MEGOLDÁS a magas fűtésszámlák és a penészes falak ellen?

Átírás

1 MEGOLDÁS a magas fűtésszámlák és a penészes falak ellen? Maradjon több pénze családjára, hobbijaira és gyönyörködjön még évek múlva is otthona homlokzatának gyönyörű élénk színeiben! Mint mára már köztudott, a hazai lakások átlagosan 60%-kal több energiát használnak fel, mint a nyugat európaiak! Az energiaárak óriási mértékben növekedtek az utóbbi években. És ez a növekedési ütem csak nőni fog az elkövetkezendő években. A szigetelés nélküli házak esetében sokan az utcát is fűtik, ami miatt hatalmas gázszámlákat fizetnek. A hőszigetelés fontosságáról ma már senkit nem kell meggyőzni, hiszen aki csak teheti, elvégzi otthona energetikai korszerűsítését. Ezért egyre több családiház-tulajdonos dönt az energiatakarékos felújítás, a hőszigetelés mellett. Ez a befektetés ugyanis VALÓBAN ÉS EGYRE GYORSABB ÜTEMBEN MEGTÉRÜL, méghozzá ez kockázat nélküli befektetés! Hőszigetelés= Energiamegtakarítás = Pénzmegtakarítás! A fűtésszámla csökkentése mellett miért van szükség a hőszigetelésre? Még számos oka lehet a döntésünknek: * január 1-től Magyarországon is kötelező minden új építésű ingatlan adásvételi dokumentációjához csatolni az épület energiahatékonysági tanúsítványát. (az ingatlanok energiahatékonysága legnagyobb mértékben a szigeteléstől függ).

2 Az épületeket a számított éves energiafelhasználás alapján osztályozzák, kategóriákba sorolják. Ahogy a háztartási eszközöknél is megszokhattuk, az épületeknél is lesz A kategóriájú, kis energiafogyasztású és lesz I kategóriás, magas energiafogyasztású épület. Ez a besorolás az ingatlanok, lakások értékét is befolyásolni fogja, így a több energiát felhasználó házak leértékelődnek, ezért nagyobb jelentőséggel bír majd az épületek megfelelő hőszigetelése * A hőszigetelése mellett emeli a hőérzetet. * Megvédi az épület szerkezetét a külső hőingadozásokkal szemben télen a hidegtől, nyáron pedig a melegtől. * Megakadályozza a páralecsapódást. Hogyan lehet gazdaságosabb, olcsóbb fűtést elérni? A felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé távozik a meleg, és mivel a hőmérséklet igyekszik kiegyenlítődni, ezért a kinti hideg igyekszik befelé haladni. Azonban ha a fal homlokzatára hőszigetelő lemez kerül, akkor az megakadályozza, hogy a kinti hideg hőmérséklet bejusson a falba. A fal így teljes egészében képes felvenni a lakás belső levegőjének hőmérsékletét, és ez gazdaságosabb fűtést eredményez. Ahhoz is megfelelő hőmérsékletű felületek kellenek, hogy ne legyen a belső felületeken párakicsapódás. Ahol kicsapódik a pára, ott megjelenik a nedvesség, és ha ez hosszú távon jelen van, akkor ott elindul a penészesedés is. Azon túl, hogy ez esztétikailag nem szép, számos egészségügyi, légúti probléma okozója is lehet. Mindezek mellett azonban a pénzükért cserébe még azt elvárhatják jogosan -, hogy a hőszigetelés tartós legyen, valóban csökkentse a fűtésköltségeket és bizony hozza vissza a hőszigetelés az árát. Egy családi ház hőszigetelése bizony nem kevés költséggel jár!

3 Természetesen mindenki kíváncsi arra, hogy mennyi idő alatt térülhet mindez meg? Lássunk egy példát! Hőszigetelés nélküli, hagyományos 1980 előtt épült, 90 m2-es családi ház éves gázigénye kb m³. Ennek a háznak a hőszigetelés után kb m³ gáz a megtakarítása, ami éves szinten 118 Ft-os m³ árral számolva Ft-ot is jelenthet! A 90 m2-es családi ház szigetelendő homlokzati felülete kb. 120 m 2, homlokzati hőszigetelése m 2 -enként kb Ft-ba kerül (vakolat színétől, struktúrájától, állványozástól is függ a megadott ár). Így az említett családi ház hőszigetelése maximum 6 éven belül megtérül! Melyik rendszert válasszuk? A hőszigetelő rendszereknek két változata terjedt el: a polisztirolos és az ásványgyapotos rendszer. A polisztirol hőszigetelő tábla alapú rendszernek egyik nagy előnye, hogy a fajlagos anyagköltsége kisebb, mint az ásványgyapotosnak. Mellette érvként szolgál az is, hogy egyszerű és gyors kivitelezést tesz lehetővé, és a piacon is ebből a legnagyobb választék. A páraáteresztő képességük ugyan alacsonyabb, mint az ásványgyapotos rendszeré, de hőszigetelő képessége kiváló. Minden pozitív tulajdonság ellenére, azonban a páraáteresztésük nem olyan jó, mint az ásványgyapotos rendszeré. A levegővel közel azonos páraáteresztő képességű, természetes alapanyagú ásványgyapotos rendszer hátránya azonban a magasabb ár. Alkalmazása abban az esetben kerül előtérbe, amikor szigorúbb tűzvédelmi előírásoknak kell megfelelni, vagy amikor új épületek építésekor az építési nedvesség szabad távozását kell biztosítani.

