MAGYAR KÖZLÖNY szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA december 15., csütörtök. Tartalomjegyzék

Átírás

1 MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA december 15., csütörtök 152. szám Tartalomjegyzék 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet 48/2011. (XII. 15.) BM rendelet 75/2011. (XII. 15.) NFM rendelet 117/2011. (XII. 15.) VM rendelet 118/2011. (XII. 15.) VM rendelet 119/2011. (XII. 15.) VM rendelet 120/2011. (XII. 15.) VM rendelet 161/2011. (XII. 15.) AB határozat 162/2011. (XII. 15.) AB határozat 163/2011. (XII. 15.) AB határozat A tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályairól Az önkormányzati tûzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségérõl, minõségérõl és a szolgálat ellátásáról A belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet módosításáról Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet, valamint az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeirõl szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet módosításáról A benzin tárolásából, elosztásából és töltõállomáson a gépjármû feltöltésébõl származó illékony szerves vegyület (VOC) csökkentésérõl A Nemzetközi Jelentõségû Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetésérõl Az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet módosításáról Az Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozata 37833

2 37746 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 47/2011. (XII. 15.) BM rendelete a tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályairól A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdésének 2. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. A tûzvédelmi szakértõi szakterületeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza. 2. (1) Tûzvédelmi szakértõi tevékenység folytatása annak engedélyezhetõ, aki a) tûzvédelmi mérnök, tûzvédelmi szakmérnök, építõmérnök, illetve építészmérnök tûz- és katasztrófavédelmi szakirányú végzettséggel, vagy b) területi építész vagy mérnöki kamarai tagsággal, felsõfokú állami végzettséggel és jogszabályban meghatározott felsõszintû tûzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az engedély kiadásához szükséges a) az adott tûzvédelmi szakterületen legalább ötéves szakmai gyakorlati idõ igazolása, és b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) által összeállított bizottság elõtt a kérelmezett szakterületen eredményes vizsga (a továbbiakban: vizsga) tétele. (3) Szakmai gyakorlati idõn a kérelemben megjelölt tûzvédelmi szakterületen eltöltött gyakorlati idõt kell érteni. (4) Tûzvédelmi szakértõi engedély több tûzvédelmi szakterületre is kérhetõ. (5) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt vizsgabizottság 3 fõbõl áll, tagjai a kérelmezett szakterületnek megfelelõen, a BM OKF állományából, a BM OKF fõigazgatója által kijelölt személyek. (6) A BM OKF a vizsga idõpontjáról a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesíti a kérelmezõt. 3. (1) A tûzvédelmi szakértõi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmezõ: a) természetes személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idõ, anyja neve), b) lakóhelyét (postacím, telefon-, telefaxszám, ), c) elérhetõségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, cím), d) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölését, e) diplomájának (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét, f) tûzvédelmi szakképesítésének (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét, g) foglalkozását, munkakörét, h) a 2. (1) és (2) bekezdésében elõírt követelmények igazolását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tûzvédelmi szakértõ kérelmének tartalmaznia kell az engedélyezni kért tûzvédelmi szakterület megnevezését is. (3) A kérelemhez csatolni kell: a) a képesítést igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvû fordítás hiteles másolatát), b) az igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) befizetését igazoló bizonylatot. 4. (1) A kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ szakterületenként, az egyes tûzmegelõzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: szolgáltatási rendelet) alapján a tûzvédelmi szakértõi eljárásért díjat köteles fizetni a BM OKF részére. (2) A 2. (5) bekezdésében meghatározott vizsgabizottság elõtti sikertelen vizsga esetén ismételt vizsga egy alkalommal tehetõ. (3) Az ismételt vizsga eljárásért a szolgáltatási rendelet alapján díjat kell fizetni a BM OKF részére.

