásokkal. Ez a megoldás általában 1:20-hoz tőkeáttételi arát produkálhat, ez azonban hosszú távon akár 1:50-re is növekedhet a megoldás sajátosságából adódóan. A Magyar Energiahatékosági Társfinanszírozási Program tapasztalata szerint a fizetőképtelenség ezeknél a kölcsönöknél közel nulla, és még ahol elő is fordult ilyesmi, az ingatlan tulajdonosai végül visszafizették a kölcsönt, és ezzel a garancia-összeget, amit a kereskedelmi bank felhasznált, hogy állja az első veszteséget a mulasztás idejéről. Más mintáktól eltérően, amiknél tőke átutalás történt a helyi önkormázat részéről (teljesen támogatott minták), ebben a modellben a helyi önkormázat még kereshet is azon az összegen, amit letétbe helyezett garanciaként. Ebben az esetben ugyanis, ha a banknak nem kell felhasználnia a garanciát, hogy fedezze a veszteségét, a tőke kamatozhat. Még ha fel is kell használni a garanciát, végül a bankon keresztül akkor is visszafizetésre kerül. A legnagyobb előe ennek a mintának az alacso jövedelmű háztartások számára az, hogy késlelteti az ingatlan banki átvételét és ennek a késleltetésnek döntő szerepe van abban, hogy a háztartások újra fizetni tudjanak. Mivel a tőkegarancia végül nincs elköltve, újra és újra fel lehet használni ugyanarra a célra. Idővel, ha ez a minta sikeres az adott térségben, a helyi önkormázat úgy dönthet, hogy több adomáozót is bevon a garancia-alapba, hogy növelje annak méretét. Csakúgy, mint a támogatott 25

26 kamatú hitelek esetében, a garantált hiteleket is lehet arra használni, hogy a megtakarításból azonnal fizet elv alapján elérhető minőségnél magasabb ökológiai minőséget érjünk el Kombinált alternatív modell A fenti mintákat kombinálva is lehet alkalmazni annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló tőkét minél hatékoabban lehessen felhasználni, hogy a kereskedelmi bankok általi finanszírozást előmozdítsuk (forgó hitelgarancia alap), hogy a projektek több profitot termeljenek így elősegítve az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését (a helyi önkormázati kamattámogatás) és azért, hogy a közepes és alacso jövedelmű háztartásokat segítsük (állami támogatás) Együttműködés a kereskedelmi bankokkal Amit érdemes megjegyezni: A bankok hajlamosak konzervatívak lenni, ahhoz ragaszkodnak, amit tudnak. Üzleti szempontból ennek a viselkedésnek vannak pozitív, és negatív oldalai. Pozitív, mert megvédi a bankot a kéelmetlen helyzetektől, és kevésbé veszélyes. Emellett viszont akadályozza a bankot abban, hogy új piaci szegmenseket finanszírozzon. Ameniben kereskedelmi bankokkal szeretnénk együttműködni, meg kell értenünk ezt a fajta mentalitást. A kereskedelmi bankoknak sokszor a kapacitásuk sincs meg ahhoz, hogy új, alternatív finanszírozási formákat alakítsanak ki. Ilyen esetekben a helyi önkormázat is felkérhet külső pénzügyi szakértőket, hogy a bankokkal közösen kidolgozzák a finanszírozási modellt. Szükség van további garanciákra is. Sokszor a bank nem ad kölcsönt jelzálog vagy tőke alapú garancia nélkül. A kamat-támogatás vagy hitelgarancia felajánlásával el lehet vetni a jelzálog szükségességét, főleg társasházaknál, mivel ez komoly akadály lehet az épületek energiahatékoságának illetve megújuló erőforrás-használatának finanszírozásakor. Jó üzleti érvekkel meg lehet győzni őket. A bankok is, mint bármely más cég, érdekeltek az új piacokban, és profitban. Ha megértetjük velük, hogy az ingatlan-piac nagy része nem elérhető hagyomáos kölcsönnel, ellenben jó profitot hozhat, meggyőzhetővé válnak. Elképzelhető, hogy nem érdeklődnek az alternatív, megfizethetőbb finanszírozás bevezetése és támogatása iránt, mivel a hagyomáos formákon többet keresnek. Ez egy olyan érv, ami ellen nehéz fellépni. Ilyenkor is visszatérhetünk az előző érvünkhöz, és elmondhatjuk, hogy bár igaz hogy a drágább hitelajánlatokon többet keresnek, viszont nagyon korlátozott az ezekkel az ajánlatokkal finanszírozható piac mérete. A türelem és a kitartás a siker kulcsa. Számítani kell rá, és meg kell érteni, hogy egy új pénzügyi modell megtervezése nagyon sok időt vehet igébe, még olyan szakértőkkel is, akik tapasztaltak hasonló modellek kiépítésében. A bankok meggyőzése vagy az új modellhez szükséges pénzügyi háttér megteremtése is időbe telhet. Ezeket az új modelleket az új piaci szegmensek elérésének lehetősége teheti vonzóvá. Az általános tapasztalat az innovatív modellekkel kapcsolatban ugyanis az, hogy új piaci réseket itnak meg. Ráadásul mivel olcsóbbak, hosszú távon fenntarthatóbbak (a jelenlegi gazdasági válság megmutatta, hogy milyen veszélyesek a drága hitelek és a rossz befektetések és a tömegesen elkövetett hibák hogyan 26

27 tehetnek teljesen tönkre egy bankot) és a hibalehetőség is kisebb, mivel a bank hosszú távú ügyfeleket szerez. A bankokkal való együttműködés elengedhetetlen a felújítási feladatok elvégzéséhez. A feladat megértése kiemelkedően fontos minden helyi önkormázat számára. Mások hibáiból és sikereiből tanulni olcsóbb, mint megismételni mindent magunktól. 27

28 3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás 3.1 Költséghatéko technológiák felújításokhoz A 3-as Modul első része összefoglalót tartalmaz az energiahatékosági felújításoknál alkalmazható költséghatéko technológiákról és intézkedésekről. Az épületek energaihatékosági felújítási lehetőségei négy fő területre oszthatók: Épülethéj javítása (hőszigetelés, légzárás hiáából adódó veszteségek megszüntetése); Fűtés, szellőztetés, és hűtés; Világítás; Vízhasználat. Az egyes területekhez tartozó intézkedések a költségigéük alapján további két csoportra oszthatók, kis tőkeigéű, azonnal végrehajtható és a tőkeigées, gazdaságossági elemzést igélő intézkedésekre. Mielőbb az egyes intézkedéseket részletesen elemeznénk, ez utóbbiakat tekintjük át Kis tőkeigéű, azonnal végrehajtható intézkedések Szám Intézkedés Energia-megtakarítás Részletek Magas Átl. Alacso Általános 1 [ ] Az energiafogyasztás rendszeres (éves) feljegyzése X 2 [ ] Új energiaellátási szerződések kötése X* 3 [ ] A használók tájékoztatása az energia-megtakarításról X Épület 4 [ ] Ablakok és ajtók: rések tömítése X Fűtés 5 [ ] Kazán szigetelése X 6 [ ] Kazán lezárása üzemszünetben, a helyiségek éjszakai hőmérsékletének csökkentése 7 [ ] Helyiséghőmérséklet csökkentés X 8 [ ] Fűtés karbantartása, előremenő vízhőmérséklet és égő beállítása X X 28

29 9 [ ] A radiátorok eltakarásának elkerülése (függöök, radiátorborítások) X 10 [ ] Elektromos radiátorok eltávolítása X* 11 [ ] Felesleges radiátorok lezárása X Melegvíz 12 [ ] A melegvízrendszer működési idejének optimalizálása X 13 [ ] Melegvíz megtakarítás (takarékos zuhafejek, stb.) X 14 [ ] A tárolás hőmérsékletének 50º-ra való csökkentése X 15 [ ] A melegvízrendszer rendszeres karbantartása X Szellőzés 16 [ ] Rövid szellőztetési periódusok, ha nem automatikus X 17 [ ] Légkondicionálás mellőzése X 18 [ ] A szellőzés és légkondicionálás kikapcsolása üzemszünetek idején Szám Intézkedés Energia-megtakarítás Részletek Magas Átl. Alacso 19 [ ] A légcsereszám igéeknek megfelelő megválasztása (lecsökkentése) 20 [ ] A légkondicionálás maximálisan megengedhető hőmérséklet- és nedvességértékre állítása áron és minimumra télen X X X 21 [ ] A légkondicionálás nedvesítőjének (szárítójának) lekapcsolása éjszakára X 22 [ ] A szellőzés rendszeres karbantartása X Világítás 23 [ ] A világítás lekapcsolása, ha nem szükséges X Egyéb energiafogyasztók 24 [ ] A használat módjának és idejének optimalizálása X 25 [ ] A csúcs villamosáram-fogyasztás lecsökkentése megfelelő intézkedésekkel, pl. a használatok harmonizálásával X* 26 [ ] 27 [ ] 28 [ ] Egyéb intézkedések 29

30 29 [ ] 30 [ ] *nem energia-megtakarítások, hanem energiaköltség-megtakarítások Tőkeigées, gazdaságossági elemzést igélő intézkedések Szám Intézkedés Energia-megtakarítás Költség Részletek Magas Átl. Alacso Magas Átl. Alacso Általános 31 [ ] A személyzet energiatréningje X X 32 [ ] Energiafelelős kinevezése X X Épület 33 [ ] Külső falak szigetelése X X 34 [ ] Külső falak kiszárítása X X 35 [ ] A legfelső belső emelet és/vagy a tető szigetelése 36 [ ] Pincefödém szigetelése X X 37 [ ] Ablakok cseréje X X 38 [ ] Újabb üvegréteg X X 39 [ ] Fedett bejáró X X 40 [ ] A lépcsők elzárása minden emeleten (ajtók) 41 [ ] Radiátorfülkék, falílások kialakítása X X X X X X Fűtés 43 [ ] Központi fűtés vagy távfűtés egyedi fűtés helyett épületegyüttesekben 44 [ ] Kazáncsere X X 45 [ ] Újrahasznosítható energia használata (nap, biomassza fűtés) X X X* X 46 [ ] Automatikus szabályozás beépítése X X 47 [ ] Radiátor termosztatikus szelepek X X Szám Intézkedés Energia-megtakarítás Költség Részletek Magas Átl. Alacso Magas Átl. Alacso 48 [ ] Osztott fűtésrendszer az eltérő használatú épületrészekbe 49 [ ] Elosztóvezetékek, tároló szigetelése X X X X 30

31 Melegvíz 50 [ ] Csövek, tároló szigetelése X X 51 [ ] Melegvíz és fűtés szétválasztása áron 52 [ ] Melegvíz cirkulációs rendszer X X X X Szellőzés 53 [ ] Hővisszaerő rendszer a szellőző rendszerben X X Világítás 54 [ ] Izzók cseréje fécsövekre vagy energiatakarékos izzókra X X Egyéb energiafogyasztók 55 [ ] Az elavult, nem energiatakarékos berendezések cseréje X X Egyéb intézkedések 56 [ ] 57 [ ] 58 [ ] 59 [ ] 60 [ ] *nem energia-megtakarítás, hanem energiaköltségmegtakarítás 31

32 A fejlesztési lépések három lépésben valósíthatók meg: a) a részben leírt szervezeti intézkedések azonnal megvalósíthatók, csak kis költségekkel járnak; b) a részben felsorolt különböző intézkedés-csomagok elérhető energia-megtakarításának és feltételezett gazdasági hatásának elemzése és a legjobb intézkedéscsomag kiválasztása szakemberek által (energia-szakértők, épületgépészek, fűtési rendszertervezők); c) a kiválasztott intézkedéscsomag megvalósítása a lehetséges támogatások figyelembe vételével. E mellett legalább évente egyszer szükséges az energiaigéek meghatározása és értékelése. Szintén érdemes a tulajdonos/üzemeltető részéről egyértelmű energia-megtakarítási cél kitűzése, pl. az (időjárással korrigált) energiaigé 35% os lecsökkentése 4 év alatt, vagy 20% os csökkentése 2 év alatt. A továbbiakban részletesebben a nagyobb költséget igélő intézkedésekkel foglalkozunk. Az energiaveszteségek csökkentésében különös jelentősége van az épületek hőszigetelésének. Az emberek az öltözködéssel védekeznek a hideg ellen, az épületeket tartósan kell jól felöltöztetni, így alakítható ki takarékosan az igéelt belső hőkomfort Fal, tető és padló hőszigetelések Hőszigetelést mind az építés során, mind utólagosan körültekintően kell végezni. Javasolt szakértői vélemé kérése, ugyanis egyes hőszigetelések, bizoos helyeken párásodást idézhetnek elő, ami a fémszerkezetekben rozsdásodást, a falakon penészképződést eredméezhet. A felújítás és karbantartás alatt fel kell tárni a párásodás és penészképződés lehetséges területeit és meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy megszüntessék azok okait. A forgalmazott hőszigetelő aagok megfelelnek az előírásoknak, de kiválasztásuknál tekintettel kell lenni arra, hogy hová kerülnek elhelyezésre, milyen terhelésnek lesznek kitéve. A szarufák közé elhelyezett szigetelő paplanok feladata csupán a hőszigetelés, a járófelületek alá helyezett hőszigetelő lapoknak már megfelelően szilárdnak (lépésállónak) kell lennie. Tűzvédelmi okok miatt figyelni kell a hőálló tulajdonságaira, a kivitelezéskor is be kell tartani a tűzvédelmi és hőtechnikai előírásokat. Tetőterek hőszigetelése Magastetős, padlástérrel rendelkező épületekben a hőszigetelés a meglévő menezeti gerendák, vagy a szarufák között helyezhető el attól függően, hogy a padlástérben mekkora a beépítési lehetőség. Hőszigetelésre hőszigetelő paplanok, és merev hőszigetelő lapok is használhatók. A szigetelés vastagságát a rendelkezésre álló terület és a szigeteléssel szembeni elvárásokkal összhangban kell meghatározni. Ameniben víztartályok, és gépészeti vezetékek találhatók a padlástérben, ezeket megfelelően szigetelni szükséges. A megközelíthetőség érdekében a tároló mögötti területet célszerű üresen hagyni. Ha kábelezés és más közüzemi vezeték fut keresztül a szigetelésen, célszerű szakértői vélemét kérni azok védélmére. Ez fontos lehet az esetleges áthelyezési lehetőségük miatt, ill. a túlmelegedésük megelőzése érdekében. 32

33 Lapostetők hőszigetelése Lapostetős lakóépületeknél gyakoribb és hatékoabb a tető tartószekzete fölé elhelyezni a hőszigetelést. A hőszigetelést az átnedvesedés megakadályozása érdekében a vízszigetelő réteg alá kell elhelyezni. Az úgynevezett hidegtetőknél a vízszigetelés fölé szokták elhelyezni. A leggazdaságosabb megoldás a tetőfedés, vagy a vízszigetelés cseréjekor hőszigetelni. A tetőszerkezet meleg oldalán a páralecsapódás megelőzése érdekében mindig párazáró réteget kell beépíteni. A pára a hideg felületen csapódik le, ezért a szigeteléskor különös figyelmet kell fordítani az ún. hőhidak megszüntetésére. Üreges falak hőszigetelése (nem jellemző szerkezet Magyarországon) Üreges falú lakóépületeknél az üreges szerkezet hőszigetelése akár 35%-os hőveszteség csökkenést eredméezhet. A hőszigetelés beépítését speciális kivitelezők végzik, a folyamat viszolag egyszerű, a lakók minimális zavarása mellett történik. Az épületet a kivitelezés előtt ellenőrizni kell, hogy a falak állapota alkalmas-e a munkák elvégzésére. Bármilyen hibát, vagy párásodási problémát a munkák megkezdése előtt ki kell javítani. A munkavégzés során injektáló furatokat fúrnak a habarcs rétegbe az elfogadott furatkiosztás alapján. A falak üregeibe elválasztó rétegeket helyeznek el, hogy a kitöltés ne folyjék át a szomszédos ingatlanok üregeibe. A hőszigetelést beinjektálják a falüregekbe. Az hézagok kitöltése kellemesebb körezetet biztosít a bentlakók számára, csökkenti a huzatot és a páralecsapódás veszélyét. A réteges- üreges szerkezetek hőszigeteléssel való kitöltése felerősítheti a hőhidasságot és penészképződést okozhat, ezért a beavatkozás elvégzése előtt mindenképp szakértői vizsgálat elvégzése javasolt. Tömör falak hőszigetelése A tömör falakat kívülről és belülről is szigetelni lehet. Az épület teljes felújítása esetén a leginkább költséghatéko beruházás a hőszigetelés. Téves energiahatékosági és gazdasági beruházás új központi fűtés, gépészet kialakítása és villamos vezetékezés kialakítása hőszigetelés elhelyezése nélkül. A belső szigetelést kizárólag olyan esetben javasolható, ahol a külső hőszigetelés semmilyen körülméek között nem megvalósítható, pl. műemlékeknél. Belső hőszigetelés esetén különösen vizsgálni szükséges a páralecsapódás lehetőségét, és annak hatásait, valamint a szerkezetekben végbemenő negatív változások következméeit. Ehhez szakértő bevonása szükséges. A hőszigetelést célszerű a külső felújítási munkákkal összekapcsolni. A külső hőszigetelést elhelyezhető az épület folyamatos használata mellett, azonban itt is számítani kell az építéssel járó esetleges zavaró téezőkre. Tömör falak külső oldali hőszigetelése Legáltalánosabb külső hőszigetelési forma az úgynevezett táblás DRYVIT rendszerű vakolt hőszigetelő rendszer. A hőszigetelő rendszer kiválasztásánál számos befolyásoló téezőt, mint pl. a kinézet, a helyi építési (tűzvédelmi) szabályok, különböző aagok megfelelősségét és felhasználhatóságát figyelembe kell venni. Páraáteresztés szempontjából is meg kell vizsgálni az aagok megfelelését. A külső hőszigetelés megtervezése, és kivitelezése szakértői munkát igéel. Minősített hőszigetelő rendszer használata javasolt. A rendszer használatakor a rétegekben szereplő aagok egyazon rendszerhez kell tartozzanak. 33

34 Külső hőszigetelés előei: A bentlakóknak nem szükséges elhagyniuk a házat; A hőhidak megszűntethetők, kivéve a pl. a kiugró erélyek esetében; A külső megjelenést erősen átalakíthatja; Felújíthatja és modernizálhatja az épületeket, egyben növelheti az élettartamukat. Költséghatéko lehet, ameniben a külső felújítás egyébként is aktuálissá válik, ill. kármentesítésre is szükség van; Külső hatásokkal szemben sérüléke lehet; A sérüléke területeken a hőszigetelés védelmének kiépítésére (élvezetők) lehet szükség; A csapadékvíz elvezetők és párkáok átszerelése és átalakítása válhat szükségessé. Külső hőszigetelés hátráai: -Külső hatásokkal szemben sérüléke lehet; Sérüléke területeken a hőszigetelés védelmének kiépítésére (élvezetők) lehet szükség; A csapadékvíz elvezetők és párkáok átszerelése és átalakítása válhat szükségessé. Külső falak belső oldali hőszigetelése Belső hőszigetelés kizárólag olyan helyeken javasolt, ahol a külső hőszigetelés elhelyezése nem megoldható, mint pl. műemléki épületeknél. Az elhelyezés megtervezéséhez szakértő bevonása szükséges, hogy a kialakítással járó problémák, pl. a páralecsapódás és penészesedés megelőzhető legyen. A belső hőszigetelés beépítésekor a falakon elhelyezett nehéz berendezéseknek, mint pl. a radiátoroknak kiegészítő felfüggesztésre lehet szükségük. A dugaljak és gépészeti berendezések elhelyezésekor törekeni kell az áttörések minimalizására, hogy a hőszigetelő érték maximális maradjon. A belső hőszigetelés lehetőségei: Közvetlenül a falra helyezett hőszigetelés; Vázszerkezettel elkészített hőszigetelés. Belső hőszigetelés jellemzői: Az épület külső megjelenése változatlan marad; Hőhidak keletkezhetnek; Nehéz berendezések elhelyezése nehézségeket okozhat; A helyiségek belső mérete csökkenhet, ez különösen fontos lehet kisméretű épületeknél; A párkáokat, ajtókereteket, elektromos szerelvéeket át kell helyezni; Bentlakókat zavarhatják a munkálatok. Padlók szigetelése Betonpadlók Ahol a kivitelezési munka csökkentése, vagy egyéb okok miatt az eredeti padlót megtartják, és a hőszigetelő aagot arra helyezik, új padlót kell készíteni. Különös gondot kell fordítani a lépcsőknél és küszöböknél keletkező szintkülönbségekre. Megfelelő keméségű lépésálló, az elvárt szigetelő 34

35 tulajdonságokat biztosító, 60-80mm) vastagságú szigetelő aagot kell választani. Poliuretán, vagy polisztirol hab, illetve ásvái eredetű hőszigeteléssel megfelelő eredmé érhető el. Ameniben a földszinti padlólemez, vagy a burkolat cseréjére is van lehetőség a szigetelést szerkezeten belül javasolt elhelyezni. A padlószint lehetőleg egyezzen meg az eredeti szintmagassággal, hogy ne keletkezzenek magasságkülönbségek az ajtóknál és lépcsőknél. Fa födémek/ padlók A tartógerendák közé elhelyezett hőszigetelés költséghatéko megoldás. A födémeket alulról és felülről is hőszigetelni lehet. Ameniben a padló/födém alulról nem megközelíthető, a hőszigetelést felülről kell elhelyezni. Ehhez a meglévő burkolat eltávolítása szükséges, így ezt a tevékeséget teljes felújítás esetén érdemes elvégezni. Ásvágyapot és habtáblás hőszigetelés is használható. Az optimális szigetelés elérése végett a következőket kell megjegyezni: A földszinti fa padlószerkezeteknél: Hézagtömítés szükséges a padlószegélyeknél, a levegőszivárgás megelőzése érdekében; A padlót az aljzat alatt ki kell szellőztetni. Minden padló és födém szerkezetnél Az elektromos vezetékeket pvc védőcsövezésben kell vezetni, vagy meg kell védeni a polisztirol habbal való közvetlen érintkezéstől; Kerülni kell a fűtési csövek hőszigetelés alatti elhelyezését, ameniben ez nem lehetséges, a csöveket hőszigetelni szükséges. A padlón keresztüli hőveszteség függ a padló méretétől és formájától, a padló alatti föld hővezető képességétől. A hőveszteség a padló széleinél nagyobb, így a padló formája fontos elem. A hőveszteség eltérő egy közbenső épületrésznél, és egy szélső lakásnál. Padlóburkolat Fapadlóklóknál a padlólapok között és a padlólapok és a szegélylécek csatlakozásánál is rések találhatók. A hőmérsékletváltozás függvéében a rések mérete változhat. Ezért a tömítéseknek rugalmasnak kell lenniük, így szilikon alapú tömítőaag használata javasolható. Padlásílások A padlással rendelkező épületekben a padlásajtók a normál ílászáróknál használt csíkokkal szigetelhetők. Egyéb ílások A falakban, padlókban és menezeten átfutó gépészeti áttöréseket rugalmas aagú tömítővel kell ellátni, nagyobb hézagoknál habosodó aag használata javasolt. Egyéb hézagok betonnal, habarccsal kitölthetők, azonban a repedések szerkezeti problémákra utalhatnak, melyek kivizsgálásához szakértői segítség szükséges. 35

36 3.1.4 Nyílászárók tömítése (légzárás) és cseréje Nyílászárók cseréje A ílászárók cseréje jelentős hatással lehet az épület hőveszteségére. Az új ablakokat szakemberek helyezik el, a keretek körbeszigetelésével (ezzel csökkenthető a szivárgás a fal és keret csatlakozásánál). Az ablakokat célszerű a kellő vastagságúra választott külső hőszigetelésbe elhelyezni. Műemléki épületek ablakcseréjét a helyi műemlékvédelmi hatósággal való egyeztetés után lehet elvégezni. A szárak újraüvegezése megoldás lehet, ameniben a hőtechnikai tulajdonságok javítása szükséges az épület külső megjelenés változtatása nélkül. Ebben az esetben vizsgálni szükséges a tartószerkezetek, pántok, zsanérok teherbíró képességét. Nyílászárók tömítése A meglévő ílászárók tömítésének cseréje nem túl költséges és egyszerűen elvégezhető. Ez az eljárás nagymértékben növelheti a komfortérzetet és csökkentheti a hőveszteséget. Nyílászárók hézagtömítése nagyon hatéko módszer a légzárási problémák kezelésére. Öntapadós habcsíkok olcsón elhelyezhetők, de idővel elhasználódnak, így szükséges lehet rendszeres cseréjük. Fém és műaag csikok elhelyezése költségesebb, de tartósabb, így költséghatékoabb. Az elhelyezendő csikok méretének illeszkednie kell a ílások és hézagok méreteihez. Az ajtók ílásainak (kulcslyuk, levélílás) tömítése is az előzőek alapján oldható meg Fűtés, hűtés, világítás és vízhasználat optimalizációja A fűtő, szellőző és hűtési rendszerek rendkívül változatosak lehetnek. A helyiségenkénti fűtés kályhákkal, vagy gázkonvektorokkal történik. Központi fűtés lehet lakásonként és épületenként. A távfűtés esetén a hőtermelés egy a fogyasztótól távol levő fűtőműben, vagy fűtőerőműben történik. Szorosan kapcsolódnak, de az energahatékosági elemzéseknél külön figyelmet fordítunk a hőtermelő berendezésre és a fűtési rendszerre. Ez utóbbi magába foglalja a hőtermelőt a hőleadókkal összekötő vezetékrendszert és a hőleadókat (radiátorokat) A használati melegvízet a fűtéssel közös, vagy különálló tárolós, vagy átfolyós rendszerű hőtermelőkben melegítik. A felújítási lehetőségek magukba foglalhatják a hőtermelők cseréjét (hatékoabb eszközökre), a szabályozás beépítését, korszerűsítését, és a fűtőaagváltást. Nagyobb felújításoknál lehetőség adódhat felületfűtés kialakítására is. Hőtermelő berendezések A hőtermelő berendezések korszerűsítésével, cseréjével csökkenthető a tüzeelőaag felhasználás, de amint azt fentebb említettük, az épületek felöltöztetése, (hőszigetelése) nélkül csak kis mértékben. Az alábbiakban a korszerű hőtermelő berendezéseket ismertetjük: Kondenzációs kazánok Rossz hatásfokú pl. G hatékosági osztályba tartozó kazán cseréje új A kategóriájú kondenzációs kazánra a fűtésszámla negyedét megtakaríthatja. Ameniben a cserére kerülő kazán nem régebbi 15 évesnél a hatékosága valószínűleg jobb, így csere esetén a megtakarítás kevesebb lesz. 36

37 Alacso hőmérsékletű fűtési rendszerekhez illesztett kondenzációs kazánok a füstgáz hőjét a hagyomáos kazánokétól jobban hasznosítják. Jól illesztett rendszereknél az égés során keletkezett vízgőz párolgáshőjét is kierik, és a folyéko víz kondenzátumkéntfolyik a csatornába. A kondenzációs kazánok hatásfoka 6-12%-kal magasabb lehet a nem kondenzációs kazánokénál. Kétfajta kondenzációs kazánt alkalmaznak: atmoszferikus égővel és ventilátoros égővel, zártégéstérrel. A kazánok a használati melegvizet átfolyós, vagy tárolós rendszerrel melegítik. Az első esetben a melegvízcsap megitásakor a kazánon átfolyó víz melegszik fel, a másik esetben egy a kazán mellett elhelyezett tárolóban levő vízet melegítik és tárolják. A víztárolós kondenzációs kazánok - A melegvizet különálló tartályban készíti, így nagymeniségű melegvíz áll rendelkezésre több megcsapoló hely együttes haszálatánál is; - A kazáncsere egyszerű lehet, ameniben hasonló rendszert kívánnak beépíteni; - Csere esetén meg kell vizsgálni, hogy a fűtési rendszerhez beépíthető-e az új kazán. Átfolyós rendszerű kombi kondenzációs kazánok - Csapitáskor készíti a melegvizet, így nincs szükség a melegvíz készítés idejének előzetes beállítására; - Helytakarékos, mert nincs szükség külön tárolóra; - Szükség szerint készíti a melegvizet, így nincs tárolási veszteség; - Ideális, ha naponta nincs túl sok melegvízre szükség. Az átfolyós kazán nem építhetők be, ha: - Alacso a hálózati hidegvíz omása; - A ház több fürdőszobával, vagy zuhaozóval rendelkezik, és egyszerre többen akarják a melegvizet használni. Kapcsolt hő- és villamosenergia termelés Magyarországon az energiatermelésnek még nem a közeljövőben alkalmazott módja, de a távolabbi jövőben számítani lehet vele. Kisméretű, földgázzal, gázolajjal, vagy más üzemaaggal hajtott belsőégésű mororokkal, vagy turbinákkal áramfejlesztőket hajtanak, s a füstgázzal vizet melegítenek fűtésre, hűtésre, vagy egyéb használatra (mosásra, mosogatásra). Alkalmazásuk során a termelt villamos-energiát az épületen belül felhasználják, és/vagy az elektromos hálózatra táplálják. Mikro kapcsolt hő- és villamosenergia termelő blokkok nem olyan hatékoak, mint a nagyméretű társaik. Méretükben hasonlóak a modern háztartási kazánokhoz, falra szerelhetők, vagy földön elhelyezhetők. A szervízköltségük is a kazánokéhoz hasonló, habár speciális szervízt igéelnek. Hazánban ezek az eszközök még nem elterjedtek, az áruk miatt, azonban elképzelhető, hogy a jövőben a növekvő energiaárak miatt könebben megfizethetők lesznek. Fűtésszabályozás A fűtés szabályozhatósága az igéelt hőkomfort beállításának és az energiagazgálkodásnak az eszköze. Korszerű szabályozók figyelembe veszik a külső és az igéelt (beállított) belső hőmérsékletet. A 37

38 szabályozás lehetővé teszi a hűtés és fűtés szükség szerinti ki és bekapcsolását, ezáltal alacsoan tartja a fűtési számlát és a CO2 kibocsátást. A háztartási szabályozók kiválasztásának számos szempontja létezik: - A szabályozónak központi, vagy helyiségenkénti termosztáttal kell rendelkeznie, amellyel a belső hőmérséklet beállítható; - A szabályozó kikapcsolja, vagy csökkenti a fűtést, amikor a helyiség hőmérséklete elérte a beállított értéket; - A szabályozó rendszer a fűtést nem engedi bekapcsolni, mikor a lakásban nem tarózkodnak, vagy ha nem szükséges fűteni; - A szabályozható szobatermosztát egyszerre teszi lehetővé az idő és hőmérsélet szerinti szabályozást, így a nap különböző időszakaira különböző hőmérsékletek álíthatók be egy szobán belül. Az épület területeinek szabályozása biztosítja, hogy egyes épületrészek, melyek üresek, vagy nincsnek használatban ne legyenek fűtve, amikor az nem szükséges, vagy alacsoabb hőmérséklet is megfelelő. Különböző zónákat úgy érdemes létrehozni, hogy pl. alacsoabb hőmérsékletet lehessen elérni a hálószobákban, vagy előösen ki lehessen használni a napsugárzás pozitív hatásait egy benapozott szobában, valamint rugalmasan lehessen kialakítani egy fűtött otthoni munkaterületet, vagy nagyszülői lakrészt. A zónák kialakítása termosztatikus radiátorszelepekkel is megoldható, de külön fűtési köröket is ki lehet alakítani, melyekhez különböző szabályozó és szobatermosztát (vagy programozható szobatermosztát) tartozhat. Padlófűtési rendszerek Padlófűtési rendszerek lakóépületekben is kialakíthatók, de a rendszert utólag hatékoan csak egy nagyobb átalakítással együtt érdemes megvalósítani. A padlófűtési rendszerek lehetnek melegvizes, vagy elektromos fűtésűek. A padlófűtési rendszer ugyanolyan belső hőmérsékletet tud előállítni alacsoabb hőmérsékletű melegvízzel, mert a padló hőleadó felülete sokkal nagyobb, mint a radiátoroké. Hazánkban is egyre gyakrabban alkalmaznak fal, és a menezetfűtést. Ezek hasonló előökkel bírnak, mint a padlófűtés, alacso hőmérsékletű fűtővízzel képesek felmelegíteni a fűtendő helyiséget. A padlófűtéssel szemben a kialakításukkor nem szükséges olyan jelentős pluszköltséggel számolni, mint az új padlóburkolat. Hővisszaerő rendszerek A kondenzációs kazánok mellett, más hővisszaerési lehetőségek is kihasználhatók, egy energiahatéko épületben. Azon épületeknél, ahol szabad a padlástér, olyan hővisszaerő készülék elehelyezése lehetséges, amely a belső levegő hőjét hasznosítja. Ennek kiépítési lehetősége szorosan kapcsolódik a szellőztető rendszerekhez, melyet a szellőztetés bekezdésben leírtak szerint lehetnek szoba hővisszaerő készülékek, vagy a központi szellőztető berendezés hővisszaerő berendezése. Füstgáz hőhasznosítás A meglévő kazánokhoz füstgázhasznosító is beépíthető, azonban igen körültekintőek kell eljárni, mivel nem minden kazán alkalmas ezek fogadására. A hibásan beépített eszköznél a kémé és a kazán is korrodálódhat, ami tönkremenetelükhöz vezethet. 38