4 Hőszigetelési alapfogalmak: KÜLSŐ HŐSZIGETELÉS Egy meleg burkolat az épület körül, mely minden épületrészt hézagmentesen becsomagol, az utólagos hőszigetelés műszakilag legjobb megoldása. A legjobb megoldást az úgynevezett átszellőztetett légréses homlokzatok vagy teljes hővédelmi rendszerek jelentik, melyek az elszökő hőt a leghatásosabb módon, kívülről állítják meg. A külső hőszigetelés előnyei Legnagyobb előnye, hogy a falszerkezet szinte maradéktalanul megtartja hőtároló képességét, biztosítva a kívánt klímát a helységekben. Ezzel párhuzamosan a megőrzött hő a falban elhelyezett vízcsövek hővédelmét is elősegítik. Ezek mind a külső hőszigetelés mellett szólnak. Kombinált munkafolyamatok sorozatát jelenti. A legnagyobb problémát a kivitelezés során az esetek többségében az ablakmélyedések és ajtókeretek adják. Ezekre főleg a külső oldali homlokzatszigetelésnél szükséges vigyázni, mely a hőszigetelés kedvezőtlen elhelyezésén túl, a homlokzat megjelenését is károsíthatja. Falak hőszigetelése Mikor hőszigetelésről beszélünk, akkor az esetek 90%-ában ezt a falakra értjük, mert értelemszerűen oda érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani, ahol a legnagyobb a hőveszteség, é így ennek csökkentésével javul a legnagyobb mértékben az épület energiafelhasználása. Az épület falainak, homlokzatának megfelelő módon történő hőszigetelése az év minden napján kifizetődő átalakításnak bizonyul. Fontosságát nemcsak a téli energia-megtakarítások esetében érdemes hangsúlyozni, hanem a nyári túlmelegedés elkerülése érdekében is. Nyáron a szigetelés nélküli épületek falait átjárja a meleg, és elviselhetetlen hőség keletkezik a belső terekben, ami ellen a legjobb esetben is csak mérsékelten energiatakarékos klímával lehet védekezni. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával viszont a belső tér hőmérséklete a falak közelében és a

5 helyiségek belsejében is azonos hőmérsékletű, ez pedig kellemes komfortérzetet biztosít a lakóknak. Mindez annak köszönhető, hogy a hőszigetelés már azt megakadályozza, hogy a külső fal felhevüljön, mivel a napsugárzás jelentős részét a homlokzat anyaga távol tartja. Egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával, hasznos energia, illetve pénz takarítható meg, ugyanakkor a kisebb energiafelhasználással és a csökkentett károsító anyagok kibocsátásával védjük környezetünket. A megfelelő hőszigetelő rendszer használatával soha nem tapasztalt hőenergia és költségek takaríthatók meg, a kérdés, hogy a cél elérése érdekében melyik megoldás a legelőnyösebb. A megfelelő hőszigetelés alkalmazása régi épületek esetén még égetőbben jelentkező probléma, mint az újépítésű otthonoknál. Egy épület hővesztesége az alábbi utakon távozik: falakon keresztül: 30-40% tetőn keresztül: 20-30% ablakokon át: 15-35% padlón, födémen: 10-25% a maradék pedig a kéményen keresztül, tiszta hő kibocsátás formájában és a fűtési rendszer hatásfokán múlik. Költségmegtakarítás mértéke Általánosan igaz, hogy a nem megfelelő módon hőszigetelt épületek esetében eszközölt utólagos hőszigetelés, nyolc-tíz éven belül behozza a kivitelezésre fordított költségeket. Ebből következik, hogy minél jobb az épület falának eredeti hőszigetelése, annál kisebb megtakarítás érhető el utólagos szigeteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő is arányosságban nő. A mai energia árakat figyelembe véve, a hőszigetelő rendszerek már nemcsak, mint utólagos szigetelések, hanem új építésű házakon is aktuálisak. Főként új építésű házak esetében nem jelent többletköltséget az indokolt hőszigetelés kialakítása, továbbá a megfelelő tervezéssel pénz és idő takarítható meg. Pontos mérési értékek azonban mindig csak az adott környezeti és egyéb körülmények figyelembe vételével végezhetők.