3 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám (4) Sikertelen ismételt vizsga esetén annak idõpontjától számított 1 éven belül a sikertelen szakterületre vonatkozó szakértõi engedély kérelem nem nyújtható be. (5) Kérelemre a BM OKF az érvényes tûzvédelmi szakértõi engedéllyel rendelkezõ személy részére új szakértõi engedélyt állít ki a) a szakértõi engedély elvesztése, b) a szakértõi engedélyben szereplõ adat megváltozása, vagy c) hibás adatokat tartalmazó szakértõi engedély esetén. 5. (1) A tûzvédelmi szakértõi engedély határozatlan idõre érvényes. (2) Az engedély megadásától számított öt éven belül a tûzvédelmi szakértõ a BM OKF által összeállított bizottság elõtt, a szakterületének megfelelõ kiegészítõ vizsgát köteles tenni. A kiegészítõ vizsgára jelentkezéshez csatolni kell a kiegészítõ vizsgadíj befizetését igazoló bizonylatot. (3) A kiegészítõ vizsga tárgyát a szakértõi engedély kiadása vagy utolsó meghosszabbítása után hatályba lépett vagy módosított jogszabályok és megjelent szabványok képezik. (4) A kiegészítõ vizsga eljárásért a szolgáltatási rendelet alapján díjat kell fizetni a BM OKF részére. 6. (1) Az egyes szakértõi szakterületek vizsga törzsanyagát a BM OKF a honlapján közzéteszi. (2) A tûzvédelmi szakértõk névjegyzékének nyilvános adatait a BM OKF a honlapján közzéteszi. (3) A tûzvédelmi szakértõ 8 napon belül köteles bejelenteni a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást. 7. (1) A tûzvédelmi szakértõ engedélyét visszavonják és törlik a névjegyzékbõl, ha: a) az 5. (2) bekezdésében meghatározott idõtartam letelt anélkül, hogy a szakértõ a kiegészítõ vizsgát eredményesen letette volna, b) bejelenti, hogy a szakértõi tevékenységét nem kívánja tovább folytatni, c) az engedélyben szereplõ adatainak változását felhívásra, ismételten nem jelentette be, d) az engedély feltételei a felvételkor sem álltak fenn vagy utóbb megszûntek, e) a szakmai tevékenységére vonatkozó nyilvántartást nem vagy nem a valóságnak megfelelõ tartalommal vezeti, f) szakmai tevékenységének ellenõrzése során megállapításra kerül, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, mûszaki követelményeknek megfelelõen végzi. (2) A tûzvédelmi szakértõi engedély visszavonásáról a BM OKF dönt. (3) A BM OKF az engedély visszavonásáról köteles értesíteni az igazságügyi szakértõi névjegyzéket vezetõ hatóságot. (4) Ha a tûzvédelmi szakértõ engedélyét visszavonják, az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésétõl számított 8 napon belül köteles a szakértõi igazolványát a BM OKF részére visszaszolgáltatni. 8. (1) A tûzvédelmi szakértõ nem járhat el olyan ügyben, amelynek elintézésében hatósági ügyintézõként részt vett, vagy amely jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti. Az a tûzvédelmi szakértõ, aki egyben a tûzvédelmi hatóság ügyintézõje, kiadmányozási joggal rendelkezõ vezetõje, vagy a hatóság vezetõje, nem készíthet tûzvédelmi dokumentációt olyan ügyben, amelynek elintézésére a hatóság illetékességi szabály alapján köteles. (2) A tûzvédelmi szakértõ köteles a tevékenységérõl évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni és az általa készített aláírt szakértõi vélemények egy másolati példányát 5 évig megõrizni. (3) A tûzvédelmi szakértõ köteles a hatósági ellenõrzés során a szükséges felvilágosítást megadni, és az általa készített szakvéleményeket, számításokat, nyilvántartásokat, egyéb iratokat az ellenõrzést végzõ rendelkezésére bocsátani. 9. (1) A tûzvédelmi szakértõi tevékenységért szakértõi díjat kell fizetni. (2) A tûzvédelmi szakértõ díjazására bíróság, közjegyzõ, ügyészség, rendõrség és jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése esetén az igazságügyi szakértõk díjazására vonatkozó jogszabályban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. 10. A tûzvédelmi szakértõk tûzvédelmi szakmai továbbképzésérõl a BM OKF gondoskodik.

4 37748 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 11. (1) A tûzvédelmi szakértõi engedély iránti kérelem alapján indult eljárás során befizetett díjakat az alaptevékenység bevételei között elkülönítetten kell kezelni. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevételek a szakértõi vizsgáztatással, a szakértõi névjegyzék közzétételével és a szakértõk továbbképzésével kapcsolatos költségek finanszírozására használhatók fel. 12. A tûzvédelmi szakértõi igazolvány a jogszabályban meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a szakértõi igazolványt kiadó szerv megnevezését, b) az 5. (2) bekezdés szerinti jogvesztõ határnap feltüntetését, c) a kiadmányozó aláírását és bélyegzõ lenyomatát. 13. (1) Tûzvédelmi szakértõi jogosultság december 31-ig engedélyezhetõ annak, aki a területi építész vagy mérnöki kamara által vezetett névjegyzékben szerepel és részt vesz a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) vagy a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban: MÉK) által szervezett tûzvédelmi szakértõi tanfolyamon. (2) A tanfolyamon való részvételhez 5 évnél régebbi tervezõi jogosultság igazolása szükséges. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak 3 fõs vizsgabizottság elõtt amelynek 2 tagját a BM OKF, elnökét a MÉK vagy az MMK delegálja tett sikeres vizsgát követõen kezdhetik meg a szakmagyakorlási tevékenységet. (4) A (1) bekezdésben foglaltak tûzvédelmi szakértõi engedély iránti kérelemének tartalmaznia kell: a) a kérelmezõ aa) természetes személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idõ, anyja neve), ab) lakóhelyét (postacím, telefon-, telefaxszám, cím), ac) elérhetõségi címét (postacím, telefon-, telefaxszám, cím), ad) iskolai végzettségét, az oktatási intézmény pontos megjelölését, ae) diplomájának (oklevelének, bizonyítványának) számát és keltét, af) foglalkozását, munkakörét, b) a (2) bekezdésében elõírt követelmény igazolását. (5) A kérelemhez csatolni kell továbbá a képesítést igazoló okirat hiteles másolatát (honosított okirat esetében a magyar nyelvû fordítás hiteles másolatát) és a tanfolyam, valamint a vizsga díjának befizetését igazoló bizonylatot. 14. (1) Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a tûzvédelmi szakértõi tevékenység szabályairól szóló 6/2007. (III. 13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.). 15. (1) Az R. alapján kiadott tûzvédelmi szakértõi engedélyek érvényességi idejük lejártáig korlátozás nélkül érvényesek, lejáratukat követõen a 2. (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén engedély kerül kiadásra. (2) A tûzvédelmi jog és igazgatásra, a tûzvédelmi oktatásra, képzésre, a tûzvédelmi egyéni védõfelszerelésekre, a tûzoltó kéziszerszámokra, a tûzoltó gépjármûvek, technikai berendezések szakterületeire korábban kiadott szakértõi engedélyek, érvényességi idejük lejártáig korlátozás nélkül érvényesek, lejáratukat követõen nem hosszabbíthatók meg. (3) A 2. (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt képesítési követelményekkel nem rendelkezõ azon személy, aki érvényes szakértõi engedély birtokában van az 5. (2) bekezdésben foglalt kiegészítõ vizsgán korlátozás nélkül részt vehet. 16. E rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

5 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám melléklet a 47/2011. (XII. 15.) BM rendelethez Tûzvédelmi szakértõi szakterületek Igazságügyi szakértõi szakterületek a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerint Kapcsolódó tûzvédelmi szakértõi szakterületek 1. Építmények tûzvédelme a) Építész tûzvédelmi szakértõ b) Elektromos tûzvédelmi szakértõ c) Gépész tûzvédelmi szakértõ 2. Tûzoltó technikai eszközök a) Tûzoltó készülék szakértõ b) Beépített tûzjelzõ berendezés szakértõ c) Beépített tûzoltó berendezés szakértõ 3. Ipari tûzvédelem a) Olajipari tûzvédelmi szakértõ b) Gázipari tûzvédelmi szakértõ c) Vegyész tûzvédelmi szakértõ 4. Tûzvizsgálat a) Tûzvizsgálati szakértõ A belügyminiszter 48/2011. (XII. 15.) BM rendelete az önkormányzati tûzoltóság legkisebb létszámáról, létesítményei és felszerelései minimális mennyiségérõl, minõségérõl és a szolgálat ellátásáról A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdés 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4. tekintetében a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 47. (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az önkormányzati tûzoltóság legkisebb létszáma 1. (1) Az önkormányzati tûzoltóság híradó-ügyeleti szolgálatának feladatellátását a laktanyában folyamatosan egy fõ végzi. (2) Az önkormányzati tûzoltóság az egység riasztását követõen legalább a készenlétben tartott gépjármûfecskendõ és az arra beosztott négy fõ tûzoltó vonultatásáról gondoskodik. (3) Az önkormányzati tûzoltóság a tûzesethez, mûszaki mentéshez a készenlétben tartandó gépjármûvel és az arra beosztott létszámmal, valamint tûzoltás vezetésére jogosult személlyel a riasztástól számított nyolc perces normaidõn belül kezdi meg a vonulást. Az önkormányzati tûzoltóság vonulási területének meghatározása az elõírt riasztási idõ és a vonulási távolságból adódó vonulási idõ legfeljebb 60 km/h átlagsebességgel számolva összesített adata alapján meghatározott kiérkezési idõ figyelembevételével történik. (4) Amennyiben az önkormányzati tûzoltóság rendelkezik különleges szerrel, azt a gyártó által kiadott kezelõi utasításban rögzített létszámmal üzemelteti. 2. Az önkormányzati tûzoltóság létesítményeinek és felszereléseinek minimális mennyisége és minõsége 2. (1) Az önkormányzati tûzoltóság legalább egy, minimum 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas gépjármûfecskendõ és egy tartalék gépjármûfecskendõ készenlétben tartásáról gondoskodik, melyeket fûthetõ szertárban tart. (2) Tartalék gépjármûfecskendõként kizárólag olyan gépjármûfecskendõ tartható, amely minimum 2000 liter oltóvíz szállítására alkalmas. Ez alóli eltérésre a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) adhat engedélyt.

6 37750 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 3. Az önkormányzati tûzoltóság által készenlétben tartott gépjármûfecskendõn minimálisan elhelyezendõ anyagok, felszerelések és egyéni védõeszközök (a továbbiakban: eszközök) jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. A tartalékként készenlétben tartott gépjármûfecskendõn az 1. mellékletben szereplõ eszközök elhelyezése nem kötelezõ. 4. (1) A készenlétben tartott tûzoltó gépjármûveket és eszközöket csak akkor lehet kapacitás kihasználását célzó hasznosításra (a továbbiakban: hasznosítás) igénybe venni, ha azok folyamatosan riaszthatók maradnak, valamint az önkormányzati tûzoltóság vonulási területét nem hagyják el. (2) A hasznosításhoz szükséges a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi kirendeltsége (a továbbiakban: helyi szerv) vezetõjének engedélye. 5. Az önkormányzati tûzoltóság elhelyezésére szolgáló létesítménynek rendelkeznie kell a) alapközmû szolgáltatásokkal: víz, villamos energia, csatorna vagy zárt emésztõ, víztisztító, b) fûtéssel, c) tûzoltók elhelyezéséhez kapcsolódó, étkezést, oktatást, pihenést, öltözködést, tisztálkodást biztosító helyiségekkel, d) iroda helyiséggel, e) ügyeleti szolgálat elhelyezését biztosító helyiséggel, f) internet és telefon kapcsolattal, g) Egységes Digitális Rádiórendszer kiépítésével, h) fûthetõ szertárral, raktárhelyiséggel. 6. Az önkormányzati tûzoltóság olyan folyamatos ügyeleti szolgálatot tart fenn, amely alkalmas a helyi személyes vagy lokálisan közzétett hívószámon a káresetek jelzésének vételére, szükség szerinti továbbítására, továbbá állandó kapcsolatot képes tartani a kivonult egységekkel és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek ügyeletével. 3. A szolgálatellátás szabályai 7. Az önkormányzati tûzoltóság tûzoltó szakmai feladatainak ellátása tekintetében a) fõfoglalkozású önkormányzati tûzoltó a tûzoltó szakmai feladatok ellátását végzõ, önkormányzati tûzoltósággal munkaviszonyban lévõ, miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezõ és foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tûzoltói szolgálatra alkalmasnak minõsített, 18. életévét betöltött személy; b) önkéntes jogviszonyban álló önkormányzati tûzoltó a tûzoltó szakmai feladatokat az önkormányzati tûzoltósággal egyéb, nem munkaviszony alapján ellátó, miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezõ és foglalkozás-egészségügyi szolgálat vizsgálata alapján tûzoltói szolgálatra alkalmasnak minõsített, 18. életévét betöltött személy. 8. A hivatásos katasztrófavédelmi szervtõl helyszínre érkezõ magasabb beosztású tûzoltás vezetésére jogosult személy az önkormányzati tûzoltóknak csak az önkormányzati tûzoltóság helyszínen tartózkodó tûzoltásvezetésére jogosult személye útján adhat utasítást és parancsot. 9. Az önkormányzati tûzoltóság tûzoltóparancsnoka a szolgálatszervezés végrehajtása érdekében heti bontásban elkészíti a szolgálati idõbeosztásokat, gondoskodik a szolgálati okmányok vezetésérõl, valamint a szakmai felügyelet által meghatározott adatszolgáltatás teljesítésérõl. 10. Az önkormányzati tûzoltóságoknak a következõ okmányokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezniük: a) szolgálati napló; b) eseménynapló; c) szabadság-nyilvántartás; d) oltóanyag-nyilvántartás; e) káreset felvételi lap; f) oktatási napló; g) ellenõrzési napló;

7 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám h) éves gyakorlatterv; i) éves továbbképzési terv; j) munkavédelmi iratok: ja) munkavédelmi õrnapló, jb) alkoholszondás ellenõrzési napló, jc) munkavédelmi oktatási napló. 11. Az önkormányzati tûzoltónak a beosztásának megfelelõ, miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie. 12. (1) Az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka minden tárgyévet megelõzõ év december 10. napjáig éves továbbképzési tervet készít, mely tartalmaz elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. (2) A továbbképzési terv havonta legalább egy, a vonulási terület sajátosságaihoz igazodó foglalkozást tartalmaz. (3) Az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka oktatási naplót vezet. (4) Az oktatási naplónak tartalmaznia kell a a) képzés helyét, idejét, b) képzés idõtartamát, c) képzés tárgyát, d) foglalkozáson részt vettek nevét és aláírását. (5) Az önkormányzati tûzoltó évente legalább egy elméleti és gyakorlati felmérésérõl az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka tárgyév december 31-ig gondoskodik, a végrehajtás ténye az oktatási naplóban dokumentálásra kerül. (6) Az önkormányzati tûzoltóság a továbbképzési tervet minden tárgyévet megelõzõ év december 15. napjáig jóváhagyásra megküldi a helyi szerv vezetõjének. 4. Az egyenruházatra vonatkozó szabályok 13. (1) Egyenruha viselésére jogosultak az önkormányzati tûzoltóság tagjai, a gyermek és ifjúsági tûzoltó raj tagjai, amennyiben az egyenruházati cikkek viselésétõl nem tiltották el õket. (2) A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás kinyilvánítása és az egyöntetû megjelenés biztosítása céljából az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka gyakorló öltözet viselését is elrendelheti. (3) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve (a továbbiakban: területi szerv) vezetõjének be kell jelenteni. (4) Az önkormányzati tûzoltó nem viselhet egyenruhát, ha a) beosztásából vagy megbízásából felfüggesztették, b) nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik. 14. (1) A szolgálattal nem összefüggõ, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhetõ. (2) Szolgálatteljesítés közben közterületen és hivatali helyiségben a szolgálati követelményeknek és a tûzoltósági szerv jellegének, tekintélyének megfelelõ tiszta és rendezett ruházat viselhetõ, ennek ellenõrzését az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka vagy az általa megbízott személy végzi. 15. (1) Amennyiben egyenruha viselésére kerül sor, azt az alkalomhoz és az idõjárási körülményeknek megfelelõen kell viselni. (2) Amennyiben az önkormányzati tûzoltó gyakorló öltözet viselésére kötelezett, úgy azt szolgálatának ellátása során a tûzoltás és mûszaki mentés kivételével viseli. (3) Az önkormányzati tûzoltó állami és nemzeti ünnepeken, rendvédelmi és társadalmi rendezvényeken, díszõrségben, egyéb ünnepi alkalmakkor, jelentõsebb családi eseményeken vagy az önkormányzati tûzoltóság képviseletében eljárva társasági öltözet viselésére jogosult, melynek beszerzésére nem kötelezett. (4) Az idõjárási viszonyok figyelembevételével az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka határozza meg az egyenruházat viselésének módját.

8 37752 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 16. A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, a központi szerv vezetõje, a területi szerv vezetõje vagy az általuk megbízott személy a 15. (2) bekezdésében foglalt feltétel megléte esetén elõírhatja, hogy az önkormányzati tûzoltóság tagja meghatározott eseményen gyakorló öltözetben vegyen részt. 17. (1) Az önkormányzati tûzoltó csak a feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. (2) A megszüntetett vagy a rendszeresítettõl eltérõ egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettõl bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett. (3) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek használatból kivonása esetén további felhasználása, nyilvános viselése tilos. 18. (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési elõírások betartását az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka ellenõrzi. (2) Ruházati szemlét évente egy alkalommal kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett személyi állomány öltözetének ellenõrzése érdekében. A ruházati szemle megtartásáról az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka intézkedik. (3) A ruházati szemle kiterjed az önkormányzati tûzoltó ruházati termékeire és felszerelési cikkeire beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenõrzéskor nem visel, azok hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelõ tárolására, rendeltetésszerû használatára, minõségére, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelõ viseletére. (4) A ruházati szemlérõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét. (5) Az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka intézkedik a ruházati szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. (6) Az önkormányzati tûzoltóságnál végrehajtott ruházati szemlékrõl és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekrõl szóló jelentést az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka minden év január 31-ig felterjeszti a területi szerv vezetõje részére. 19. Az önkormányzati tûzoltóság parancsnoka felelõs a szolgálatban lévõ, valamint a közös rendezvényen részt vevõ, egyenruha-viselésre jogosultak egységes és rendezett öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a rendezvények jellegére, a viselési alkalomra tekintettel kell meghatározni. 20. Az egyenruházati termékeket a 2. melléklet tartalmazza. 21. Az önkormányzati tûzoltó a) felelõs az általa viselt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megõrzéséért, rendeltetésszerû használatáért és állagmegóvásáért, b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a követelményeknek megfeleljen, valamint az önkormányzati tûzoltóság tekintélyét ne sértse, c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktõl megfosztva karjelvényt, állományjelzést, gombot, vállszalagot, váll-lapot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást (a továbbiakban együtt: kiegészítõk) eltávolítva sem viselheti polgári öltözetként, d) az általa viselt ruházati termékeket és felszerelési cikkeket a testhez igazítást kivéve nem alakíthatja át. 22. (1) Az önkormányzati tûzoltó társasági öltözetén fém névkitûzõt, gyakorlóöltözetén, valamint a jó láthatósági átvetõn hímzett tépõzáras névkitûzõt visel. (2) A fém névkitûzõ a viselõjének teljes nevét tartalmazó Bodoni Antiqua betûtípusú, nagy nyomtatott betûvel írott, 80 x 14 mm méretû, lekerekített sarkú, ezüstszínû fémlap. A betûk fekete színûek. (3) A hímzett tépõzáras névkitûzõ fekete alapú szövet, melyen a betûk fehér színûek. (4) A névkitûzõt az egyenruházat jobb oldali mellrészén lévõ zsebfedõ felsõ szélének tûzésén, középen vagy az ennek megfelelõ helyen kell elhelyezni. (5) A névkitûzõ ballonkabáton, valamint a felöltõn nem viselhetõ.

9 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám (1) Az önkormányzati tûzoltóság tisztségeinek megkülönböztetése céljából az önkormányzati tûzoltó rangfokozatot visel, melyek megjelenítését a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzati tûzoltók tépõzáras rangfokozati, valamint rangfokozati vállap jelzéseinek alaki követelményei: a) hímzett, 80 mm hosszú 40 mm széles középszürke színû téglalap, piros, 2 mm széles szegéllyel, b) a téglalapon szélig érõ 30 fokban döntött, 10 mm térközzel elválasztott piros sávok jelzik a tisztségek különbözõségét. A döntött sávok szélessége 3 mm, 6 mm. (3) Az önkormányzati tûzoltók társasági egyenruházatán lévõ paroli jelzéseinek alaki követelményei: a) hímzett, 95 mm hosszú 37 mm széles középszürke színû paroli, piros, 2 mm széles szegéllyel, b) a paroli alsó szélétõl induló, középen összezáró 30 fokban döntött, 10 mm térközzel elválasztott piros sávok jelzik a tisztségek különbözõségét, a sávok szélessége 3 mm, 6 mm. 24. (1) A gyakorló ruházat esetében a gyakorló zubbony és gyakorló dzseki hátán vízszintesen Arial betûtípussal 60 mm betûmagasságú ÖNKORMÁNYZATI TÛZOLTÓSÁG felirat, valamint az önkormányzati tûzoltóság székhely szerinti településének neve szerepel. (2) A rövid ujjú póló esetében a póló bal oldali mell részén a tûzoltó embléma és az embléma felett félkör ívben ÖNKORMÁNYZATI TÛZOLTÓSÁG felirat szerepel, jobb oldali mell részén pedig az önkormányzati tûzoltó neve. Mindkét szöveg Arial betûtípusú és 10 mm betûmagasságú legyen. (3) A tûzoltó bevetési védõruha esetében a kabát hátán vízszintesen két sorban, Arial betûtípussal 60 mm betûmagasságú ÖNKORMÁNYZATI TÛZOLTÓSÁG fényvisszaverõ felirat szerepel. 25. (1) A társasági egyenruhán a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a miniszterek, a központi szerv, az országos szakmai szövetségek, települési önkormányzatok, továbbá a külföldi szakmai szervezetek által adományozott kitüntetések viselhetõk. (2) A kitüntetéseket és azok szalagsávjait az (1) bekezdés szerinti sorrendben kell viselni. (3) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon, nõknél a kosztümkabáton a bal oldalon lévõ zsebtakaró felett közvetlenül nõknél a képzeletbeli zsebtakaró felett, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhetõ. (4) A Magyarország köztársasági elnöke, Kormánya, a rendészetért felelõs miniszter, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított kitüntetéseket az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályzókban meghatározottaknak megfelelõen eredeti formában a társasági zubbonyon, nõi társasági kosztümkabáton a bal zsebtakaró alatt elhelyezve kell viselni. 5. Az önkormányzati tûzoltóságok személyi és anyagi feltételei 26. Az önkormányzati tûzoltó tevékenység megkezdésének feltétele a miniszteri rendeletben meghatározott képesítés megléte. 27. (1) E rendelet hatálybalépését követõen önkormányzati tûzoltói feladat ellátására jelentkezõ személynek rendelkeznie kell 1 hónapnál nem régebbi a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat által kiállított alkalmas minõsítésû alkalmassági igazolással. (2) Az önkormányzati tûzoltó évente köteles a miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálaton részt venni és az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatni. (3) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzett, miniszteri rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatoknál a 4. mellékletben foglalt szempontokat figyelembe véve jár el. 28. Az önkormányzati tûzoltóság a központi költségvetés által biztosított tárgyévi hozzájárulás összegének legfeljebb 70%-át fordíthatja az egyes beosztásokhoz szükséges személyi juttatásokkal kapcsolatos kiadásokra. 6. Záró rendelkezések 29. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba.

10 37754 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 30. E rendelet hatályba lépését megelõzõen önkéntes tûzoltó tevékenységet végzõk önkormányzati tûzoltó tevékenységet folytathatnak, azonban kötelesek a 26. szerinti képesítést legkésõbb január 1. napjáig megszerezni. 31. E rendelet hatályba lépését megelõzõen önkéntes tûzoltó tevékenységet végzõk önkormányzati tûzoltó tevékenységet folytathatnak, azonban kötelesek a 27. (1) bekezdésében meghatározott igazolást legkésõbb december 31. napjáig megszerezni. 32. E rendeletben meghatározottaktól eltérõ, jelenleg használatban lévõ egyenruhák december 31-ig viselhetõk. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter 1. melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez Az önkormányzati tûzoltóságok által készenlétben tartott gépjármûfecskendõn minimálisan elhelyezendõ anyagok, felszerelések és egyéni védõfelszerelések jegyzéke a) Védõeszközök Egyéni védõeszközök légzõkészülék személyenként tartalék palack személyenként légzõálarc személyenként tûzoltó védõkesztyû személyenként munkavédelmi védõkesztyû (mûszaki mentéshez) személyenként tûzoltó bevetési védõruha (kabát és nadrág) személyenként tûzoltó védõsisak (arcvédõvel) személyenként tûzoltó védõcsizma személyenként mászóöv tartozékokkal (kézi balta, tömlõtartó kötél) személyenként Kollektívan alkalmazható gumikesztyû (olaj- és saválló) 2 pár gumicsizma (olajálló) 2 pár mentõkötél 2 db mentõálarc+tömlõ 1 db b) Tûzoltó készülékek hordozható ABC porral oltó (minimum 34A 189B, C) 1 db hordozható ABC porral oltó (minimum 55A 233 B, C) 1 db hordozható habbal oltó (minimum 13A 144B) 2 db puttonyfecskendõ 1 db c) Szívóoldali felszerelések szívótömlõ 8 m lábszelepes szûrõkosár A 1 db védõkosár (szûrõkosárhoz) 1 db egyetemes kapocspárkulcs 2 db gyûjtõ 2B-A 1 db állványcsõ 2B 1 db föld alatti tûzcsapkulcs (+ tüske készlet) 1 db föld feletti tûzcsapkulcs 1 db kút- és szelepkötél 1-1 db sugárcsõkötél 2 db vízturbinás szivattyú vagy mélyszívó (vízeltávolításhoz) 1 db

11 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám d) Nyomóoldali felszerelések nyomótömlõ B-20-K 10 db nyomótömlõ C-20-K 6 db osztó B-CBC 2 db kombinált sugárcsõ 2 db egyetemes kapocspárkulcs 2 db áttét A-B; B-C 1-1 db tömlõfoltbilincs B; C 4-4 db tömítõgyûrû A; B; C 4-4 db tömlõhíd 2B-2C 2 db e) Kézi szerszámok és szakfelszerelések ásólapát 2 db kapacs 2 db vasvilla 2 db biztonságiöv-vágó 1 db bontóbalta 1 db feszítõvas 1 db csapszegvágó 1 db csáklya 1 db dugólétra 4 részes 1 db 2 részes kihúzós létra 1 db f) Mûszaki mentés eszközei benzinmotoros láncfûrész 1 készlet hidraulikus feszítõ-vágó berendezés 1 készlet kárhelyszín megvilágító berendezés (min. 20 m kábellel) 1 készlet g) Jelzõ- és világítóeszközök terelõkúp 4 db egyéb veszélyt jelzõ tábla 1 db forgalomirányító lámpa (tárcsa) 1 db keresõlámpa 1 db kézilámpa 4 db h) Híradóeszközök két kezelõhelyes mobil EDR készülék 1 db kézi EDR készülék 2 db i) Egyéb jármûtartozékok a KRESZ-elõírásoknak megfelelõen kordonszalag terület lezáráshoz 50 m felitató anyag (homok, perlit stb.) 20 liter csatornafedél kiemelõ 2 db

12 37756 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 2. melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez Az egyenruházati termékek az önkormányzati tûzoltóságok (férfi/nõi) állománya részére Sorszám 1. Társasági férfi tányérsapka, szerelve, szürke 2. Társasági férfi ballonkabát, sötétszürke, szerelve 3. Társasági férfi zubbony, szerelve, szürke 4. Társasági pantalló, fekete, paszpólozva 5. Fehér ing, rövid ujjú, vállpántos 6. Társasági férfi nyakkendõ, fekete 7. Társasági nadrágszíj, fekete 8. Nyári zokni, fekete 9. Társasági férfi félcipõ, fekete 10. Karjelvény 11. Rangfokozati vállap (fehér inghez és blúzhoz) 12. Társasági nõi kalap, szerelve, szürke 13. Társasági nõi ballonkabát, szerelve, sötétszürke 14. Társasági nõi kosztümkabát, szerelve, szürke 15. Társasági szoknya, fekete nõi 16. Társasági nõi selyemblúz, fehér, rövid ujjú 17. Társasági nõi kendõ 18. Nõi harisnya (testszínû) 19. Nõi félcipõ ünnepi, fekete 20. Téli sapka 21. Baseball sapka, fekete, emblémázott 22. Gyakorló zubbony fekete 23. Gyakorló derekas nadrág fekete 24. Gyakorló dzseki, meleg béléssel, fekete 25 Rövid ujjú kereknyakú póló, emblémázott, piros 26. Rövid ujjú galléros póló, emblémázott, piros 27. Deréköv, fekete 28. Szolgálati jelvény 29. Tépõzáras rangfokozati jelzés, hímzett 30. Névkitûzõ (fém) 31. Névkitûzõ (hímzett, tépõzáras) 32. Gyakorló bakancs magasított szárú, fekete Termék megnevezés

13 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez Az önkormányzati tûzoltók tépõzáras rangfokozati, valamint rangfokozati vállap jelzései 1 Önkormányzati tűzoltóság elnöke Önkormányzati tűzoltóság parancsnoka Önkormányzati tűzoltóság parancsnok-helyettese Önkormányzati tűzoltóság rajparancsnoka 1 E mellékletben szereplõ rajzok tájékoztató jellegûek, nem méretarányosak.

14 37758 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám Önkormányzati tűzoltóság gépjárművezetője Önkormányzati tűzoltóság beosztott tűzoltója Önkormányzati tűzoltóság próbaidős tűzoltója Az önkormányzati tűzoltók társasági egyenruházatán lévő paroli jelzései Önkormányzati tűzoltóság elnöke

15 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám Önkormányzati tűzoltóság parancsnoka Önkormányzati tűzoltóság parancsnok-helyettese Önkormányzati tűzoltóság rajparancsnoka Önkormányzati tűzoltóság gépjárművezetője

16 37760 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám Önkormányzati tűzoltóság beosztott tűzoltója Önkormányzati tűzoltóság próbaidős tűzoltója

17 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám melléklet a 48/2011. (XII. 15.) BM rendelethez Az önkormányzati tûzoltók egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai 1. LÁTÁS 1.1. Az önkormányzati tûzoltó-jelölt és önkormányzati tûzoltó (a továbbiakban együtt: tûzoltó) látását meg kell vizsgálni az 1.2 pontban foglalt elõírások szerint. Amennyiben a látásvizsgálat során kétely merül fel a tûzoltó megfelelõ látására vonatkozóan, a tûzoltót szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következõkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómezõ, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettõs látás, súlyosbodó szembetegségek és a tûzoltótechnika kezelésének biztonságát veszélyeztetõ egyéb látászavarok A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhetõ Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a tûzoltó megfelel a következõ feltételeknek: a) a két szem együttes nyers (szemüveg és/vagy kontaktlencse nélküli) látása legalább 1,2, b) az egyik szem nyers látása legalább 0,8, c) látótere mindkét szemre teljes, és d) mélységi látással rendelkezik Ha a tûzoltó valamelyik szemének látóképessége jelentõsen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvos véleménye ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idõ eltelt Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani csökkent kontrasztérzékenység vagy kettõslátás esetén A színlátás zavara esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvos véleménye figyelembevételével állapítható meg. 2. HALLÁS Nagyothallás esetén az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos szakvéleménye alapján állapítható meg; különös figyelmet kell fordítani az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére. 3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG Az egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a tûzoltó nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely nem teszi lehetõvé a tûzoltásban való részvételt. 4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK 4.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) súlyos szívritmuszavarban szenvedõk esetében vagy b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkezõ angina pectoris esetén Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg a) szívritmus-szabályozó készülékkel élõ, vagy b) szívinfarktuson átesett tûzoltó részére. 5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS) 5.1. Súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha a tûzoltó külsõ segítségre szorul Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következõ feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg, a) a vizsgálatot megelõzõ 12 hónap folyamán nem fordult elõ súlyos hipoglikémia, b) a tûzoltó teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezetõ tüneteivel, c) az inzulinkezelésre szoruló tûzoltó rendszeresen legalább naponta kétszer végzett vércukorszint-méréssel megfelelõen kontrollálja állapotát, d) a tûzoltó teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövõdmény.

18 37762 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK 6.1. Általános elõírások Azon tûzoltó egészségi alkalmassága, aki idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg A központi vagy periférikus idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggõ olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elõ, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az egészségi alkalmasság megállapítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres orvosi felülvizsgálathoz kell kötni Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt, b) gyógyultnak nem tekinthetõ epilepsziás betegség esetén, c) egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követõen 2 évnél rövidebb tünetmentes idõszakban, d) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén, e) az arteria carotis rendszer mûködési zavara esetén, f) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedésébõl (ér eredetû, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülés stb.) eredõ bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklõdõ betegség esetén, g) agysérülés vagy agymûtét esetén Egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elõírása mellett megállapítható: a) amennyiben a tûzoltó antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik, b) elsõ vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett tûzoltó tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelõ neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen idõszak lejárta elõtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmezõ rosszullétét jól behatárolható, megelõzõ kórjelek kísérik, c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követõen azon tûzoltó esetében, akinél a provokáló tényezõ azonosítható, amely tûzoltásban való részvételkor valószínûsíthetõen nem ismétlõdik meg, és az epilepsziás rohamok elõfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követõen EEG-vizsgálatra és megfelelõ neurológiai diagnózisra van szükség. 7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon tûzoltó esetében, akinél fennáll a következõ rendellenességek valamelyike: a) elmezavar, b) gyengeelméjûség, c) a korral járó viselkedési probléma vagy d) az ítélõképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet gyengítõ személyiségzavar. 8. ALKOHOLFOGYASZTÁS 8.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tûzoltó alkoholfüggõségben szenved Azon tûzoltó számára, aki korábban diagnosztizáltan alkoholfüggõségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA 9.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a tûzoltó rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon tûzoltó esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a tûzoltásban való biztonságos részvételhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a tûzoltási tevékenységre.

19 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám A 9.2. pontban foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a tûzoltásban való részvételhez szükséges képességekre. 10. VESE-RENDELLENESSÉGEK Azon tûzoltó számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Azon tûzoltó számára, aki a tûzoltásban való részvételhez szükséges képességeket befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg Egészségi alkalmasság szempontjából kizáró oknak kell tekinteni minden olyan krónikus lefolyású, kiújulásra hajlamos, vagy maradvány tünetekkel gyógyult megbetegedést, illetve eredetétõl és természetétõl függetlenül minden olyan betegséget, állapotot, amely eszméletvesztéssel, szédüléssel, bizonytalanság-érzéssel, izomgyengeséggel járhat Azon tûzoltók esetében, akik átmenetileg vagy véglegesen olyan, a fenti pontokban nem említett valamely betegségben szenvednek, amely a tûzoltásban való részvétel biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéz vagy idézhet elõ, az egészségi alkalmasság az erre felhatalmazott orvos szakvéleménye és szükség esetén rendszeres orvosi felülvizsgálat elõírása mellett állapítható meg. A nemzeti fejlesztési miniszter 75/2011. (XII. 15.) NFM rendelete a belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet módosításáról A postáról szóló évi CI. törvény 53. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladatés hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A belföldi fenntartott postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjairól szóló 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelet 1. mellékletének helyébe az 1. melléklet lép. 2. Ez a rendelet január 1-jén lép hatályba. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

20 37764 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám 1. melléklet a 75/2011. (XII. 15.) NFM rendelethez 1. melléklet a 85/2006. (XII. 15.) GKM rendelethez 1. Levélküldemények és címzett reklámküldemények A B C 1. Megnevezés Elsõbbségi küldeményként Nem elsõbbségi küldeményként 2. a) Szabványlevél 130 forint 105 forint 3. b) Szabvány címzett reklámküldemény 130 forint 105 forint 4. c) Egyéb levél 180 forint 140 forint 5. d) Egyéb címzett reklámküldemény 180 forint 140 forint 6. e) Levelezõlap, képes levelezõlap 105 forint 80 forint 2. Hivatalos irat A B 1. Megnevezés Alaptarifa 2. a) Hivatalos irat saját kezéhez 390 forint 3. b) Hivatalos irat egyéb 315 forint A vidékfejlesztési miniszter 117/2011. (XII. 15.) VM rendelete az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet, valamint az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeirõl szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló évi XVII. törvény 81. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában:] d) tejkvóta összessége: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerrõl szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerinti beszállítási és közvetlen értékesítési tejkvóta együttes összege. 2. Az R1. 2. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A mezõgazdasági termelõt (a továbbiakban: termelõ) illetõ egyéni támogatási felsõhatárt a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Hivatala (a továbbiakban: MVH) az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó nemzeti kiegészítõ támogatások igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló hatályos rendelet alapján hozott döntésében állapítja meg. 3. (1) Az R1. 6. (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (1) A termelõ támogatási jogosultságát vagy annak egy részét az állatállomány átruházása, illetve bérbeadása nélkül más termelõ részére átruházhatja, illetve bérbe adhatja, összhangban a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történõ alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, október 29-i 1121/2009/EK

21 MAGYAR KÖZLÖNY évi 152. szám bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1121/2009/EK bizottsági rendelet) 43. cikk (3) bekezdésében és 68. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal. (2) Az R1. 6. (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (7) A támogatási jogosultságok átruházása vagy bérbeadása esetén megállapított új egyéni felsõ határ megállapítás vonatkozásában az 1121/2009/EK bizottsági rendelet 45. és 70. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. 4. Az R1. 7. (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) A bérbe adásra legfeljebb három egymást követõ évben kerülhet sor. Ezen idõszakot követõen a támogatási jogosultságot legalább két egymást követõ évig a bérbe adó maga köteles kihasználni, kivéve, ha azt átruházza más mezõgazdasági termelõ részére. 5. Az R (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Az országos támogatási felsõ határt, annak elõzõ évi kihasználtságának szintjét és az adott évre vonatkozó országos tartalék mértékét az MVH az egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó nemzeti kiegészítõ támogatások (top up) igénybevételének feltételeit szabályozó miniszteri rendeletben az adott jogcímre, adott támogatási évre, a támogatási döntések meghozatalára megállapított határidõ lejártát követõ harminc napon belül honlapján közzéteszi. (3) Ha a termelõ adott támogatási évben az egyéni támogatási felsõhatár kilencven százaléka alatt használja ki támogatási jogosultságát, akkor az összes ki nem használt egyéni támogatási jogosultság az országos tartalék javára ellenérték nélkül megvonásra kerül, függetlenül attól, hogy a termelõ saját vagy használatba vett támogatási jogosultságát érinti. Kivételt képeznek az 1121/2009/EK bizottsági rendelet 43. cikk (2) bekezdése és 68. cikk (2) bekezdése szerinti esetek. 6. Az R (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (3) E rendeletet a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történõ alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendeletre, valamint a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezõgazdasági termelõk részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezõgazdasági termelõk részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre figyelemmel kell alkalmazni. 7. Az R1. a következõ 12. -sal egészül ki: 12. E rendeletnek az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet, valamint az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeirõl szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet módosításáról szóló 117/2011. (XII. 15.) VM rendelettel (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) módosított 1. (2) bekezdés d) pontját, 2. (1) bekezdését, 3. (2) bekezdését, 6. (1) és (7) bekezdését, 7. (2) bekezdését, valamint a 10. (2) és (3) bekezdését az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell, továbbá a 10. (6) bekezdését az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben sem kell alkalmazni. 8. Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeirõl szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 2. (1) Támogatási jogosultság az országos tartalékból a következõ szempontok figyelembevétele mellett kerül kiosztásra: a) jogerõs határozaton alapuló igénnyel rendelkezõ; b) anyajuh-, illetve anyatehén-tartási támogatási jogosultsággal nem rendelkezõ; c) a Fiatal gazdálkodók induló támogatás -ban részesülõ; d) a fenti a) c) kategóriákba nem sorolható termelõk között. (2) Az országos tartaléknak az (1) bekezdés a) pontja szerinti igények kielégítését követõen fennmaradó része egyenlõ arányban kerül szétosztásra az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti igények között. Amennyiben a fenti igények kielégítését követõen marad kiosztható támogatási jogosultság, úgy azokat a d) pont szerinti igénnyel rendelkezõk