39 3.1.5 Szellőztetés/ Légtechnika Az épület légtechnikai rendszere A passzív hővisszaerési lehetőségek jelentősen fejlődtek az elmúlt években, és jobb megoldást kínálnak a szellőztetés és páralecsapódási problémákra. Jelenleg egy jól méretezett ellenáramú hőcserélővel közel 90%-át is meg tudjuk takarítani az elhasznált levegő hőtartalmának. A hővisszaerős gépi szellőzés két egyszerű, alacso energiafogyasztású egyanáramú motorral hajtott ventilátorral bistosítható. Ezeknek a ventilátoroknak a fogyasztása nem több 50W-nál, ami egy villaégő fogyasztásának felel meg. Igen nehéz ezeknek az eszközöknek az egyszerűségével és passzív (nem hőszivattyús) energiahatékoságával verseezni. A nagyon alacso energiafelhasználású passzívházakban a passzív hővisszaerés és a hőszivattyú kombinációját szokták alkalmazni. Ezeknek a rendszereknek a használata alacso hőszükséglet esetén javasolt. Ameniben szellőztetőhöz hővisszaerő került beépítésre, az épületnek légtömörnek kell lennie, mert egyébként túl sok levegő távozik természetes módon, ami a beépített rendszer magas energiahatékoságát csökkenti. Távozó használt levegő vezetékhez kapcsolt hőszivattyúk az épület használt levegő hőjét hasznosítják. Ezek a hőszivattyús rendszerek segíthetnek a túl sok páraképződéses épületek esetében is, ugyanakkor az ilyen hőszivattyúk elektromos energia használata jelentős lehet. Ezek a rendszerek olyan országokban elterjedtek, mint Svédország, ahol az alacso energiaárak miatt elterjedt a villamos árammal való fűtés is. A villamos-energia alacso ára annak köszönhető, hogy a villamos energia jelentős részét vízerőművekben termelik. Az új építésű, körültekintően megtervezett, alacso energiaigéű épületek esetén a hőszivattyús rendszerek jól működnek. Ugyanakkor mindíg fennál annak a veszélye, hogy a rosszul kivitelezett rendszer növeli a hagyomáos fűtési rendszer igéét, pl. ha ventillációs rendszer alultervezett, a kazánterhelés megnő. Hűtés Árékolás A külső árékolás a leghatékoabb módszere a napnak kitett ablakokon beáramló vakító fé és a hőbesugárzás csökkentésének. Külső árékolók elehelyezésével megakadályozható a napsütés belső térbe való jutása, mely kellemetelen hőt és vakító fét okoz. Az árékolókat úgy célszerű elhelyezni, hogy a téli nap bejusson a térbe. Lehetőleg maximalizálni kell vele a természetes fé és soláris hő hasznosítását, az évnek ebben a szakaszában. Másik lehetőség, ameniben ez szóba jöhet közeli lombhullató fák és növéek ültetése. Ez a megoldás különösen hatéko lehet, mivel a lombozat áron árékot biztosít, ugyanakkor télen a csupasz ágak teljes mértékben lehetővé teszik a napenergia hasznosítását. Hővisszaverő fólia az infravörös hőt tükrözi vissza, csökkenthető vele a belső felmelegedés. Meg kell terveznia a fólia színét, külső megjelenését, visszaverőképességét, és azt hogy meni természetes fét enged be, mert ez erősen befolyásolhatja a belső mesterséges megvilágítás szükségességét. 39

40 Világítás Világítással az összes megtermelt villamosenergia 20%-át fogyasztjuk el, és még mindíg a wolfram izzólámpák a legelterjedtebbek annak ellenére, hogy a legkevésbé hatékoak. Az energiatakéros világítással az eredeti megvilágítás jellemzőinek romlása nélkül csökkenthető az energiafelhasználás. A villamos energiával való takarékosság érdekében maximalizálni kell a természetes fé használatát a felesleges megvilágíást kiküszöbölve. Ameniben világítás felújítást terveznek a lépésenkénti beavatozásoknál keletkező megtakarítások összeadódnak. Világítótestek Az energiahatékoságot leginkább elősegítő világítási rendszerbe kizárólag energiahatéko lámpákat lehet beépíteni. Ezekkel megelőzhető, hogy a lakók újból nem energiahatéko világítást használjanak anélkül, hogy foglalatot cserélnének. Világítás szabályozás A világítás megfelelő szabályozása a kulcsa a természetes napfé használatából adódó energiamegtakarításnak. A legfontosabb, a mesterséges világítás használatának csökkentése, amikor az épületet, vagy a helyiségeket nem használják, és amikor a természetes megvilágítás elégséges. Lakásokban és társasházak közös helyiségeiben célszerű mozgás érzékelőket elhelyezni. Ezek különböző elven működhetnek. Kaphatók, infra vörös, vagy mikrohullámú szerzorokkal, vagy egyszerű manuális kapcsolókkal. Energiatakarékos féforrások A féforrások alakítják át az elektromos áramot féné. Korábban egyetlen jellemzőjüket a villamos teljesítméigéüket használták. A Wattban megadott teljesítméük nem feltétlenül mutatja a valós fékibocsátást (féáramot), azonban az energiatakarékos féforrásoknál is szokás feltüntetni, hogy milyen hagyomáos izzóval megegyező a féárama. Például egy 13W-os energiatakarékos féforrás olyan féáramot képes kibocsátani, mint egy 60W-os wolfram izzólámpa. 75%-nál is nagyobb világítási energiafelhasználás is megtakarítható, azzal, hogy a régi típusú lámpákat kopakt fécsövekre cserélik. A féáramot lumenben mérik. A féforrások legfontosabb energetikai mutatója a féhasznosítás. A féhasznosítás megadja, hogy az adott féforrás milyen hatásfokkal alakítja át a villamos energiát féenergiává. Ez a sugárzott összes féáram, és a felvett összes villamos teljesítmé háadosa. A féhasznosítás mértélegysége a lumen/watt. A hagyomáos izzók és a kompakt fécsövek és energiafelhasználásának összehasonlítása: Hagyomáos izzó energiatakarékos fécső lumen 100W 20-25W W 11-19W W 8-10W W 5W 200 Az energiamegtakarítás mértéke tovább nő amikor LED típusú világítást alkalmaznak. A fékibocsátó dióda (LED) használatával a világításra fordított energiahasználat jelentősen csökkent, így ezt a technológiát egyre több helyen alkalmazzák. Azonban a beépítését különös gondossággal kell megtervezni, a fékibocsátás és a lámpák minősége miatt. 40

41 Vízhasználat Vízmelegítés Legtöbb otthonban a melegvizet a kazán, napkollektor, vagy elektromos átfolyós vízmelegítő készíti. Ameniben a melegvizet távhővel melegítik, a távhőt egy hőcserélő segítségével adják át a hálózati víznek. Ameniben a melegvizet hőtárolókban tartják, azokat hőszigetelni szükséges. Az elektromos átfolyós vízmelegítők használata jelentősen megnövelheti a villamosenergia fogyasztást, és csak olyan esetekben javasolható a használatuk, amikor a melegvíz előállítására más megoldás nincs. Víztakarékos eszközök A vízzel különböző módon lehet takarékoskodni. A legoptimálisabb lehetőség kiválasztása a háztól, a bentlakók számától, és szokásaiktól függ. A vízfelhasználás ~ 30%-át WC-kben használják. A meglévő WC-k tartálya valószínűleg kicserélhető alacso vízfelhasználású, vagy kétgombos öblítőtartályokra. A kétgombos rendszer sok esetben beépíthető a WC teljes cseréjének szükségessége nélkül. Kézmosókhoz és mosogatókhoz víztakarékos csapok elhelyezése javasolható, a beépítésüknél figyelembe kell venni, a víztakarékos öblítés következméeit. Az egyik lehetőség a kétsebességű, (ütközős rendszerű) csap, amely egy pontig víztakarékosan folyik, majd utána normál üzemmódra vált. Az ilyen csapok működését a meglévő vízomás befolyásolhatja. A csapok és zuhakifolyók vizmeniség szabályozóval elláthatók, általuk csökkenthető az átfolyó víz menisége, és a meglévő szerelvéek cseréje nélkül elhelyezhetők. Teljes felújítás alkalmával saját kútban termelt szürkevíz és esővíz hasznosítás is kiépíthető. Megfelelő kialakítással a fürdő és kézmosó víz használható a WC-k öblítésére. A szürkevíz használatához külön hálózati rendszer kiépítése szükséges! Az összegyűjtött esővíz kültérben hasznosítható. Vízmérő órák elhelyezése A vízhasználat mérése a felhasználók szokásait, és a költségeket is tükrözi, mely segít a vízhasználat megváltoztatásában. Locsolási célú mellékvízmérők elhelyezésekor - ameniben az ingatlan csatornázott,- a helyi csatornázási műveknél elkülönített locsolási vízhasználatot lehet bejelenteni, és így a mért vízfogyasztás nem vehető figyelembe a szenvíz meniségének meghatározásánál. Hazánkban a vízóra felszereléshez egyedi esetekben igéelhető támogatás. A helyi Önkormázatok egy része rászorultság alapján részben támogatja az órák felszerelését. Erről minden esetben személyesen szükséges érdeklődni. 41

42 Megtakarítási lehetőségek Az Energiaklub 2011-e kutatása szerint, mely kétezer háztartás reprezentatív felmérésén alapult a Magyarországi lakás állomá energia használata a következők szerint alakul: 19 A tervezett energetikai felújítás után az energiahasználat jelentősen csökkent, az alábbiak szerint: Energiaklub Fülöp Orsolya NegaJoule Energiaklub Fülöp Orsolya NegaJoule

43 A hatékosági intézkedések során a falak tervezett hőátbocsátási téezőjét, U értékét 0,35W/m2K-re javították, a beépítetendő ablakok U értéke 1,3 W/m2K. Az ilyen paraméterekkel számolt beruházási költségek becslése épületenként: Megújuló energiaforrások felhasználása Napelemek A napelemek villamosenergiát termelnek. Megfelelően a villamosenergia rendszerhez illesztve bármikor beépíthetők. A legjobb hasznosíthatóság és megtérülés érdekében a paneleket arra alkalmas tetőn, vagy falon megfelelő szögben (Magyarországon fok) kell elhelyezni. A napelemek teljesítmée függ a napsugárzás intenzitásától. Minnél erősebben süt a nap annál több villamosenergiát termelnek. A napelemek jellemzésére az úgynevezett csúcsteljesítméüket, kwp t használják. Értéke azt adja meg, hogy laboratóriumi körülméek között, teljes besugárzás mellett a napelemek meni energiát termelnek. A gyakorlatban azzal is számolni kell, hogy a valóságban a laboratóriumi értéktől akár 20 %- os eltérés is tapasztalható. A villamos energiát termelő napelemek utólagos beépítése, jó lehetőséget biztosít a fosszilis tüzelőaag függőség csökkentésére. A technológia tervezésekor és beépítésekor figyelembe kell venni a szükséges villamosenergia meniséget, a rendelkezésre álló helyet, a tájolást, elhelyezést, és bekerülési költségeket. 21 Energiaklub Fülöp Orsolya NegaJoule

44 A napelemek hatékoságának jellemzésére a panel felületére eső napenergiából átalakított villamosenergia és a teljes felületre érkező napenergia háadosának százalékban kifejezett értékét nevezzük. A panelek hatékosága változó, kevés haladja meg a 20%-os hatékoságot, az átlagos hatékoság 10%. Az elméleti hatékoság 31%. Az átlagos hatékoság évente javul néhá százalékot. A leghatékoabbak a kristályos szilícium modulok, melyek 2010-ben 19,5%-os hatékoságúak voltak, 2020-ra 23%-os hatékoság elérése a cél, mely az árak csökkenéséhez vezethet. Vannak olyan időszakok, amikor a napelemek az adott időpontban a szükségesnél több villamosenergiát állítanak elő, pl. amikor a lakók nincsenek otthon. Ebben az eseteben lehetőség van a megtermelt energia más felhasználók általi használatára. A felesleges villamos energiát, ameniben engedély van rá hálózatra lehet táplálni, ehhez ad-vesz mérőre beépítésére van szükség. Napelemek beépítési és karbantartási költségei A beruházási költség számításakor fontos a gazdaságos méret meghatározása. A beépített teljesítménövelésével a bekerülési költség növekedhet, de a kwp-onkénti fajlagos költség csökkenhet. A beépítés összes költségét be kell számítani a teljes költségbe. Ez magába foglalhatja a panelek, tartószerkezetek, állvázat, vezetékezés, ad-vesz mérők, mérőeszközök, keretek, és a meglévõ szerkezetek megerősítésének költségeit, de nem korlátozódik csak ezekre. A napelemes tetőcserepek beépítése költségesebb lehet, mint a normál tetőre szerelt paneleké, de a tető felújításának költségei csökkenthetők. A karbantartási költségek magukba foglalják a tisztítást, és javításokat. Napelemek megtérülésének számítása A megtérülés számításakor a fentiekben ismertetett minden költséget figyelembe kell venni. A megtakarítás az előállított villamosenergia mértéke. Ameniben a napelemes rendszer több villamos energiát termel, mint amenire az adott pillanatban szükség van, és ezt ad-vesz mérővel a hálózatra táplálja, a feltáplált meniség az áramszolgáltatóval kötött megállapodás szerint későbbi időpontban visszavételezhető, így a megtakarítást egy évre vetítve érdemes számolni. Egy 2,7 kwp teljesítméű rendszer hozzávetőlegesen megtermeli egy háztartás éves villamosenergiaigéének 50%-át. Karbantartás és üzemeltetés A napelemes rendszereket építsd be és felejts el rendszereknek is szokták nevezni. Beépítés után igen kevés karbantartást igéelnek. Mivel nincsnek mozgó alkatrészek, ezért a meghibásodás lehetősége is minimális. Számos napelem öntisztuló technológiájű üveggel készül, amelynél az eső segít tisztántartani a paneleket, hogy hatékoan működhessenek. Azonban mint ahogy más elektromos berendezéseket, ezt is rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy az értintésvédelem szempontjából biztonságosan üzemljenek. A karbantartásuk nem jelentős, tisztán kell tartani, és felügyelni, hogy növézet fejlődése során ne árékolja be. A karbantartási munkákat mindig szakképzett dolgozó végezze. 44

45 Szállítók és beépítők szakismeretei A napelemek beépítéséhez hasonló képzettséggel kell rendelkezni, mint bármely más elektromos rendszer tervezéséhez és kivitelezéséhez, azonban figyelembe kell venni, hogy fogadó szerkezetet is el kell helyezni, és a rendszer szabályozását is ki kell építeni. Beszerezéskor meg kell győződni arról, hogy az eszközök megfelelő minősítésüek legyenek. Minősítések Európában egy QUALICERT nevű minősítési rendszer van kidolgozás alatt, amely általános minősítést ad a kisméretű megújuló energia szerelőknek. Mint minden eszköznél az ÉMI, vagy egybéb európai minősítési rendszer (CE, Solar Keymark) minősítés megléte elengedhetetlen. Egyéb kérdések Beépítés előtt a helyi hatóságokkal egyeztetni szükséges, mert néhá esteben napelemeket nem lehet elhelyezni a házak tetején! A napkollektorok és napelemek a szokváos módon történő telepítése nem engedélyköteles, amint erről a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet intézkedik. Kivételes esetek azonban előfordulnak. Ha kiemelt körzetben állítanak fel napelemet és napkollektort, és ez hatással van a városképre, akkor az illetékes építésügyi hatóság engedélye szükséges. Akkor is szükséges építési engedély, ha az elhelyezett napelem vagy napkollektor az épület jellegének, alapvető méreteinek, magasságának olyan mértékű változásával jár, hogy az a területileg hatályos építésügyi előírások alapján engedélykötelesnek minősül. Ha a napkollektor vagy napelem nem a tető síkjában telepített, illetve telepítése a homlokzat jelentős megváltoztatásával jár, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet és az országos településrendezési és építési követelméekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) az iráadó. A műemléki védelem alatt álló építméek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja. A Hivatal építésügyi hatóságként jár el a műemléken végzendő minden olyan építési munka esetében, amely az építésügyi engedélyezés általános és műemlékekre vonatkozó szabályai szerint engedélyköteles, valamint a műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben. Első fok: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervezeti egységei, másodfok: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke [308/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 2. ]. Nem az épületre, hanem a szabad területre elhelyezett napkollektor vagy napelem esetén is ugyanúgy a 37/2007 (XII. 13.) ÖTM rendelet és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az iráadó. Napkollektor telepítése esetén, ha annak mérete a 2 négyzetmétert meghaladja, a helyi építési hatóság véleméét kell kikérni és azok szerint eljárni. 22 Termikus napenergia A napenergia termikus hasznosítására a napkollektorokat használják. A napkollektorokban termelt hőt víz melegítésére, levegő fűtésére, vagy egyéb célra hasznosítják. A napkollektorokat is megfelelő dőlésszögben kell elhelyezni a tetőn, vagy más, az elhelyezésre alkalmas. Különböző típusú, hatékoságú és árú napkollektorok kaphatók

46 A nap energiáját hasznosító napkollektor eleli a napsugár által közvetített hõt és azt átadja a napkollektorban keringõ folyéko, fagyálló, jó hõközvetítő folyadéknak. Ez a folyadék egy hõcserélőn adja tovább a hőt a melegítendő víznek, vagy levegőnek. A kollektorok két alaptípusa, a sík és a vákumcsöves kollektorok. A követítő közeg áramlása szerint a kiépített rendszer is kétfajta lehet: 1. A gravitációs (termoszifonos) rendszerben a közvetítő közeg szabadon kering. A kollektor által felmelegített közvetítő közeg egy tárolóba, vagy hőcserélőbe felefelé áramlik, majd ott leadva a hőt visszaáramlik a kollektor aljába. A tárolóból a melegvíz vagy közvetlenül, vagy egy másik hőcserélőn keresztül közveteve használható. A hőcserélővel rendelkező bojlert a napkollektor szintje fölé kell szerelni, és a napkollektorokat a bojlerrel összekötõ csõvezetékeknek a bojler felé emelkedniük kell a biztos légtelenedés és cirkuláció érdekében. A csõvezetéknek rövidnek kell lennie, azaz a boyler közel kell kerüljön a kollektorokhoz. A rendszer elemeinek fagy elleni védelmérõl gondoskodni kell, hőszigeteléssel, elektromos fűtöszállal, és a közvetítőközegnek fagyállónak kell lennie. A gravitációs rendszer esetében nincs szivattyúzási költség. 2. A készeráramlású rendszernél a közvetítő közeg keringetését szivattyú biztosítja. Ez esetben a tároló tartályt nem szükséges a napkollektorok fölé helyezni, a pincében is elhelyezhető. Egy átlagos háztartásban 2-5m2 napkollektor és l melegvíz tartály elégséges. A vákumcsöves rendszer több energiát tud hasznosítani, még fagyponti hőmérséklet alatt is termel hőt. A speciális bevonatú csövek elelik a napenergiát, de a vákum miatt termoszként dolgoznak, a hőt nem engedik kiszökni. Így kb. 20%-kal jobb a hatásfokuk, mint a síkkollektoroknak. A kollektorok a tetőre, és a homlokzatra is felszerelhetők. A hőtermelést meghatározza a beépíthető felület, tájolás, a választott technológia és az esetleges árékolás is. A napenergia termikus hasznosíthatósága függ a Föld szélességi körön való elhelyezkedéstől, és a közvetlen napsugárzástól. Napenergiával megtermelhető egy háztartás melegvíz igéének 70%-a is, attól függően meni a melegvíz szükséglet, és milyen a meglévő vízmelegítő készülék hatásfoka. Hatéko melegvíz termeléshez tároló beépítése szükséges, így a felmelegített vizet szükség szerinti időben használhatják. A jól hőszigetelt tárolóban a melegvíz akár két hétig is melegen tárolható. A napenergia termikus hasznosítására szolgáló rendszerek bármikor beépíthetők, de építésüknél figyelembe kell venni a következőket: tájolás, elhelyezés, teljes bekerülés, a rendszer mérete, a tároló elhelyezése, az épületszerkezetek, csövezés, és a szükséges áttörések, a hozzáférhetőség kialakítása, és a karbantartás. Például Közép Európában egy jól hőszigetelt épület teljes fűtés és melegvíz ellátásához átlagosan 30m3 85 C-os melegvíz tárolására van szükség, mely egy átlagos épület területének 10%-át foglalja el. A tároló terület épület aráához való viszoa kedvezőbb egy nagyobb épületben, melyben több lakás is 46

47 található. Több lakás napenergiával megtermelt melegvíz ellátásánál figyelembe kell venni a nagy rendszerből adódó veszteségeket is, és ennek tekintetében kell a rendszer beépítéséről dönteni. Beépítési és karbantartási költségek A beházási költségek számos téezőtől függhetnek: a kollektor típusától, méretétől a tető fajtájától és a meglévő melegvíztermelő rendszertől. A teljes bekerülési költség számításakor fontos a méretgazdaságosság felismerése. A beépítési kapacitás növekedésével teljes bekerülési költség növekedhet, de a kw-onkénti bekerülés költség csökkenhet. A beépítéshez szükséges összes költséget bele kell számítani a teljes költségbe. Ez magába foglalhatja, a napkollektorok, tartószerkezetek, állvázat, vezetékezés, szivattyúk, és szabályozók, keretek, és a meglévő szerkezetek megerősítésének költségeit, de nem korlátozódik csupán ezekre. A karbantartási költségek magukba foglalják a tisztítást, és javításokat. Egyéb előök - A rendszer egész évben működik, de a téli időszakra kiegészitő melegvízellátásra van szükség; - A beruházás után csökkennek a melegvíz előállítási/ fűtési energiaköltségek; - Napkollektorok is szerves részét képezhetik az épület szerkezetének; - A megtermelt hőt tárolni lehet és szükség szerinti időben felhasználható; - Néhá országban pénzügyileg támogatják a beépítését; - Viszolag könű és megfizethető a beszerelése. Egyéb kérdések Beépítés előtt műszaki egyeztetés szükséges a helyi hatóságokkal, minthogy néhá esteben napkollektorokat nem lehet elhelyezni a házak tetején! Minősítések Európában egy QUALICERT nevű minősítési rendszer van kidolgozás alatt, amely általános minősítést ad a kisméretű megújuló energia szerelőknek. Mint minden eszköznél az ÉMI, vagy egyéb európai minősítési rendszer (CE, Solar Keymark) minősítés megléte elengedheetlen. Biomassza felhasználás (kapcsolt hõ és villamosenergia termelést is beleértve) Biomasszát az ingatlanok fűtésére lehet hasznosítani. A biomassza fűtőaag vidéki körezetben használható leginkább, a hozzáférhetőség, ár, és a tárolás szükségességének figyelembe vételével. Alapvetően három különböző fajtáját különböztetjük meg: rönkfa-brikett, faapríték és pellet. A biomassza tüzelés során felszabadul CO 2, azonban ez kiegyenlítődik a növekedés során megkötött CO 2 meniséggel, a mostani nézőpontok szerint. A felhasználás szinte kibocsátás semleges, néhá kibocsátás növelő téező, mint pl. az ültetés, betakarítás, feldolgozás, szállítás kivételével. Még ezen kibocsátások figyelembe vételével is a CO 2 kibocsátás nagyjából 90%-kal csökken a fosszilis tüzelőaagok felhasználásához képest. 47

48 Biomassza kazán beszerelésére a legjobb alkalom, amikor az eredeti régi kazánok cserére szorulnak. A biomassza kazán könen csatlakoztatható a meglévő hálózati rendszerre, ugyanakkor sok kérdés merül fel, mivel tárolási helyet szükséges biztosítani a faaprítéknak és pelletnek, és kérdéses ezek víz és fűtőérték tartalma is. Biomassza fűtőaag tüzeléssel két fajta rendszer építhető. Fatüzelésű kályha és központi kazán, mely a fűtést és a melegvíz szükségletet is ellátja. A kályhák 5-11kW hőteljesítmét tudnak leadni, és általában farönkkel, brikettel és pellettel működnek. A központi kazán a központi fűtési rendszerhez csatlakozva, névleges teljesítméük 15kW és annál nagyobb. Többlakásos épületek, társasházak, és közösségi helyiségek hőellátására is alkalmasak. A biomassza tüzelésű kazánok működése hasolnó a gáz és olaj kazánokéhoz. A tüzelőaagot begyújtva hőt állít elő, amit vagy átad a szobába, vagy vizet melegít, amit a fűtési rendszerben cirkuláltat. A tüzifa tárolására tárolót kell kialakítani. A pellet és faapríték kazánoknak általában automatikus adagolójuk is van, ami szükség szerint táplálja az égéshez a tüzelőaagot. A pelletkazánok háztartási méretű épületek kiszolgálására ideálisak, a faapríték kazánok nagyobb épületeknél és közösségi fűtési rendszereknél használhatók ki. Biomassza berendezések beszerelése Biomassza kazán meglévő kazán helyére beszerelhtő és csatlakoztatható a központi fűtési rendszerre. Azonban léteznek hátráok a használat során, ilyen pl. a tüzelőaag számára szükséges hely, a hamu és hulladék eltávolítása, és tárolása, a helyi levegőminőségre gyakorolt hatása, ami a gáznál magasabb NOx kibocsátással jár. A tüzelőaag beszerzés szükségessége, annak szállítása, rendszeres szervezése Szükség szerint figyelembe kell venni a helyi szabályozást is, ami magas levegőtisztaságot írhat elő, így költséges füstszűrő berendezések elhelyezése lehet kötelező. Ameniben meglévő kémét használnak elvezetőként az új kazánhoz esetlegesen új kémé kiépítése válhat szükségessé, ami engedélyköteles lehet. Biomassza berendezések hatékosága Az égési folyamat a biomassza kazánban lehet rossz hatásfokú, ha nem megfelelően ellenőrzött. Valójában a ílt égésterű berendezésekben előállított hő 85%-a elvész. Hatéko égést a levegőutánpótlás szabályozásával, a megfelelően kiszárított fa és jó hatásfokú berendezés használatával lehet elérni. A modern kályhák és kazánok 80-90% hatékoságúak. Előök Fatüzelés jelenlegi nézetek szerint karbonsemleges megújuló energia. Azonban a fatüzelés vagy egyéb biomassza felhasználás üvegházhatású gázkibocsátással jár, de ez nem jelent több kibocsátást, mit a felhasznált fa helyett elültetett növézet által megkötött üvegházhatású gáz. Ameniben fát használnak fűtésre, a felhasznált fa után egy új fa ültetése egy fenntartható erdőgazdálkodásban nem jelent többlet szén-dioxid-kibocsátás. Nagyon fontos, hogy a beszerzett tüzelőaag minősített fenntartaható gazdálkodást folytató beszállítótól származzon. Egyéb előök - A meglévő rendszerhez csatlakoztatható 48

49 - Hulladékaagot hasznosít - Különböző teljesítmészükségletet képes kielégíteni - Széndioxid semleges, a fosszilis tüzelőaagok töredékét bocsátja ki - Helyben beszerezhető, korlátlan meniségben - A háztartási biomassza helyi vállalkozásoknak újthat lehetőségeket, a vidéki gazdaságot támogatva - Ameniben helyi hálózatok kerülnek kiépítésre a szállítási költségek minimalizálhatók - Gazdaságilag ösztönző hatással van biológiailag sokfajta fa termelésre Karbantartás A biomassza kazánok karbantartása több munkát igéel mint a gázkazánoké, ugyanakkor ez nem jelentős. A legtöbb modern kazán öntisztuló, azonban rendszeres karbantartást igéel, mint pl. a hamu eltávolítása, és a füstelvezetők rendszeres tisztitása. Egy másik fontos szempont a fűtőaag rendszeres beszerzése. Annak érdekében, hogy hamu ne kerüljön az égőbe, azt napi rendszerességgel ellenőrizni kell, és szükség esetén a maradékot el kell távolítani. Pelletkazánokat rendszeresen tisztítani kell, és a kazánt le kell hűteni minden 50kg elégetett tüzeleőaag után, hogy alaposabban átvizsgálható és tisztítható legyen. Pellet kazánok szintén évenkénti felülvizsgálatot igéelnek, a mechanikai alkatrészek megfelelő működésének érdekében. Amikor a készüléket belső vizsgálatnak vetik alá fontos, hogy áramtalanítsák, és feszültségmentesítsék az alkatrészeket. Fa tüzelésű kályháknál is igen fontos a legjobb minőségű tüzelőaag használata, amely a gyártói előírásoknak megfelel, a nedves és töredezett darabkákat ki kell selejtezni. Beszállítók Mintahogy egyéb más technológiáknál is nagyon fontos, hogy jó képzett és minősített szerelőket és termékeket használjunk, melyek megfelelnek a nemzeti előírásoknak. Nagyon kis különbség van a gáz és biomassza kazán beszerelésének módja között, de a szerelő engedélyét és minősítését mindenképp ellenőrizni szükséges. Egyéb megújuló energia felhasználási lehetőségek Hőszivattyúk viz és szélgenerátorok nem kerültek vizsgálatra a bekerülési költségek miatt, de részletes leírás található a Trainrebuild projekt 4. számú Munkacsomagja alatt közzétett Útmutató Ingatlantulajdonosoknak Épületenergetikai Felújítási Munkákról dokumentumban. További részletes információ, és a dokumentum elérhetősége angol elven: 49

50 3.1.7 Költséghatékoság és a különböző technológiák optimális kombinációja A felújítások életképességének vizsgálatakor szem kell tartani a munkák teljes bekerülési költségét, és az összes előt, hogy alapos összehasonlításra kerülhessen sor. Ezek közé tartoznak az építési költségek, üzemeltetési, karbantartási költségek, az alkatrészek pótlásának költsége, az ártalmatlanítás, valamint minden létező támogatási lehetőség, adókedvezméek. Kivitelezési költségek közé tartoznak: - Tervezési és mérnöki szakértések; - Ideiglenes munkák; - Telepítés és az üzembehelyezés; - Aagok és berendezések ára; - Projektmenedzsment. Működési költségek: - Energia árak; - Tisztítás. Karbantartásiköltsége: - Javítás, alkatrészcsere és kisebb felújítási munkák. Csere költségek magukban foglalják az eredeti esztétikai és teljesítmé visszaállításához szükséges fő elemek, rendszerek helyreállítását (vagy cseréjét) a berendezések élettertalma alatt. Egyre nagyobb a követelmée annak, hogy a hatékosági intézkedések által elért széndioxid kibocsátás csökkentés kiszámítható legyen. A számítási módszer szerint az 1kWh energia előállításakor keletkező CO 2 kibocsátás kell összehasonlítani az azt helyettesítő energia előállításának kibocsátásával. A CO 2 egyenértékre vetített teljes beruházási költség számításakor a nettó teljes bekerülési költséget kell osztani a beruházás által létrehozott teljes CO 2 megtakarítás értékével. A megtérülési idő, az az időszak ami alatt a beruházásból származó megtakarítások kiegyenlítik a beruházási költségeket. A teljes befektetési összeg rendelkezésre állása esetén, a 2. számú mellékletben (Kiegészitő információ) foglalt Finanszirozási-pályázati lehetőségek cím alatti táblázat mutatja meg a beruházások által elérhető megtakarításokat. 3.2 Projektelőkészítés, kivitelezés A helyi önkormázat szerepe az előkészítési és kivételezési munkákban a felújítandó épületektől és a tulajdonosi háttértől függ. A projekteben való részvétel a magántulajdonú házak felújításában való tanácsadástól (esetleg pénzügyi támogatásától) kezdve az önkormázati lakások (épületek, lakótelepek) felújításakor a fővállalkozásig terjedhet. Az energiahatékosági felújításkor, melyeknél az 50

51 önkormázat a tulajdonos, vagy az egyik kulcsszereplő, projekteleőkészítési és kivitelezési munkacsoport kialakítása javasolt, melyben olyan pénzügyi és műszaki szakértők vesznek részt, akik tapasztalattal rendelkeznek hasonló energiahatékosági és zöldberuházási munkák elvégzésében. Ilyen munkacsoportok kialakítása hosszabb távra ideális, mely során több egyedileg futó nem csak lakossági, hanem egyéb fenntarthatósággal kapcsolatos- projektet is összefogva kezelhetnek. A zöld közbeszerzés olyan termékek, technológiák aagok és szolgáltatások választását jelenti melyek minimalizálják azok körezeti hatásait. Ehhez a felújításra szoruló épület jelenlegi állapotának vizsgálatát és besorolását szükséges elvégezni. Az itt kapott információ alapján a egy összehasonlító vizsgálat elvégzése szükséges, mely a tervezett felújításhoz készített különböző változatokat, aagokat, eszközöket, és technológiákat, azok bekerülési költségeit, és az általuk elérhető költségmegtakarításokat mutatja be. Az így elkészített vizsgálat alapján kiválasztható az optimális aag, eszköz, technológia kombinációja, mely a felújítás során megvalósítható Épület energetikai értékelés Épületek energetikai értékelése során számos kérdést kell elemezni. 1. Elsődlegesen a jelenlegi energiahatékoság, az épület különböző szerkezeteinek hőszigetelő képessége, légzárása. Ezekre a kérésekre a választ egy profi energia audit (nem energetikai tanúsítvá) tudja megmondani, mely ideális esetben légtömörségi vizsgálatot is tartalmaz. Ez az épület légzárását mutatja meg (itthon ilyen teszteket passzív házaknál végeznek, ahol szigorú követelmé a teljes légzárás). Egy jól elkészített energetikai audit segítséget újt a felújítási, szigetelési lehetőségek kiválasztásában és ragsorolásában. 2. Másodsorban a jelenlegi fűtési, melegvízkészítő és szellőzési (ameniben van) rendszerek energiahatékoságát szükséges megvizsgálni, annak érdekében, hogy milyen módosítási energiahatékosági intézkedések megtétele szükséges a hőszigetelések kiegészítéseképp, annak érdekében, hogy a beruházás megtérülő legyen. Ezeket a vizsgálatokat az audit során olyan gépész szakértők kell végezzék akik specifikusan az épületre vonatkoztatva a legjobb megoldásokat tudják javasolni. A leghatékoabb felújítási lehetőségként érdemes megvizsgálni a hőcserés szellőztetési rendszer kialakítását. 3. A harmadik problémakörbe tartoznak a lehetséges szerkezeti és szivárgási problémák. Bármilyen energiahatékosági felújítás előtt ezeket a problémákat fel kell tárni, és orvosolni szükséges, máskülönben az alkalmazott energiahatékosági megoldások hatékosága megkérdőjelezhető, és könen eredméezheti, hogy a beruházás nem térül meg. A meglévő állapot energiafelhasználás hatékoságának és CO 2 kibocsátás mértékének ismerete, valamint a különböző felújítási változatok, aagok, és technológiák bekerülési költsége befolyásolja az energiahatékosági célok és a felújítási technológia kiválasztását, ez segíthet a tulajdonosok és lakók számára megismertetni a lehetséges előöket, mely által a felújítást támogatni tudják. A tervezői csapatnak a tulajdonosokkal egyeztetnie szükséges, hogy milyen igéeik, és elvárásaik vannak a hatékosági felújításokkal kapcsolatban, mint pl. a hűtés és fűtési és világítási igéek, szokások, mint pl. az épület mely területeit használják a nap és év különböző időszakaiban. 51

52 Az energetikai felújításra vonatkozó elhatározás ezek után meghozható, de számos kisebb finomítás szükséges a beszerzés és kivitelezés során Projekt tendereztetés és beszerzés Tudatában a felújítandó épület (ek) jelenlegi állapotának, és a kívánt hatékosági céloknak és ezekhez szükséges technológiáknak a project tervezői csoportnak további piaci vizsgálatokat kell végeznie. Meg kell keresni a céloknak leginkább megfelelő aagot, eszközt és technológiát, valamint a megvalósításban részt vevő jól felkészült tervezőt és kivitelezőt. Ebben a szakaszban a projekttervezői csoportnak a piacot is célszerű tájékoztatni a felújítási szándékról, hogy megfelelő lehetőséget biztosítsanak kiírandó tenderről és igéekről a lehetségesen pályázni kívánók számára. Időben és pontosan szükséges megfogalmazni a szükséges technológiai, funkcionális igéeket és célokat. Ezeket az információkat aktívan kell terjeszteni, hivatalos médiában, szaklapokban, kereskedelmi vásárokon, KKV-hálózatokban, üzleti szövetségeknél, kereskedelmi kamarákban és szakszervezeteknél, az önkormázati határokon túl is. A piac jövőbeli tenderekre való előkészítésének hasznos eszköze az előzetes tájékoztató hirdetmé, szándékilatkozatra való felhívás, amelyeket közvetlenül a piaci információs csatornákon keresztül lehet közölni, és az önkormázati honlapon elérhetővé tenni. A tisztességes verse elveit tisztában tartva előre kiválasztott cégeknek is elküldhető az aag. A különbség az előzetes tájékoztató hirdetmé és a szándékilatkozat között, hogy a szándékilatkozat által az elkövetkező szakmai konzultációkon való részvételt is jelzik. Ebben az esetben egyértelmű tájékoztatást kell kapjanak a szakmai egyeztetés szervezéséről is egyben. Az érdeklődő cégek számára egyeztető tárgyalások is szervezhetők, ahol a jövőbeli felhívás követelméét részletesen is be lehet mutatni, valamint a felmerülő kérdéseket meg lehet válaszolni. Ezeken az eseméeken mélyebb egyeztetések is folytathatók, ahol az energiahatékosággal kapcsolatos tartalmi és technológiai finomítások is megtalálhatók. Ebben az esetben a módosítások előtt az eredeti szakértők véleméét is szükséges megkérdezni. A következő lépés a megfelelő tendereztetési eljárás kiválasztása, és a tenderdokumentáció elkészítése. Fontos, hogy a felújítási tartalom előre meghatározott legyen, ugyanakkor rugalmas is legyen, hogy pályázók különböző megoldásaikkal az alkalmasságukat tudják bizoítani. A tender feltételeit és a kritériumokat úgy kell megfogalmazni, hogy minden pályázó részére egyértelmű legyen a tenderezési eljárás és a tartalom. A kiválasztási kritériumok megfogalmazásánál ügyelni kell az érthetőségre és a leghatékoabb megoldásösztönzésére. Mindent meg kell tenni, hogy egyik pályázót se részesítse előbe. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a költségektől vagy megtakarításoktól való jelentős eltérés büntetéssel jár, és a pályázóknak a pénzügyi, műszaki és szervezeti alkalmasságukat is bizoítaniuk kell. A következőkben ki kell választani a megfelelő tendereztetési eljárást. Ennek a képzési eszköztárnak a kereteiban a ílt, illetve a meghívásos tendereztetési eljárást taglaljuk, amelyek akkor alkalmazhatóak, 52

53 amikor a végső döntés a felújítási tartalom és a hatékosági célokról meghatározásra került. Versetárgyalást lehet alkalmazni a műszaki megoldások továbbfinomítása érdekében komplex projektek esetében, a lehetséges kivitelezőkkel, akik egyazon projekt alatt a tervezésért, különböző aagok, eszközök beszerzésért és beszerelésért lesznek felelősek Szerződéskötés Általános szerződés esetében a tervezői, és kivitelezői munkák és beépített aagok, és eszközök költségét a tulajdonos fizeti. Energiaszolgáltatási szerződés keretében az energiaszolgáltató cég (ESCO) biztosítja a tervezés és megvalósítás során a szakmai hátteret, segít kezelni a pénzügyi szempontokat, hogy a projekt a legkisebb kockázatot jelentse. Az ESCO típusú szerződéseknél a megrendelőnek körültekintően kell eljárni, hogy a projekt során leginkább a saját érdekei valósuljanak meg. Energia szolgáltatói szerződések alkalmazása a projekteknél csökkenti a működési költségeket, és minimalizálja a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi kiadásokat. A fizetés kizárólag a beruházások által megtakarított költségek alapján történik. A legtöbb műszaki, pénzügyi és fenntartási kockázat az ESCO cég felelőssége. Részletek az ESCO típusú szerződésekről a 2. Modul fejezetében találhatók. Az ESCO típusú szerződéseknél figyelmet kell fordítani arra, hogy több felújítási változat kerüljön bemutatásra, és ezek közül a legmegfelelőbb megtakarítási változat legyen megvalósítva. A szerződések számos, hosszútávra szóló feltételt kikötnek, mint pl. minimális fogyasztás, hőbeszerzés más forrásból (megújuló energiaforrás későbbi használata) stb, ezeket a feltételeket gondosan és előrelátóan szükséges megvizsgálni, szerződéskötés megkötése előtt. Hazánkban ezen szerződések műszaki tartalmát javasolt független energetikai szakemberekkel megvizsgáltatni A projekt megvalósítása, üzembe helyezés, a karbantartás és ellenőrzés A beszerelt felszerelések, alkatrészek és aagok üzembehelyezésekor meg kell győződni arról, hogy a megadott eszközök, aagok kerültek beszerelésre, és azok megfelelően működnek, a kitűzött energia csökkentés a beépített eszközök élettartama alatt fenntartható lesz, hogy az energiahatékosági célkitűzések elérhetők legyenek. Üzembehelyezés a kivitelezés alatt, teljesítésigazolás, garanciális időszak, műszaki megfelelőségi ilatkozatok a következő célokat szolgálják: - Annak igazolására, hogy a szabváok és előírások betartása mellett a szerződésben előírtak szerinti eszközök, aagok kerültek beszerelésre; - Annak igazolására, hogy a beszerelt aagokat és eszközöket, a kivitelezők ellenőrizték; - A berendezések teljesítméének igazolására; - Az üzemeltetéshez és karbantartáshoz szükséges aagok meglétének igazolására; - Annak biztosítására, hogy a tulajdonosok, bérlők és minden épületüzemeltetési személyzet megfelelően képzett az épület berendezéseinek szükséges üzemeltetéséhez és karbantartásához. 53

54 Az üzembehelyezés alkalmával be kell üzemelni a berendezéseket, a szükséges szabályozásokat elvégezni és ahol szükséges üzemeltetési kézikövet kell készíteni. A beüzemelés során a tulajdonosokat és bentlakókat meg kell tanítani, hogy megfelelően tudják kezelni és karbantartani a beszerelt eszközöket. A projekt élettartalma alatt a beépített berendezéseken rendszeres karbantartást kell végezni jóval a projekt kivitelezése után is, ez által az energiamegtakarítás fenntartható, és a berendezések élettartalma is meghosszabbítható. A karbantartás általában számos feladatot tartalmaz. Elsősorban a gyártói utasításokat kell tanulmáozni, melyben a használati utasításokat fogalmazzák meg, ezek alapján összeállítható egy karbantartási program. A karbantartási programnak tartalmaznia kell egy ütemtervet a tevékeségek és felelősségek alapján, mely kiterjed a gyártó által gyártott összes beszerelt eszközre. Emellett rendszeres energiafogyasztás (megtakarítás) ellenőrzést kell végezni a projekt időtartama alatt, és az eredméeket össze kell hasonlítani a tervezési fázisban számított értékekkel. A legegyszerűbb monitoringozási tevékeség a közüzemi számlák ellenőrzése. Ez azonban csak pénzügyi információkat biztosít, és megtévesztő lehet az energiaköltségek növekedése miatt. A számlák a fogyasztási meniségeket is tartalmazzák, melyek már megfelelő adatot szolgáltatnak. Ahol lehetséges, monitoringba be kell vonni az épület különböző részeibe telepített összes mérőt és / vagy egyedi berendezést. 54

55 4. Modul: Lakossági szemléletváltozás Az önkormázatok lakossági kommunikációja a közösségi marketing szakterületére esik, amelynek célja hasonlóan a for-profit kommunikációhoz a célközönség magatartásának a megváltoztatása egy bizoos a helyi közösség számára előökkel járó, hasznos és elfogadott viselkedés iráába. Amíg a gazdasági társaságok a reklámok útján a vásárlás iráába (mint kívánt magatartás) ösztönöznek, addig a közösségi marketing kampáok komplexebb és nehezebben kommunikálható magatartásra kívánják rávenni célközönségüket. Nem vitás tehát, hogy a non-profit szervezetek számára is alapvető eszköz a marketing tevékeség, hiszen minden szervezetnek létezik célközönsége, ám esetükben a vevői magatartás befolyásolása nem egy termék preferálására, hanem egy társadalmilag hasznos magtartásforma elsajátítására, azaz a fenntartatható életmódra irául. A közösségi marketing nehezebb feladatot jelent az alábbi okok miatt: 1. Az önkormázatoknak két piacon is helyt kell állniuk egyszerre, amíg a for-profit szektorban működő gazdasági társaságoknál a bevételek termelése egybeforrt a szakmai tevékeséggel, addig a non-profit világban a szakmai szolgáltatások újtására iráuló tevékeségek mellett (attól elkülönülten) folyik a bevételszerzés, ami adomáokból, pályázatokból vagy - az állami szektorban - érdekérvéesítő tevékeségen keresztül valósul meg (pl. az önkormázati iskola költségvetés-módosításon keresztül kér kiegészítő forrást a fenntartótól). Vagyis, részben nem a szolgáltatást igébe vevő fogyasztó fizeti meg a szolgáltatást. Ezért a non-profit szervezeteknek egyszerre több célpiacon is helyt kell állniuk, több érdeket kell egyszerre szem előtt tartani, a cél ugyanis a bevételtermelő-képesség hosszú távú fenntartása a fogyasztói igéek folyamatos kielégítése, vagyis a közszolgáltatások folyamatos biztosítása érdekében. 2. A befolyásolni kívánt magatartás gyakran kellemetlen, személyes élméekkel (pl. aagi helyzet, betegségek) van összefüggésben. 3. A közösségi (marketing) kampáok olyan magatartásminták kiváltására iráulnak, amely az egyén számára nem jár közvetlen előnel (pl. körezetvédelem). 4. A kampáok a célközönséget gyakran arra sarkallják, hogy teljes mértékben változtassanak szokásaikon, nem csak alkalomszerűen. 5. A kampáok által kiváltott hatások késleltetve jelentkeznek, és nehezen mérhetőek. 6. A non-profit szektorban nem mindig lehet módosítani az ajánlat tartalmán, mert csak egy elfogadott viselkedésforma létezik (pl.: erőszakmentesség a családban). 7. A célközönség sokszor nincs tisztában a kérdéses téma alapvető összefüggéseivel, ezért először oktatásra van szükség. 8. A kívánt magatartásformákkal elérendő célok nehezen bemutathatók, mert társadalmi, pszichológiai tartalmat hordoznak és vizuálisan nehezen megfoghatóak. 55

56 4.1 Hogyan tervezzünk lakossági kampáokat a tudatformálás érdekében? A kampáokra első sorban azért van szükség, hogy a helyi közösség számára kiegyensúlyozott és hiteles információt újtsunk, annak érdekében, hogy megértésék a probléma alapösszefüggéseit és, hogy a befogadó pontos tájékoztatást kapjon az alternatív cselekvési lehetőségekről. A kampáok célja ezért általában a lehető legnagyobb közönség elérése, amíg egyes szűkebb tartalmak kisebb célcsoportokra vonatkoznak, mint például az elértő műszaki alkalmazások a társasházi és a családi-házas közönség esetében. A legelőösebb, ha a kampá egyszerre több kisebb célcsoporthoz szól, melyek egy szélesebb önkormázati szakpolitikai törekvés részeként jelennek meg, esetleg egy energiahatékosági projekt támogatására irául az akció. A kampá/akció megtervezésénél több fontos lépésről kell beszélni: 1. Megfigyelés : az előkészítés szakaszában a legfontosabb, hogy minél több információt gyűjtsünk a célközönségünkről, hiszen az ő magatartásváltozásuk fogja előidézni a kívánatos közösségi célt (CO2 csökkentés; kerékpározás autó helyett; szelektív hulladék-gyűjtés stb.). Ezért minden kampát egy formális kutatással kell megalapozni, hogy a legjobb módszerhez úljunk a megvalósítás során és kiszámíthassuk a közönség reakcióját a kampá hatásaként. Ennek a fázisnak a célja, hogy kiderüljön menire informált a célközönség az adott témáról és hogy a viselkedési változás menire érinti a hétköznapi szokások szintjét, menire nagy költséggel jár a célközönség számára. 2. Tervezés : még mindig az előkészítés fázisa, amely időszakban az 1 fázisban ert információt fordítjuk le az adott kommunikációs helyzetre annak érdekében, hogy az viselkedési ajánlat, ami a magatartásváltozásra irául valódi értéket mutasson fel a célközönség számára, amit követendőnek és eléggé motiválónak tartanak, és amely mentén a cselekvés vagy cselekvésváltozás megvalósul. Ebben a fázisban ki kell választani a megfelelő témát és a kommunikációs csatornákat és olyan a hiteles személyeket, akikben a célközönség megbízik, vagyis elhiszi, hogy a kívánt cselekvés valódi értéket képvisel. A kampá főbb üzeneteit is meg kell határoznunk első sorban a megfelelő kampácím, vagy szlogen megválasztásával. Ha van már ismert jó gyakorlat, akkor érdemes annak alapján előkészíteni az akciót, végül aagi és humánerőforrást kell rendelni a projekthez. Ennek érdekében érdemes a külső források bevonásával kapcsolatban is kutatást folytatni. 3. Előtesztelés : sok kampá hibája, hogy ez a lépcsőfok kimarad és a kampát ideje korán indítják el a nonprofit szervezetek és így elmarad a kívánt hatás, mert például egy alapvető mozzanat marad megoldatlanul és bár a kívánt információt sikerül eljuttatni a célközönséghez, de az mégsem kellő hatással érvéesül. Ez különösen jellemző a körezetvédelmi kampáokra, hiszen a közönség a legtöbb esetben megismeri és megérti az alapproblémát, de mégsincs kellő ösztönző erő a kampában arra, hogy a pozitív reakció a gyakorlati cselekvés szintjére is átültetésre kerüljön, mert vagy nem újt kellően vonzó alternatív viselkedési lehetőséget vagy nem jól közelít a befogadóhoz (érzelmi kötődés hiáa). 56

57 4. Megvalósítás : ha a megfelelő kiigazítások is megtörténtek ki kell alakítani az ellenőrzés mechanizmusát annak érdekében, hogy mérni tudjuk az elért közönség nagyságát, reakcióit, ehhez megfelelően tervezett idősíkon és konkrét célokkal kell dolgozni. 5. Monitoring : megfelelő visszajelzésekkel kell rendelkezni a kampá által kiváltani szándékolt viselkedésbeli változásról. Így tudni kell válaszolni az alábbi kérdésekre: A megfelelő közönséget értük el? Úgy viselkednek, ahogyan elvárjuk a kampá hatására? Valóban a kampára reagálnak? Mi figyelhető meg a válaszreakciókban? Érethető volt a kampában foglalt kommunikáció, a cél és az értékajánlat? Mindehhez monitoring rendszerre van szükség, ami a következő lépést is megalapozza. 6. Kiértékelés és újratervezés : ebben a fázisban meg kell értenünk a célközönség viselkedési reakcióját és a fő kérdés az, hogy átment-e az üzenet? Ha nem, vajon mi volt az akadálya? Vajon túl nagy erőfeszítést igéelt volna a magatartásváltozás az egyéntől? Ha volt olyan szegmens, amelyik jól reagált ott mi volt a siker kulcsa? Ebben a fázisban vissza kell térni a tervezési szakaszhoz és a megfelelő következtetéseket le kell vonni annak érdekében, hogy az újabb kampában már jobb eredméekkel tudjunk szerepelni Kivel működjünk együtt a kampá megvalósítása során? A kampá megtervezésénél természetesen érdemes felvenni a kapcsolatot minden az energiahatékoságban jártas helyi szereplővel, civil szervezetekkel szakértői csoportokkal, társasházi képviselőkkel annak érdekében is, hogy megismerhessük a tervezett üzenethez való viszoukat és az esetleges ellenvetéseiket. Ezek kiszűrése és elsimítása érdekében legjobb megoldás a szoros együttműködések kialakítása és a hosszú távú stratégiai kapcsolatok kiépítése. Ezek a szervezetek sok esetben széles közönséggel rendelkeznek és maguk is egy kommunikációs csatorna az elkötelezett és a változásra itott rétegek iráába. Az érdekeltek és érintettek köre persze igen széles lehet, de mindenképpen érdemes az zöld szervezeteket, az egyetemet, a középiskolai tanárokat, a szakmai szervezeteket (mérnökkamara) és az energiaszolgáltatót bevonni (ott ahol van rá lehetőség). A legjobb megoldás, ha egy széleskörű és hosszú távon elkötelezett partnerséget tudunk kialakítani. Fontos tudatosítani, hogy a magas komplexitású magtartási formák, mint a körezetvédelem és a fenntartható életmód időigées kampáokat feltételeznek, ahol a célközönség tagjai fokozatosan hozzák meg a döntést. Ez a folyamat a bevonódás folyamata, amikor a későbbi cselekvő előbb azonosul a problémával és motivációt merít belőle, ami cselekvési szándékká formálódik benne, és amihez cselekvési mintákat majd végül cselekvési eszközüket keres. A folyamatban mindenki más szinten áll, ezért tehát jó olyan partnereket találni, akik már bevonódtak, ismerik a folyamatot és tudatában vannak annak is, hogy az egyes fázisokban más-más mondanivalót kell kialakítani annak érdekében, hogy először a cselekvési szándék alakuljon ki, ami kiteljesedhet és cselekvési gyakorlattá alakul a célközönség részéről. 57

58 Ezt a folyamatot szemlélteti A szükségletek, képességek és lehetőségek modellje (Gatersleben-Vlek, 1998; idézi Hofmeister-Tóth et al., 2009, 5. old.), ami jól illusztrálja, hogy milyen küldő és belső téezők érvéesülnek a magatartási minta kialakulása során. Annak érdekében, hogy a célközönségben felkeltsük a cselekvési szükségletet először tájékoztatásra és oktatásra van szükség, hogy megismerjék a terület alapösszefüggéseit és hatásait a közösségi szinten. A folyamat első lépéseként tehát fel kell kelteni az érdeklődést, hogy a szükséglet kialakuljon, amit a kielégítésre iráuló információszerzési magatartás során további tájékoztatással lehet iráítani. A cselevési szükséglet kielégítési sikere több téező együttes befolyásolása mentén dől el, amiben nagy számban találhatóak a külső feltételek (lehetőségek) és olyan belső kapacitások (képességek), melyek lehetővé teszik az új magatartásforma megvalósítását. Az egyén szükségletei és lehetőségei kapcsán kialakul a motiváció, ami a képességek megismerése mentén válhat valós szándékká. Az elsajátított magtartást azonban meg is kell tartani (nem elég egyszer szelektíven gyűjteni), éppen ezért olyan jutalmazási rendszer kialakítása szükséges, ami az elért eredmét ösztönszerű cselevéssé alakítja, így jó, ha aagilag is kifizetődő a körezettudatos cselekvés. A kerékpározás például nem csak körezetbarát, de egészséges, sőt aagilag is megtérülő magaratásforma, amire jó felhívni a figyelmet, hogy tartós mintává váljon a gyakorlója részéről Milyen üzeneteket és eszközöket szabad alkalmazni? Az üzeneteknek egyszerűnek, világosnak kell lennie és a meglevő cselekvési igéekre kell iráulnia A kommunikációs eszközöket érdemes több csatornán is bevetni és a fogyasztó által használt médiákban több helyen és számos alkalommal is visszatérően megjelenni a hatások kiváltása érdekében. Természetesen itt a hatékoság is nagyon fontos, hiszen az önkormázatoknak korlátos forrásokból kell a lehető legnagyobb eredmét elérni. Ennek a célnak kitűnően megfelel, ha olyan 58

59 sajtóeseméeket, vetélkedőket és közösségi eseméeket szervezünk vagy díjakat alapítunk, amire nem kell külön hirdetési költségeket fordítani, hiszen a sajtó egyébként is tudósít róla. Az üzenet: A tudatformálásnak két alapelven kell ugodnia azért, hogy cselekvéssé alakuljon: 1. a körezetvédelem és a fenntarthatósághoz való hozzájárulás direkt és indirekt módon is emeli az élet minőségét; 2. a helyes magatartás elsajátításával rövid távon közvetlenül takaríthatunk meg energiaköltségeket, hosszú távon pedig hozzájárulunk a Földünk és a klímája megvédéshez. Néhá jó példa a kulcsüzenetekre: Spóroljon energiát, spóroljon pénzt és védje a körezetet! Változtasson a globálisan, kezdje otthon! Az energiatakarékosság még soha nem volt enire kifizetődő a pénztárcájának! Változtasson ma! Takarékoskodjon és meglesz a jutalma, az Öné és a Földünké! Csatlakozzon a változáshoz, ha együtt csináljuk nagyobb a jutalom. A kampá során jó megoldás, ha a kívánt energiatudatos magatartást is bemutatjuk, amihez a hétköznapi példák a legjobbak, például: - a villakörték cseréje takarékosabbra és hosszabb élettartamúra; - programozható termosztát alkalmazása a fűtés szabályozása érdekében; - a készülékek kikapcsolása és áramtalanítása vagy az alvó üzemmód alkalmazása; - olyan háztartási készülék választása, amelyik a legjobb energia-besorolású az adott időben; - nagyobb felújítás esetén a hőszigetelés megvalósítása. Az üzenetek működésével kapcsolatban érdemes az alábbi téezőket végiggondolni, hogy jobban megértsük a működésüket. A BCOS modell ismertetése: B: benefit (elő); C: cost (költség); O: others (mások), S: self assurance (bizodalom a saját cselekvőképességünkben). Az elméleti modell szerint a cselekvés megvalósítója minden alkalommal mérlegeli a cselekvés megváltozásával járó előöket és hátráokat (Benefit-Cost), a vásárlás esetén ezek viszolag egyszerű, apró döntések, amiben mindenkinek van már gyakorlata. Más magatartások mellett való elköteleződésünk szintén döntés kérése, amit viszont már hosszabb ideig fontolunk meg, de ugyanúgy mérlegeljük és értékeljük az elvárt cselekvésre iráuló befektetésünket (idő, pénz, véradás, önkéntesség) és az abból származó előöket (megbecsültség, egészségi állapot, megerősítés). Ezen a fázison még könű túljutni, hiszen belátható, hogy az energiatakarékosság például kifizetődő magatartás, így valószínűleg a kampá fő üzenetének sem erre kell iráulnia. Ám, ha mégis ezen a területen szeretnénk maradni a kampában nem elég azt hangsúlyozni, hogy megtakarások érhetőek el, de lehetőség szerint számszerűsíteni kell a várható hasznokat a meggyőzés érdekében. Az elő-költség mérlegelés fázist követi az Others, ami arról szól, hogy meggyőződünk a kívánt cselekvés társadalmi elfogadottságáról azáltal, hogy látjuk mások is követik a cselekvési mintát, így annak megvalósítása nem jár hátránal. Sokaknak ugyanis a közösséghez való tartozás és az társadalmilag elfogadott helyes magatartás lesz a döntő érv, ami számukra még a személyes haszonnál is 59

60 fontosabb. Ők azok, akik sokszor cselekszenek úgy, ahogy mások, főleg a számunkra fontos emberek vagy a példakép személy kéri. Ezért a helyi hírességek és a hiteles vélemévezérek alkalmazása a kampában értékes hozzájárulás lehet. Végül, el kell hinnünk, hogy mi magunk is meg tudjuk valósítani a kívánt magatartást, azt, hogy van ráhatásunk a folyamatokra és képesek vagyunk változást elérni saját erőből. A cselekvőképesség felismerésének hiáa sajnos nagy akadályozó téező még ma, amikor sokan bár ismerik az előöket, azt is tudják, hogy mások már követik a magatartást, de még nem hisznek a saját sikerességükben. Ezért a körezettudatos viselkedést mindenkinek a saját szintjén és kis lépésekben kell elkezdenie úgy, hogy először olyan területeken változtat, amire van ráhatása és rövid időn belül eredmét érhet el (pl. kerékpáros közlekedés, először csak a hétvégén). Sokan vélekednek ugyanis úgy, hogy a körezetvédelem boolult és költséges döntési alternatíva, számukra azt kell érzékeltetni, hogy sok kis lépésből állhat össze az elvárt hatás, ám ha nem változtatunk annak is van (ellenkező) hatása. A kommunikációs eszközök: A jól megtervezett kommunikációs kampá több eszközt is alkalmaz és akcióit több csatornán keresztül is megvalósítja. A legjobb európai gyakorlatokat ezen a téren a Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayor s) címen elérhető honlapja mutatja be annak alapján, hogy az adott célözönség menire vonódott be a probléma felismerésébe és a kívánatos cselekvés támogatásába. A Szövetség tagjai ún. SEAP ot készítenek el (Sustainable Energy Action Plan- fenntartható energia akcióterv) a saját település CO2 kibocsátásának a visszaszorítása érdekében, amely elkészítésénél ajánlott a külön kommunikációs fejezet vagy akcióterv elkészítése is, hiszen a legszélesebb hatásokat a lakossági magatartásváltozáson keresztül lehet elérni. A kommunikáció tehát alapvető fontosságú és nagyban segíti a klímacélok megvalósulását a kampáokba foglalt üzenetek mentén. A kampáokhoz a javasolt eszközöket érdemes a négy eltérő tájékozottsági szinten (bevonódás) levő célközönséghez megválasztani az alábbiak szerint. A célközönség érintettségi szintje 1. Tájékoztatási és oktatási szint 2. Tájékoztatási és visszajelzési szint A kampá javasolt kommunikációs eszközei Kiadváok (tájékoztató füzet, hírlevél) Helyi média (tv-program reklámok), Poszterek, Zöldszám, szakmai tanácsadás és segítségújtás a cselekvésben, Interjú, kérdőíves megkérdezés, Tematikus önkormázati nap, 3. Konzultációs szint Lakossági workshop, Kiállítások, Tanulmáutak, Nyitott szakmai megbeszélések, bevonás a kampába 4. Erős együttműködés szintje Bevonás a döntéshozásba és a végrehajtásba Médiafelületek Postaládák Lakossági fórumok CO2 kalkulátor, Internet Közös végrehajtás 60

61 1. A tájékoztatási és oktatási szint eszközei példákkal illusztrálva: Ezen eszközök alkalmazása nagyon hatásos lehet, ha jól van megtervezve a kampá és az eredméek is viszolag jól mérhetőek, de az eszközöket inkább a nagyobb közönség iráába érdemes alkalmazni: Nyomtatott vagy elektronikus megjelenés (brosúra, szórólap, oktatási aagok eljuttatása a célközönséghez, igéekre tervezve); Poszter és reklám; Internetes direkt mail tájékoztatók. 2. A tájékoztatási és visszajelzési szint eszközei példákkal illusztrálva: Ezek az eszközök nem csak az üzenet célba-juttatására alkalmasak, de a kívánt magatartásról is azonnal tájékoztatást újtanak, és már személyes interakció is megvalósul, a befogadó már nem passzív. Kérdőív és lakossági interjú; Lakossági fórumok és polgármesteri találkozók, tematikus képviselői fogadó órák; Zöld szám vagy bejelentővonal alkalmazása telefonon vagy internetes felületen keresztül. (Az interneten keresztül történő információterjesztés egy költségtakarékos módszer, amit az önkormázatok is meg tudnak engedni maguknak.); A tematikus ílt napok szintén bevett gyakorlat a közlekedést vagy a Föld Napját érintően, ezeket érdemes további tájékozató programokkal színesíteni vagy más szakterületekre pl. épületszigetelés kiterjeszteni. 3. A konzultációs szint eszközei példákkal illusztrálva: Szakmai, gyártói kiállítások és tanulmáutak; A lakossági fórumok itt is alkalmas eszközök a bevonódás és a célokhoz való hozzájárulás megteremtése érdekében, és ebben a fázisban az elkötelezett réteg élni is kíván a kampáeszközök újtotta lehetőségekkel. A helyi energiafórum széles körben bevált módszer egy hosszabb párbeszéd lefolytatására is alkalmas. A fórum meghirdetésénél azonban kellő körültekintéssel kell eljárni és érdemes lakóközösségekre koncentrálni pl. városrészenként összehívni az egyeztetést; A kisebb workshop és konzultációs csoportok a lakossági fórumokon aktívan szereplő résztvevőkből alakulhat ki vagy egyes közvetlen érintett célközönség (pl. közös képviselők) bevonására lehet koncentrálni az őket foglalkoztató témákkal kapcsolatban. Ebben a körben már a konkrét önkormázati tevékeség és a kívánt hatások elérése is megbeszélésre kerülhet, nagy legitimációja az energetikai projekteknek vagy kampáoknak és akciótervnek, ha ezen a fórumon közösen elfogadják el a felek; Az érintettekkel történő fókuszcsoportos egyeztetéseken az esetleges konfliktusok megbeszélésre is teret lehet biztosítani olyan képzett moderátor segítségével, aki jól ismeri a felek érintettségét pl.: (energiaszolgáltatók versus fogyasztók). 4. Az erős együttműködés szintje példákkal illusztrálva: Ebben a körben már erősen elkötelezett szereplőkkel találkozhatunk, akikből szövetségeseket lehet faragni a stratégiai akciók megvalósítása során, ez az a kör, akikből az önkéntesek és a lakossági fórumok moderátorai is kikerülnek. Lakossági zsűri: a kisebb csoport segítségével tesztelni tudjuk a tervezett akciókat, ők szívesen formálnak vélemét a kiadvátervekről, az akciók sikerekéről és ajánlásokat is tesznek a 61

62 döntéshozók iráába. Éppen ezért érdemes egy formális szervezetben, zsűriként is számítani rájuk (pl. energia tanács, energia fórum). Tanulmái kör: ez a szervezeti forma kisebb homogén összetételű lakossági szerveződés, a célja, hogy a szereplők elsajátítsanak egy komplex viselkedési formát és tovább képezzék körezetüket. Egy új városrészi hulladékudvar kialakításánál például érdemes egy ilyen kisebb csoportnak bemutatókat tartani annak érdekében, hogy az egész közösséget tanítani tudjuk. Ők kisebb kutatási feladatokat is kaphatnak és később már instruktorokként is számíthatunk rájuk. A lakossági munkacsoportok: hasonlóan az előbbi példákhoz itt olyan kisebb, ám elkötelezett szereplőkből álló csoportról beszélhetünk, akik önkéntes módon vesznek részt egy projekt vagy akció végrehajtásában, ők például szívesen segítenek a város körüli illegális szeméttelepek felszámolásához további önkéntesek verbuválásával. De, bevonhatjuk a csoport tagjait egyes projektekhez, mint szakmai közreműködőket egyes tanulmátervek elkészítésébe vagy akár a megfelelő kivitelező kiválasztásába. Az energiatakarékos magatartást segítő eszközök, mérőeszközök: ezek olyan berendezések, amelyek számszerűsítik az elért eredméeket és érzékeltetik a változással elért hasznot, megfoghatóvá teszik az energia-megtakarítást. Egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy a rászoruló családok támogatása helyett érdemes inkább olyan mérőműszereket biztosítani számukra, amivel a magatartásváltozást ösztönözve tudnak megtakarításokat elérni. Ezek lehetnek kis használati utasításokat tartalmazó ismertetőfüzetek vagy téleges mérőeszközök. Megtakarítási verse: ez az elterjedt forma az egyik legjobb módja a takarékosságra való ösztönzésnek, a léege, hogy egyes takarékossággal elért eredmét külön jutalommal is elismer az önkormázat, ami lehet egy jelképes díj is például egy kiemelt eseméen való (ünnepi műsoron) részvétel. A kampába bevont szereplők egyetlen feladata, hogy rendszeresen vezessék az elért megtakarításaikat, aminek a legjobb módja egy ilvános internetes felületen való adatfelvitellel történő rögzítés, ahol azonnal diagramos formában is megjelenik az eredmé. Ennek a kampának sok változata létezik és főleg a fiatalabb korosztály fogéko rá, számukra az információ ilvános megosztása lehet vonzó, ami a kívánatos magatartás önmagában való elismerését is jelenti. Természetesen a fenti kampáeszközök és akció lehetőségek együttes és változatos kombinációkkal való alkalmazása tud a legnagyobb hatással járni, amiket éppen ezért - érdemes előre meghatározott módon egy kommunikációs terv mentén magvalósítani a helyi közösség célzott csoportjaihoz illeszkedő tudatformálás érdekében. A hatéko tudatformálási kampá ismérvei összegezve: Belső motiváció: a külső motivációra való fogékoság esetén a viselkedést igazából nem fogadjuk el és csak azért hajtjuk végre, hogy elkerüljük a társadalmi megbélyegzést vagy, hogy jutalommal erősítsük az egónkat. Ezért belső téezőkre is hatni kell. Bizalom: az emberek nem bíznak a társadalmi intézméek elhivatottságában, mégis tőlük várják el a cselekvést, vagy annak kezdeméezését, mert nagyobb ráhatásuk van a körezeti folyamatokra. A racionális és érzelmi töltetű üzenetek vegyítése: elegendő tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy a körezeti probléma érzelmileg is megérintsen, azért a tájékoztatással és oktatással kell kezdeni. 62

63 Közös cselekvés, kollektív tanulás: engedjük, hogy a célközönség kiválassza a számára fontos körezeti problémát és biztosítsunk arra számtalan lehetőséget, hogy saját maguk döntsék el, milyen módon akarják ezt a körezeti problémát megoldani. A hatéko körezetvédelemhez szükséges a rendszeres, tudomáos alapokon ugvó tájékoztatás, hogy a célközönség a döntéseik meghozatalát ezekre az objektív téekre, ne a média szelektív és torz információira alapozza. A tevékeség közösségben valósuljon meg és kapcsolódjon a szűkebb körezethez és annak problémáihoz, mutassa be a helyi ökoszisztémákat, a körezeti erőforrásokat, és állítson hiteles példát egy olyan komplex körezetvédő személyében, aki hasonló háttérrel rendelkezik. A változást először a tudatunkban kell elérni, majd aagi szinten. A tudat feletti iráítást kell visszaszerezni: ez az elején fáradtságos munkát kíván, ezért érdemesebb egyszerűbb, hétköznapi feladatokkal kezdeni (pl. a valóságshow nézése helyett a globális felmelegedés hatásairól olvasok). Fokozatosság: azt jelenti, hogy a kampá nem közvetlenül és azonnal alakítja át a magatartást, hanem az ala tudatosan fordul a viselkedés iráába, ami felé haladni kíván és elkezdi megismerni, értékelni a kívánt megatartásformát és ez később fog magatartásváltozást eredméezni. Végül, nem szabad elfelejteni, hogy minden apró mozzanatunk, szokásunk mintát ad és befolyásolja a jövő generációját, az is ha nem változtatunk, ezért vállaljuk fel a cselekvést és figyeljük a teljesítméünket azzal, hogy rögzítjük a változással elért fejlődést Hogyan készítsünk hosszú távú lakossági kommunikációs tervet? Abban az esetben, ha az önkormázat nem csak egy kampá vagy akció megvalósítását tervezi érdemes egy szakmailag felkészült önkormázati szövetséghez csatlakozni és megismerni a hosszabb távú gyakorlat módszereit. A már említett Polgármesterek Szövetségéhez bármely önkormázat csatlakozhat, csak egy feltétel van az ún. SEAP elkészítése. A SEAP Veszprém város esetében az energiastratégia volt, amelynek kötelező melléklete a kommunikációs terv is, hiszen az energiamegtakarítás éppen az a szakterület, ahol a legnagyobb eredmét nem a műszaki megoldásokkal, hanem - első sorban - a fenntartható magatartásformák elsajátításán keresztül lehet megvalósítani. A Polgármesterek Szövetsége az a nemzetközi szervezet, amivel az Európai Unió az 2020-ig tartó EURÓPA 20/20/20 stratégiát kívánja levinni a helyi közigazgatás szintjére és arra ösztönöz, hogy a csatlakozó települések is tűzzenek ki számszerűsített célokat a CO2 csökkentés, az energia-megtakarítás és a megújuló források szélesebb alkalmazása területén. A kommunikációs terv alapgondolata, hogy a háztartások energiafelhasználása 40 %-os részarát képvisel a teljes energiafogyasztásban (az unió átlagát tekintve), ezért a tudatformálás és a magatartás megváltoztatása a leghatékoabb eszköz. A lakossági fogyasztási szokások és az egyes csoportok tájékozottsági szintje eltérő. A kommunikációs terv ezért egyszerre kíván több olyan elértő bevonódású célcsoportot megcélozni, akik más-más tevékeségekkel és főleg hosszabb időtávon fognak az új magatartásminták elsajátításán keresztül hozzájárulni a közös célok eléréséhez. 63

64 A kommunikációs terv egyszerre fókuszál a heterogén lakosság szinte minden csoportjára, akiket egy megfelelő útiterv mentén már a tervezés folyamatába is be kell vonni. A kommunikációs terv elkészítésének 4 fázisa: 1) Előkészítés; 2) Tervezés; 3) Megvalósítás; 4) Visszajelzések. 1) A kommunikációs terv előkészítése: Az első lépésben a legfontosabb, hogy megismerjük és súlyozni tudjuk a lakosságot érintő problémákat, a résztvevők mobilizálása ugyanis a leszorítóbb probléma mentén lesz a leghatékoabb. Ebben a fázisban kiderül, hogy milyen homogén lakossági csoportok (szegmens) alakíthatóak ki és ezek milyen informáltsági szinten állnak, milyen a bevonódásuk, mit érzékelnek a jelenségekből, és hogy milyen jellegű (speciális szakterület, mélység) információra van igéük. A szakterületek kiválasztása: a probléma lehatárolása szempontjából nagyon fontos, hogy kirajzolódjon, hogy egy generális információújtásra van igé (pl.: a fenntarthatósággal kapcsolatban), vagy inkább egy szakterület (pl.: a takarékosság) lesz a fő fókusz. Ennek érdekében nem lehet megkerülni a lakossági megkérdezést, ahol a fogyasztási szokásokon és a tájékozottsági szinten túl az egyes szakterületekre is rá kell kérdezni a kérdőíveken, oly módon, hogy láthatóvá váljon milyen magatartásminták elsajátítására van már most is motiváció. A munkacsoport felállítása: a tervezést végző és a végrehajtást koordináló szűkebb csapatnak ugyanabból a körből célszerű állnia, akik a polgármesteri hivatal munkatársai, a célcsoportok képviselői és helyi szakértők lehetnek első sorban. Utóbbiakat elegendő az éppen aktuális témákhoz időszakosan bevonni, amikor a szakértelmükre téleg szükség van. A lakossági célcsoportok kiválasztása: a szegmenseket a földrajzi elhelyezkedésükön túl érdemes az érdeklődési szint, az érintettségi és a motiváltsági megfontolások mentén meghatározni. A szegmentálásban a fogyasztási szokások feltérképezése is segít, a fő cél a kampáok célközönsége értékítéletének a megfoghatóvá tétele, és a célcsoportok közötti preferencia-sorrend kialakítása (pl. a rossz hatékoságú panellakásokban élők tudatformlására több akció is tervezhető). Itt meg kell jegyezni, hogy a lakosság szegmentálása nagyon fontos elem, ezért jelentős időt kell szentelni a meglevő fogyasztási szokások kutatására a tervezést megelőző előkészítő fázisban. Látható ugyanis, hogy nem mindenki rendelkezik azonos tájékozottsággal és cselekvési képességgel, így a szociálisan hátráos helyzetűek - ahol halmozott családi és egészségügyi problémák is jelen vannak a család életében - kevésbé lesznek fogékoak. Pedig az energiaárak növekedése őket sújtja a leginkább, számukra a motivációs háttér megteremtése is nehezebb feladat, így a velük való foglalatosság külön munkacsoport felállítását igéelheti. 2) A hosszú távú kommunikációs terv összeállítása: A tervezés során a szegmensekkel fogunk dolgozni, akikkel kapcsolatban konkrét és számszerûsíthetõ célkitûzéseket kell meghatározni az adott homogén csoport profiljához illeszkedõen. 64

65 A célok kitûzése: a célok kitûzésénél óvatos és megfontolt közelítést kell alkalmazni, mert az alacsora beállított célkitûzés nem motivál, a túlzó célkitûzés pedig demoralizál, ezért kihívó és konkrét célokat kell felállítani az adott idõtáv és tevékeség vonatkozásában. Mivel a célok az adott szegmenshez tartoznak és a végrehajtásban fõleg a szegmens magatartás-változása lesz a fõ okozó, ezért a kisebb elemû mintán a célokat elõzetesen le is kell tesztelni. Sõt, az adott szegmenshez tartozó hangadókkal a tervet részletesen le is kell egyeztetni, ehhez workshop-ok és több fordulós megbeszélések is szükségesek. Az érintettek: arra mindenféleképpen figyelemmel kell lenni, hogy a végrehajtás során legalább négyféle válaszreakcióval fogunk találkozni az érintettek részérõl, akik eltérõ mélységben lesznek érdekeltek: azok, akiknek az érdekeit érinti a terv, azok, akinek a tevékeségét érinti a terv, azok, akiknek a támogatása kell a terv sikeréhez, és végül, azok, akik akadályozni tudják a terv sikért oly módon, hogy passzív (pl. információ/adatszolgáltatás elmulasztása) elszabotáláson keresztül tudnak befolyásolni. Utóbbihoz tartozik a lakosság jelentõs része is, akik lakással rendelkeznek, az energiaszolgáltatók, ipari partnerek, mérnökök, tervezõk és kivitelezõk. Mivel közöttük olyanok is találhatóak, akiknek a megélhetését jelenti az energiaágazat részükrõl az ellenállásra is fel kell készülni és számukra is elfogadható érveket kell újtani a csatlakozás vagy legalábbis a negatív befolyásolás elkerülése érdekében. Az útiterv : a tervezés végterméke egy folyamatábrán is megjeleníthetõ ütemezés, ahol az akciók/kampáok fõbb adatai szerepelnek, dátummal, idõtartammal, helyszínnel, ráfordítással, humánerõforrással és a kulcstevékeségek megjelenítésével együtt. 3) A kommunikációs terv megvalósítása: Az útiterv megvalósítása és a gyakorlati tevékeségek kivitelezése a megfelelő ütemezés és a szükséges erőforrások allokálását jelenti. A végrehajtás során gyűjtött tapasztalatokat szükségszerűen rögzíteni kell annak érdekében, hogy az utólagos értékelés megtörténhessen. Mivel ha a tervekhez képest beavatkozás szükséges arról mihamarabb értesülni kell, ezért a célközönség válaszreakcióira iráuló folyamatos monitorozást is végezni kell az akciókat kivitelezők részéről. 4) Visszajelzések a kommunikációs tervről: Természetesen, mint minden projekt esetében az elért eredméeket össze kell vetni a tervezettekkel és utólag le kell vonni a következtetéseket a résztvevők hozzájárulásának és erőfeszítéseinek mértékével kapcsolatban. De ugyanilyen fontos a célközönség megkérdezése, amit szintén lehet workshop-okon vagy kérdőíves módszerrel végezni. A kommunikációs terv egyes akcióiról szöveges jelentésekben kell kialakítani a végleges vélemét, ami kitér minden fontos előrehaladási mozzanatra és bemutatja az érintettek értékelését és az utólagos tanulságokat a kampánal kapcsolatban. A végső jelentésben feltétlenül ki kell térni a köszönetilvánításokra. 65

66 5. Modul: Jó gyakorlati példák 5.1 Jó gyakorlati példák Magyarországon Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása Magyar elvu tanulma a JESSICA támogatási eszközről az Európai Beruházási Bank (EIB) által: 66

67 Modul: Technológiák és projektmegvalósítás 67

68

69

70 Tartalomjegyzék ÉPÜLETENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSRE VONATKOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: Severák Krisztina okl. építészmérnök energetikai szakértő november 1 Bevezetés, előzméek Alapadatok Épület Fogyasztások Költségek Az épület Leírás Határoló szerkezetek leírása Fűtési rendszer HMV termelés és ellátás Javasolt átalakítások Építészet Nyílászárók Határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése Beépítésre javasolt szerkezetek jellemzői: Fűtés HMV termelés és ellátás Javasolt intézkedések összefoglalása: Vizsgált változatok Várható megtakarítások Csak szerkezeti átalakításokkal Alapadatok, meglévő állapot változat: ablakcsere esetén: változat: ablakcsere és hőszigetelés Komplex fejlesztéssel változat: szerkezeti átalakítások és kondenzációs kazán beépítése változat: szerkezeti átalakítások és hővisszaerős szellőzés kialakítása, kondenzációs kazán beépítése, kiegészítő melegvízellátás napkollektoros rendszerrel változat: szerkezeti átalakítások és kutas hőszivattyú beépítése változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése, hővisszaerő szellőzés beépítéssel változat: szerkezeti átalakítások és szondás hőszivattyú beépítése változat: szerkezeti átalakítások és pellet kazán beépítéssel Átalakítások eredmée: Beruházások bekerülési költsége Nyílászárók cseréje Hőszigetelések Gépészeti átalakítások Összefoglalás Megtakarítások...17

71 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT 1 Bevezetés, előzméek A megrendelő THE REGIONAL ENVIRONMENTAL CENTER ( az épület energetikai vizsgálatát és abból kiinduló javaslatok elkészítését, mely 70% primer energia megtakarítást eredméeznek kívánta elkészíttetni. A szakértők az átadott dokumentációk, a műszaki tájékoztatás, a kapott adatok és a ház bejárása alapján elkészítették az épület jelenlegi és javasolt állapotára vonatkozó modellt, majd ezek értékeiből kiszámolták a várható megtakarításokat, megtérüléseket. 2 Alapadatok 2.1 Épület Fűtött alapterület: 353,9 m 2 Fűtött légtérfogat: 790,9 m 3 Lakások száma: 1 Az épület fajlagos primerenergia-fogyasztása: 236,5 kwh/(m 2 év) Épületenergetikai besorolása: E (átlagosnál jobb) Szintek száma: Pince+Fsz.+tetőtér Fűtött szintek száma: Fogyasztások Az épületben átaládíjas közműszámlázás van, így részletes fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre, amelyekből megközelítőleg melegvíz, és fűtési szezonban fűtési hőérték számolása lehetséges lenne. A havi átalá fogyasztások értéke: gáz 480m 3, elektromos áram 619kWh. A fentiek miatt a jelenleg érvében lévő 7/2006 TNM rendelet javasolt értékeivel számolunk, mely a melegvíznél 30kWh/m2, értéket ad, valamint a fűtési értéket a megalkotott modell alapján vesszük figyelembe. 2.3 Költségek A évi díjak alapján a következő közüzemi értékekkel számoltunk: Nettó ÁFA Bruttó Villamos energia Ft/kWh 39,19 25% 48,98 GEO tarifa Ft/kWh 24,3 25% 30,37 Gáz Ft/GJ % 3675 Pellet Ft/kg 45 25% 56,25 Ezek a költségek nem tartalmazzák azokat a díjakat (pl. alapdíjak), amelyek nem függenek a téleges fogyasztás értékétől. 3 Az épület hobbiszoba található. A földszinten helyezkedik el a főbejárat- szélfogó, koha-étkező, valamint szobák és egy fürdő. Az emeleten további hálószobák, dolgozó és tisztálkodó helyiség található. 3.2 Határoló szerkezetek leírása Az épület határoló falai égette vázkerámia Thermopor, valamint kisméretű tömör téglából készültek(a tervek figyelembevételével). A ílászárók különböző kivitelűek, fa szerkezetűek: az északi oldalon a nappaliban SOFA termékek, a többi helyiségben egyesített szárú ílászárók találhatók. Az árékolást redőök, és zsalugáterek biztosítják. A tető állószékes kialakítású, cserépfedéssel ellátott, 10cm szálas hőszigeteléssel ellátva. A padlástér felé szinten ez a szerkezet lett kialakítva. A pince talajon fekvő padló általános kialakítású, nem hőszigetelt. A fűtetlen garázs menezete a földszinti fűtött területhez csatlakozik, külső hőszigetelés nélkül. A szerkezeti rétegrenden belül lépésálló szigetelés lett építéskor elhelyezve. Határoló szerkezetek hőátbocsátási téezője: 2,500 2,000 1,500 1,000 0,500 0,000 U értékek Meglévő Előírás Terület- nettó W/m2K W/m2K m2 Nyílászárók 2,500 1,6 43,3 Általános fal 0,972 0,45 98,1 Válaszfal fűtetlen tér felé 2,313 0,5 12,6 Lábazati fal 1,198 0,45 49,7 Tető 0,494 0, Előtér tető 0,896 0,25 6,3 Padló 1,440 0,5 100,3 Garázsfödém 0,752 0,5 25,1 Pincefal 0,770 0,45 26,6 Padlásfödém 0,389 0,3 45 Nyílászárók 2,500 Általános fal 0,972 2,313 Válaszfal fűtetlen tér felé Szerkezetek U értéke meglévő állapot 1,198 Lábazatifal 0,494 Tető 0,896 Előtér tető 1,440 Padló 0,752 0,770 Garázsfödém Pincefal Padlásfödém 0, Leírás A családi ház ig épült. Pince, földszint + tetőtér beépítésű lakóépület. A pince a garázs kivételével fűtött terület, leginkább tárolásra alkalmas helyiségek, valamint egy 4

72 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT 4 Fűtési rendszer Az épület gázfűtéses, állandó hőmérsékletű FÉG típusú gázkazánnal. A rendszer felépítése egyedi kialakítású. Az előremenő fűtővíz a radiátorokon keresztül adja le a hőt. A visszatérő körre hőcserélőn keresztül csatlakozik a padlófűtési rendszer, melyet szivattyúval keringtetnek. Az egyetlen szabályozási lehetőség a nappaliban elhelyezett belső termosztát. A hőleadók lapradiátorok, melyeken nincsenek termosztatikus radiátorszelepek. Az épület fűtése, fűtési idében folyamatos üzemmódú. A fűtési hőfogyasztás mérésére nincs lehetőség. A fűtési rendszer fő veszteségei: a tüzeléstechnikai veszteségek a szabályozásból adódó veszteség 5 HMV termelés és ellátás A HMV termelés két különböző helyen történik. A tisztálkodáshoz használt melegvizet előállítása gázüzemű bojlerrel történik(quadriga), mely állandó üzemmódban termeli a melegvizet. A kohai melegvizet külön helyiségben éjszakai árammal működtetett villabojler állítja elő, mely csak éjjel állít elő melegvizet. TNM rendelet szerint, a melegvíz felhasználás 30 kwh/(m 2 év) fajlagos értékű, a továbbiakban ezzel számoltunk. 6 Javasolt átalakítások 6.1 Építészet A javasolt épületszerkezeti változások a felsoroltaknak megfelelően a sorrendiségben egymásra épülő, felújítási lehetőségekkel szerepelnek. Ezek: 1 Külső ílászárók cseréje 2 Határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése Nyílászárók Az ablakcsere során beépítendő ílászárókra U g =0,7W/m2K és U f =1,1W/m2K értékű szerkezetek beépítését javasoljuk, ezeknél a szerkezeteknél automatikus páraérzékelővel ellátott szellőzők beépítését, vagy beépített résszellőzési lehetőség választását javasoljuk, a túlzott páraképződés megelőzése érdekében. A páraképződés megelőzésére a falazatban elhelyezett higroszkopikus elven működő szellőztető beépítése is megoldás lehet. A ílászárók benapozottságát a ári időszakban nagymértékben csökkenti a jelenleg is használt redő, ill. zsalugáter rendszer. A ílászáró csere után ezeket a szerkezeteket vissza kell helyezni, hogy továbbra is megakadályozzák a ári túlmelegedést. Ügyelni szükséges a hőhídmentes kialakításra Határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése Általános fal A határoló falakra, 16cm vastagságú hőszigetelést javasolunk, (a szerkezeti felsorolás szerint vastagsággal), λ=0,04[w/mk] értékkel. Hőszigetelésnek az építész tervező és a kivitelező tervei szerint meg kell felelnie az éppen hatályos jogszabályoknak ( tűzvédelmi, engedélyezési, stb.). A hőszigetelés fajtája a legmegfelelőbb variáció szerint vakolható ásvágyapot, ameniben a költségek nem engedik, a vakolható előírásoknak megfelelő polisztirol hab is megfelelő hővédelmet biztosít, ebben az esetben a helyiségek résszellőzési lehetőségének meglétére különösen ügyelni kell. Lábazati fal, Pincefal A pinceszint hőszigetelése csak a külső terep megbontásával lehetséges, ezt az alternatívát a rendkívül magas költségek miatt nem vizsgáltuk, ellenben a homlokzati falazat hőszigetelését a földszinti födém alatt 0,6-1,5m-ig vezetve kalkuláltunk, hogy a fűtött tér hőhidasságát a minimálisra csökkentsük. Ez a legtöbb esetben takarja a látszó lábazatot. Itt zártcellás hőszigetelés használata javasolt. Válaszfal fűtetlen tér felé A garázs és a fűtött terek között található fal lehűlő felület. A szükséges hőszigetelés 8cm λ=0,04[w/mk] értékkel, a hideg oldal felől felhelyezve. Belső födém garázs felett A pincefödém alsó hűlő felületére szükséges 8cm vakolható hőszigetelést λ=0,04[w/mk] értékkel, a hideg oldal felől felhelyezni. A melegvíz fogyasztás értéke sincs mérve, az átaládíjas gázszámlázás miatt a téli ill. ári fogyasztás különbségből sem lehet becsült fogyasztási adatokat számolni. A 7/2006 Tető, előtér tető 5 6

73 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT A tetőtérben a meglévő ferdetető megbontása szükséges a gipszkartonozás alá a már meglévő 10cm hőszigetelést, újabb 10cm, λ=0,037[w/mk] értékű szálas hőszigeteléssel szükséges kiegészíteni. A hőszigetelés nélküli előtér tetőt 15cm, λ=0,037[w/mk] javasoljuk ellátni. Padlásfödém A padlásfödémet a ferde tetőhöz hasonlóan a meglévő 10cm hőszigetelést, újabb 10cm, λ=0,037[w/mk] értékű szálas hőszigeteléssel szükséges kiegészíteni. Megmaradó szerkezetek A pincepadló utólagos hőszigetelését annak boolultsága miatt a számításainkban nem szerepeltettük. A földszint kiúló lemezfödémét alulról ill. a járólapok alatt is javasolt hőszigetelni, a hőhidasság megszűnése érdekében, ennek értékét a vizsgálatban nem vettük figyelembe boolultsága miatt. U értékek Tervezett Előírás W/m2K W/m2K Nyílászárók 1,000 1,6 Általános fal 0,258 0,45 Válaszfal fűtetlen tér felé 0,368 0,5 Lábazati fal 1,198 0,45 Tető 0,234 0,25 Előtér tető 0,234 0,25 Padló 1,440 0,5 Garázsfödém 0,239 0,5 Pincefal 0,770 0,45 Padlásfödém 0,186 0,3 2,500 2,000 1,500 1,000 0,500 0,000 1,000 Nyílászárók 2,500 Általános fal 0,972 Válaszfal fűtetlen tér felé 2,313 0,258 0,368 1,198 1,198 Lábazatifal Szerkezetek U értéke összehasonlítás Tető 0,494 0,234 0,234 Előtér tető 1,440 0,896 Padló 1,440 0,239 Garázsfödém 0,752 0,770 0,770 Pincefal Padlásfödém 0,389 0,186 Meglévő állapot Tervezett állapot Beépítésre javasolt szerkezetek jellemzői: Réteg megnevezés No. d(cm) λ(w/mk) RF1 - általános fal Baumit Nemes Vakolat Extra 1 0,3 0,93 Baumit Nemes Vakolat Alapozó 2 0,01 - AT-H80 expandált polisztirolhab ,04 Baumit Open Alapozó 4 0,01 - Thermopor ,29 javított mészvakolat 6 1,5 0,87 Beltéri Diszperziós Festék Forte 7 0,01 - RF2 - lábazati fal javított mészvakolat 1 1,5 0,87 falazat ,31 javított mészvakolat 3 1,5 0,87 Beltéri Diszperziós Festék Forte 4 0,01 - RF3 - terep alatti fal kism. tömör agyagtégla ,72 Ragasztott szigetelés 2 réteg javított mészvakolat 3 1,5 0,87 falazat ,31 javított mészvakolat 5 1,5 0,87 Beltéri Diszperziós Festék Forte 6 0,01 - RF4 - válaszfal Beltéri Diszperziós Festék Forte 1 0,01 - tiszta gipszlapok ,5 0,24 AT-H80 expandált polisztirolhab 3 8 0,04 javított mészvakolat 4 1,5 0,87 válaszfal tégla ,52 javított mészvakolat 6 1,5 0,87 Beltéri Diszperziós Festék Forte 7 0,01 - belső_födém_garázs felett Baumit Nemes Vakolat Extra 1 0,3 0,93 Baumit Univerzális Alapozó 2 0,01 - AT-H80 expandált polisztirolhab 3 8 0,04 Baumit Ragasztó Tapasz 4 0,3 0,93 vasbeton ,55 NC LH(EPS T2)lépéshangszigetelő 6 4 0,045 kavicsbeton 7 5 1,28 Baumit Burkoló Habarcs 8 1 0,8 Csempe 9 0,6 1,05 RT1 - ált. tető betoncserép 1 1 1,4 ISOLITH ,045 Rockwool Rollrock ,

74 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT 6.2 Fűtés Isover FLAMEX párafékező fólia 4 0,1 0,2 tiszta gipszlapok 1 5 1,25 0,24 RT2 - előtér tető Bitumenkenés 2x melegen Fedéllemez PVC fólia Rockwool Rollrock ,037 feőfa rostok ir ,23 RT3 - padlásfödém Rockwool Rollrock ,037 ISOLITH ,045 Isover FLAMEX párafékező fólia 3 0,1 0,2 tiszta gipszlapok 1 4 1,25 0,24 A szerkezetek energiahatékosági felújítását követően több gépészeti rendszer beépítésének lehetőségét vizsgáltuk: Hővisszaerős szellőzés kialakítása, a hővisszaerő hatásfoka 92%. Kondenzációs kazán beépítése Hőszivattyús rendszer kiépítése: Pellet kazán beépítése - kút hőszivattyú víz,-víz alapú - levegő hőszivattyú, levegő-víz alapú - levegő hőszivattyú hővisszaerős szellőzéssel, levegő-víz alapú - talajszondás hőszivattyúl, föld-víz alapú Az épületben jelenleg egy belső szabályozó egység található. A veszteségek csökkentése érdekében javasolt az időjárásfüggő előremenő hőmérsékletű és változó tömegáramú programozható fűtésszabályzó telepítése. A további szabályozás lehetőséget a radiátorokra felszerelhető termosztatikus szelepekkel lehet elérni. A változó fordulatszámú keringető szivattyúk a költségeket csökkentik azzal, hogy alacso ezeknek a szivattyúknak a villamosenergia-fogyasztása. A termosztatikus radiátorszelepek éppen azzal szabályoznak, hogy változtatják a radiátoron átfolyó víz meniségét. Állandó fordulatszámú szivattyúk esetén, ha felére csökken a keringetett vízmeniség, a szivattyú villamosenergia-felvétele alig csökken. Ha viszont a szivattyú a fordulatszámának csökkentésével reagál a kisebb vízigére, a felére csökkent vízmeniséget csaknem olcad ani villamosenergia-felvétellel tudja biztosítani. A fenti kiegészítő javaslatokat a modellezésnél figyelembe vettük. Összességében a javasolt átalakítások: korszerűtlen kazán cseréje termosztatikus radiátorszelepek és frekvenciaváltók a keringető szivattyúkhoz, vagy új, frekvenciaváltós keringető szivattyúk beépítése időjárásfüggő előremenő hőmérsékletű és változó tömegáramú programozható fűtésszabályzó telepítése 6.3 HMV termelés és ellátás A jelenlegi melegvíz termelés csak az éjszakai áram használatával van szabályozva. A fűtéskorszerűsítések javaslatánál, a javasolt gépészeti berendezések mindegyike alkalmas a melegvíz termelésre, szükség szerinti tároló alkalmazásával. Célszerű a melegvíz ellátás idejét és hőmérsékletét szabályozni a költséghatékoság érdekében. Mivel a melegvízfogyasztás mértékére nem volt adat a megtakarítási lehetőségeket is a 7/2006TNM rendeletben megadott számítási értékek figyelembe vételével állapítottuk meg. programozható időkapcsoló a melegvíz termelés és a cirkuláció időszakos leállításához alapvezetékek hőszigetelése 7 Javasolt intézkedések összefoglalása: 7.1 Vizsgált változatok 1. változat: Külső ílászárók cseréje, meglévő gépészettel, hő és melegvíz termelés. 2. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, meglévő gépészettel, hő és melegvíz termelés. 3. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, kondenzációs kazán hő, melegvíz termelés. 4. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, kondenzációs kazán hő, melegvíz termelés, kiegészítő napkollektoros melegvíz termelés, hővisszaerős szellőzés. 5. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, kút hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés. 6. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, levegő hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés. 7. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, levegő hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés, hőcserélős szellőzés. 8. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, talajszondás hőszivattyú hő és melegvíz termelés, elektromos bojler kiegészítő melegvíz termelés. 9. változat: Külső ílászárók cseréje, határoló falak, garázsfödém, padlásfödém, tetőszerkezet hőszigtelése, pellet kazán hő és melegvíz termelés, elektromos bojler melegvíz termelés. 9 10

75 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT Felújítási javaslatok Meglévő állapot meglévő épületszerkezetek hőtermelés meglévő gépészet melegvíz termelés meglévő kazán melegvíz termelés meglévő elektromos bojler 0. meglévő állapot ílászáró csere épületszerkezetek hőszigetelése 1.változat változat hővisszaerős szellőzés 3.változat Tervezett állapot kondenzációs kazán hő, melegvíz termelés kút hőszivattyú hő, melegvíz termelés levegő hőszivattyú hő, melegvíz termelés talajszondás hőszivattyúhő, melegvíz termelés pellet kazán hő, melegvíz termelés 4.változat változat változat változat változat változat A modellezést WinWatt32 Cinege+EPBD modullal készítettük. 8 Várható megtakarítások 8.1 Csak szerkezeti átalakításokkal nakollektoros kiegészítő melegvíz termelés Csak szerkezeti átalakítások esetén csak a nettó fűtési hőigében jelentkezik megtakarítás, a fűtés veszteségei, a villamosenergia-fogyasztás és a HMV termelés energiaigée változatlan marad Alapadatok, meglévő állapot Meglévő állapot Fejlesztés előtt kwh/(m 2 /év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 Megtakarítás naturáliában - Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 Megtakarítás naturáliában - Összes megtakarítás naturáliában - Megtakarítás aráa - Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 206,60 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 14,14 Energetikai besorolás E kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 112,12 39,68 Megtakarítás naturáliában - 15,90 5,63 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 78,54 27,80 Megtakarítás naturáliában - 0,00 0,00 Összes megtakarítás naturáliában - 15,90 5,63 Megtakarítás aráa - 8% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 236,50 190,66 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,50 168,50 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 14,14 13,00 Energetikai besorolás E D A megtakarítás energiában 8% változat: ablakcsere és hőszigetelés Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 67,34 23,83 Megtakarítás naturáliában - 60,68 21,47 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 78,54 27,80 Megtakarítás naturáliában - 0,00 0,00 Összes megtakarítás naturáliában - 60,68 21,47 Megtakarítás aráa - 29% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 236,50 145,88 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 14,14 9,78 Energetikai besorolás E B A megtakarítás energiában 29% 8.2 Komplex fejlesztéssel Ha a szerkezeti változtatások mellett a gépészeti átalakításokat is elvégezzük, a hőfogyasztás megtakarításán túl a veszteségek csökkenésével és a villamosenergiafogyasztásban is jelentkezik a megtakarítás. Ha a teljes hőszigetelést, ílászáró cserét és a gépészeti beruházást is elvégezzük, akkor a vizsgált változatok szerint a megtakarítás a következőképp alakul: változat: ablakcsere esetén: Ablakcsere Fejlesztés előtt Fejlesztés után 11 12

76 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT változat: szerkezeti átalakítások és kondenzációs kazán beépítése Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Kondenzációs kazán kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 53,72 19,01 Megtakarítás naturáliában - 74,30 26,29 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 44,32 15,68 Megtakarítás naturáliában - 34,22 12,11 Összes megtakarítás naturáliában - 38,41 Megtakarítás aráa - 44% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 236,50 98,04 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 14,14 6,97 Energetikai besorolás E A A megtakarítás energiában 44% változat: szerkezeti átalakítások és hővisszaerős szellőzés kialakítása, kondenzációs kazán beépítése, kiegészítő melegvízellátás napkollektoros rendszerrel Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Kondenzációs kazán, napkollektor, hővisszaerős szellőzés kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 35,34 12,51 Megtakarítás naturáliában - 92,68 32,80 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 44,32 15,68 Megtakarítás naturáliában - 34,22 12,11 Légtechnika bruttó hőigée 2,20 0,78 Napkollektor hozama 1,70 Összes megtakarítás naturáliában - 44,13 Megtakarítás aráa - 60% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 236,50 81,90 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 14,14 5,76 Energetikai besorolás E A+ A melegvízfogyasztás részben napkollektorokkal való kielégítésének számítását a Naplopó Kft. által számított program szerint szimuláltuk. A várható hozam 3,56 bruttó ill. 1,78 abszorber felület esetén 1709,8kWh/év. A megtakarítás energiában 60% változat: szerkezeti átalakítások és kutas hőszivattyú beépítése Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Kutas hőszivattyú kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 19,75 6,99 Megtakarítás naturáliában - 108,27 38,32 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 18,75 6,64 Megtakarítás naturáliában - 59,79 21,16 Összes megtakarítás naturáliában - 59,48 Megtakarítás aráa - 81% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer 236,50 38,50 energia felhasználás kwh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 16,29 2,72 Energetikai besorolás E A+ A megtakarítás energiában 81% változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Levegős hőszivattyú kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 26,98 9,55 Megtakarítás naturáliában - 101,04 35,76 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 24,17 8,55 Megtakarítás naturáliában - 54,37 19,24 Összes megtakarítás naturáliában - 55,00 Megtakarítás aráa - 75% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer 236,50 51,16 energia felhasználás kwh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 16,29 3,64 Energetikai besorolás E A+ A megtakarítás energiában 75% változat: szerkezeti átalakítások és levegős hőszivattyú beépítése, hővisszaerő szellőzés beépítéssel Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Levegős hőszivattyú+ hővisszaerő szell. kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 17,76 6,29 Megtakarítás naturáliában - 110,26 39,02 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 24,17 8,55 Légtechnika bruttó hőigée 2,20 0,78 14

77 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT Megtakarítás naturáliában - 54,37 19,24 Összes megtakarítás naturáliában - 57,48 Megtakarítás aráa - 79% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer 236,50 44,13 energia felhasználás kwh/m2a Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 16,29 3,09 Energetikai besorolás E A+ A megtakarítás energiában 79% A megtakarítás energiában 67% Átalakítások eredmée: Fajlagos primer energiafogyasztás 5, kutas hőszivattyú COP 5 A+ 38,50 7, levegős hőszivattyú COP 3 hővisszaerős szellőzéssel 92% A+ 44,13 8, szondás hőszivattyú COP 4 A+ 48,28 6, levegős hőszivattyú COP 3 A+ 51, változat: szerkezeti átalakítások és szondás hőszivattyú beépítése 9, pellet A+ 67,35 Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Szondás hőszivattyú kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 24,10 8,53 Megtakarítás naturáliában - 103,92 36,78 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 24,17 8,55 Megtakarítás naturáliában - 54,37 19,24 Összes megtakarítás naturáliában - 56,02 Megtakarítás aráa - 77% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 236,50 48,28 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 16,29 3,42 Energetikai besorolás E A+ A megtakarítás energiában 77% változat: szerkezeti átalakítások és pellet kazán beépítéssel Ablakcsere+hőszigetelés Fejlesztés előtt Fejlesztés után Pellet kazán kwh/(m 2 /év) MWh/év kwh/(m 2/ év) MWh/év Bruttó fűtési hőigé 128,02 45,31 39,05 13,82 Megtakarítás naturáliában - 88,97 31,49 Bruttó melegvíz hőigé 78,54 27,80 28,31 10,02 Megtakarítás naturáliában - 50,23 17,78 Összes megtakarítás naturáliában - 49,26 Megtakarítás aráa - 67% Összesített energetikai jellemző/ fajlagos primer energia felhasználás kwh/m2a 236,50 67,35 Összesített energetikai jellemző megengedett értéke/ 168,54 168,54 követelméérték kwh/m2a CO2 kibocsátás t/a 16,29 0,58 Energetikai besorolás E A+ 4, kondenzációs kazán, hővisszaerős szellőzéssel 92%, A+ 3, kondenzációs kazán A 2, hőszigetelés, ílászáró csere B követelmé érték C 1, ílászáró csere D 0, meglévő épület E 81,90 98,04 kwh/m2/a 9 Beruházások bekerülési költsége 9.1 Nyílászárók cseréje Tartalmazza: tok és szögletes szárszerkezetű, hőszigetelő üvegezésű (<Uw>=1,0W/m2K), vasalattal, eloxált kilincskészlettel, soroló léccel, járulékos munkákkal. (A tételek ára a tartalmazza a következőket: Műaag ablakok, ajtók Tartozékokkal, (párkácsatlakozóval, hibás működtetés gátlóval, száremelővel) fokozott hőszigetelésű üvegezéssel, itásrögzítővel kompletten felszerelve, felíló-bukó kivitelben. Hőszigetelő üvegszerkezetek Hőszigetelt, mm réteg-felépítésű, energiavédő bevonattal (Low-E) ellátott üvegszerkezet, argongáz töltéssel. Nyílászárók bontása A ílászárók egyedisége: a forma, méret, üvegezés, vasalatok-, szerelvéek minősége, felületkezelés, + 30% eltérést is eredméezhet, ameniben nem standard (REHAU profil) 38db ílászáró A ílászáró csere becsült költsége: Ft+Áfa 145, Hőszigetelések Homlokzati hőszigetelés, garázsfödém, garázs válaszfal tartalmazza: a homlokzati állvát, 168,54 190,66 206,

78 ENERGETIKAI VIZSGÁLAT ENERGETIKAI VIZSGÁLAT külső-belső vakolás: falfelület előkészítését, alap- simító vakolatot tétel szerinti aagból és vastagságban, lemezes hőszigetelés: tételben meghatározott hőszigetelő lemezekkel, élvédő szegéllyel, alapáras fedővakolattal, homlokzati ílásokkal, járulékos munkákkal. Homlokzati vakolat (külső felületen): vékovakolat rendszer pl. BAUMIT, gépi bedolgozással 70-30% fedővakolat, alapvakolat, ragasztóba ágyazott üvegszövet erősítéssel. A fedővakolat minősége folytán (szilikon, szilikát, stb.) akár 30%-os eltérés is kialakulhat az árakban. 180 nm homlokzati felület(homlokzat, belső fal) 25 nm garázsfödém Tetőtéri hőszigetelés: szerkezetek megbontása, új vízszintes párnafa, 100 mm üveggyapot hőszigetelő paplan, párazáró fólia, 2 réteg gipszkartonozás. 350 nm tetőtéri felület, padlásfödémmel Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Éves megtakarítások Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Az utólagos hőszigetelés becsült költsége: Ft+Áfa Ft Ft 9.3 Gépészeti átalakítások Tartalmazzák a rendszer szükséges felújítását, és kiépítését. Kondenzációs kazán beépítésének becsült költsége: Ft+Áfa Levegős hőszivattyú COP 3 beépítésének becsült költsége: Ft+Áfa Talajszondás hőszivattyú COP 4 beépítésének becsült költsége: Ft+Áfa Kutas hőszivattyú COP 5 beépítésének becsült költsége: Ft+Áfa Hővisszaerős szellőzés (92%) beépítésének becsült költsége: Ft+Áfa Napkollektoros rendszer komplett kiépítése 2db, 3.56nm felülettel : Ft+Áfa 10 Összefoglalás A vizsgált fejlesztésekkel az elérhető költségmegtakarítások és becsült megtérülési idők 10.1 Megtakarítások Beavatkozások Megtakarítások Ft/év 1 ílászáró csere Ft 2 hőszigetelés, ílászáró csere Ft 3 kondenzációs kazán Ft 4 kondenzációs kazán, hővisszaerős szellőzéssel 92%, Ft 5 kutas hőszivattyú COP Ft 6 levegős hőszivattyú COP Ft 7 levegős hőszivattyú COP 3, hővisszaerős szellőzéssel 92% Ft 8 szondás hőszivattyú COP Ft 9 Pellet kazán Ft 0 Ft 1 ílászáró csere 2 hőszigetelés, ílászáró csere 3 kondenzációs kazán 4 kondenzációs kazán, hővisszaerős szellőzéssel 92%, 5 kutas hőszivattyú COP 5 6 levegős hőszivattyú COP 3 7 levegős hőszivattyú COP 3,hővisszaerős szellőzéssel 92% 8 szondás hőszivattyú COP 4 9 pellet 17 18

79 gáz áram GEO áram pellet Alapadatok Ft/MJ Ft/kWh Ft/kWh Ft/kg 2,94 39,19 24,3 45 fogyasztás megtakarítás költségek Megtérülés gáz/pellet áram GEO áram gáz/ pellet áram GEO áram gáz áram gáz áram épületszerkezet fűtés (meglévőhöz) MWh/év MWh/év MWh/év Ft/év Ft/év Ft/év MWh/év MWh/év % Ft/év Ft/év Ft Ft év Meglévő épület 60,79 4, Ft Ft 0 Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Tervezett épület (alap) 1 ílászáró csere 55,17 4, Ft Ft 0 Ft 5,62 0 7% Ft 0 Ft Ft 0 Ft 50 2 hőszigetelés, ílászáró csere 39,32 4, Ft Ft 0 Ft 21, % Ft 0 Ft Ft 0 Ft 39 Fűtéskorszerüsítés (alappal együtt) 3 kondenzációs kazán 33,33 0, Ft Ft 0 Ft 27,46 4,37 55% Ft Ft Ft Ft 21 4 kondenzációs kazán 26,82 hővisszaerős szellőzéssel 92% 24,82 0, Ft Ft 0 Ft 35,97 4,06 65% Ft Ft Ft Ft 20 napkollektorral 5 kutas hőszivattyú COP 5 0 0,33 7,11 0 Ft Ft Ft 60,79-2,52 78% Ft Ft Ft Ft 19 6 levegős hőszivattyú COP 3 0 0,25 9,71 0 Ft Ft Ft 60,79-5,04 71% Ft Ft Ft Ft 20 7 levegős hőszivattyú COP 3 0 0,56 7,9 0 Ft Ft Ft 60,79-3,54 74% Ft Ft Ft Ft 21 hővisszaerős szellőzéssel 92% 8 szondás hőszivattyú COP 4 0 0,33 9,03 0 Ft Ft Ft 60,79-4,44 72% Ft Ft Ft Ft 20 9 Pellet kazán 33,08 1, Ft Ft 0 Ft 27,71 3,32 56% Ft Ft Ft Ft 22

80 2 ÚJ ELEMEK A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁBAN 2003-ban kapcsolták hálózatszinkron üzembe az első jelentősebb hazai 10 kwp teljesítméű napelemes mini erőművet. Hat évvel később 2009 tavaszán már 100 kwp teljesítméű rendszert sikerült üzembe helyezni. Napjaink hazai listavezetője a Pest megyei 420kWp teljesítméű tetőre szerelt napelemes rendszer. (1. ábra). NAPELEMES VILLAMOS ENERGIA TERMELÉS TAPASZTALATAI MAGYARORSZÁGON Hazánkban lassan növekszik a telepített napelemes kis erőművek száma. A beépített összteljesítmé 3 MW körül mozog. A várható fejlődésre való tekintettel fontos, hogy a jövőben gazdaságosan működő napelemes energia termelő egységek kerüljenek a hazai hálózatra. Bemutatásra kerülnek az energia termelő képességre vonatkozó mérések és az Óbudai Egyetem új napelemes rendszere. New elements for the beneficial solar energy use SOLAR POWERED ELECTRICITY GENERATION EXPERIENCES IN HUNGARY In our country increasing slowly the number of installed mini solar power plants. The total installed capacity is around 3 MW. The development is expected to regard its important to the future, economically efficient solar power generating plants will be connected to the national electrical grid. In this article presentation is present the ability to produce PV energy and the new PV system on the Óbuda University. 1. ábra: Pest megye, 420 kwp tetőre szerelt napelemes rendszer A világban a napelemek mindennapi életben történő alkalmazása az utóbbi években növekedő tendenciát mutat. Nem ritkák a 100 MWp közeli egység teljesítméek, pl. a 2010ben üzembehelyezett kanadai Sarnia Ontario állambeli 93MWp erőmű vagy az olaszországi Lazio tartomában szintén 2010-ben üzembehelyezett 84 MWp földre telepített napelemes rendszer. Magyarország a napelemek telepítése terén még északi szomszédunkhoz képest is elmaradottnak számít, hiszen Szlovákiában is közelednek az 1000 MW-i telepített napelemes teljesítméhez.

81 3 4 ÉRTÉKTÖBBLETEK A Magyarországon hálózat szinkron üzembe került napelemes rendszerek igazolták a következő megállapításokat: - Megvalósítja a decentralizált energiatermelést annak minden előével, - Csúcsidőben termeli a legtöbb villamosenergiát, amikor a hűtő rendszerek fokozott terhelést jelentenek az elosztó hálózat számára, - A tetőre szerelt napelemek árékoló hatása áron több C-kal csökkenti az épület belső hőmérsékletét, - A rendszer mozgó alkatrészt nem tartalmaz, minimális a karbantartási igée, - Ha egyszer megépült, min. 25 évig napról napra csendben, zaj nélkül villamos energiát termel nulla CO 2 kibocsátás mellett, - A Nap az utóbbi néhá millió évben még soha nem emelte az energia sugárzás díját. ÜZEMBIZTONSÁG rendszer 2. ábra: Dunaszerdahely közelében Kyocera táblákkal telepített napelemes A hazai fejlesztéseknek nagy létjogosultsága lenne, hisz hazánkban a napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, a napsugárzás csúcsértéke áron, a déli órákban, tiszta égbolt esetén elérheti, esetenként meghaladja az 1000 W/m 2 értéket. Ezek alapján belátható, hogy a magyar napenergia-potenciál (ld. 3. ábra) a napelemekkel történő villamosenergia-termeléshez megfelelő. Kihasználása jelentősen hozzájárulhatna energiafüggésünk csökkentéséhez és nemzeti jövedelmet tartana itthon. Ugyanakkor a gyorsabb terjedést jelentősen gátolja a megfelelő állami támogatás hiáa, valamint az áramszolgáltatók néha boolult és sok esetben nehézkes engedélyezési eljárása. 3. ábra: Magyar napenergia potenciál ( MAVIR és MTA adatok alapján ) Az elmúlt évek során a megépült hálózatszinkron napelemes rendszerek jó üzembiztonsággal teljesítették az előzetes számításoknak megfelelő villamos energia termelési mutatókat. Igen hasznos tapasztalatokat lehetett szerezni velük a napkövető (solar tracking) üzemmód előeiről, valamint igen részletes adatokat kaptunk a nagy rendszerek villamosenergia termelésével kapcsolatban. A 2000-es évek első felében a hazai áramszolgáltatók szigorú feltételeket támasztottak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolására. Fenntartással fogadták a felharmonikus termelést és visszakapcsolási jellemzőket. Az azóta megépült hálózatra visszatápláló rendszerek szerencsére problémamentes üzemvitelt biztosítanak. NAPKÖVETŐS RENDSZEREK 2008-ban került üzembe Közép-Európa első 20 kwp napkövető napelemes rendszere (4. ábra). A rendszer üzemeltetése során az üzemeltető karbantartó szakembereinek köszönhetően igen jó fajlagos villamos energia termelési mutatókat sikerült elérni. Ugyanakkor ezúton is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy napkövető rendszerek üzemeltetése állandóan jelenlévő kezelő személyzet nélkül kockázatos. Egy időjárási front hatása súlyos meghibásodást, esetleg katasztrófát okozhat.

82 ábra: Gyál 20 kw-os napkövető rendszer Magyarország első 100 kwp hálózat szinkron napelemes rendszere 2009 márciusában került üzembe a Tesco Megapark területén (5. ábra). Azóta problémamentesen üzemel. Ezidáig 340 MWh villamosenergiát termelt meg. 6. ábra: Árékoló hatás megjelenése a villamos energia termelésben ( Tesco Megapark) PV IPAR 5. ábra: Tesco Megapark 100kWp napelemes rendszer Az üzemetetés során jelentős üzemeltetési tapasztalatot szereztünk. Példáúl számolni kell a váratlan árékolás jelenségével is, amely befolyásolja a villamosenergia termelést. A 6. ábrán egy inverter csoportban észrevettük, hogy a délelőtti órákban az egyik inverter kevesebb villamos energiát termel, mint a többi. Egy újonnan felszerelt felfogó csúcs áréka okozta az eltérést a villamos energia termelésben. A napelemekhez kapcsolódó ipar napjainkra a világon 60 milliárd Euró bevételt biztosít a résztvevőknek. A számban természetesen benne vannak a napelem gyártók, inverterek, kábelek és egyéb tartozékok előállítói, stb. Napról napra új gyártók jelennek meg saját napelem táblával. Jelenleg több mint 1300 napelemgyártót lehet találni az Interneten. Egy átlag felhasználó számára felvetődik a kérdés, hogy az olcsóbb napelem tábla ugyanazt tudja-e, mint egy drágább árfekvésű. A kérdésre csak energiatermelést összehasonlító méréssel lehet egyértelmű választ adni. Méréseink azt mutatják (7. ábra), hogy az olcsóbb napelem tábla választása hosszabb távon nem minden esetben kifizetődő. Ez a té egy napelemes rendszer esetében a megtérülési időt is nagymértékben befolyásolhatja.

83 ábra: Különböző napelem tábla gyártók termékeinek energia termelő képessége HAZÁNKBAN MEGVALÓSULT VILLAMOSENERGIA RENDSZEREK FAJLAGOS VILLAMOSENERGIA TERMELÉSE 2011-BEN A telepített napelemes erőmű rendszerek legfontosabb gazdasági jellemzője a fajlagos energiatermelő képesség. A jól méretezett, jó aagokat felhasználó rendszerek magasabb fajlagos villamos energia termelő képességgel rendelkeznek folyamán az általunk figyelemmel kísért napelemes kis erőművek fajlagos energiatermelése 940 és 1340 kwh/kwp között változott. (8. ábra). 8. ábra: A hazánkban telepített napelemes rendszerek villamosenergia termelő képessége 2011-ben. OE-KVK-VEI NAPELEMES ENERGIATERMELŐ RENDSZERE októberében az Óbudai Egyetem - Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának Óbudai telephelyén a Siemens támogatásával került telepítésre egy 3,3 kwp összteljesítméű kísérleti napelemes kiserőmű (9. ábra). A rendszer az egyetemen folyó megújuló energiakutatás lehetőségeit bővíti, segítségével kísérleti és oktatási mérések végezhetőek el. A 14 db Korax KS-235P napelem tábla a Bécsi úti épület tetején két sorban került elhelyezésre déli fekvéssel, 20º-os dőlésszöggel. A rendszer által megtermelt egyenfeszültségű villamos energiát 4x6 mm 2 CU kábel szállítja a Villamosenergetikai Intézet M1-es laboratóriumában kialakított mérőhelyig. A mérőhelységben hálózat szinkron üzemmódban működő Siemens Sinvert PVM10 típusú inverter táplál rá a 0,4 kv 50 Hz es hálózatra. A napelemes kiserőmű várhatóan évente 3500 kwh villamos energiát termel meg és ezzel 2400kg CO 2 kibocsátást takarít meg.

84 ábra: 3,3 kwp napelemes erőmű A projekt megvalósulásának köszönhetően a leendő villamosmérnök hallgatóknak a képzésük során lehetőségük ílik egy üzemelő napelemes rendszeren méréseket elvégezni. Ez olyan gyakorlati tapasztalatokat biztosít a számukra, mely fontos egy napelemes rendszer tervezéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához. ÚJ ELEMEK A NAPENERGIA TERMELÉSBEN A világban számos újítás és innovatív ötlet segíti a napelemek elterjedését. Egy ilyen a véko alumínium fóliába ágyazott mikrolencsék vagy mikrogömbök tömege (10. ábra). 10. ábra: Fékoncetrációs napelem cella A mikrogömbök egy - egy napelem cellát tartalmaznak. A fólia szerű cellák könen követik egy autó görbületeit. Így autó felszínére ragasztva ideális villamos hajtású autók energia ellátásának részleges vagy teljes fedezésére. A mikrogömbök 150 fokos beesési szögben a napelem cellára vetítik a napsugárzást. Befejezésül: A napelemes mini erőművek műszaki gond nélkül mentek üzembe és évek óta megbízhatóan működnek a hazai villamos energia hálózaton. Energia termelésükkel szolidan hozzájárulnak a nemzeti jövedelem termeléséhez és az energia importtól való függőségünk csökkentéséhez. A jövőben a napelemek alkalmazása a járművek energia ellátására Európában felveti a jövedéki adó újragondolásának szükségességét is, hiszen az európai adórendszer általában a jövedéki adó típusú adókra épül. A napelemek termelése és alkalmazásuk az elmúlt évtizedekben töretlenül fejlődött. A következő évtizedekben is hasonló fejlődés várható. Rajtunk múlik, hogy milyen eredménel tudunk részt venni ebben a körezetbarát energiatermelési folyamatban.

85 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA Zsebik Albin, Csata Zsolt Negyedére csökkentettük az energiafelhasználást: a SOLANOVA 1 projekt 2 Houses built by industrial technology in Central and Eastern Europe in the 60 s and 80 s were very good in satisfying the demand for apartments. By saving material and equipment, they were relatively cheap, but from point of view of thermal standards and energy consumption were very bad. The increase in energy prices and requirements for environmental protection raised an illustrative problem in Central and Eastern Europe. The bad physical quality was compounded by social problems. Those who could afford to leave the old apartment blocks were are replaced by poorer classes of society. All this caused a poorer value of residential buildings. In an EU pilot project called SOLANOVA, 3 a 42-apartment building was renovated and converted to a low energy consumption building in Dunaújváros, Hungary in year The energy consumption of the building in the last four heating seasons was less than a quarter of the baseline consumption before the renovation. This paper: introduces the building and its energy consumption before the renovation; shows the aim, preparation and main steps of the renovation; takes a look at the building and its heat consumption after the renovation. Magyarországon az elsõ iparosított technológiájú lakóépületet az ötvenes években Budapesten a Fogarasi úton építették. Ezt követõen mintegy négy évtizeden keresztül ez a technológia határozta meg az építõipart, amely sok embernek munkát, majd eredméeképpen lakást adott. Magyarországon összesen , évente átlagosan lakást létesítettek iparosított technológiával. Ebbõl lakás épült panelos technológiával. Jelenleg a lakosság közel 14%-a él ilyen lakásokban. Feltételezzük, hogy mérnök elõdeink a lakóépületeket az akkori mûszaki és gazdasági lehetõségek kihasználásával, igyekeztek lelkiismeretesen megépíteni, az energiaellátásukat gazdaságosan megoldani. Az új, összkomfortos lakásba költözés sok embernek okozott örömöt. Ha most, akár minõségi, akár energiafelhasználási szempontból értékeljük az épületeket, megállapíthatjuk, hogy nem felelnek meg napjaink elvárásainak. Ha nem felel meg, felvetõdik a kérdés, bontsunk, vagy felújítsunk? Az elemzések alapján a válasz, újítsuk fel korszerûsítéssel. A válasz újabb kérdést eredméez, milyen mértékû korszerûsítéssel? A mai, vagy egy jövõbeli igéek és gazdasági körezet szerinti korszerûsítéssel? Erre kerestük a választ a SOLANOVA projekt keretében, amely eredméeképpen negyedére csökkentettük egy hét emeletes, két lépcsõházas, 42 lakásos panelépület energiafelhasználását. Jelen cikkben a projekt megvalósítási és négy éves üzemviteli tapasztalatai alapján vonunk le következtetéseket és teszünk javaslatokat. Tesszük ezt annak érdekében, hogy tanuljunk a múlt, s ha lehet mások hibájából, s felhívjuk a gazdaságpolitikánk iráítóinak figyelmét, hogy az épületek korszerûsítésével jelentõs mértékben lehet csökkenteni az energiafelhasználást, ezzel párhuzamosan a körezet szenezését, az import-energiafüggõséget. Ésszerû és körültekintõ gazdaságpolitikával a korszerûsítéshez jelentõs meniségû hazai terméket lehetne felhasználni, s ezen termékek elõállításához és a korszerûsítési munkákhoz sok embert lehetne foglalkoztatni. I. Miért Magyarországon, miért Dunaújvárosban? Ahhoz, hogy kihasználjuk az EU támogatási forrásait, kell az ötlet, kell a csapat, aki megvalósítja, s mintaprojekt esetében kell a támogatási és fogadókészség. Egy Sopronban tartott Nemzetközi konferencián német kollégákkal beszélgetve született az ötlet. Kézenfekvõ volt, hogy itthon valósítsuk meg. Elkezdtük szervezni a nemzetközi csapatot, s ismerve a dunaújvárosi eredmées fûtéskorszerûsítési programot, a Hõszolgáltató és az Önkormázat hozzáállását a hasonló programokhoz, velük kezdtük a tárgyalásokat. Az ötletet az a tanulságos megállapítás adta, hogy Kelet-Németország iparosított technológiával létesített épületállomáának korszerûsítése során nem használták ki azt az energia-megtakarítási lehetõséget, melyet a technikai színvonal lehetõvé tett volna. Ezzel mintegy harminc évre konzerváltak egy nem kellõen hatéko közbeesõ szintet. Ezen felújított épületek jó része már a felújításuk idején sem felelt volna meg nemcsak a jövõ elvárásainak, de a tervezett Uniós épületenergetikai szabályozásnak sem. 1 Európai Unió 5. Kutatásfejlesztési és Demonstrációs Keretprogram keretében megvalósított, NNE szerzõdés számú projekt 2 A cikk a MTA Energetikai Bizottsága által november 25-én szervezett konferencián elhangzott elõadás alapján készült 3 Solar-supported integrated eco-efficient renovation of large residential buildings and heat supply systems ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám 17 PDF processed with CutePDF evaluation edition

86 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA Történt ez annak ellenére, hogy a felújításhoz a korszerû elemek és technológia Németországban már akkor elérhetõ volt, hiszen 1987 óta épülnek alacso energiafelhasználású házak. Az elsõ alacso energiafelhasználású épületekre vonatkozó elõírások már a olcvanas években érvébe léptek Kanadában és a skandináv országokban, majd más országok is követték õket (Németországban 2002-ben). (Csak zárójelben kérdezem meg, tanulunk-e mi az eddigi különbözõ korszerûsítési programjainkból? Tapasztalatom alapján mondom, hogy nem vagyunk jeles tanulók.) A pályázatban megfogalmazott célkitûzés az volt, hogy magyar, német és osztrák partnerekkel együttmûködve egy panelépületet újítsunk fel energiatudatos, passzívház technikákkal. Ennek eredméeképpen csökkentsük az épület fûtési energiafelhasználását több mint 80%-kal, javítsuk a téli és a ári komfortot, ezzel is növeljük a lakások értékét. A projekt célkitûzése volt továbbá, hogy tudomáos elõkészítettségével, mûszaki megalapozottságával példával szolgáljon és adatokat szolgáltasson az itthon és külföldön, az iparosított technológiával létesített épületének felújításához. A nemzetközi konzorcium tagjai: a Kasseli Egyetem (Universität GhK Kassel), a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke, és az Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszéke, a Dunaújvárosi Víz-Csatorna- és Hõszolgáltató Kft., Internorm Fenster AG (Ausztria), a Passivhaus Institut (Németország), Fiorentini Hungary Kft., Energiaközpont Kht., Innovatec (Németország) valamint Dunaújváros önkormázatának Sziget Alapítváa. A projekt megvalósítását az EU-n kívül támogatta a Körezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Dunaújváros önkormázata, a Dunaújvárosi Víz-Csatorna- és Hõszolgáltató Kft., s a megvalósításhoz aagilag is hozzájárultak az épület lakói. II. A panelépületek mûszaki állapota és a felújítása Iparosított technológiájú épületeink tartószerkezeteinek várható élettartama meghaladhatja a száz évet. Az ablakszerkezeteket, az épületgépészeti rendszerek, szerelvéek nagy részét azonban harminc évre méretezték, ezért mindennaposak a meghibásodások, illetve a karbantartási igé. Az épületek rossz hõvédelme a szerkezetek károsodását, korrózióját is gyorsítja. Bár a szendvicsszerkezetek elvileg hõszigeteltek, a hõhidas csatlakozások és a rossz légzárás miatt magas a hõfelhasználás, a fenntartási költség. Az épületekben mind áron, mind télen gyakoriak a hõérzeti problémák. Az iparosított technológiával készült épületek felújítása komplex, mûszaki, gazdasági és szociális feladat, amelyet megfelelõ körültekintéssel kell megtervezni és végrehajtani. Szakmailag megalapozatlan, részleges felújítások komoly károkat okozhatnak. Erre a hazai gyakorlatban is sok példát találunk. Gyakori jelenség például a szellõztetés nélkül felújított épületekben a penészképzõdés, a fûtési rendszerek felújítása nélkül a túlfûtés, hiáos tetõszigetelés esetén a legfelsõ emeleti lakások alul fûtése a többi lakások túlfûtése mellett. Mivel a panelprobléma számos európai országot érint, az Európai Unió kiemelten kezeli. A Solanova projekt az Unió prioritásait szem elõtt tartva olyan komplex demonstrációs épület-felújítást valósított meg, mely mûszaki meglapozottságra épül, körezettudatosságra nevel. Rajtunk múlik, hogy eredméeibõl és hibáiból (mert ez is van) tanulunk-e. II/1 A lakószinti homlokzati falak hõszigetelése, és az ablakok cseréje A célul kitûzött energia-megtakarítás elérése érdekében az épület minden lehûlõ felületét szigetelni kellett és az ablakokat hõszigetelõ üvegezésû ablakokra kellett cserélni. A panelos épületek szendvicsszerkezetébõl adódó következmé a hõhidas szerkezeti csomópontok magas hõvesztesége: a homlokzati panelok hõveszteségének nagyobb része a hõszigeteletlen panelszélek sávjára és a panelcsatlakozások vonalára esik és csak kisebb része a magszigetelt mezõkre, amit jól szemléltet az 1. ábrán a termovíziós kép is. Mindez azt is jelenti, hogy a külsõ oldali hõszigetelés nagyobb hatást gyakorol a csomóponti veszteségekre, mint a rétegrend alapján meghatározott hõátbocsátási téezõre, (U-értékre). Mivel az eredeti falpanelok a széleiken hõszigeteletlenek, a veszteségért fõleg a hõhidak és az átkötõ vasalatok okolhatók. A számítások szerint a hazai viszookra elegendõnek bizoult 16 cm hõszigetelést alkalmazni. (Ez vékoabb, mint ami az alacso energiafelhasználású épületeknél általában szokásos/szükséges.) Rendkívüli figyelmet és szakértelmet kívánt az eredeti homlokzatsík fogasságainak eltüntetése kiegyenlítõ simítással, illetve kiegészítõ hõszigetelõ lapokkal. A kivitelezés során a hõszigetelõ lapok csatlakozásainál esetenként keletkezõ hézagokat utólag kiinjektálták. A hõszigetelõ réteg külsõ felületének csiszolása után hálóerõsítésû alapvakolat és színvakolat került a felületre a STO rendszer aagaiból és kiegészítõ szerkezeteibõl, a rendszergazda iráításával. A felújított falszerkezet névleges hõátbocsátási téezõje U = 0,20 W/m 2 K lett. Az 1. ábra az északi és keleti homlokzatot mutatja a felújítás elõtt. Itt látható a végfal már hivatkozott termovízós képének része. A homlokzati falak hõszigetelése a lakószinteken ragasztással és mechanikai rögzítéssel felerõsített AUSTROTHERM AT H80 márkajelû expandált polisztirolhab lapokkal történt a panelhézagok PUR-hab kitöltését követõen. A panelhézagok kitöltése alpin technikával, míg a falak szigetelését az épület köré teljes magasságban állított állvázatról végezték a szakemberek. Az északi homlokzaton kettõs üvegezésû ablakokat építettek be (a teljes ablakra vonatkozó átlagos hõátbocsátási téezõ: U w = 1,4 W/m 2 K). A déli oldalon a á- 18 ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám

87 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA 1. ábra. A falak hõszigetelése és a homlokzati falak rétegfelépítése [3] 2. ábra. Régi ablakok állapota és az új ablakok ri hõvédelem érdekében egy hármas üvegezésû ablak bizoult optimálisnak, melynél a mozgatható lamellás árékoló a külsõ üvegréteg mögött van (a teljes ablakra vonatkozó hõátbocsátási téezõ: U w = 1,0 W/m 2 K). A rossz hõszigetelésû hõátadó felületek csökkentése érdekében a kohákban, a szükséges megvilágítási szintre tekintettel csökkentettük az ablakok méretét, a természetes fét nem igélõ, kis ideig használt helyiségekben elhagytuk az ablakokat. Az új ablakok beépítésekor a kivitelezõ nagy figyelmet fordított az ablakok hõhíd-mentes elhelyezésére, a pára és légzáró kialakításra. A beépítés után a belsõ oldalon az eddiginél nagyobb párká felületek jöttek létre, ami használati tárgyak, vagy virágok elhelyezésére lett alkalmas. II/2 A földszint homlokzati falainak hõszigetelése, és a ílászárók cseréje A földszinten az avult, károsodott ajtók, kapuk és portálok elbontása után a falílásokba zártszelvéekbõl hegesztett acél vázszerkezet került, a vázelemek közeinek kõzetgyapot lemez kitöltésével. A vázszerkezet belsõ oldalára hatéko párazáró fóliát és gipszkarton burkolatot, külsõ oldalára pedig mûfa lemezburkolatot szereltek a 12 cm vastag, különleges minõségû expandált polisztirolhab lemez hõszigetelés fogadására. A hõhíd mentesítés érdekében, ugyancsak ilyen hõszigetelõ lapokkal burkolták körül a földszinti vasbeton pillérek homlokzatsíkból kiúló részeit és a véghomlokzatok földszinti szakaszait is. A hõszigetelés fölé mindenhol hálóerõsítésû alapvakolat és kerámialapka burkolat került. A hõszigetelt külsõ fal névleges hõátbocsátási téezõje itt 3. ábra. A földszinti burkolások kialakítása ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám 19

88 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA is U = 0,20 W/m 2 K lett. Aföldszinti elõtetõk el lettek bontva, és a déli oldalon a napkollektor mezõ úgy lett kialakítva, hogy a panelek közötti hézagok tömítésével az elõtetõként is funkcionál. Az építészeti terveknek megfelelõen a földszinten téglaburkolattal azonos megjelenésû burkolólapkák lettek elhelyezve. A földszinti ílászárók a lakószintekhez hasonlóan INTERNORM termékeibõl készültek: a kirakatablakok és az ajtók PVC, a kapuk pedig alumínium szerkezetekbõl. II/3 Extenzív zöldtetõ kialakítása a régi lapostetõ teljes felújításával Az átalakítás során az eredetileg egyhéjú, egyenes rétegrendû, nem járható, alulhõszigetelt lapos tetõ szigetelõ rétegeit elbontották, az elõregyártott vasbeton födémpanelok felsõ síkjáig. A tetõfelületen részben extenzív zöldtetõ (179 m 2 ), részben terasztetõ (110 m 2 ) került kialakításra. Az attikafalak mentén tûzvédelmi szempontból, illetve a tetõszerkezet szellõztetése céljából 40 cm szélességben kavicsterítés (46 m 2 ) készült. A tetõszigetelés elbontása után új párazáró réteg, hõ-, és csapadékvíz szigetelés készült. Az épület felújításakor a lakók folyamatosan figyelemmel 4. ábra. A tetõ a felújítás elõtt 5. ábra. A lapos-tetõ a felújítás után [3] 20 ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám

89 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA követték az egyes munkafázisokat, sõt akadt, aki némelyiket ki is próbálta. A rétegtervnek megfelelõen a hõszigetelõ réteg felett készült el a lágy PVC lemez csapadékvíz-szigetelés, amelyet a tetõ teljes elárasztásával ellenõriztek. Ezután kerülhetett kialakításra a legfelsõ réteget képezõ pihenõ terület, és a palánták elhelyezése. II/4 Az épület fûtési rendszerének átalakítása, egyedi kompakt hõközpont beépítése A lakásokban DV típusjelû 600 mm magas tagos, valamint a fürdõszobákban lemezradiátorok, a földszinti bérleméekben Tisza típusú öntött-vas tagos hõleadók szolgáltatták a hõt. A szemétledobó helyiségek fûtését hegesztett acélcsõ radiátorok látták el. Az eredeti terveken a hõigészámítást még 95/65 C-os hõlépcsõre végezték el, de a gyakorlatban a hõszolgáltató tapasztalatai szerint 90/70 C-os értékekkel lehetett számolni. Felhasználás szempontjából a felújításkor a fûtendõ helyiségek két csoportra lettek osztva úgy, mint emeleti lakó és közös használatú helyiségek, valamint a földszinti bérleméek. Az épület hõellátását két másik épülettel együtt a szomszédos épületben elhelyezett változó tömegáramú hõközpont biztosította, ahonnan a Közmû alagúton (KAF) keresztül jutott el az épületbe fûtési-, illetve a használati melegvíz. A szekunder rendszerben csak a földszinti helyiségekben volt megoldható a meniségi szabályozás, mivel itt a hõleadók elé tolózárakat építettek be, azonban a lakásokban erre az egycsöves kialakítás miatt nem volt lehetõség. A lakók gyakran panaszkodtak túlfûtésre, illetve a szélsõ lakásokban elõfordult alulfûtöttség is, és általános jelenség volt a belsõ hõmérséklet szabályozása az ablakok itásával. A jelentõs túlfûtés és az egyedi szabályozhatóság hiáa energiapazarló mûködtetést eredméezett, ami már önmagában is indokolttá tette a rendszer átalakítását. Több változat vizsgálata után olyan kétcsöves fûtési rendszer tervei lettek kidolgozva, amiben szét lett választva a földszinti helyiségek és a lakószintek fûtése, és az épületben saját hõközpont lett kialakítva. A tervezett fûtési rendszerben a lakások és a földszinti helyiségek névleges hõlépcsõje eltérõ értékûre lett választva földszint 74/65 C, lakások 65/40 C elkerülendõ a túlzottan nagyra adódó radiátorok alkalmazását. Az új hõleadók Dunaferr LUX-uNi típusú acéllemez radiátorok E, EK és DK jelöléssel. A belsõ hõmérsékleti zavarok kompenzálására, és az egyéni szabályozás biztosítására, minden hõleadó elé kettõs beállítású termosztatikus radiátorszelepek kerültek. A vastag hõszigetelés miatt a belsõ falakon létrejövõ hõáramok szerepe megnõtt, ezért a költségosztás módszere helyett a fûtési költségek továbbra is fûtött légköbméter alapon kerülnek felosztásra, elkerülve ezzel a lakók közti esetleges vitát. A pinceszinten futó alapvezetékek és a felszálló vezetékek egyaránt csõhéj szigetelést kaptak (l=0,04 W/mK ), ami teljességgel szokatlan a hazai tervezési gyakorlatban. Ez azonban nagyon fontos része az energiatakarékos üzemeltetésnek, mert a lakóhelyiségek hõigée a vastag szigetelésnek és a légtömör ablakoknak köszönhetõen néhá száz Watt körül alakult. Szigetelés nélkül ezeket az alacso hõigéeket a felszálló vezetékek hõvesztesége is fedezni tudná, ráadásul szabályozatlanul. Ennek elkerülésére elengedhetetlenné vált a legalább 15 mm vastagságú csõhéj alkalmazása. A csõhéj szigetelés védelmére, és esztétikai okokból a lakásokban haladó felszálló vezetékek gipszkarton dobozolás mögé kerültek. A felszálló vezetékeken a szabályozatlan hõleadás csökkentését szolgálta az is, hogy az elõremenõ és visszatérõ vezetékek külön-külön helyiségben lettek vezetve, s a hõleadók a függõleges falakon átvezetett a csövekkel lettek bekötve. Ahol lehetett, statikai okokból kerültük az új födémáttöréseket. Az új felszálló vezetékek a régiek helyén haladnak, védõcsõként használva a födémekben bennmaradt acélcsõ darabokat. A projekt kutatási jellegébõl adódóan olyan hõközponti kapcsolás került kidolgozásra, amely egyszerû módon lehetõvé teszi a földszinti, illetve a lakószinti fûtési rendszerek párhuzamos, vagy soros kapcsolását. Mindezt azzal a céllal, hogy mérésekkel lehessen megvizsgálni, hogy a különbözõ feltételek mellet, melyik megoldás, kedvezõbb a távhõellátás szempontjából. A hõközpont további feladata a használati melegvíz elõállítása is a napenergia hasznosító rendszer segítségével. 6. ábra. A hõleadók és elhelyezése a felújítás elõtt ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám 21

90 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA II/5 Gépi szellõzõ rendszer kialakítása 7. ábra. A fûtõtestek elhelyezése és csatlakoztatása Az energiatakarékos épületüzemeltetés fontos eleme a szabályozott szellõztetés. A SOLANOVA épület ílászáróinak cseréje megteremtette ennek lehetõségét és igéét, mivel az ablakok résein átáramló levegõ az új, jó minõségû, légtömör zárású ílászárók hatására minimálisra csökkent. A mesterséges szellõztetés alkalmazása többcélú, mert nem csak a lakók frisslevegõ igéét elégíti ki, illetve az épületszerkezet állagmegóvásában játszik szerepet, hanem az elszívott levegõ hõtartalmának visszaerésével energia-megtakarítási lehetõséget kínál. Az épületben a megfelelõ mértékû légcsere ellátását lakásonkénti szellõztetõ rendszer valósítja meg. A szellõztetéshez a friss levegõt a homlokzati falon átvezetett légbeszívó elemen át alacso fordulatszámú centrifugál ventilátor szívja be. Akülsõ, poros levegõ a szobákba szûrést követõen, a hõvisszaerõn áthaladva a menezet alatt, álmenezettel takart légcsatorna hálózaton kerül bevezetésre. A légbevezetõ elemek, melyek alkalmasak arra, hogy a friss levegõt a helyiség távoli pontjaira is eljuttassák, az ablakokkal szemben helyezkednek el. A friss levegõ a helyiségekben keveredik, és a beltéri ajtók alatti réseken át a folyosó iráába halad az elszívási pontok felé. A levegõ elszívása a fürdõszobából, a mellékhelyiségbõl és a kohából, szûrõvel ellátott szabályozható légszelepeken keresztül történik. Az áporodott, páradús elszívott levegõ szállítása szintén a menezet alatt, álmenezettel takart légcsatornákon történik. A szellõzõgépben az elszívott levegõ, a második szûrést követõen, hõtartalmát a beépített hõvisszaerõ felületén a friss levegõnek adja át, elõmelegítve azt. A lehûtött, elhasznált levegõt ventilátor juttatja a szabadba a homlokzaton elhelyezett légkidobó idomon keresztül. A szellõzõ berendezés a koha és a folyosó menezetén került elhelyezésre. A légbeszívó és légkifúvó idomok madárvédõ hálóval ellátott, rozsdamentes acélból készült csõvezetékek tetejükön tüskézéssel. A frisslevegõs és befúvó légcsatorna hálózat spirálkorcolt horgazott lemez csõvezeték, ahol a megfelelõ akusztikai követelméeket kaucsuk alapú ásvái szál mentes hangcsillapítók biztosítják. Ennek a speciális típusú hangcsillapítónak köszönhetõen elkerülhetõ, hogy egészségre káros ásvái szál kerülhessen a lakótérbe. A befúvási pontok minden esetben a lakószobák, melyek száma lakástípusonként 8. ábra. A szellõztetõ rendszer változó. Az elszívó légcsatorna hálózat flexibilis ásvágyapot töltetû hangcsillapító csõvezeték. Az elszívó légszelepek G4 osztályú szûrõszövetet tartalmaznak. A kondenzátum elvezetés a meglévõ szenvízelvezetõ hálózatba került bekötésre bûzelzáró közbeiktatásával. A szellõzõrendszer szereléséhez a lakások belsõ panelszerkezetû falain faláttöréseket kellett készíteni, vizes technológiájú, gyémántkoronás magfúró berendezéssel. A fúrások helyzetét úgy kellett meghatározni, hogy statikailag fontos acélmerevítések ne sérüljenek. Az alkalmazott technológia révén a feladat lakott, bútorozott lakásban is elvégezhetõ volt. Annak érdekében, hogy a ventilátor üzeme folytán keletkezõ nem kívánt rezgések ne terjedjenek át az épület szerkezetére, a berendezés rögzítése rezgéscsillapított felfüggesztésekkel, a légcsatornák tartózása gumibetétes légtechnikai csõbilincsekkel történt. A szellõzõ berendezés szállítása összeszerelten történt, elektromos és vezérlõ kábelezése még a gyárban megtörtént. Elektromos táplálása az egyes lakások biztosító szekréeibõl került megvalósításra. Az elektromos vezérlõdoboz a menezet alatt a közlekedõ oldalfalán, a kezelõ egység a padlótól 1,5 méter magasságban került elhelyezésre. A képzõdõ kondenzvíz ragasztott KPE vezetéken át, száraz golyós bûzzáron keresztül csatlakozik szenvíz felszálló vezetékre. A befúvó és elszívó légcsatornák homlokzati fal és szellõzõgép közötti szakaszai 50 mm vastag alukasírozott ásvágyapot szigeteléssel lettek ellátva, jelentõsen csökkentve a hõveszteségeket. 22 ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám

91 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA II/6 Az napenergia hasznosítása a használati melegvíz melegítésére épület alagsorában kerültek elhelyezésre. A kollektorokat a tárolókkal 2 db hõszigetelt vörösréz csõvezeték köti össze. A napkollektorok külsõ hõcserélõn keresztül, elsõsorban a napsütés erõsségétõl, valamint a hõmérsékletektõl függõen az 1-es, 2-es és 3-as puffertárolót fûtik. III. Az energiafelhasználás a felújítás elõtt és után Az épület energiafelhasználását hõmeniségmérõkkel rögzítettük a felújítás elõtt és után. A hõközpontban mértük az üzemviteli paramétereket, a kiválasztott lakásokban a levegõ hõmérsékletét és nedvességtartalmát. A felújítás elõtt, az összehasonlítás alapját képezõ, ún. bázis hõfelhasználást többféleképpen határoztuk meg, végül bázisként a fûtésinek 2150 GJ/év, a használati melegvíznek 465 GJ/év hõfelhasználást fogadtunk el. Az együttes bázisértéknek 2615 GJ/év hõfelhasználást tekintettünk. A felújítás év õszére valósult meg. Az 1. táblázat a fûtés idéenkénti hõfelhasználását tartalmazza. Az elsõ sor a fûtési idében a külsõ átlaghõmérsékletet, t k, a második sor a mért hõfelhasználást, Q, a harmadik sor a mért hõfelhasználás +4 C külsõ és +20 C belsõ átlaghõmérsékletre korrigált értékét mutatja, Q k. A 10. ábra a felújítást követõ négy fûtési idõszakban oszlopdiagramon mutatja a fûtési hõfelhasználást. Az ábra 9. ábra. A napkollektorok és a tároló rendszer A napkollektorok elhelyezésére különbözõ helyek kerültek megvizsgálásra. Az elemzések végül a kettõs feladat egyidejû ellátása érdekében elõtetõként az épület déli oldalára kerültek elhelyezésre. A rendszer kialakítása háromkörös, a hálózati vizet puffertárolók közbeiktatásával fûtik (9. ábra). Így higiénikusabb, a legionella baktériumok által okozott fertõzés elkerülése szempontjából léegesen kedvezõbb rendszer valósult meg. A hõhasznosítás 36 db egyenként 2 m 2 -es napkollektorból, (teljes napkollektor felület 72 m 2, az abszorber-felület 63,4 m 2 ). 3 db 1000 literes, a napkollektorokkal külsõ hõcserélõn keresztül fûtött puffertárolóból, a szükséges egyéb mûködtetõ, mérõ, ellenõrzõ, biztonsági szerelvéekbõl, valamint a csõvezeték rendszerbõl áll. A rendszer automatikus, felügyelet nélküli üzemre alkalmas. A kollektorok a napsütés erõsségétõl és a külsõ hõmérséklettõl függõ intenzitással felfûtik a puffertárolókat, ezek megfelelõ hõfoka esetén pedig elindul a használati-melegvíz felfûtése a puffertárolókból. A rendszer három körös, a primer (kollektor) kör 25 C-ig fagyálló hõátadó folyadékkal, a szekunder (puffertároló) kör lágyított vízzel került feltöltésre. A harmadik kör maga a használati-melegvíz rendszer. A napkollektorok az épület déli homlokzatán, a földszinti üzletsor fölött 45 -os dõlésszöggel, helyezkednek el. A kollektorok egyben elõtetõként is szolgálnak. A puffertárolók és az egyéb gépészeti szerelvéek az 10. ábra. A fûtési hõfelhasználás a felújítást követõ négy fûtési idõszakban utolsó két oszlopa az összehasonlításhoz készült, s azt mutatja, hogy a hõfelhasználás, az oszlopok alatt megadott, alacso hõszükségletû épületek alsó és felsõ határértékeként elfogadott tartomába (15 45 kwh/év/m 2 ) esik. A 11. ábra havi bontásban mutatja a fûtési hõfelhasználást. Jelentõs különbség adódik a 2005/2006 évi hõfelhasználástól, miszerint a felújítást követõen októberben és áprilisban már alig, vagy nem kellett fûteni. A fûtés idéenkénti hõfelhasználása 1. táblázat Idé 1999/ / / / / / / / /2009 t k, C 4,45 6,30 4,24 3,88 5,03 3,36 6,80 5,07 4,28 Q, GJ , Q k, GJ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám 23

92 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA 11. ábra. A fûtési hõfelhasználás havi bontásban A 10. és 11. ábrák alapján megállapítható, hogy a felújítást követõ négy év fûtési idõszakában, fûtési idõszakonként ani fûtési energiát használt fel a ház, mint amenit a felújítás elõtt a téli hónapokban egy hónap alatt (december, január, vagy február hónapban) felhasznált. A 2. táblázat a használati melegvíz melegítéséhez szükséges hõt mutatja havi bontásban. Miközben a évben a HMV hõfelhasználását teljes mértékben a távhõrendszer fedezte, év szeptemberében már a besegített a napenergia hasznosítás. A 12. ábra oszlopdiagramon havi bontásban mutatja a használati melegvíz melegítéséhez a távhõfelhasználást. 13. ábra. A HMV és energiafelhasználása 14. ábra. Napkollektorokkal havonta elõállított HMV 12. ábra. A HMV hõfelhasználás havi bontásban Megfigyelhetõ, hogy a ári hónapokban a felújítás elõtt is alacsoabb volt a hõfelhasználás, s ez a napkollektorok üzembehelyezését követõen jelentõs mértékben megváltozott. A 3. táblázat a használati melegvíz melegítéséhez a távhõbõl és a napkollektorokból felhasznált hõt mutatja havi bontásban. A 13. ábra ugyanezt éves bontásban szemlélteti, a 14. ábra a napkollektorokkal termelt hõt mutatja ismét havi bontásban. Összességében megállapítható, hogy évenként a HMV energiaszükséglete több volt, mint amenit fûtésre kellett fordítani. A mért adatok alapján a HMV termelésrõl a következõ hasznos tapasztalatok vonhatók le: Összességében a HMV felhasználás a 2004-es évhez képest mérséklõdött, ez részben annak köszönhetõ, hogy a lakók tudatosabbakká váltak a HMV használatával kapcsolatban, jobban odafigyelnek a vízfogyasztásra. Segített az is, hogy a kifolyókra ún. takarékos (levegõ bekeverõ) fejeket raktunk. Télen több hõt kell a HMV elõállításra fordítani, mivel megnõ a lakók igée. Nyáron a szabadságolás és telek gazdálkodás miatt kevesebb idõt tartózkodnak otthon, s a felmelegítendõ víz hõmérsékletében is jelentõs eltérés tapasztalható. A használati melegvíz távfûtési hõfelhasználása 2. táblázat I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Sum, GJ ,0 33,5 34,8 28,2 25,3 19,7 7,8 10,9 14,4 18,7 33,3 41, ,7 35,0 34,6 23,8 23,1 16, ,1 21,8 34, ,1 33,8 36,8 33,1 30,3 24,9 21, ,2 24,6 27,4 35, ,6 34,3 33,8 18,81 17,4 17,7 12,3 11,6 13,5 23,5 33,2 37, ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám

93 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA A használati melegvíz hõfelhasználása 3. táblázat I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Q, GJ/év Távhõ HMV, GJ 40,7 35,0 34,6 23,8 23,1 16, ,1 21,8 34, Kollektor HMV, GJ 6 6,8 9,6 18,6 11,9 13,2 15, ,7 8,1 3,2 5,5 124,7 Összes HMV, GJ 46,7 41,8 44,2 42, ,1 30, ,8 29,9 37,5 44,5 443,7 Távhõ HMV, GJ 39,1 33,8 36,8 33,1 30,3 24,9 21, ,2 24,6 27,4 35, Kollektor HMV, GJ 3,7 2,1 1,6 2 2,2 2,1 6 15,5 8,5 8,3 4,8 1,8 58,8 Összes, GJ 42,8 35,9 38,4 35,1 32, ,1 28,5 28,7 32,9 32,2 37,6 398,8 Távhõ HMV, GJ 38,6 34,3 33,8 18,8 17,4 17,7 12,3 11,6 13,5 23,5 33,2 37, Kollektor HMV, GJ 5 4,8 8,4 16,4 13,3 9,7 13,4 12,2 11,4 3,9 3 1,8 103,4 Összes, GJ 43,6 39,1 42,2 35,2 30,7 27,4 25,7 23,8 24,9 27,4 36,2 39,4 395,4 Anapkollektorok hasznos felületére (63,4 m 2 ) vetítetett megtermelt HMV energia 2007-ben 546 kwh/m 2 /év, 2008-ban 258 kwh/m 2 /év, míg 2009-ben 453 kwh/m 2 /év volt. A projekt elején a tervezett érték, hasznos felületre vetítve 686 kwh/m 2 /év volt. Éves szinten 2007-ben 28%, 2008-ban 15%, míg 2009-ben 26%-ot tett ki a napenergia részesedése a össz- HMV melegítésbõl (távhõ HMV+napenergia). Nyáron a napenergia részesedése jóval nagyobb, eléri, sõt esetenként meg is haladhatja az 50%-ot. A használati melegvíz napenergiával történõ melegítésénél különösen fontos a rendszer beszabályozása és a hasznosítás folyamatos követése. A év alacso energiahasznosításának az oka, hogy a rendszer beszabályozása elállítódott, s ezt a folyamatos követés elmaradása miatt csak egy évvel késõbb vettük észre. Tanulságként kell levonni, hogy nem elég támogatással megépíteni a napenergia hasznosító rendszert, a beruházás hasznát élvezõ lakók mellett a hõszolgáltató érdekeltségét is meg kell teremteni a gazdaságos üzemeltetéshez. Amint a 12. ábrán látható, a cirkulációs veszteség 2007-ben 162 GJ/év, 2008-ban 163 GJ/év, míg 2009-ben 156 GJ/év. Ez meghaladja a hasznosított napenergia meniséget. Látszik, hogy a HMV energiára felhasznált energiát jelentõsen lehetne csökkenteni a napi cirkuláltatás idõ lakók igéeihez igazított csökkentésével. A felújítások során fontos lenne a fûtési rendszerrel együtt a HMV rendszer felújítása is. Ez a SOLANOVA projekt keretében nem történt meg. IV. Az energia-megtakarítás A fûtési energia-megtakarítást a bázisérték és a felújítást követõ években mért hõfelhasználás külsõ hõmérséklet szerinti korrigált értékének különbségeként határoztuk meg. Az összehasonlítás alapjául tekintett 2150GJ/év fûtési hõfelhasználáshoz képest a megtakarítás a 2005/2006 fûtési idét követõ években rendre 1691 GJ, 1901 GJ, 1820 GJ és 1813 GJ volt, ami 78,7%, 88,4%, 84,6% és 84,3% fûtési hõfelhasználás megtakarításnak felel meg. A 4. táblázat a fûtés és a HMV melegítés éves energiaigéét mutatja a felújítás után. Ez alapján az állapítható meg, hogy negyedére csökkentettük az épület fûtési és használati melegvíz energiaigéét. A fûtés és a HMV melegítés éves energiaigée a felújítás után 4. táblázat Év Fûtés, GJ/év 329, HMV, GJ/év 302, Összesen, GJ/év 632, Együttes megtakarítás % V. Az energiahatékoság növelõ intézkedés visszahatása (a rebound effektus) 15. ábra. A hõmérséklet változása a lakásokban A 15. ábra egy kiválasztott téli napon mutatja a külsõ, és emeletenként véletlenszerûen kiválasztott lakásokban a belsõ hõmérséklet változását. Megállapítható, hogy a lakók nem használták ki a felújított rendszer adta helyi szabályozás lehetõségét. Hiába hangsúlyoztuk, hogy a lakóhelyiségek belsõ hõmérsékletére javasolt 20 C hõmérséklethez képest 1 C eltérés ~6% energia-megtakarítást ill. többlet felhasználást jelent, a korábban megszokott hõmérsékletet tartották. El kellett fogadnunk, hogy a hõmérséklet csökkentéssel a felújított épületben elérhetõ megtakarítás olyan csekély, hogy a lakókat nem ösztönzi szoká- ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám 25

94 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA 16. ábra. A hõmérséklet változása a lakásokban saik megváltoztatására. Ez az energiahatékoság növelõ intézkedés visszahatásának ( rebound effektus) tipikus jelensége. A 16. ábra egy kiválasztott ári napon mutatja a külsõ, és emeletenként véletlenszerûen kiválasztott lakásokban a belsõ hõmérséklet változását. A felújítás keretében nem terveztük a ári gépi hûtés alkalmazását. Arra kértük a lakókat, hogy éjszakánként itott ablakokkal szellõztessék át a lakásokat, s napközben a gépi szellõzéssel csak a friss levegõ igé kielégítésére törekedjenek. A téli és a ári belsõ hõmérsékletet összehasonlítva nincs jelentõs eltérés. A lakók ennek ellenére magasnak tartják a belsõ hõmérsékletet, s a ári hõkomfortot nem tartják elégségesnek. Az ábrából az is megállapítható, hogy a kiválasztott lakások közül csak egyben szellõztettek a javasoltak szerint éjszaka, és egyben hajnalban. Összefoglalás A projekt megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatai, továbbá a panelfelújítás hazai tapasztalatai alapján összefoglalásként a következõkre hívom fel a figyelmet: Már az épület-felújítási pályázatok kiírásánál fontos a rendszer szemlélet, a teljességre törekvés. Nem elég csak szigetelni, fontos a ílászárók cseréje, hozzá a hõvisszaerõs gépi szellõzés megvalósítása, s természetesen a fûtési és a HMV rendszer átalakítása az új igéekhez igazítva. A támogatott felújításoknál gondot, vagy költségnövekedést okozhat az utófinanszírozás, ezért a költségtervezést jól át kell gondolni, az elõ és utófinanszírozás aráát körültekintõen kell meghatározni. A ílászárók méretét célszerû a szükséges, és nappali fénel elérhetõ megvilágítási szinthez igazítani. A kis idõtartamig használt helyiségekben a ílászárókat a hõveszteség csökkentése érdekében célszerû megszüntetni. Különös figyelmet kell fordítani a szigetelésre. Hõhídak keletkeznek az ablakok rossz elhelyezésével, hidegek maradnak a terõtéri lakások az elégtelen tetõszigetelésnél. A fûtési rendszer átalakítása nélkül a szigetelt lakásokban nagy lesz a túlfûtés. Szigeteletlen felszálló vezetékeken a szabályozatlan hõleadás még átalakított fûtési rendszereknél is túlfûtést fog okozni. A fûtési rendszer átalakításával együtt a HMV cirkulációs rendszert is célszerû felújítani. Olyan távfûtött épületekben, ahol a hõt villamos-energiával kapcsoltan, kommunális, vagy ipari hulladékból termelik, nem javasolt a napenergia hasznosítása, mert az a kedvezõ energiatermelési módot szorítja ki. A napenergia hasznosító rendszer építésénél az esetleges meghibásodás korai észlelése érdekében biztosítani kell az üzemvitel rendszeres ellenõrzését. A szellõzést hõvisszaerõs rendszerrel kell biztosítani. Zárszóként fontosnak tartom ismét felhívni a figyelmet arra, hogy az épületeink felújításához kapcsolódó termelõ és építõ tevékeség fejlesztése óriási lehetõséget kínál az ipar fejlesztésére, a foglalkoztatás növelésére. Tanuljunk a múlt, s ha lehet mások hibájából. Használjuk ki az épületek felújításával elérhetõ energiafelhasználás csökkentést, amely jelentõs mértékben csökkentheti a körezet szenezését, az import-energiafüggõséget. Köszönetilvánítás Nyomtatásban még nem fejeztem ki köszönetemet a projekt megvalósításában jelentõs szerepet betöltõ Kollégáknak. Ezt most, a projekt kezdeméezõjeként és egyik magyar témavezetõjeként a teljesség igée nélkül, a hazai résztvevõk tekintetében teszem meg. Munkájukért, (zárójelben a szakterületük feltüntetésével) köszönetet mondok dr. Zöld András (társ-témavezetõ), dr. Csokai Tamás (modellezés, épületfizikai mérések és elemzések), Novák Ágnes (építészet), Osztroluczky Miklós (szigeteléstechnika), Sümeghy Árpád (szellõzéstechnika), dr. Csokai István, dr. Balikó Sándor és Czinege Zoltán (fûtési rendszer), Varga Pál és Kaboldy Eszter (napenergia hasznosítás), Sztrancsik Csaba és Sztrancsik Zsolt (monitoring rendszer), Gerda Zsolt (honlap), Pikóné Perjési Irén és Koós János (kivitelezés) Kollégáknak, hogy a projekt megvalósítását kiváló szakmai ismereteik felhasználásával, lelkiismeretesen, s a szakmai vitákban türelmet tanúsítva segítették. Nem volt egyszerû a lakókkal a kapcsolattartás a tervezés és a különösen a kivitelezés során. Ezt nem kis munkával és türelemmel szervezték Kanik Istvánné és Sári László közös képviselõk. Köszönet munkájukért. Köszönet illeti a fentebb bemutatott projekt partnereket és termékeik nevével hivatkozott beszállítókat, s nem utolsó sorban a támogatókat. Felhasznált irodalom A projekt elõkészítésérõl, megvalósításáról és eredméeirõl több szakmai cikkben beszámoltunk. Ezek közül most 26 ENERGIAGAZDÁLKODÁS 51. évf szám

95 MTA ENERGETIKAI BIZOTTSÁGA KONFERENCIA a június között Visegrádon rendezett IV. nemzetközi Klímaváltozás Energiatudatosság Energiahatékoság c. konferencián tartott, a konferencia kiadváában omtatásban is megjelent alábbi elõadásokra hivatkozom: 1. Hermelink A.: Ultra-efficient refurbishments of panel flats introducing the SOLANOVA project. 2. Csokai T.: Thermal bridges of buildings made with industrialized technology and energy saving opportunities. 3. Osztroluczky M.: Épületszerkezeti részletek A zöldtetõ a hõkomfort növelésének eszköze. 4. Csokai I.: Fokozott hõszigetelésû épületek fûtési kérdései. 5. Menger O. Zsebik A.: Analysis of thermal solar system parameters trough dynamic simulation. 6. Paul E.: Ventilation with heat recovery at refurbishment. 7. Kaboldy E. Varga P.: A napenergia hasznosítása épületek felújítása során. 8. Zsebik A. Balikó S.: Használati melegvíz termelésére szolgáló napenergia hasznosító rendszerek elemzése. 9. Zsebik A. Czinege Z.: Fûtési rendszerek kapcsolásának hatása a beruházási és üzemviteli költségekre. 10. Hübner H.: Life-cycle-analysis of refurbishments. 11. Hermelink A.: Do not forget the dwellers-surprising insights from user surveys. 12. Hermelink A. Csokai T.: Apró változások-nagy hatások: a beruházási költségek, az energiafogyasztás, túlfûtés és az ökológiai károk léeges csökkenése. 13. Hübner H.: Sustainable buildings the systems perspective.

96 95

97 Modul: Lakossági szemléletváltozás Veszprém város energiastratégiája Veszprém város 2011-ben megerte a hazai klímasztár díjat, 2012-ben pedig az európai klímasztár díjat, valamint kategóriájában elerte a biodiverzitás fővárosa cím második helyezését. Ez első sorban a holisztikus megközelítésű energiastratégia és az abban foglalt projekteknek nem utolsó sorban a kommunikációs tervek köszönhető. A város elfogadott energiastratégiája egy olyan komplex, több területet lefedő és körültekintő logika mellett megfogalmazott fejlesztési dokumentum, amely a helyben rendelkezésre álló kapacitások leghatékoabb kihasználása mellett pontos helyzetértékelés alapján reagál a klímaváltozással összefüggő helyi kihívásokra. A stratégia célja a megújuló energiaforrások kihasználásával a fosszilis energiahordozók felhasználásának, a káros vízgőz, metán CH4, széndioxid CO2, nitrogénoxid N2O, és a mesterségesen előállított fluorozott gázok (pld klorofluorokarbon CFC) kibocsátásnak a csökkentése, az emberi tevékeséghez szükséges energiaigéek maradéktalan kielégítése mellett szabályozással, ésszerű megoldásokkal. Az energiastratégia alapján a város fő célkitűzése: Veszprém a körezetvédelemre érzéke közösségek mintavárosává válik és vezető szerepet tölt be Magyarországon a körezeti tudatosság, az újrahasznosítás és a körezeti innováció, valamint az energiatakarékosság területén. Ennek érdekében 2025-ig 25 %-kal csökkenti területén a CO2 kibocsátást, 20 %-ra emeli a zöld energiák részaráát és 25 %-kal kevesebb energiát fogyaszt a jelenlegi igéekhez képest. Következésképpen, Veszprém zöld várossá válik és intelligens megoldásokkal aknázza ki lehetőségeit. 97

98 V1. A város energiaigéének 20 % -a megújuló energiákból kerül kielégítésre. V5. Az 1 főre jutó zöldfelület aráa 25m 2, a várost összefüggő zöldsáv veszi körbe. Veszprém város vertikális klímacéljai 2025-ig: V2. Az épületállomá 70 %- a -a megújításra kerül energia-hatékosági elvárások szerint. V6. Biztonságos ivóvízellátás, az esővíz 60 %-a hasznosításra kerül. V3. A város területén a legjobb energiabesorolású műszaki termékek kerülhetnek forgalomba és beszerelésre. V7. A hulladék 10 % -a kerül lerakásra, a háztartási hulladék 50% -a újrafelhasználásra kerül. V4. A lakossági közlekedésben a megtett utak 35% -a a közösségi közlekedés igébevételével történik. Az utazások 10% -a kerékpárral történik. A buszok átlag életkora 10 év alatt van. V8. A város területén árusított élelmiszerek 30 %-a a város 150 km-es körzetéből kerül a városba. V9. Veszprém város legalább 2025-ig fenntartja tagságát a Convenant of Mayors európai szervezetében. V10. Veszprém város folyamatosan tudatos klímapolitikát folytat és a költségvetésében a források folyamatosan emelkednek erre a célra. A város klímapolitikával való foglalkozása ugyanakkor csak 2008-ra tekint vissza, amikor csatlakoztak az ún. INTENSE projekthez ( Intelligens energiatakarékos önkormázati intézkedések Észtorzságtól Horvátországig ). A több szakterületet mélységében is lefedő projekt keretében a város szakemberei több olyan szakterülettel ismerkedtek meg (tervezés a klímaszempontok alapján, jó műszaki megoldások, jogharmonizáció, tudatformálás, oktatás), amelyek mentén a megfelelő módszertan alapján készülhetett el a városi energiastratégia. A stratégiaalkotó munkacsoport folyamatosan egyeztetett a célcsoportokkal és ún. városrészi energiafórumok kerültek megtartásra, valamint létrejött a polgármester vezetésével a város Energia Tanácsa is a helyi szakértők részvételével. Az energiastratégia mellett elkészült a kommunikációs terv, ami több akciót is tartalmaz, így például az INTENSE projekt keretében a lakossági megtakarításokat célzó kiadváok és kisfilmek kerültek elkészítésre és több KEOP projekt is megvalósult a tudatformálás érdekében a város intézméeiben. A város az elmúlt időszakban a stratégia alapján 8 km kerékpárutat épített és rehabilitálásra került 12 hektár belvárosi park is uniós források segítségével, illetve úthálózat-modernizációs projektek indultak a belváros tehermentesítése és a levegő-szenezési ártalmak csökkentése érdekében. Az összetett és több szakmai területet és célcsoportot lefedő komplex energiaprogramját és a tudatformálást a város a Pannon Egyetem Mérnöki Kara, valamint a helyi körezetvédő egyesületek bevonásával a Csalán Egyesülettel és a Bako-Balaton Központ bevonásával, a helyi média hathatós közreműködésével folyamatosan végzi. (További információkért lásd még a fejezethez kapcsolódó előadás fóliáit!) 98

99 5.2 Releváns jó gyakorlati példák más országokból Modul: Lakossági szemléletváltozás A Münster Packt s! kampá bemutatása A több fokozatú kampá léege az építkezés, ami az egyes fázisok egymásra épülésével valósult meg annak érdekében, hogy egyre több információ, fokozatosan szélesedő körben kerülhessen átadásra a helyi közönség iráába. A kampát az INTENSE projekt német partnervárosa Münster városa folytatta le, ami egy közepes méretű kampákeretből (kb. évi 1,5 m ft) 1 fő részmunkaidős projektmenedzser és számos önkéntes közreműködésével valósult meg az elmúlt 2 évben. A projekt jelmondata: A Klíma Münsterben keres védelmet. Hasonló projektek végrehajtására Magyarországon uniós források újthatnak forrásokat. (Az esettanulmá képes illusztrációját a fejezethez kapcsolódó előadás fóliái tartalmazza.) 1 fázis: az együttműködési megállapodások aláírása A város lakossága számára mindenkinek itva áll a lehetőség, hogy egyenként kössenek szerződést a város polgármesterével, amiben egyéni igéekre szabott klímavállalásokat tesznek. A rövid szöveges dokumentumban bejelöléssel választhatják ki a magukra nézve újnak számító követendő magatartásformát, amit onnantól kezdve önszántukból követek. A vállalás a cselekvésre irául és általában kisebb, a hétköznapi életben alkalmazható aprónak tűnő lépésekről szól, mint például a háztartási készülékek takarékos használata, a szelektív gyűjtés, vagy a víz takarékos használata, a kerékpáros közlekedés vagy a helyi élelmiszerek fogyasztása. A névvel aláírással is kifejezésre jutatott vállalás egyértelmű bevonódást jelez, ugyanakkor egy olyan elkötelezett réteget tesz láthatóvá és jelenít meg a város céljainak megvalósítása kapcsán, akik onnantól kezdve mozgósíthatóakká válnak más akciókhoz is. A megállapodást aláíró résztvevők kis kitűzőt, vagy autós matricát kapnak, amivel egymás felé és kifelé is jelzik, hogy ők a gyakorlatban támogatják a klímabarát magatartásformákat. Akik nagyobb vállalást kívánnak tenni, mint például a lakás energiatakarékos felújítása azt az egyéb rovatban lehet jelezni. A megállapodás letölthető a kampá honlapjáról is, aminek logója és elérhetősége a város minden kommunikációjában megjelenik. 2 fázis: poszter kampá Az együttműködésben részt vevő egyes szereplők az arcukat is adják a kampához, oly módon, hogy néhá szóban saját szavaikkal is elmondják a változást, amit magukra nézve megvalósítottak. A posztereken az a személy arca látható, aki a mindennapok embereként, mégis könű szerrel tesz eleget az együttműködésben vállat feladatának. A poszterek fő üzenete minden esetben, hogy a klímabarát magatartás megvalósítása egy örömteli tevékeség, könű, mindenki számára elérhető és olyan közösségi élmé, amiből kár kimaradni. A posztereket városszerte a forgalmasabb helyeken helyezik el, miközben kitelepülésekkel és folyamatos rendelkezésre állással a város a Münster Packt s standnál várja az újabb csatlakozókat. 3 fázis: megjelenések a helyi újságban A helyi újság első oldalán minden számban elmondja valaki, hogy pontosan milyen változást is jelent számára a várossal közösen tett vállalás, és részletesen leírja, szintén a saját szavaival, hogy pontosan hogyan cselekszik, amikor megvalósítja az együttműködésből fakadó vállalással járó kötelezettséget. A projekt végülis attól lesz érdekes, hogy az emberek olyan oldalról is megismerhetik egymást, amit nem 99

100 tudtak a másikról és sokan az újságból vagy a plakátokról szereznek tudomást arról, hogy a szomszédjuk, a postás vagy egykori iskolatársuk menire aktív klímabarát. 4 fázis: visszajelzések A szóbeli visszajelzések egyértelműen pozitív hangulatot árasztanak, és szintén teret kapnak a helyi médiában, amely során az egyre szélesedő együttműködők egymás gyakorlatát is véleméezik, tapasztalatot cserélnek és másokat is buzdítanak a csatlakozásra, esetleg újabb, nagyobb vállalásokat tesznek. A projekt tulajdonképpen egy egészséges, regionális versené bővült, ahol a legjobban teljesítők részére jelképes díjakat is kioszt a város, aminek az átadására a polgármester részéről a tematikus nap ünnepi eseméén kerül sor, példát állítva ezzel a még kívülállók számára. A legjobb gyakorlatokból végül ismertető prospektus készül, ahol a téma már összefüggéseiben és hatásait tekintve is részletesebben kerül bemutatásra azon kevesek részére, akik esetleg még mindig kívülállónak számítanak. 100

101 5.3 EU szintű jó gyakorlati példák Nr. Forrás Cím Típus Kulcsszavak Link Megjegyzés Effective Sub-regional Partnership working in the UK Hadyard Hill Community Energy Project, Scotland, UK Ostend, region for clean energy, Belgium 4 Warm and Well, UK CAKES - Calderdale&Kirklees Energy Savers, UK Warm and comfortable living The Netherlands Saving Energy in Residential Housing, Spain Installation of ground source heat pumps in social housing homes, UK Target 2050: Countdown to a low carbon home, UK Clearinghouse Support Paving the way for a better energy performance of building in the EU Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Jó gyakorlat Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság es/113 es/ es/ es/225 es/317 es/377 es/718 es/975 es/ es/1253 Nem kizárólag lakóépületek Nem kizárólag lakóépületek Szociális lakások 54 középület; 18 lakóépület (társasház) 101

102 11 Refurbishment Social Housing 12 Energy Neighbourhoods 13 Solar collectors in Neslusa: Energy savings and the use of RES a way towards sustainable development of towns and communities, Slovakia 14 Healthy Homes, UK Regional Energy Performance Assessment counter The Netherlands Information campaign about energy efficiency in private residential housing -"Do not throw away your money through the window" Romania Energy Balance of Oeiras, Portugal EffCoBuild - Energy Efficiency Communities - establishing pilot communities for the building sector Legjobb gyakorlat Esettanulmá Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság option=com_content&view=article&id =296%3Arefurbishmentabruzzo&catid=64%3Abestpractices&lang=en&Itemid=15 es/ es/119 es/366 es/389 es/725 es/946 es/918 Energiafogyasztás csökkentése felhasználói szokások megváltoztatásával Nem kizárólag lakóépületek 102

103 A sustainable LCEC approach for social housing Factor 4, France Stoppaonodan! - Stop the unnecessary!, Sweden Improvement of heating system in different types of buildings, Bulgaria Residential building refurbishment: innovative concepts and technologies OPET Slovakia, Energy Centre Bratislava SHARE - Social Housing Action to Reduce Energy Consumption Home Energy Saving Campaign, Spain Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság Épületek lakosság energiahaté-koság es/970 es/985 es/ es/844 es/963 es/1090 Szociális lakások felújítási programja Kizárólag lakóépületeket vizsgál Szociális lakások 25 Eco n'home Project Energy Efficiency Refurbishment in a Privately-Owned, Multi- Dwelling, Residential Building Sofia, Bulgaria Low energy standard in the refurbishment of residential buildings Frankfurt am Main, Germa Vesterbro (Copenhagen - DK) Esettanulmá Épületek lakosság energiahaté-koság Esettanulmá Esettanulmá Lakóépületek felújítás Lakóépületek felújítás Esettanulmá Lakóépületek felújítás es/ s_ademe1_vesterbro.pdf 103

104 pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu Brogarden Housing Estate Capitalization and support of ERDF Projects for Energy Efficiency in Rhone Alpes Region ERDF Programme for Energy Efficiency in Housing in Aquitaine Region FasadrenoveringavOrrho lmen (Orrholmen Facade Renovation) Generation Homes REEMA homes Generation Homes Woodfields Ilot de Bourgogne Klimaat op Maat Customised climate Lagenergihuset Neighbourhood Investment Unit Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=58 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=107 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=104 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=60 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=21 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=22 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=108 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=32 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=96 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 104

105 5D= pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu Old Home SuperHome POLYCITY Energetic and Urban Regeneration of the Arquata district in the city of Torino Radomir 1 Healtier and warmer dwellings Retrofit Reality Retrofitting of multiapartment building Saha tee 2 Retrofitting of multiapartment building Sterrenveld Retrofitting of multiapartment building Sutiste tee 45 Retrofitting of multiapartment building Turu 12A Retrofitting of Social Housing OphisPuy de Dome Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=84 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=8 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=23 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=19 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=25 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=66 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=27 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=26 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=

106 pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu pe.eu Senigallia Quartiere Villa Aosta SintAntoniusplein Solar Water Heating Programme Sustainable Management of Condominium Buildings in Bulgaria Upgrading a group of terraced houses at 'de Burd' Van Collenstraat Whitechapel Twenty Fifty Eceee case study: Successfull building certificates in Portugal and Ireland Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Esettanulmá Energy Efficiency in the Refurbishment of High- Rise Residential Buildings Projekt felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás Beszámolók és esettanulmáok Tanulmáokprojektleírások /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=73 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=33 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=12 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=10 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=76 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=89 /cases_resources/case_studies/single _view/?tx_phecasestudies_pi3%5bid% 5D=20 /#eceee%20docs rojects/highrise.aspx 106

107 RESINBUL - Training course on renewable energy sources engineering in buildings SERVE - Sustainable Energy for the Rural Village Environment Clearing House Support Tréning projekt projekt Megújuló energia; épületek bib&task=showbib&id= option=com_content&view=article&id =186%3Aserve&Itemid=114&lang=en &limitstart=1#content option=com_content&view=article&id =197%3Aclearsupport&Itemid=114&la ng=en&itemid= Cool Roofs in Europe - Initiatives and Example Stuttgart-Sonnenberg: Reduction of CO2 Emissions in a Nursing Home esettanulmá esettanulmá 62 LichtAktivHaus esettanulmá Energy retrofitting of 63 INPS Headquarters, Rome, Italy - student's esettanulmá works A very energy efficient renovation of a house in Besancon (France) Heat pumps replace electrical heating Residential building renovation esettanulmá esettanulmá esettanulmá példák példák Energiahatékosági technológiák és építőaagok Energiahatékosági technológiák és építőaagok Energiahatékosági technológiák és építőaagok Energiahatékosági technológiák és építőaagok Energiahatékosági technológiák és építőaagok

108 Ga Shelter - Coordinating the activity of professionals engaged in energy renovation of social housing projekt - Key issues for Renewable Legjobb Heat in Europe K4RES-H gyakorlat Lezárult projekt Cool Products, Warm Homes A European manifesto for sustainable heating and cooling of buildings Changing Perspectives How the EU budget can shape a sustainable future esettanulmá esettanulmá esettanulmá felújítás felújítás ID= p?id=projects_6 d-projects/k4-res-h.html D96C6-B3D0-07CA- 0E0E8BF13AC787A8&showMeta = B-C D77F0192D2A9BD2&showMeta =0 kiadváok Nem kizárólag lakóépületek AimHigh GoLow Insulate U-VALUES for better energy performance of buildings Insulate Today. Save Tomorrow. It's time for action! Better buildings through energy efficiency: a roadmap for Europe Taking the next step towards energy efficient buildings - Reccomendations for improving the Energy esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok ments/documents/aim_high_go_low _Insulate.pdf ulextender/documents/88/document s/eurima- Ecofys_VII_leaflet_ pdf ments/documents/insulate_today_sa ve_tomorrow.pdf ulextender/documents/89/document s/eu_roadmap_building_report_ pdf ments/documents/epbd_leaflet_01_f eb_05_final.pdf 108

109 Performance of Building Directive (2002/91/EEC) Putting our house in order - The evidence for more action on energy efficiency in residential buildings CO 2 emissions, what can you do?... Ecofys I - The Contribution of Mineral Wool and other Thermal Insulation Materials to Energy Saving and Climate Protection in Europe An EU Binding Target for Energy Efficiency: what is at stake for Europe's buildings? Fact Sheet: Buildings Envelope Components. The Need for Mandatory Energy Performance Requirements for Building Envelope Components in the Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) Recast Recast of the Energy Performance of Buildings Directive esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok ulextender/documents/92/document s/putting_our_house_in_order_guide _0304_EN.pdf ments/documents/co2_emissions.pdf ments/documents/brochure_ecofys_fi nal.pdf ments/documents/eu%20binding%20 targets%20qa_13%2012% pdf ments/documents/fact%20sheet_buil ding%20envelope%20component_04 %2009%2009.pdf ments/documents/eurima%20epbd_b ackground_paper_04_02_09_final.p df 109

110 Moving towards very low energy buildings by 2015 Eurima's Position on the recast of the EPBD Eurima calls on european heads of state to support ambitious and binding greenhouse gas emission targets Own Initiative Report of the European Parliament on the Energy Efficiency Action Plan (EEAP) White Certificates - Is there a case for better buildings? ESD Position Paper - Aiming Higher to Deliver More Eurima's Response to the Consultation Paper on the European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy Capturing the potential from buildings is urgent and cost-effective Tap into the vast potential! Tackling Climate Change - Why Demand Side Measures Supply Truly Cost-effective Solutions esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok ments/documents/very_low_energy_ Buildings_ pdf ments/documents/epbd_eurima_posi tion_paper_ pdf ments/documents/eurima_letter_hea ds_of_state_summit_ pdf ments/documents/ep_own_report_o n_eeap_final 09_07_07.pdf ments/documents/white_certificates_ ESD_ pdf ments/documents/esd_position_pape r_12_02_07.pdf ments/documents/eurima_position_o n_energy_policy_gp pdf ments/documents/eurima_comments _on_the_green_paper_on_energy_eff iciency_20_04_06.pdf ments/documents/e5_tap_into_the_v ast_potential.pdf ments/documents/eip_ceps_leaflet2 007.pdf 110

111 Building Blueprint: Endorsement Schemes for Building Energy Efficiency Improvements in the EU25 TACKLING CLIMATE CHANGE COST- EFFECTIVELY - Understanding what is truly cost-effective REVISITING EU POLICY OPTIONS FOR TACKLING CLIMATE CHANGE - A social Cost-Benefit Analysis of GHG Emissions Reduction Strategies Insulation and Energy Efficiency: Protecting the Environment and Improving Lives Improving the Energy Efficiency of Buildings Sustainable Renovation of the exisisting Housing Stock The Lisbon Declaration on CO2 Reductions Research Priorities for Renewable Energy Technology by 2020 and beyond Research Priorities for the Renewable Energy Sector RE-Thinking Renewable Energy Technology Roadmap esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok kiadváok ments/documents/buildings_blueprint _handout.pdf ments/documents/ceps_eip_leaflet_- _Final.pdf ments/documents/ceps_ecn_study_ 15_11_2006.pdf ments/documents/insulation_and_en ergy_efficiency_naima_eurima_lx_11 _2005.pdf ments/documents/bowie.pdf ments/documents/rotterdam.pdf ments/documents/lisbon1.pdf 5/34/ 5/34/ php?id=4 docs/documents/publications/renew 111

112 20% by 2020 able_energy_technology_roadmap.p df New4Old esettanulmá Lezárult projekt d-projects/new4old.html RES 2020 esettanulmá Lezárult projekt d-projects/res2020.html Creating Markets for Renewable Energy Technolgies - EU RES Technology Marketing Compains (RESTMAC) Energy 4 Cohesion (E4C) Sustainable Communities Campaign for Take-Off impact Assesement Promotion & Market Simulation of RES in EU & Candidate Countries (RES in the EU & CC) Smart-e buildings - Yes We Can Enable the Building Sector to Contribute to Reachinh the 3x20 Objectives Common Quality Certification & Accreditation for Installer of Small-Scale Renewable Energy System Renewable Energy Policy Action Paving the Way towards 2020 esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá Lezárult projekt Lezárult projekt Lezárult projekt Lezárult projekt Lezárult projekt Folyamatban lévő projekt Folyamatban lévő projekt Folyamatban lévő projekt d-projects/restmac.html d-projects/energy4cohesion.html d-projects/sustainablecommunities.html d-projects/cto-impactassessment.html d-projects/res-in-eu-cc.html g-projects/smart-e-buildings.html g-projects/qualicert.html g-projects/repap2020.html 112

113 www2.ademe.fr 120 www2.ademe.fr 121 www2.ademe.fr 122 www2.ademe.fr 123 www2.ademe.fr 124 www2.ademe.fr Thematic Network on ICT solutions to enable Smart Distributed Generation Energy Union - The European Intelligent Energy Promotion Tour (Energy Union) Excellence in Energy for the Tourism Industry - Accomodation sector: SME hotels (EETI) Energy efficiency in buildings Design Manual for energy efficient and comfortable rural houses Heilongjiang China (Chinese) Energy efficiency and sustainable development in the Chinese construction sector - 10 years of French-Chinese cooperation Strategic orientation for Research and Development Energy efficiency in the European Union: overview of policies and good practice Research and development: success stories Time to move forward: Energy Performance of Buildings Directive esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá esettanulmá Folyamatban lévő projekt Folyamatban lévő projekt Folyamatban lévő projekt ADEME - épületek Kiadváok - épületekről Kiadváok - épületekről esettanulmá Kiadváok - épületekről esettanulmá Kiadváok - épületekről esettanulmá Kiadváok - épületekről esettanulmá stratégia g-projects/ict-thematic-network.html g-projects/energy-union.html g-projects/eeti.html how?sort=- 1&cid=96&m=3&catid= how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 how?catid=17618&m=3&cid=96&sort =-1&p1=00&p2=02&p1=00 Új épületek Új épületek 113

114 CEETB strategic paper on Regular Inspection and Maintenance of Technical Building Equipment GCI-UICP Reference model: Qualification of HVAC and sanitary contractors in Europe Joint declaration on renewable heating and cooling Steering through the maze #1- Your eceee guide to the recast of the Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) Steering through the maze #2- Your guide to zero energy buildings Steering through the maze #3- Your guide to Frequently Asked Questions on the Recast of the Energy Performance of Buildings Directive Eceee report on Major renovation - definition in monetary terms esettanulmá esettanulmá esettanulmá útmutató útmutató útmutató beszámoló Eceee report on Understanding the economics of renovation beszámoló stratégia stratégia stratégia Beszámolók, esettanulmáok Beszámolók, esettanulmáok Beszámolók, esettanulmáok Beszámolók, esettanulmáok Beszámolók, esettanulmáok /#eceee%20docs /#eceee%20docs /#eceee%20docs /#eceee%20docs /#eceee%20docs 114

115 134 Rod Janssen: The economics of the renovaion of buildings: a view from eceee Beszámolók, esettanulmáok /#eceee%20docs RENOVATE EUROPE előadás kampá Tanulmáokprojektleírások rojects/renovateeurope.aspx TAREB - Low energy architecture training course Low energy system for heating and cooling of buildings RENEASE - Good practice guide for developers of sustainable social housing Your guide to renewable energy in the home kéziköv Útmutató kéziköv útmutató Megújuló energia, épületek Megújuló energia, épületek Megújuló energia, épületek Megújuló energia, épületek bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search ELREN - Renewable Energy Network Training Manual PURE - Technical and economic solutions for integration of photovoltaics (PV) into buildings útmutató Döntéstámo gató rendszer, útmutató, tervezési eszköz Megújuló energia, tréning Megújuló energia, technológiák, berendezések bib&task=search bib&task=search 115

116 COOLREGION - Sustainable cooling helps fight global warming ROSH-Training material to inform tenants of energy saving retrofitting measures TREES-Training package - tools for renovated energy efficient social housing TREES-Training package - case studies of renovated energy efficient social housing Intelligent Metering - Training manual for local authorities - energy savings from intelligent metering and behavioural change European Support Instruments for RES-H and Policy Recommendations on How to Develop Them SENTRO - Inventory of building practice, barriers and solutions for market introduction of alternative energy systems in new buildings EFFCOBUILD - Database of best practice of energy efficiency measures in the building sector Épületek, hűtés, tréning Fogyasztói szokások megváltozta tása, épületek, tréning Épületek, fűtés, tréning Épületek, fűtés, tréning Épületek, monitoring, tréning Fogyasztói tudatosság növelése; fűtés tréning tréning tréning tréning tréning Megújuló energia Épületek, értékelés, tervezés Megújuló energia Fogyasztói tudatosság növelése épületek, energiafogya Épületek bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search 116

117 sztás ENPER EXIST - Roadmap for energy efficiency measures/policies in the existing building sector EUROCONTRACT - Guidance on comprehensive refurbishment of buildings with energy performance contracting EUROCONTRACT - Comprehensive refurbishment of buildings with energy performance contracting EEBD - Learning material on the implementation of the EPBD Directive in all EU Member States EI - Education - Guidebook on energy intelligent retrofitting in social housing EI - Education - Best practice examples (in policy and strategy) of intelligent retrofitting of social housing épületek, energiafogya sztás, tervezés épületek Épületek, energiafogya sztás, beszerzések épületek Épületek, szerződésköt és, energiafogya sztás épületek Fogyasztói épületek tudatosság növelése épületek, energiafogya sztás Fogyasztói épületek tudatosság növelése épületek, energiafogya sztás Épületek, energiafogya sztás, tervezés épületek bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search 117

118 EI- Education - Best practice examples (in technology and environment) of intelligent energy retrofitting for social housing ACCESS - Guidelines and recommendations on Financing schemes for small-scale biomass and solar heating Épületek, energiafogya sztás, tervezés Fogyasztói tudatosság növelése, pénzügyek, beszerzés, technológiák /berendezés ek épületek Megújuló energiák, technológiák, berendezések bib&task=search bib&task=search BioHousing-Catalogue of biomass products/equipment [webtool] PURE - European and national legislation PURE - Summary of photovoltaics (PV) best practices in the urban environment at European level SOLARGE: Solar heat for large buildings - guidelines and practical examples for apartment buildings, hotels and business Fűtés, beszerzések, technológiák /berendezés ek Villamos energia, tervezés, technológiák /berendezés ek épületek, tervezés, technológiák /berendezés ek Épületek, fűtés, technológiák /berendezés ek Megújuló energiák, technológiák, berendezések Megújuló energiák, technológiák, berendezések Megújuló energiák, technológiák, berendezések Megújuló energiák, technológiák, berendezések ; bib&task=search bib&task=search bib&task=search bib&task=search 118

119 Enthuse - Planners and renewable energy guide BioHousing-Training materials on biohousing TREES-Training package - techniques for renovated energy efficient social housing Eurima views on the European Commission's consultation paper on VAT reduced rate Eurima Response to the European Commission Consultation Green Paper on Marked-Based Instruments for Environment and Related Policy Purposes EURIMA's Response to EC Paper -"Cohesion Policy and Cities: the Urban Contribution to Growth and Jobs in the Regions" Fogyasztói tudatosság növelése, tervezés, technológiák /berendezés ek Fűtés, technológiák /berendezés ek, tréning Épületek, technológiák /berendezés ek, tréning esettanulmá esettanulmá Esettanulmá Megújuló energiák, technológiák, berendezések tréning tréning kiadváok kiadváok kiadváok bib&task=search bib&task=search bib&task=search ments/documents/eurima_reply_cons ultation_paper_on_vat_reduction_09 May2008.pdf ments/documents/eurima_response_ commission_consultation_ pdf ments/documents/eurima_reponse_t o_the_ec_paper_ pdf K4RES-H - Quantification of energy delivery for financial incentives Energiafogya sztás, fűtés, technológiák /berendezés ek Megújuló energiák, technológiák, berendezések bib&task=search 119

120 1. Melléklet: Prezentációk 1. Modul: Jogszabályi háttér 120

121 Épületek energiahatékosági felújításának irávonalai és stratégiai Bálint Judit REC Május 3, Az előadás felépítése Module 1: Irávonalak és stratégiák Bevezetés Releváns EU Iráelvek és Akciótervek, átvitel Épületek Energiahatékoságáról szóló Iráelv és annak átdolgozása (EPBD+Recast) Az energia-végfelhasználás hatékoságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló iráelv (ESD) A megújuló energiából előállított energia támogatásáról szóló iráelv (RES) Kapcsolt energiatermelésre vonatkozó iráelv (CHP) Energiahatékosági Iráelv (előkészületben) Polgármesterek Szövetsége SEAP fő lépései Bevezetés Miért fontos a CO2 kibocsátás csökkentés és az energiahatékoság? Klímaváltozás és az Energia Az életünkhöz szükséges energiatermelés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-ért Klímaváltozás tapasztalt és várható hatásai (ári, téli hőmérséklet és csapadék változás) A primér energiahordozók kitermelése csökken (ersaag meniség, gazdaságosság) Össz primér energiahordozók importja 50% => várható növekedés 2030ig, 70 % Ezen belül az EU import függőség 2030ig => 90% szén, 80% földgáz Fő szállítók nem tagállamok Primér energia termelés, EU27 (1998=100, tonnes of oil eqv.) 5 6

122 Energia függőség, 2008 (% of net imports, based on tonnes of oil equivalent) Primér energia import, EU EU ÜHG kibocsátás Alacso Karbon Gazdaság Egy kiegyensúlyozott stabil gazdaságnak verseképes, megbízható és fenntartható energia szektorra van szüksége Az Európai Unió eziráú lépései közül kiemelkedik a Klíma- és Energia csomag, amelyet 2008-ban fogadtak el és az alábbi célokat tűzték ki 2020: ÜHG kibocsátásának csökkentése 20%-kal az 1990-es szinthez képest Az energiahatékoságot fokozása, 20%-os energiamegtakarítással A megújuló energiahordozók aráának 20%-ra növelése A közlekedés üzemaag felhasználásának 10%-a bioüzemaagból RES fontos eszköze az energia függőség, a CO2 kibocsátás csökentésében és az energiaárak olajárak szétkapcsolásában EE az energiaigé korlátozásának az eszköze az energiaszektorban és a végfelhasználók körében 9 10 EUs Iráelvek EE az épületekben Kyoto Protocol CHP EPBD Ecodesign New energy policy Energy End Use 2009 RES 2010 EPBD recast Targets Miért fontos? Épületek: magas energiahatékosági potenciál A hatékoság növelés relatíve alacso költség mellett eredméezi az energiatermelés dekarbonizációját és az ÜHG csökkentését Az épületek negatív költség potenciálja magasabb mint bármely más szektoré Várható pozitív hatásai között szerepel a nagy számú zöld/alacso karbon munkahelyek keletkezése az alábbiak alkalmazásávalé Új innovatív technológiák (RES) és Zöld/alacso karbon szolgáltatások

123 EPBD EUs és Magyar iráelvek Az EPBD négy legfontosabb pontja: Az épületek energiahatékoságának mérését segítő módszertan kidolgozása és bevezetése Energiahatékoságra vonatkozó min.követelméek kidolgozása és alkalmazása új épületek és 1000m2-nél nagyobb alapterületű épületek felújítása esetén és ezen követelméek időszakos felülvizsgálata; Energetikai tanúsítási rendszer bevezetése meglévő és új épületek számára, középületek esetében pedig a tanúsítvá jól látható helyen történő kihelyezési kötelezettsége; A fűtő- és légkondícionáló berendezések rendszeres felülvizsgálata. 14 EPBD recast Tervek a közel nulla energiaigéű épületek számának növelésére. Átmenetet segítő pénzügyi és egyéb ösztönzők úgymint technikai, pénzügyi támogatás, kölcsönök, kamattámogatások stb. Az energetikai tanúsítváok kibocsátásának részletesebb, szigorúbb szabályozását ellenőrző rendszer Olyan energiahatékosági célokat meghatározása, amelyek a meglévő épületállomá közel nulla energiaigéű épületek iráába történő átalakítását célozzák. Az Iráelv szabályainak való nem megfelelést a tagállamok büntethetik. EPBD magyar átvitele 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról =>meghatározza, hogy milyen épületekre kötelező az energetikai jellemzők meghatározása, megadja a jellemzők kiszámításának módszerét 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról =>leírja a tanúsítás részletes szabályait, tartalmát, a tanúsítást végzők személyét. 15 EPBD magyar átvitele /2008. (XI. 6.) Korm. Rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról =>az energetikai felülvizsgálat elvégzésére jogosultak körét, az energetikai követelmérendszert, a hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata, a légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvé egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról =>a megújuló energiaforrásból és a hulladékból ert energiával termelt villamos energia,valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése, háztartási méretű kiserımű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai ESD Az iráelv alapvető célja az energiafelhasználás gazdaságosabbá és hatékoabbá tétele Célok, ösztönzők meghatározása, és azon intézméi, pénzügyi és jogi háttér megteremtése, amelyek hozzájárulnak az energiahatéko megoldások elterjedését gátló piaci téezők felszámolásához. Az energetikai szolgáltatások fejlődését és elterjedését, az energiatakarékossági programok és egyéb energiahatékoságot növelő programok sikeres működését segítő körülméek megteremtése. 18

124 Nemzeti Energiahatékosági Cselekvési Tervek (NEEAP) Az első Cselekvési Tervben 2007-re minden tagállamnak meg kellett állapítania egy minimum 9%-os nemzeti energiatakarékossági célt 2016-ra vonatkozóan és egy 2010-re vonatkozó köztes célt 2007-ben, 2011-ben és 2014-ben minden tagállamnak el kellett készítenie Energiahatékosági Cselekvési Tervét és be kellett újtania az EB A szektoronkénti célok esetében az épületek és az energiahatékosági felújítások kérdésköre minden tagállamnál kiemelt szerepet kapott 19 RES Általános keretet ad a megújuló energiahordozók felhasználásához megújuló energiahordozók részesedése a végső energiafelhasználásból 20%, a közlekedés energiafelhasználásából 10% Épületekre vonatkozó kötelezettségek: december 31-ig, a RES (távfűtést és -hűtést is beleértve) minimális aráát új épületek és felújítás alá kerülő meglévő épületek esetében; 2012 januárja után az újonnan épülő középületek (és a meglévő nagyobb felújítás alá kerülő épületek is) jó példával járjanak elől a RES alkalmazásában; Építési szabályozásukkal népszerűsíteni kell a RES-t használó, valamint a jelentős energiafelhasználás-csökkenést jelentő fűtő- és hűtőrendszereket; A legalább 85%-os hatásfokú biomassza átalakítási technológiák támogatása a háztartási és közületi fogyasztóknál és a legalább 70%- os hatásfokú az ipari felhasználóknál; Hőszivattyúk alkalmazása 20 RES magyar átvitel 273/2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvé egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a megújuló energiaforrásból és a hulladékból ert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése, háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásának és hálózat használatának különös szabályai Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervek (NREAP) június 30 Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv: hogyan elérik el 2020-ra meghatározott százalékos célkitűzést három fő szektor: a közlekedés, az áramtermelés és a fűtés-hűtés terület MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE CHP A kapcsolt energiatermelés fontos része az EU EE koncepciójának és jelentősen hozzájárul a CO2 csökkentéséhez Az elektromos áram és a hőenergia együttes előállítása energiatakarékos, az energiaellátás biztonságát is javítja Földgáz mellett, RES és hulladékkal is működik Előei a hálózati veszteség csökkentés, verseképességet növelő hatás, új vállalkozások létrehozása etc. CHP magyar átvitel évi LXXXVI. törvé a termelt energia átvételéről 110/2007. (XII. 23.) GKM rendelet a nagy hatásfokú, hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő menisége megállapításának számítási módjáról 217/2007. (VIII. 15.) Korm. Az energia forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről 23 24

125 Energiahatékosági Iráelv (előkészületben) 2010 az EB új intézkedéscsomagot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Unió tartani tudja a 2020-ra vállalt 20%-os EE célkitűzését. A közszféra példamutatása=> új épületek építése, régi épületek felújítása esetén, termékek és szolgáltatások beszerzésénél magas EE alkalmazása az energetikai szolgáltatások piacán meglévő akadályok megszüntetése, EE szolgáltatások népszerűsítése, az energetikai tanúsítás helyzetének javítása, tudatosságnövelés stb. Polgármesterek Szövetsége (CoM) 2020-ig 1990 állapothoz képest legalább 20 %-kal csökkenti CO2 kibocsátását, és Fenntartható Energia Akció Programot (SEAP) készít A SEAP a következő ágazatokban tartalmaznak intézkedéseket: épített körezet, beleértve az új épületeket és a jelentős felújításokat; városi infrastruktúra (távfűtés, közvilágítás, elektromos hálózatok [smart grids] stb.); földhasználat és várostervezés; decentralizált megújuló energiaforrások; közösségi és egyéni közlekedéssel kapcsolatos politikák és városi mobilitás; a polgárok és általában a civil társadalom részvétele; a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások intelligens energiahasználattal kapcsolatos viselkedésmódja. 25 SEAP Fő lépések: Bázisév meghatározása alapállapot-leltár készítése (CO2-emisszió) a szükséges és tervezett beavatkozások, intézkedések meghatározása, és azok 2020-ig tartó CO2-emissziós hatásainak rögzítése Pénzügyi terv, finanszírozás Felügyelő szervek meghatározása (monitoring) Társadalmi ismeretterjesztés és bevonás Önkormázatnak valameni városi szereplő tevékeségét, ezek CO2 kibocsátását is figyelembe kell vegyék Munkacsoport 1. SEAP fő lépéseinek meghatározása az épített lakókörezet vagy közlekedés ágazatra Felügyelő szervek meghatározása Stratégia és főbb intézkedések meghatározása a várt CO2 kibocsátás csökkenés elérése érdekében Pénzügyi terv kidolgozása Finanszírozás Munkacsoport 2. SEAP társadalmi részvételének kidolgozása az épített lakókörezet vagy közlekedés ágazatra Kommunikáció stratégia kidolgozása: Célcsoport meghatározása Kommunikációs cél Akció Pénzügyi terv kidolgozása Finanszírozás Köszönöm a figyelmet! JBalint@rec.org

126 2. Modul: A meglévő épületek felújításának finanszírozása 126

127 Training for Rebuilding Europe Retrofitting buildings, training and improved skills, and financing energy efficiency in buildings. Az épületek energiahatékosági beruházásainak finanszírozása Adrian Balaci Global Environmental Social Business december december 10. Szerződés azonosító: IEE/09/741SI website: 2 Előadás felépítése 1. Bevezetés 2. Ország profil 3. Hagyomáos finanszírozási módok 4. Alternatív finanszírozási módok 1. Bevezetés 3 4 Rövid történet - Az évtizedekig mesterségesen alacsoan tartott energia és üzemaag árak kora után, a 90-es évek elején, a világpiac drasztikus változásokon ment keresztül, amelynek igen nagy hatása van az épített körezetre, különösen a lakóépületekre. - Az elmúlt kb. húsz évben az EH és a MEF egyre központibb téma lett a világon mindenhol, de legfőképpen Európában. Az esemé mozgatórugói az árváltozás és a különböző energiaés üzemaag biztonsági kérdések, valamint a klíma és körezeti kérdések, de ezek csak másodlagos szerepben. - Az energia és üzemaag hiá hatása a szociális elosztóhálózatra és az egészségügyi rendszerre, a 21. század egyik fő megoldandó problémája lesz. 5 Forrás: Global Footprint Network ábra tartalma: energia előállítás, település,faaag és papír előállítás, élelmiszer és rost Leginkább az épített körezetre vonatkozik 6

128 Globális áttekintés Karbon kvóta rendszer Kyoto Protocol UNFCCC Rugalmas mechanizmusok: Tiszta Fejlesztési Mechanizmus Együttes Végrehajtás Zöld Beruházási Rendszer(GIS) a Kvótakereskedelem tükrében oa GIS tagjaitól elvárja, hogy a gazdasági fejlesztések ne merítsék ki a GHG kvótát, maradjon kvóta további értékesítésre is a tagországok között. oaz így eladott kvótából származó bevételeket GHG csökkentésére iráuló projektekre és azok kivitelezésére kell fordítani. Európai áttekintés Európa még mindig vezető helyen áll az Energiahatékosági és Megújuló energiaforrás felhasználására iráuló befektetésekben, melyek több szektorra kiterjednek, közöttük az építőiparra is, amely az EU energiafogyasztásának 40%-ért és a CO2 kibocsátás 36%- ért. Az Európai Körezetvédelmi Ügynökség szerint 1990 és 2010 között a teljes GHG kibocsátás15.5%-al csökkent. A cél (GHG kibocsátás csökkentés, EE, RES) 7 8 Európai Regionális Fejlesztési Alap 2007 Az EU12 az ERFA 2%-át elkülönítette a lakásszektor számára, az energiahatékosági problémák és épületfelújítások számára Minden EU tagállam részére 4%-ot tudnak elkülöníteni a fent említett célokra. Elsőbbséget élveznek a szociális és kooperatív megoldások, az alacso jövedelmű és marginális háztartások, közösségek. Elérhetőség a Nemzeti/Regionális Fejlesző Ügynökségen keresztül Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas (JESSICA) Különböző pénzügyi tervezési mechanizmusokon keresztül támogatja a fenntartható városfejlesztést és felújítást. Intelligens Energia Európa- Intelligent Energy Europe Segít az információ terjesztésében, jó gyakorlatok és know-how terjesztése Az EE és RES beruházások ösztönzését segíti, figyelemfelhívással és tréningek szervezésével. Eszköztárakat fejleszt a különböző érintettek számára. Nem technikai jellegű akadályok kezelése. (viselkedés, hozáállás) Szabályozás fejlesztés Az innovatív finanszírozás népszerűsítése. European Local Energy Assistance (ELENA) technikai segítségújtó intézmé A helyi hatóságok technikai kapacitásának erősítése, az EE és RES programok sikere érdekében. Programok strukturálása Felkészülés a pályázati folyamatokra 9 10 Fejlesztési Bankok IFC (a Világbank csoport tagja) Hungarian Energy Efficiency Co-financing Program (HEECP ) EBRD Bulgarian Residential Energy Efficiency Credit Line (REECL) EIB CEB KfW Nemzeti Kormáok A gazdasági helyzettől, nemzeti prioritásoktól és a politikai napirendtől függően, a legtöbb európai kormá támogatja az EH és MEF beruházásokat. A támogatás általában valamely szabályozásban ilvánul meg, kötelező és önkéntes formában egyaránt Némely esetben adózási ösztönzőket is bevezetnek Különböző típusú épületeket célzó támogatások, különböző hatékosági szinteken Ezek a támogatások különösen fontosak az alacso jövedelmű háztartások számára A helyi hatóságok kulcsszerepet töltenek be a projekt megvalósításában, részben az állami támogatás, részben a pályázatírás és közbeszerzés szintjén

129 Kereskedelmi Bankok A finanszírozás mint kihívás A legfontosabb szerep a kereskedelmi bankoknak jut a fejlesztések támogatásában. Különösen ha a cél tömeges felújítás Mobilizálni tudják a szükséges tőkét Széles körben ismertek, nagy piaccal rendelkeznek a működési országokban. A történet negatív oldala az hogy a kereskedelmi bankok alapvetően konzervatívak és mint olyan nem hajlandók olyan piacokba fektetni amiknek alacso a hozama. Az EH és MEF célú felújításokat sok finanszírozó még mindig túlságosan kockázatosnak ítéli meg, mivel több garanciára van szükség hozzájuk. Gyakran nem fogadnak el a jelzálogon kívül más garanciát, így limitálják a piacot azon tulajdonosokra akik ezt hajlandóak meglépni, és azokra az ingatlanokra melyek jelzálogosíthatóak. 13 Magas befektetés előtti fejlesztési és tranzakciós költségek Magas érzékelt kockázat az új technológiákkal kapcsolatban Az EH projektek finanszírozásában kevés a gyakorlati tapasztalata a legtöbb kereskedelmi intézetnek, amely társul egy hasonló hiánal a házon belüli befektetésekből a kapacitás bővítés területén. Mivel az EH és MEF befektetések, különösen a lakásszektorban, igen kis piacot képvisel a kereskedelemben, maga a piaci rész kevéssé látható A kockázatok gyakran eltúlzottak/túlbecsültek A termékhez szükséges marketing drága, és alacso visszatérülőnek látszik 14 A finanszírozás, mint kihívás A finanszírozás a kulcs Mivel a finanszírozók preferálják a vagyontárgy/birtok alapú garanciát, nem feltétlen tekintik az energia megtakarításokat melyek az EH és MEF felújítások eredméei a klasszikus értelemben vett haszonnak Éppen ezért nem tekintik képesnek a kölcsönzőt az adósságok kifizetésére A hitelezés az úgynevezett fizeti amikor tudja elvre épül, amely szintén nem túl elterjedt Másrészt, különösen a technológiai é viselkedésből adódó kockázatok miatt, nem említve a projekt megvalósításának kockázatait és az energia és üzemaagárak fluktuációját, a fenti szabály nem fogadható el garanciaként. Split incentives 15 Az EU-tól érkező támogatásokra szükség van, nemzeti és helyi szinten a pilot projektek és jó példák létrehozásához, hogy támogassa a tudás és információáramlást, hogy segítse az alacso jövedelmű háztartásokat és hogy megkönítse a kereskedelmi bankoktól felvett hitelek törlesztését. A másik oldalon ezek a vissza nem térítendő támogatások túl sokba kerülnek a közszférának és ezért azok nem képesek fedezni a piac szükségleteinek egy jelentős részét. A kereskedelmi bankoknak nagyobb részt kellene vállalniuk a felújítási piacból A helyi hatóságok elő tudják mozdítani a támogatást azzal, hogy a helyi kereskedelmi bankokkal és az érdekeltekkel együttműködik és segíti őket a piaci érvéesülésében Segíthet az információs hiáosságok áthidalásában is. 16 Főbb finanszírozási rendszerek A. Hagyomáos finanszírozási és támogatási rendszerek B. ECO finanszírozási és támogatási rendszerek C. Emelkedő tőkeáttétel hatékosági sorrendben listázva D. Összehasonlító analízis E. Együttműködés a kereskedelmi bankokkal 3. Hagyomáos finanszírozási rendszerek 17 18

130 Hagyomáos rendszerek a) A teljes beruházást lefedő állami támogatás b) Helyi támogatás c) Jelzálog/vagyontárgy alapú kereskedelmi kredit d) A fentiek kombinációja Állami támogatás A tőkeáramlási ereje a rendszernek 0 és 1:5 között van Az egyetlen szűk társadalmi réteg, ahol ennek pozitív hatása lehet, azok a szociálisan hátráos helyzetű háztartások Mivel az éves költségvetésen, eléggé kiszámíthatatlan Ezért a finanszírozott projektek száma igen alacso Állami támogatás Helyi támogatás Állam HH EH & MEF EH & MEF Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak TULAJDONOS 21 TULAJDONOS 22 Jelzálog/vagyontárgy alapú hitelek Jelzálog/vagyontárgy alapú hitelek Általánosan mindenhol elérhető A CEE régióban 40% letét szükséges hozzá Negatív tapasztalatok ugaton, hitelválság után, hitelfedezeti ráta torzulás, felértékelt ingatlanok, az ingatlanpiac torzulása A közepes és magas bevételű háztartásoknál alkalmazható, tulajdonos/főbérlő Az ECO felújítási beruházásoknál alkalmazzák, főleg a zöld emberek Zöld jelzálog EH & MEF BANK Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak 23 TULAJDONOS 24

131 Vagyontárgy alapú finanszírozási korlátozás A fentiek kombinációja Állam HH BANK Vagyontárgy alapú finansz. Ingatlan típusa EH & MEF A tulajdonos hajlandósága a hitelfelvételre Banki szabályozás 25 Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak TULAJDONOS Alternatív finanszírozási rendszerek ECO rendszerek a. Az Energiahatékoság fejlesztési beruházást a közszolgáltatókon keresztül finanszírozza b. Harmadik fél finanszíroz: ESCO modell c. Önkormázati zöld kötvéek kibocsátása d. Kamattámogatott kölcsönök e. Forgóhitel garancia alap Közszolgáltatókon keresztüli EH beruházás finanszírozás Az energiahatékosági fejlesztési beruházások közszolgáltatókon keresztül történő finanszírozása A közszolgáltatók érdekeltek lehetnek az EH beruházások finanszírozásban, de sokszor további ösztönzőkre van szükségük, hogy ezt meg is tegyék Ebben az esetben a közszolgáltató a kivitelező is egyben A helyi hatóság és a kérdéses közszolgáltató együtt határozhatják meg a feltételeket; technológiai vagy más, szükséges energia auditok stb. A közszolgáltató felhasználhat saját forrásokat, hogy hozzáférjen a kereskedelmi hitel lehetőségekhez, hogy finanszírozni tudja a háztartásokat A törlesztő részlet beépítésre kerül a havidíjba Ez a rendszer csak a visszafizeti ahogy tudja elv alapján tud működni 29 EH & MEF HH/adó kedvezmé Energia szolgáltató BANK Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak TULAJDONOS Állami szabályzat 30

132 Harmadik feles finanszírozás: ESCO modell Harmadik feles finanszírozás: ESCO modell FHGA Az egyik legsikeresebb rendszer Különösen középületek, ipari létesítméek, és panelek esetén Az ESCO vállalat ellenőrzi és szabályozza az energiafogyasztást és a költségeket az EH és MEF beruházás után, a technológiai befektetés biztosítja a megtakarításokat Megtakarítások/technológia az ingatlanon belül marad az energia szolgáltatási szerződés lejárta után is Az ESCO általában hiteleket használ, a hitel mögött álló garancia biztosítja a finanszírozás elérhetőségét, csökkenti a kockázatokat Energia Sz. EH & MEF HH BANK ESCO Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak 31 TULAJDONOS 32 Önkormázati zöld kötvéek kibocsátása Támogatott hitelkamat A működőképesség függ az önkormázat méretétől Drága előkészítő munkálatok, komplikált összefüggő eljárási követelméek A kötvékibocsátásból származó bevételek adómentesek A kötvéek lejárati dátumának korrelálnia kell az energiahatékosági projektekből származó megtakarításokkal 33 A KfW jó példája annak, hogy hogyan lehet támogatni a kamatot az energiahatékosággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetéseknél a lakossági szektorban Szerintük 1:16-os kihasználtságot lehet elérni ezzel a sémával Más innovatív eszközökkel összehasonlítva, ezek a sémák jobban használhatóak a különböző európai országokban, a helyi hatóságok költségvetésétől függően. Jó példák vannak erre Magyarországon Vonzó megoldás Korlátozhatja, hogy a kamat mekkora részét lehet fedezni az elkülönített összegből, és a hitel nagyságát is korlátozza 34 Támogatott hitelkamat Forgó hitel garancia alap EH & MEF HH BANK Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak A programban résztvevő bankok érdekeltek a piac iráításában, támogatják a programot A kormá és az önkormázat bevezethet támogatásokat, hogy kipótolják az esetleges hiáosságokat a programban (kis- és közepes jövedelmű háztartások) Mivel ez egy forgó mechanizmus, nagyon magas a kihasználtsága (a visszafizetett hitel felszabadítja a garanciát, amit újra fel lehet használni), az alapok az alapban nem kerülnek igazából felhasználásra TULAJDONOS 35 36

133 Forgó hitel garancia alap Forgóhitel garancia-alap A garanciákat egy portfólió keretében adják, ami csökkenti a kockázatot, nincs szükség jelzálog-garanciára A hitelterméket és az állami/önkormázati alapot (ahol elérhető) tanácsadó kkv-k értékesítik, így létrehozva új állásokat a technológiáért és a megvalósításért felelős szolgáltató-láncokhoz kapcsolódó állásokon felül. A garanciális hiteltermék szabváosítva van, ami csökkenti a felmerülő költségeket A garanciát azért hasznos mert csökkenti a bak kockázatát és ennek ráhatása van a hitel árára EH & MEF HH FHGA BANK Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak TULAJDONOS Kombinált megoldás Állam HH FHGA BANK EH & MEF Társasházi szövetkezetek, társasházak, családi házak TULAJDONOS 39 Együttműködés kereskedelmi bankokkal: Amiket fontos megjegyezni: A bankok hajlamosak konzervatívak lenni, ragaszkodnak azokhoz a dolgokhoz, amiket tudnak Nincs meg a belső kapacitásuk erre a típusú alternatív finanszírozási formára Extra garanciára tartanak igét Jó üzleti ajánlattal meggyőzhetőek Ellenérdekeik fűződhetnek alternatív, megfizethetőbb finanszírozási formák bevezetéséhez és támogatásához, mivel a hagyomáos sémákon többet keresnek A türelem és a kitartás a siker kulcsa Új piaci rések kiaknázása vonzóvá teszi ezeket a sémákat 40 Egyéb példák az Egyesült Királyságból: Köszönöm figyelmüket! Wales Anglia Adrian Balaci Global Environmental Social Business

134 3. Modul: Technológiák és projektmegvalósítás 134

135 3. rész Energiahatékosági intézkedések (Technológiák és projektmegvalósítás) Dr. Zsebik Albin CEM Severák Krisztina CEM Csata Zsolt CEM Oktatási segédaag Budapest, április Előzméek A hagyomáos és iparosított technológiával épült épületek Közép- és Kelet-Európában felújításra szorulnak Az épületek felújítását mind gazdasági, mint körezetvédelmi szempontok indokolják A felújítást mind az épületszerkezeti, mind az épületgépészeti rendszerek igélik Példák vannak elhamarkodott, a költségek alacso szinten tartását elsődleges szempontnak tekintő felújításokra Két ellentétes koncepció: Felújítási koncepciók Műszakilag optimális és hosszú távon fenntartható, a körezeti szempontokat is figyelembe vevő koncepció komplex felújítás Pénzügyi korlátokhoz igazodó koncepció fokozatos felújítás: hosszú távon jóval költségesebb Az előadás célja A korszerűsítéssel összekapcsolt felújítás lehetőségeinek és technikáinak bemutatása Figyelemfelhívás a rangsorra, a körültekintő kivitelezés fontosságára Energiagazdálkodási megfontolások E = P. τ kwh A villamos teljesítmé (P, kw) csökkentése Az üzemidő ( τ, h ) csökkentése τ, Az energiaköltség csökkentés területei: teljesítmégazdálkodás, energiagazdálkodás. A teljesítmégazdálkodás célja: A csúcsteljesítméigé csökkentése az üzemvitel tervezésével. A teljesítmégazdálkodás módja: A felügyelettel az üzemvitelt úgy iráítják, hogy az energiaigé a tervezett és lekötött teljesítmé alatt maradjon.

136 A teljesítmégazdálkodás eredmée: a tervezése során csökkenthetõ az energiatermelõ berendezések és elosztó rendszer beépítési teljesítmée, a meglevő létesítméekben a technológiai folyamat bõvítése esetén a már beépített kapacitás kihasználásával elkerülhetõ új energiaforrások létesítése, fogyasztóknál a lekötési ill. teljesítmé díjak csökkenésével jelentõs mértékben csökkenthetõ az energiaköltség. Az energiagazdálkodás eredmée: a költségmentes, vagy kis beruházási költséget igélő intézkedések megkeresése és bevezetése által (energia veszteségfeltárás segítségével) már a bevezetés elsőidőszakában csökkenthető az energia és aagköltség, az üzemviteli adatok feldoldozása és értékelése alapul szolgálnak további intézkedések megfogalmazására mint pl. az energiafelhasználás naturális formában történő megjelenítése mellett a költségek megjelenítése ösztönzően hat új energiamegtakarítási ötletek kigondolására, az üzemviteli állapotok exakt ismerete mellett pontosan meghatározhatóés omon követhetőa bevezetett intézkedés eredmée, a bevezetett intézkedés végrehajtása és eredmée dokumentálható, az elért megtakarítások mintaként rögzíthetők, Az energiahatékosági intézkedések csoportosítása - 1. Az energiahatékosági intézkedések csoportosítása - 2. Kis tőkeigéű, azonnal végrehajtható felújítás jellegű intézkedések Tőkeigées, gazdaságossági elemzést igélő csere jellegű - intézkedések Épülethéj javítása ( hőszigetelés, légzárás hiáából adódó veszteségek megszüntetése) Épületgépészeti (fűtő, hűtő, szellőztető) berendezések korszerűsítése A világítás hatékoabbá tétele Vízhasználat és költségének csökkentése Helyiségek hőmérsékletének és relatív nedvesség tartalmának javasolt értékei Az ember oxigénbelégzése és CO 2 -, valamint vízgőzkilégzése egyestevékeségek közben Helyiség típusa Belső hőmérséklet t b [ C] Relatív nedvességtartalom φ rel [%] Előcsarnok, lépcsőház Lakószoba Fürdőszoba Koha Üzlethelyiség Iroda, hivatali szoba Előadóterem Kövtár Tornaterem Ipari helyiségek

137 Néhá helyiségre előírt légcsereszám Emberi hőtermelés (Felnőtt férfiak, 20 C-os körezeti hőmérséklet mellett) A fűtési hőigé (Az épületek energiaforgalmának elemei) Kis tőkeigéű, azonnal végrehajtható intézkedések Az energiafogyasztás rendszeres (éves) feljegyzése Új energiaellátási szerződések kötése 65 m 3 /h 40 m 3 /h Alapdij: Ft/(m 3 /h) Megtakaritás: ,- Ft/év Forrás: allamiomda.blogspot.com Forrás: eh.gov.hu, christineconsulting.hu, sulioldal.hu 18

138 A használók tájékoztatása az energiamegtakarításról Ablakok és ajtók réseinek tömítése Forrás: ablakgyartas.hu Forrás: eletmod.hu Forrás: hetek.hu Forrás: baraasolar.hu Forrás: karacsoifefuzer.hu Forrás:ablakszigeteles.hu a szellőzetésre odafigyelni a szobahőmérsékletre odafigyelni (1 C ~6%) az elektronikus eszközöket ne hagyjuk stand-by üzemmódban bojler hőmérsékletére odafigyelni helyiségek világítására figyelni Forrás: komplett-otthon.hu Üvegréteg szám növelése Tárolók, kazánok, csövek szigetelése ilászárókkal felszerelt épületről Forrás: forbesaust.com.au Kazán lezárása üzemszünetben, a helyiségek éjszakai hőmérsékletének csökkentése Helyiséghőmérséklet csökkentés 1 C-al történő túlfűtés ~ 6 %-al növeli meg az éves hőfelhasználást! Forrás: fokuszbanano.hu Forrás: netkazan.hu Forrás: netkazan.hu

139 Fűtés karbantartása, előremenő vízhőmérséklet és égő beállítása A radiátorok eltakarásának elkerülése (függöök, radiátorborítások) Forrás: greennav.wordpress.com Elektromos radiátorok eltávolítása, felesleges radiátorok lezárása Forrás:gazkeszulek-futesszerelo.hu Forrás:gazor.hu Forrás:0-24kazan.hu Forrás: otthonokeskertek.hu Melegvíz megtakarítás (takarékos zuhafejek, stb.) A tárolás hőmérsékletének csökkentése cirkulációs rendszer beszabályozása Forrás: hirportal.sikerado.hu Forrás: lakbermagazin.hu Forrás:olcso.hu Forrás:solartubs.com Forrás: zoldtechnologia.hu Forrás: plumbingsupply.com Forrás: baubid.hu Forrás: hg.hu A melegvízrendszer rendszeres karbantartása Forrás:viz-gaz-futes.hu Forrás:vszer.hu A szellőztetés módja különböző érdekeltségű lakosok esetén Mért hőfogyasztás Átaládíj zárt ablakok, kivéve naponta egy rövid szellőztetést, 5 állandóan résire itott ablakok.

140 Rövid szellőztetési periódusok, ha nem automatikus Árékolók elhelyezése, léghűtés mellőzése» kerülendő, hosszú szellőzési idő miatt energiaveszteség, rossz szellőzés» rövid, 4-10 perc, energiatakarékos jó szellőzés Forrás:passzivhaz-magazin.hu» rövid 2-4 perc, energiatakarékos jó szellőzés Forrás:elektrogoldmix.hu Forrás:sikerablak.hu Forrás: alukoenigstahl.com A szellőzés és légkondicionálás, világítás kikapcsolása üzemszünetek idején A légcsereszám igéeknek megfelelő megválasztása (lecsökkentése) Forrás:passzivhazakademia.hu Forrás:sorke.eu Mozgásérzékelő kapcsoló Ha 1/3-al csökken a szellőző levegő menisége, ~ 1/3-ára csökken a szellőző ventilátorok villamosenergia felhasználása Forrás:gulfnews.com, bge.com, reuk.co.uk A szellőzés rendszeres karbantartása Tőkeigées, gazdaságossági elemzést igélő intézkedések Forrás:vallalkozasotletek.h u Forrás:shp.hu

141 A személyzet energiatréningje Energiafelelős kinevezése Külső falak szigetelése Forrás:etelkozi.hu Forrás:referenceforbusiness.com Külső falak szigetelése A hőmérséklet változás 1. (egyrétegű homogén falban) A hőmérséklet változás 2. (szigetelt falban) Geometriai okok miatt kialakuló hőhidak

142 Külső falak szigetelése Külső falak kiszárítása Forrás:vizesfalszigetelese.hupont.hu Forrás:falvizesedes.hu Forrás:solanova.hu A legfelső belső emelet és/vagy a tető szigetelése Pincefödém szigetelése Forrás:obi.hu Forrás:foek.hu Forrás:solanova.hu Ablakok cseréje Fedett bejáró Forrás:solanova.hu Forrás:solanova.hu Forrás:solanova.hu Forrás:solanova.hu

143 Központi fűtés vagy távfűtés egyedi fűtés helyett épületegyüttesekben Kazáncsere Forrás:olcso.hu Forrás:fotav.hu Forrás:baubid.hu Forrás:olcso.hu Forrás:gazor.hu Kazáncsere Függőleges kialakítás A többszintes épületekre jellemző, amely során az alsó vagy felső osztó ill. gyűjtő vezetékekhez olyan függőleges osztó és gyűjtő ve-zetékek kapcsolódnak, amik a hőleadókhoz vezetik a fűtőközeget. Vízszinteskialakítás Szobahőmérsékletek Kétcsöves rendszer Átfolyós rendszer Átkötő szakaszos 1 C-al történő túlfűtés ~ 6 %-al növeli meg az éves hőfelhasználást!

144 1 Fűtéskorszerűsítés műszaki tartalma A termosztatikus radiátorszelepek beépítése Az átkötő szakaszok beépítése, kialakítása A fűtési rendszer hidraulikai beszabályozása Ajánlott a fűtési költségelosztó készülékek felszerelése N.B.2 A felújítással párhuzamban ajánlott a radiátorok cseréje Fűtési rendszerek korszerűsítése Fűtési rendszer átalakítás, radiátor csere Az egyedi (radiátoronkénti) szabályozhatóság Az elszámolás költségosztással Forrás: FŐTÁV Zrt. Forrás: FŐTÁV Zrt. Automatikus szabályozás beépítése, radiátor termosztatikus szelepek A referencia és a korszerűsített épület látszati- és termovíziós féképe 1 C ~ 6 % Forrás:solanova.hu Forrás:solanova.hu Forrás:toolstation.com 1 C-al történő túlfűtés ~ 6 %-al növeli meg az éves hőfelhasználást korrigált megtakarítás 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% ÖKOPlusz eredméek A 2010/2011-es fűtési szezonra vonatkozó megtakarítások a korrigált fűtési hőfelhasználásban (Bordó oszlopok: költségosztó nélküli rendszerek) Amik már téek. A kivitelezéssel végző távfűtéses épületek lakóinak az egyedi adottságoktól és lehetőségektől függően egy-egy szezonra vonatkozóan 10 és 20 ezer forint közötti megtakarításuk realizálódott. Az egyes épületek között a megtakarítás mértékében nagy különbségek is lehetnek attól függően, hogy milyen nagyságú átalakítás történt a fűtési rendszeren, szereltek-e fel például költségosztókat az épületben, vagy sem épületdarabszám 305 épület mintegy 120 TJ hőt takarított meg Súlyozott átlagban a megtakarítás 15,4% Átlagos beruházási költség 150/75 eft / lakás Egyszerű megtérülés 9,1 / 4,6 év Forrás: FŐTÁV Zrt. Ahol az éves megtakarítás eléri a 20 ezer forintot, ott a kivitelezéshez szükséges 50 százaléki önrész kevesebb, mint 4 év alatt megtérülhet a lakóknak. Kevesebb szén-dioxid kibocsátás a kevesebb energiafelhasználással!

145 Hővisszaerő rendszer a szellőző rendszerben Füstgáz hőhasznosítók telepítése Forrás:solanova.hu Változótömegáramútávhőrendszer a teljes komfort fokozat megvalósítására Vegyes kapcsolásúhőközpont ágáramai és a kialakulóhőmérsékletek Gazdaságos hőellátás Változó hőigéek mellett Hőközpont Távhő rendszer Épület Változó tömegáramú, fordulatszám szabályozású keringetés Termosztatikus radiátorszelepek 29 C Helyigées és -takarékos fogyasztói hőközpontok Megújuló energiaforrások Ilyen volt és ilyen lett A fa ani CO 2 bocsát ki elégetésekor, mint amenit élete során megkötött.

146 Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások a természetes energiaforrásoknak azon csoportja, amelyek gazdaságilag értékelhető időn belül természetes úton megújulnak, újratermelődnek. A megújuló energiaforrások kategóriájába tartozik, pl. a közvetlen napsugárzás, a tűzifa, mezőgazdasági hulladék (szalma, kukorica-szár), trágya, szenvíziszap, a szél, a föld hője, termál-, tenger- és folyóvíz- hasznosítható energiája, de ide lehet sorolni a fotovillamos úton történő vízbontásból keletkező hidrogént is. Biomassza (fa, pellet, brikett) hasznosítása A faszármazék tüzeléseket teljesítméük alapján öt csoportba szokás sorolni: kis léptékű, helyi biomassza felhasználás néhá száz kw, maximum 1 MW teljesítméig falufűtés léptékű biomassza felhasználás 1-3 MW teljesítmé tartomában biomassza távfűtésben történő felhasználása 3 MW feletti teljesít-métől biomassza felhasználása kapcsolt hő- és villamos energiatermelésre elgázosítás útján történő felhasználás Biogáz Néhá szervesaagból erhető biogáz meniség Napenergia passzív hasznosítása Szerves aag Biogáz menisége, m 3 /t Marhatrágya Sertéstrágya Baromfitrágya Istállótrágya Kukoricaszár Direkt besugárzásos rendszer vázlata Trombe fal működése Biogázos rendszer kapcsolási vázlata Naptérrel rendelkező családi ház A napenergia aktív hasznosítása A napenergia aktív hasznosítása Hőtermelésre napkollektorok 1. sík kollektorok 2. vákuumcsöves kollektorok Villamos-energia termelésre - napelemek Az aktív rendszerek legfontosabb elemei napkollektor hőhordozó közeg hőtároló hőhasznosítók hagyomáos épületgépészeti elemek Gravitációs vízmelegítő rendszer