6 Homlokzati hőszigetelés Egy épület külső fala az állékonyságot és stabilitást biztosítja, óvja a benne lakókat az időjárás viszontagságaitól, és többek között állandósítja a belső klímát. A cél messzemenően mérsékelni a fűtési hő belülről kifelé áramlását. Ez olyan nagy követelmény, aminek csak egy tökéletes homlokzat tud megfelelni. Homlokzat minősége Csak a tökéletes és minden sérüléstől mentes homlokzat képes a fűtési hőt a házban és a nyári napsugarakat kívül tartani. A használt hőszigetelő réteg vastagságától független, bármely kívülről érkező nedvességhatás csökkentheti, majd akár teljesen megszüntetheti a hővédelem hatását. A homlokzati károsodás oka lehet a természetes öregedés, időjárási hatások vagy kiviteli hiba, illetve az olyan építőanyagok alkalmazása, melyek nem férnek össze egymással. A homlokzati károk jelentős részét a nedvesség okozza, amely a hiányos fedőréteg foltjain át bejut a falszerkezetbe. A szivárgó nedvesség rongálja a szerkezetet, a behatoló nedvesség pedig fagykárokhoz vezet, melynek hatására a fal hőgátló képessége romlik. Egy téglafal szigetelőértékét már 5% nedvességfelvétel megfelezi. Tető- és tetőtér szigetelés Az első lépés az új lakótér kialakításához a tetőfelület hőszigetelése, pontosabban a gerendák és szarufák közötti és alatti terek hőszigetelése. Minél vastagabb a tető, illetve tetőtér szigetelése, annál jobb az eredmény. Akik fűtési energiát szeretnének spórolni, és a tetőtérben is kellemesen szeretnének lakni, ne vegyenek centiméternél vékonyabb szigetelőanyagot. A hőszigetelési előírások az új épületekre is sokkal magasabb hőszigetelésfelhasználást írnak elő, mint korábban. Ez különösen a tető alatti területekre vonatkozik, ahol a legtöbb esetben nem, vagy csak nagyon vékonyan található hőszigetelő anyag. Megfelelő mértékben és módon elhelyezett hőszigeteléssel, sokkal több energia és fűtőanyag takarítható meg, valamint a környezetet is kevesebb szennyező anyag terheli, komfortérzet csökkenése nélkül.

7 Fontos a hőszigetelő anyag gondos és szakszerű beépítése, az esetleges hibák könnyen javíthatatlan károkhoz vezethetnek. A szigetelőanyagok gyártói felhasználóbarát termékeket gyártanak és kínálnak, melynek köszönhetően sokan maguk állnak neki lakásuk tető, vagy tetőtéri szigetelésének elkészítéséhez. Hőszigetelő anyagok A tető- és tetőtér szigetelése során az egyik gyakran használt hőszigetelő anyag az ásványgyapot. Ezen kívül számtalan más hőszigetelő anyag áll a tetőtér beépítők rendelkezésére (expandált polisztirol, extrudált polisztirol, poliuretánhab, fenolhab, parafa, cellulózrost, stb.) Tetőszigetelés - kerülendő hibák Elsősorban laikusok számára megjegyzendő, hogy a leggyakoribb probléma a rosszul elhelyezett vagy nem hézagmentesen felrakott párazáró réteg. Így a nedvesség a szigetelőanyagon lecsapódik, ily módon rontva a hőszigetelés hatékonyságát és károsítva a tető faszerkezetét. Lábazati szigetelés Egy jó alap ugyanolyan fontos egy ház életében, mint egy jól hőszigetelő tető. A talajnedvesség, az eső és víz nyomóereje ellen elengedhetetlen a szigetelés, és teljesen mindegy, hogy milyen a talaj, ami a házat körülveszi. Aki tudja, hogy problematikus talajra építkezett, ahol az eső és az olvadó hólé nem tud könnyen felszívódni, az a vízszigetelés mellett megfelelően méretezett hőszigetelő rendszerről is gondoskodjon, ami a vizet az alaptól és falszerkezettől távol tartja. Ha a lábazat vízszigeteléssel nem védett, akkor csak zártcellás szerkezetű, fagyálló hőszigetelő anyagok alkalmazhatók. A vízzel higított bitumenkeverékkel végzett alapozó mázolás tapadó felületként működik további rétegfelépítéshez. Kérjen Ön is homlokzati hőszigetelésre árajánlatot cégünktől, hogy Önnek is gyerekjáték legyen a fűtés kifizetése: info@lnagroup.eu Telefon: